Felfüggesztett börtönbüntetést kért az ügyész a REAC-os vádlottakra

Mind a 17 vádlott esetében felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott az ügyész a REAC-mérkőzésekről szóló labdarúgó fogadási csalási ügyben, amelynek újabb tárgyalása pénteken volt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

   
A Központi Nyomozó Főügyészség képviselője perbeszédében némileg módosította, kiegészítette, de lényegében fenntartotta a 2014 szeptemberében ismertetett vádiratban foglaltakat a K. Zoltán és 16 társa ellen vesztegetés bűntette miatt zajló eljárásban, az úgynevezett REAC-ügyben.
   
Indítványában minden vádlottra felfüggesztett szabadságvesztés, több esetben foglalkozástól eltiltás és vagyonelkobzás kiszabását kérte. Súlyosbító körülményként a cselekmény gyakoriságát és a társas elkövetést, enyhítőként pedig azt említette, hogy jelentős idő telt el a cselekmények elkövetése óta, a vádlottak kivétel nélkül büntetlen előéletűek voltak, többeknek pedig kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodniuk. Hozzátette: néhányan a vallomásukkal jelentősen hozzájárultak a nyomozás sikeréhez.
   
Az elhangzottak alapján ebben az ügyben elsősorban két korábbi REAC-futballista, S. Balázs harmad- és H. Gábor negyedrendű vádlott tett feltáró jellegű vallomást. Több manipulált mérkőzés előtt S. Balázs szervezte be csapattársait és ő volt a pénzátadó is. A vád szerint K. Zoltán első- és L. Mátyás másodrendű vádlott szervezőként "a végeredmény előzetes ismeretében ismeretlen fogadóirodáknál ismeretlen összeggel, haszonszerzés céljából" fogadni akart a meccsekre. A vádirat nyolc, 2007 szeptembere és 2009 májusa között játszott mérkőzést említ. Az ügyész szerint a vádlottak megsértették a büntető törvénykönyv, a munka törvénykönyve, a sporttörvény, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség versenyszabályzata és fegyelmi szabályzata több pontját.
   
Az ügyész azt mondta, hogy aki egyszer bekerült a bundázók körébe, az akkor is kapott pénzt egy-egy elcsalt meccs után, ha azon a találkozón például gólt lőtt, gólpasszt adott vagy csereként beállva csak kevés időt töltött a pályán.
   
Az ügyész két másik vádlott vallomását is felidézte. P. Tibor azt mondta, a klub által - szóban felajánlott - prémiumokat szinte soha nem kapták meg a játékosok. K. Vince pedig elárulta, hogy aki nem hosszabbította meg nyáron lejáró szerződését már a téli szünet előtt, az tavasszal egyáltalán nem kapott fizetést. Ezek is hozzájárulhattak, hogy a labdarúgók vesztegetésből egészítették ki a bérüket. A manipulációért felajánlott összeg rendszerint 2000-2500 euró volt játékosonként.
   
Az egyik vádpont szerint a Honvéd-REAC (5-0) Ligakupa-meccs előtt a később, 2012 márciusában öngyilkosságot elkövető K. Róbert REAC-klubigazgató volt a fogadási csalás közvetítője, vagyis ő ismertette a lehetőséget a játékosokkal, holott a köztudatban a bundázás egyik legnagyobb ellenzőjeként tartották számon. A klubvezető - aki akkoriban a Magyar Labdarúgó Szövetség tisztségviselője is volt - azt is közölte a futballistákkal, hogy akinek ez nem tetszik, az hagyja el az öltözőt, de ezt senki nem tette meg.
   
Mivel a meccsen az elvárt eredmény született, a vádirat szerint a klubigazgató egyenként behívta az irodájába a bundázókat, és átadott nekik 100-100 ezer forintot, egyben közölte, ha valaki később kérdezi, akkor mondják azt, hogy ez az előző héten lejátszott Honvéd-REAC (1-1) NB I-es mérkőzésért járó prémium.
   
Ahogy a másik - a Siófok és a Diósgyőr meccseit tartalmazó - ügyben, úgy ebben az eljárásban is lényegi kérdés, hogy a rákospalotaiak egykori vezetőedzője, A. Zoltán tizenegyedrendű vádlott gazdasági társaság önálló intézkedésre jogosult dolgozójának tekinthető-e. Ha a bíróság - az ügyészség álláspontját elfogadva - úgy dönt, hogy igen, több vádlott esetében komolyabb büntetés szabható ki, ám letöltendő szabadságvesztés valószínűleg akkor sem fenyegetne senkit.
   
A tárgyalás jövő héten a védőbeszédekkel folytatódik. Az elsőfokú ítélet kihirdetése márciusban várható.
   
A Siófok és a Diósgyőr mérkőzéseit tartalmazó ügyben április 7-ére tűzték ki az ítélethirdetést.

Bundaügy - A harmadrendű vádlott felmentését kérte védője

A harmadrendű vádlott, K. Zsolt felmentését kérte védője a labdarúgó fogadási csalási ügyben csütörtök délelőtt Budapesten.

   

A Fővárosi Törvényszéken zajló elsőfokú büntetőper előző, múlt keddi tárgyalási napján a Központi Nyomozó Főügyészség képviselője perbeszédében lényegében fenntartotta a 2013 májusában ismertetett vádiratban foglaltakat a K. Zoltán és 22 társa ellen "gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette" miatt indított úgynevezett labdarúgó bundaügyben. A hat vádpontban érintett K. Zsolt esetében letöltendő szabadságvesztést indítványozott az ügyész, a kiszabható - két hónaptól hét és fél évig terjedő időtartamú - szabadságvesztés középmértékét meghaladó időre.
   
A vád szerint az egykori játékosmenedzser a bűncselekmények megrendelőjeként, finanszírozójaként, "haszonlesőjeként" aktív vesztegető volt az ügyben.
   
Csütörtöki perbeszédében K. Zsolt ügyvédje, Dányi Szilárd arra emlékeztetett, hogy védence tagadja a terhére rótt cselekmények elkövetését. Felidézte, hogy bár H. Gábor negyedrendű vádlott az ügy korábbi fázisában visszavonta, illetve módosította terhelő vallomásának bizonyos részeit, az általa elmondottakat az ügyész hitelesként, egységesként jellemezte. A vádhatóság képviselője szerint a negyedrendű vádlott szavahihetőségét illetően semmiféle aggály nem vetődött fel, és több pontban csak az ő vallomására alapozták a vádat - hívta fel a figyelmet az ügyvéd.
   
Dányi Szilárd ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a H. Gábor által elmondottak számos esetben komoly ellentmondásban vannak a saját, illetve vádlott-társai korábbi vallomásaival, ezért nem koherensek. Ezt az ügyészség az idő múlásával magyarázza, szerinte viszont túlmutatnak a pontatlanság kategóriáján, ezért bűnösség megállapítására alkalmatlanok. A nyomozóhatóságnak - például további tanúk felkutatásával - alaposabban kellett volna ellenőriznie a H. Gábor terhelő vallomásában szereplő állításokat - mondta.
   
A vádirat gazdasági társaság önálló intézkedésre jogosult tagjaként említi A. Zoltánt, a Siófok és a Diósgyőr korábbi vezetőedzőjét. Ezt a minősítést Dányi Szilárd kétségbe vonta, mondván, a trénernek csak a szakmai munka irányítására volt joga és lehetősége, a futballcég vezetőinek döntéseibe nem szólhatott bele, pénzkerettel nem rendelkezett, munkáltatói jogköre nem volt. Az ügyvéd kijelentette, hogy K. Zsolt semmilyen kapcsolatban nem állt A. Zoltánnal, neki soha semmilyen ajánlatot nem tett.
   
Az ügyvéd enyhítő körülményként kérte figyelembe venni, hogy az ügy évek óta zajlik, az "állítólagos elkövetés" óta több mint öt év telt el, a büntetlen előéletű K. Zsolt előzetes letartóztatásban is volt, a labdarúgásban megbélyegzett emberré vált, ezért ügyfeleit elveszítette, menedzseri tevékenységét nem folytathatta, és ebből jelentős anyagi hátránya is származott.
   
Az ügyvéd - további, a vádlott javára írandó körülményeket is megemlítve - elsősorban azt kérte a törvényszéktől, hogy minden vádpont alól mentse fel K. Zsoltot, ha pedig mégis bűnösnek találnák, akkor enyhe büntetést, valamint a pénzbüntetés és a vagyonelkobzás mellőzését indítványozta.
   
A 2009-ben indult nyomozás eredményeként - ebben az ügyben - tizenkét vádpontot állított össze az ügyészség, mindegyiket egy "bundagyanús" labdarúgó-mérkőzéshez kapcsolódóan. A feltételezés szerint a vádlottak ezeknek a találkozóknak az eredményét manipulálták jogellenesen - vagy segédkeztek ebben -, és ezzel megsértették a büntető törvénykönyv, a munka törvénykönyve, a sporttörvény, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség versenyszabályzatának és fegyelmi szabályzatának több pontját. A vád szerint a meccsekre az "aktív vesztegetők" változó nagyságrendű, 15 és 40 ezer euró közötti összegekben fogadtak, a játékosok pedig alkalmanként 1000 és 10 ezer euró közötti összeget kaptak, ha részt vettek a csalásban.

Javier Aguirre tagadja a bundavádakat

Javier Aguirre, a japán futballválogatott szövetségi kapitánya tagadja, hogy valaha is bundázott volna.

A mexikói szakember a múlt héten került a vádak kereszttüzébe, mivel egy spanyol ügyészi vizsgálat megállapítása szerint ő is érintett lehet a 2011 májusában játszott Levante-Zaragoza spanyol bajnoki mérkőzés eredményének befolyásolásában. A találkozót a szezon utolsó játéknapján rendezték, s idegenben aratott 2-1-es győzelmével a Zaragoza bent maradt az élvonalban, s a meccset vizsgáló ügyész az összecsapás vizsgálata nyomán arra jutott, hogy az eredményt manipulálták. A vád szerint erről 41-en tudtak, köztük az akkor a Zaragoza edzőjeként dolgozó Aguirre, valamint mindkét klub játékosai, illetve a zaragozai klub elnöke, Agapito Iglesias is. A 17-szeres magyar válogatott Pintér Ádám akkor a Zaragoza játékosa volt, de a gyanús mérkőzésen nem lépett pályára.
 
 "Tizenkét évig dolgoztam Spanyolországban és soha nem tettem semmi etikátlan dolgot" - mondta Aguirre szombaton, egyúttal azt kérte a japán válogatott szurkolóitól, hogy nyugodjanak meg, mert szüksége van a nemzeti csapatnak a teljes támogatásra a közelgő Ázsia-bajnokságon. A japán szövetség a múlt héten reagált a hírekre, s megerősítette posztján a kapitányt.
  
A kontinensbajnokságot címvédőként kezdi meg a japán együttes, mely első meccsét Palesztina ellen vívja majd január 12-én.

Bundabotrány - Tagadta bűnösségét K. Zoltán a nemzetközi perben is

Tagadta bűnösségét a nemzetközi bundabotrány büntetőperében is K. Zoltán másodrendű vádlott, korábbi profi futballista a Fővárosi Törvényszéken szerdán.

K. Zoltán kérdésekre nem kívánt válaszolni, csupán egy előre megírt rövid vallomást olvasott fel, amely jobbára szó szerint megegyezett a másik bundaügyben egy nappal korábban felolvasott vádlotti nyilatkozatával.
   
K. Zoltán azt hangoztatta, hogy bűncselekményt nem követett el, fogadási csalásban nem vett részt, "boszorkányüldözés", "elkeseredett bűncselekménykeresés áldozata". Igaz, hogy semmi máshoz nem ért, mint a labdarúgáshoz, és mint általában a kiöregedett játékosok, próbál a futball közelében maradni és sokat fogadott meccsekre, de ennek semmi köze az "ügyészség által kreált bűnszervezethez".
   
A megszakításokkal összesen mintegy 2,5 éve előzetes letartóztatásban lévő, szerdai tárgyalásra is bilincsben érkező K. Zoltán kifogásolta fogvatartása körülményeit, melyek miatt nem tud felkészülni a védekezésre, holott - mint mondta - segíteni szeretné az eljárás eredményes befejezését, mert neki is ez az érdeke.
   
A pár perces vádlotti nyilatkozat után a bíróság ismertette K. Zoltán korábbi nyomozati vallomásait, melyek gyakorlatilag annyiból álltak, hogy a volt labdarúgó kifogásolta gyanúsítását és időnként közölte, hogy nem követett el bűncselekményt.
   
K. Zoltán és L. Mátyás letartóztatását jelenleg egy másik bundaügy nyomozásában tartják fent bűnismétlés veszélye miatt, ugyanis a hatóságok szerint a két férfi házi őrizete alatt is megpróbált hazai mérkőzéseket manipulálni.
   
A nemzetközi bundabotrányban 2013 tavaszán a magyar ügyészség összesen 45 fő ellen emelt vádat és ez alapján eddig három bírósági eljárás indult.
   
Tavaly szeptemberben K. Zoltán, L. Mátyás és több társa ellen szintén a Fővárosi Törvényszéken elkezdődött eljárásban főként a REAC csapatához köthető cselekményeket vizsgálja a bíróság.
   
Kedden megkezdődött a törvényszéken egy másik büntetőper, melynek vádlottja K. Zoltán és L. Mátyás mellett további 19 személy, főként egykori labdarúgók, akiknek a 2008 és 2010 közötti cselekményei elsősorban a Diósgyőrhöz és a Siófokhoz köthetők. Az ügyészség szerint néhány vádlott 1000 és 10000 euró közötti összegeket adott sportolóknak, hogy tucatnyi esetben befolyásolják magyar meccsek eredményét. Így a vesztegetők az előre megbeszélt eredményre tudtak fogadásokat kötni. Abban az ügyben a vádlottak között van az egyik élvonalbeli csapat volt edzője, A. Zoltán. A vádak alapján egyesek akár tíz évet meghaladó szabadságvesztést is kaphatnak, az elsőfokú döntés idén megszülethet.
   
A szerdán folytatódott harmadik, milliárdos nagyságrendű bundaper elsőrendű vádlottja egy szingapúri férfi, akit más ügyben tartanak fogva a hazájában, így a magyarországi eljárás a távollétében folyik.
   
A magyar ügyészség szerint a szingapúri egy több kontinensen működő nemzetközi bűnszervezet vezetője volt, az egyes földrajzi régiókat rábízta "alvezéreire", a magyarországi szálakat K. Zoltán és L. Mátyás tartotta kézben.
   
Az ügyészség szerint a bűnözői csoport cégeket hozott létre, jelentős költséggel - Argentínában például 150 ezer dollárért - nemzetközi tornákat szervezett és két finnországi csapatba is beépült szponzorként, hogy manipulált mérkőzésekre tudjon fogadni. Futárok vitték a vesztegetési pénzeket a csapatokhoz, kínai fogadási ügynökök piramisszerűen felépített hálózata pedig megtette a téteket ázsiai fogadóirodáknál.
   
A vádpontok között szerepel például a 2011 májusi olasz elsőligás Lecce-Lazio mérkőzés, amelyen a Lecce hat játékosának megvesztegetésére 600 ezer eurót költöttek, a fogadási összeg pedig 2 millió euró volt.
   
Három magyar játékvezetőt is megvádoltak, mert az ügyészség szerint több esetben is mérkőzés közben headseten kapták az utasításokat, hogy miképpen nyúljanak bele a meccsekbe és ezért összességében több millió forintot kaptak.
   
A 2010 decemberi Argentína-Bolívia (1-0) utánpótlás mérkőzés például több mint 100 percig tartott, mire egy vitatható büntető megítélése után bekövetkezett a kívánt eredmény. A vád szerint nemzetközi mérkőzések mellett magyar utánpótlás meccseket is manipulált a bűnszervezet, továbbá az is előfordult a 2011 januári Budapest Honvéd-Dukla Banska Bystrica felnőtt edzőmeccsen, hogy a második jogtalan 11-es után levonultak a pályáról a szlovák csapat játékosai.
   
A szerdán folytatódott bundaperben a Központi Nyomozó Főügyészség minősített vesztegetés és számítástechnikai rendszer, illetve adatok elleni bűncselekmény miatt emelt vádat, mely alapján egyes vádlottak akár 10-15 évet is kaphatnak. A következő, pénteki tárgyaláson folytatódik a vádlottak meghallgatása, az elsőfokú eljárás várhatóan csak jövőre fejeződik be.
   
A bundaügyek miatt indított negyedik büntetőeljárásban várhatóan a közeljövőben kezdi el a tárgyalást a törvényszék.
   
A nemzetközi bundaügyben a magyar mellett német, finn és olasz hatóságok is eljárásokat indítottak. Andreas Bachmann, a bochumi ügyészség ügyésze korábban egy sajtótájékoztatón elmondta: 425 játékost, játékvezetőt és egyéb tisztségviselőt vesztegettek meg 380 meccsel kapcsolatban, az ügy legtöbb gyanúsítottja Németországban van, a bűnszervezet legalább 8,5 millió eurós hasznot tehetett zsebre.
   
A megbundázott mérkőzések között volt az élvonalbeli bajnokik mellett világbajnoki és Európa-bajnoki selejtező, valamint két Bajnokok Ligája-meccs is.
   
Kutasi Róbert, a REAC igazgatója 2012 márciusában azt követően lett öngyilkos, hogy klubja több labdarúgóját őrizetbe vették mérkőzések manipulálásának gyanúja miatt.

forrás: MTI

Itt a magyar bundamaffia térképe - rajz, nevekkel!

Ügyészségi bizonyíték! Főnökök, vezetők, beosztottak, végrehajtók , alá, fölérendeltségi viszonyok. További NB1-es játékosok nevei, akikről még eddig nem hallottunk! Döbbenet!

A rangado.hu tovább folytatja a magyar labdarúgást behálózó csalássorozat, de nevezzük nevén, bunda, fogadási maffia térképének felderítését. Teszi mindezt ügyészségről származó dokumentumok alapján - állításuk szerint. Most a jelenleg Dubaiban tartózkodó egyik koronatanú Horváth Gábor által kézzel rajzolt és aláírt papírt mutatnak be, ahol az egykori játékos vallomásában felrajzolta a magyar szál általa ismert elkövetőit, mindazokat, akikről ő úgy tudta benne vannak a buliban.

A RAJZOT A NEVEKKEL ITT ÉRHETED EL!

Döbbenetes, de a felsoroltak közt a magyar labdarúgás meghatározó alakjainak olvasható a neve, számos olyan futballista szerepel rajta, akik jelenleg is aktív NB1-es játéksok. Kapusok, edzők, akiket a szurkolók csapatuk emblematikus figurájaként tiszteltek, de pl. szerepel rajta az MTK feltehetőleg teljes junior csapata!

A rangado.hu legutóbbi írásában azt állítja, az egy éve, 2012 március elején öngyilkosságot elkövető egykori REAC klubigazgató Kutasi Róbert azért vetett véget életének, mert Horváth Gábor rá is vallott.

forrás: rangado.hu

 

Bundabotrány - A gyanúsított siófoki labdarúgók elismerték a megkeresést

A kedden gyanúsítottként kihallgatott négy siófoki labdarúgó szerdán közös közleményben elismerte, hogy megkeresték őket az április 13-án lejátszott Ferencváros-FGSZ Siófok NB I-es meccs manipulálásával kapcsolatban, de állításuk szerint mind a négyen visszautasították az együttműködést.    

"Mi már jóval a velünk 2013. 06. 25. napján közölt gyanúsítást megelőzően önkéntesen, saját lelkiismeretünkre hallgatva bejelentést tettünk az MLSZ-nek és a Központi Nyomozó Főügyészségnek" - olvasható a négy futballistát képviselő ügyvéd, Balázsi Bence által az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozatban.
   
A közlemény szerint több személy pénzt kínált fel részükre a mérkőzés végeredményének illegális módon történő befolyásolása érdekében, de az ajánlatot valamennyien visszautasították, a meccsen pedig tudásuk legjavát nyújtva játszottak. A Puskás Ferenc Stadionban rendezett találkozón az FTC 4-2-re győzött.
   
Gál András, Kiss Zoltán, Pál Szabolcs és Takács Zoltán levelükben egyúttal hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy az üggyel kapcsolatos híradásokban, cikkekben a teljes nevük, illetőleg képmásuk közzétételre kerüljenek, mert "egyértelműen bíznak abban, hogy ártatlanságuk a büntetőeljárás során igazolást nyer". Azt ugyanakkor leszögezték, az eljárás jogerős lezárásáig - kifejezetten a hatóságok eredményes munkájának elősegítése érdekében - személyesen nem kívánnak az üggyel kapcsolatban további nyilatkozatot tenni.
   
Június elején összesen hét embert, köztük korábbi élvonalbeli futballistákat fogott el a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. A gyanú szerint egy bűnözői csoport anyagi ellenszolgáltatás fejében játékosokat, játékvezetőket vesztegetett meg, hogy élvonalbeli és utánpótlás-mérkőzéseket a számukra megfelelő módon alakítson, azokon a kért események, illetve a megfelelő eredmények szülessenek. Két hete a Legfőbb Ügyészség ügyészi hatáskörbe vonta a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság által indított fogadási csalásokkal összefüggő nyomozást és a további eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe utalta.
   
Nagy Andrea szóvivő kedden az MTI-nek elmondta, hogy az úgynevezett második futball bundaügy nyomozása során a keddi néggyel 11-re nőtt a gyanúsítottak száma. Az első, már lezárult nyomozás után közel 50 gyanúsított ellen emeltek vádat tavasszal.

forrás: MTI

Jogerősen is elutasították Aczél Zoltán munkaügyi keresetét

Másodfokon is elvesztette a nemzetközi bundabotrány egyik magyarországi érintettje, Aczél Zoltán korábbi klubjával, a Szombathelyi Haladással szemben indított munkaügyi pert, amellyel az egyesület rendkívüli felmondását támadta meg.
   
A vaol.hu csütörtöki beszámolója szerint a Szombathelyi Munkaügyi Bíróság tavaly októberben hozott ítéletében megalapozottnak találta a labdarúgó kft. tulajdonosi taggyűlésének határozatát a rendkívüli felmondásról. Aczél fellebbezett, ám a másodfokon eljáró Szombathelyi Törvényszék Hoós Tibor vezette háromtagú bírói tanácsa helybenhagyta az elsőfokú határozatot.
 
Az indoklás szerint helyes tényállást állapított meg a Szombathelyi Munkaügyi Bíróság, abból okszerű következtetést vont le, s a másodfokú bíróság szerint az érdemi döntést is törvényesnek állapította meg. Hoós Tibor kiemelte: Aczél Zoltánt meggyanúsították a korábbi edzői munkájával kapcsolatban elkövetett visszaélésszerű cselekmények miatt, s ez a legsúlyosabb bűncselekmény, amit egy edző a munkája során elkövethet.
 
Aczél Zoltán azt szerette volna elérni, ha a rendkívüli felmondást jogszerűtlennek találja a bíróság, s ezáltal a klub kifizeti számára a szerződésének hátralévő idejére neki járó pénzt, 13,67 millió forintot. Az első fokú ítélet alapján azonban Aczélnak kell kifizetnie a több mint 1,5 millió forintra rúgó perköltséget és az eljárási illetéket.
 
A szakember nem jelent meg a bíróságon, jogi képviselője, Varga M. Péter a másodfokú határozatot kommentálva annyit mondott a vaol.hu-nak, hogy az írásos ítélet kézhezvételét követően várhatóan felülvizsgálati kérelemmel élnek.
 
Aczél Zoltán 2008 és 2010 között a magyar válogatott másodedzőjeként is dolgozott, s 2011. november 30-án vették őrizetbe. A korábbi siófoki edzővel szemben - két, 2009 tavaszán játszott siófoki meccsel kapcsolatban - kétrendbeli, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója általi kötelességszegés és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja merült fel. Az eset miatt a Szombathelyi Haladás szerződést bontott a trénerrel.
 
A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly márciusban a két siófoki után egy újabb, REAC-mérkőzés eredményének manipulálásával gyanúsította meg a szakembert, aki 2006 és 2008 között dolgozott a rákospalotaiak vezetőedzőjeként.

forrás: MTI

A Magyar Labdarúgásért Érdemérem kitüntetettje is pénzt kapott a csalásért?

A rangado.hu a hazai bundaügyekben birtokukban lévő adatokat, okirati bizonyítékokat feltárva írja hétfői cikkében, hogy az 1989 és 1998 között játékvezetőként tevékenykedő, korábban az év legjobbjának is megválasztott, legutóbb pedig a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezető Bizottságának alelnökeként dolgozó Vágner László is érintett lehet a fogadási csalásokban. Mindezt bizonyos Bacsa Mihály menedzser állította egy lehallgatott beszélgetésben, aki nagy valószínűséggel MLSZ-es és BLSZ-es kapcsolatait felhasználva bennfentes információkkal látta el a bundaügy fő gyanúsítottjait.

 

 

A Bacsa Mihály és Lázár Mátyás között – az MLSZ fegyelmi bizottsági meghallgatása előtt egy nappal – a 2011. február 21-én lezajlott, bíróbotránnyal kapcsolatos beszélgetés során felvetődött Vágner László (MLSZ) és Török Károly (BLSZ) érintettsége, annak kapcsán, hogy a nevezettek pénzt kaptak közreműködésükért – áll a rangado.hu birtokában lévő rendőri jelentésben.

A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy Bacsa Mihály egy Frédi becenevű menedzser, aki nagy valószínűséggel MLSZ-es és BLSZ-es kapcsolatait felhasználva bennfentes információkkal látta el a bundaügy fő gyanúsítottjait. 

A vizsgálat kiderítette, hogy Bacsa szoros barátságban van Nyilasi Tiborral és Mészöly Kálmánnal, de jó kapcsolatot ápol Tomiszlav Sziviccsel is. Nyilasira egyébként hivatkozik is a rendőrségi jelentésben is leírt lehallgatott telefonbeszélgetésben, amikor Vágnerékről azt állítja, pénzt kaptak, hogy magyar bírók „kamuból” megszervezett barátságos meccseken vezethessenek.

Mint ismert, Lengyel Kolost, Csák Jánost, Selemeczi Krisztiánt és Mocsári Tamást azzal gyanúsítja az ügyészség, hogy 2010 novemberében és decemberében az Argentína–Chile és az Argentína–Bolívia U20-as barátságos találkozókat, illetve a 2011 februárjában, Törökországban lejátszott Észtország–Bulgária összecsapást manipulálták. Mindhárom meccs és mind a négy játékvezető szerepel a Nyomozó Főügyészség „bundalistáján”.

A játékvezetők ténykedése az egész világsajtót bejárta (szabályos gól meg nem adása, 103. percben megítélt tizenegyes), ezért tartott az MLSZ fegyelmi meghallgatást ellenük 2011. február 22-én. Egy nappal azelőtt hívta Bacsa a bundaügy egyik fő gyanúsítottját. A lehallgatott telefonbeszélgetés szintén birtokunkban lévő jegyzőkönyve szerint Bacsa Nyilasi Tiborra hivatkozott.

Azt mondta „falból rákérdezett”, hogy Nyilasi mit tud erről az egészről, mire a Fradi-legenda azt válaszolta neki, hogy mindent. A nem túl magasröptű beszélgetésben Bacsa kijelentette, továbbra is Nyilasi Tiborra hivatkozva, hogy az MLSZ vezetősége azt tervezi, február 28-ig semmi nem szivároghat ki - aznap rendezték a Magyar Labdarúgás Fórumát -, addig nem lehet balhé.

"...semmi nem szivároghat ki, meg nem lehet balhé, meg utána semmi, amíg meg nem történik itt a BS-be az az izé. Hogy ez a-, itt lesz az Orbán Viktor, akkor nemzetközi ő-, spanyolokkal, nemzet-, minden, be-, programokat, mindent előterjesztenek…" - mondja Bacsa a szó szerinti kivonatban.

A rangado.hu felkereste Vágner Lászlót, akit arra kérdésre, hogy az MLSZ-től való távozása és a bundaügy között van-e összefüggés azt válaszolta, hogy a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz.

A korábbi kiváló játékvezető egyébként 2006-óta volt az MLSZ Játékvezetői Bizottságának elnöke, a bíróbotrány kirobbanása után alelnökké fokozták le, majd a letartóztatások után távozott, méghozzá Törökkel egyetemben.

A váltás hivatalosan közös megegyezéssel történt, Vágner azt sugallta, hogy nem tudták rendezni korábbi személyes ellentétét Puhl Sándorral, a másik alelnökkel.

forrás: hatharom.hu

Horváth: Betta fogadott és Amerikába akart utazni a bundapénzből

A bundaügyben jól értesült rangado.hu előállt azzal a bizonyítékkal, amelyek szerint Horváth Gábor, a Siófok, a REAC és a Diósgyőr egykori játékosa Détári Lajosra és a labdarúgó korábbi barátnőjére, Lipcsei Bettára vallott.

A rangado.hu korábban megszellőztette, hogy Horváth Gábor a magyarországi bundabotrány egyik koronatanúja többek között korábbi barátnőjére, Lipcsei Bettára és Détári Lajosra is terhelő vallomást tett a gyanúsítotti kihallgatásán. Ezeket az állításokat a jelenleg Dubaiban tartózkodó Horváth a Nemzeti Sport keddi számában cáfolta, mondván a Sport TV csinos műsorvezetőjének ő nyitott egy számlát a bet365-nél, de nem engedte fogadni, mert mindig vesztett.

 A rangado.hu csütörtökön ugyanakkor egy olyan bizonyítékkal állt elő, mely a portál korábbi értesüléseit támasztja alá. A nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a gyanúsítotti kihallgatáson Horváth Gábor részletesen vallott a 2008. november 9-én lejátszott Siófok–ZTE (1-4) meccs eredményének manipulálásáról. Ez alapján négy labdarúgó nem sokkal a találkozó előtt meggondolta magát, Lipcsei Betta azonban ekkorra már megfogadta a „sokgólos” meccset, ezért végül létrejött a bunda.

„Lipcsei Betta is ott tartózkodott, és négyen egyöntetűen mondtuk, hogy visszautasítjuk ezt az ajánlatot, mivel sokalltuk a négy gólt. De mivel én nagyon szerelmes voltam akkori barátnőmbe, Lipcsei Bettába, erősen tudott befolyásolni, és közölte, hogy muszáj megcsinálni ezt a meccset, mert már ő is fogadott a bet365.com fogadóirodánál, és télen Amerikába szeretne menni pihenni. 

Jelen pillanatban ő a Sport 1 csatorna Harmadik félidő című műsorának vezetője, aki természetesen tudott arról, hogy a mérkőzés manipulálva lesz. Végül mégis úgy döntöttünk – barátnőm kérését is figyelembe véve –, hogy megcsináljuk a mérkőzést” – áll a labdarúgó vallomásban.


A dokumentumból az is kiderül, hogy Horváth akkor sem mondott igazat a sportnapilapnak adott interjújában, amikor azt állította, hogy nem vallott Détári Lajosra.

"Figyelve az oddsokat, Kenesei rájött arra, hogy a siófoki mérkőzést megcsinálják a játékosok, ezért jelezni akart Détári Lajosnak, hogy engem és a védelmet szedje ki a csapatból, és játszasson másokat. 

Ezt végül nem tette meg, hanem ő maga is megfogadta a mérkőzést" – áll Horváth vallomásban, amelynek másolatáról egy fotót is közölt a rangado.hu.

 forrás: hatharom.hu

Horváth Gábor: Kaptam egy marék ötszázast...

Horváth Gábor a magyar futballt behálózó vesztegetési ügy egyik gyanúsítottja. A negyvenhatból az egyik, aki azonban igen előkelő helyen állt a nyomozó hatóság listáján. A REAC, a Siófok és a DVTK korábbi labdarúgója hosszabb interjút adott a Nemzeti Sportnak. Egy futballista vallomása következik, aki a futballból, de nem a futballért élt, mégpedig igen jól.

– Ön részt vett fogadási csalásban?
– Nem nevezném csalásnak, maradjunk a vesztegetés szónál. Sajnos én akkor voltam NB I-es labdarúgó, amikor ez a betegség burjánzott. Ez a vírus engem is megfertőzött. Futballgyilkosok lennénk? Nem lehet megölni, aki már halott. 

– Több élvonalbeli klubnál is megfordult, azt elárulja, hogy melyik csapat színeiben volt benne vesztegetésben?
– Sajnos egyik csapatomnál sem tudtam kimaradni belőle. 

– Sok pénzt keresett?
– Olyan könnyedén vertem el, amilyen könnyen jött. Sok pénzt elszórtam. Éltem! Hogy megérte-e? Természetesen nem! 

– A fogadási rész hogyan működött? Interneten keresztül történt vagy papíralapon?
– Nem én fogadtam. Én kaptam egy marék ötszázast és követtem az utasításokat. 

– Az a marék ötszázas euróban értendő?
– Hát nem is forintban. 

– Nem tartott attól, hogy lebukik?
– Egyáltalán nem. Azt tudtam, ha betörök egy boltba vagy mondjuk drogot árulok, akkor lecsuknak. Mint mondtam, amióta van sport, van bunda, egyszerűen nem éreztem a súlyát annak, amit csinálok. Most már tudom. 

– És hogyan kapták el?
– Hazajöttem Dubaiból – ott nyaraltam. Másnap kirángatott három kopasz az autómból, megbilincseltek, majd beraktak egy cellába. 

– Mit csinál most?
– Visszatértem Dubaiba, próbálok normális életet élni. Nem azért vagyok itt, mert az annyira jó ország lenne, hanem mert otthon nem tudnék megélni és nemkívánatos személy lettem. Wass Albert mondta, hogy „a fél világot is bejárhatod, más ember földjén testvértelen leszel." Talán így van, de nekem nem kell Magyarország, a szomorú, irigy emberek hazája. Az ügy kapcsán kiderült, kire számíthatok, a családomra, meg talán még két barátra.

forrás: NSO.hu

Miriuta a Pro Sport címlapján, Rakonczai Imrét is emlegetik

A román Pro Sport napilai szerdai számának címlapján Miriuta László szerepelt, akit a fogadási botrányról faggattak a lap újságírói. Az újság Rakonczai Imre nevét is megemlíti, akiről azt állítja, közvetítő szerepe volt az ügyben.

Nem tudjuk, volt-e már példa rá a román sportnapilap, a Pro Sport történetében, hogy majdnem a teljes címlapot egy magyar válogatott játékos fotója töltötte be, mindenesetre szerdán elérkezett a pillanat. A lepedőnyi újság borítójáról Miriuta László, a kilencszeres válogatott középpályás néz az olvasóra. A képen könnyed nyári viseletben, zsebre dugott kézzel áll egy épület falának támaszkodva, fölötte öles betűkkel ez a cím áll: „A bundák szimfóniája".

A nyolcadik oldal egészét betöltő cikk annak a riportsorozatnak a része, amely a Cottbus 2001-es, illetve 2002-es, fogadási csalással hírbe hozott mérkőzéseit igyekszik megvizsgálni, és amelynek elkészítéséhez a – témát már korábban feldolgozó – Nemzeti Sporttól is segítséget kértek (az írás többször hivatkozik is az információkhoz 2004-ben hozzáférő „magyar oknyomozó újságíróra").

A Pro Sport a feltételezett csalással kapcsolatban öt személyt nevez meg az akkori Bundesliga-csapatból, Sebők Vilmost, Miriuta Lászlót, Tomislav Piplicát, Moussa Latoundjit és Laurentiu Reghecampfot, a Steaua Bucuresti jelenlegi vezetőedzőjét. Rajtuk kívül megemlíti Rakonczai Imrét, a „zongoristát", Sebők egykori iskolatársát, aki a román forrás szerint a közvetítő szerepét játszotta a végeredmény megrendelői és a játékosok között. A szóban forgó két találkozó a Bayern München–Cottbus (3–1) és a Hertha–Cottbus (2–3), utóbbi esetben nem teljesült a döntetlenre vonatkozó igény, így az érintett futballistáknak a kapott összeg dupláját kellett visszafizetniük.

„Először is szeretném hangsúlyozni, hogy sem a Hertha, sem a Bayern München elleni mérkőzésen nem játszottam – mondta a Cottbus tartalékcsapatának edzőjeként dolgozó Miriuta a román újságnak adott interjújában. – Tizenöt éve vagyok Cottbusban, kétezer-négyben, kétezer-ötben és kétezer-hatban már megvizsgálták ezt az ügyet Németországban. Eleinte zavart, hogy az én nevem is felvetődött, de most már nem érdekel, mindenki írhat, amit akar."

A nagybányai születésű, 44 éves sportembert faggató újságírók újra és újra szembesítették interjúalanyukat azzal a kérdéssel, hogy részt vett-e a mérkőzések manipulálásában. A kitartó tagadás nyomán a kollégák a beszélgetés végén tettek egy utolsó kísérletet: „Ha bundázott volna, bevallaná?"

„Először is nem bundáztam. Másrészt olyan kérdést tesz fel, amelyre senki sem felelne" – válaszolta Miriuta.

A Blikk megkereste Rakonczai Imrét a Pro Sport cikkével kapcsolatban, aki elmondta, jogi lépéseket fontolgat az ügyben.

„Fogalmam sincs, ki az a Karesz – mondta Rakonczai Imre a Blikknek. – Több újságíró is hívott már. 
A cikket elolvastam, mindössze annyi valóságtartalma van, hogy Sebők Vilmos valóban gyerekkori jó barátom. Vannak ügyvéd barátaim, majd beszélek velük, hogy teszek-e jogi lépéseket." 

forrás: NSO.hu

Már azt is tudni lehet, hol fogadott tutira Lipcsei Betta?

A fogadóirodák fogadási protfóliójában könnyedén visszakereshető, ki, mikor, milyen meccsre, milyen téttel fogadott. A népszerű műsorvezetőnő a rangadó.hu információi szerint a bet365-nél fogadott a Siófokban játszó barátja meccsére. Reszkethetnek azok a játékosok, edzők, klubvezetők, akik saját meccsükre vagy csapatuk ellen fogadtak...

 

A hétfői nap döbbenetes híre szerint a magyarországi fogadási csalás egyik koronatanúja, H. Gábor állítja, Lipcsei Betta műsorvezetőnő és Détári Lajos egykori világválogatott labdarúgó is biztos tipp alapján fogadott a 2008. 11.09-én lejátszott Siófok–ZTE (1-4) meccsre. A Rangadó.hu ma további információkkal szolgált.

A rendelkezésre álló okiratok bizonyítékai alapján Lipcsei Betta esetében az ügyészség meglehetősen nagyvonalú volt, amikor a „felmerülő adatokat” gyűjtötték – állítják. Horváth Gábor ugyanis vallomásában azt is elmondta, hogy korábbi kedvese a bet365-nél fogadta meg a meccset.

Az általunk ismert iratokból az derül ki, az ügyészség nem nézett utána Horváth állításának. Nem úgy Gabala Krisztián és kedvese esetében, akik ugyanennél a fogadóirodánál játszották meg a 2010-ben a Vasas–Felcsút U19-es meccset. Fogadási portfoliójuk megvizsgálása után lettek gyanúsítottak.

A Rangadó információi szerint Détári Lajosnál ugyanez a helyzet, az ő esetében sem vizsgálták, hogy valóban fogadott-e, így azt nehezményezik, hogy vannak, akik esetében elég volt egy vallomás, hogy vizsgálódjanak, másoknál ettől eltekintettek, így alapos gyanúról sem lehetett beszélni.

A magyarországi fogadási csalási ügy újabb szála, hogy a 20 hónapja előzetes letartóztatásban lévő Kenesei Zoltán és Lázár Mátyást a rangadó.hu információi szerint már nem csalással, hanem a BTK 300/C pontjában meghatározott számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény bűnsegédletével vádolják, amit Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője megerősített, ugyanakkor kiemelte, hogy a tényállás és a jogi minősítés változatlan, magyarul gazdasági vesztegetésekkel továbbra is gyanúsítják őket..

forrás: rangado.hu

 

Détári felháborodott, Lipcsei Betta nem kommentál

Hétfőn a rangado.hu részleteket közölt a fogadási csalási ügy egyik gyanúsítottja, Horváth Gábor 2011. november 23-án tett meghallgatásán elhangzottakból. A honlap állítja, hogy a hivatalos iratok tanúsága szerint a Központi Nyomozó Főügyészség koronatanúja, Horváth Gábor több olyan emberre is terhelő vallomást tett, akinek neve eddig nem bukkant fel a hazai bundaügy kapcsán. A honlap megnevezi a korábbi világválogatott futballistát, Détári Lajost és a műsorvezető Lipcsei Bettát is. A Nemzeti Sport Online megkeresésére mindketten határozottan cáfolták a vádakat. 

„Felháborító! Nem vagyok érintett semmilyen bundaügyben – mondta a Nemzeti Sport Online-nak Détári Lajos. – Úgy látom, ismét pernek nézek elébe, de biztos vagyok benne, hogy megnyerem ezt is. Mint ahogyan a korábbi, nem ehhez az ügyhöz kapcsolódó huszonegyet is. Állok elébe bármilyen pernek, de akár rendőrségi meghallgatásnak is. Én itt vagyok, nem megyek sehová, engem bárki megtalál. Viszont még senki nem keresett. Márpedig ha az illetékesek ilyen régóta tudnak erről a vallomásról, akkor miért nem hívtak, idéztek be, hallgattak ki azóta?”

Lipcsei Betta megkeresésünkre mindössze annyit mondott: nem hajlandó kommentálni semmit, és nem érzi olyan horderejűnek a dolgot, hogy ezzel kapcsolatban közleményt kellene kiadnia.

„Majd ott rendezem ezt a dolgot, ahol ezt az írást publikálták – akár peres úton is” – zárta rövidre a témát a csinos műsorvezető.

 SZEMELVÉNYEK A RANGADO.HU-N MEGJELENT ÍRÁSBÓL


Úgy tudjuk, Horváth Gábor a 2011. november 23-án tett meghallgatásán azt állította, hogy akkori barátnője, a Sport Tv csinos műsorvezetője, Lipcsei Betta tudott a 2008. november 9-én lejátszott Siófok–ZTE (1-4) meccs manipulálásról. Horváth – akinek vallomása alapján több embert is meggyanúsítottak – azt állította, hogy a mérkőzés előtt nem sokkal, társaival már arról egyeztettek, hogy korábbi elhatározásukkal ellentétben mégsem manipulálják a találkozót, de Lipcsei Betta arra már megfogadta a „sokgólos” meccset az egyik internetes irodánál, ezért végül létrejött a bunda. Horváth azt állította, hogy Lipcsei Betta kérlelte őket, hogy manipulálják a meccset.

Horváth Gábor az akkori kedvesére tett terhelő vallomását két esetben fenntartotta, de harmadik alkalommal visszavonta. Az általunk megkérdezett jogi szakértő szerint az ügyészségnek ennek ellenére nem szabadott volna figyelmen kívül hagyni ezt a vallomást.

Détári Lajos is fogadott?

Horváth Gábor vallomásában azt állítja, Détári Lajos, a korábbi világválogatott labdarúgó, a Siófok akkori edzője is hasznot húzott az ominózus meccsből. Állítása szerint Kenesei Zoltán megtudta, hogy valakik manipulálni akarják a meccset, és felhívta Détári Lajost, hogy figyelmeztesse, megítélése szerint kik lehetnek benne a mérkőzés manipulálásában, kiket hagyjon ki, hogyha nem akar veszíteni. Horváth azt mondta, az edző ezek után megfogadta a meccset, a bundázókat pedig bennhagyta a csapatban.

Az ügyészség ezen a szálon nem indult el, Détári neve a bundaügyben nem vetődött fel. Úgy tudjuk, abban, hogy az ügyészség nem kommunikálta ezt az esetet, jelentős szerepet játszott az is, hogy koncepciójába nehezen fért volna bele a meccs manipulálását éppen megakadályozni akaró Kenesei Zoltán képe.

Nagy Anna, az ügyészség helyettes szóvivője a Nemzeti Sport megkeresésére elmondta: az említett írásban több csúsztatás és valótlanság szerepel, illetve megerősítette, hogy valóban megkezdődtek az iratismertetések a fogadási csalás ügyében, a hivatalos papírokba azonban kizárólag az érintettek, valamint az ügyvédeik tekinthetnek bele.

 forrás: NSO.hu

Katasztrofális a futball helyzete, csalás mindenütt

Chris Eaton, a Nemzetközi Sportbiztonsági Központ (ICSS) a sport integritásáért felelős igazgatója talán mindegyik kollégájánál borúsabb képet festett a fogadási csalásról, és annak hatásáról a nemzetközi futballban. 

 

A FIFA korábbi biztonsági igazgatója – aki több mint négy évtizede dolgozik rendőrként, és az Interpolban is magas pozíciót töltött be – állítja: egyelőre nincsenek igazán hatékony módszerek a manipuláció felszámolására, és a labdarúgás világát minden másnál erősebben fenyegeti a fogadási csalás.

„Katasztrofális a futball helyzete. A szervezett bűnözői csoportok manipulációja vírusként söpör végig a világ labdarúgásán... Arrogáns, napi műveletekről van szó” – idézi Eatont az AP hírügynökség hosszú összeállításában.

A FIFA 209 tagállamából legalább ötvenben folytattak 2012 során nyomozást fogadási csalásokkal kapcsolatban, a gyanúba keveredettek száma több száz. Eaton értékelése szerint ezek a számok sokkal magasabbak is lehetnének – a riasztórendszerek (mint például a Sportradar) viszont még nem eléggé hatékonyak. 


„Mélyebbre kell ásnunk, több esetet felderítenünk. Jelenleg nem tudunk jobban felderíteni” – így Eaton.

Mindegyik, a fogadási csalásokkal foglalkozó nyomozó szerv egyetért abban, hogy a „műfajt” most már a valódi profik űzik: a szervezett bűnözői csoportok kiváló pénzszerzési és pénzmosási eszközt találtak a fogadások piacán.

„Az olasz maffia, a kínai csoportok, az orosz maffia, mind benne vannak” – vélekedett Sylvia Schenk a Transparency International részéről.

A sportfogadások kilencven százalékát a futballmérkőzésekre kötött fogadások teszik ki az Interpol kimutatásai szerint – Eaton évi 500 milliárd amerikai dollárra tippeli az üzletági forgalmat, amely több mint ötszörösére nőtt az elmúlt évtizedben. 

A FIFA – elképzelhető, hogy nagyon is visszafogott – számításai szerint legalább évi tizenötmilliárd dollárt hoznak a manipulált meccsek. 

A felderítés – legyen szó akár a FIFA és az UEFA riasztó- és monitoringrendszereiről – meccsek tízezreire terjed ki, de a hivatalos jelentések is azt sugallják: ez még mindig kevés.


„A sporthatóságok egyértelműen védtelenek és tehetetlenek a szervezett bűnözői csoportok erőforrásaival szemben. Nem szabad alábecsülni a valós fenyegetést, hogy a futball a sorozatos botrányok miatt a lejtőre kerül, és rohadni kezd” – írja egy 2012-es jelentés a fogadási csalásokról szólván.

A jelentés szerint a fogadási csalók üldözése már csak azért is nehéz, mert a legmagasabb szintekre beépülnek. Megveszik a játékosokat, a játékvezetőket, befolyásolják a bíróküldést, ha van lehetőségük, beépülnek a klubok vezetésébe is. 

Külön kiemelik a Balkán és Kelet-Európa klubjainak fenyegetettségét, megjegyezve: az itteni futballkultúrába tradicionálisan beépült, hogy a klubok „szívességet tesznek egymásnak”, rendszeresen gyakorolták a klasszikus bundát. 

A fogadási csalás legtöbb előkészületet igénylő, ám legbiztosabb módja bundameccseket szervezni: ezeken mindent a maffia befolyásol (ilyen mérkőzés volt a 2011 februári lett–bolíviai és észt–bolgár találkozó is). Mind a két meccset a thaiföldi Footy Sport International szervezte, amely a fogadási csalókkal kapcsolatban álló játékvezetőket kért föl a mérkőzésekre. 

Szintén hasonló eset volt az „áltogói válogatott” ügye (a szervező a magyar szállal is kapcsolatba hozott Wilson Raj Perumal), vagy a zimbabwei válogatott sorozatos bundamérkőzései – a nemzeti csapat Délkelet-Ázsiába járt eladni meccseit.

„A fogadási csalás jelensége oly kiterjedt, hogy egyetlen ország sem tud megküzdeni vele magában” – állítja az Európai Unió sportbiztosa, Andrulla Vasziliu.

A fogadási botrányok egyben azzal is fenyegetnek, hogy a labdarúgás tradicionális „pénzgenerátorai” közül a szponzorok és a televíziós társaságok is kiszállnak. Erre már példa is van: a kínai élvonalbeli bajnokság mérkőzéseit nem hajlandó közvetíteni a legnagyobb televízió, mondván, a küzdelemsorozat egésze a fogadási maffia befolyása alatt van. Ugyanezen okból a névadó szponzor Pirelli is jelezte: nem ad több támogatást.

Ez ugyan csak egy példa, ám könnyen lehet, hogy nem az utolsó.

„Fennáll a veszélye annak, hogy a tradicionális gyönyörű játék igencsak mocskos játék lesz” – vonja le a hervasztó végkövetkeztetést az AP. 

forrás: NSO.hu

Fogadási botrány: Békéscsabai gyanúsítottak, a 33 „magyar" meccs

A hazánkat is érintő nemzetközi fogadási botrányban alig egy héten belül két fontos hír is napvilágot látott . Kiderült, hogy a magyar nyomozóhatóságok újabb hét embert gyanúsítottak meg, majd Hágában az Europol, az európai rendőri szervezet sajtótájékoztatóján ismertette a tizennyolc hónapos, fogadási csalásokkal kapcsolatos nyomozássorozat európai eredményeit, s ennek során kiderült, a magyar nyomozó hatóság – külföldi szervekkel is együttműködve – eddig 33 találkozó manipulációjára talált bizonyítékokat. 

 

A Blikk most közzétette a listát, illetve egy eddig kevésbé ismert esetet is feltárt. 

 Nem zárható ki, hogy a legutóbbi hét magyarországi meggyanúsítás összefüggésbe hozható a 2011 márciusában lejátszott U19-es MTK–Békéscsaba (4–0) mérkőzéssel (ugyanis, mint arról a Nemzeti Sport már beszámolt, a hét őrizetbe vett személy közül többen valószínűleg fiatalkorúak). 

Nem úszták ugyanis meg a gyanúsítást azok a fiatal békéscsabai játékosok, akik csaknem két éve, 2011 márciusában belekeveredtek a focifogadási botrányba, s utána önként jelentkeztek a nyomozóknál. Az érintett futballistákkal szerződést bontott klubjuk, ráadásul a gyanúsítottak közé kerültek. Erre a történetre a napokban derült fény – írja a Blikk.

„A négy fiút az NB II-ben szereplő csabai felnőttcsapat egyik játékosán keresztül környékezte meg az ügy egyik főszereplője, aki számos élvonalbeli klubban megfordult. A srácok fejenként 1000 eurót, vagyis csaknem 300 ezer forintot kaptak azért, hogy segítségükkel a Békéscsaba a kívánt különbséggel veszítse el az MTK elleni U19-es bajnoki meccset” – idézi informátorát a lap.

„A nyomozás elején kedvezőbb elbírálást ígértünk mindazoknak, akár megvesztegetők, akár megvesztegetettek, akik önként jelentkeznek a hatóságoknál, mielőtt gyanúsításukra sor kerül – nyilatkozta a lapnak az üggyel kapcsolatban Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. 

– Ha feltáró jellegű vallomást tesznek, s visszafizetik azt a pénzt, amelyet esetleg kaptak, akkor megúszhatták a gyanúsítást. Viszont ez az amnesztia már akkor sem vonatkozott a kötelességszegéssel kapcsolatos csalásokra, vagyis azokra a játékosokra, akik a pályán nem tettek meg mindent csapatuk sikeréért. Persze a beismerő vallomást számukra is enyhítő körülményként veszik figyelembe. Ám 2012. január elseje után nincs mód a gyanúsítás mellőzésére, de az együttműködők azért számíthatnak a kedvezőbb elbírálásra.” 

A Blikk közzétette a 33, magyar gyanúsítottakkal kapcsolatba hozható mérkőzések listáját is, ebből az olasz Lecce–Lazio, az U19-es Vasas–Felcsút és a megyei Ladánybene–Solt összecsapás számít újdonságnak a korábbiakhoz képest. Az ügynek jelenleg ötven magyar gyanúsítottja van. 


A 33 MAGYAR VONATKOZÁSÚ MÉRKŐZÉS

Két U20–as válogatott meccs Bolíviában, illetve Argentínában:
2010. 11. 14.: Argentína–Chile 3–1
2010. 12. 18.: Argentína–Bolívia 1–0
(magyar játékvezetők működtek közre)

Egy felnőttválogatott–mérkőzés Törökországban:
2011. 02. 09.: Észtország–Bulgária 2–2
(magyar játékvezetők működtek közre)

Egy olasz bajnoki:
2011. 05. 22.: Lecce–Lazio 2–4
(magyar szervezők részt vettek a manipuláció szervezésében)

Három  finn Ligakupa–mérkőzés:
2011. 02. 16.: VPS–RoPS 3–0
2011. 02. 20.: RoPS–Jaro 2–5
2011. 02. 23.: RoPS–Tampere United 1–1
(magyar szervezők részt vettek a manipuláció szervezésében)

11 magyar bajnoki:
2008. 05. 17.: ZTE–REAC 3–3
2008. 06. 01.: Kaposvár–REAC 3–0
2008. 11. 09.: Siófok–ZTE 1–4
2009. 02. 21.: Diósgyőr–REAC 2–1
2009. 04. 25.: Siófok–Kaposvár 2–5
2009. 05. 01.: Kecskemét–REAC 5–3
2009. 05. 23.: ZTE–Siófok 5–3
2009. 05. 30.: REAC–MTK 0–4
2009. 05. 30.: Siófok–Győr 3–2
2010. 05. 05.: DVTK–Nyíregyháza 0–1
2010. 05. 08.: Paks–Diósgyőr 1–0

Egy NB II–es mérkőzés:
2010. 06. 05.: MTK II–Cegléd 1–2

Két Magyar Kupa-meccs:
2009. 04. 21.: Bp. Honvéd–Siófok 2–2
2009. 10. 28.: Szigetszentmiklós–Kaposvölgye 3–2

Öt Ligakupa–meccs:
2007. 09. 09.: ZTE–REAC 3–1
2007. 09. 17.: REAC–ZTE 3–5
2008. 02. 27.: Bp. Honvéd–REAC 5–0
2009. 08. 05.: MTK–Diósgyőr 1–1
2009. 08. 26.: Nyíregyháza–Diósgyőr 3–0

Négy magyar U19–es mérkőzés:
2010. 04. 29.: MTK–Sopron 7–1
2010.10. 06.: Vasas–PFLA Felcsút 3–1
2010. 08. 26.: Videoton–Puskás Akadémia–FTC 1–0
2011. 03. 12.: MTK–Békéscsaba 4–0

Két nemzetközi felkészülési meccs:
2011. 01. 15.: Bp. Honvéd–Slovan D. Sala 5–1
2011. 01. 29.: Bp. Honvéd–Banská Bystrica 1–0 félbeszakadt

Egy megyei bajnoki mérkőzés:
2011. 04. 23.: Ladánybene–Solt 1–3

 forrás: NSO.hu

Újabb bundagyanú merült fel Poleksziccsel szemben

Dán lapértesülés szerint a Liverpool és a Loki BL-meccse előtt is meg akarták vesztegetni a montenegrói kapust. 

 

Az Ekstra Bladet dán lap információja szerint a 2009. szeptember 17-én játszott Liverpool-DVSC BL-csoportmérkőzést is manipulálhatta a szingapúri központú nemzetközi bűnszervezet - írja a dehir.hu.

Az Ekstra Bladet azt írja, hogy a DVSC montenegrói válogatott kapusát, Vukasin Polekszicset keresték meg a meccs előtt: azt kérték tőle, hogy a mérkőzésen legalább három gól szülessen. 

Ez aztán nem jött össze, a DVSC mindössze 1-0-s vereséget szenvedett az Anfield Roadon.

Mint ismert, a montenegrói hálóőrt 2010 júniusában két évre tiltották el az aktív labdarúgástól, mivel nem jelezte az Európai Labdarúgó Szövetségnek azt, hogy a DVSC Fiorentina elleni Bajnokok Ligája-találkozója előtt megpróbálták őt megvesztegetni. 

Polekszics mellett Mészáros Norbertet is eltiltották másfél évre, szintén a jelentési kötelezettség elmulasztása miatt.

A két játékos a Loki soraiban maradt, s azóta vissza is tértek. Mészáros stabil tagja a válogatottnak, Polekszics azonban nem lett újra az első számú kapus a Lokiban.

A nemzetközi bűnszervezet egyébként a gyanú szerint az Európai Unió országaiban mintegy 380, Európán kívül pedig további 300 futballmérkőzést bundázott meg. Magyarországon ötven embert gyanúsítottak meg a bundabotrányban.

forrás: hatharom.hu

Ötven gyanúsított Magyarországon

Magyarországon ötven embert gyanúsítottak meg 33 labdarúgó-mérkőzés eredményének manipulálása és az ezzel kapcsolatos fogadási csalás ügyében abban a nemzetközi bundabotrányban, amelyben egy nemzetközi bűnszervezet a gyanú szerint az Európai Unió országaiban mintegy 380, Európán kívül pedig további 300 futballmérkőzést bundázott meg - hangzott el az öt ország nemzetközi nyomozócsoportjának közös tevékenységét ismertető sajtótájékoztatón hétfőn.   

Németh Baján, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt főnyomozója elmondta, hogy Magyarországon egy időben 12 helyen tartottak házkutatást, amelynek keretében 320 ezer eurót foglaltak le a hatóságok, három játékost és négy játékvezetőt pedig őrizetbe vettek.
  
A magyar hatóságok tevékenységét ismertető főnyomozó arra is kitért, hogy a bűnszervezet magyar tagjai 2010-ben csatlakoztak a hálózathoz, részt vettek a fogadások, az utazás megszervezésében, a kenőpénz átadásában, majd a tranzakciókról értesítették a szervezet vezetését. A magyar hatóságok által folytatott nyomozás adatai szerint a csalók esetenként 40 és 600 ezer euró közötti vesztegetési pénzt fizettek, a csalás pedig mérkőzésenként 200 ezer és 2 millió euró közötti kárt okozott.
  
Angeli László, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze emlékeztetett arra, hogy az első mérkőzést, amellyel kapcsolatban "gyanúsításközlés" történt, 2007-ben játszották, a bűnszervezet magyar tagjai pedig összesen hét mérkőzéssel hozhatók közvetlen összefüggésbe. Az ügyész rámutatott, a csalók arra is kísérletet tettek, hogy kifejezetten a mérkőzések manipulálása céljából rendezzenek futballtornát. Angeli magyar újságírók előtt elmondta, a magyar hatóságok február 22-ig hosszabbították meg a nyomozást, és az várhatóan akkor be is fejeződik, utána pedig 60, vagy rendkívüli esetben 90 nap áll rendelkezésére a vádhatóságnak, hogy vádat emeljen.
  
Andreas Bachmann, a bochumi ügyészség ügyésze ismertette a legfontosabb adatokat: 425 játékost, játékvezetőt és egyéb tisztségviselőt vesztegettek meg a futball világában 380 meccsel kapcsolatban, az ügy legtöbb gyanúsítottja pedig Németországban van. Az ügyész elmondása szerint a bűnszervezet legalább 8,5 millió euró tiszta hasznot tehetett zsebre és 2,1 millió euró kenőpénzt fizetett ki a mérkőzések eredményének befolyásolására. A német nyomozás adatai szerint a legmagasabb összeget, 140 ezer eurót, Ausztriában fizették ki, és itt tudnak a legnagyobb nyereményről is: egy mérkőzés után 700 ezer eurót tehettek zsebre a bűnözők.
  
A megbundázott mérkőzések között volt az élvonalbeli bajnokik mellett világbajnoki és Európa-bajnoki selejtező, valamint két Bajnokok Ligája-meccs is.
  
A képet árnyalandó Friedhelm Althans, a bochumi rendőrség főfelügyelője elmondta, hogy ez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, hiszen csak olyan esetekről számolhattak be, amelyekben bebizonyosodott a csalás. Ráadásul, mint elmondta, a bunda bizonyításához nem elég azt bizonyítani, hogy egy meccs eredményét manipulálták, azt is bizonyítani kell, hogy fogadtak is a mérkőzésre.
  
A főfelügyelő a szervezet felépítését is ismertette: a ranglétra alján azok találhatók, akik megszervezik magát a csalást, a pénz átadását, fölöttük pedig a manipuláció szervezői helyezkednek el, akik fölött a manipulációt és a csalást irányító szint található. A német főfelügyelő elmondta, hogy ezen a szinten hajtják végre magát a fogadást, a legtöbbször Ázsiában, az interneten vagy személyes közvetítőkön keresztül. Arról is beszámolt, a nyomozást rendkívüli módon bonyolulttá teszi, hogy egy-egy mérkőzéssel kapcsolatos csalásban 50-100 ember is érintett lehet 10 különböző országban, más-más földrészen. Althans ezért azt javasolja, az ilyen világméretű csalás jogilag is kerüljön a szervezett bűnözés kategóriájába, emellett azt is kívánatosnak tartaná, hogy legalább uniós szinten történjen meg a tagországok büntetőjogainak összehangolása.
  
Rob Wainwright, az Europol igazgatója leszögezte, ez Európa történetében a legnagyobb bundabotránnyal kapcsolatos nyomozás, az ilyen ügyek pedig hatalmas gondot okoznak, mert megrendítik a futball tisztaságába vetett hitet. A walesi születésű brit igazgató is kiemelte, hogy az elcsalt mérkőzések között két Bajnokok Ligája mérkőzés volt, az egyiket pedig Angliában játszották. Wainwright kijelentette: soha nem látott méretű csalásról van szó, amely több száz profi játékost és mérkőzést érint.
  
"Szomorú nap ez az európai labdarúgás számára, mert most először konkrétan bizonyítható, hogy a szervezett bűnözés az európai futballban is felütötte a fejét" - fogalmazott Rob Wainwright, aki a többi között a média, a jogalkotók és a bűnüldöző szervek együttes erőfeszítését kérte a csalásokkal szemben, amelyet világméretű jelenségnek nevezett, és amely szerinte nem csak az európai focira jelent veszélyt. Az Europol brit vezetője szerint a csalásoknak nincs végük, a jelenség folytatódik, mert ez egy olyan terület, amely viszonylag alacsony kockázat mellett nagy haszonnal kecsegtet.
  
"Magam is szenvedélyes futballrajongó vagyok, és szerintem ez ellentétes mindazzal, amit a sportnak jelentenie kellene, ami több milliárd embernek szerez örömöt világszerte" - fogalmazott Rob Wainwright.
  
Friedhelm Althans, a bochumi rendőrség főfelügyelője arról is beszámolt, hogy az ügy szálai egy szingapúri kartellhez vezettek. A német vezető rendőri tisztviselő szerint a bűnszervezet amellett, hogy hatalmas károkat okozott a kluboknak, a fogadóirodáknak és a játékosoknak, megrendítette az embereknek a sport tisztaságába vetett hitét, mi több, a csalások miatt az emberek az érdeklődésüket is teljesen elveszíthetik a sport iránt.

forrás: MTI

Fogadási csalás: Vb-, Eb-selejtezőt, BL-meccset manipuláltak

Hágában az Europol, az európai rendőri szervezet sajtótájékoztatóján ismertette a tizennyolc hónapos, fogadási csalásokkal kapcsolatos nyomozássorozat eredményeit. Manipuláltak Bajnokok Ligája-mérkőzéseket, vb- és Eb-selejtezőket, a magyar nyomozó hatóság 33 találkozó manipulációjára talált bizonyítékokat. A szingapúri kartell legalább 380 mérkőzést befolyásolt. 

 

Az összefoglaló szerint több mint 16 millió eurós üzlet volt a fogadási manipuláció (a nettó nyereséget 8.5 millió euróra – 2.3 milliárd forintra – becslik), bizonyítékok vannak arra, hogy világbajnoki selejtezőket, Európa-bajnoki kvalifikációs mérkőzéseket, Bajnokok Ligája-összecsapást is manipuláltak.


A nyomozócsoportok 380 manipulált mérkőzést tártak fel, ezek közül kettő – egyelőre meg nem nevezett – Bajnokok Ligája-találkozó volt. Az egyik gyanús BL-meccset Angliában játszották. Manipulált vb-selejtezőket játszottak Afrikában és a CONCACAF-zónában (közép-amerikai mérkőzésről van szó) is. Legalább tizenöt országban 425 jelenlegi vagy volt játékos, játékvezető és vezető érintett. 

Az érintett játékosoknak, vezetőknek, játékvezetőknek legalább kétmillió eurót fizettek ki a szindikátus tagjai a sikeres manipulációkat követően, a legnagyobb egyéni kifizetés 140 ezer euró volt. Eddig ötven gyanúsítottat tartóztattak le. 

A most feltárt hálózat mögött egy szingapúri központú kartell áll, mely az ázsiai illegális – a legálisnál sokkal több fogadási lehetőséget kínáló – fogadási piacon forgatta a pénzt. 

„Egy ázsiai központú, fogadási csalásra szakosodott bűnszervezet munkájának lehettünk tanúi. Az elmúlt 18 hónapban az Europol és öt európai ország nyomozó szervezetei hatalmas munkát folytatva tárták fel a hálózatot. Ez a valaha volt legnagyobb, fogadási csalással foglalkozó nyomozás Európában – úgy vélem, hatalmas, a futball integritását fenyegető problémát tártunk fel" – köszönt be Rob Wainwright Europol-igazgató. 

A magyar nyomozó szervek összefoglalója a dél-amerikai U20-as Argentína–Bolívia mérkőzéssel kezdődött, amelyet a fogadási maffia a magyar bírói egység (benne L. Kolos és S. Krisztián) segítségével manipulált. Sorra kerültek a magyarországi nyomozások és azok eredményei: a távol-keleti vezetők irányította szindikátus egyenlően osztotta el a nyereséget a fogadási csalásba bevontak között. 

A magyar hatóság 33 manipulált mérkőzésről tud, köztük egy Serie A-s mérkőzésről, 3 finnországi meccsről, egy válogatott és két korosztályos mérkőzésről, valamint további magyar felnőtt-találkozókról.

forrás: NSO.hu

Telefonja új bizonyítékokat szolgáltatott Karabatic ellen a fogadási ügyben

Telefonja új bizonyítékokat szolgáltatott Karabatic ellen a fogadási ügyben. 

 

A francia állami hírügynökség, az AFP információi szerint új bizonyítékok merültek fel Nikola Karabatic, a Montpellier és a világbajnokságon szereplő francia férfi kézilabda-válogatott sztárja ellen a 2012-ben kirobbant bundaügyben. 

Állítólag sikerült kideríteni, hogy a vádak szerint elcsalt Cesson-Sévigné elleni mérkőzés előtti este Nikola Karabatic letöltötte telefonjára az állami szerencsejáték-vállalat, a Francaise des Jeux alkalmazását, aminek segítségével másnap a félidő előtt fogadott csapata, a Montpellier vereségére.

Amint az ismert, Karabatic és csapata más sztárjai ellen 2012 őszén merült fel a vád, amely szerint fogadtak arra, hogy veszítenek az alsóházi együttes elleni mérkőzésen, miután a bajnoki címet már bebiztosították. A gyanú szerint barátnőiket, feleségeiket kérték meg, hogy külvárosi fogadóirodákban személyesen, készpénzzel fogadjanak  a meccsre. 88 ezer eurós téttel 300 ezer euró körüli összeget nyertek. 

A játékosokat klubjuk és a szövetség egy időre felfüggesztette, de később visszakerültek a keretbe, és akiket Claude Onesta szövetségi kapitány beválogatott, azok a most zajló világbajnokságon is szerepelhetnek a francia - illetve Isszam Tej a tunéziai - válogatottban.

Nikola Karabatic testvérét, Lukát a Montpellier elküldte, ő maga azonban maradhatott, noha párja elismerte, hogy fogadott, bár állítása szerint saját szakállára. A kérdéses mérkőzésen Karabatic nem játszott.

forrás: hatharom.hu

Nem érdemeltem ki a "halálbüntetést"

A címeitől doppingolás miatt megfosztott Lance Armstrong kerékpárversenyző az Oprah Winfreynek adott interjúja pénteken közvetített második részében kijelentette: sportolóként valamilyen formában ismét rajthoz állna, de minden profi versenytől eltiltották, amit túlzott büntetésnek tart.

 
"Megérdemeltem, hogy megbüntessenek, de nem érdemeltem ki a halálbüntetést" - hangoztatta Armstrong, a túlzó szóhasználattal az élete végéig tartó eltiltásra utalva. Megemlítette, hogy nagy álma válna valóra, ha 50 éves korában rajthoz állhatna a chicagói maratonon.
 
Elmondása szerint lelepleződése után nem azt volt számra leginkább megszégyenítő, hogy megfosztották a hét Tour de France-győzelmétől és az olimpiai bronzérmétől, hanem az, hogy le kellett mondania az általa létrehozott Livestrong rákellenes alapítvány éléről.
 
"Az egy 75 millió dolláros nap volt" - válaszolta a kérdésre, hogy mennyit vesztett anyagilag a lelepleződésével. A volt versenyző ezzel a visszavont szponzori szerződéseire, "minden jövőbeni" bevételére utalt.
 
Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy nem a lelepleződés volt életének legnehezebb pillanata, hanem az, amikor rákosnak találták, amit egy későbbi diagnózis meg is erősített. Elismerte, hogy a két mélypont súlyát tekintve közel áll egymáshoz.
 
"Kétségtelenül" - jelentette ki Armstrong, amikor Winfrey azt feszegette, hogy vajon jobb emberré vált-e a történtek következtében. Önkritikusan hozzátette, hogy ugyanígy érzett a rákból történt felgyógyulása után is, ám akkor utat tévesztett. Reményét fejezte ki, hogy ez most nem így lesz.
 
A volt kerékpárbajnok tagadta azt, hogy negyedmillió dollárral megpróbálta megvesztegetni au Egyesült Államok Doppingellenes Ügynökségét (USADA).
 
A hosszúra nyúlt, két részben vetített beszélgetés során Armstrong, aki csaknem mindvégig keményen tartotta magát, mindössze egyszer érzékenyült el: akkor, amikor a legnagyobb gyerekéről, a 13 éves Luke-ról beszélt. Tanúja volt ugyanis annak, hogy a gyerek megvédte őt a társaival szemben.
 
"Azt mondtam Luke-nak, azt mondtam..., azt mondtam neki: ne védj meg többé engem" - fogalmazott akadozva, már-már a könnyeivel küszködve Lance Armstrong.
 
A volt bajnok többször is megismételte, hogy szégyelli magát és, hogy sokaknak tartozik bocsánatkéréssel.
 
Noha Lance Armstrong beismerésével pénteken hangsúlyosan foglalkoztak az amerikai napilapok, és interjújának megkülönböztetett figyelmet szenteltek az ország televíziói, rádiói és internetes portáljai, az OWN csatornán közvetített vallomásának csütörtökön vetített első részére mindössze 3,2 millió néző volt kíváncsi. Háromszázezerrel kevesebben annál, mint ahányan Oprahnak a Whitney Houston rokonaival készített beszélgetését nézték meg 2012. március 11-én, közvetlenül az énekesnő halála után.

forrás: MTI