Angelina Jolie átvette kitüntetését II. Erzsébet királynőtől

Privát találkozó keretében pénteken átvette II. Erzsébet brit királynőtől a legmagasabb uralkodói kitüntetés női megfelelőjét Angelina Jolie.

Az amerikai színésznő - állampolgársága folytán - a Dame előnévre jogosító rang tiszteletbeli változatát kapta - emlékeztetett a Daily Mail című brit tömeglap.

   

A királynő nem elsősorban Angelina Jolie színészi munkásságát, hanem a brit külpolitikai célkitűzések elősegítéséért és a szexuális erőszak áldozatainak megsegítéséért kifejtett tevékenységét ismerte el. Angelina Jolie, az ENSZ menekültügyi főbiztosának különmegbízottja szorosan együttműködik William Hague volt brit külügyminiszterrel a nemi erőszak felszámolásáért a konfliktuszónákban.

   

A legmagasabb uralkodói kitüntetéseket évente kétszer ítélik oda, újév alkalmából, valamint II. Erzsébet királynő júniusi "hivatalos" születésnapján. A filmcsillag a nyári listán szerepelt, mások mellett Schiff András zongoraművész és Daniel Day-Lewis színész társaságában.

  
http://www.dailymail.co.uk/news/article-2788029/angelina-jolie-meets-queen-buckingham-palace-officially-receive-honorary-damehood.html

forrás: MTI

Rangos német tudományos kitüntetést kapott Krausz Ferenc fizikus

Krausz Ferenc kísérleti fizikusnak, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet (MPQ) igazgatójának ítélték oda a Német Fizikai Társaság (DPG), a Német Kémikusok Egyesülete (GDCh) és Frankfurt városa közös elismerését, az Otto Hahn-díjat.

A magyar szakember az attofizika területén végzett kutatásaiért kapta az 50 ezer euróval járó díjat, amelyet minden második évben ítélnek oda, felváltva a fizika és a kémia területén végzett kutatásokért.

   

Az attofizika elnevezés az attoszekundum kifejezésből származik, attoszekundumnak pedig a másodperc ezertrilliomod részét nevezik.

   

Krausz Ferencet az attofizika tudományának megalapítójaként tartják számon. Kutatócsoportjának sikerült elsőként előállítania és megmérnie egy attoszekundum ideig tartó fényimpulzust, és kifejleszteni eljárásokat, amelyekkel közvetlenül lehet vizsgálni az elektronok atomon belüli mozgását.

   

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja a legrangosabb német fizikai és kémiai tudományos elismerés mellett az idén megkapta az arab Nobel-díjnak is nevezett Fejszál-díjat. Ezek az elismerések a tudományos világ "megelőlegezett bizalmát" jelzik, és kifejezik az új méréstechnikákhoz fűződő "nagy reményeket", hiszen az attofizikai eljárások "egy napon talán elősegíthetik jelenleg még gyógyíthatatlan betegségek mikroszkopikus okainak megértését, és hozzásegíthetnek a modern elektronika nagyságrendekkel történő felgyorsításához"  - mondta el az MTI-nek pénteken a tudós, aki a napokban vette át az Otto Hahn-díjat Frankfurtban.

   

Az attoszekundomos fizika segítségével remélhetőleg "a legalapvetőbb, molekuláris szinten" sikerül majd megérteni egyebek között a rákbetegség kialakulását és lefolyását, és kidolgozni gyógymódokat, amelyekkel "a legelső pillanatban" lehet felismerni és legyőzni a betegséget - magyarázta Krausz Ferenc. Az új tudományág alapvető szerephez juthat atomi skálájú áramkörök kifejlesztésében is, amelyek a jelenlegi legfejlettebb áramköröknél akár százezerszer gyorsabban kapcsolhatják az elektromos áramot - tette hozzá.

   

Krausz Ferenc a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdett a rendkívüli sebességű lézerfényvillanásokkal, azaz ultrarövid lézerimpulzusokkal foglalkozni, majd Ausztriában végzett kutatásokat, ahol a magyar mellé osztrák állampolgárságot is szerzett. Németországban 2003 óta dolgozik, és nemcsak a garchingi MPQ igazgatója, hanem a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kísérleti fizikai professzora. Munkásságát korábban egyebek mellett a Wittgenstein-díjjal és a Leibniz-díjjal ismerték el.

   

"Szeretnék mind a három országnak visszaadni valamit, amit kaptam tőlük" - mondta a magyar fizikus, aki részt vett az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásának legjelentősebb központja, a szegedi szuperlézer néven ismert Exreme Light Inftrastructure (ELI) projekt előkészítésében is.

   

"Nagyon szurkolok azért, hogy ez az új infrastruktúra megépüljön úgy, ahogy azt közösen megálmodtuk. Az ELI igen nagy eredmény lenne mind Magyarország és a magyar tudományos közösség, mind Európa és az egész világ tudományos közössége számára" - emelte ki Krausz Ferenc, hangsúlyozva, hogy minden lehetséges támogatást megad a projekt sikeréhez.

   

A kutató a tavaly Berlinben létrehozott Gábor Dénes Társaság a Tudományos Együttműködésért (Dennis Gabor Gesellschaft zur Förderung Wissenschaftlicher Zusammenarbeit) alapító tagja. Elmondta: az egyesület a Németországban dolgozó magyar kutatók összefogásával igyekszik erősíteni a magyar-német tudományos kapcsolatokat, és tenni azért, hogy "hazatelepülő kutatók révén kompenzálódjon a hosszú ideje egyoldalú agyelszívás". A folyamat megfordításában az ELI mellett segíthetnek az utóbbi években Magyarországon elindított kezdeményezések is, mint például az MTA fiatal kutatóknak szóló Lendület programja. "Ezek jó irányba tett lépések, pontosan ilyen kellenek" - mondta Krausz Ferenc.

   

Hozzátette: további "óriási erőfeszítésekre van szükség", hogy legalább néhány területen kialakuljanak a világszínvonalú kutatás feltételei, de van mire alapozni, hiszen kiváló kutatócsoportok dolgoznak Magyarországon, és a magyar szakemberek számos tudományágban "messze földön híresek". Úgy vélte, egyebek között az informatika, a biotechnológia, a gyógyszer- és vegyipari kutatások területén és a fizikai tudományok több ágában is érdemes lenne további fejlesztési programokat tervezni.

forrás: MTI

kép: mno.hu

Magyar érdemrenddel tüntették ki Erwin Pröllt

A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adott át Erwin Pröll alsó-ausztriai tartományfőnöknek (tartományi miniszterelnöknek) Martonyi János külügyminiszter vasárnap este Bécsben.  

Az osztrák politikus az osztrák-magyar kétoldalú együttműködés, különösen a Magyarország és Alsó-Ausztria közötti kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében végzett, több évtizedes tevékenysége elismeréseként részesült a magyar állami elismerésben.
   
Martonyi János a bécsi magyar nagykövetségen megtartott ünnepség keretében Michael Spindelegger osztrák alkancellár, külügyminiszter és más meghívott vendégek jelenlétében nyújtotta át az elismerést Áder János köztársasági elnök nevében.
   
A magyar külügyminiszter Alsó-Ausztria tartomány sikereinek jelképeként, egyben európai államférfiként méltatta az 1992 óta hivatalban lévő tartományfőnököt, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusát.
   
Erwin Pröll "a legjobb bizonyítéka annak, hogy a regionális és a nemzeti politika elválaszthatatlanok az európai politikától" - fogalmazott a külügyminiszter. Hangsúlyozta azt is: az osztrák politikus munkásságában megerősítését látja annak a nézetének, hogy az európai politikában "az emberek a legfontosabbak", különösen regionális szinten.
   
A magyar külügyminiszter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Alsó-Ausztria és személyesen Erwin Pröll is fontos szerepet játszott a korábban a vasfüggöny keleti oldalán lévő kelet-közép-európai térség európai integrációjában.
   
Szalay-Bobrovniczky Vince nagykövet a kulturális együttműködés példái mellett kiemelte, hogy Alsó-Ausztria az osztrák tartományok között a második legnagyobb exportőr a magyar piacon, egyúttal a legnagyobb importőre a magyar termékeknek Ausztrián belül.
   
Erwin Pröll köszönőbeszédében kijelentette, hogy nemcsak a saját személyének, de Alsó-Ausztria elmúlt évtizedekben megtett útjának és sikereinek is szóló elismerésként tekint a kitüntetésre. Elmondta, a tartomány sok évtizeden át a vasfüggöny árnyékában, egyúttal a főváros, Bécs árnyékában élt, mára azonban magabiztos tartománnyá vált. A vasfüggöny megnyitása 1989-ben fordulópontot jelentett, egyben hatalmas lehetőséget - hangsúlyozta. Amikor Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter jelképesen átvágta a szögesdrót határzárat, Alsó-Ausztria egyik percről a másikra a szabad világ pereméről annak közepére került - fogalmazott.
   
Úgy vélekedett, a kitüntetés megerősítése az együttműködés eddigi útjának Magyarország és Alsó-Ausztria között, egyben a pozitív érzelmeknek, amelyek jó alapot jelentenek ahhoz, hogy az együttműködés még erősebb legyen.
   
Erwin Pröll kitért arra is, hogy 2004-ben megnyitott a tartomány képviseleti irodája Budapesten. Ezzel az együttműködés még szorosabbá és hatékonyabbá vált - jelentette ki, hozzátéve, hogy szeretnék tovább erősíteni az együttműködést.

forrás: MTI

Több magyar is Európai Polgár Díjat kap

Farkas Gábor kecskeméti pedagógus, az Európa Jövője Egyesület elnöke, a Raoul Wallenberg Egyesület, és a romániai moldvai csángó népdalénekes, népművelő Nyisztor Ilona is Európai Polgár Díjat kap - derül ki a díjat odaítélő testület által nyilvánosságra hozott listából, amelyen a díjazottak szerepelnek.   

Farkas Gábort Tabajdi Csaba magyar szocialista EP-képviselő javasolta kitüntetésre a díjat odaítélő testületnek, mégpedig azért, mert úgy véli: Farkas az általa szervezett találkozók és az azokhoz kapcsolódó szakmai rendezvények lebonyolításával olyan új típusú közművelődési, kulturális szerveződési formát honosított meg a közgondolkodásban, amely európai mércével mérve is egyedülálló.
    
Tabajdi egyben emlékeztet, hogy Farkas Gábor 1990-ben találta ki az Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozót. Ezek a találkozók Tabajdi meglátása szerint hozzájárultak Magyarország jó hírnevének terjesztéséhez Európában. Ismertetése szerint az elmúlt 22 évben az egyesület irányításával 12 gyermek- és ifjúsági találkozót, valamint kulturális csereutat szerveztek, a legutóbbi, 2012 júliusában megrendezett kecskeméti találkozón 21 ország 43 csoportjában csaknem 1200 gyermek vett részt.
   
Az 1988-ban létrejött Raoul Wallenberg Egyesületet Herczog Edit szintén szocialista EP-képviselő javasolta a díjra. A szervezet honlapjának tanúsága szerint az egyesület célja, hogy hozzájáruljon egy olyan demokratikus szellemi, társadalmi, közéleti gondolkodás kialakításához, amely az embereket valós személyiségük, s nem valamely csoporthoz való tartozásuk alapján ítéli meg.
   
Az Európai Néppárt soraiból Tőkés László erdélyi magyar EP-képviselő, egykori királyhágómelléki református püspök Nyisztor Ilonát, a moldvai csángók egyik legismertebb népdalénekesét, népművelőjét jelölte, akit a díjat odaítélő testület szintén érdemesnek talált a kitüntetésre. Nyisztor Ilona, amellett, hogy énekel és lemezeket is ad ki, gyűjti és tanítja is a népdalokat.
   
A díjat a kitüntetettek saját hazájukban vehetik át, az Európai Parlament kihelyezett információs irodái által szervezett rendezvényeken, emellett pedig minden Európai Polgári Díjjal kitüntetett - idén több mint harminc személy és szervezet - részt vehet a központi brüsszeli ünnepségen október közepén.

forrás: MTI

Magyar állami kitüntetéseket adtak át Moszkvában

Az orosz kulturális és tudományos élet négy képviselőjének adták át a március 15-e alkalmából adományozott Magyar Arany Érdemkeresztet csütörtökön, a moszkvai magyar nagykövetségen.
  
Íjgyártó István nagykövettől Zseliczky Béla magyar származású, Moszkvában élő és dolgozó történész, Tatyjana Guszarova történész, a Lomonoszov Állami Egyetem docense, Anatolij Guszev hungarológus, és Lev Gotgelf múzeumigazgató vehette át a magas állami kitüntetést.
   
Zseliczky Béla magyarul köszönte meg az elismerést. A Kárpátalján született, 77. életévében járó szakember az MTI-nek  elmondta, hogy az Ungvári Egyetem történész szakán tanult és már diákkorában nagyon sokat foglalkozott Magyarország történelmével: a Rákóczi szabadságharccal, Bethlen István politikájával. 1969-ben került Moszkvába és 1970-tól az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetében kezdett dolgozni. Itt irányították át a legújabb kori magyar történelem kutatására.
  
Zseliczky Béla az 1990-es 2000-es években több mint 100, a huszadik századi magyar történelemmel foglalkozó magyar és orosz nyelvű publikációt írt és szerkesztett.
  
"Amikor Kárpátaljáról eljöttem,  még szomorú volt a helyzet, az embernek - ha magyar volt - minden szavára vigyázni kellett. Ez még a Szovjetunió idejében volt, de amikor ideköltöztem, a szovjet akadémián sokkal kellemesebb, demokratikusabb volt az hangulat, amit ki is használtam. Beleszóltam a vitákba, védtem a magyar érdekeket" - emlékezett vissza Zseliczky Béla, akit a magyar kultúra és történelem egyik legelhivatottabb oroszországi képviselőjeként, kutatójaként és népszerűsítőjeként méltattak a kitüntetéshez csatolt ismertetésben.
  
Anatolij Guszevet Szelivanov Katalin, Moszkvában élő magyar tanárnő úgy mutatta be, hogy a legszebben magyarul beszélő orosz. A 70. évét taposó hungarológus 1973-ban az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen kezdte a magyar nyelv tanulását, a Moszkvai Rádió idegen nyelvű adása küldte őt Magyarországra tanulni. Ezt a rádiót ma Oroszország Hangjának hívják, amelynél a kitüntetett nyugdíjasként is dolgozik.
  
Anatolij Guszev az egyik legjobb magyar-orosz szinkrontolmács, műfordító, több mint 300 magyar film orosz szinkronja neki köszönhető. Büszke arra, hogy például Jancsó Miklós és Szabó István filmjei DVD-n megjelent gyűjteményéhez is ő készítette az orosz szinkront.
  
Lev Gotgelf, aki a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatát vette át, az MTI-nek elmondta: bár más elismerésekkel is rendelkezik, talán ez a legkedvesebb számára. A Moszkva megyei Alekszandrov városban lévő Cvetajeva Irodalmi és Művészeti Múzeum igazgatója a magyar irodalom és képzőművészet lelkes rajongója és népszerűsítője.
  
Lev Gotgelf a magyar kultúra és tudomány neves képviselői közül Vámbéry Ármin orientalistát, Csontváry Kosztka Tivadar festőt és Bartók Bélát emelte ki. Elmondta, hogy legkedvesebb városa Pécs, ahova Csontváry miatt utazott el.
  
Az ugyancsak kitüntetett Tatyjana Guszarova a Magyar-Orosz Akadémiai Történész Vegyesbizottság orosz tagozatának tagja, a Mihail Lomonoszov nevét viselő Moszkvai Állami Egyetem (MGU) tanszékének oktatója, ahol Magyarország történelmét is tanítja. Az MTI-nek elmondta: nem könnyű a feladata, hiszen kevesen vannak, akik magyarul tanulnak az egyetemen és a magyar történelem tanulmányozására adják a fejüket.

forrás: MTI
kép: illusztráció