Illegális bevándorlás - Egy iraki menekült erőszakolt meg egy fiút Bécsben

Az osztrák rendőrség megerősítette, hogy tavaly decemberben egy iraki menekült erőszakolt meg egy tízéves fiút egy bécsi fürdőben - számolt be a Kronen Zeitung című osztrák lap.

A férfi a tízéves fiút a Theresienbad nevű bécsi fürdőben berántotta az egyik vécékabinba, és megerőszakolta. A rendőrség még a helyszínen őrizetbe vette a feltételezett elkövetőt, aki bevallotta bűnét.
  
A rendőrségi jegyzőkönyv szerint a húszéves férfi, aki a balkáni útvonalon keresztül szeptember 13-án érkezett Ausztriába, a nyomozóknak azt mondta, azért követte el tettét, mert négy hónapja nem létesített szexuális kapcsolatot senkivel, és nem bírta tovább.  Arra a kérdésre, hogy Irakban nem tiltják-e törvények, hogy valaki szexuális viszonyt kezdjen egy tízéves fiúval, azt válaszolta, ez a világ összes országában tilos.
  
Thomas Keiblinger, a tartományi rendőrkapitányság szóvivője azt mondta, a rendőrség az esetet az áldozat védelme érdekében nem hozta korábban hivatalosan nyilvánosságra. Az, hogy amiatt hallgattak volna az ügyről, hogy ne keltsenek menekültellenes hangulatot Ausztriában, semmi esetre sem játszott szerepet az esetnél - tette hozzá Keiblinger.

Uniós képviselők zéró toleranciát szorgalmaztak a nők elleni erőszakkal szemben

Zéró toleranciát kértek a nők ellen elkövetett erőszakos cselekmények megítélése és elbírálása esetében az uniós képviselők - közölte az Európai Parlament a testület strasbourgi plenáris ülésének vitájáról egy csütörtöki közleményben.

 

A parlamenti vita során a képviselők megismételték 2014-ben tett felhívásukat, amelyben a nők ellen nyilvános helyen végrehajtott szexuális zaklatással és erőszakkal szembeni EU-s irányelv elfogadására tettek javaslatot.
  
Leszögezték, hogy mindent meg kell tenni az elkövetők megtalálása és bíróság elé állítása érdekében, függetlenül azok kultúrájától vagy származásától.
 
Ugyanakkor néhány képviselő rámutatott, hogy a nők elleni erőszak nem új, vagy szükségszerűen külföldről származó jelenség Európában.
  
Az ülésen elhangzottak szerint kevés előrelépés történt a nők ellen elkövetett erőszak megszüntetése terén, ezért a politikusok arra szólították fel a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb fogadják el a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló, 2011-ben aláírt isztambuli egyezményt. Az EU 28 tagállamából 16 ország ezt nem tette meg.
  
A képviselők azt is kérték, hogy az érintett országok tegyenek nagyobb erőfeszítést a migránsok integrációjáért az oktatáson keresztül is. Hangsúlyozták, hogy származásától és kultúrájától függetlenül mindenkinek tiszteletben kell tartania az európai értékeket.
  
Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő a Kölnben szilveszter éjszaka elkövetett erőszaksorozat kapcsán szólalt fel a strasbourgi vita keretében. A néppárti politikus rámutatott, hogy az európai társadalom egy új típusú, szervezett erőszakkal szembesül, vesztesei pedig a legkiszolgáltatottabb fiatal nők és lányok.
  
"Az erőszakkal szemben mindenféleképpen fel kell lépni a zéró tolerancia jegyében" - hangsúlyozta felszólalásában a fideszes politikus, aki kiemelte, hogy "hatékony intézkedésekre van szükség, nem pedig agyonhallgatásra".
  
Felszólalásában felfoghatatlannak nevezte, hogy szerinte a kölni polgármester - aki azt javasolta, hogy a nők tartsanak karnyújtásnyi távolságot, rövid szoknyát ne hordjanak és parfümöt se használjanak - a nők meghunyászkodásában látja a megoldást.
  
"Az európai keresztény kultúrában a nőket mindig is kitüntetett tisztelet övezte, és ezt nem adhatjuk fel" - zárta felszólalását a fideszes EP-képviselő.

A német közszolgálati tévé hibának nevezte, hogy hétfőn nem számoltak be a Kölnben nők ellen elkövetett szilveszteri támadásokról

A ZDF német közszolgálati televízió főszerkesztő-helyettese közölte, hibát követtek el azzal, hogy a hétfői esti híradóban nem számoltak be a szilveszter éjszakáján Kölnben nők ellen elkövetett támadásokról.

   
Elmar Theveßen kedden délután a ZDF Facebook-oldalán megjelent rövid közleményében úgy fogalmazott: világos volt, hogy olyan történésről van szó, amelyről be kellett volna számolni, és az adó mulasztást követett el azáltal, hogy meg sem említették az esetet az esti híradóban.
   
A főszerkesztő-helyettes szerint az ügy bemutatását azért halasztották el keddre, a kölni városvezetés által a kérdésben tartott válságértekezlet napjára, hogy kiegészítő interjúkat tudjanak készíteni az anyaghoz. Ezzel azonban egyértelműen rosszul mérték fel a helyzetet - írta Elmar Theveßen.
   
A ZDF Facebook-oldalán az érintett bejegyzéshez több mint ezer komment érkezett, számos hozzászóló arról írt, hogy a történtek miatt elvesztette bizalmát a közszolgálati tévé iránt.
   
A ZDF kedd esti híradójában 10 perces riportot szentelt a kölni támadásoknak.
   
Korábban a német rendőrséget is bírálatok érték, amiért csak január 4-én számolt be a szilveszter éjszakáján történt eseményekről.
   
A rendőrség szerint szilveszter éjszaka a kölni főpályaudvar előterében mintegy ezer férfi gyűlt össze, akik - szemtanúk egybehangzó nyilatkozata szerint - "kinézetük alapján az arab vagy az észak-afrikai térségből származtak". A tömegből csoportok képződtek, amelynek tagjai körbeállták az újévet ünneplő nőket, majd inzultálták és meglopták őket. Egyes beszámolók szerint voltak, akiket 30 férfiból álló csoport vett körül. A szilveszter utáni napokban is történtek hasonló esetek.
   
Wolfgang Albers kölni rendőrfőkapitány hétfőn nagy számú szexuális bűncselekmény és egy nemi erőszak elkövetéséről számolt be. Legfrissebb adatok szerint kilencven ilyen, molesztálással és lopással kapcsolatos feljelentés érkezett a rendőrséghez.

https://www.facebook.com/ZDFheute/photos/a.275406990679.144521.112784955679/10153865883565680

kép: 24.hu

Őrizetbe vették az egyéves kislányát megszurkáló lajosmizsei férfit

Őrizetbe vettek egy 31 éves lajosmizsei férfit, aki többször hason szúrta egyéves kislányát csütörtökön a lakásukban - tájékoztatta a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense pénteken az MTI-t.

 
Hürkecz Zoltán törzsőrmester elmondta: a férfi a konyhakéssel életveszélyesen megsebesítette a kislányt, akit kórházba vittek.
  
Hozzátette, hogy a 31 éves férfit a kihallgatása után őrizetbe vették a rendőrök és kezdeményezték az előzetes letartóztatását.
  
Az ügyben a rendőrség emberölés kísérlete bűntett gyanúja miatt indított nyomozást.

A terrorszervezet vezetője megerőszakolt egy amerikai túszt

Megerőszakolta Kayla Mueller amerikai túszt Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet vezetője, az amerikai kormány pedig értesítette erről a nő szüleit - közölte pénteken az amerikai ABC televízió híradója meg nem nevezett terrorelhárítási forrásokra hivatkozva.

 
Kayla Mueller segélymunkás 2013-ban tűnt el Szíriában. Idővel az Iszlám Állam fogságába került, ott pedig Bagdadinak "ajándékozták". Egy amerikai terrorelhárító az ABC-nek azt mondta, hogy az IÁ-vezér a nőt személyesen szállította egy Abu Szajjáf nevű, a terrorszervezethez tartozó férfi lakására. Bagdadi mindannyiszor megerőszakolta Muellert, amikor felkereste Szajjáfot.
  
"Azt mondták nekünk, hogy feleségül vette, és mindannyian tudjuk, hogy ez mit jelent" - nyilatkozott az ABC egyik informátora.
  
Mueller szülei az AP hírügynökségnek cáfolták, hogy a lányuk férjhez ment volna Bagdadihoz. Az ABC Newsnak elmondták: "Közölték velünk, hogy Kaylát megkínozták, és hogy Bagdadi tulajdona volt. Ezt júliusban közölte a kormány."
  
Az Iszlám Állam szerint Mueller 26 évesen, februárban életét vesztette a terrorszervezet ellen szíriai területen végrehajtott koalíciós légicsapások egyikében. Szajjáffal Szíriában májusban végzett az amerikai Delta kommandó, a feleségét, Umm Szajjáfot pedig foglyul ejtette. A Mueller megerőszakolásáról szóló értesülés tőle származik, és beszámoltak róla az amerikai tússzal együtt rabszolgaként tartott, de kiszabadult jazidi lányok is.
  
A Fehér Ház nem kommentálta az értesülést. Az ABC News egyébként éppen Kayla Mueller születésnapján számolt be az esetről.
  
A The New York Times című napilap pénteken 21, az Iszlám Állam fogságából kiszabadult - a szunnita terrorszervezet által eretneknek tekintett - jazidi lány és asszony vallomására építve, terjedelmes riportban számolt be arról, hogy az önmagát államnak tekintő terrorista formációban részletes szabályrendszert dolgoztak ki a szexuális rabszolgaság kezelésére. Az adásvételi szerződéseket iszlám bíróságok hitelesítik.
  
A lap szerint a 2014-ben rendszerszerűen bevezetett szexrabszolgaság gyakorlata "bevált toborzóeszközzé vált", hogy az Iszlám Állam a soraiba csábítsa a férfiakat az erősen konzervatív muszlim társadalmakból, ahol az alkalmi szex tabu, randevúzni pedig tilos.
  
Az Iszlám Állam kutatási és vallási rendeletekért felelős "minisztériuma" júliusban kézikönyvet adott ki a témában, amely a Korán és korábbi vallási ítéletek szűk és szelektív értelmezése alapján a nemi erőszakot lelkileg üdvös, sőt erényes cselekedetnek állította be.
  
Az áldozatok elmondása szerint megerőszakolóik az aktus előtt és után is imádkoztak. A szexrabszolgák - köztük kiskorúak - adásvételének, elszállásolásának és szállításának külön infrastruktúrája épült ki.

Egy tucatnyinál több nő vádolja nemi erőszakkal Bill Cosbyt

Tucatnyinál is több nő vádolja nemi erőszakkal vagy annak kísérletével Bill Cosby amerikai komikust, aki azonban nem válaszol a "rágalmakra" - írta vasárnap a címlapon induló anyagként közölt riportjában a The Washington Post című napilap.

   
A lap szerint 16 nő jelentette ki nyilvánosan, hogy a jelenleg 77 éves Cosby, az amerikai szórakoztatóipar egyik legjelentősebb alakja, szexuálisan zaklatta. Közülük 12 azt állítja, hogy a tévésorozatok sztárja előzetesen partidroggal elkábította, egy pedig azt, hogy kísérletet tett erre. Az állítólagos, a sztár ügyvédjei szerint "korábban sosem hallott esetek" zöme két-három évtizedre, sőt, van, amelyik csaknem egy fél évszázadra nyúlik vissza.
 
Cosby az amerikai televíziós sorozatok első fekete sztárja volt, akinek tündöklése kisebb-nagyobb megszakításokkal 1965-től a 2000-es évek első évtizedének közepéig tartott. A nős, valamikor ötgyerekes (egyik fiát 1997-ben egy rabló agyonlőtte) színész-író-producer-zenész-aktivista, akinek imidzsében kulcselem a családközpontúság, hosszú pályafutása során 4 Emmy- és 9 Grammy-díjat kapott. 2002-ben George W. Bush Elnöki Szabadságéremmel tüntette ki.
 
A számos egyetemen díszdoktorrá avatott sztár életviteli előadásokat tartott afroamerikai fiataloknak. 1988-ban 20 millió dollárt adományozott az atlantai Spelman College-nek, amivel ő lett minden idők legjelentősebb fekete támogatója egy hagyományosan feketéket képző felsőoktatási intézmény esetében.

 Vádat hivatalosan sohasem emeltek ellene. Igaz, Andrea Constand, a philadelphiai Temple Egyetem női kosárlabda-igazgatója 2005-ben feljelentést tett ellene nemi erőszak miatt, amit fizikai bizonyíték híján ejtettek, de a nő ugyanabban az évben polgári peres eljárást is indított a sztár ellen, keresetében azt állítva, hogy 13 olyan nőt gyűjtött össze az országból, aki hajlandó tanúskodni ellene. Constand és Cosby végül peren kívüli megállapodást kötött, amelynek részletei nem ismeretesek.
 
A lap egyebek között azzal magyarázza a csaknem egy évtizedig szunnyadó vádak újbóli felszínre törését, hogy a közösségi médiát ma már szinte lehetetlen elfojtani. A több évtizedes késlekedésre a magukat áldozatnak valló nők válasza többnyire az, hogy nagyot fordult a világ a szexuális szabadosság és a jelenkor megváltozott társadalmi hozzáállása között. Emellett attól is tartottak, hogy velük szemben a hatóságok inkább az ünnepelt sztárnak hisznek majd.
 
Cosby ügyvédjei cáfolják ezeket az állításokat. A vádlók szavahihetőségét a múltban igyekeztek a bíróság mellett a médiában is kérdésessé tenni. A jogi képviselők most is arról beszélnek, hogy több nő története kitaláció csupán.
 
Bill Cosby a visszatérésre készült, de a botrány miatt az NBC és a Netflix is elhalasztottra vagy törölte a vele kapcsolatos terveit. Több, jövő hétre és jövő évre tervezett fellépését lemondták, de pénteken a floridai Melbourne-ben a közönség álló ovációval fogadta.

Nemi erőszak egy gólyatáborban - Fegyelmi vizsgálatokat indított az ELTE

Több ember ellen is fegyelmi eljárást indított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a tanító- és óvóképző kar fonyódligeti gólyatáborában történtek miatt, és felfüggesztette két kar hallgatói önkormányzata elnökségének tevékenységét.

    

Az intézmény az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított férfi a rendezvény szervezői között szerepelt és a bölcsészettudományi kar hallgatója. Vele szemben az egyetem vezetése fegyelmi eljárást indított.
    

Hozzátették, hogy mivel az illető szervezőként jelenhetett meg, a gólyatábor előkészítése nem kellő gondossággal történt, ezért az ELTE vizsgálatot és a felelős közreműködőkkel szemben fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez. Az ELTE vezetése a vizsgálat lezárásáig felfüggeszti a kar hallgatói önkormányzata elnökségének tevékenységét.
    

Közölték: az állam- és jogtudományi kar gólyatáborában az ELTE normáival élesen szembenálló rigmusokat használtak az elsőéveseknek szervezett rendezvényeken, ezzel súlyosan vétettek az egyetem normái és a gólyatáborok valós céljai ellen. Emiatt a kari instruktori körök további egyetemi működését az ELTE nem engedélyezi, a történtek feltárására vizsgálatot indít, és annak lezárultáig szintén felfüggesztik a kar hallgatói önkormányzata elnökségének tevékenységét. Ha a vizsgálat személyi felelősséget állapít meg, akkor az érintett hallgatókkal szemben a legszigorúbban járnak el - tette hozzá az intézmény.
    

Emellett az ELTE felfüggeszti a gólyatáborok szervezésének eddigi rendszerét is: azokat az új, központilag kialakított formában, az egyetemi vezetés által meghatározott és számon kért minőségi garanciákkal valósítják meg, az egyetemi hallgatói önkormányzat együttműködési lehetőségéről további egyeztetést indítanak.
    

Az ELTE az intézkedéseket azzal magyarázta, hogy az érintett hallgatói önkormányzatok a rájuk bízott felelősséggel nem tudtak élni, súlyosan megsértették az egyetem normáit.
    

A sonline.hu hírportál vasárnap számolt be arról, hogy megerőszakoltak egy lányt péntek éjszaka egy fonyódligeti gólyatáborban. Az ELTE azt követően arról adott tájékoztatást, hogy a szervezett programoktól "függetlenül történt" a nemi erőszak.
    

A Kaposvári Járásbíróság elrendelte egy 38 éves budapesti férfi előzetes letartóztatását.
    

Sajtóinformációk szerint a gólyatábor fotósa erőszakolhatta meg a lányt. Az Index hétfőn azt írta: nemi erőszakról, részeg lánnyal való közösülésről is szóló dalokat énekeltettek az állam- és jogtudományi kar gólyatáborában az elsőévesekkel.

forrás: MTI
kép:  pestisracok.hu

A nemi erőszak mint az etnikai tisztogatás egyik formája

Mintegy 20-60 ezer nőt erőszakoltak meg 1993 tavaszáig a délszláv háborúkban a CIA különféle forrásokon alapuló becslései szerint. Ezek a számok az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik korabeli jelentésében szerepelnek, amelyet több mint 300 másikkal együtt a közelmúltban oldottak fel a titkosítás alól.

forrás: MTI - kép: ujszo.com

A dokumentumokat nagy terjedelemben ismertetik ezekben a napokban a délszláv országok, köztük Szerbia tömegtájékoztató eszközei.

   

Egyedül Boszniában 34 olyan létesítményt azonosítottak, amelyekben nőket tartottak fogva és erőszakoltak meg hosszabb időn keresztül. Az 1993. április 2-ai keltezésű CIA-irat szerint a nemi erőszak áldozatainak vallomásai arra utalnak, hogy a szerb vezetés legalább hallgatólagosan beleegyezett ezekbe a támadásokba. Belgrád tisztában volt azzal, hogy volt ilyen erőszak, de a szerb vezetők nem léptek fel ellene kellő erővel.

   

A CIA jelentése szerint a nemi erőszak és más támadások brutális természete azzal erősítette az etnikai tisztogatást, hogy a muszlimok nagy része ezek következtében inkább elmenekült, végül pedig inkább elhagyta az országot, és nem várt egy lehetséges békekötésre, hogy visszatérhessen az otthonába.

   

A feltételezések szerint a 34 létesítményt – kettő kivételével - szerbek irányították, de egy muszlim és egy horvát "tábort" is felfedeztek a hírszerzők. A jelentés szerint erőszakot leggyakrabban a szerbek vezette táborokból jelentettek, ahol nőket és férfiakat is tartottak fogva. Rendszeres szexuális bántalmazásra általában a kisebb táborokban került sor, ahol kevesebb mint száz nő volt. Voltak olyan táborok is, amelyek a szerb katonák számára "bordélyként" szolgáltak.

   

A bizonyítékok alapján a hírszerzők arra az álláspontra jutottak, hogy az erőszakot a férfiak általában csoportosan követték el hosszabb időn (heteken vagy hónapokon) keresztül. A leggyakrabban a 15-35 éves nőket választották ki.

   

A sajtó arról számolt be, hogy a teherbe esett nőket elkülönítették, hogy ne tudják elvetetni az erőszak során fogant gyereküket. Az áldozatok arról is beszámoltak, hogy időnként orvosi vizsgálatot végeztek rajtuk, hogy kiderüljön, szednek-e valamilyen fogamzásgátlót. Az erőszak során gyakran az áldozat családját, szomszédját, barátait arra kényszerítették, hogy nézzék végig a megbecstelenítést.

   

A boszniai szekularizált muszlim társadalom is kiközösösítette az erőszak áldozatait, ezért a család inkább eltitkolta ezt a tényt, nehogy a lány rangon alul menjen férjhez. A későbbi vizsgálatok során a horvát orvosok arról számoltak be, hogy a kirekesztéstől való félelem miatt azok a nők is letagadták, hogy megerőszakolták őket, akiken látszottak a bántalmazás fizikai nyomai. Az adott helyzetben azonban - áll a CIA jelentésében -, a muszlim nők elleni erőszak egyben a közösség elleni támadásként is értelmezhető volt.

   

Egyes jelentések szerint a férfi foglyokat is bántalmazták szexuálisan. Egy brckói táborban például a jelentések szerint a 20-30 éves horvát és muszlim férfiakat kényszerítették arra, hogy egymással közösüljenek.

   

A CIA azt állapította meg, hogy a nemi erőszak a távozásra kényszerítés egyik formája volt. A boszniai szerbek valószínűleg arra a következtetésre jutottak, hogy a nemi erőszak és a kényszerterhesség a hagyományos boszniai muszlim normák megsértése miatt elidegeníti majd a nőket családjuktól és a társadalomtól, így végül az etnikai tisztogatás egyik formájává válhat. A boszniai szerb vezetők folyamatosan tagadták ezt.

   

Radovan Karadzic boszniai szerb elnök mindennek kapcsán azt hangoztatta: "Nincs bizonyíték arra, hogy nőket erőszakoltak meg. Az erőszak nemcsak a háborúk idején jelenik meg, hanem akkor is, amikor minden normális. Katonai vezetőink nagyon érzékenyek az erkölcsi kérdésekben, mindegyik tábornokunk a régi kommunista iskolát követi. […] Az etnikai tisztogatás soha nem volt a politikánk része."

   

Slobodan Milosevic szerb elnök pedig azt mondta, hogy "egyes személyek mindkét oldalon követtek el hasonló dolgokat. A bizonyítékaink alapján nagyon kevés szerb tehető ezért felelőssé (…), erőszakot mindkét oldalon láttunk."

A nőkkel szembeni erőszakkal foglalkozó munkacsoportot állít fel a kormány

A nőkkel szembeni erőszakkal foglalkozó munkacsoportot hoz létre a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az emberi erőforrások minisztere és a belügyminiszter - olvasható a hétfőn megjelent Hivatalos Értesítőben.

forrás: MTI - kép: napimama.hu

A munkacsoport feladata, hogy előkészítse a csatlakozást az Európa Tanács által elfogadott, a nőkkel szembeni erőszak és a háztartáson belüli erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményhez.

   

A munkacsoport vezetője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkára. A csoport tagjai: a KIM igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára; a közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára; a KIM miniszteri kabinetjének vezetői megbízatással rendelkező kormánytisztviselője és a tárca igazságügyért felelős államtitkárának kabinetfőnöke, valamint a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára. Ugyancsak tagja a csoportnak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára; a tárca szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára; az Emmi család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkára és a köznevelésért felelős helyettes államtitkára, valamint az országos rendőrfőkapitány.

   

A három tárcavezető felkéri az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt és az alapvető jogok biztosát, hogy tagként vegyenek részt a csoport munkájában.

   

A munkacsoport vezetője tanácskozási joggal meghívhatja a testület feladatkörét érintő tevékenységet végző civil szervezet képviselőjét, továbbá központi államigazgatási szerv vezetői megbízatással rendelkező kormánytisztviselőjét is.

Az Agnelli-unoka szexuális visszaélés áldozata volt

Gyerekkorában elszenvedett szexuális visszaélésről számolt be Lapo Elkann a Fiat legendás elnöke, Gianni Agnelli unokája az Il Fatto Quotidiano című olasz napilapnak adott interjúban.

forrás: MTI - kép: style-trend.blogspot.com 

Olaszországban meglepetést keltett Lapo Elkann vallomása arról, hogy 13 évesen szexuális visszaélés áldozata volt.

   

Az eddig ismeretlen ügyet a 36 éves menedzser az újság pénteki számában fedte fel. Elmondta, hogy családja egy jezsuita papok irányította kollégiumba küldte iskolába, ahol más hasonló korú fiúkkal együtt "fizikai, szexuális visszaélést" szenvedett el. Elkann úgy fogalmazott, hogy "a fájdalmas események nagyon sok nehézséget okoztak az életemben".

   

Megemlítette, hogy egyik volt osztálytársa, aki a legjobb barátja is volt, az elszenvedett visszaélések miatt másfél éve öngyilkos lett. Ez fordulópont volt az életében, hirtelen megértette a dolgokat.

   

"Soha nem beszéltem korábban erről, és most azt akarom, hogy ez a történet valamire jó legyen" - mondta, hozzátéve, tervei között szerepel egy alapítvány működtetése a hasonló szenvedéseken átesett fiatalok segítésére.

   

Az Olaszországban több oktatási intézményt irányító jezsuita rend az interjúra reagálva közölte, hogy adataik szerint Lapo Elkann nem volt iskoláik tanulója.

   

Lapo Elkann Gianni Agnelli egyetlen leánygyermeke, Margherita Agnelli és Alain Elkann újságíró második gyereke. A Fiat jelenlegi elnökének John Elkannak az öccse. Az Agnelli család összes férfi tagjához hasonlóan Lapo a pályafutását egy Fiat-gyárban munkásként kezdte Lapo Rossi álnéven. 2001-ben Henry Kissinger amerikai politikus személyi titkára volt.

   

2005-ben kábítószer-túladagolás miatt kórházi kezelésre és rehabilitációra szorult. Hosszú drogfüggőségéből kigyógyult, és most már csak egy káros szenvedélynek hódol, a dohányzásnak.

   

Lapo Elkann jelenleg a Fiat és a Ferrari marketing szakértője, divat- és dizájntervezőként is ismert.

Családon belüli erőszak árnyékolta be az operaszínpadok álompárjának házasságát

Angela Gheorghiu világhírű román szoprán állítása szerint volt férje, az olasz származású sztártenor, Roberto Alagna, verte őt házasságuk ideje alatt.  

A The Independent című lapnak nyilatkozva Gheorghiu elmondta, hogy volt férje mindkettejük családja előtt bántalmazta őt. A megdöbbentő vallomás valószínűleg világszerte sokkolni fogja az operalátogató közönséget, mivel Gheorghiut és Alagnát, akiknek útjai a közelmúltban váltak el hivatalosan, éveken át az operaszínpadok álompárjaként ünnepelték.
  
Alagnát a világ egyik vezető tenorjaként tartják számon. Gheorghiu nagy népszerűségnek örvend Nagy-Britanniában, ahol hamarosan Puccini A fecske című háromfelvonásos operájának főszereplőjeként fog színpadra lépni a londoni Covent Gardenben működő Királyi Operaházban.
  
Amikor Gheorghiu 1996-ban hozzáment az olasz származású, franciaországi születésű Alagnához, kettejük románca volt a legforróbb beszédtéma szerte az operavilágban. A pár együtt énekelt a világ különböző színpadjain és számos közös felvételt készített. Kapcsolatuk azonban már a kezdetektől fogva viharos volt, tele hisztérikus kitörésekről és rendszeres szakításokról szóló híresztelésekkel, ám a romantikus szerelem eszméje jó ideig elhomályosított minden mást.
  
Gheorghiu az év elején Romániába ment, hogy elintézze a válást, de az énekesek már a kapcsolatuk hivatalos felbontása előtt is jó néhány éve külön éltek. A válással kapcsolatban "tekintettel voltam Robertóra, mert Franciaországban, ahol él, mindez nagyon bonyolult lett volna számára" - mondta el az operadíva az interjúban. Gheorghiu azt akarta, hogy a lehető leggyorsabban essenek túl a dolgon, mert mint elmondta, nem akarta tovább folytatni a kapcsolatot egy "ilyen emberrel".
  
"Erőszakos volt - az ő és az én családom előtt is. Éveken keresztül mondogattam magamnak, hogy nem hiszem el, ami történik és minden rendbe fog jönni. Még ha te is vagy a világ legdühösebb embere, az, hogy megállsz és lekeversz egy pofont a feleségednek, elfogadhatatlan - és ráadásul mindezt a saját apád és testvéred előtt, úgy, hogy ők egy szót sem szólnak?" - mondta Gheorghiu. Hozzátette: "amikor elfogadtam, hogy el kell válnom Robertótól, biztos voltam abban, hogy az igazi énem tör felszínre. Nem tudok többé tettetni. Itt az ideje annak, hogy igazán őszinte legyek."
  
A The Independent megkeresésére Roberto Alagna testvére és egyben ügynöke, Marinella Alagna, nem kívánt reagálni Gheorghiu állításaira. "Nincs időnk ehhez hasonló ostobaságokra" - mondta.

forrás: MTI

A megelőző távoltartás szigorítását javasolja az OBH

A családon belüli erőszakkal összefüggő úgynevezett megelőző távoltartás szabályainak szigorítását, az eljárások hatékonyabbá tételét javasolja az Országos Bírósági Hivatal (OBH) - mondta Stummer Attila, a hivatal osztályvezetője az MTI-nek.

   

A távoltartásnak két formája létezik, az egyiket már folyamatban lévő büntetőügyekben az áldozat védelme érdekében kényszerintézkedésként rendelheti el a büntetőbíróság, a másik - megelőző távoltartásnak nevezett - jogintézményt polgári nemperes eljárásban alkalmazhatják a családjogi bírák. Ez utóbbival kapcsolatban a napokban juttatta el javaslatait az OBH a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz, amely majd benyújthatja a parlamentnek - mondta a szakember.

A megelőző távoltartás intézménye 2009 ősze óta létezik a magyar jogrendszerben, részben rendőrségi észlelés alapján, részben kérelemre indulhatnak ilyen eljárások. A rendőri kezdeményezések száma az elmúlt három esztendő alatt évi több mint 400-ról 300 alá csökkent, a kérelemre indult eljárások száma viszont enyhén emelkedett, 1900-ról 2000 fölé. Ezeknek az ügyeknek Budapesten hozzávetőleg a felében a bírák el is rendelik a távoltartást, ahol nem, ott pedig sok esetben a volt élettárs a kérelmező, akire jelenleg még nem terjed ki a törvényi védelem - mondta az OBH osztályvezetője.

Az OBH megítélése szerint részben nemzetközi tapasztalatok, részben a hazai joggyakorlat tanulságai alapján indokolt a jogintézmény egyes szabályainak módosítása, hatékonyságának javítása.

A büntetőügyekben alkalmazott távoltartáshoz hasonlóan a megelőző távoltartásnál is indokolt a védett személyek körének kiterjesztése a volt élettársakra. Továbbá a hivatal javasolja a távoltartás időtartamának a nemzetközi sztenderdekhez igazítását, a jelenlegi 30 napról 60, indokolt esetben - például ha súlyos, sűrűn ismétlődő bántalmazásról van szó - akár 90 napra emelését, valamint az eljárás gyorsítása érdekében néhány, a bírói gyakorlatban az elmúlt évek során kialakult és rögzült megoldás kodifikálását - ismertette Stummer Attila.

Megelőző távoltartás elrendelésére jobbára akkor van lehetőség, ha megalapozottan lehet tartani attól, hogy élet, testi-lelki egészség, emberi méltóság, szexuális önrendelkezés kerülhet veszélybe. A távoltartást elrendelő bírónak tehát tényállást kell megállapítania, amihez szükség lehet meghallgatásokra, okirati bizonyítékok - például látlelet, rendőri jelentés - beszerzésére, és meg kell kísérelnie meghallgatni a másik felet is. Ugyanakkor az eljárásnak minél gyorsabban eredményre kell vezetnie, hogy az ellehetetlenült élethelyzetekben legalább az átmeneti megoldás hamar megszülessen. Erre a jelenlegi bírósági ügymenet nem mindenben alkalmas - mondta.

Ennek jegyében a javaslat tartalmazza, hogy a rendőri kezdeményezésre indult ügyekben három nap, a kérelemre indult ügyekben három munkanap alatt meghozandó első fokú bírói döntés fellebbezésre tekintet nélkül, nem jogerősen is végrehajtható legyen. A rövid határidők betartása érdekében többek között szükség van a kézbesítés szabályainak módosítására, ezért a már kialakult gyakorlatnak megfelelően a szabályozási javaslatban szerepel, hogy rendőrjárőr adja át a feltételezett bántalmazó személyes meghallgatására vonatkozó idézést, majd pedig az első fokú határozatot az érintettnek - ismertette Stummer Attila. Elmondta azt is: ezekben az ügyekben jó munkakapcsolat alakult ki a családjogi bírák és a rendőrség között, ami nagyban hozzájárul az eljárások eredményességéhez.

Hozzátette: a rövid határidők az eljárás egészére jellemzőek lesznek, a fellebbezésre és a másodfokú eljárásra szintén három-három napot adna a javaslat.

Elmondta az is, hogy távoltartás esetén a feltételezett bántalmazót akár saját tulajdonából is kitilthatja a bíró, ugyanakkor a nemzetközi gyakorlatban ilyenkor a távoltartásra kötelezett ideiglenes elhelyezését az állam segíti, erre azonban Magyarországon egyelőre kevéssé van lehetőség.

Stummer Attila megjegyezte: a távoltartás magyar bírói gyakorlata szigorú, de lelkiismeretes, a bírák igyekeznek a lehetőségekhez képest körültekintően eljárni és minden körülményt gondosan mérlegelni.

A nemzetközi példák arra is figyelmeztetnek, hogy a legjobb szabályozás sem ér semmit következetes végrehajtás nélkül. A bírói döntéseknek érvényt kell szerezni, betartatásukat ezekben az ügyekben is szigorúan ellenőrizni kell - mondta az OBH osztályvezetője.

forrás: MTI

Felmentették a nemi erőszakkal vádolt rendőröket

Bizonyíték hiányában, felmentette a nemi erőszakkal vádolt rendőröket a Fővárosi Ítélőtábla, szerdán, a Zsanett-ügyben - értesült a HavariaPress. 

A Fővárosi Ítélőtábla nem talált olyan bizonyítékokat, a 2007 óta húzódó perben, amelyek alátámasztották volna E. Zsanett állítását.

A táblabíróság ezért szerdán felmentette a nemi erőszakkal vádolt rendőröket.

forrás: havariapress.hu