Iszapömlés - Máltai szeretetszolgálat: minden adományt a károsultakra fordítottak

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat cáfolta, hogy a 2010-ben történt kolontári vörösiszapömlés után az iskolás gyermekek között szervezett "százforintos" adománygyűjtő akcióban befolyt összegből 10 millió forint eltűnt volna.

A szeretetszolgálat csütörtökön az MTI megkeresésére leszögezte: az adományokból egyetlen forintot sem fordítottak saját kiadásra. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is megerősítette: a szeretetszolgálat a teljes összeget a károsultakra fordította.

A Népszava szerdán az Emmi által megjelölt források adataira hivatkozva írta, hogy a százforintos gyűjtőakció során 73 millió forint gyűlt össze, viszont a lap összesítése szerint csak 62 millió 630 ezer forint adományt osztottak szét.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, hogy a katasztrófa után az Emmi (akkor még Nefmi) az ország iskoláiban gyűjtést hirdetett az elöntött településeken élő gyerekek javára. A tárca a az akció lebonyolítására a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot kérte fel.

Az akció hivatalos lezárásáig, 2010. november 23-áig több mint 73 millió forintot fizettek be a számlára, a határidőn túli befizetésekkel együtt pedig végül 75,1 millió forint gyűlt össze. Az első segélyeket még 2010 karácsonya előtt kifizették - írták. A vörösiszap által elöntött házakban élő gyerekek fejenként 230 ezer forintot kaptak, a három településen élő többi gyerek pedig 10-10 ezer forintot kapott. Mindez összesen 64,9 millió forintot tett ki.

A fennmaradó 10,2 millió forintot "az élet újraszervezése során" 2013 nyaráig használták fel. A három település iskoláinak felső tagozatosai 2012-ben (48-an) Erdélybe, 2013-ban (47-en) a Délvidékre utazhattak egyhetes nyaralásra. Az egyhetes határon túli táborozás utazással és teljes ellátással számított költsége egy gyermekre mintegy 60 ezer forintot jelentett, vagyis a táborok 2,6 millió és 2,9 millió forintba kerültek.

A gyűjtésből származó további 4,7 millió forintból a devecseri kastélyparkban játszóteret alakítottak ki - írta a szeretetszolgálat, hozzátéve: "az iszapömlés után ez volt az olyan közösségi helyszín, amit a katasztrófa után birtokba vehettek a városban élő gyerekek".

A szeretetszolgálat másfél évig tevékenykedett a katasztrófa helyszínén, ez idő alatt 27 segélyprogramot valósított meg, közülük egy volt a minisztériummal közösen lebonyolított "százforintos" gyűjtőakció - olvasható a közleményben.

 A Mal Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja 2010. október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt, tíz ember meghalt, mintegy százhúszan kerültek kórházba, több száz ház vált lakhatatlanná. Az anyagi kárt több tízmilliárd forintra becsülték.

Dél körül történt a gátszakadás a helyszínen dolgozó tanúk szerint

A vörösiszap-katasztrófa miatt indított büntetőper hétfői tárgyalásán a Veszprémi Törvényszéken meghallgatott tanúk szerint 2010. október 4-én déli 12 óra körül szakadt át a X-es tározó gátja.
  
Az első fokon eljáró büntetőtanács öt tanút hallgatott meg, közöttük a Geovol Kft. három munkatársát, aki a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vörösiszap-tározóinál dolgozott a gátszakadáskor. (A vádirat szerint a katasztrófa 12 óra 14 perckor következett be.)
  
Az első tanú, aki a IX-es tározó gátmagasítási munkálataihoz salakot szállított, a tárgyaláson elmondta: a X-es gát falának kiszakadását 2010. október 4-én nem sokkal 12 óra után észlelte, amikor a rádióban a déli híreket mondták. A kazettáról hajtott le Tatra teherautójával, és az úton már hömpölygött az iszap. Azt mondta, nem kísérletezett az áthajtással, visszafordult, majd hívta a főnökét. Fenntartotta a nyomozás során tett vallomását, amely szerint a kiszakadás a gátfalon folyamatosan nőtt. A tanú az ajkai timföldgyár dolgozóit nem ismerte, a nyomozás során csak a hatodrendű vádlott P. Ferencet azonosította fényképről. A tárgyaláson nem emlékezett arra, hogy a nyomozás során azt vallotta: a hatodrendű vádlottal találkozott a katasztrófa bekövetkezésekor a gát tetején. A tanúk percnyi pontossággal nem tudták meghatározni, hogy mikor észlelték a bajt. A híváslista adatai szerint a teherautósofőr és vele együtt tanúként meghallgatott felettese 12 óra 19 perckor beszéltek egymással, majd 12.20-kor egyikük a hatodrendű vádlott P. Ferencet értesítette a gátszakadásról. Azt mondta neki: "Feri baj van, gyere, kiszakadt a gát."
  
A Mal vezető elektrikusa - akinek feladata a gyár villamosenergia-ellátásának biztosítása és az üzemzavar elhárítása - a tárgyaláson fenntartotta a nyomozás során tett vallomásait. Pontosan emlékezett, hogy 12.15-kor felhívta őt a negyedrendű vádlott Sz. Tibor diszpécser, aki választ akart tőle kapni arra, hogy miért nincsen áram a IX-es szivattyúházban. Az üzemzavart az áramszolgáltatónál észlelték, de az okát nem tudták. Nagyjából öt perc múlva Sz. Tibor diszpécsertől megtudta, hogy azért volt zárlat, mert átszakadt a gát, és a kiömlő vörösiszap kidöntött egy villanyoszlopot. A tanú a második hívás időpontját illetően később elbizonytalanodott, azt mondta, 12.20-körül beszélhettek újra. Mire a negyedrendű vádlott diszpécser jelezte, hogy ő is csak később, 12.27-kor értesült a gátszakadásról.
  
A bírói figyelmeztetéseket követően a tanúk azt mondták, azért nem hívták a mentőket vagy más hatóságokat, mert egyikük a felettesének, az pedig a Mal illetékesének, P. Ferencnek jelezte a történteket.
  
A gépkezelők nem észleltek rendellenességet a katasztrófa előtt a gátnál, a vörösiszap "betöltöttségi szintje" a gátfal tetejétől egyikük szerint "egy-két méter között volt biztosan". Az a helyszínen dolgozó munkás, aki 12.45 körül jött le a gát tetejéről, azt vallotta, hogy útközben hallott szirénázást, mert a tűzoltók már a helyszínen voltak. Társai ugyanakkor azt mondták, hogy nem láttak és nem is hallottak tűzoltó- vagy rendőrautókat. Az ügyész kérdésére mindannyian felidézték a katasztrófa napjának időjárását, és szeles időre emlékeztek. A tárgyaláson tanúk térképmásolaton bejelölték a munkavégzésük helyét.
  
A Mal Zrt. Ajka melletti X-es tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben indult büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat a cég vezetői és alkalmazottjai, összesen 15 ember ellen, a büntetőtárgyalás tavaly szeptemberben kezdődött. A tárgyalás kedden újabb öt tanú meghallgatásával folytatódik.

forrás: MTI
kép: greenfo.hu

Vitatja a kiporzás miatt kiszabott bírságot a Mal

Vitatta a vörösiszap-tározók tavaly februári kiporzása miatt kiszabott környezetvédelmi bírság jogszerűségét a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. az ügyben indult közigazgatási per tárgyalásán csütörtökön a Veszprémi Törvényszéken.  

Hadnagyné Göllén Mária bíró ismertette: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) - mint másodfokú hatóság - a 2012. február 16-án az ajkai timföldgyár által üzemeltetett IX-es és X-es kazettáknál bekövetkezett nagymértékű porszennyezés miatt 200 ezer forintos komplex környezetvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a céget. A zöldhatóság határozata szerint a Mal megsértette az egységes környezethasználati engedély (ekhe) előírásait, és intézkedési terv készítését írta elő. Felrótták a cégnek azt is, hogy nem értesítette a hatóságot a bekövetkezett kiporzásról.
  
Pál Helga, a felperes Mal Zrt. jogi képviselője a kiszabott bírság hatályon kívül helyezését kérte, és kiegészítette a benyújtott keresetet. Álláspontjuk szerint a környezetvédelmi bírság jogszabálysértő, az ekhe előírásait betartották. Az engedély nem szabályozza a vörösiszap-tározókon végzett hulladékkezelési tevékenységet, a tározók rekultiválását, azaz az előírt földréteg elhelyezését. Kitért arra is, hogy nem volt előírás a tározók felületének kezelésére.
  
A jogi képviselő szerint a kiporzás ok-okozati összefüggésben van a 2010-es vörösiszap-katasztrófával, mivel a gátszakadás után a megyei védelmi bizottság kötelezte a céget a IX-es kazetta vízborításának megszüntetésére, illetve át kellett térni a száraz technológiára. Kiemelte, hogy az extrém időjárási viszonyok és viharos szél ellen nem lehet védekezni. A zöldhatóság a vörösiszap kiporzásának tényét mérési eredményekkel és jegyzőkönyvekkel sem igazolta, és nem tett eleget a tényállás tisztázása kötelezettségének - tette hozzá.
  
Az alperes OKTVF képviselője fenntartotta álláspontját, és a Mal keresetének elutasítását kérte. A kereset kiegészítésének áttanulmányozása miatt új határidőt kért, mivel a válasz elkészítéséhez szakmai ügyintéző bevonása szükséges.
  
A bíróság a tárgyalást augusztus 27-re elnapolta.
  
A Nemzeti Nyomozó Iroda a kolontári porszennyezés ügyében környezetkárosítás bűntett megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tavaly nyomozást indított.
  
Az eljárás a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség feljelentése alapján 2012 áprilisában kezdődött, amikor a zöldhatóság Kolontár külterületén, Lőrintepusztán üzemelő mérőállomása a viharos erejű szél miatt többször extrém magas szállópor- (PM 10) koncentrációt mutatott ki. A tározóktól délre elhelyezett mérőállomáson akkor olyan magas porszennyezettséget mértek, amely rövid idő alatt is jelentős egészségi kockázatot jelentett.
  
A Veszprémi Bányakapitányság korábbi közlése szerint a Mal tavaly december közepére befejezte a vörösiszap kazettáinál a porszennyezést meggátoló munkálatokat.

forrás: MTI

A vezérigazgató-helyettes szerint kivédhetetlen volt a katasztrófa

Előre nem látható, elháríthatatlan és kivédhetetlen volt a vörösiszap-katasztrófa - mondta a másodrendű vádlott, D. József, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper hétfői tárgyalásán a Veszprémi Törvényszéken.
   

A vádlott - aki nem ismerte el bűnösségét - négy órán át olvasta fel írásos vallomását a Szabó Györgyi vezette büntetőtanács előtt, de kérdésekre nem válaszolt.
  
D. József kijelentette: a vádiratban tévesen szerepel, hogy a zagytározó felszínén átlagosan egyméteres vízoszlop volt, mivel ez a műszaki adottságok miatt lehetetlen.forrás: MTI