Vasárnaptól csaknem 20 százalékkal nő Romániában a minimálbér

Vasárnaptól csaknem 20 százalékkal nő Romániában a minimálbér a szakszervezetek és a román kormány egyik korábbi megállapodása értelmében.

 

Romániában jelenleg 1050 lej (73 100 forint) a bruttó minimálbér, és május 1-jétől ennek értéke 200 lejjel, 1250 lejre (87 ezer forint) emelkedik.
   
A román kormány tavaly decemberben döntött erről. Akkor a minimálbér emelését májusra halasztották, hiszen a tavaly ősszel leköszönt Victor Ponta vezette szociáldemokrata kormány már januártól 1200 lejes minimálbért tervezett. A helyébe lépett, Dacian Ciolos miniszterelnök vezette szakértői kormány azonban májusra tolta ki az intézkedést, mert attól tartott, hogy Románia államháztartási hiánya túllépi a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát. A kormány és a szakszervezetek elfogadták kompromisszumként, hogy a halasztás következtében ne 1200 lejre, hanem 1250 lejre emelkedjen májustól a minimálbér.
   
A növekedés 1,131 millió személyt érint, akiknek zöme a versenyszférában dolgozik. Elemzők szerint főleg azok a vállalatok kényszerülnek béremelésre, amelyek szakképzetlen munkaerőt foglalkoztatnak, így az építőiparban, a mezőgazdaságban és a konfekcióiparban tevékenykedők.
   
Emellett azon alkalmazottak száma is nőni fog, akik minimálbérért dolgoznak majd, ugyanis az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a vállalatok nem fogják emelni automatikusan azoknak a bérét, akiket eddig is bruttó 1250 lejért alkalmaztak.
   
Romániában januárban 1943 lej (135 291 forint) volt a nettó átlagbér és 930 lej (64 755 forint) az átlagnyugdíj.

Az MSZP béremelést követel a dolgozói szegénység ellen

Korózs Lajos, az MSZP parlamenti képviselője, a Országgyűlés népjóléti bizottságának alelnöke szerint béremelésre van szükség, mert az embereknek "nincs tisztességes fizetésük", és a régió legtöbb országában jobban keresnek a munkavállalók, mint Magyarországon.

Korózs Lajos kedden az MTI-nek azt mondta: a Fidesz "lopásalapú kormányzása" "lenyúlja az emberek fizetését", például úgy, hogy "közmunkások országává teszik" Magyarországot. Szavai szerint egyre jobban elterjed az a gyakorlat, hogy embereket elbocsátanak állásukból, majd 50-60 ezer forintért vesznek fel közmunkásokat, és sokszor ugyanazokat foglalkoztatják közmunkában, akiket néhány héttel azelőtt bocsátottak el.
  
"Emberek százezrei dolgoznak rabszolgaként Magyarországon a minimálbérnél is kevesebb fizetésért" - mondta. Hangsúlyozta: a szociális ágazatban a havi nettó átlagkereset idén mindössze 69 426 forint volt. Hozzátette: ezen túlmenően jelenleg is mintegy 50 ezren nem kapták meg a novemberi és a decemberi fizetésüket sem.
  
Korózs Lajos úgy fogalmazott: bár a Fidesz szerint Magyarország jobban teljesít, "százmilliárdokat vontak ki" az egészségügyből, a szociális szférából, az oktatásügyből.
  
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Eurostat nemrégiben megjelent vásárlóerő-paritáson mért jövedelmi statisztikái alapján Magyarországon rosszabbul keresnek az emberek, mint Szlovéniában, Lengyelországban, Csehországban, Horvátországban és Szlovákiában, az ország csupán Romániát és Bulgáriát előzi meg ebben a rangsorban. Ráadásul - fűzte hozzá egy másik tanulmányra hivatkozva - ezekért a fizetésekért Magyarországon dolgoznak az egyik legtöbbet az Európai Unióban.
  
Azt mondta, ezért követel béremelést az MSZP: "150 ezer forint alatt a közszférában nem kereshet senki, 175 ezer forint alatt nem kereshetnek a főiskolát, 200 ezer forint alatt az egyetemet végzettek" - mondta. Hozzátette: a szocialista párt, ha kormányra kerül, emelni fogja a béreket.
  
Korózs Lajos az új otthonteremtési programmal kapcsolatban azt mondta: az "csak a gazdagoknak lesz jó", akik tényleg rászorulnak erre, "át vannak verve". Szerinte ezt a támogatást emiatt nagyon kevesen tudják majd igénybe venni.

A minimálbér 105 ezer forint lesz

Jövőre 105 ezer forint lesz a minimálbér, a  garantált bérminimum összege 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig  3-4 százalék.

A bérmegállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írja alá a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel hétfőn.

Németországban bevezetik a minimálbért

A német kormány a szerdai ülésén elfogadta a minimálbér bevezetéséről rendelkező törvényjavaslatot.

A jogszabályt még a nyári szünet előtt elfogadhatják a törvényhozás alsóházában a nagykoalíció csaknem 80 százalékos többséggel rendelkező pártjai. A felsőház elé ősszel kerülhet a törvény, amely 2015 elején lép majd életbe.

   

A főszabály szerint a munkaadóknak legkevesebb bruttó 8,5 eurós órabért kell fizetniük a dolgozóknak. Az alacsonyabb bérekről szóló megállapodások 2016 végéig érvényben maradhatnak.

   

A szabály a jelenleg csaknem 42 millió munkavállaló túlnyomó többségére érvényes. 8,5 eurónál alacsonyabb órabérért gyakornokokat és képzettség nélküli fiatalkorúakat lehet majd alkalmazni, és az alkalmazásuk kezdetétől számított hat hónapban a minimálbérnél kevesebbet vihetnek haza azok a munkavállalók is, akik legalább egy évi - úgynevezett hosszú távú - munkanélküliség után találnak állást.

   

A minimálbér évek óta a társadalom- és gazdaságpolitikai viták egyik fő tárgya Németországban, bevezetése a szociáldemokrata párt (SPD) első számú választási ígérete volt, és központi helyre került a tavaly ősszel alakult nagykoalíciós kormány programjában. A konzervatív CDU/CSU pártszövetség kezdetben elutasította az általánosan kötelező minimálbért, a koalíciós megállapodás megkötése óta pedig munkaadói érdekképviseletek támogatásával azért harcolt, hogy minél több munkaerőpiaci csoportot vonjanak ki a minimálbér hatálya alól.

   

A kormányülésen elfogadott végső változat alapján viszonylag kevés munkavállalót lehet majd alkalmazni 8,5 eurónál kisebb órabérért. A hosszú távú munkanélküliek száma jelenleg egymillió körül van, és a gyakornokokkal, valamint a képzettség nélküli fiatalkorúakkal együtt legfeljebb kétmillió lehet azoknak a száma, akikre nem vonatkozik majd a minimálbér 2017-től sem.

   

A legutóbbi, 2013 végéről származó adatok szerint a német munkavállalók nagyjából 17 százaléka keres kevesebbet óránként bruttó 8,5 eurónál, és a volt NDK területén minden negyedik munkavállaló órabére elmarad ettől az értéktől.

   

Az egységesen kötelező, törvényben szabályozott minimálbér ellenzői szerint a szabály rugalmatlan és a munkanélküliség növekedését eredményezheti, különösen az ország keleti részében.

   

Az ellenzők szerint hasznosabb a jelenlegi megoldás, a munkaadók és munkavállalók megegyezésén alapuló, szakmánként és régiónként eltérő minimálbér-megállapodások rendszere, amelyben az állam szerepe abban merül ki, hogy kihirdeti és az adott szakmában, régióban kötelezővé teszi a megállapodás betartását.

forrás: MTI

Folytatódnak a minimálbér tárgyalások hétfön

Folytatódnak hétfőn a tárgyalások a jövő évi minimálbérről és bérajánlásról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a munkaadói, munkavállalói szervezetek, valamint a kormány között.

A legutóbbi tárgyalás után a munkaadók és a munkavállalók is úgy nyilatkoztak, hogy közeledtek az álláspontok, sőt Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára optimista volt azzal kapcsolatban, hogy a december 2-i egyeztetésen megállapodás születik. A minimálbér 2013-ban 98 000, a szakmunkás minimálbér pedig 114 ezer forint. Tavaly év végén bérajánlást nem fogadtak el, az arról szóló megállapodást jóval később, idén július közepén írta alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel. A mostani tárgyalásokon ugyanakkor a jövő évi bérajánlásról is egyeztetnek a felek. A tárgyalások jelenlegi állása szerint a munkáltatói oldal - amely eleinte az inflációval megegyező, azaz 2,4 százalékos minimálbér-emelést tartott reálisnak - már 3 és 4 százalék közötti emelést is elfogadna. Dávid Ferenc ezzel kapcsolatban azt mondta az MTI-nek: a munkaadók abban egyetértenek, hogy a minimálbér-emelés mértékének hármassal kell kezdődnie, de hogy milyen szám jön a tizedesvessző után, abban nincs egységes munkaadói álláspont. A munkaadói oldal számára 4 százalékos vagy afeletti emelés nem elképzelhető - tette hozzá. Gaskó István, a Liga elnöke az MTI-nek azt mondta: a szakszervezetek 5,4 százalékos minimálbér-emelést és 4,4 százalékos általános bérajánlást tartanak elfogadhatónak.
forrás: MTI

Magyarországon nőttek a legjobban a minimálbérek

Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó minimálbérek 2010 és 2013 között a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD) 34 tagországa közül, összesen 9,89 százalékkal - jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára sajtótájékoztatón, kedden Budapesten.

forrás: MTI - kép: femina.hu

Czomba Sándor hozzátette: az Európai Unión belül a magyar minimálbér növekedési adata ugyanebben az időszakban a második legnagyobbnak számít, egyedül Bulgáriában nagyobb ez a szám.

   

A vásárlóerő-paritáson számolt bruttó minimálbérek növekedésében "2010 óta megelőztük Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot, a régióban jelenleg csak Szlovéniában és Lengyelországban magasabb a bruttó minimálbér, ami komoly eredmény" - mutatott rá a foglalkoztatásért felelős államtitkár.

Változik a munkabér, a távolléti díj és a szabadság szabályozása

Módosulnak a Munka törvénykönyvéről szóló törvény munkabérre, távolléti díjra és szabadságra vonatkozó rendelkezései - hívja fel a figyelmet a Deloitte.    

A tanácsadó cég hírlevelében ismerteti: az Országgyűlés május 27-én zárta le az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosítására vonatkozó törvényjavaslat részletes vitáját, amely a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (Mt.) a munkabérre, a távolléti díjra és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. (A javaslat zárószavazása várhatóan pénteken lesz - a szerk. megj.)
   
Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere a hírlevélben elmondta: a hatályos szabályozás szerint a távolléti díj számítása során az egy órára járó távolléti díjat kell alapul venni, amelyet a havi alapbér összegének 174-el történő osztásával kell kiszámítani. Az adott időszakra járó távolléti díjat pedig úgy kell kalkulálni, hogy az egy órára kiszámított összeget kell megszorozni a távollét idejével (például nyolccal egy nap távollét esetén). A munkavállaló az így kiszámított távolléti díjra, és a hasonlóképpen kikalkulált munkabérre lesz jogosult az adott hónapban.
   
Tekintettel arra, hogy a 174-es osztószám egy átlagszám, amely nem veszi figyelembe az adott hónapban beosztható munkaórák számát, a munkavállaló a fenti számítás eredményeként eltérő összegű díjazásra válik jogosulttá attól függően, hogy melyik hónapban és milyen tartamban van távol a munkából.
   
Annak elkerülése érdekében, hogy távollét esetén a havibéres munkavállaló havonta eltérő összegű munkabért kapjon, amely esetenként akár a munkaszerződésben megállapított alapbért sem éri el, a javaslat elveti a 174-es osztószám alkalmazását. A havi alapbér és a távolléti díj meghatározott időszakra járó részét ugyanis a jövőben úgy kellene majd kiszámítani, hogy a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára járó alapbért és az adott időszakra eső, az általános munkarend szerint teljesítendő órák számát kell összeszorozni. A bérpótlékok számítására és az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalókra eltérő szabályok vonatkoznak.
   
Változnak a kötetlen munkarend szabályai is. Az Európai Bíróság vonatkozó ítéletével összhangban a javaslat 2014. január 1-jétől a kötetlen munkarend feltételéül azt szabja, hogy a munkaidő-beosztás jogát a munkáltató teljes egészében átengedje a munkavállalónak. A munkarend kötetlen jellegén nem változtatna az sem, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.
   
A gyakorlat szempontjából további jelentős változás, hogy míg jelenleg az alap- és az életkor alapján járó pótszabadság is átvihető az esedékességét követő év végéig, a javaslat szerint 2014. január 1-jétől a felek naptári évre kötött megállapodásával csak az utóbbi adható ki késleltetve - ismerteti a hírlevél.

forrás: MTI

Már lehet pályázni a minimálbér-emelési támogatásra

A nehéz helyzetben lévő ágazatokban működő munkáltatók már benyújthatják kérelmüket a munkaügyi központokhoz minimálbér-emelési támogatásra, a Munka törvénykönyvében pedig úgy változik a távolléti díj szabályozása, hogy például szabadság esetén a havi bér nem függ majd az adott hónap napjainak számától - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi sajtótájékoztatóján.   

Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára emlékeztetett: a kabinet és a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) részt vevő érdekképviseletek között tavaly év végén létrejött megállapodás alapján 11, nehéz helyzetben lévő ágazatban igényelhetnek a cégek támogatást az idei első fél évre. A támogatás - amelyre 10 milliárd forint áll rendelkezésre - nagyjából 260 ezer embert érint ezekben az ágazatokban, közülük 100 ezren a kiskereskedelemben dolgoznak.
 
Az államtitkár kiemelte, hogy a munkaügyi központok már várják a kérelmeket, amelyeket május 31-ig lehet beadni.
 
Hozzáfűzte: a kabinet az élelmiszergyártásban, a textil-, a ruházati és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint az épületek építése és a speciális szaképítés ágazatban, emellett a szálláshely szolgáltatásban, a vendéglátásban, és a kiskereskedelemben vállalja át 2013 első félévében a minimálbér- és a szakmunkás minimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is.
 
Czomba Sándor ismertette, hogy a munka.hu-n lehet részleteket találni a kiírásról, és a benyújtott kérelmekről legkésőbb 21 napon belül döntés születik. Jelezte: igyekeztek egyszerűsíteni az adminisztrációt; a kérelem maga egy A4-es oldal, de vannak kötelező mellékletek, amelyeket online kell benyújtani.
 
Kiemelte: a hiánycélt nem veszélyezteti a támogatás, mivel a 10 milliárd forint forrást a költségvetésen belüli átcsoportosítással teremtették elő. Ez a keret akkor is elegendő lesz, ha minden jogosult él majd a támogatás lehetőségével. Czomba Sándor elmondta azt is, hogy a támogatás de minimis támogatást jelent, és augusztus 31-ig kell elszámolni az összeggel.
 
A távolléti díjról az államtitkár elmondta: a visszajelzések és a szakmai egyeztetések alapján döntöttek a számítási mód megváltoztatása mellett.
 
Kardkovács Kolos, az NGM foglalkoztatáspolitikai helyettes államtitkára kiemelte: a távolléti díj számításának módosítását várhatóan májusban fogadja el a parlament, és júniusban léphet életbe.
 
Kifejtette: a módosítás lényege, hogy a havi béres munkavállaló távolléti díjának összege igazodjon az adott hónap általános munkarend szerinti munkanapjainak számához. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy távollét esetén a munkabér nem fog változni az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően.
 
Az egy napra járó alapbér és az egy napra járó távolléti díj összege így meg fog egyezni, vagyis az alapbér összegét el kell osztani az általános munkarend szerinti munkanapok számával. Az egy órára járó alapbért pedig úgy kell kiszámolni, hogy az alapbér napi összegét el kell osztani a napi munkaidővel - fűzte hozzá a helyettes államtitkár.
 
Kardkovács Kolos kifejtette, hogy a távolléti díjnak több eleme van: a havi munkabéresek esetén az alapbér mellett például a bérpótlékokat is figyelembe kell venni a távolléti díj számítása során.
 
Kiemelte, hogy a távolléti díj korábbi számítási módja alapvetően a havi béres munkavállalók esetén okozott problémát, a tisztán teljesítmény-, és időbéres munkavállalók esetén nem volt gond, mivel a tényleges teljesítmény, vagy a ténylegesen ledolgozott idő alapján számították ki a távolléti díjat; ez a jövőben is így lesz.
 
A tervezetbe bekerült egy kisegítő szabály, amely arra vonatkozik, hogy hogyan kell kiszámítani az alapbér meghatározott részét, ha a munkavállaló csak részben teljesíti a beosztás szerinti munkaidőt vagy ha a munkaviszonya a hónapnak csak egy meghatározott részében áll fenn - mondta Kardkovács Kolos. Hozzáfűzte: a havi munkabérnek az általános munkarend szerinti arányos része illeti meg a munkavállalót, de ez nem jelenti azt, hogy ha többet dolgozott az adott hónapban, akkor a különbözetet ne kellene kifizetni számára. A kifizetés úgy történhet, hogy ha a munkavállaló az általános munkarendtől eltérően van foglalkoztatva, akkor megkapja az általános munkarend szerinti időre az arányos részt, és ha e felett dolgozott, akkor a munkaidőkeret végén - rendkívüli munka ellenértékeként - a különbözettel el kell számolni.
 
Kardkovács Kolos elmondta: teljes munkaidő esetén a bérpótlékra eső távolléti díjat úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbér összegét elosztjuk a 174 órával, részmunkaidő esetén pedig annak arányos részével.
 
A Munka törvénykönyve emellett úgy változik, hogy a szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól - ismertette a helyettes államtitkár.

forrás: MTI

A minimálbér miatt 50 ezer munkahely szűnik meg

Bajnai Gordon szerint az elkövetkező két évben 50 ezer munkahely szűnik meg Magyarországon a minimálbért növelő adóterhek következtében.

  
A Haza és Haladás Egyesület elnöke, az Együtt 2014 választási mozgalom társalapítója csütörtökön Debrecenben, sajtótájékoztatón azt mondta, a Bajnai-kormány idején 98 ezer forint bruttó jövedelemből 75 ezer forint maradt a borítékban, ma az ugyanilyen összegű minimálbérből 64 ezer forint a nettó jövedelem.
  
A volt miniszterelnök szerint a vállalkozások számára drámaian megdrágították a minimálbért, aminek következményeként 50 ezer munkahely szűnik meg a következő két évben.
  
Bajnai Gordon a sajtótájékoztatón és az azt követő fórumon sürgette a minimálbért terhelő adók csökkentését, az egykulcsos személyi jövedelemadó megszüntetését.
  
A Haza és Haladás Egyesület elnöke újságírói kérdésre cáfolta azt a sajtóértesülést, miszerint külön-külön alakítanak pártot az Együtt 2014 választási mozgalom alapítói.
  
Az ellenkezője az igaz: szorosabbra vonják az együttműködést, a politikában való megjelenést. Ezzel összefüggésben Bajnai Gordon bejelentette: február 9-én Budapesten a Millenáris parkban az Együtt 2014 három alapító szervezete közös szezonnyitó nagygyűlést tart, ahol támogatóikkal együtt értékelik az ország helyzetét, hogyan lehet leváltani a mostani rezsimet, s visszahozni a jó kormányzást a politikai ámokfutás helyett.
  
Bajnai Gordon - ugyancsak kérdésre válaszolva - műbalhénak, figyelemelterelő akciónak nevezte a kormánynak az IMF-hez való viszonyát.
  
Megjegyezte, hogy az IMF-megállapodás híján Magyarországnak tavaly 130 milliárd forinttal több kamatot kellett fizetnie, mint tervezte, ez csaknem az éves felsőoktatási költségvetés.
  
A volt kormányfőt az Aranybika szálló előtt néhány tüntető fogadta, míg a szállodában rendezett fórumon több százan vastapssal köszöntötték.

forrás: MTI