Dél-Afrikáig jutott vándorútján egy jeladós fehér gólya

Csaknem 16 ezer kilométert tett meg kóborlásaival együtt egy magyar fehér gólya (Ciconia ciconaia). A fiatal madár a közismert, webkamerával is ellátott nagyhalászi gólyafészekből származik, de a Nógrád megyei Rimócról indult vándorútjára.

Papp Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) programkoordinátora az MTI-nek elmondta, hogy a fiatal madár anyja május közepén áramütés miatt elpusztult. Mivel a négy, akkor pár napos fiókát az apjuk egyedül nem tudta volna felnevelni, tűzoltók segítségével kimentették őket a fészekből és előbb a nyíregyházi állatparkba, majd a hortobágyi Góréstanyára kerültek. Innen hozták őket júniusban Nógrádba: Picur a rimóci fészekbe, testvérei közül egy Balassagyarmatra, kettő pedig Ludányhalásziba került "nevelőszülőkhöz".

 A szakember kifejtette: a jeladóval ellátott Picur a Wesel folyótól keletre fészkelő fehér gólyák megszokott útvonalán, a Boszporusz felett hagyta el Európát, keresztezte Anatóliát, majd a Közel-Kelet Földközi-tengeri partvidékét követve érte el a Nílus-völgyet. Egyiptomban dél felé fordult, a szeptembert pedig már Szudánban töltötte: előbb a Nílus-völgy és Eritrea között húzódó száraz szavannákon "kóborolt", majd nyugat felé tett egy hosszabb kitérőt. Innen Dél-Szudánon, Etiópián, Kenyán, Tanzánián, Zambián keresztül, – egy rövid szakaszon Mozambikot is érintve, – Zimbabwéba érkezett. A Hwange Nemzeti Parkot elhagyva Botswanán át Dél-Afrikáig repült, jelenleg Johannesburgtól mintegy 300 kilométerre délnyugatra egy szarvasmarha-tenyésztő vidéken tartózkodik.

 "Az első magyar gyűrűs fehér gólyát 1909-ben lőtték le Dél-Afrikában. Ezt a madarat Erdélyben, a Háromszék vármegyei Hídvégen jelölték. Az esetről a madár elejtője hirdetést adott fel a Times című lapban, amelyre Herman Ottó válaszolt. Ezután 1917-ig 34 magyar gyűrűs példány került meg Dél-Afrikában, ezek egy részét persze nem a mai határokon belül jelölték. Azóta viszont mindössze 16 madár előfordulása bizonyosodott be, az elmúlt negyven évből csak kilenc ilyen eset ismert" - fogalmazott a szakember.

 Hozzátette: ez azt is jelezheti, hogy a magyar fehér gólyák egyre rövidebb vándorutakra vállalkoznak, sőt áttelelésük is egyre gyakoribb.

 "Jelenleg is az Ipoly-völgyben időzik a Január nevű madár, ami onnan kapta a nevét, hogy ez év januárjában érkezett róla az első jelentés a Szécsényhez tartozó Pösténypusztáról. Idén is áttelelésre készül, ez a jelenség mind gyakoribb a fehér gólyák között" - hangsúlyozta a szakember

 Ez idáig Picur az egyetlen GSM-alapú jeladóval ellátott fehér gólya, amelyik eljutott Dél-Afrikába Rimóc községtől csaknem 16 ezer kilométert téve meg négy hónap alatt.

 Papp Ferenc kifejtette: a jeladós madarak nagy része a Száhel-övezetben telel, a szlovákiai Ipolyvarbón (Vrbovka) jeladóval ellátott madár például nyugat felé húzódott, a Csád-tó vidékére. Jelenleg Niger, Nigéria és Csád hármas határán időzik már hetek óta.
 
Egy másik fiatal példány, Keszi a szudáni szavannákig Picur útvonalát követte, de onnan Eritreán, Etiópián és Szomálián keresztül folytatta útját dél felé, jelenleg Kenya északi részén van.

 A Madárvédelem és kutatás határok nélkül magyar-szlovák, valamint az Északi gólyahír című magyar projekt részeként megjelölt 44 fehér gólya közül tíz útvonala követhető nyomon térképen is a http://www.satellitetracking.eu/inds/showmap/?check_169=169&check_164=16.... oldalon.

Fény derült a fehér gólyák egyik afrikai telelőhelyére

Északra, hazafelé tartanak azok a másod- és harmadéves, fiatal fehér gólyák, amelyeket az elmúlt két év során láttak el GPS-GSM-alapú jeladóval: kettő közülük kedden már az Egyenlítőt is átlépte vonulása során, illetve a faj újabb telelőterületére is fény derült a jeladóknak köszönhetően - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) programkoordinátora az MTI-t.

Papp Ferenc elmondta, hogy a Zagyva nevű, a Nógrád megyei Nemti község határában 2012 augusztusában befogott, majd jeladóval ellátva szabadon engedett madár kedden Kenya területén, Nairobi és a Viktória-tó között repülte át az Egyenlítőt, jelenleg Afrika legmagasabb pontja, az 5199 méteres Kenya-hegy környékén tartózkodik. A madár már több napja észak felé tart Tanzánia déli részéből, ahol 2013-14 telét töltötte, azt azonban nem tudni, hogy hazatér-e ez évben.
   
"A fiatal fehér gólyák négy-ötéves koruk, ivarérettségük elérése előtt, azaz amíg nem választanak párt és nem foglalnak fészket, illetve élőhelyet, nem mindig térnek haza - mondta a szakember. - Zagyva érdekes utat járt be, 2012 őszén Dél-Törökországba vonult, ahol nemcsak a telet, hanem a nyarat is töltötte. 2013 őszén csatlakozott a dél felé vonuló csapatokhoz, és a fehér gólyák hagyományos vonulási útját követve Tanzánia deli részéig repült. Közben a Nílus-völgyét elhagyva tett egy kitérőt a Száhel-övezetbe, Csád keleti részére is, csakúgy, mint korábban a Patak nevű madár, amely azonban elpusztult. Ez a kitérő korábban, a jeladók használata előtt ismeretlen volt a gólyavonulás térképén.”
   
Zagyva egy Karolina nevű fehér gólyával együtt tart észak felé. Két másik fiatal madár, a Szlovákiában jelölt Natália és Alexander jóval előttük jár, ők jelenleg Anatólia déli részén tartózkodnak. Ez a két madár az egész telet Csádban töltötte, ahonnan egy hónappal előbb elindultak észak felé. Valószínű, hogy a szárazabb, kevésbé kedvező élőhelyen korábban fogyott el az élelem.
   
Ivarérett fehér gólyák még ezekben a napokban is érkeznek a Kárpát-medencébe, de a többség már megjött a telelésből, illetve a tojások lerakása után a kotlás is megkezdődött - közölte Papp Ferenc.
   
Területarányosan Lengyelország után Magyarországon költ a legtöbb fehér gólya, így a Kárpát-medence Európa egyik legjelentősebb gólya élőhelye. Az első számlálások idején, 1941-ben még 15-16 ezer között volt a gólyafészkek száma, ami 1958-ra 8 ezerre, 1974-re pedig 4800-ra csökkent. Ezután viszont az aktív védelemnek köszönhetően a fogyás megállt, illetve lassú gyarapodás is tapasztalható, jelenleg 5000-5300 között mozog Magyarországon a lakott gólyafészkek száma - tette hozzá a szakember.
   
Zagyva vonulása itt követhető nyomon: http://satellitetracking.eu/inds/showmap/?check_62=62

forrás: MTI

kép: nyirseghir.hu

Meggyógyított fehér gólyát engedtek szabadon

A Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjában meggyógyított fehér gólyát (Ciconia ciconia) engedtek szabadon Magyarcsanád közelében hétfőn, a madarat a március közepi havazás gyengítette le.
  
Veprik Róbert, az állatkert igazgatója elmondta, hogy a meglehetősen rossz állapotban lévő madarat Magyarcsanád közeléből a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársa vitte be a Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjába.
  
A gólya az állatorvosi ellátásnak és a gondozók szakértelmének köszönhetően megerősödött, így visszatérhet a természetbe. Bár a fehér gólyák többsége április elején már fészket rak, talán még nincs késő ehhez és a nyolcéves madárnak idén is lehetnek fiókái - közölte a szakember. Hozzátette: addig nem akarták szabadon engedni a gólyát, amíg teljes bizonyossággal meg nem győződtek arról, elég erős ahhoz, hogy a természetben boldoguljon.
  
A legyengült gólya színes jelölő gyűrűvel is rendelkezett, amely szerint még fiókaként Makó térségében gyűrűzték meg 2005-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei. A gólya 2010 és 2012 között Csanádpalota közelében fészkelt.
  
Az igazgató elmondta, hogy viszonylag gyakran érkeznek fehér gólyák a természetvédelmi mentőközpontba. A madarak egy része olyan súlyos sérüléseket szenved például áramütés következtében, hogy röpképtelenné válik és az állatkert lakója marad. A Szegedi Vadasparkban jelenleg is 14-15 fehér gólyát nevelnek az egyik tónál.
  
Magyarországon mintegy ötezer fehérgólya-pár fészkel, ez a szám mintegy harmada a második világháború előttinek. A fokozottan védett madarakat leginkább élőhelyeik csökkenése, a gyepek felszántása veszélyezteti, de sok madár pusztulását okozza áramütés is.

forrás: MTI
kép: lenolaj.hu

Jelet küldött fél év után az Afrikában telelő Tisza gólya

Hat hónap kihagyás után ismét jelet küldött a Tisza nevű fehér gólya jeladója: a madár Dél-Szudánban telelt, ahol hiányzott a megfelelő térerő.
   

A gólya a Madárvédelem és kutatás határok nélkül nevű projekt keretében kapott jeladót 2012 nyarán a Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársaitól, hogy követhessék telelése útvonalát.
  
A Tisza névre keresztelt madár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamazról származik, s miután október elején megérkezett Szudánba, többé nem kaptak róla hírt az MME munkatársai - tájékoztatta a szervezet csütörtöki közleményében az MTI-t.
  
Miután néhány hétig nem érkeztek adatok, a szakértők sejtették, hogy a gólya a mobiltelefon-hálózattal gyengén lefedett területeken lehet. Bár korábban reménykedtek abban, hogy előkerül, 2-3 hónap után már nem számítottak rá.
  
Az április 14-én újra bejelentkezett Tisza jeladója elmentette a madár téli tartózkodásának koordinátáit, így kiderült, hogy a tél nagy részét a 2011 júliusában függetlenné vált Dél-Szudánban töltötte, ahol jelenleg is polgárháborús konfliktusok zajlanak. Valószínűleg az ország jelentős részén nem lehet túl jó a GSM hálózat lefedettsége, Tisza jeladója ezért nem küldött üzeneteket, csak azután, hogy elindult északi irányba és Egyiptomba érkezett.
  
Augusztusi indulása óta Tisza 13-14 ezer kilométert tett meg, s feltehetőleg hamarosan megérkezik Magyarországra.
  
A fiatal fehér gólyák csak 3-4 éves korukban kezdenek fészkelésbe, jelentős részük élete első évében elpusztul. Az első telelés után kóborolnak, s nagy részük nem jön még vissza a majdani költőterületére. Összesen 12 fehér gólya kapott jeladót 2012-ben, közülük három érte el Afrikát, de Tisza az egyetlen, amelyik elindult északra és elhagyta a kontinenst. Több gólya jeladója továbbra sem jelentkezett be.
  
A gólyák nyomkövetése a vonulási útvonalak jobb megismerése mellett lehetővé teszi a legfontosabb pihenőterületek és az ott jelentkező veszélyeztető tényezők felderítését. Az MME munkatársai emellett tapasztalatokat szereznek arról is, hogy a gólyákra milyen veszélyek leselkednek.
  
A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program támogatásával zajló, Madárvédelem és kutatás határok nélkül projekt részeként tervezik további fehér gólyák, valamint fekete gólyák, nagy kócsagok, egerészölyvek jeladóval való ellátását is.

forrás: MTI

Hatvan gólya egy szeméttelepen rakott fészket Ukrajnában

Hatvan gólya fészkelte be magát egy katonai lőtér szeméttelepére a közép-ukrajnai Cserkaszi városában - hozta nyilvánosságra szerdán az ukrán média.   

"A gólyák hetekkel ezelőtt érkezhettek, ám a március végi fagyok miatt inkább a szeméttelepet választották átmeneti lakhelyül, ahol melegebb van, mint a vízparton. Ráadásul a város környéki tavak vize is befagyott, így ott élelemhez sem jutottak volna" - magyarázta Jevhen Van, a helyi állatkert igazgatója.
 
Szerinte amint kellően felmelegszik az idő, és a tavak felszínét borító jég is elolvad, a madarak átköltöznek megszokott helyükre. A gólyák a szeméttelepen ugyan találnak maguknak némi élelmet, de az ott dolgozók is rendszeresen etetik őket.
 
A múlt hét elején az ukrán sajtó arról írt, hogy a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében a hatóságok nyújtottak segítséget negyven gólyának, amelyek már szokásuk szerint megérkeztek Ukrajnába délről, ám a rendkívüli és váratlanul érkező hóviharban fagyoskodtak és éheztek. A helyi katasztrófavédelem szakemberei gyűjtötték be, etették és melegítették a madarakat.
 
Eközben ukrán állatvédők közösségi portálokon kérik azokat, akik fagyoskodó költöző madarakat találnak, hogy ha tehetik, átmenetileg fogadják be őket otthonukba.

forrás: MTI

Hamarabb keltek útra a fehér gólyák Szabolcsból

Az időjárás okozta táplálékhiány miatt hamarabb keltek útra a fehér gólyák Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből - közölte Nagy Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos kutatási és monitoring csoportjának vezetője kedden az MTI-vel.

A Nyíregyházán élő szakember elmondta: a költöző madarak a szokottnál két héttel hamarabb indultak el afrikai telelőhelyükre, és költözésük már véget is ért nyírségi költőhelyeiken. Az ornitológus szerint a gólyák a kevés csapadék miatt nem jutottak elegendő élelemhez a természetben, ezért keltek útra hamarabb a nyár végén.

Nagy Károly tájékoztatása alapján a kevés eső a költés időszakában is gondot okozott a gólyáknak, mert nem tudták megfelelően táplálni fiókáikat. A szabolcsi fészkekből emiatt sok legyengült állapotban lévő fiatal madár került ki, amelyeken a madártani egyesület munkatársai és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi őrei igyekeztek segíteni. Befogták a bajba került kisgólyákat, és a nemzeti park górés-tanyai madármentőhelyén erősítették fel őket, hogy visszaengedhessék valamennyit a természetbe.

A szakemberek legalább harminc legyengült madarat vittek a Hortobágyra, négyet GPS-es jeladóval láttak el, hogy figyelemmel kísérhessék beilleszkedésüket élőhelyeiken. A műholdas jeladók négyóránként küldenek sms-t a kutatási és monitoring csoport szerverére - magyarázta Nagy Károly. Az egyik emberi segítséggel megerősödött gólya legutóbb például Bulgária, míg egy másik pedig már Törökország felett járt útban Afrikába.

A csoportvezető arról is szólt, hogy az idén átlag alatti volt a gólyák költése, ez szintén összefügg a csapadékszegény időjárással. Az adatok szerint átlagosnak 2,5-2,7 fióka számít egy fészekaljban, a mostani nyáron viszont kevesebb kis madár repült ki a költőhelyekről.

Tavaly 3 fölötti volt a gólyák költése, akkor több volt az ötfiókás fészek, mint az idén a négyes. Négyfiókás gólyafészket az ornitológusok ritkán láttak a mostani nyáron - mondta Nagy Károly, aki megjegyezte, hogy a másik nagy költöző madárfaj, a szeptemberben útra kelő fecske is átlagosan költött az idén Szabolcsban.

forrás: MTI