Angela Merkel vasárnap jelentheti be, hogy indul-e ismét a kancellári tisztségért

Angela Merkel német kancellár vasárnap jelentheti be hivatalosan, hogy kíván-e pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltjeként indulni a 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokon - jelentette csütörtökön CDU-s elnökségi forrásokra hivatkozva a Madsack német médiacsoport.

   

A Madsack lapok közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland - RND) nyilatkozó források várakozása szerint Angela Merkel a párt vezető testületeinek kétnapos berlini értekezletének elején nyilatkozik majd szándékairól. A tanácskozáson a CDU december 6-án kezdődő kongresszusáról és a párt 2021-ig kitekintő programjáról lesz szó.
   
Az RND beszámolójában nem szerepel, hogy Angela Merkelnek milyen tervei vannak, vállalja-e negyedszer is a kancellárjelöltséget, vagy bejelenti visszavonulását. A legnagyobb német lap, a Bild azonban csütörtökön azt írta, "nyílt titok", hogy a politikus ismét a CDU és a testvérpárt bajor CSU kormányfőjelöltjeként kíván nekivágni a választási kampánynak, és csak a megfelelő alkalomra vár, hogy bejelentse szándékát.
   
A CSU várhatóan támogatja Angela Merkelt. Erre utal egyebek között Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnökének egy csütörtöki nyilatkozata, amelyben jelezte, hogy a menekültpolitika körüli nézeteltérések ellenére hajlandó kiállni Angela Merkel mellett.
   
"Nem káros, ha két párt eltérő álláspontot foglal el egy ügyben" - mondta Horst Seehofer a Schwäbische Zeitung című lapnak, hozzátéve, hogy jó eredményre számít a Bundestag-választáson, "Angela Merkel személye miatt is".
   
Kiemelte, hogy a kancellárnak "nagy tekintélye van a lakosság körében".
   
Angela Merkel 2000 óta a CDU elnöke és 2005 óta Németország kancellárja.

forrás: MTI

Merkel: nincs B-terv, továbbra is a közös megoldásért kell dolgozni

Nincs tagállami szintű B-terv a menekültválság megoldására, továbbra is annak a közös megoldásnak a kivitelezéséért kell dolgozni, amelynek alapelveiben valamennyi európai uniós tagország egyetért - mondta a német kancellár egy vasárnapi német televíziós interjúban.

   
Angela Merkel az ARD közszolgálati televízióban késő este élőben sugárzott interjúban hangsúlyozta: a 28 tagállam közös meggyőződése, hogy tenni kell a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, a menekülteknek a hazájuk közelében kell segíteni, gondoskodni kell az uniós külső határ védelméről és végre kell hajtani az EU és Törökország közös akciótervét.
   
A kancellár az Anne Will című politikai vitaműsor tavaly októberi különkiadása után ismét egyedüli vendégként szerepelt a műsorban. Hangoztatta, hogy kitart 2015 őszén kialakított politikája mellett, és legföljebb a körülmények változása miatt szükségessé váló apró "kiigazításokra" hajlandó, a lemondásának lehetőségére utaló kérdésekre pedig rendre kijelentette, hogy folytatja a munkát.
   
Úgy vélte, nincs szükség irányváltásra, mert "jól ki van ez találva, és logikus is. Nem is kételkedik ebben a logikában senki, még Horst Seehofer is sok sikert kíván ehhez az úthoz" - mondta Angela Merkel a politikáját gyakran bíráló, nemzeti szintű intézkedéseket sürgető bajor miniszterelnökre utalva.
   
Hozzátette, hogy válságkezelési terve sikerét illetően nagyon derülátó. Azt mondta: "Sokkal jobban állunk, mint ahogy egyesek gondolják", de sok lépés van még hátra az EU-ba érkező menekültek számának jelentős és tartós csökkenése felé.
   
Megjegyezte: ha sikerül az uniós külső határ védelmével visszaszorítani az illegális migrációt, nagyobb lehet a tagállamok hajlandósága a folyamat "legalizálására", menekültkontingensek befogadására Törökországból, Jordániából és Libanonból az EU és partnerei közötti tehermegosztás jegyében.
   
Ismét elutasította a menedékkérők befogadására egyoldalúan kijelölt létszámkorlát gondolatát és hangsúlyozta, hogy Németország felelőssége és elemi érdeke az emberiességen alapuló és közös megoldás, amely biztosítja a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet egységének fenntartását. "Ez történelmünk egy nagyon fontos szakasza", és nemcsak Schengen a tét, hanem Németország és az EU tekintélye a világban - mondta Angela Merkel.
   
A görögországi helyzetről elmondta, azért kezdeményezte a török miniszterelnökkel tartandó rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívását március elejére, alig tíz nappal a rendes uniós csúcs előtt, mert tudta, hogy Ausztria rövidesen korlátozza a befogadandó menedékkérők számát, ami súlyos következményekhez vezethet. A görögországi helyzetet éppen az idézte elő, hogy a huszonnyolcak ugyan egyetértenek a közös megoldásban, de egyesek - mint Ausztria - nem hisznek eléggé annak sikerében, és ezért mások kárára cselekednek.
   
Nem szabad cserben hagyni Görögországot és nem szabad megengedni, hogy az EU "tönkremenjen" - hangoztatta a német kancellár.
   
Ha egy tagország egyoldalúan felső határt állapít meg, és ennek mások kárát látják, "akkor az nem az én Európám" - mondta Angela Merkel.
   
A Magyarországon tavaly szeptemberben kialakult helyzetről szólva kiemelte: téves az az állítás, hogy megnyitotta Németország határait. "A határok nyitva álltak, és csak nem zártam le őket" - mondta.
   
Hozzátette, hogy továbbra is helyesnek tartja a Magyarországról elindult menekültek ügyében szeptember 4. éjszakáján hozott döntést, és kifejtette: ugyan az "emberiesség parancsolatára" cselekedett, de az akkori helyzetet tekintve "nem volt olyan nagyon különleges" a döntés, hiszen korábban is tömegesen érkeztek menekültek Németországba - egyedül augusztusban 102 ezren -, és csupán "egyszerűen folytattam azt, ami egy nappal korábban egyébként is zajlott a különvonatokkal".
   
Ezekkel a vonatokkal menekültek utaztak Németországba jeggyel, amelynek megvásárlását Orbán Viktor magyar miniszterelnök megengedte, aztán egyszer csak "hirtelen nem engedte fel a vonatokra a jeggyel rendelkező embereket", akik ezért gyalog indultak útnak - mondta Angela Merkel.
   
Arra a felvetésre, hogy az eurózóna válságával ellentétben most mások jóakaratára van utalva és a "kérelmező" helyzetébe került, azt mondta, szerinte ez nem így van, Németország nincs sem kiszolgáltatott, sem kiemelt helyzetben. Valamennyi uniós tagországnak van felelőssége, és mindegyik szeretné megőrizni Schengent.
   
Megjegyezte: "Orbán Viktor (...) arról a kérdésről akar népszavazást, hogy érkezhet-e Magyarországra 1294 menekült" a tagállamok között szétosztandó 160 ezerből, pedig valószínűleg még csökkenthetné is ezt a számot, mivel "sok ukrán menekültje van".
   
"Ez azért mégiscsak egy elvi kérdés, és csak elutasítani tudom ezt az eljárást" - mondta a német kancellár.
   
Angela Merkel az egyórás interjúban a német belpolitikai helyzetről szólva vitatta azt a meglátást, hogy országa mélyen megosztottá vált volna. Úgy vélte, inkább "polarizáció és átpolitizálódás" tapasztalható, és enyhülhet a feszültség, amikor látszanak majd a válságkezelés eredményei.
   
A kancellár ismét elítélte a menekültellenes atrocitásokat, és elítélte a Kölnben szilveszterkor - a hatóságok szerint többnyire észak-afrikai férfiak által - elkövetett szexuális zaklatásokat és rablásokat is, amelyekkel kapcsolatban leszögezte, hogy "a multikulti nem megoldás", a beilleszkedés pedig nem önkéntes tevékenység a menedékkérők, menekültek részéről, hanem a genfi menekültügyi egyezményben rögzített kötelesség.

Illegális bevándorlás - Angela Merkel: Németország erős és megbirkózik a kihívással

Időbe, energiába és pénzbe kerül a menekültek ügyének megoldása, de Németország erős és megbirkózik a kihívással - mondta Angela Merkel német kancellár újévi köszöntőjében, amelyet csütörtökön este sugároz majd a ZDF országos közszolgálati televízió.

   
A kancellári hivatal által előzetesen ismertetett beszédben Angela Merkel felidézte: egy évvel ezelőtti, 2014 szilveszter estéjén elmondott köszöntőjében felhívta a figyelmet, hogy a második világháború óta nem volt ilyen sok menekült a világon, és elmondta, hogy Németország magától értetődő módon segíti és fogadja be mindazokat, akik védelmet keresnek területén.
   
"Ma este megismétlem ezt a gondolatot, mert nemigen volt még olyan esztendő, amelynek során akkora kihívást jelentett volna a szavakat tettekre váltani", mint 2015-ben.
   
"Ezért a mai szilveszter estén főleg egy szót szeretnék mondani: köszönöm" - tette hozzá Angela Merkel.
   
Köszönet jár a spontán segítőkészség "lenyűgöző és megindító hullámáért, amelyet ebben az évben megéltünk", és köszönet jár a Németországban menedéket kereső embereket segítő önkénteseknek, a rendőröknek, a katonáknak és a tartományi és szövetségi hivatalok valamennyi közreműködő munkatársának. Az önkéntes és hivatásos segítők együtt "kiemelkedő teljesítményt" nyújtottak, és "nyújtanak most, ebben az órában is" - mondta Angela Merkel.
   
Vitán felül áll, hogy további erőfeszítésekre is szükség lesz. A Németországba menekült emberek ügyének rendezése "időbe, energiába és pénzbe kerül", tekintettel az "integráció oly fontos feladatára" is mindazok esetében, akik "tartósan itt maradnak" - tette hozzá a kancellár, hangsúlyozva, hogy tanulni kell a "múlt hibáiból".
   
"Értékeink, hagyományaink, jogfelfogásunk, nyelvünk, törvényeink, szabályaink tartják fenn társadalmunkat", és "ez érvényes mindenkire, aki itt akar élni" - húzta alá Angela Merkel. Megjegyezte: a "sikeres bevándorlásból" az érintett ország eddig még mindig "profitált, társadalmilag és gazdaságilag is".
   
Az is vitán felül áll, hogy Németország már nagyon nagy sok kihívással megbirkózott, és ezek révén mindig fejlődött. Ezt mutatja az újraegyesítés is, amelynek 25. évfordulóját az idén október 3-án ünnepelte az ország - mondta a német kancellár.
   
Kiemelte, hogy 25 év alatt a "nemzet összenőtt", és az újraegyesítés folyamatának eredményeit jelzi, hogy most a legalacsonyabb a munkanélküliség és a legmagasabb a foglalkoztatottság, a szövetségi államháztartás sorban a második évet zárja hiány nélkül, a reálbérek növekednek, a gazdaság pedig "erőteljes és újító szellemű".
   
Németország a sok ember beáramlásának és integrációjának "nagy feladatát" is a "holnap esélyévé" tudja tenni, hiszen megvan hozzá a "nagyszerű polgári elkötelezettség" és a politikai intézkedések "átfogó koncepciója" - mondta Angela Merkel.
   
Kifejtette, hogy a kormány törekszik az uniós külső határok védelmének fokozására, valamint arra, hogy az "illegális migráció legálissá" váljék, továbbá küzd a menekülést kiváltó okok megszüntetéséért, hogy mindennek révén a "menekültek száma fenntartható módon és tartósan, érezhetően csökkenjék".
   
Jövőre azonban a társadalom összetartásán is sok múlik - mondta a német kancellár. Nem szabad megengedni, hogy megosztottság alakuljon ki nemzedékek vagy társadalmi rétegek, vagy "az őshonos és az új polgárok között" - figyelmeztetett.
   
Óva intett a csatlakozástól mindazokhoz, akik a szívükben "hidegséggel vagy akár gyűlölettel" élnek, maguknak követelik a jogot a "németség" meghatározásához és ki akarnak rekeszteni másokat.
   
Sok múlik azon, hogy a "jövőben is olyan országot akarjunk, amelyben öntudatosan és szabadon, emberségesen és a világra nyitottan élünk, a siker felett érzett örömmel, azzal az örömmel, amelyet akkor érzünk, ha igazán mindent beleadunk" - tette hozzá.
   
Való igaz, hogy különösen embert próbáló idők járnak, de igaz az is, hogy a kihívások megoldása "sikerülni fog, mert Németország erős ország" - mondta Angela Merkel.
   
A kancellár beszédét a ZDF idegen nyelvű felirat nélkül sugározza csütörtökön 19:15-kor. Honlapjának angol nyelvű rovatában

 ( http://english.zdf.de/en ) viszont angol felirattal közli majd a felvételt, arab nyelvű rovatában

( http://arabic.zdf.de/ar ) pedig arab felirattal. A közszolgálati televízió Joachim Gauck államfő karácsonyi üdvözlő beszédét is közölte honlapján angol, illetve arab feliratozással.

Illegális bevándorlás - Éles bírálat Merkelnek a CSU-tól a Magyarországról indult menedékkérők beengedése miatt

Németországban élesen bírálta a bajor konzervatív CSU két tekintélyes politikusa Angela Merkel kancellárt a Magyarországról elindult menedékkérők beengedése miatt pénteki lapinterjúkban. A kancellár ismét védelmébe vette a döntést, ugyancsak egy lapinterjúban kiemelte, hogy rendkívül kiélezett humanitárius helyzetben kellett határozni bajban lévő emberek sorsáról.

   
Hans-Peter Friedrich volt szövetségi belügyminiszter, a CDU/CSU konzervatív pártszövetség parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője a Passauer Neue Presse (PNP) című lapban megjelent interjúban példátlan politikai hibának nevezte a Magyarországról elindult menekültek ellenőrzés és regisztráció nélküli beengedését, és úgy vélte, hogy a döntésnek hosszabb távon súlyos következményei lesznek.
   
A rendőri felügyelet nélkül Németországban mozgó menekültek tömegére tekintve meg kell állapítani, hogy "elveszítettük az ellenőrzést" a folyamatok felett - mondta az Angela Merkel vezette CDU testvérpártjának tekintélyes politikusa.
   
Kiemelte: nagyon nehéz megbecsülni, hogy a Németországba beáramló emberek között hányan lehetnek az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet harcosai és iszlamista "alvó" terroristák. Hozzátette, hogy szerinte egyetlen ország sem tenné ki magát "ennyire naívan" ilyen veszélynek.
   
A PNP értesülése szerint a német biztonsági szervek a menedékkérők között eddig 29 olyan embert azonosítottak, akik bizonyíthatóan részt vettek a szíriai polgárháborúban. A központi befogadóállomásokról pedig naponta érkeznek újabb információk a hatóságokhoz feltételezett IÁ-tagokról.
   
A lap szerint bírálatok érik Gerhard Schindlert, a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnökét, amiért a napokban egy interjúban azt mondta, nincsenek arra utaló jelek, hogy terroristák lennének a menedékkérők között.     "Ez már nem felel meg a valóságnak" - mondták biztonsági források a bajor újságnak.
   
Markus Söder bajor pénzügyminiszter a Münchner Merkur című lapnak azt mondta, hogy "az áradat és a szívóhatás érezhetően erősödik", és ez "kezdi túlterhelni" az országot.
   
A Horst Seehofer pártelnök-bajor miniszterelnök egyik lehetséges utódjaként számon tartott politikus megjegyezte, hogy a CSU-t "meglepte" Angela Merkel döntése a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről, és jobbnak találták volna, ha a kancellár előbb megtárgyalja az ügyet a bajor konzervatívokkal.
  
 Most "ezrek szinte ellenőrizhetetlen bejövetele" zajlik - mondta Markus Söder, aki már korábban is bírálta a Magyarországról indult menedékkérők beengedését. Hozzátette: reméli, hogy nincsenek IÁ-harcosok a szíriai menekültek között.
   
A bajor pénzügyminiszter szemléletváltást sürgetett a menekültpolitikában.
   
A menekültek iránti szolidaritás, az áldozatvállalás és a befogadás kultúrájának nap mint nap tapasztalható jelei lelkesítőek és nagyszerű képet közvetítenek Németországról és Bajorországról, de világossá kell tenni, hogy Németország tartósan nem lehet "a világ összes menekültjének országa" - mondta Markus Söder.
   
Foglalkozni kell a hosszabb távú hatásokkal is - tette hozzá, rámutatva: megváltoztatja egy társadalom "kulturális statikáját", ha a bevándorlók száma meghaladja a születések számát, ezért a mostani menekülthullám révén mélyebbre ható változások indulnak el, "mint ahogy ebben a pillanatban sejtjük".
   
A tartós, hosszú távú kihívásokat még egyáltalán nem lehet áttekinteni, azt pedig tudomásul kell venni, hogy sok menekültnek "másmilyen az értékrendje és a világképe", mint a németeké. Ezért is fontos ellenőrizni, hogy ki érkezik Németországba - mondta Markus Söder.
   
Közben Angela Merkel a Rheinische Post című lapban megjelent interjúban védelmébe vette a Magyarországról elindult menedékkérők beengedését. Elmondta: a döntést egy "rendkívül kiélezett humanitárius helyzetben" hozta meg az osztrák kancellárral.
   
"Nagy bajban lévő emberekről volt szó" - tette hozzá a kancellár.
   
Ugyanakkor a döntés nem változtat azon, hogy továbbra is érvényesek az uniós menekültügyi szabályok, és ezeket minden tagországnak be kell tartania. Az is egyértelmű, hogy "méltányos tehermegosztásra van szükség Európában" - mondta Angela Merkel.
   
A német kancellár ismét megerősítette: a német alaptörvény előírásaiból következően a politikai menedékjogra jogosult emberek befogadásának nincs felső határa, de mindazoknak, akik nem szorulnak védelemre, "gyorsan vissza kell térniük hazájukba".
   
Angela Merkel és Werner Faymann osztrák kancellár egy héttel ezelőtt, szombatra virradó éjjel hozott döntést arról, hogy a Magyarországról elindult menedékkérőket beengedik Németországba. Azóta már nagyjából 40 ezren érkeztek meg Münchenbe, a bajor fővárosba.

http://www.pnp.de/nachrichten/bayern/1802534_Ex-Innenminister-im-PNP-Interview-Wir-haben-die-Kontrolle-verloren.html
http://www.merkur.de/politik/fluechtlinge-minister-soeder-erneuert-csu-kritik-an-kanzlerin-merkel-zr-5517013.html
http://www.rp-online.de/politik/deutschland/angela-merkel-grundrecht-auf-asyl-kennt-keine-obergrenze-aid-1.5383275

Merkel Budapesten - Forgalomkorlátozások lesznek hétfőn a fővárosban

Delegáció közlekedése miatt ideiglenes forgalomkorlátozások lesznek hétfőn Budapest több kerületében - közölte a rendőrség honlapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság szombaton Angela Merkel német kancellár budapesti látogatásával összefüggésben.

A közlemény szerint az I., V., VI., VII., VIII., IX. X., XVIII. és XIX. kerületben kell forgalomkorlátozásokra számítani, többek között a délelőtti órákban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérról a belvárosba tartó szakaszon, később az Alkotmány utcától a Várba tartó, illetve a Várból a Bródy Sándor utcába vezető útvonalon, valamint a kora esti órákban a Károly körúttól a reptérig tartó útvonalon.
 
Az érintett kerületekben már vasárnap reggel 6 órától hétfő este 20 óráig tilos megállni számos útszakaszon, a pontos helyszínekről a police.hu oldalon tájékozódhatnak az autósok. A megállási tilalommal érintett helyekről ebben az időszakban a Budapesti Rendőr-főkapitányság a gépjárműveket elszállíttatja. A tulajdonosok, illetve az üzembentartók az elszállított autóikat a parkolási hely 500 méteres körzetén belül, vagy a Dózsa György út Verseny utca és Ifjúság utca közötti szakaszán találhatják.

 Az elszállított járművekről a rendőrség a 06-1-267-4673 városi számon, illetve az ingyenesen hívható 06-80-200-266 zöld számon ad tájékoztatást.

 A rendőrség egyúttal az kéri, hogy hétfőn lehetőség szerint a tömegközlekedést válasszák az emberek.

 Bővebb információk: http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/utinfo/forgalmirend-valtozasok/ideiglenes-forgalomkorlatozas-budapesten-3

Angela Merkelt választotta az év emberének a The Times

Angela Merkel német kancellárt választotta az év emberének a The Times.

A tekintélyes konzervatív brit napilap, amely pénteki kiadásában jelentette be döntését, azzal indokolta a választást, hogy Merkelnek központi szerepe volt az idén az európai stabilitás megőrzésében "a Kelet-Európában újraéledő orosz agresszió közepette".
 
A The Times írásának címe szerint Angela Merkel "A nő, akire szükségünk van a veszélyes férfiakkal teli világban". A lap külön belső szerkesztőségi cikke "Mrs. Nélkülözhetetlen" cím alatt méltatja a német kancellárt.
 
A The Times szerint az idén, amikor a hidegháború utáni időszak legveszélyesebb geopolitikai válsága a töréspontig megterhelte a kelet-nyugati kapcsolatokat, a német kormányfő megmutatta, hogy milyen befolyásos és nélkülözhetetlen közvetítő.
 
A II. világháború után kialakult, mára "mind esetlenebbé váló" intézmények, köztük a NATO, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tudtak alkalmazkodni a világban jelenleg örvénylő válságokhoz, a politikusok pedig képtelennek bizonyultak arra, hogy szembeszálljanak a lator államok és a fosztogató hadseregek fenyegetésével.
 
Egyetlen világklasszis vezető emelkedik ki ebből a mezőnyből: Angela Merkel. A német kancellár nem azzal volt elfoglalva, hogy saját magát állítsa a rivaldafénybe, ugyanakkor a Vlagyimir Putyinnal hosszú órákon át folytatott tárgyalásain igyekezett határokat szabni az orosz elnök ambícióinak és ezzel egyben hozzájárult ahhoz is, hogy a Nyugat az általa legnagyobb becsben tartott értékekre összpontosítsa figyelmét.
 
Mindezek alapján jelenleg Angela Merkel az első számú európai politikus és a világ legnagyobb hatalmú asszonya - állapítja meg pénteki elemzésében a The Times.
 
A brit lap szerint a német kancellárnak biztosítania kell, hogy az Oroszország elleni EU-szankciókat jövőre is fenntartják. Egyes EU-tagállamok, amelyek függnek az orosz energiahordozó-szállításoktól, szeretnék legalább néhány büntetőintézkedés feloldását, ám a német kancellárnak meg kell kérdeznie a szankciók bírálóit, hogy milyen más módon lehetne akkor rábírni Putyint elfogadhatatlan magatartásának megváltoztatására - fogalmaz a The Times.
 
Angela Merkel már tett olyan utalásokat a múltban, hogy tíz év a hatalomban éppen elég lesz, márpedig 2015 lesz a tizedik éve a kancellári tisztségben. "Mi arra bíztatnánk őt, hogy maradjon" - áll a vezető brit lap pénteki szerkesztőségi írásában.
 
A The Times tavaly Ferenc pápát választotta az év emberének. A brit napilap akkor azzal indokolta döntését, hogy a katolikus egyháznak "kivételes emberre" van szüksége, és úgy tűnik, hogy Ferenc pápa személyében ezt az embert meg is találta.

Merkel szerint a német államfő hibát követ el a téli olimpia bojkottjával

Angela Merkel német kancellár szerint Joachim Gauck államfő hibát követett el azzal, hogy úgy döntött, nem megy el a jövő februári szocsi téli olimpiára, és hagyta, hogy elhatározását az orosz vezetés politikája elleni tiltakozásként értelmezzék - írták vasárnap német lapok.

A Der Spiegel szerint a kancellári hivatalban és a külügyminisztériumban "finoman szólva nem örültek", amikor a hírmagazin egy héttel korábbi számából arról értesültek, hogy Joachim Gauck az oroszországi téli olimpia bojkottja mellett döntött, és hivatala nem cáfolta, hogy a szövetségi elnök főleg a sajtószabadság elégtelen állapota, az emberi jogi helyzet és az ellenzék hatósági zaklatása miatt marad távol az eseménytől.

   

Erről számolt be a Franfkfurter Allgemeine Sonntagszeitung is, kiemelve, hogy a kancellári hivatal igyekezett volna lebeszélni Gauckot a bojkottról, ha bevonták volna a döntésbe. Merkel környezetében úgy vélik, a bojkott erősíti a német-orosz viszony "polarizálódását", ami nem szerencsés.

   

A Der Spiegel szerint nem lehet megállapítani pontosan, hogy az államfő hivatala tájékoztatta-e előre a döntésről a kancellári hivatalt. Elképzelhető, hogy az információ eljutott a kancelláriára, de elakadt az alsóbb szinteken. Ennél azonban fontosabb, hogy a történet rávilágít arra, mennyire eltérően gondolkodik a kancellár és az államfő a német-orosz kapcsolatokról.

   

A lap szerint Merkel és Gauck egyformán ítéli meg Vlagyimir Putyin tevékenységét, mindketten úgy gondolják, az orosz elnök nem alkalmas arra, hogy modernizálja országát és visszakormányozza a demokrácia útjára. Merkel azonban folytatni akarja a párbeszédet, mert úgy látja, hogy a nemzetközi politikában a szíriai polgárháborútól az iráni atomprogramig egy sor ügyet csak Moszkva közreműködésével lehet kezelni.

   

Gauck viszonya Oroszországhoz viszont "bonyolultabb és több benne az érzelem", az egykori keletnémet polgárjogi harcos például szorgalmazza, hogy az oroszok tegyenek többet a szovjet múlt feldolgozásáért, de azt is tervezi, hogy 2015-ben, a második világháború végének évfordulóján fejet hajt a nácik elleni harcban elesett milliók emléke előtt - írta a Der Spiegel.

   

Joachim Gauck 2012 márciusi hivatalba lépése óta még nem tett hivatalos látogatást Oroszországban, és számos alkalommal nyilvánosan bírálta az orosz jogállamiság hiányosságait és a kormánnyal szemben kritikus sajtó működésének akadályozását.

forrás: MTI - kép: http://conorbyrnex.blogspot.hu

Találgatás indult Angela Merkel NDK-s múltjáról

Találgatás kezdődött Németországban Angela Merkel pályafutásának rendszerváltás előtti korszakáról egy könyv nyomán, amely szerint a kancellár a keletnémet állampárt ifjúsági szervezetének (FDJ) titkára, vagyis "NDK-s KISZ-titkár volt". A találgatásban maga a kancellár is részt vesz.   

"Csak az emlékeimre tudok hagyatkozni, és ha most valami más kerül napvilágra, akkor azt el kell fogadnom úgy, ahogy van" - válaszolta Angela Merkel a Bild hétfői beszámolója szerint a berlini Filmakadémia vasárnap esti rendezvényén a bulvárlap újságírójának arra a kérdésére, hogy valóban az agitációért és propagandáért felelős (agitprop) FDJ-alapszervezeti titkári tisztséget töltötte-e be a nyolcvanas évek elején munkahelyén, a keletnémet tudományos akadémia berlin-adlershofi fizikai kémiai kutatóintézetében (ZIPC).
  
Merkel soha nem titkolta, hogy FDJ-tag volt. A pártba - az SED-be, azaz a "keletnémet MSZMP-be" - ugyan nem lépett be, de igazodott a rendszerhez. "Nem voltam hős" - mondta egy 2005-ben megjelent életrajzi interjúkötetben, hozzátéve, természetes volt számára, hogy belép az FDJ-be, hiszen így tanulhatott, tudományos pályára léphetett és Nyugatra is utazhatott.
 
Nem is új az a felvetés, hogy Merkel talán agiptprop FDJ-titkár volt. Ezt azonban senki nem állította tényként, a legkevésbé Merkel. "Nem emlékszem, hogy bárkit is agitáltam volna. Kulturális megbízott voltam" - mondta a konzervatív politikus a 2005-ös kötetben.
 
A napokban viszont megjelent egy új könyv a kancellár NDK-s múltjáról - a Bild munkatársa, Ralf Georg Reuth és a Die Weltnél dolgozó Günter Lachmann tollából Angela Merkel első élete címmel -, amely elkötelezett reformkommunistaként állítja be a kancellárt, és megszólaltatja a ZIPC-nél működött FDJ-alapszervezet egykori vezetőjét, aki azt mondta, teljesen biztos, hogy Merkel volt az agitprop-titkár.
 
A Bild és a Die Welt munkatársa azt is feltárta, hogy Merkel már 1989 októberében csatlakozott a Der Demokratische Aufbruch (Demokratikus Kitörés - DA) nevű mozgalomhoz, amely akkor még nem a német egységért és a rendszerváltásért állt ki, hanem az NDK önállósága és a demokratikus szocializmus rendszerének kialakítása mellett.
 
"Mindig azt gondoltam, hogy 1989 decemberében léptem be a DA-ba, de (az új kötet szerzői) kinyomozták, hogy ez októberben történt. Ettől sokkal nyugodtabb a lelkem" - mondta Merkel a vasárnapi berlini rendezvényen, amelyen kedvenc filmjét, a Paul és Paula legendája című híres keletnémet alkotást vetítették, és eredetileg nem is tervezték, hogy a kancellár múltjára is kitérnek a vetítést követő pódiumbeszélgetésen, de Merkel leintette az újságírói kérdés miatt tiltakozó műsorvezetőt, és jelezte, hogy szívesen válaszol a kérdésekre.
 
Hétfői sajtóbeszámolók szerint a kancellár hangsúlyozta: "Számomra az a legfontosabb, hogy soha nem titkoltam el semmit". Hozzátette: "Néhány dolgot talán nem mondtam el, de csak azért, mert senki sem kérdezte". Arról például még soha nem beszélt, hogy tagja volt a (kelet)német-szovjet baráti társaságnak és a keletnémet szakszervezeti szövetségnek (FDGB) - fejtette ki a kancellár.
 
Angela Merkel a DA képviseletében bekerült az utolsó keletnémet kormányba, amelyben a helyettes kormányszóvivői tisztséget látta el. A szervezet 1990 tavaszán beolvadt a Kereszténydemokrata Unióba (CDU), Merkel pedig családügyi miniszter lett az újraegyesítés utáni első össznémet kormányban, amelyet pártfogója, Helmuth Kohl vezetett. A következő, 1994-ben alakult Kohl-kormányban a környezetvédelmi tárcát kapta meg, az elvesztett 1998-as parlamenti választás után pedig megszerezte a CDU főtitkári pozícióját, és a pártot megrengető adománybotrányban - amelyben a párt számos vezető alakja, köztük Kohl és Wolfgang Schäuble akkori pártelnök is besározódott - szembefordult Kohllal és a párt megújulását sürgette. A politikust 2000-ben a CDU elnökévé választották. Pártelnöksége ötödik évében győzelemre vezette a konzervatívokat, és azóta Németország kancellárja.

forrás: MTI