A papi cölibátus eltörlését kérte Ferenc pápától olasz nők egy csoportja

Levélben fordult a katolikus egyházfőhöz huszonhat olaszországi nő azzal a kéréssel, hogy engedélyezze, hogy az általuk szeretett papok elvehessék őket feleségül.

A La Stampa torinói napilapnak küldött nyílt levél vasárnap az egész olasz sajtóban megjelent. Az Olaszország különböző részein élő nők közös levelükkel Ferenc pápa segítségét kérték az őket övező "csend és közöny" megtörésére.
 
Leírták, hogy az érintett papok viszonozzák érzelmeiket. A nők azt kérték Ferenc pápától, vizsgálja felül a papi cölibátusra vonatkozó szabályokat, valamint fogadja őket a Vatikánban, hogy beszámolhassanak neki a helyzetükről.
  
A levél aláírói szerint az egyháznak megoldást kell találnia, mivel jelenleg ezeknek a papoknak vagy le kell mondaniuk hivatásukról, vagy "titkos kapcsolatra vannak ítélve örökös bujkálással". Hozzátették, hogy ezek a papok jobban is tudnák végezni közösségi szolgálatukat, ha vállalhatnák egy feleség és esetleges gyermekeik közelségét.
  
Az olasz sajtó arra emlékeztetett, hogy Jorge Mario Bergoglio még Buenos Aires érsekeként egy 2010-ben megjelent könyvében nem zárta ki a cölibátus esetleges módosítását. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy egyelőre a katolikus egyházban a cölibátus fenntartását támogatja "ennek minden előnyével és hátrányával, mivel az utóbbi tíz évszázad azt mutatja, hogy ebből (az egyházban) több pozitív tapasztalat, mint tévedés származott".
  
Az újság hozzátette, Pietro Parolin szentszéki államtitkár tavaly szeptemberben a kérdésről nyilatkozva úgy fogalmazott, "a cölibátus nem egyházi dogma és vita tárgyát képezheti".

forrás: MTI

kép: http://users.atw.hu/

Horvát egyházi bíróság először mondott ki papot bűnösnek pedofíliában

A zárai (Zadar) katolikus érsekség egyházi bírósága először mondott ki Horvátországban papot bűnösnek pedofil cselekmények elkövetésében – írják a szombati horvát lapok.

forrás: MTI - kép: nol.hu

A papot - aki a tengerparti Bibinjében szolgált nyugalmazásáig - két évvel ezelőtt négy felnőtt férfi azzal vádolta meg, hogy  gyermekkorukban, 1983 és 1991 között szexuálisan zaklatta őket.

A horvát államügyészség elévülés miatt nem vizsgálhatta az ügyet, de a katolikus egyház által lefolytatott vizsgálat megalapozottnak tartotta a pap ellen felhozott vádakat.

   

A bibinjei pap az első egyházi személyiség Horvátországban, akit az egyházi jog szerint pedofíliáért elítéltek.    

Zelimir Puljic zárai érsek közleményben fejezte ki az érsekség és a hívek sajnálatát a történtekért, miközben megdicsérte azokat, akik tanúvallomásaikkal segítették az emberi méltóság védelmében folytatott harcot – írta a Vecernji list.

forrás: MTI - kép: nol.hu

Augusztus elsején lép hatályba az egyházügyi törvény módosítása

A módosított egyházügyi törvény augusztus elsején hatályba lépő új szabályozása szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést.

   

forrás: MTI - kép: atv.hu

A parlament június 26-án szabályozta újra az egyházként való elismerés rendjét, miután az Alkotmánybíróság (Ab) az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. A 237 igen szavazattal, 72 nem ellenében elfogadott új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést.

  

Az egyházi törvény módosítása kimondja: vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és bevett egyházak lehetnek. Utóbbiak az Országgyűlés által elismert egyházak, míg a vallási tevékenységet végző szervezeteket a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba.

  

A bevett egyházként való elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működjön Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezzen. A szervezettel szemben nemzetbiztonsági kockázat nem merülhet fel. Új feltétel a közösségi célok érdekében való együttműködés.

  

A vallási tevékenységet végző szervezet egyházkénti elismerését a szakminiszternél kell előterjeszteni, akinek az eljárásba szakértőket is be kell vonnia. Ezt követően a tárcavezető továbbítja állásfoglalását az Országgyűlés vallásügyi bizottságának, amely előkészíti az erről szóló parlamenti javaslatot, a Háznak pedig 60 napon belül kell döntenie. Az egyházkénti elismerés menetének részletszabályai szerint a vallásügyi, valamint a nemzetbiztonsági bizottság is kap feladatot az elismerési eljárásban, mielőtt a Ház meghozza döntését.

  

Azok a vallási szervezetek, amelyeknek az Országgyűlés nem biztosít bevett egyházi státust, kérhetik a parlamenti határozat felülvizsgálatát az Ab-tól. A mostani törvénymódosítással ugyanis változik az Ab-törvény is, megteremtve az Országgyűlés döntésével szembeni jogorvoslat lehetőségét. Így az Ab felülvizsgálhatja az egyházkénti elismerést elutasító parlamenti határozatot - az érintett szervezet indítványára. Továbbra is adott azonban az elutasított kezdeményezés egy évvel későbbi ismételt megindításának lehetősége.

  

Egy módosítással rögzítették a törvényben, hogy a hitéleti oktatás költségeit az állam biztosítja.