A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Malév. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Malév. Összes bejegyzés megjelenítése

Öt éve állt le a Malév

Öt évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor állt le 66 év működés után a Malév. 

A nemzeti légitársaság utolsó járata, az MA745-ös Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten. 

A cég felszámolása csak tavaly ősszel fejeződött be, új légitársaság pedig nem indult helyette, bár erre voltak próbálkozások.
 

A leállás közvetlen előzménye az volt, hogy 2012. január 9-én az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete megállapította, hogy a nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett.

A kormány többször jelezte: elkötelezett a nemzeti légitársaság mellett, majd miután a légi cég finanszírozása ellehetetlenült, a kormány a légitársaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. A csődtörvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhettek a Malév ellen.

Február 2-án, egy nappal a leállás előtt, a Fővárosi Bíróság rendkívüli moratóriumról és rendkívüli vagyonfelügyelő kirendeléséről döntött. Másnap reggel 6 órakor sajtóközleményben jelentette be a Malév, hogy a kár minimalizálása érdekében leállt a légitársaság. Limburger Lóránt vezérigazgató azt mondta, a szolgáltató partnerek egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete.

A Malév utolsó járata az MA745-ös Helsinki-Budapest útvonal volt, amelyet egy Boeing 737-es teljesített. A közelkörzeti légiforgalmi irányítástól a landolás előtt a pilóta "az utolsó Malév járat" nevében megköszönte a több évtizednyi közös munkát.

A flotta gerincét adó 18 darab Boeing 737 Next Generation gépből 14-et, a "fekete sereget" még aznap este Shannonba, a gépek tulajdonosa, az International Lease Finance Corporation (ILFC) európai bázisára repülték. A kisebb 737-eseket azóta megsemmisítették, a többit a lízingcég más légitársaságoknak adta bérbe, ezek a gépek azóta is üzemelnek, köztük volt már, amelyik - bár más légitársaság színeiben -, de járt Budapesten.

A Malév leállása előtt egy másik típus, a Bombardier Q400 Dash 8-as is része volt a flottának, négy szolgált belőlük. A leállás előtt szolgálatban lévő flotta utolsó gépét, amely szintén egy Q400-as volt, Leposa Attila és Leposa Edina - apa és lánya - repülte el Budapestről.

Mára egyetlen Malév-festésű gép sem maradt a repülőtéren. A korábban a hosszú távú járatokat teljesítő, és sokáig a forgalmi előtéren tárolt Boeing 767-est hosszú folyamat után eladták, új tulajdonosa kiszereltette belőle az összes értékesíthető műszert, majd hajtóművek, orrkúp és függőleges vezérsík nélkül átvontatták az irányító torony mögötti füves területre. A Malév felszámolója több mint hússzor próbálta eladni sikertelenül a Malév Express CRJ200-asát, amelyet évekig tároltak a repülőtéren, majd végül ezt a járművet is eladták.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt mondta, nem lehetetlen az újraindulás, azóta nem jött létre újabb nemzeti légitársaság, noha civil kezdeményezések voltak erre. Sólyom Hungarian Airways néven indított légitársaságot Vágó József két üzlettársával, Lucsik Jánossal és Hurtyák Róberttel együtt. A tervekben szélestörzsű gépek is szerepeltek, a légitársaság soha nem szállított utasokat. Budapestre érkezett egy általuk bérelt Boeing
737-500-as 2013. augusztus 18-án a Sólyom színeiben, de nem sokkal később a gép visszarepült Írországba és azóta sem indult el a társaság egyetlen gépe sem.

A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közlése szerint a légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járult hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosította. A Malév közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron és 45 városba repült közvetlenül.

A Malév felszámolása évekig húzódott, a folyamatot szeptember végén zárták le, a Malévet februárban törölhetik a cégjegyzékből. Sajtóinformációk szerint a felszámolás kezdetekor kétszázmilliárd forintot is meghaladó hitelezői igényt becsültek a Malév ügyeit ismerők, ám a hitelezők egyetlen fillért sem látnak. A felszámolóhoz befolyt pénz ugyanis a dolgozókhoz került, de az ő követeléseik kielégítésére sem volt elég, az alkalmazottak az igénybe vett bérgarancia-forrásokat is beleszámolva, átlagosan járandóságuk feléhez jutottak hozzá. A vagyon értékesítéséből 735 millió forint folyt be a felszámoló tájékoztatása szerint, a követelésekből 2,6 milliárd, a zálogokból 207 millió, vagyis összesen mintegy 3,5 milliárd forint gyűlt össze.

forrás: MTI

Új magyar nemzeti légitársaság alapításáról tárgyaltak

Egy új magyar nemzeti légitársaság alapításáról tárgyalt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) illetékese és az orosz Szuhoj repülőgépgyártó képviselője hétfőn Budapesten - hangzott el az M1 aktuális csatorna híradójában.


A tervek szerint a gyártó hat új repülőgépet és pénzt is adna a légitársaság létrehozásához. Az orosz cég először tavaly októberben egyeztetett erről a minisztériummal. A felek becslése szerint a magyar bruttó hazai terméknek (GDP) évente 110 millió eurós (34 milliárd forint) hasznot termelne egy nemzeti légitársaság létrehozása - hangzott el.
  
Jevgenyij Andrasnyikov, a Szuhoj polgári repülőgépek gyártásáért felelős vezérigazgató-helyettese a hírműsornak azt mondta, a cégnek és Superjet 100-as gépüknek kiváló ugródeszka lenne a magyar nemzeti légitársaság, ugyanakkor megbízható partnerek lennének, nem csak az új vállalat sikereit, hanem a kockázatait is vállalnák.
  
Tasó László, a szaktárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkár azt mondta, valamennyi ilyen vagy ilyen jellegű projektet, amely a lakosság, az ország érdekeinek a szolgálatában áll vagy állhat, azt megvizsgálják és támogatják.
  
A Malév, az egykori magyar nemzeti légitársasága, 4 évvel ezelőtt, 2012. február 4-én állt le szinte folyamatos 66 évnyi működés után.
  
A Szuhoj 2000-ben kezdte el tervezni az olasz Alenia Aermacchival közösen a Superjet 100-as regionális, sugárhajtású repülőgépét, amely 2011-ben mutatkozott be az Armavia flottájában. A konfigurációtól függően 78-98 utas szállítására alkalmas gépből eddig 368-at adtak el, elsősorban orosz légitársaságok állították eddig üzembe a típust.

Demonstrációt tartanak a volt Malév alkalmazottak

Demonstrációt hirdettek a Malév egykori munkavállalói március 29-re, a Malév 68. születésnapjára - közölte a Malév Munkavállalók Érdekvédelmi Szervezetei az MTI-vel szerdán.

Közleményükben sérelmezik, hogy "miközben az állam minden másra milliárdokat költ, mint tulajdonos továbbra sem foglalkozik a volt Malév dolgozók sorsával". A dolgozók szerint az állam a felelős a Malév csődjéért, így neki kell jótállnia a munkavállalók még kifizetetlen járandóságaiért. Ennek érdekében a munkavállalók már közel fele indított pert az állami felelősség megállapításáért, de további perekre is számítani kell - írják.
   
A volt Malév dolgozók több mint két éve várják, hogy megkapják a csőd miatti elbocsátásukhoz kapcsolódó végkielégítésüket, de az ígéreteken kívül eddig nem kaptak semmit, ezért döntöttek úgy, hogy március 29-én demonstráción adnak hangot követelésüknek - áll a közleményben.
   
A Malév érdekvédelmi szervezetei szerint több mint ezer volt Malév dolgozó még mindig nem kapta meg jogos jussát.
   
Hozzáteszik, hogy a felszámolás biztosan nem nyújt fedezetet a dolgozók bérére, hiszen a Malév "kifosztott állapotban" került felszámolás alá, így a vagyonból csak követelésük töredékét tudják kifizetni.
   
A demonstráció alkalmából a volt dolgozók petíciót adnak át a vagyonkezelőnek és a nemzeti fejlesztési miniszternek, melyben - többek között - törvénymódosítást is követelnek a kifizetések módjával kapcsolatban.

Két éve állt le a Malév

Két évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor állt le 66 év működés után a Malév. A nemzeti légitársaság utolsó járata, az MA745-ös Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten. A cég felszámolása azóta sem fejeződött be, új légitársaság pedig nem indult helyette, bár erre voltak próbálkozások.

A leállás közvetlen előzménye az volt, hogy 2012. január 9-én az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete megállapította, hogy a nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett.
   
A kormány többször jelezte: elkötelezett a nemzeti légitársaság mellett, majd miután a légicég finanszírozása ellehetetlenült, a kormány a légitársaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. A csődtörvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhettek a Malév ellen.
   
Február 2-án, egy nappal a leállás előtt, a Fővárosi Bíróság rendkívüli moratóriumról és rendkívüli vagyonfelügyelő kirendeléséről döntött. Másnap reggel 6 órakor sajtóközleményben jelentette be a Malév, hogy a kár minimalizálása érdekében leállt a légitársaság. Limburger Lóránt vezérigazgató azt mondta, a szolgáltató partnerek egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete.
   
A Malév utolsó járata az MA745-ös járatszámú Helsinki-Budapest útvonalat repülő Boeing 737-es volt. A közelkörzeti légiirányítástól a landolás előtt a pilóta "az utolsó Malév járat" nevében megköszönte a több évtizednyi közös munkát.
   
A flotta gerincét adó 18 darab Boeing 737 Next Generation gépből 14-et, a "fekete sereget" még aznap este Shannonba, a gépek tulajdonosának, a International Lease Finance Corporation (ILFC) európai bázisára repülték. Budapestről a HA-LOB lajstromú 737-7Q8-as szállt fel utolsóként február 17-én; ez a gép volt 2003-ban az első Next Generation Boeing, amely Budapestre érkezett.
   
A Malév leállása előtt egy másik típus, a Bombardier Q400 Dash 8-as is része volt a flottának, négy szolgált belőlük. A repülők közül kettő február 10-én repült Torp-Sandefjordba, egy akkor még Innsbruckban volt javításon. A leállás előtt szolgálatban lévő flotta utolsó gépét, amely szintén egy Q400-as volt, Leposa Attila és Leposa Edina - apa és lánya - repülte Torpba.
   
Mára egyetlen Malév-festésű gép maradt a repülőtéren: a Malév Express színeiben repülő CRJ200-as, amelyre folyamatosan próbálnak vevőt találni. Novemberig egy másik típus, a hosszú távú járatokat teljesítő Boeing 767-200-as is az előtéren volt, de új tulajdonosa kiszereltette belőle az összes értékesíthető műszert, majd hajtóművek, orrkúp és függőleges vezérsík nélkül tavaly novemberben átvontatták az irányító torony mögötti füves területre; a tűzoltók használják majd mentési gyakorlatokra.
   
Bár Orbán Viktor miniszterelnök február 3-án azt mondta, nem lehetetlen az újraindulás, azóta nem jött létre újabb nemzeti légitársaság, noha civil kezdeményezések voltak erre. Sólyam Hungarian Airways néven indított légitársaságot Vágó József két üzlettársával, Lucsik Jánossal és Hurtyák Róberttel együtt. Bár a tervekben szélestörzsű gépek is szerepeltek, a légitársaság soha nem szállított utasokat. Budapestre érkezett egy általuk bérelt Boeing 737-500-as augusztus 18-án a Sólyom színeiben, de nem sokkal később a gép visszarepült Írországba. Vágó József októberben is azt nyilatkozta, hogy még abban az évben felszállnak, de nem sikerült tőkeerős befektetőt találni, így azóta sem indult el a társaság egyetlen gépe sem.
   
A leállást követően a kormány vizsgálóbizottságot hozott létre, amely a Malév privatizálását, majd visszaállamosítását vizsgálta. A 2002-2010 közötti időszakot vizsgáló testület megállapításai között egyebek mellett az is szerepel, hogy az "előnytelen privatizáció, a csalárd módon megkötött finanszírozási szerződések és a három éven keresztül folytatott rablógazdálkodás pénzügyileg teljesen tönkretette a Malévot, önálló működését pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette".
   
A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közlése szerint a légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járult hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosította. A Malév közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron és 45 városba repült közvetlenül.
   
A Fővárosi Törvényszék 2013. decemberében meghosszabbította a Malév felszámolásának határidejét 2013. december 31-ről 2014. június 30-ra. A legutóbbi tendereknél mind a balatonlellei üdülőingatlanra, mind az egyebekre kiírt pályázatok eredménytelenül zárultak, így ezeket újra meghirdetik. Decemberig több mint ezren a volt munkavállalók közül még mindig nem kapták meg az elbocsátásuk után járó végkielégítésüket.
forrás: MTI - kép: airportal.hu

Tizennégy évig várt egy malévos Boeing-makettre egy orosz nyugdíjas

Tizennégy évig várt egy oroszországi nyugdíjas asszony arra, hogy újra megszerezze egy Malévtől való Boeing-repülőgép ellopott makettjét - írta hétfőn az Uralinformbjuro orosz hírügynökség.   

Nyina Sztyepanova, a nagy honvédő háború veteránja lakását 1999-ben kirabolták, és sok más tárggyal együtt az idős asszonynak kedves Boeing-737-es repülőgépmakettet is elvitték. Az emléktárgyat Sztyepanovék a volt Szovjetunió egyik legtekintélyesebb polgári repülési szervezete, az úgynevezett Lvovi Egyesült Légi Egység néhai parancsnokától, Vitalij Guszevtől kapták.

Guszev, aki a repülőgépgyárak vezetői nemzetközi szövetségének első elnöke is volt, 1998-ban elhunyt. A 2012 elején megszűnt magyar nemzeti légitársaság, a Malév színeivel és emblémájával díszített ajándék makett maradt az egyetlen emlék Vitalij Guszevtől a Sztyepanov család számára.

Nyina Sztyepanova évekig próbálta megszerezni a makett másolatát, de hiába fordult a Malév moszkvai irodájához, valamint a magyar diplomáciai, kulturális képviseletekhez, nem járt sikerrel - írta az Uralinformbjuro.

A Hanti-Manysiföld autonóm területen élő asszony végül tavaly decemberben egy ottani bank elnökét kérte meg levélben arra, hogy szerezze meg neki a repülőgép modelljét. Kérése meghallgatásra talált és áprilisban ünnepélyesen átnyújtották neki a makettet, amelyet egy moszkvai cég készített el a pénzintézet megrendelésére.

A modellkészítőknek állítólag nem kis gondot okozott az elvesztett repülőgépmakett hű másolatának elkészítése.
    (http://www.uralinform.ru/news/finance/171019-hanty-mansiiskii-bank-podaril-samolet-veteranu-vov/)

forrás: MTI
kép: sikerado.hu

Leváltották a Malév Ground Handling vezérigazgatóját

Magyar Nemzeti  Vagyonkezelő (MNV) Zrt. szerdától visszahívta Limburger Lórántot a Malév Ground Handling (Malév GH) Zrt. vezérigazgatói megbízatásából. Az MNV Zrt. igazgatósága az  egykori Malév földi kiszolgáló leányvállalatának vezérigazgatójává csütörtöktől Erdődi Zoltánt választotta meg - közölte a (MNV) Zrt. csütörtökön az MTI-vel.
   
Erdődi Zoltán a Konto-Roll Management Kft. ügyvezetőjeként reorganizációs folyamatok előkészítésében és lebonyolításában, valamint stratégiai és operatív tervek készítésében, könyvelési, adótanácsadási, könyvvizsgálati és ügyvitelszervezési feladatok végrehajtásában már számos társaságnál jelentős sikereket ért el - tudatta közleményében az MNV.
  
Az MNV Zrt. egyben azt is bejelentette, hogy igazgatósága a Malév Ground Handling felügyelőbizottságának elnökévé  Fördős Gézát az MNV Zrt. társaságokért felelős főigazgatóját választotta meg.
   
A  Malév tavaly februári csődje után a magyar légiközlekedésben megváltozott helyzet közvetlenül  érintette a földi kiszolgáló céget is. Tavaly őszi hírek szerint a társaságnál jelentős bércsökkentést hajtottak végre a szakszervezetek heves tiltakozása ellenére.

forrás: MTI

Az MSZP a Malév újraindítására szólított fel

Az MSZP véleménye szerint nagyon súlyos árat fizet az ország azért, hogy egy éve "az Orbán-kormány csődbe vitte a Malévot", a párt arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy ne gáztárolókat vásároljon, hanem indítsa újra a légitársaságot.

  
Józsa István szombati budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy egy éve nem repülnek a társaság gépei, miközben a gazdaság teljesítménye viszont mélyrepülésben van. A frakcióvezető-helyettes kijelentette, hogy a légitársaság hiánya a nemzetgazdaságnak, a fővárosnak, a vendéglátóhelyeknek, a cég egykori dolgozóinak és a szakmai beszállítóinak, valamint a "nemzet önbecsülésében" is súlyos veszteséget okozott.
  
A politikus azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek "nem gáztározót kellene vennie 350 milliárd forintért", hanem ennek tizedéért, 30 milliárdért újra kellene indítani a Malévot.
  
Józsa István felhívta a figyelmet arra, hogy a parlament a jövő kedden tárgyalja a Malév-vizsgálóbizottság jelentését. Elébe menve a vitának leszögezte, pártja már most is azt gondolja, hogy újra kell indítani a légitársaságot. Hozzátette, ehhez meg kell vizsgálni, hogy milyen piaci alapon, illetve milyen állami támogatással működhet a cég, de véleménye szerint sokkal több érv szól az újraindítás mellett, mint ellene.
  
Ha az Orbán-kormány elmulasztja ezt a lépést, az MSZP 2014-ben, a választásokat követően újraindítaná a Malévet - mondta.
forrás: MTI

Mintegy ezren emlékeztek a Malévra a Hősök terén

Mintegy ezren emlékeztek a Malévra a magyar légitársaság leállásának egyéves évfordulóján vasárnap Budapesten, a Hősök terén.   
Az eseményen repülésbarátok mellett a Malév több egykori pilótája, légiutas-kísérője és más alkalmazottai is jelen voltak, köztük Leposa Edina pilóta, aki édesapjával, Leposa Attilával együtt repülte a svédországi Torpba a Malév utolsó, a leállás előtt a flottához tartozó repülőgépét február 21-én.   

Akkor Leposa Edina a közelkörzeti légiirányítástól úgy köszönt el, hogy Charlie Nézz az ég felé című dalából énekelt egy részletet. A vasárnapi megemlékezésen ugyanezt a dalt a szerző Horváth Charlieval együtt énekelte el.   

A résztvevők a Hősök terén repülőgépet formálva álltak össze, és a sötétben a mobiltelefonjaikkal világítottak, miközben az utolsó Malév- járat rádióforgalmazását játszották le a hangszórókból. A volt alkalmazottak közül többen egyenruhában jelentek meg, több jelen lévő pedig malévos zászlókat, felfújható repülőket lengetett.   

A Malév egy évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor jelentette be, hogy 66 év működés után nem szállnak fel többet a cég repülőgépei. A flotta gerincét alkotó 18 Boeing 737 Next Generation gépből 14-et még aznap este az írországi Shannonba repültek a tulajdonos International Lease Finance Corporation székhelyére.
forrás: MTI

Egy éve állt le a Malév

Egy évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor állt le 66 év működés után a Malév. A nemzeti légitársaság utolsó járata, az MA745-ös Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten; új légitársaság nem alakult a Malév helyett. Az egyéves évfordulón több megemlékezést is tartanak.   
A leállás közvetlen előzménye az volt, hogy január 9-én az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott "összeegyeztethetetlen" állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete megállapította, hogy a magyar nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett.
  
A kormány többször jelezte: elkötelezett a nemzeti légitársaság mellett. Később, január 30-án, miután a légicég finanszírozása ellehetetlenült, a kormány a légitársaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. A csődtörvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhettek a Malév ellen.
  
Február 2-án, egy nappal a leállás előtt, a Fővárosi Bíróság rendkívüli moratóriumról és rendkívüli vagyonfelügyelő kirendeléséről döntött, ez alapján a légitársaság a csődvédelemhez hasonló védelmet élvezett. Berényi János, a Malév igazgatóságának elnöke sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy meddig finanszírozható a vállalat, azt mondta: erre csak a likviditási terv ismeretében lehet válaszolni.
  
Másnap reggel 6 órakor sajtóközleményben jelentette be a Malév, hogy a kár minimalizálása érdekében leállt a légitársaság. Limburger Lóránt vezérigazgató azt mondta, a megjelent információk hatására a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete, a tulajdonos pedig az EU elmarasztaló határozatát követően nem tud további forrást biztosítani a működéshez.
  
A Malév utolsó járata az MA745-ös járatszámú Helsinki-Budapest útvonalat repülő Boeing 737-es volt. A közelkörzeti légiirányítástól a landolás előtt a pilóta "az utolsó Malév járat" nevében megköszönte a több évtizednyi közös munkát.
  
A flotta gerincét adó 18 darab Boeing 737 Next Generation gépből 14-et, a "fekete sereget" még aznap este Shannonba, a gépek tulajdonosának, a International Lease Finance Corporation (ILFC) európai bázisára repülték. Budapestről a HA-LOB lajstromú 737-7Q8-as szállt fel utolsóként február 17-én; ez a gép volt 2003-ban az első Next Generation Boeing, amely Budapestre érkezett.
  
A Malév leállása előtt egy másik típus, a Bombardier Q400 Dash 8-as is része volt a flottának, négy szolgált belőlük. A repülők közül kettő február 10-én repült Torp-Sandefjordba, egy akkor még Innsbruckban volt javításon. A leállás előtt szolgálatban lévő flotta utolsó gépét, amely szintén egy Q400-as volt, Leposa Attila és Leposa Edina - apa és lánya - repülte Torpba. Két Malév-festésű gép maradt így a repülőtéren, amelyek most is a forgalmi előtéren vannak és a régebbi flotta tagjai voltak. A korábbi hosszú távú járatokon szolgáló Boeing 767-200-as, valamint a Malév Express színeiben repülő CRJ200-as tulajdonviszonyai rendezetlenek.
  
A leállást követően több szimpátiatüntetést is tartottak Budapesten, a Malév reptéri stewardess központja előtt több hétig gyertyák égtek, a légiutas kísérők sáljai lógtak a korlátra kötve, és felvonulást is tartottak. A kormány vizsgálóbizottságot hozott létre, amely a Malév privatizálását, majd visszaállamosítását vizsgálja. Bár Orbán Viktor miniszterelnök február 3-án azt mondta, nem lehetetlen az újraindulás, azóta nem jött létre újabb nemzeti légitársaság, bár civil kezdeményezések voltak erre.
  
Az egyéves évforduló alkalmából megemlékezéseket tartanak: civilek a Hősök terén emlékeznek az egykori légitársaságra, a Malév Virtual Airlines pedig online szimulátoros emlékrepülést szervezett az évfordulóra.
  
A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közlése szerint a légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járult hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosította. A Malév közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron és 45 városba repült közvetlenül. A Liszt Ferenc-reptér utasszáma 4,7 százalékkal csökkent tavaly, részben a Malév csődje miatt.
forrás: MTI

Budai: a szocialisták el akarják hárítani a politikai felelősséget

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos nem támogatja a Malév és a Budapest Airport privatizációját vizsgáló bizottságról szóló indítványához érkezett módosító javaslatokat és a légitársaság csődjében az Orbán-kormány szerepét vizsgáló új vizsgálóbizottság felállítását sem, mert szerinte ezekkel a szocialisták csak a politikai felelősséget akarják elhárítani maguktól - a fideszes politikus erről pénteken beszélt az MTI-nek.  
 
Budai Gyula a múlt héten kezdeményezte, hogy hozzanak létre parlamenti vizsgálóbizottságot, amely a Malév és a Budapest Airport "szocialisták és szabad demokraták általi" privatizációját, a légitársaság visszaállamosítási körülményeit valamint a társaság felszámolását előidéző, 2002-2010 között meghozott intézkedéseket az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgálná. 
 
Az MTI azzal kapcsolatban kérdezte Budai Gyulát, hogy Józsa István és Szekeres Imre szocialista képviselők a Malévval kapcsolatban egy másik vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték, amely a 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány intézkedéseit és felelősségét vizsgálná meg az ügyben.
 
Emellett Józsa István az eredeti, Budai Gyula által jegyzett javaslathoz két módosító indítványt is benyújtott: az egyik 180 napról, 90 napra rövidítené le az MSZP-s képviselő szerint "politikai hangulatkeltés célzatával létrehozandó" testület működését, míg a másik azt rögzítené, hogy a vizsgálat nem érinti az Orbán-kormány felelősségét, mert azt az általuk kezdeményezett másik bizottság vizsgálná.
 
Budai Gyula ezekkel kapcsolatban kijelentette: az eredeti változatban tartja fenn a vizsgálóbizottságról szóló előterjesztését, amelyet hétfőn tárgyal majd a parlament.
 
Szerinte a szocialisták a módosítókkal és az új bizottság kezdeményezésével hiteltelenné akarják tenni az egészet ügyet, és a politikai felelősséget akarják magukról elhárítani. Holott szerinte teljesen egyértelmű, hogy Malév csődjét a 2007 és 2010 közötti kormányok, a Gyurcsány és Bajnai-kabinet intézkedései okozták, a 2010 utáni Malévnak nyújtott támogatásnak ehhez semmi köze.
 
A vizsgálóbizottság kezdeményezéséhez az LMP-s Scheiring Gábor is benyújtott egy módosító javaslatot, amelyben megváltoztatná a bizottság elnevezését, és 2012-ig hosszabbítaná meg a vizsgált időszakot. A Házszabály szerint ugyanakkor az ideiglenes bizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely vizsgálóbizottság elnevezésére és a vizsgálat tárgyára vonatkozik.
forrás: (MTI)

A Malév privatizált cég, a BKV önkormányzati

A Főpolgármesteri Hivatal szerint a Malév privatizált cég volt, a BKV azonban száz százalékban önkormányzati tulajdonban van.


A hivatal ezt arra reagálva közölte hétfőn az MTI-vel, hogy Rogán Antal, V. kerületi polgármester, a parlament és a főváros gazdasági bizottságának fideszes elnöke egy televíziós műsorban azt mondta, idén a BKV esetében is felmerülhet a tiltott állami támogatás problémája, csakúgy mint a közelmúltban a Malév esetében.

A Főpolgármesteri Hivatal szerint a Malév állami támogatása az EU-s szabályokkal összeegyeztethetetlen volt. A BKV azonban - a Malévval szemben - száz százalékig önkormányzati tulajdon, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig csak akkor kifogásolja az állami támogatást, ha az többszöri, kismértékű és nem áttekinthető módon történik.
Rogán Antal az TV2 reggeli műsorában azt mondta, májusig rendezni kell a BKV helyzetét. A kormány hajlandó odaadni azokat a támogatásokat, amelyek normatív alapon vagy éppen fogyasztói árkiegészítés címén járnak a közlekedési társaságnak, de az kevés, ha a főváros a nullától 1-2 milliárdig terjedő kategóriában szán csak pénzt a saját cégének működtetésére, miközben ez a legfontosabb közszolgálati feladata - fejtette ki, hozzátéve: egyetért abban Tarlós István főpolgármesterrel, hogy Budapest mozgástere korlátozott, de "azért ennek a korlátozott mozgástérnek a végéig el kellene jutni, és szerintem lehet még mit spórolni".
forrás:(MTI)

Dabas vette meg a Malév halastavát

Dabas Város Önkormányzata közbeszerzésen 64,8 millió forintért vásárolta meg a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. közel 4 ezer négyzetméteres horgásztavát – az eredmény a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.

 A dabasi önkormányzat összefüggő turisztikai, rekreációs és sportközpontot kíván létrehozni. A horgásztó beékelődik a sárkányrepülő fel- és leszállópálya, valamint a pihenőerdő közé, ezért kívánta azt megvásárolni az önkormányzat. A vízi sportolásra alkalmas Duna-völgyi főcsatorna és a horgásztó adja a központ vizes objektumait.

A becsült vételár 65 millió forint volt, a szerződéskötésre április 27-én kerül sor.