Amerikai cégek uralják a Handelsblatt top 100-as világranglistáját

Amerikai cégek uralják a világ száz legértékesebb vállalatát rangsoroló listát, amelyet a Handelsblatt című német gazdasági napilap hagyományosan az év végén állít össze és hoz nyilvánosságra.

 
Az idei top 100-as ranglistán 54 amerikai, 26 európai és 17 ázsiai vállalat szerepel, afrikai viszont egy sem. A top-10-be csak amerikai cégek jutottak be, az első külföldi, egy kínai nagybank a 11., a legértékesebb európai pedig egy svájci gyógyszeripari vállalat, amely a 13. helyen futott be.
  
Az első hely vitathatatlanul az Apple amerikai információ-technológiai óriáscéget illeti meg, amelynek piaci kapitalizációja mintegy 549 milliárd euróra rúg. Ez az összeg nagyobb, mint Svédország vagy Dánia éves hazai összterméke. Már a második helyezett Google, a világ vezető internetes kereső- és tartalomszolgáltatója is jócskán lemarad az Apple-től, piaci értéke ugyanis "csak" 474 milliárd eurót tesz ki. A harmadik helyen álló szoftvergyártó óriás, a Microsoft 405 milliárd eurót ér jelenlegi árfolyama alapján.
  
Az első három helyezett amerikai óriásvállalat együttes értéke 1400 milliárd euró, ami 300 milliárd euróval több, mint a DAX-index harmincas kosarában szereplő német cégek értéke együttvéve.
  
A top-100-as listára csak hat német cég került fel, közülük is a legértékesebb a 66. helyre sorolt Bayer gyógyszergyártó vállalat (96 milliárd euró), majd a világ vezető integrált vállalatirányítási rendszerét gyártó szoftvercég, az SAP (73. hely), a Daimler autógyár (81. hely), a Siemens elektrotechnikai cég (88. hely), a Deutsche Telekom telekommunikációs vállalat (92. hely) és az Allianz biztosító (95. hely) következik.
  
Az információtechnológiai cégeken túlmenően is óriási az amerikai előny a világ többi részéhez képest. Az első tízben olyan hagyományos tevékenységet folytató amerikai cégek is megtalálhatóak, mint az Exxon Mobil olajipari vállalat (5. hely), a General Electric technológia és szolgáltatás profilú vállalat (8. hely), a Johnson & Johnson egészségügyi-kozmetikai cég (9. hely) és a Wells Fargo nagybank (10. hely).
  
Az év nyertese az Amazon amerikai internetes kiskereskedelmi vállalat, amely a 2014-ben elért 42. helyről idén a 6. helyre ugrott a Handelsblatt listáján. Nem panaszkodhat a dinamikusan fejlődő Facebook közösségi portált működtető vállalat sem: 270 milliárd eurós piaci kapitalizációjának köszönhetően a világ száz legértékesebb cége között a 7. helyet tudhatja magáénak.
  
A nem amerikai cégek közül egy kínai a legértékesebb, de még ez sem fért be az első tíz közé. Az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) a világ legnagyobb bankja, amely 225 milliárd eurós piaci értékével a 11. helyen futott be. A legértékesebb európai vállalat a Roche svájci gyógyszeripari óriáscég, amely a 13. helyre került 217 milliárd eurós értékével.
  
Az európai vállalatokat tekintve három svájci székhelyű vállalat a legértékesebb: a Roche után a Nestlé élelmiszeripari óriás (216 milliárd euró) a 14., a Novartis gyógyszeripari vállalat (210 milliárd euró) pedig a 16. helyre került. A következő európai vállalat a belgiumi Anheuser-Busch Inbev söripari konszern (185 milliárd euró) a 22. helyen szerepel. Az első 50-be bekerült még a HSBC brit nagybank (38. hely), a Novo Nordisk dániai gyógyszeripari cég (41.), a Royal Dutch Shell holland-angol multinacionális olajvállalat (42.) és az Unilever brit élelmiszeripari konszern (50.).  

http://www.handelsblatt.com/my/unternehmen/management/top-100-ranking-amerikas-konzerne-dominieren-die-weltwirtschaft/12771306.html

Fontos a vállalkozók ösztönzése a jogkövető magatartásra

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2014. évi tevékenységére egyszerre volt jellemző a hagyományos hatósági munka, a fogyasztók tájékoztatása és a vállalkozók ösztönzése a tisztességes, a jogszabályoknak megfelelő működésre - értékelte Szente István megbízott főigazgató az idei évet az MTI-nek adott interjújában.

Hozzátette: a következetes hatósági fellépés hatására tovább javult a vállalkozói morál az egyes ágazatokban, pozitív irányba fejlődött a hatóságok és a vállalkozók közötti kapcsolat. A főigazgató úgy látja, hogy az elmúlt egy esztendőt az önkéntes jogkövetést folytató vállalkozók számának növekedése, a jelentősebb súlyú szabálytalanságok számának látványos csökkenése, a hatóságot partnernek tekintő vállalkozói hozzáállás általánossá válása jellemezte.
  
Bár az adatok összegzése még folyamatban van, az már most látszik, hogy tavaly a nagyobb témavizsgálatok során csökkent a kifogásolási arány majdnem minden ágazatban - mutatott rá a főigazgató.
  
Szente István felidézte, hogy 2014-ben számos, a fogyasztóvédelem területét érintő jogszabály-módosítás is hatályba lépett, amelyek közül kiemelte az új Ptk-hoz köthető szavatossági és jótállási ügyeket érintő rendeleteket és a fogyasztók jogairól szóló új uniós szabályozást, amely bővítette a fogyasztói igény érvényesítési kereteit.
  
Fontos változásnak nevezte, hogy az NFH irányítása a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz került, létrejött az önálló, kifejezetten a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárság az infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárságon belül.
  
Az új struktúrában a korábbiakhoz képest szorosabb együttműködés alakult ki a szaktárca és a hatóság között, a konzultációs folyamatokba a helyettes államtitkárság nemcsak a központi főhatóságot, hanem a fővárosi és a megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségeit is bevonta, ennek eredményeként a 2015. évi ellenőrzési és vizsgálati program egyaránt tükrözi a legfontosabb szakmai prioritásokat és a helyi igényeket, lehetőségeket - mondta a főigazgató.
  
A fogyasztóvédelemben 2015-ben is kiemelt helyen szerepelnek az alapvető termékbiztonsági és szezonális vizsgálatok, illetve azok a területek is a figyelem középpontjában maradnak, amelyek a legtöbb és legsúlyosabb fogyasztói érdeksérelmet okozták az elmúlt években. A hatóság a jövőben nagyobb figyelmet fordít a fogyasztói tájékoztatásra, a tudatosság növelésére, és külön figyelemfelhívó üzeneteket kíván eljuttatni a fogyasztókhoz az egészségtudatosság és a fenntartható fogyasztás témakörében - közölte Szente István.
  
Az NFH vezetője szerint 2015-ben fontos feladata lesz Magyarország V. számú fogyasztóvédelmi politikájának megalkotása, amelyet a szaktárca a hatóságokkal együttműködve, széles körű társadalmi egyeztetés alapján tervez létrehozni.

Tisztelt Őstermelők, Vállalkozók!

Örömmel értesítjük Önöket, hogy terveink szerint szeptember
2-án nyílik Dabas Piaccsarnoka a belváros szívében. 7 üzlet és 42
termelői asztal áll Kedves Bérlőink rendelkezésére.
Az asztalok bérleti ára őstermelőknek bruttó 400 Ft/m2/nap,
kereskedők részére 800 Ft/m2/nap. A szombati piacnapon, a
csarnok előtti téren árusítóknak 300 Ft/m2/nap kedvezményes
összeget kell fizetniük.
Az üzlethelyiségek tartós bérletének kikiáltási díjtétele bruttó
2250 Ft/m2/hó, nagy érdeklődés esetén árverésre kerülnek. A bérleti
ár háromhavi díját kaucióba előre kérjük majd rendezni.

További információért kérjük, keresse fel irodánkat:
DASZOFE Kft. Városfejlesztő Iroda, Buzek Katalin irodavezető
2370 Dabas, Szent István tér 1/B • Telefon: +36 29/561-238
E-mail: buzek.katalin@dabas.hu

forrás: Dabas Központ