Terjeszkedik a Lexus márkakereskedői hálózata Magyarországon

Bővíti a Lexus  magyarországi értékesítési hálózatát a Toyota prémium márkáját forgalmazó Toyota Central Europe Kft., az idén két vidéki helyszínen nyitnak hivatalos márkakereskedést az eddigi budapesti mellé - tájékoztatta cég az MTI-t csütörtökön.

   

Kárpáti László ügyvezető tájékoztatása szerint a tervek szerint júliusban Szegeden a Kovács Autóház Kft. beruházásában nyílik kereskedés, decemberben pedig a Road Service Kft. nyit szalont Debrecenben. Az értékesítési pontok később tovább bővülhetnek.   
   
A hálózat fejlesztését a várakozásokat felülmúló tavalyi eladások és a lendületes növekedés idei fennmaradására utaló előrejelzések tették időszerűvé - derül ki a cég közleményéből.
   
A magyarországi újautó-piacon tavaly 417 Lexust adtak el a Datahouse adatai szerint, ezzel a márka a teljes piac 0,43 százalékát szerezte meg. Az előző évhez képest a növekedés erőteljes, 67,5 százalékos volt, és az idei év első hónapjának adatai ennél is nagyobb bővülést vetítenek előre. A prémium szegmensben tavaly elért 4,1 százalékos részesedés 2017 januárjában az eladott 66 járművel 9,4 százalékra emelkedett.
   
Az ügyvezető szerint a növekedésben nagy szerepe van annak, hogy a Lexus a luxusautó piac legszélesebb hibrid portfólióját kínálja a magyar piacon, ahol a magán- és vállalati ügyfelek is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetbarát autózásra és az üzemben tartási költségekre. A Magyarországon értékesített Lexus modellek között évek óta 90 százalék feletti a hibrid meghajtásúak  aránya - jelezték a közleményben.
   
A márka vevőinek 75 százaléka cég, 25 százaléka magánszemély Magyarországon.

forrás: MTI

Győrben gyártják az Audikhoz az elektromos motorokat

2018 végén, 2019 elején indul az Audi elektromos autók sorozatgyártása Győrben, s ekkor kezdik meg az elektromos motorok előállítását a magyarországi üzemben - mondta el az MTI érdeklődésére Peter Kössler, az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetője. 

   

Hubert Waltl, a járműipari konszern igazgatótanácsának gyártásért és logisztikáért felelős tagja egy csütörtöki ingolstadti rendezvényen annyit árult el, most alakítják ki az Audi elektromosautó-portfólióját. Az MTI kérdésére,  hogy készülnek-e ilyen járművek majd Győrben, konkrétum említése nélkül úgy válaszolt: a gyárban adottak ehhez a keretfeltételek.
   
Az MTI érdeklődésére Peter Kössler, az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetésének elnöke elmondta: 2018-2019 fordulójára tervezi az Audi az elektromos autók sorozatgyártásának kezdetét, s ezzel párhuzamosan indul meg az elektromos motorok előállítása a magyarországi üzemben.
   
Jelezte: már most is Győrben készülnek a prototípusok. Mint mondta, ez a gyár látja majd el a társaságot elektromos motorokkal.
   
Peter Kössler elhárította az MTI azon kérdését, hogy mekkora beruházás szükséges a termelés megkezdéséhez, arra azonban utalt, hogy a társaság az utóbbi három évben átlagosan 300 millió eurónyi fejlesztést hajtott végre Magyarországon.
   
Utalt rá: Győr fontos szerepet játszik a konszern életében annak kapcsán is, hogy itt fejlesztették, próbálták ki az emberi munkavégzés robotizált támogatását jelentő Smart Factory koncepciójuk számos elemét is, amelyeket aztán más gyáraikban is bevezetnek.
   
Számos újdonság nem Győrbe érkezik, hanem Győrből jön - fogalmazott az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetésének elnöke.

forrás: MTI

Stagnál az új autók eladása az európai piacon októberben

Októberben alig változott a forgalomba állított új személygépkocsik száma az európai autópiacon az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

   

Az ACEA európai szakmai szövetség csütörtökön azt közölte, hogy az Európai Unióban októberben 1 millió 104 ezer 506 új személygépkocsit helyeztek üzembe, ami csupán 0,02 százalékkal marad el a tavaly októberitől.
   
A főbb piacok közül Olaszországban 9,7, Spanyolországban 4, Nagy-Britanniában pedig 1,4 százalékos volt a növekedés. Ugyanakkor az eladott új autók száma Németországban 5,6 százalékkal, Franciaországban pedig 4 százalékkal csökkent.
   
A szövetség számításai szerint az első tíz hónapban az eladott gépkocsik száma 7,2 százalékkal, 12 millió 348 ezer 502-re emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest.
   
Az ACEA adatai szerint Magyarországon októberben 7953 új személygépkocsit regisztráltak, 2,9 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az év első tíz hónapjában 21,9 százalékkal, 77 ezer 392-re nőtt az értékesítés Magyarországon.

forrás: MTI

Megújulnak a 2000 és az 5000 forintos címletű bankjegyek

Megújulnak a 2000 és az 5000 forintos címletű bankjegyek, az új bankók november 15-étől válnak törvényes fizetőeszközzé, de a készpénzforgalomban csak 2017. március 1-jétől lehet találkozni velük, hogy az automaták és pénzkezelő gépek kezelői felkészülhessenek - jelentette be Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

   

A jelenlegi 2000 és 5000 forintos bankjegyek 2017. július 31-ig maradnak a készpénzforgalomban, így augusztus 1-jétől már csak a megújított bankjegyekkel lehet fizetni.
   
A régi bankjegyeket a hitelintézetek és a posta ezt követően még három évig, 2020. július 31-ig, a jegybank pedig 20 évig, 2037. július 31-ig díjmentesen átváltja azonos címletű törvényes fizetőeszközre.
   
A két címlet grafikai jegyei nem változtak, a megújítás a hamisítás megelőzését szolgálja. Az eddigi cseréknél bevált a viszonylag rövid határidő, a 10 000 forintos bankjegyek esetében már az új bankjegyek bonyolítják le a forgalom 82 százalékát, a 20 000 forintosok esetében pedig arányuk meghaladja a 75 százalékot - mondta az alelnök.
   
Pataki Tibor készpénzlogisztikai igazgató felidézte, 2014-ben kezdték meg a sorozat megújítását, az új 10 000 forintos bankjegy 2014 decemberében, az új 20 000 forintos pedig 2015 decemberében került forgalomba. Felhívta a figyelmet: az MNB 2016. december 31-vel bevonja a régi 20 ezreseket, de azokat a kereskedelmi bankok és a posta még három évig, a jegybank pedig húsz évig díjmentesen azonos címletűre cseréli.
   
A fejlesztéseknél szem előtt tartották, hogy a lakosság segédeszközök nélkül, a hivatalos pénzkezelők pedig segédeszközökkel (például UV lámpa) ellenőrizni tudják a bankjegyeket, és az automaták, pénzkezelő gépek által is jól azonosíthatóak legyenek.
   
Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az MNB folyamatosan elemzi a készpénzforgalmi igényeket, és továbbra se látják indokát, hogy az 500 forintos bankjegyet érmére cseréljék.
   
Kitért arra is, hogy a bankjegyhamisítás hullámzást mutat, most kegyelmi állapot van. Két-három éve kétezer feletti a hamisítványok száma, korábban azonban volt olyan év is, amikor több mint tízezer hamis bankjegyet találtak - mondta.

forrás: MTI

A baromfihús áfacsökkentése a sertéságazat tapasztalataira épül

ATeljesültek a sertéshús általános forgalmi adójának csökkentéséhez fűzött kormányzati várakozások - a fogyasztók is érzik a kisebb áfa hatását -, ezért lehet mérsékelni a jövő év elején a baromfihús és a tojás áfáját 27-ről 5 százalékra - mondta Czerván György  csütörtökön Budapesten egy szakmai konferencián.

 

  

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára a baromfi világnap idei rendezvényén résztvevőket köszöntve kiemelte: az ágazat szereplői 90-95 százalékban magyar tulajdonban lévő vállalkozások, emellett 50-60 ezer ember megélhetését biztosítják az országban. 

A baromfiágazat termelési értéke évente eléri a 800 milliárd forintot.

    

A mezőgazdaság termelési szerkezetén belül a baromfi és tojás ágazat valamivel több mint 13 százalékot képviselt tavaly - mondta az államtitkár.

Vasárnaptól csaknem 20 százalékkal nő Romániában a minimálbér

Vasárnaptól csaknem 20 százalékkal nő Romániában a minimálbér a szakszervezetek és a román kormány egyik korábbi megállapodása értelmében.

 

Romániában jelenleg 1050 lej (73 100 forint) a bruttó minimálbér, és május 1-jétől ennek értéke 200 lejjel, 1250 lejre (87 ezer forint) emelkedik.
   
A román kormány tavaly decemberben döntött erről. Akkor a minimálbér emelését májusra halasztották, hiszen a tavaly ősszel leköszönt Victor Ponta vezette szociáldemokrata kormány már januártól 1200 lejes minimálbért tervezett. A helyébe lépett, Dacian Ciolos miniszterelnök vezette szakértői kormány azonban májusra tolta ki az intézkedést, mert attól tartott, hogy Románia államháztartási hiánya túllépi a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát. A kormány és a szakszervezetek elfogadták kompromisszumként, hogy a halasztás következtében ne 1200 lejre, hanem 1250 lejre emelkedjen májustól a minimálbér.
   
A növekedés 1,131 millió személyt érint, akiknek zöme a versenyszférában dolgozik. Elemzők szerint főleg azok a vállalatok kényszerülnek béremelésre, amelyek szakképzetlen munkaerőt foglalkoztatnak, így az építőiparban, a mezőgazdaságban és a konfekcióiparban tevékenykedők.
   
Emellett azon alkalmazottak száma is nőni fog, akik minimálbérért dolgoznak majd, ugyanis az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a vállalatok nem fogják emelni automatikusan azoknak a bérét, akiket eddig is bruttó 1250 lejért alkalmaztak.
   
Romániában januárban 1943 lej (135 291 forint) volt a nettó átlagbér és 930 lej (64 755 forint) az átlagnyugdíj.

Két újabb német autóipari beruházás indul Kecskeméten

Két újabb német autóipari beruházás kezdődik Kecskeméten, összesen 10 milliárd forint értékben - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Stuttgartban folytatott tárgyalásai után az MTI-nek pénteken.

 
A két Baden-Württemberg tartományi vállalat autóalkatrészeket gyárt, az egyik már meglévő kapacitását bővíti, a másik zöldmezős beruházást hajt végre Kecskeméten - mondta a miniszter telefonon adott nyilatkozatában.
 
A két beruházás együtt 160 új munkahelyet jelent. A kormány 1,2 milliárd forinttal támogatja a beruházásokat, amelyek már tavasszal megindulnak és egy-másfél év múlva zárulnak le. A részleteket egy hónapon belül bejelentik - mondta Szijjártó Péter.
 
A miniszter a baden-württembergi tartományi fővárosban a Kecskeméten Mercedes-gyárat üzemeltető Daimler igazgatóságának elnökével és a testület termelésért felelős tagjával, Dieter Zetschével és Markus Schäferrel is tárgyalt. Elmondta, hogy a stuttgarti központú cég elégedett magyarországi működésével és hosszú távú partnerként tekint Magyarországra.
 
Megállapodtak abban, hogy a Daimler és Magyarország folyamatosan bővülő és fejlődő együttműködésre törekszik. A kormány jelentős energetikai és úthálózati fejlesztéseket indít Kecskeméten és térségében a Mercedes-gyár zavartalan energiaellátásának biztosítása, illetve az üzem és az M5-ös autópálya összeköttetésének további javítása céljából. Az útépítési program több milliárd forint, az energetikai fejlesztés több százmillió forint nagyságrendű.
 
A Daimler és Magyarország az oktatási és kutatási együttműködést is még szorosabbra fűzi. Ehhez jó alapot teremt, hogy a kormány a 2014-2020-as időszakban megduplázta a kutatás-fejlesztésre fordítandó forrásokat - mondta Szijjártó Péter.  
 
Ma már egy-egy autóipari vállalat fejlesztései nagymértékben a technológiai adottságokon múlnak, és ha egy ország nem tudja felmutatni a szükséges kutatás-fejlesztési, innovációs és digitalizációs képességeket, akkor nem lehet esélye arra, hogy újabb gyártókapacitásokat vonzzon  - mutatott rá a miniszter.
 
Magyarország és Baden-Württemberg gazdasági kapcsolatairól szólva hangsúlyozta, hogy a "jövőorientált magyar-német gazdasági együttműködés nem képzelhető el folyamatosan fejlődő magyar-baden-württembergi együttműködés nélkül".
 
Baden-Württemberg Magyarország második legfontosabb gazdasági partnere a 16 német tartomány közül, ráadásul a tartományt az egész Európai Unió "innovációs motorjaként" tartják számon - tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.
 
A tartomány 1320 vállalatát fűzi üzleti kapcsolat Magyarországhoz, és a kétoldalú kapcsolatok fejlődését jól jelzi, hogy tavaly a január-novemberi időszakban 10 milliárd eurót tett ki a kereskedelmi forgalom, ami éves szinten 8,5 százalékos növekedést jelent, és azt is, hogy 2015-ben már november végéig akkora volt a kereskedelmi forgalom, mint 2014-ben egész évben - mondta Szijjártó Péter.

Megjelent az NGM rendelete az online pénztárgépek használatának kiterjesztéséről

Megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendelete az online pénztárgépek használatának kiterjesztéséről a pénteki Magyar Közlönyben. 

   
A rendeletmódosítás szerint szeptember 30-tól kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszeréhez online kapcsolódó pénztárgéppel tehetnek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek többek között a gyógyszertárak, a gépjármű-javítási, karbantartási, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi, a motorkerékpár-alkatrész kereskedelmet és javítást, plasztikai sebészeti tevékenységet végzők, a diszkót, illetve tánctermet működtetők, a ruházati tisztítók vagy például azok, akik különböző, fizikai közérzetet javító és testedzési szolgáltatásokat vagy utazási szolgáltatásokat nyújtanak.

A pénztárgépesek köre 2017 január 1-jétől a taxis személyszállítást és pénzváltási tevékenységet végzőkkel bővül.
   
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter március 22-én jelentette be, hogy további ágazatokra terjesztik ki az online pénztárgépek kötelező használatát. A kormány az intézkedéstől a gazdaság további fehéredését várja. Becslések szerint az államkassza az újabb 30 ezer online pénztárgép üzembe helyezésével mintegy 20-30 milliárd forint bevételnövekedéssel számolhat.
   
Jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel az országban, többek között a kereskedelmi egységekben, benzinkutaknál, a gyógyszertárakban, a vendéglátó üzletekben és a szállodákban. Az online kasszarendszernek köszönhetően 2014-ben mintegy 150 milliárd forint, 2015-ben további mintegy 60 milliárdos többlet adóbevétel keletkezett.
   
A miniszter azt is elmondta, hogy a taxisokkal egyeztetnek az online ellenőrzés biztosításáról, esetükben 2017. január 1-jéig szeretnék az új rendszert kialakítani. Az egyik elképzelés szerint felesleges lenne az online pénztárgép, a taxitársaságokon keresztül kaphatna információt az adóhivatal.

Virágzik az európai haszongépjármű-piac

Továbbra is dinamikusan bővül a haszongépjárművek értékesítése az Európai Unióban.

   
Az Európai Gépkocsigyártók Szövetségének (Acea) szerdán közzétett jelentése szerint éves szinten februárban 17,8 százalékkal 160 ezerre emelkedett az forgalomba állított új haszongépjárművek - kamionok, teherkocsik, buszok, furgonok - száma.

Az év első két hónapjában.  Különösen gyorsan, 22,2 százalékkal nőtt a kereslet a 16 tonnánál nehezebb tehergépkocsik iránt.
   
A válság miatt sok vállalat kénytelen volt elhalasztani vásárlásait, és az elöregedett gépjárműparkot most alacsony kamatszinten, kedvező finanszírozási feltételek mellett lehet felújítani.
   
Az Acea statisztikái szerint Magyarországon februárban 2005 haszonjárművet helyeztek forgalomba, 15,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Az év első két hónapjában 3701 járművet adtak el, ez 3,4 százalékos növekedés.

A modern kori rabszolgaság Magyarországot is érinti

Ha látszólag nem is, de a modern kori rabszolgaság Magyarországot is érinti - mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára az MTI-nek telefonon nyilatkozva, miután részt vett az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának (CSW) ülésszakán New Yorkban.

   
Az ülésszakkal párhuzamosan a magyar, az amerikai és a liechtensteini ENSZ-képviselet közösen konferenciát rendezett a modern kori rabszolgaságról és az ellene folytatandó küzdelem esélyeiről, módszereiről.   
   
"Csak látszólag nem érint minket ez a kérdés, hiszen részben olyan tömeges jelenségről van szó világszerte, amely fölött Magyarország mint az ENSZ tagállama, nem hunyhat szemet, részben pedig a modern kori rabszolgaságnak különböző típusai vannak, s ezek közé tartozik a devizahiteles rabszolgaság is, amely nálunk húsba vágó ügy" - fogalmazott Novák Katalin az MTI-nek adott interjújában.
   
Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy mi minősül manapság rabszolgaságnak: például az emberkereskedelem, a szexuális kizsákmányolás, a hazájuktól távol munkát vállalók embertelen körülmények között és éhbérért vagy egyenesen ingyen dolgoztatása, a kapcsolati erőszak, az uzsora, vagy az adósrabszolgaság. "Én a devizahiteles csapdát is modern kori rabszolgaságnak tartom" - mondta az államtitkár asszony.
   
A konferencián a politikusok mellett az elesetteket, rászorulókat segítő civilszervezetek képviselői is megszólaltak: megosztották tapasztalataikat, és javaslatokkal álltak elő.
   
Vajon mi lehet a gyors segítségen kívül a gondok megoldásának leghatékonyabb eszköze? Novák Katalin szerint - s ebben egyetértett vele a társrendező amerikai és liechtensteini politikus is - a megelőzés a legfontosabb. A politikus a magyar modell példáival ismertette meg a résztvevőket: 24 órás telefonos segélyvonal működik, az ellátórendszer titkos menedékházakat bocsát a bajba jutottak rendelkezésére, s anyagi támogatással, pszichológiai tanácsadással segíti a nehézségekkel küszködőket.
   
Novák Katalin beszámolt a rendezvény résztvevőinek arról is, hogy a jelenlegi magyar kormány milyen intézkedéseket hozott az uzsorások hálójába és a "devizahiteles rabszolgaságba" kerültek megsegítésére. Az államtitkár az MTI-nek azt is kiemelte, hogy az ilyen, modern kori rabszolgaságnak elsősorban oktatással, tájékoztatással, érzékenyítéssel lehet elejét venni. S megfelelő családpolitikával is - tette hozzá.
   
Novák Katalin a magyar ENSZ-képviseleten - Bogyay Katalin ENSZ-nagykövet személyes kezdeményezésére - megrendezett különtalálkozón is részt vett: a világ minden tájáról érkezett lányokkal, fiatal nőkkel osztotta meg tapasztalatait. Mint az MTI-nek elmondta: különösen nagy volt az érdeklődés a magyar bölcsődés és óvodás gyermekek étkeztetési programjai iránt.
   
A nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság ülésszaka a jövő héten is folytatódik, ám a magyar delegációnak csütörtökön vannak az utolsó programjai. Novák Katalin az Egyesült Államokban élő Polgár Judit sakkozóval találkozik az ENSZ székházában, majd hazaindul Budapestre.

Európa harmadik legnagyobb diszkont légitársaságává akar fejlődni az Eurowings

Európa harmadik legnagyobb diszkont légitársaságává akar fejlődni az utasszám alapján a Lufthansa-csoport leányvállalata, a Eurowings.

   
Karl Ulrich Garnardt, a csoport Eurowingsért felelős vezetője Berlinben a Nemzetközi Turisztikai Kiállításon (ITB) tartott sajtótájékoztatóján elmondta, rövidtávú céljuk, hogy megőrizzék piacvezető szerepüket Németországon belül a diszkontok között, ezért rövid- és hosszútávú járathálózatukat is bővítik.
   
Új útvonalakat jelentettek be egyebek mellett Grand Canariára, Brindisibe, Rodoszra, Antaliába és Faróba, valamint Bostonba, Miamiba és Port Louis-ba.

A bővítéshez az Eurowings 700 új embert vesz fel 2016-ban és 23 géppel bővíti keskenytörzsű flottáját.
   
Az MTI kérdésére válaszolva Karl Ulrich Garnardt elmondta, hosszútávú céljaik között szerepel a harmadik legnagyobb diszkontnak lenni Európában, jelenleg évi 20 millió utasuk van, míg a Ryanairnek 100, az easyJetnek 60 millió.

Az Eurowingsnek nem célja befogni őket, de meg akarják erősíteni szerepüket az európai kontinensen - tette hozzá. A társaság most az első ötben van Európában.
   
Az Eurowings és a Germanwings 2013-ban vette át a Lufthansától azokat az európai járatokat, amelyek nem a hálózatos légitársaság két fő bázisáról, Frankfurtból és Hamburgból közlekednek, így Budapesten is jelen vannak hamburgi, stuttgarti, düsseldorfi és kölni járatokkal.

Miután egy évvel ezelőtt az Eurowings márka megtartása és erősítése mellett döntöttek, a Germanwings fokozatosan megszűnik.
   
A légitársaság 130 repülőtérre közlekedtet járatokat, 27 gépe van.

Amerikai cégek uralják a Handelsblatt top 100-as világranglistáját

Amerikai cégek uralják a világ száz legértékesebb vállalatát rangsoroló listát, amelyet a Handelsblatt című német gazdasági napilap hagyományosan az év végén állít össze és hoz nyilvánosságra.

 
Az idei top 100-as ranglistán 54 amerikai, 26 európai és 17 ázsiai vállalat szerepel, afrikai viszont egy sem. A top-10-be csak amerikai cégek jutottak be, az első külföldi, egy kínai nagybank a 11., a legértékesebb európai pedig egy svájci gyógyszeripari vállalat, amely a 13. helyen futott be.
  
Az első hely vitathatatlanul az Apple amerikai információ-technológiai óriáscéget illeti meg, amelynek piaci kapitalizációja mintegy 549 milliárd euróra rúg. Ez az összeg nagyobb, mint Svédország vagy Dánia éves hazai összterméke. Már a második helyezett Google, a világ vezető internetes kereső- és tartalomszolgáltatója is jócskán lemarad az Apple-től, piaci értéke ugyanis "csak" 474 milliárd eurót tesz ki. A harmadik helyen álló szoftvergyártó óriás, a Microsoft 405 milliárd eurót ér jelenlegi árfolyama alapján.
  
Az első három helyezett amerikai óriásvállalat együttes értéke 1400 milliárd euró, ami 300 milliárd euróval több, mint a DAX-index harmincas kosarában szereplő német cégek értéke együttvéve.
  
A top-100-as listára csak hat német cég került fel, közülük is a legértékesebb a 66. helyre sorolt Bayer gyógyszergyártó vállalat (96 milliárd euró), majd a világ vezető integrált vállalatirányítási rendszerét gyártó szoftvercég, az SAP (73. hely), a Daimler autógyár (81. hely), a Siemens elektrotechnikai cég (88. hely), a Deutsche Telekom telekommunikációs vállalat (92. hely) és az Allianz biztosító (95. hely) következik.
  
Az információtechnológiai cégeken túlmenően is óriási az amerikai előny a világ többi részéhez képest. Az első tízben olyan hagyományos tevékenységet folytató amerikai cégek is megtalálhatóak, mint az Exxon Mobil olajipari vállalat (5. hely), a General Electric technológia és szolgáltatás profilú vállalat (8. hely), a Johnson & Johnson egészségügyi-kozmetikai cég (9. hely) és a Wells Fargo nagybank (10. hely).
  
Az év nyertese az Amazon amerikai internetes kiskereskedelmi vállalat, amely a 2014-ben elért 42. helyről idén a 6. helyre ugrott a Handelsblatt listáján. Nem panaszkodhat a dinamikusan fejlődő Facebook közösségi portált működtető vállalat sem: 270 milliárd eurós piaci kapitalizációjának köszönhetően a világ száz legértékesebb cége között a 7. helyet tudhatja magáénak.
  
A nem amerikai cégek közül egy kínai a legértékesebb, de még ez sem fért be az első tíz közé. Az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) a világ legnagyobb bankja, amely 225 milliárd eurós piaci értékével a 11. helyen futott be. A legértékesebb európai vállalat a Roche svájci gyógyszeripari óriáscég, amely a 13. helyre került 217 milliárd eurós értékével.
  
Az európai vállalatokat tekintve három svájci székhelyű vállalat a legértékesebb: a Roche után a Nestlé élelmiszeripari óriás (216 milliárd euró) a 14., a Novartis gyógyszeripari vállalat (210 milliárd euró) pedig a 16. helyre került. A következő európai vállalat a belgiumi Anheuser-Busch Inbev söripari konszern (185 milliárd euró) a 22. helyen szerepel. Az első 50-be bekerült még a HSBC brit nagybank (38. hely), a Novo Nordisk dániai gyógyszeripari cég (41.), a Royal Dutch Shell holland-angol multinacionális olajvállalat (42.) és az Unilever brit élelmiszeripari konszern (50.).  

http://www.handelsblatt.com/my/unternehmen/management/top-100-ranking-amerikas-konzerne-dominieren-die-weltwirtschaft/12771306.html

Magyarországon hoz létre európai adatközpontot a Deutsche Telekom

A Deutsche Telekom (DT), a Magyar Telekom anyavállalata Magyarországon hozza létre páneurópai hálózatának első adatközpontját, amely az idei év második negyedévében kezdi meg működését - jelentette be a DT a barcelonai Mobil világkongresszuson hétfőn.

   
Ez lesz az első olyan adatközpont, amely a jövőben a DT minden európai leányvállalata számára szolgáltatást fog nyújtani egyetlen központi helyről, 2020-ig pedig további európai szolgáltató hálózati központok jönnek majd létre - ismertette sajtótájékoztatón Claudia Nemat, a DT igazgatóságának tagja.
   
Az első szolgáltatás, amelyet ősszel már ebből az adatközpontból fognak nyújtani, egy, a legmagasabb szintű védettséggel rendelkező e-mail szolgáltatás lesz. 
    
A DT úgynevezett Pan-Net hálózata lehetővé teszi egy közös, szabványosított infrastruktúra határokon átívelő használatát. A nemzeti leányvállalatok egy központi katalógusból kiválaszthatják azokat a szabványosított termékmodulokat, amelyekre szükségük van saját piacukon.
   
A Deutsche Telekom Barcelonában olyan 5G mobilhálózati rendszert mutatott be működés közben, amelyben a végpontok közötti válaszidő kevesebb, mint egy ezredmásodperc. A telekommunikációs szolgáltató tájékoztatása szerint ez egy műszaki rekord, és fontos lépést jelent számos valósidejű alkalmazás bevezethetővé tételében, mint például vezető nélküli autók, távolról elvégezhető sebészeti eljárások, vagy akár nagy teljesítményű játékok.
   
A DT 2015-ben 12 milliárd eurót fektetett be hálózatainak bővítésébe és 2016-ban is több milliárd eurós beruházásokat tervez ezen a területen. A hálózat fejlesztésével igyekszik folyamatosan eleget tenni azoknak a kihívásoknak, amelyeket a digitalizáció támaszt. A társaság aktívan részt vesz az 5G fejlesztésében és szabványosításában is. 
   
A Barcelonában évente megrendezett Mobil világkongresszus a mobil iparág legjelentősebb rendezvénye, amely az idén február 22-től 25-ig tart. Az idei kiállításon 2100 cég mutatkozik be 100 ezer négyzetméteren, és közel 100 ezer látogatóra számítanak. Az eseményen részt vesznek a legnagyobb mobilkészülék-gyártók, a kiegészítőket, tartozékokat készítő cégek, kiállítanak a hálózati eszközöket, hardver komponenseket szállítók és a szoftverfejlesztők, megjelennek a nagy mobilszolgáltatók, valamint más szolgáltatásokat, például biztonsági megoldásokat nyújtó vállalatok is.

Vagyonvédelmi kamarai elnök: nagyon magas a feketefoglalkoztatás aránya

A vagyonőrök kamarai tagságának lényege az átláthatóság lenne, hiszen jelenleg semmilyen adminisztrációs szűrő nincs és nagyon magas a feketefoglalkoztatás aránya.

   
Német Ferenc kifejtette, az elmúlt öt évben 144 ezer vagyonőri igazolványt adott ki a rendőrség, de csak 76 ezer ember vett részt a kötelező képzéseken.

Mintegy hatvanezren tehát "eltűntek", akik között vannak, akik elhagyták a szakmát vagy meghaltak, de nagy részük nincs bejelentve, így nem jogosult egészségügyi ellátásra vagy nyugdíjra sem.

Hozzátette, "öngyilkos árverseny" folyik a piacon a munkáért, a cégek csak abban érdekeltek, hogy megbízást kapjanak, abban már kevésbé, hogy a munkaerő megfelelően képzett legyen.
   
A kamarai tagság segítene abban, hogy egy állandóan frissülő tudáshoz is hozzájussanak a vagyonőrök például a migrációval vagy egyéb biztonsági kockázatokkal kapcsolatban - emelte ki Német Ferenc.

25-30 milliárdot fektet be a HELL ENERGY Magyarországon

A tervek szerint további 25-30 milliárd forintot fektet be a HELL ENERGY Magyarország Kft. a következő öt-nyolc évben Magyarországon.

   
A további beruházásoknak köszönhetően az alkalmazottak száma 350-400-zal bővülhet a következő 3-5 évben. Emellett logisztikai központját is folyamatosan bővíti a cég, amely így több mint 500 családnak biztosíthat megélhetést - jegyezték meg.
   
A magyar tulajdonú cég felidézte, hogy 2011 óta 17 milliárd forintot fektetett be a térségben uniós és állami támogatásokat is felhasználva, többek között felépült szikszói palackozó gyára.
   
A HELL a jövőben is kizárólag helyi, magyarországi gyártásban gondolkodik, miközben termékeivel már több mint 40 országban van jelen, számos helyen piacvezető pozícióban - írták.
   
A cég közölte azt is, hogy idén 90 ország képviselői közül a legjobb vállalati társadalmi felelősségvállalás kategóriában nyert díjat az ötödik alkalommal megrendezett World CSR Congress-en, Mumbaiban. 
   
A nyilvános adatbázisban fellelhető adatok szerint a HELL 2014-ben 12,7 milliárd forintos árbevétel mellett 560 millió forint mérleg szerinti eredményt ért el.

Rekordmennyiségű csomagot szállított a Magyar Posta 2015-ben

Rekordmennyiségű csomagot továbbított a Magyar Posta 2015-ben, miközben a társaság tavaly mintegy 700 millió forintot fordított gépjárműparkjának megújítására saját forrásból.

 

A belföldi csomag, futár és expressz (CEP) piacon 35 százalék részesedéssel piacvezető Magyar Posta Logisztika (MPL) 2015-ben 15,7 millió csomagot szállított, ami 2,2 millióval több, mint a 2014-es volumen.
 
A tájékoztatás szerint a nemzetközi forgalomban a Magyar Posta által kezelt csomag és árutartalmú regisztrált levél együttes mennyisége 2015-ben megközelítette az 5 milliót.
 
A posta a logisztikai terület fejlesztéseként 2013 óta csaknem 600 gépjárművet cserélt le, ebből 2015-ben 80 tehergépkocsit, továbbá 200 új motorkerékpárt és több mint 1100 új kerékpárt helyezett üzembe.

A korszerűsítések eredményeként a posta 3700 gépjárműből és motorból álló járműparkjának életkora 10 évről 8 évre, a 9500 kerékpárt tartalmazó flottájának életkora 8 évről 6 évre csökkent.
 
A társaság 2008-2015 között több mint 20 százalékkal csökkentette a tevékenységéből eredő széndioxid-kibocsátást.

A posta 2015-ben elektromos autókat és motorokat is tesztelt, az eredmények értékelése tart, a kapott adatok függvényében döntenek arról, hogy bővíti-e elektromos járművekkel gépjárműflottáját - írja közleményében a Magyar Posta Zrt.

Januárban emelkedett a forgalomba helyezett új autók száma az EU-ban

Januárban már a huszonkilencedik hónapja emelkedett a forgalomba helyezett új személygépkocsik száma az Európai Unióban - olvasható az európai autógyártó szövetség (ACEA) honlapján.

   
Az ACEA kedden ismertetett közleménye szerint az Európai Unióban 1 millió 61 ezer 150 autót helyeztek forgalomba a múlt hónapban, 6,2 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.
   
A múlt hónapban Olaszországban 17,4 százalékos, Spanyolországban 12,1 százalékos, Franciaországban 3,9 százalékos, Európa legnagyobb autópiacán, Németországban 3,3 százalékos, Nagy-Britanniában pedig 2,9 százalékos növekedést jegyeztek.
   
Magyarországon idén januárba éves szinten 14,1 százalékkal, 5567-re emelkedett a forgalomba helyezett új autók száma az ACEA honlapján szereplő adatok szerint.
   
Európában januárban a legtöbb új autót Németországban helyezték forgalomba, 218 ezer 365-öt.
   
Dieter Zetsche, a Daimler AG vezérigazgatója, az ACEA elnöke nemrég azt mondta, hogy a EU gyenge idei gazdasági teljesítménye miatt az európai autópiaci forgalom növekedésének a lassulására számít.
   
Az Európai Unióban tavaly 13,7 millió, a 2014-esnél 9,3 százalékkal több új személygépkocsit helyeztek forgalomba. Az idén pedig mintegy 14 millió autó forgalomba helyezésével a növekedés 2 százalékos lehet az ACEA elnöke szerint.

Rég nem látott optimizmus az ingatlanpiacon

Rég nem látott ingatlanpiaci optimizmust tükröz a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése; a GKI-MGYOSZ fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci indexének értéke januárban kilencéves csúcsra emelkedett.

   

Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója a felmérést bemutató budapesti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a felmérés alapján az irodapiac kivételével minden területen javultak a várakozások.
 
Egyebek mellett a csoknak köszönhetően a következő egy évben lakást vásárolni vagy építeni biztosan szándékozó háztartások száma 41 százalékkal, az ezt valószínűleg szándékozóké 18 százalékkal emelkedett a tavaly októberihez képest, ami hétéves csúcsot jelent.
  
Míg a vidéki területeken a várható áremelkedés mértéke csak kismértékben nőtt az előző megkérdezéshez képest (keleten 2 százalékra, nyugaton 4 százalék közelébe), Budapesten az átlagosan várt áremelkedés az egy negyedévvel ezelőtti 2,4 százalékról 6 százalék közelébe nőtt. Az új építésű lakások áraira a következő 12 hónapra vonatkozó prognózisok a korábbinál jóval erőteljesebb, 5-8 százalékos áremelkedésre utalnak.
  
Az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások a következő 12 hónapban a vidéki régiókban erőteljesen javuló, a fővárosban és környékén lényegében stagnáló piaci helyzetet várnak az előző negyedévhez képest. A felmérés szerint ez a prognózis azonban nem jelent pesszimizmust, csak a közelmúltban erőteljesen felpörgött fővárosi piacon az optimizmus enyhe mérséklődését. A nyugat-magyarországi kilátások most is számottevően kedvezőbbek a kelet-magyarországiaknál.
  
A válaszadók nagy többsége szerint az év elején hatályba lépett lakáspolitikai intézkedések pozitívan hatnak a lakásépítésre, 36 százalék szerint jelentősen, 43 százalék szerint kissé növelik azt, és csak 21 százalék szerint nem lesz érdemi hatás 2016-ban. A hosszabb távú hatásról kissé jobban szóródnak a vélemények, de az összkép ebben az esetben is egyértelműen pozitív.
  
A kedvezményekre várhatóan a leggyorsabban a fővárosiak csapnak le, a rövid és a középtávú hatásokról kialakult véleményeket összevetve a budapesti piac tűnik a kormányzati intézkedések legnagyobb nyertesének.
  
A válaszadók szerint áremelkedést generálnak az intézkedések, 80 százalék szerint 2016-ban, kétharmaduk szerint hosszabb távon is áremelő tényezők.
  
Az ingatlanokkal foglalkozó cégek telekpiaci kilátásai az előző felméréshez képest Nyugat-Magyarországon jelentősen, de a másik két régióban is komoly mértékben javultak. A budapesti agglomeráció képviselői már az előző negyedévben is túlkeresletről számoltak be. A válaszadók az építési telkek piacán a fővárosban kétszámjegyű, de a vidéki körzetekben is 7-8 százalékos áremelkedést várnak a következő 12 hónapban.
  
Az irodapiaci kilátások harmadik negyedéve romlanak, jelezve, hogy a korábbi kirívóan derűlátó várakozások nem voltak teljesen megalapozottak. A piac a korábban gondoltnál lassabb ütemben fejlődhet, ugyanakkor a felmérés eredményei szerint Budapesten és környékén a kihasználtság tovább javult.
  
A fővárosra és környékére, illetve az ország egészére vonatkozó üzlethelyiség-piaci várakozások javultak, de az optimizmus nem terjedt ki a keleti országrészre, ott enyhén romló piaci helyzet várható.
  
A januári megkérdezés során 110 ingatlannal foglalkozó cég, illetve csaknem 1500 vállalat válaszolt, a lakossági minta pedig reprezentatív, ezerfős volt. A felmérés 2016-tól a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) támogatásával készül.

A Dacia 5 százalékkal növeli alkalmazottai bérét

A francia Renault tulajdonában lévő Dacia autógyár 5 százalékkal növeli alkalmazottai bérét.

 

A gyár pénteken közleményben jelezte, hogy sikeresen zárultak az új kollektív munkaszerződés megkötéséről folytatott tárgyalások a vezetés és a szakszervezetek között.
 
A megállapodás értelmében az összeszereléssel foglalkozó alkalmazottak 5 százalékos fizetésemelést kapnak, emellett valamennyi alkalmazott bruttó 1430 lej (98 600 forint) prémiumban részesül egyszeri alkalommal a tavalyi eredményekért.
 
Közölték, hogy tavaly az összeszerelő munkások bére csaknem háromszorosa volt a 2007. évinek, és csaknem kétszerese a romániai átlagbérnek.
 
Tavaly év végén az összeszerelő munkások bruttó átlagbére 4700 lej (324 300 forint) volt a Daciánál, ami magában foglalja az alapbért, a munkaviszonyból és túlórákból származó juttatásokat, illetve egyéb pótlékokat. Emellett a dolgozók húsvéti és karácsonyi prémiumot, ebédjegyeket kapnak, de étkeztetést, ajándékutalványt, üdülési csekket, egészségbiztosítást és szállítási támogatást is biztosítanak számukra.
 
A közlemény leszögezi, hogy a Renault célja megőrizni Romániában az ágazat versenyképességét, hogy folytathassák a dél-romániai Mioveniben a járműgyártást.
 
A román autógyártók és importőrök egyesülete januárban közölte, hogy a Dacia tavaly 339 ezer gépkocsit gyártott romániai üzemében.
 
Tavaly az első fél évben a Dacia árbevétele elérte a 10,02 milliárd lejt (691,3 milliárd forint). A gyár 2013-ban vált Románia legnagyobb vállalatává azzal, hogy 18,4 milliárd lejes (1 269 milliárd forint) árbevételével megelőzte az osztrák OMV olajvállalat tulajdonában levő Petromot is.

Az OTP megveszi az AXA Bank magyarországi üzletágát

Az OTP Bank és az AXA Bank Europe SA megállapodást írt alá az AXA Bank magyarországi üzletágának megvásárlásáról - jelentette be a magyar pénzintézet szerdán a Budapest Értéktőzsde (BÉT) honlapján. 

 

Az AXA Bank elsősorban a jelzáloghitelezés terén tekinthető erősnek a magyarországi piacon. Az OTP Bank jelzáloghitel állománya az üzletág átvételével mintegy negyedével fog nőni - tette hozzá az OTP.
  
Az AXA Bank átvétele magában foglalja az lakossági hitel és megtakarítási, valamint vállalati területét, illetve a bank alkalmazottainak átvételét.
    A tranzakció lezárását követően az integrációs folyamat 2016 végén zárulhat le.