Új lakóingatlan-fejlesztés indult a Corvin sétányon

Új lakóingatlan-fejlesztés indult Budapesten a Corvin sétányon, a beruházás első ütemében 261 lakás készül el - közölte a beruházás fejlesztője, a Cordia Magyarország Zrt. az MTI-vel.

   
A főváros VIII. kerületében tíz éve folyik az a 22 hektáros, komplex területfejlesztés, amelynek célja Józsefváros kiemelkedő területének építészeti, kulturális és gazdasági újjáélesztése.
   
A Corvin sétányon a csaknem 100 üzlet mellett sport- és wellness-központ, uszoda, éttermek, kávézók, posta és bankfiókok is találhatók, a modern, zöld köztereket tájépítész tervezte.

A vállalat tájékoztatása szerint az itt felépült több mint 1500 új építésű lakást száz százalékban eladták.
   
Tíz év alatt a Corvin Sétány lakásainak értéke megduplázódott, a bérleti díjak pedig folyamatosan emelkedtek.

A lakások bérleti hozamából és értéknövekedéséből összevont hozam éves szinten átlagosan elérte a vételárra vetített 18 százalékot - ismertette a cég.
   
A társaság tájékoztatása szerint a Futureal Csoporthoz tartozó zrt. 2013-as éves nettó árbevétele 436 millió forint, 2014-es árbevétele 1 milliárd 367 millió forint volt.

Százlakásos lakóingatlan fejlesztés indul

Mintegy 4,5 milliárd forintos beruházással a budapesti Király utcában új lakóingatlan fejlesztés indul, a K40 névre keresztelt 105 lakásos projekt tervezett átadása 2017 végére várható - közölte a fejlesztést kivitelező Triholding-csoport az MTI-vel.

A beruházás értékének 70 százalékát banki hitelből finanszírozzák, a maradék önerő. Az épületet a fejlesztő cég évekkel ezelőtt az önkormányzattól vásárolta meg, így saját tulajdonában van.

A telek mai értéke 1,6-1,7 milliárd forint a tájékoztatás szerint.
  
A több mint 100 lakásos épületben 28 és 95 négyzetméter közötti ingatlanokból válogathatnak a vevők, átlagosan 900 ezer forintos négyzetméterenkénti áron.

Az előzetes érdeklődések alapján az is látszik, hogy a befektetők többsége várhatóan belföldi vásárló lesz.
  
A fejlesztés hozzájárul a Király utca eredeti arculatának visszaállításához is: Hild József eredeti homlokzatával elevenedik meg az 1844-ben épített, majd a rendszerváltás után az enyészeté lett épület modern utóda - írták.
  
A kivitelező közölte: a Király utcai lakások mellett előkészületben van egy szintén 100 lakásos projekt a VII. kerületben, valamint további 600-700 új lakás létrehozása a XIII. kerületben, amelynek első üteme, 250 lakás építése még az idén megkezdődik.

Amennyiben a pozitív trend kitart a piacon, a cég a következő két-három évben akár 1000 új lakást is átadhat majd Budapesten.

Rég nem látott optimizmus az ingatlanpiacon

Rég nem látott ingatlanpiaci optimizmust tükröz a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése; a GKI-MGYOSZ fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci indexének értéke januárban kilencéves csúcsra emelkedett.

   

Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója a felmérést bemutató budapesti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a felmérés alapján az irodapiac kivételével minden területen javultak a várakozások.
 
Egyebek mellett a csoknak köszönhetően a következő egy évben lakást vásárolni vagy építeni biztosan szándékozó háztartások száma 41 százalékkal, az ezt valószínűleg szándékozóké 18 százalékkal emelkedett a tavaly októberihez képest, ami hétéves csúcsot jelent.
  
Míg a vidéki területeken a várható áremelkedés mértéke csak kismértékben nőtt az előző megkérdezéshez képest (keleten 2 százalékra, nyugaton 4 százalék közelébe), Budapesten az átlagosan várt áremelkedés az egy negyedévvel ezelőtti 2,4 százalékról 6 százalék közelébe nőtt. Az új építésű lakások áraira a következő 12 hónapra vonatkozó prognózisok a korábbinál jóval erőteljesebb, 5-8 százalékos áremelkedésre utalnak.
  
Az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások a következő 12 hónapban a vidéki régiókban erőteljesen javuló, a fővárosban és környékén lényegében stagnáló piaci helyzetet várnak az előző negyedévhez képest. A felmérés szerint ez a prognózis azonban nem jelent pesszimizmust, csak a közelmúltban erőteljesen felpörgött fővárosi piacon az optimizmus enyhe mérséklődését. A nyugat-magyarországi kilátások most is számottevően kedvezőbbek a kelet-magyarországiaknál.
  
A válaszadók nagy többsége szerint az év elején hatályba lépett lakáspolitikai intézkedések pozitívan hatnak a lakásépítésre, 36 százalék szerint jelentősen, 43 százalék szerint kissé növelik azt, és csak 21 százalék szerint nem lesz érdemi hatás 2016-ban. A hosszabb távú hatásról kissé jobban szóródnak a vélemények, de az összkép ebben az esetben is egyértelműen pozitív.
  
A kedvezményekre várhatóan a leggyorsabban a fővárosiak csapnak le, a rövid és a középtávú hatásokról kialakult véleményeket összevetve a budapesti piac tűnik a kormányzati intézkedések legnagyobb nyertesének.
  
A válaszadók szerint áremelkedést generálnak az intézkedések, 80 százalék szerint 2016-ban, kétharmaduk szerint hosszabb távon is áremelő tényezők.
  
Az ingatlanokkal foglalkozó cégek telekpiaci kilátásai az előző felméréshez képest Nyugat-Magyarországon jelentősen, de a másik két régióban is komoly mértékben javultak. A budapesti agglomeráció képviselői már az előző negyedévben is túlkeresletről számoltak be. A válaszadók az építési telkek piacán a fővárosban kétszámjegyű, de a vidéki körzetekben is 7-8 százalékos áremelkedést várnak a következő 12 hónapban.
  
Az irodapiaci kilátások harmadik negyedéve romlanak, jelezve, hogy a korábbi kirívóan derűlátó várakozások nem voltak teljesen megalapozottak. A piac a korábban gondoltnál lassabb ütemben fejlődhet, ugyanakkor a felmérés eredményei szerint Budapesten és környékén a kihasználtság tovább javult.
  
A fővárosra és környékére, illetve az ország egészére vonatkozó üzlethelyiség-piaci várakozások javultak, de az optimizmus nem terjedt ki a keleti országrészre, ott enyhén romló piaci helyzet várható.
  
A januári megkérdezés során 110 ingatlannal foglalkozó cég, illetve csaknem 1500 vállalat válaszolt, a lakossági minta pedig reprezentatív, ezerfős volt. A felmérés 2016-tól a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) támogatásával készül.

Lakásáfa - Az új lakás eddig kifizetett előlegén marad a magasabb áfa

Az új lakásokra már kifizetett, 27 százalékos áfával számított előlegeket nem érinti az áfacsökkentés, aki már idén leszerződött az új lakására és előleget is fizetett korábban, az csak a vételár maradék, jövőre esedékes részére érvényesítheti a kedvezményes,  5 százalékos áfát - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI kérdésére.

   

A teljesítés, illetve az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja irányadó az áfa mértékének meghatározásakor. Előleg esetében ez gyakorlatilag a fizetés módjától függ, és ahhoz kötődik, amikor az eladó megkapja az ellenértéket - fejtették ki.  Például ha a vevő bankszámlán keresztül utalja az előleget, akkor a jóváírás, ha készpénzben fizeti ki, akkor a kézhezvétel napja határozza meg a teljesítés időpontját.
   
Amennyiben a teljesítés - ebben az esetben fizetés - 2015. december 31-ig megtörténik vagy már megtörtént, akkor az előleg számlának 27 százalékos áfát kell tartalmazni. Az előleggel csökkentett vételár kifizetésekor viszont annak az időpontja számít. Ha az már 2016. január 1-jén vagy azt követően történik, akkor a fennmaradó vételár után 5 százalékos áfát kell felszámítani.
   
Az NGM azt is ismertette, hogy az építtetővel kell megegyezniük az árban azoknak, akik bruttó árral,  az áfa összegét is tartalmazó teljes vételárral kötötték meg a szerződést, és 2016. január 1-jén, vagy azt követően fizetnek. Ez egy polgári jogi jogviszony, amely a szerződő feleken - az eladón és a vevőn - múlik, akik jogvita esetén a bírósághoz fordulhatnak.
   
A jogszabálymódosítás célja az, hogy az áfakulcs csökkentéséből származó megtakarítás a vevőnél csapódjon le. Az NGM reményei szerint a korábban - bruttó összegben - kötött megállapodások összegét az eladó, az áfa mértékének mérséklésével arányosan csökkenti majd.

Az árak és a túlkereslet miatt nehéz helyzetben vannak az albérletet kereső diákok

Nehéz helyzetben vannak a lakást kereső diákok, egyrészt az elmúlt fél-háromnegyed évben meredeken emelkedő bérleti díjak, másrészt pedig amiatt, hogy a kínálat nem tudja kielégíteni az albérletek iránti nagy keresletet - közölte a Duna House (DH) ingatlan franchise hálózat az MTI-vel.

 
Budapest II. kerületében az egy négyzetméterre eső bérleti díj átlagosan 2700 forint, a VIII. kerületben 1700 forint, a vidéki városok esetében pedig Debrecenben átlagosan 1600 forint, Pécsen 1300 forint, Szombathelyen pedig 1200 forint volt a Duna House által az elmúlt fél évben kiadott ingatlanok bérleti díja alapján - olvasható a közleményben.
 
Az előző év azonos időszakához képest Budapest két kerületében az egy négyzetméterre eső bérleti díjak átlagosan 900 illetve 400 forinttal, a vidéki városok esetében Debrecenben és Szombathelyen 400, Pécsen pedig 200 forinttal emelkedtek - közölték az MTI kérdésére válaszolva.
 
A cég az MTI érdeklődésére arról is beszámolt, hogy 2011-től 2014-ig mintegy 5-10 százalékos árnövekedést tapasztaltak az ingatlanpiacon, az elmúlt egy év alatt azonban az ingatlan árak további 28-30 százalékkal emelkedtek.
 
A bérleti díjak jövőbeni alakulásáról a Duna House úgy fogalmazott: amíg a lakásállomány nem bővül, jelentős változás nem várható, a kialakult helyzeten egyrészt a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) javíthat, ugyanis sok bérlő megfontolja majd a vásárlás lehetőségét, másrészt pedig a lassan újra beinduló beruházások, amelyek révén növekszik majd a lakásállomány. Bár ez utóbbi azért egy lassabb folyamat lesz - fűzték hozzá.
 
A hálózat közleményében azt javasolta, hogy a bérlők a bérelni kívánt ingatlan ára mellett a lakás közüzemi számláit, vagyis a rezsikiadások mértékét és a közös költség összegét is minden esetben vegyék számításba.
 
Kiemelték: a fő- és az albérlő sikeres megállapodása után a jövőben felmerülő költségek rendezése, a kaució nagysága, a lakás rendeltetésszerű használata mellett előforduló műszaki hibák javítása, valamint a felmondási idő - célszerű a 60 nap - megállapítása miatt feltétlenül szükséges írásos bérleti szerződés kötése.
 
A Duna House szerint fontos adminisztrációs elem még az óraállások jegyzőkönyvezése, ugyanis ezzel védheti magát a bérlő a bérlet kezdeténél korábbi költségeket is tartalmazó számlák fizetésétől.

A Jobbik áfacsökkentést és bérlakás-építési programot javasol

A Jobbik áfacsökkentéssel tenné könnyebbé a lakásépítést, illetve otthonteremtési és bérlakás-építési programot indítana annak érdekében, hogy mérséklődjenek az albérletárak.

Erről Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese beszélt pénteken Budapesten sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy a hírek szerint nemcsak a fővárosban, hanem az egész országban "elszabadultak" az albérleti díjak.
  
Hozzátette: a Jobbik a lakásépítéshez szükséges cikkek 27 százalékos áfakulcsát 5 százalékra csökkentené, hogy könnyebb tudjon a versenyszféra új lakások építeni. Közölte, ezen intézkedéssel elérhetnék, hogy évente 5000 új lakást készüljön el.
  
Z. Kárpát Dániel azt mondta, ez önmagában nem elég, szükség van egy állami háttérrel működő otthonteremtési és bérlakás-építési programra, amellyel megnőhet a lakáskínálat, és így a piaci árnál lényegesen kedvezőbben vehetnék ki ezeket az ingatlanokat a magyar fiatalok. Megjegyezte, a 10 ezres nagyságrendben készülő bérlakásokat minősített magyar kivitelezők, központi anyagbeszerzéssel, határozott állami támogatással építenék meg.
  
A frakcióvezető-helyettes elképzeléseik költségvonzatát minimálisnak nevezte. Indoklása szerint az áfacsökkentés átmeneti bevételkiesést jelentene a költségvetésben, javaslataik hosszabb távon a bevételek emelkedését hozzák. Véleménye szerint "a kivándorlási spirált" is lassítani lehetne a Jobbik elképzeléseivel.
  
Az ellenzéki képviselőt kérdezték arról is, hogy sajtóhírek szerint a MÁV vasúti szerelvényein Pécsről érkező menekültekre rázárták a vagonok ajtaját. A politikus szerint nem szokatlan módszer,  hogy külön vagonban helyeznek el migránsokat. Utalt a szigorú ausztrál szabályozásra.
  
Van a világban olyan hely is, ahol szabályos gyűjtőtáborokban, lágerekben tartják ezeket a szerencsétlen embereket - mondta.
  
Hozzátette: az, hogy milyen módon történik a migránsok szállítása, számára részletkérdés, sokkal aggasztóbbak a közegészségügyi kockázatok.
  
Értékelése szerint a probléma azért alakult ki Magyarországon, mert az intézmények képtelenek kezelni a helyzetet. Javasolta a menekülttáborok zárttá tételét, illetve a kerítésépítés helyett az önálló határőrség felállítását.

Másfélszeresére nőtt a lakásforgalom idén

Áprilisban 12 ezer használt lakás kelt el Magyarországon, az év első négy hónapjában 44 ezer lakás cserélt gazdát, ez 57 százalékkal több az egy évvel korábbinál - közölte a Duna House ingatlan franchise hálózat az MTI-vel hétfőn.

A panellakások átlagos négyzetméterára jelenleg vidéken 145 ezer, Pesten 228 ezer, míg Budán 296 ezer forint. A téglából épült lakások Kelet-Magyarországon 158 ezer, míg a nyugati országrészben 181 ezer forintos fajlagos áron kelnek el. A főváros pesti oldalán 260 ezer, míg a budain 357 ezer, a belvárosban pedig 400 ezer forint a négyzetméterár.
 
A fővárosi vásárlók egyharmada befektetési céllal vesz lakást, mégpedig 20,5 millió forintos átlagáron. Ezzel szemben a vevők 29 százalékát adó első lakásukat vásárlók csak 13 millió forintot tudtak adni új otthonukért.
 
Vidéken a vevők közel fele 40 és 60 négyzetméter közötti lakást vásárolt, további 20 százalékuk ennél nagyobb, 60 és 80 négyzetméter közötti lakásba költözött. Budán az első kategóriába a vevők egyharmada, míg a másodikba 28 százalékuk esett. Pesten is hasonló a kereslet, de fokozatosan a drágább lakások felé tolódik a piac - fejeződik be a Duna House közleménye.

Növekvőben a használt lakások piaca

Az új lakások építése ugyan még mindig a negatív csúcs közelében van, de a használtlakás-piac már emelkedő pályára állt, ami az új lakások iránti kereslet élénkülését vetíti előre ingatlanpiaci szakértők szerint.

Az idén 105 ezer lakás cserélt gazdát, 2,3 százalékkal, több mint tavaly az Otthon Centrum (OC) ingatlan franchise hálózat becslése szerint. A forgalom 2003-ban 270 ezer adásvétellel tetőzött, az idén legfeljebb 9 ezer új lakás épül, szemben a tavalyi 7293 lakással, ami negatív rekord volt.
 
 A kormány célja, hogy újra évi 40 ezer lakás épüljön - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) decemberi közgyűlésén. Ehhez támogatást is nyújtanak, jövőre már egy gyermek után is jár 500 ezer forint szocpol támogatás, ami használt lakás vásárlására is igénybe vehető. A használt lakások forgalmának növelésével ugyanis élénkíthető a lakáspiac, ami majd kihat az új lakások építésére is - tette hozzá a miniszter.
 
 Az új lakások vásárlásához, építéséhez stabil jövedelem és megfizethető hitel szükséges - állítják a szakértők, akik azt javasolják: a hitel kamata ne legyen magasabb 2-3 százaléknál, a felvevője pedig legyen biztos abban, hogy lesz munkahelye - és elegendő jövedelme - a futamidő alatt. A szakértők továbbá vagy a lakásépítés áfájának drasztikus lecsökkentését, vagy a magas áfa állami ellensúlyozását javasolják. Ilyen javaslatot fogalmazott meg a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) és a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) is.
 
 A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. Az indexek viszonyítási alapja a 2006-2010 között regisztrált átlagos állapot, ehhez képest a lakáspiaci index idén ősszel 115 ponton állt Budapesten és 109 pontot országosan. A tavaszi felméréshez képest az előbbi 4, míg az utóbbi 3 ponttal magasabb.
 
 Az index értéke megközelíti a válság előtti csúcspontot, de ez nem arra utal, hogy a piaci szereplők egy újabb aranykor bekövetkezését várják, csak a jelenlegi szinthez viszonyított élénkülést jelez.

  Az ingatlanos cégek fellendülést várnak a fővárosi panellakásoknál, és stagnálást a családi házak iránti keresletnél a következő 12 hónapban. A GKI tavaszi felmérésben ezer háztartásból 9 válaszolta azt, hogy biztosan épít vagy vásárol lakást egy éven belül. Októberben ez a szám 6-ra csökkent. A felújításnál-bővítésnél viszont 22-ről 23 százalékra emelkedett az ezt biztosan tervezők aránya.
 
 A várakozások szerint a használt lakások ára várhatóan 0,7 míg az újaké 1 százalékkal emelkedik a következő 12 hónapban Budapesten. Az országos átlag 1,1 százalék a használt, és 1 százalék az új lakásoknál. A használt lakások árait a 2,2 százalékos Nyugat-magyarországi áremelkedés húzza fel.
  
Budapesten a használt téglalakások átlagos ára jelenleg 289 ezer forint négyzetméterenként, a használt paneleseké 180 ezer, míg a családi házaké 218 ezer forint, fajlagosan. Kelet-Magyarországon a fajlagos ár - az előbbi sorrendben - 174 ezer, 128 ezer, illetve 141 ezer forint. Ugyanez Nyugat-Magyarországon: 175 ezer, 142 ezer illetve 129 ezer forint négyzetméterenként. Az idei áremelkedés 2,5 százalékos volt - az OC adatai szerint.
 
 Közép-Európában a lakások átlagára Magyarországon a legalacsonyabb, a négyzetméterenkénti ár csupán 917 euró, míg a legmagasabb Csehországban, ahol egy négyzetméterért 1186 eurót kell fizetni, a Deloitte Zrt. elemzése alapján.

Hat fővárosi terület lakásproblémáira keres megoldást egy kutatás

Hat budapesti terület lakhatási gondjaira keres megoldást az a kutatási program, amely építészek, szociológusok és közgazdászok bevonásával indult a Holcim Hungária Otthon Alapítvány megbízásából - tájékoztatta az alapítvány az MTI-t.

   

A Replan elnevezésű programban a BME Építészmérnöki Kar Lakóépület-tervezési Tanszékének építész oktatói, munkatársai, az egyetem diákjai, szociológusok és közgazdászok vesznek részt. A program szakmai felügyeletét Ekler Dezső építész vállalta el. A fővárossal együttműködve választottak ki hat olyan területet (a IV., a VII., a X., a XVI., a XVII. és a XX. kerületben), ahol korábban kritikus lakhatási és szociális problémákat tártak fel - írták.
    

A közlemény szerint a program célja, hogy ezekben a kerületekben innovatív, fenntartható megoldásokat dolgozzanak ki. Csaknem ötven szakember és közreműködő keres komplex megoldást az adott leromlott vagy alulhasznosított budapesti terület lakhatási gondjaira. A kiválasztott ingatlantípusok, városi szituációk "jól modellezik Budapest övezeti tagozódását és az ott jelentkező tipikus problémákat". Vizsgálják az 1950-es, 1960-as, 1970-es és 1980-as években épült lakótelepeket, a családi házas övezeteket, az elhanyagolt belvárosi lakótömböket és a külterületi zöldmezős területeket is. A kutatás eredményét 2015 második negyedévében hozzák nyilvánosságra.

forrás: MTI
kép:  www.almaimotthona.hu

11 millió lakás áll üresen Európában

Több mint 11 millió lakás áll üresen Európában – Írja a Guardian saját gyűjtésére hivatkozva.

Spanyolországban 3,4 millió lakás lakatlan, Németországban 1,8 millió, az Egyesült Királyságban több mint 700 ezer. Az összes, Európában élő hajléktannak elég lenne az üresen álló lakások fele.

A gazdasági válság által leginkább sújtott országokban, mint Írországban, Görögországban és Portugáliában is rengeteg lakatlan lakás van. A lakások nagy része olyan komplexumokban van, amelyeket a válság előtti ingatlanboom során építették fel őket nyaralóhelyek közelében, de máig nem tudták értékesíteni őket.

Az eladhatatlan lakások miatt ráadásul több százezer félkész épületet dózeroltak le annak érdekében, hogy a lakatlanoknak ne essen le az ára.

forrás: finomreceptek.com - kép: magyarhirlap.hu

A Jobbik kedvezményes lakáshitel-programot szorgalmaz

A Jobbik szerint minimálisra kell csökkenteni a lakáshitelek kamatait.

Z. Kárpát Dániel, a párt frakcióvezető-helyettese szombati sajtótájékoztatóján elmondta: támogatják a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség javaslatát, amely a korábbi hitelprogramhoz hasonlóan állami háttérrel, mintegy 2,5 százalékos kamattal biztosítana lakásvásárlási lehetőséget. Ma a piacon kedvezményesen 6-7 százalékos kamattal lehet lakáshitelhez jutni, ami sokak számára vállalhatatlan, így minimális szintre kell azt csökkenteni - tette hozzá.
    Az ellenzéki politikus szerint érdemes végiggondolni az áfa visszatérítésének lehetőségét is annak érdekében, hogy kedvezőbb helyzetbe hozzák azokat, akik most még nem tudnak lakást vásárolni.
    Megjegyezte: a Jobbik alapkoncepciója az, hogy hazai kivitelezőkkel és beszállítókkal hozzá kell kezdeni az ingatlanállomány cseréjéhez. Az új otthonok kedvezményes bérleti díja az ellenzéki párt szerint hozzájárulna a kivándorlás lassításához és a gyermekvállaláshoz.
    Magyarországon hatalmas ingatlantömeg áll üresen, amelyek egy része állami, önkormányzati kézben van - értékelt Z. Kárpát Dániel, kifejtve: ezeket fel kell mérni és a közfoglalkoztatottak bevonásával fel kell újítani, akár teljes városrészek rekonstrukciós programjaival összekötve. Egy ilyen nemzetstratégiailag fontos program nem lehet drága - jelentette ki a frakcióvezető-helyettes, hozzátéve: számításaik szerint 5-7 éves perióduson belül minden forint "visszapörögne" a költségvetésbe.

Szaporodnak a lakótelepi közösségi kertek

A Városi Kertek Egyesületének vezetője szerint egyre népszerűbbek a lakótelepen megvalósítható közösségi mintakertek, Kispest és Óbuda után a szentendrei önkormányzat készül megállapodást kötni az effajta "zöld szigetek" létrehozását szervező civil szervezettel.

Rosta Gábor főiskolai tanár, az egyesület elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a kihasználatlan önkormányzati tulajdonú területeken kialakított, általában ezer négyzetméteres kertek egyenként 25-30, panellakásban élő családnak adnak lehetőséget, hogy kétkezi munkával belekóstoljanak a "mini gazdálkodás" örömeibe.

Véleménye szerint azonban jóval többről van szó, mint néhány kilogrammnyi saját ültetésű zöldség termesztéséről, e városi kertek ugyanis a közösségi élet újraindításának színterei is. Itt ugyanis megkerülhetetlen az együttműködés, a növényvédelem, a földcsere, a trágya beszerzése, az elültetendő magvak kiválasztása, a kútvízzel való spórolás közös feladat - említett példákat a szervezet vezetője, hozzátéve, hogy a részvevők tolerancia-készsége is sokat csiszolódhat.

Rosta Gábor elmondta, hogy Budapesten elsőként a XIX. kerületi önkormányzat ismerte fel: néhány millió forintos támogatással és területek átadásával több tucatnyi kispesti lakos életminőségén javíthat. Az egyesület közreműködésével létrehozott első, 26 kis egységből álló mintakert után két újabb "zöld szigetet" alakítottak ki.

A kispesti példát a III. kerületi önkormányzat követte, finanszírozta a békásmegyeri lakótelepen két éve működő "Békási kert" megépítését. A bekerített, rendben tartott, egyenként hét négyzetméternyi parcellák látványa a környékbeliek kertészkedési kedvét is meghozta, jelenleg az Árpád fejedelem úti lakótelepén áll előkészítés alatt egy újabb közösségi "zöld sziget" - ismertette az egyesület vezetője.

Szentendrén - amennyiben sikerül a megállapodás az önkormányzat és az egyesület között - a püspökmajori lakótelepen valósulhat meg közösségi kert. E helyek iránt mindenhol nagy az érdeklődés, a Békási kertnél például hetven jelentkező várja, hogy parcellához jutva bekerülhessen a közösségbe - mondta Rosta Gábor.

A Zsigmond Király Főiskolán válságmenedzsmentet oktató szakember közlése szerint a közösségi kert mozgalom a világ több nagy városában szó szerint virágzik, New Yorkban például több mint 1400 ilyen kertészetet tartanak számon. A városi mezőgazdaság ezen szigetei főként a világháborúk idején terjedtek el, amikor az élelmiszer-ellátás bizonytalanná vált. Londonban, Berlinben és más metropolisokban azóta is sok ezer embernél a városi létforma részévé vált az önkéntes mezőgazdasági munka ezen formája - mondta Rosta Gábor.

forrás: MTI

kép: http://www.vjm.hu/

Mesterséges csontból épülhetnek a jövő házai

Futurisztikus építőanyagot fejlesztettek ki amerikai tudósok: a háromdimenziós nyomtatóval órák alatt előállítható kompozit anyag az emberi csont szerkezetét mintázza, és rendelkezik annak előnyös tulajdonságaival. 

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói által gyártott anyag viszonylag kis tömörsége ellenére rendkívül tartós, roppant erős és rugalmas, összetevői pedig környezetbarát kémiai vegyületek.

   

A fejlesztőket az emberi csont felépítése ihlette meg. Az összetett, hierarchikus csontszerkezet két alapvető alkotóeleméből - a gélszerű kollagén fehérjékből és a hidroxiapatit ásványokból - indultak ki. A kutatók által megálmodott mesterséges csont az "eredeti" szerkezet mintájára épül, ám mivel laboratóriumi feltételek között nehéz reprodukálni a természetes szerv kialakulásához nélkülözhetetlen elektrokémiai reakciókat, 3D-s nyomtatót használtak az új, különleges kompozit létrehozásához.

   

Mikroszkóp alatt a szintetikus anyag téglából és habarcsból felhúzott, lépcsőzetes felépítésű "fal" benyomását kelti. Puha, fekete polimer szolgál malterként, amely a kollagént, a csont rugalmas "párnáját" szimulálja. A téglát helyettesítő merev, kék polimer pedig úgy viselkedik, mint a csont erős, ám törékeny vázát alkotó hidroxiapatit. Az emberi csonthoz hasonlóan, amely úgy áll ellen a törésnek, hogy nagy területre teríti szét az energiát és a károsodást, a laboratóriumban kifejlesztett anyag is "törésmentes", mi több, szilárdabbnak bizonyult, mint az eredeti. A mérések alapján a 3D-s nyomtatóval gyártott kompozit törési ellenállóképessége 22-szer nagyobb, mint külön-külön az egyes alkotóelemeké.

   

"A szintetikus anyagokban alkalmazott geometriai minták a természetes anyagok megfelelőin alapulnak, de a fejlesztéseknél olyan új tervezésűeket is felhasználunk, amelyek a természetben nem léteznek" - idézte a LiveScience.com tudományos hírportál Markus Buehlert, a kutatási program vezetőjét.

   

A MIT-tudósok meggyőződése szerint a háromdimenziós nyomtatóval készült szupererős anyagok előállítása nemcsak lehetséges, hanem lényegesen költséghatékonyabb, mint a hagyományos módszerrel gyártottak. A programvezető reméli, hogy egy napon egész házakat és épületeket húzhatnak fel abból az anyagból, amelyet most az egyetem laboratóriumában hoztak létre.

   

"A felhasználási lehetőségek szinte végtelennek tűnnek... És még csak most kezdjük kitolni a kinyomtatható geometriai alakzatok és anyagkombinációk határait!" - húzta alá Buehler.

    (http://www.livescience.com/37525-3d-printed-metamaterials-gets-strength-from-bones.html)

forrás: MTI

kép: illusztráció

OTP Jelzálogbank: hároméves csúcson a budapesti újlakás-eladások

Több mint ezer új társasházi lakást értékesítettek Budapesten idén az első hat hónapban, ami hároméves csúcs - közölte az OTP Jelzálogbank legfrissebb Értéktérkép felméréséről szerdán az MTI-nek eljuttatott összegzésében.

"Bár messze vagyunk a csúcsidőszaktól, hiszen 2005-2006 táján ugyanez a féléves érték Budapesten rendre meghaladta az ötezret, a tavaly elindult lassú, de immár trendszerűnek tekinthető keresletélénkülés mindenképpen örömteli" - idézi a közlemény Valkó Dávidot, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzőjét.
  
A legtöbb új lakást, 200-at a XI. kerületben értékesítették, ezt követi száz-százötven tranzakcióval a VIII., a IX. és a XIII. kerület. Tíznél kevesebb új lakást értékesítettek az I., V., XII., XVII., XIX., XXI., XXII. és a XXIII. kerületben az első félévben.
  
A kínálat árak nagy eltérést mutatnak kerületenként. A 2014-2015-ös átadású beruházások közül a legolcsóbb kerületek a XV.,XVII., XVIII., XX. valamint a XXIII., ahol az átlagár négyzetméterenként 300 ezer forint alatt marad. A legdrágábbak az I., II., V. és XII. kerület kis társasházi, vagy tetőtér-projektjei, amelyeknél a négyzetméterenkénti 6-800 ezer, sőt luxus társasházaknál az egymillió forintos árat is elkérika  vevőktől - ismerteti az OTP Jelzálogbank közleménye.
  
Az OTP Jelzálogbank adatbázisa szerint 2014 első félévében 59 új társasházi projekt értékesítése kezdődött el, amiből 11 a XI. kerületben található. Az egyes projektek átlagos lakásszáma 17-re nőtt, amihez hozzájárult a VIII. és IX. kerületben néhány nagyobb, 100 lakás feletti beruházás is.
  
Az átadott, de eladatlan lakáskészlet 1500 darabra zsugorodott a néhány évvel ezelőtti négyezerről, ami egyre több ingatlanfejlesztőt vonzhat a piacra az elemzés szerint. A legtöbb azonnal költözhető lakás a III., a XI. és a XIII. kerületben található.
  
Az OTP Csoport tagjaként az OTP Jelzálogbank a hazai jelzálogpiac legjelentősebb szereplője, egyben a bankcsoport értékbecslési tevékenységét ellátó szakmai kompetenciaközpontja. Az OTP Jelzálogbank 2011-ben alakította ki az OTP Értéktérkép termékét, amely a piacon egyedülálló, közérthető információs bázist teremtett - írja az OTP Jelzálogbank közleménye.

forrás: MTI
kép: http://static.wixstatic.com

Egyre több lakást kínálnak 5 millió alatt

Amíg a múlt év első felében az országban eladott lakóingatlanok 15 százaléka volt 5 millió alatti, addig az év végére ez az arány 18 százalékra emelkedett - közölte a Duna House ingatlanhálózat kedden az MTI-vel.

    
A legtöbb 5 millió forint alatti ingatlant Borsod-Abaúj-Zemplén megyében adták-vették. Tavaly a tranzakciók több mint fele tartozott ebbe az árkategóriába Borsodban. Közel hasonló az arány Tolna megyében is. Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom megyékben minden harmadik ingatlaneladás kerül ki ebből a szegmensből.

Pesten és az agglomerációban 2012 első felében 4-4 százalékot mért a Duna House az 5 millió forint alatti kategóriában, amely a második félévben Pesten 6 százalékra, a főváros vonzáskörzetében pedig 5 százalékra nőtt. Budán gyakorlatilag nincs ilyen áron lakás.

forrás: MTI
kép: http://www.hitelfelvetel.com/

A panellakások adhatók el a leggyorsabban

A használt lakások piacán az első negyedévben a téglalakások átlagosan 5 hónap, a panelek 3,5 hónap, míg a családi házak 7 hónap alatt keltek el, az eladási idők kis mértékben hosszabbodtak az előző év hasonló időszakához képest.

   
Az átlagos árengedmény a tégla- és a panellakásoknál 1 százalékponttal nőtt 2012 első negyedévéhez képest, míg a családi házaknál kissé csökkent.

Az OC két részre bontja az árengedményt. Az egyikre még a hirdetési időszakban kerül sor, míg a második a szerződéskötést megelőző alku eredménye. A kettő együtt a családi házaknál 18 százalék, a téglalakásoknál 13,5, a paneleknél 10,3 százalék volt az első negyedévben.

A használt lakások piacán tavaly 71 239 tranzakció volt, 2011-ben 83 900 adásvételt mért az OC. Az idei forgalmat 90 ezerre becsüli a cég.

Az első negyedévében a tégla- és a panellakások bérleti díja minimálisan - 3-5 százalék között - nőtt az előző év azonos időszakához képest. Jelentősebb, mintegy 8 százalékos növekedést csak a családi házak átlagos bérleti díjainál tapasztalt az OC. A jelenleg bérbeadási céllal vásárolt ingatlanok esetében egy 10 éves befektetési időszakon 8 és 9 százalék közötti hozamot lehet elérni.

forrás: MTI
kép: lakasfokusz.postr.hu 

Etikai kódexet készít az ingatlanszakma

A szakma presztízsének növelése érdekében etikai kódexet állítanának össze a magyar ingatlanpiac szereplői, amiről szándéknyilatkozatot írt alá a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetségének (MIOSZ) kezdeményezésére nyolc jelentősebb ingatlanpiaci szereplő - közölte a szövetség honlapján.

A kezdeményezést a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Magyar Ingatlanszövetség is támogatásáról biztosította.
  
A szándéknyilatkozattal az aláírók célja a kódex létrehozásán túl egy etikai bizottság felállítása, illetve a közösen elfogadott normákat be nem tartó piaci szereplők szankcionálásának kidolgozása - áll a tájékoztatásban.
  
Osadcow Gergely, a MIOSZ elnöke fontosnak nevezte az azonnali összefogást, mivel úgy tűnik, hogy az ingatlanpiac az elmúlt évek mélyrepülése után újból felfelé ível. Hangsúlyozta, hogy hiánypótló kezdeményezésről van szó, mivel az ingatlanközvetítői szakmának nincsen kamarája és elengedhetetlen az elavult jogszabályi háttérkörnyezet rendezése is.
  
A résztvevők egyöntetű véleménye szerint a szakképesítés és hozzáértés nélkül dolgozó közvetítők rendkívül negatívan befolyásolják a teljes szakma megítélését, ezért is fontos, hogy a jövőbeli etikai kódex szerint eljáró, ügyfelek igényét ténylegesen kiszolgáló szakemberek dolgozhassanak csak az iparágban.
  
Az aláírók között volt a Balla Ingatlan, a City Cartel, a Duna House, a GDN Ingatlan, az Immo1, az Ingatlan1X, a Lakáscentrum és az Otthon Centrum, továbbá a MIOSZ képviselője.

forrás: MTI
kép: http://www.dh.hu/ 

A Jobbik határozatlan ideig meghosszabbítaná a kilakoltatási moratóriumot

A Jobbik határozatlan időre, a devizahitelesek problémáinak megoldásáig meghosszabbítaná a kilakoltatási moratóriumot, s részleges végrehajtási moratóriumot is bevezetne.

Z. Kárpát Dániel, a párt frakcióvezető-helyettese szerdai sajtótájékoztatóján kifejtette: a moratórium nem vonatkozna a "bűnözőkre" és az önkényes lakásfoglalókra, azonban az összes jogkövető deviza- és banki károsultra kiterjesztené mindaddig, "amíg a parlament össze nem szedi magát" és meg nem oldja a teljes problémakört.
 
A Jobbik ugyancsak határozatlan időre részleges végrehajtási moratóriumot is bevezetne. Z. Kárpát Dániel indoklása szerint számtalanszor találkoznak olyan esetekkel, hogy a végrehajtók egy része mesterségesen duzzasztja a tartozásállományt olyan szintig, amikor már el lehet venni az ingatlant. A párthoz érkezett bejelentésekre hivatkozva példaként említette, néhány tízezer forintos parkolási bíráság esetén előfordult, hogy a végrehajtó évekig nem jelentkezett, majd amikor az összeg milliósra nőtt, az érintett család otthona került veszélybe.
 
Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese jelezte: jogos lenne a végrehajtási rendszert állami ellenőrzés alá vonni, s át kell gondolni az önálló bírósági végrehajtó intézményének létjogosultságát. Mint mondta, állami védőháló mellett elkerülhetőek lennének a túlkapások, az adósok éjszakai, vagy munkahelyen történő "vegzálása".

forrás: MTI

Március 1-től: - Részletes kimutatást kell közölni az adóssal a jelzáloghitel felmondása előtt

Március 1-től, mielőtt a bank felmondaná a jelzáloghitel szerződést, részletes elszámolást kell készítenie az addigi fizetésekről és a fennálló tartozásról - tartalmazza  az új hitelintézeti törvény.

Jelenleg is köteles a bank az írásbeli fizetési felszólításban felhívni a hitel felvevőjének, valamint a kezes figyelmét is néhány fontos dologra. Így a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén növekvő kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén várható jogkövetkezményekre.

   

Március 1-től a bank kötelezettsége lesz, hogy a fizetési felszólításhoz részletes elszámolást mellékeljen. Ebben be kell mutatni a szerződés megkötésétől kezdődően, az egyes évek befizetéseit, de ha a az adós kéri, akkor az addigi fizetést havi bontásban kell közölni. Ki kell mutatni a visszafizetett tőke összegét, az elszámolt kamatot, késedelmi kamatot és az egyéb költségeket. Végül a tőkésített kamatot és a fennálló tartozást kell tartalmaznia a kimutatásnak.

forrás: MTI

Az első negyedévben 4783 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok

A pénzintézetek 2014 első negyedévében 4783 hitelfedezetként szolgáló lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre, 2011. október 1. óta pedig összesen 33 599-et - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján szerdán közzétett statisztikából.

Az első negyedévben 118 595 jelzáloggal terhelt lakóingatlan esetében állt fenn több mint 90 napos fizetési késedelem, ez 734-el több, mint a tavalyi negyedik negyedévben. Ezekből az 5 százalékos kvóta alapján 6494-et kényszerértékesíthetnének, de csak a kvóta 74 százalékát használják ki a bankok, így most 4783 lakóingatlant jelöltek ki.

   

A kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok száma 2013 negyedik negyedévében 3997 volt, ez a kvóta 75 százalékát érte el, és ebből ténylegesen 2166-ot adtak el. A Nemzeti Eszközkezelő (NET) 1758 lakást vásárolt meg, az adósok 333-et maguk adtak el, a bankok által értékesített lakóingatlanok száma pedig 75 volt tavaly a negyedik negyedévben. A NET a legtöbb lakást Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (236), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (168) és Békés megyében (158) vásárolta meg.

   

A kvóták rendszere szabályozza, hogy a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. A kvótát a kormány - a bankokkal egyeztetve - azért vezette be, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben piacra. A kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben az érintett lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben negyedévenként 3 százaléka, 2013-ban 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka. A követelésérvényesítés csak 2015 januárjától működik újból korlátozás nélkül.

   

Az idei első negyedévben a kvóta alapját képező 118 595 lakóingatlan közül a legtöbb Budapesten (14 955), Pest megyében (17 403), illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (9487) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (7263) található. A legtöbb ingatlant is ezekben a megyékben jelölték ki kényszerértékesítésre: számuk Budapesten 639, Pest megyében 727, Borsodban 391, Szabolcsban 316 volt az első negyedévben, míg a legkevesebb ingatlant továbbra is Tolna (92), Zala (83), illetve Vas megyében (58) jelölték ki.

   

A kvótakihasználtság az országban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, 82 százalékos, Vas megyében pedig a legalacsonyabb, 46 százalékos az első negyedévben.

forrás: MTI - kép: otvenentul.hu