Januártól hatályos az új biztosítási törvény

A parlament 2014. december elején fogadta el az új biztosítási törvényt, amelynek legtöbb szabálya 2016. január elsején lépett hatályba. Az új törvényre azért volt szükség, hogy abban megjelenjenek a pénzügyi válság óta felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatok, valamint a nemzeti szabályozás igazodjon az uniós irányelvekhez, nem utolsósorban a kockázatalapú cégértékelést lehetővé tevő Szolvencia II. előírásokhoz.

   
Az új jogszabály szerint biztosítók a következő jogi formákban működhetnek: részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet, kölcsönös biztosító egyesület, valamint külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.
   
A másik uniós tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe mindazokat a biztosításokat megkötheti, amelyeket a székhely ország felügyelete számára engedélyezett. Jogilag a fiókteleptől különbözik az az eset, amikor a másik uniós tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatás keretében folytat biztosítási tevékenységet. A lényeg azonban annyiban azonos, hogy mindkét esetben az anyacég áll helyt a biztosítási szerződésből adódó kötelezettségekért.
   
Az uniós irányelvek több összegszerű követelményt euróban adnak meg. A törvény úgy szól, hogy azokat Magyarország területén forintra kell átszámítani, és az átszámítás mindig egy naptári évre érvényes. Az átszámítást az adott naptári évet megelőző év első tíz hónapjára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett, hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával kell elvégezni. Az eredményt milliós forintértékre kell kerekíteni. Ilyen átszámítás előzi meg például a kötelező gépjármű felelősségbiztosításnál a biztosító által fizetendő maximális összeget.
   
Az új törvény kimondja, hogy a biztosító köteles fogadni az ügyfelei panaszait. A személyesen előadott panaszt minden munkanapon 8 és 16 óra között, a telefonon közöltet pedig a hét egy munkanapján 8 és 20 óra között is, míg az elektronikus levélben közölteket folyamatosan fogadni kell. Az azonnal el nem intézhető szóbeli panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni, és ezzel az írásbeli panasszá alakul át. Erre 30 napon belül érdemi választ kell adnia a biztosítónak.
   
Az életbiztosításokat a megkötéstől számított 30 napon belül indoklás nélkül felmondhatja az ügyfél. Nem lehet felmondani viszont a hitelfedezeti, valamint a 6 hónapnál rövidebb idejű életbiztosítást.
   
Egy életbiztosítás megkötése előtt a biztosítónak kötelessége felmérni az ügyfél igényeit. Ez a kötelezettség átszáll az alkuszra, ha ő köti a szerződést. Erről nemrég jelent meg az MNB elnökének a rendelete, amely leírja, hogy az előzetes kérdőívnek milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia. Az igényfelmérő elsőként az iránt érdeklődik, hogy az ügyfél csak biztosítási védelem céljából, vagy pedig - a biztosítási védelem mellett - megtakarítási célból kíván-e életbiztosítást kötni. A kérdések között szerepel az is, hogy az ügyfél belátható időn belül mekkora összegű díj megfizetését tudja vállalni. Fontos az életbiztosítás futamidejének a megválasztása is.
   
Külön fejezet foglalkozik a törvényben a biztosítási alkuszokkal. Így például a többes ügynökök, akik több biztosító termékeit is közvetítik, saját maguk kötelesek helytállni az általuk az ügyfélnek okozott károkért, nem pedig a képviselt biztosítók. Ezért a többes ügynököknek az általuk okozott károk várható megtérítésére felelősségbiztosítást kell kötniük, mégpedig úgy, hogy a felelősségbiztosítónak káreseményenként 1 millió 251 ezer euróig, de több kár esetén is legfeljebb 1 millió 876 ezer euróig kell helytállnia.
   
Ha a biztosító a befektetési jellegű, illetve az életbiztosítások mögött lévő eszközalapját hozamgarantáltnak nevezi, akkor ez automatikusan magában foglalja a tőkegaranciát is. A törvény felsorolja, hogy az eszközalap mikor tekinthető tőke-, illetve hozamgarantáltnak, így például akkor, ha az erre szolgáló biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja. A biztosító közvetlenül a biztosítéknyújtónál válthatja be a garanciát.
    
A biztosítókat megilleti a befektetés szabadsága, vagyis bármilyen eszközbe befektethetnek. Ezt az általános szabályt azonban szigorítják a későbbi részletes szabályok. Így a biztosító nem vásárolhat saját maga által, illetve a kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt. Ez a megszorítás azonban nem vonatkozik a szabályozott piacra - a tőzsdére - bevezetett papírokra.
   
A biztosító a tevékenysége bármely elemét kiszervezheti, ugyanakkor az irányítási és ellenőrzési jognak, illetve a
kockázatvállalásnak a biztosítónál kell maradnia. Ha a kiszervezés miatt az ügyfelet kár éri, akkor a biztosító köteles sérelemdíjat fizetni.
   
A biztosítástechnikai tartalékot úgy határozza meg a törvény, hogy annak nagysága megegyezik azzal az összeggel, amelyet akkor kellene fizetnie a biztosítónak, ha a biztosítási kötelezettségét egy másik biztosítóra ruházná át. Ez a szabály már a Szolvencia II.-ről szóló uniós irányelvnek megfelelés része.

Augusztustól hatályosak a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos törvénymódosítások

A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosítása augusztustól lehetővé teszi a nem művelt borszőlő ültetvény kivágását, illetve a művelést elmulasztó megbírságolását is, a bortörvény módosítása pedig a borhamisítót szankcionálja.

   
Továbbra is él az a szabály, hogy a borszőlőültetvény használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni. Amennyiben az ültetvényét egy éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja az ültetvény rendeltetésszerű művelésére. A továbbra is élő szabályok szerint amennyiben a használó 60 napon belül nem gondoskodik a művelésről, akkor a hegybíró az ültetvényt használatra meghirdeti.
   
A módosítás a felszólítás és a használatra történő meghirdetés közé betesz egy új szabályt: a hegybírónak ilyenkor kötelessége a növénytermesztési hatóságnál kezdeményezni az ültetvény növény-egészségügyi szemléjét.
   
Amennyiben a növénytermesztési hatóság azt állapítja meg, hogy az ültetvény kivágása növény-egészségügyi okok miatt indokolt, felszólítja az ültetvény használóját az ültetvény 45 napon belül történő kivágására. Amennyiben a növénytermesztési hatóság a szemléje során növény-egészségügyi kockázatot nem állapít meg, akkor - a művelés elmulasztása miatt - hektáronként 200 ezer forint bírságot szab ki.
   
Szintén augusztus első napjától hatályos a bortörvény következő kiegészítő szabálya: a hegyközségi tanács közgyűlési határozatban legfeljebb 5 évre eltilthatja az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel,  vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borászati terméket hamisító - vagy hamis termékjelölést alkalmazó - hegyközségi tagot az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés használatától.
   
A tiltás ideje alatt az érintett hegyközségi tag részére kiadott származási bizonyítvány és forgalombahozatali engedély nem tartalmazhatja az adott oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést. A tiltásról értesíteni kell a borászati hatóságot is.

Törvénytervezet az egységes elektronikus-kártya kibocsátási rendszerről

A kormány jövő augusztustól egységes elektronikus-kártya kibocsátási rendszert kíván működtetni, az ennek felépítését és működését szabályozó törvény tervezete szerdán jelent meg a kormány honlapján.

    

A tervezet indoklása szerint az állam nem tesz mást, mint meghatározza a kártyakibocsátás kereteit. A NEK-nek nevezett egységes elektronikus-kártya kibocsátási rendszer egyik célja az, hogy beazonosítsa a kártyabirtokosokat. Ezt a lakcímnyilvántartás alapján, az arckép és az aláírás felismerésével teszi meg. Emellett műszaki előírásokat is tartalmaz a rendszer, de kártyakibocsátást nem végez.
    

A NEK működtetője - hatósági jogkörrel felruházott - államigazgatási szervezet lesz.
    

Az egyes kártyakibocsátók önként csatlakozhatnak a NEK-hez, amely azzal az előnnyel jár, hogy az általuk kibocsátott kártya szélesebb körben lesz alkalmazható. Jelenleg ugyanis szigetszerű fejlesztések zajlanak, különböző platformokra, míg a NEK egységesíti a platformokat.
    

A kibocsátók saját azonosítót adnak az ügyfeleiknek a kártyahasználathoz, a NEK nem tesz mást a kártya használatakor, mint az említett háttér nyilvántartásból azonosítja a kártyabirtokosokat.

forrás: MTI
kép:  iveszprem.hu

Új Ptk.: ha osztalék nem fizethető, munkabér sem jár a tagoknak

Az új Ptk. egyik új szabálya szerint, ha egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak nem teljesíthet semmilyen egyéb kifizetést sem - hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda, amely szerint ebből az is következhet, hogy a tagok a munkaszerződés alapján járó munkabért sem vehetik fel.

Az ügyvédi iroda szerint a tiltás különösen nagy gondot jelent majd az olyan cégeknek, amelyek ösztönzési céllal a munkavállalókat is bevonták a társaság tulajdonosi körébe.

A március 15-éig hatályos társasági törvény már korábban is tartalmazott hasonló szabályt. A régi előírás szerint, ha egy társaság nem fizethetett osztalékot tagjainak, bármely egyéb, polgári jogi jogcímen a tagoknak kifizetett összeget vissza lehetett követelni, ha a tag rosszhiszemű volt. A szabályozás világos céllal született: a tag ne kerülhesse meg az osztalékfizetési korlátokat azáltal, hogy a társaság vagyonát nem osztalékként, hanem például megbízási díjként vagy egyéb kifizetésként veszi ki - ismerteti az iroda.

A március 15-én hatályba lépett Ptk. ezt a korlátozást lényegesen megszigorította. Az új szabályok szerint, ha a társaság osztalékfizetésre nem jogosult, úgy tagjainak semmilyen egyéb jogviszonyra tekintettel nem teljesíthet kifizetést - függetlenül attól, hogy a tag jóhiszemű volt-e vagy sem. Az új szabály a polgári jog keretein kívüli kifizetéseket is tiltja: így a törvény betűje szerint a cég munkaviszonyból származó kifizetéseket sem teljesíthet.

Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje szerint a mai üzleti világban gyakori motivációs eszköz, hogy a tulajdonosok a társaság dolgozóinak - akár minimális mértékben is - társasági részesedést vagy arra beváltható opciót nyújtanak.

Ha egy ilyen cég nem fizethet osztalékot, úgy az új Ptk. alapján a tulajdonosi körbe bevont dolgozóinak munkaviszonyuk alapján sem teljesíthet kifizetést, függetlenül attól, hogy a dolgozóknak munkaszerződésük alapján teljesen jogszerű igényük van a munkabérre. Így például, ha veszteséges a cég, akkor a főkönyvelő, aki ösztönzési célból esetleg 0,1 százalékos üzletrészt kapott a társaság tulajdonából, nem lesz jogosult a hónap végén munkabérfizetésre.

forrás: MTI

Szombaton életbe lép az új polgári törvénykönyv

Március 15-én, szombaton lép életbe az új Polgári törvénykönyv (Ptk.), a kódex a magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét öleli fel nyolc könyvében: ezek a bevezető rendelkezések, az ember mint jogalany, a jogi személy, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog - azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozás -, az öröklési jog és a záró rendelkezések.

Az új kódex csaknem kétszerese a hatályosnak, 1596 paragrafus, ami javarészt abból fakad, hogy a korábban külön törvényben szabályozott családjog és társasági jog is a Ptk. része lett.

   

A közelmúltban Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára arról beszélt: az új kódex életszerűbb szabályokkal erősíti a jogbiztonságot, a szabályozás mintegy fele változik részben vagy teljesen. A változások javarészt a bírói gyakorlatban kialakított és bevált megoldásokon alapulnak, ami megkönnyíti majd a jogalkalmazók munkáját.

   

Székely László, a kodifikációt koordináló miniszteri biztos korábban elmondta: a Ptk.-t előkészítő jogtudósok alapvetően azzal a szemlélettel végezték munkájukat, hogy a bírói gyakorlatban jól működő rendelkezéseket nem szükséges változtatni. Nem változtak az évszázados alapelvek sem, továbbra is a jóhiszeműség és a tisztesség a jogok gyakorlásának alapja.

   

A kódex megalkotói szerint az egyén autonómiáján alapul, egészére a megengedő szabályozás jellemző, mely szerint amit a törvény nem tilt, azt szabad, a rendelkezések többségétől pedig a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. A kötelező szabályokat többnyire a gyengébbik fél védelme indokolja, például a fogyasztóvédelemben.

   

A családjogban az élettársak jogviszonya rendezettebbé válik, az élettársak és házastársak jogai közelednek egymáshoz, a házassági vagyonjog szabályozása pedig bővül, a házassági vagyonjogi szerződések segítségével a házastársak maguk dönthetik el, hogyan rendezik vagyoni viszonyaikat. Ennek különösen nagy jelentősége lehet a vállalkozói és a családi vagyon elkülönítésénél.

   

Kőrös András kúrai bíró korábban egy szakmai rendezvényen arról beszélt: az új Ptk. családjogi könyvének alkalmazásakor a családi és az egyéni érdekek összhangjára kell törekedni. A családjogi bíró feladata a méltányos rendezés, a felek érdekeinek jóakaratú mérlegelése, és ebben nem lehet csupán az a szempont, hogy ki volt a hibás, illetve, hogy a konfliktusban ki legyen a nyertes és vesztes.

   

Hozzátette: a házassági vagyonjogra vonatkozó paragrafusok száma 7-ről 51-re nőtt, a joggyakorlatból kerültek a törvénybe a szerződésben rögzíthető házassági vagyonjogi rendszerek. A közszerzeményi rendszerben önálló a házastársak vagyonszerzése, de ha az életközösség megszűnik, a vagyongyarapodás felére igényt tarthat bármelyik fél. A vagyonelkülönítő rendszerben külön gazdálkodnak a házastársak, nem kell egymással elszámolniuk, egymás tartozásaiért nem felelnek, kivéve a gyermeknevelés és a háztartás költségeit. Az ettől eltérő megállapodás a gyengébb félnek, illetve a családnak a védelmében semmis.

   

A házassági vagyonjognál fontos cél a házasság védelme a házastárs eladósodásával szemben, a harmadik személyek, például hitelezők védelme a házastársak egymás közti csalárd vagyonmozgatásával szemben, továbbá, hogy a házastárs vagyona ne tűnjön el gazdasági társaságokban. A házassági vagyonjogi szerződéseknek lesz országos nyilvántartása éppen azért, hogy az üzleti életben is lehessen erről tájékozódni - mondta korábban Kőrös András, aki szerint az élettársi kapcsolat jogi védelme gyengül, különösen a hosszabb időtartamú, ám gyermektelen kapcsolatok esetében.

   

A szülői felügyelet szabályai terjedelmileg és tartalmilag is változnak, az új Ptk. a szülők felelősségét helyezi a középpontba és elsődleges szerepet szán a szülők megállapodásának.

   

A személyiségi jogok alapját az egyenlő emberi méltóság alkotja. Az új kódex lehetőséget ad a közösség méltóságának védelmére a gyűlöletbeszéddel szemben a perindítás lehetőségének megteremtésével.

   

Újdonság a személyiségi jogok terén a nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíj, amelynek megítéléséhez azonban már nem szükséges a konkrét hátrány, kár - esetenként nehézkes - bizonyítása a perekben.

   

A dologi jog újdonságai közé tartozik az ingó zálogjog internetes nyilvántartása, illetve a telekkönyvi rendszer anyagi jogi szabályainak a Ptk.-ba helyezése.

   

A kötelmi jogi - szerződésekre vonatkozó - könyvben a kódex több, a bírói gyakorlatban bevált szerződéstípust rögzít, így például a lízinget és a faktoringot.

   

Az öröklési jogban változik az özvegyi jog: a túlélő házastárs haszonélvezeti joga már nem terjed ki mindenre, csupán az általa lakott ingatlanra, és az általa használt berendezési tárgyakra, ezenfelül egy gyermekrésznyi tulajdon illeti meg az örökségből.

   

Nő a végintézkedést hagyó szabadsága. A köteles rész - mely végrendeleti öröklésnél is kötelezően jár az örökösnek - az örökség feléről harmadára csökken.

   

Az új Ptk.-t az Országgyűlés 99 százalékban a jogtudósok által megalkotott tartalommal fogadta el, csak néhány olyan terület van, ahol a parlament változtatott a tervezeten, köztük a házassági és az öröklési jog.

   

A régi Ptk. még akár egy emberöltőn át is tovább élhet bizonyos területeken, hiszen az új magánjogi kódex az életbelépése után létrejött jogviszonyokra vonatkozik.

   

Az új Ptk.-hoz kapcsolódóan mintegy 180 törvény módosításáról döntött az Országgyűlés tavaly év végén. A 2013 februárjában elfogadott új Ptk. idén március 15-ei hatálybalépése egyéves felkészülési időt biztosított a jogalkalmazóknak.

   

Az Alkotmánybíróság néhány napja megsemmisítette a még hatályba sem lépett kódex azon rendelkezését, amely méltányolható közérdekhez köti a közszereplők bírálhatóságát, mert az a testület szerint sérti a szólás- és sajtószabadságot.

forrás: MTI

Módosulnak a kkt., Kft., Bt., Rt. szabályai

A március 15-től hatályos új Ptk. megtartja az eddigi gazdasági társasági formákat, de a szabályok egy  része változik, az egyik legjelentősebb ezek közül, hogy a kft-k törzstőkéje ismét 3 millió forintra emelkedik.

Az új szabályok szerint a közkereseti társaság (kkt.) tagjai a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, a közös vagyon által nem fedezett kötelezettségekért pedig korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy a hitelező a kkt. bármely tagjától követelheti a teljes tartozást.

   

A kkt. a jogi terminológiában személyegyesítő társaságnak minősül. Amennyiben bármelyik tag - személyesen - tartozik valakinek, a hitelező nem elégítheti ki a követelését a társaság vagyonából. Arra viszont lehetősége van, hogy a hitelező megkapja a kkt.-tól az adott tagra jutó vagyont. Amennyiben a hitelező végrehajtást kért a vagyonra, akkor a tag helyett felmondhatja annak a kkt.-ban viselt tagságát.

   

A tagok korlátlan felelőssége abban is megnyilvánul, hogy ha egy tag kilép a társaságból, 5 évig még felel a kilépéskor meglévő tartozásokért.

   

Amennyiben egy tag meghal, az örököse beléphet helyette a társaságba. Ez azonban nem kötelező, de az örökség erejéig 5 évig köteles helytállni azokért a tartozásokért, amelyek a korábbi tag halálakor fennálltak.

   

A kkt. átalakulhat betéti társasággá (bt.) viszont a korábbi tagoknak nem egyszerű megszabadulniuk a korlátlan felelősségtől. Akik a bt. beltagjává válnak, értelemszerűen továbbra is korlátlanul felelnek a jogelőd tartozásaiért is. A kültagokká váló korábbi kkt.-tagok is korlátlanul felelnek még 5 évig a korábbi cég tartozásaiért.

   

A betéti társaság (bt.) fogalma változatlan a március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) is: a beltag korlátlanul, míg a kültag csak a vagyoni betétével felel a társaságnak a vagyona által nem fedezett kötelezettségeiért.

   

A Ptk. nagyon szűkre fogja a bt.-k szabályozását, arra hivatkozva, hogy a közkereseti társaságok (kkt.-k) szabályait kell alkalmazni ezekre is. Ezt az is indokolja, hogy mindkettő az úgynevezett személyegyesítő társaságok körébe tartozik. Azt azért megszabja az új Ptk., hogy a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője, ügyvezető viszont lehet, ha a társasági szerződés így rendelkezik. Amennyiben a beltag kültaggá válik, még 5 évig korlátlanul felel a társaságnak az új státuszba lépés előtt keletkezett tartozásaiért.

   

A korlátolt felelősségű társaság (kft.) meghatározása sem változik, így a tagok csak a törzsbetéteikkel felelnek a társaság kötelezettségeiért. Lényeges változás ugyanakkor, hogy a szabályozás ismét 3 millió forintra emeli a törzsbetétek összegét, a törzstőkét. Jelenleg a kft. törzstőkéje 500 ezer forint.

   

Az új szabályok szerint március 15-től már csak a megemelt összeggel lehet új kft.-t alapítani, míg a régieknek - a hatályba lépéstől - két évük van a tőke felemelésre. Ha egy kft. nem kíván törzstőkét emelni, akkor átalakulhat bt.-vé, vagy pedig kkt.-vé.

   

Könnyítés ugyanakkor a kft. alapításánál az, hogy nem kötelező befizetni egészében a törzsbetéteket. A tagok a társasági szerződésben rendelkezhetnek arról, hogy a törzsbetétetek mekkora hányadát kötelező pénzben letenni, és a többit az éves nyereségekből töltik fel. A feltöltésre azonban csak 3 év áll rendelkezésre.

   

Az új Ptk. szerint részvénytársaságot csak zártkörűen (zrt.) lehet alapítani, ez akkor válik nyilvánossá (nyrt.) amikor bevezetik a tőzsdére. A tőzsde bármelyik szabályozott piac lehet, nem előírás a részvényeknek a Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetése.

   

A zrt. alaptőkéje legalább 5 millió, míg az nyrt.-é legalább 20 millió forint. A pénzbeli hozzájárulásnak az alapításkor el kell érnie az alaptőke 30 százalékát. A törvény kimondja, hogy a részvény névérték alatti kibocsátása semmis. Ugyanakkor a dolgozói részvények a névérték alatt - ingyen, vagy pedig kedvezményes áron - is kibocsáthatók.

   

Kiemelésre érdemesek a dolgozói részvények. Ezeket az alaptőke felemelésekor, annak 15 százalékáig lehet forgalomba hozni. Amennyiben a dolgozó távozik a cégtől, 6 hónapon belül eladhatja a részvényét. Amennyiben ezt elmulasztja, a következő közgyűlés rendelkezik a bevonásról, de a névérték akkor is jár a volt dolgozónak. Ugyanez a szabály akkor, ha a dolgozó meghal és a részvényét valaki örökli.

   

A törvény a gazdasági társaságokról szóló rész végén szól a befolyásszerzésről, amelynek szabályait a zrt.-re és a kft.-re kell alkalmazni. Aki ezekben a társaságokban megszerzi - akár közvetlenül, akár közvetetten - a szavazatok háromnegyedét, az köteles ezt a tényt 15 napon belül bejelenteni a cégbíróságnak.

   

A bírósági közzétételtől számítva 60 napon belül bármelyik tag kérheti, hogy a minősített többséggel rendelkező tulajdonos az ő részét vegye meg. Az ár a piaci érték, de a vételárnak el kell érnie a cég saját tőkéjének az eladásra kínált üzletrészre eső részét.

forrás: MTI - kép: budapestitudakozo.hu

Több, a társaságokra vonatkozó szabály is változik

A gazdasági társaságokra vonatkozó több szabály is változik a március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyvnek (Ptk.) alapján.

Az új Ptk. az eddigi gazdasági társasági formákat megtartja, így a személyegyesítő típusú közkereseti- illetve betéti társaságot, továbbá a vagyonegyesítő típusú korlátolt felelősségű- és részvény társaságot. Ezek mellett a szövetkezet és az egyesülés olyan jogi személy, amely gazdasági tevékenységet (is) folytat, de nem minősül gazdasági társaságnak.    A változó szabályok nagy része az egyszerűsítést, a társaságok működésének megkönnyítését szolgálja, az alapító dokumentumok tartalma például sokkal szabadabb lehet, a kötelezően megfogalmazott tartalmat azonban nem lehet megkerülni, mivel akkor a cégbíróság nem jegyzi be a társaságot.

   

Az új Ptk. a jogi személyek körében szabályozza a gazdasági társaságokat is, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes társaságok tagjai ne feleljenek korlátlanul a vagyonnal nem fedezett tartozásokért. A közkereseti társaság tagjainak, továbbá a betéti társaság beltagjainak ugyanis továbbra is korlátlan a felelősségük.

   

A nonprofit jelleg kimaradt a társaságok szabályai közül. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy egy gazdasági társaság a létesítő okiratában úgy döntsön: a nyereségét visszaforgatja az alaptevékenységébe.

    

Március 15-től minden gazdasági társaság jogi személy lesz. A jogi személynek jogai és kötelezettségei lehetnek, de ezek nem terjedhetnek ki az olyan jogokra és kötelezettségekre, amelyek személyhez kötődnek. A jogi személynek van saját neve, a tagjaitól elkülönült vagyona, és az ügyvezetését, valamint képviseletét ellátó szervezete is.

   

A gazdasági társaság alapítása a létesítő okirat - a társasági szerződés - aláírásával kezdődik, amelyet közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

   

Vannak olyan tevékenységek, amelyeket csak akkor végezhet egy cég, ha arra képesítéssel rendelkező személlyel rendelkezik. Az ilyen személy akár munkaviszonyban, akár polgári - például megbízási - jogviszonyban állhat a társasággal.

   

Az alaptőkéhez való nem pénzbeli hozzájárulást - az apportot - úgy szabályozza az új Ptk., hogy az lehet követelés is, amennyiben azt az adós elismerte, vagy jogerős bírósági határozaton alapul. Azt azonban nem engedi meg a törvény, hogy valaki az apportot "ledolgozza" a társaságban.

   

Az apport értékét a társaság tagjainak kell elfogadniuk. Azok, akik a szolgáltatáskori értéknél nagyobb értéken fogadták el az apportot, az ebből eredő kárért ugyan úgy felelnek, mint aki azt értéken felül beadta a társaságba.

   

A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő látja el, mégpedig munkaviszonyban, vagy pedig megbízás alapján. Az ő munkáját a cégvezetők segítik. Annak sincs akadálya, hogy a társaság telephelyeit - korlátozott hatáskörű - cégvezetők irányítsák.

   

A vezető tisztségviselő a cég jogutód nélküli megszűntekor is felel a hitelezők kielégítetlen követeléseiért. Ennek azonban az a feltétele, hogy a vezető tisztségviselő - a fizetésképtelenség beállta után - nem vette figyelembe a hitelezők érdekeit.

   

Amennyiben a társaság saját tőkéje - két egymást követő évben - nem érte el a törvényben előírt jegyzett tőkét, akkor át kell alakulnia olyan társasággá, amely a kötelező tőke-előírásnak megfelel.

forrás: MTI

30 törvényt érint idén a költségvetést megalapozó jogszabályok módosítása

Harminc törvényt érint a jövő évi központi költségvetést megalapozó törvények módosítására vonatkozó törvényjavaslat, amelynek tartalma összhangban áll a 2014-es büdzsé keretszámaival és előirányzataival - hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkárának keddi expozéjában.

forrás: MTI - kép: piacesprofit.hu

Cséfalvay Zoltán az előterjesztés általános vitáját megnyitó felszólalásában a parlamentben jelezte, hogy a törvényjavaslat a 2014. évi központi költségvetési törvénnyel szoros egységet alkot, annak végrehajtását szolgálja.

   

A változtatások között említette, hogy a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény módosításával a jövőben az önkormányzat és a hitelezői között az adósságrendezési eljárás vagyonfelosztási szakaszában is születhet megállapodás.

   

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítása meghatározza azokat az adósságot keletkeztető ügyleteket, amelyek kötelezettjévé az önkormányzat csak a kormány engedélyével válhat. Emellett lehetővé válik az önkormányzat részéről hosszú lejáratú működési hitel felvétele, ha az önkormányzat fizetési kötelezettségét jogerős és végrehajtható bírósági határozat mondja ki.

   

Az államháztartásról szóló törvény módosításával a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a támogatás visszafizetésekor fizetendő ügyleti kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresére emelkedik.

   

Fontos változásnak nevezte Cséfalvay Zoltán, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosításával a kormány bevezeti a kiemelt ápolási díj jogintézményét. Az ápolási díj a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozót ápoló személy számára biztosítható ellátás, amelynek célja azok segítése, akik hozzátartozójuk ápolása miatt nem tudnak kereső tevékenységet folytatni. Ennek mértéke az ápolási díj alapösszegének 180 százaléka.

   

Szintén újdonság, hogy a hulladéklerakási járulékbevételek a jövőben a központi költségvetés közvetlen bevételét képezik. A hulladéklerakási járulék a jelenleg hatályos végrehajtási szabályok alapján több tárca feladatainak finanszírozását szolgálja, ami rontja a bevételek felhasználásának átláthatóságát - jegyezte meg az államtitkár.

   

Azt mondta, a sportról szóló törvény módosítása az állami sportcélú támogatások kifizetését gyorsítja. A Magyar Olimpiai Bizottságnak a módosítás alapján már a tárgyévet megelőző év november 30-ig továbbítania kell az állami sportcélú támogatásokra vonatkozó szabályozási koncepcióját, a sportpolitikáért felelős miniszter részére - ismertette Cséfalvay Zoltán.

   

A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az a nem magyar állampolgárságú kiskorú is járhasson óvodába, illetve iskolába, akinek a szülei nem végeznek kereső tevékenységet Magyarországon.

   

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításával az állami felsőoktatási intézmények fenntartójának valamennyi döntési joga egy helyen, a fenntartónál lesz.

   

Az államtitkár kitért arra: a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény módosítása megteremti a koncesszióval kapcsolatos feladatok ellátását elősegítő nonprofit gazdasági társaság, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Részvénytársaság stabil működéséhez szükséges finanszírozási rendszert, rendelkezik a koncessziós bevétel rendszerszerű szabályos kezeléséről és elszámolásáról. Ezt követően a koncessziós díjak számlázását, a díjak beszedését, valamint a követeléskezelést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium látja el ezen részvénytársaság közreműködésével - mondta.

Új büntetés-végrehajtási törvény készül

Új büntetés-végrehajtási törvény készül, mert ma már sem a társadalmi igényeknek, sem az európai uniós normáknak nem felel meg az az 1979-es törvényerejű rendelet, amely alapján a szervezet dolgozik - mondta Pintér Sándor pénteken Balassagyarmaton, a büntetés-végrehajtási szervezet napjának központi ünnepségén.

forrás: MTI - kép: hirado.hu

A belügyminiszter közölte: a kormány elfogadta a parancsnoki állomány által kidolgozott koncepciót, a törvény szövegezésére pedig társadalmi vitát indítottak.

    

Pintér Sándor hozzátette: reméli, hogy az Országgyűlés még ebben a ciklusban elfogadja az új kódexet, amely áttekinthető keretet a jogalkalmazáshoz, az állomány munkájához, egyben új szakmai elveket vezet be.

    

Ünnepi beszédében a miniszter összetettnek és nehéznek nevezte a büntetés-végrehajtás feladatát, mert nemcsak őrzik, hanem nevelik, oktatják is az elítélteket, igyekeznek megváltoztatni a szemléletüket, és legnagyobb feladatuk, hogy visszavezessék őket a társadalomba.

    

Ez a fő célja a fogvatartottak foglalkoztatásának is - mondta Pintér Sándor.

    

Beszélt arról is, hogy az intézeteknek meg kellett birkózniuk a személyi állománynak és az elítélteknek is nehézséget jelentő túlzsúfoltsággal is.

    

A Belügyminisztérium csak azzal tudott segíteni, hogy újabb körleteket nyitott meg, illetve újabbak építésére tett javaslatot, és megszerzi hozzá az anyagi hátteret - mondta, kiemelve, hogy a zsúfoltság nem járt együtt rendkívüli események növekedésével.

    

A Büntetés-végrehajtási Szervezet Napját 18. éve rendezik meg. A pénteki balassagyarmati ünnepségen elismeréseket adtak át a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársaknak, és csapatzászlót vehetett át a Balassagyarmati Fegyház és Börtön személyi állománya. Ezzel a 168 éves múltra visszatekintő, kiemelkedő munkát ismerték el.

    

Az elismerést Budai István parancsnok köszönte meg, aki kitért arra, hogy a Balassagyarmaton elhelyezett fogvatartottak körében csaknem teljes a foglalkoztatás. Az intézetben 500 elítélt van, az állomány 150 fős. A börtön számos reintegrációs programot indított, hogy javítsa a szabadulók munkaerőpiaci helyzetét. A börtön területén működő Ipoly Cipőgyár Kft. átlagosan 220 elítéltet foglalkoztat.

    

Az ünnepségen Zsigó András, a Belügyminisztérium személyi főosztályának vezetője bejelentette, hogy Csóti András büntetés-végrehajtási vezérőrnagyot, megbízott országos parancsnokot szeptember 8-i hatállyal országos parancsnokká nevezte ki a belügyminiszter.

Augusztus elsején lép hatályba az egyházügyi törvény módosítása

A módosított egyházügyi törvény augusztus elsején hatályba lépő új szabályozása szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést.

   

forrás: MTI - kép: atv.hu

A parlament június 26-án szabályozta újra az egyházként való elismerés rendjét, miután az Alkotmánybíróság (Ab) az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. A 237 igen szavazattal, 72 nem ellenében elfogadott új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést.

  

Az egyházi törvény módosítása kimondja: vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és bevett egyházak lehetnek. Utóbbiak az Országgyűlés által elismert egyházak, míg a vallási tevékenységet végző szervezeteket a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba.

  

A bevett egyházként való elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működjön Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezzen. A szervezettel szemben nemzetbiztonsági kockázat nem merülhet fel. Új feltétel a közösségi célok érdekében való együttműködés.

  

A vallási tevékenységet végző szervezet egyházkénti elismerését a szakminiszternél kell előterjeszteni, akinek az eljárásba szakértőket is be kell vonnia. Ezt követően a tárcavezető továbbítja állásfoglalását az Országgyűlés vallásügyi bizottságának, amely előkészíti az erről szóló parlamenti javaslatot, a Háznak pedig 60 napon belül kell döntenie. Az egyházkénti elismerés menetének részletszabályai szerint a vallásügyi, valamint a nemzetbiztonsági bizottság is kap feladatot az elismerési eljárásban, mielőtt a Ház meghozza döntését.

  

Azok a vallási szervezetek, amelyeknek az Országgyűlés nem biztosít bevett egyházi státust, kérhetik a parlamenti határozat felülvizsgálatát az Ab-tól. A mostani törvénymódosítással ugyanis változik az Ab-törvény is, megteremtve az Országgyűlés döntésével szembeni jogorvoslat lehetőségét. Így az Ab felülvizsgálhatja az egyházkénti elismerést elutasító parlamenti határozatot - az érintett szervezet indítványára. Továbbra is adott azonban az elutasított kezdeményezés egy évvel későbbi ismételt megindításának lehetősége.

  

Egy módosítással rögzítették a törvényben, hogy a hitéleti oktatás költségeit az állam biztosítja.

Kúriai döntés a jogos védelem egységes értelmezéséről és alkalmazásáról

A Kúria jogegységi döntést hozott a napokban a jogos védelem egységes bírósági értelmezése és alkalmazása érdekében - mondta Kónya István, a legfelsőbb bírói fórum elnökhelyettese, büntetőkollégiumának vezetője az MTI érdeklődésére.

  

forrás: MTI - kép: richoip.com

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) július 1-jei hatálybalépésére figyelemmel a Kúria büntetőkollégiumának ülése Kónya István indítványára, Darák Péter kúriai elnök vezetésével jogegységi tanácsként felülvizsgálta a Legfelsőbb Bíróság korábbi, az élet és testi épség büntetőjogi védelmével kapcsolatos irányelvét. A legnagyobb változások a jogos védelemmel kapcsolatosak - mondta a kollégiumvezető.

   

Kónya István kiemelte, hogy a jogos védelem szabályozása nemcsak az új Btk.-ban változott lényegesen, hanem bekerült az Alaptörvénybe is, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

   

E védekezés deklarálása alkotmányos alapjogként és szabályozása az új Btk.-ban olyan felhatalmazást ad a polgároknak, amely "a jogtalansággal szembeni ellenállást többé nem kivételes lehetőségnek, hanem mindenkit megillető természetes alapjognak ismeri el" - mondja ki a bíróságok számára kötelező jogegységi határozat, amely szerint a jogtalan támadás kockázatát a támadónak kell viselnie. A jogos védelmi helyzet pedig mindaddig fennáll, ameddig a megtámadott okkal tarthat a támadás megkezdésétől vagy folytatásától.

   

A törvény szerint "a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől".

   

A jogos védelem túllépéséért a védekező csak akkor felel, ha a jogtalan támadás elhárításának enyhébb, de célravezető módját tudatosan mellőzte. Nem büntethető, ha a támadás elhárításának szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépték túl.

   

A Kúria döntése a jogos védelemnek több korlátját sorolja fel. Szóbeli cselekményekkel szemben nem vehető igénybe, megtorlásként nem alkalmazható. A kölcsönös kihívás elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozza létre. A támadás kiprovokálása megfosztja a védekezőt az elhárítás jogszerűségétől. Végül: a javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó cselekmény elhárítása a támadó életének kioltását általában nem eredményezheti.

   

A jogtalan támadás értékelése során kiderülhet, hogy az inkriminált magatartás nem indokolta az elhárító cselekményt, például a támadó személyének vétőképtelensége vagy a magatartás súlytalansága miatt. Így jogos védelmi helyzet hiánya állapítható meg például, ha súlyosan mozgáskorlátozott vagy kisgyermek tanúsít támadó magatartást.

   

Merőben újak a Btk. úgynevezett szituációs jogos védelmi helyzetre vonatkozó rendelkezései. Ezek szerint a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha azt személy ellen éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan követik el, továbbá, ha lakásba éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan, illetve a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen hatolnak be.

   

A kötelező törvényi vélelem - amely szerint ezekben az esetekben a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha "a védekező életének kioltására is irányult volna" - azt eredményezi, hogy fel sem merülhet a védekezés támadáshoz viszonyított arányosságának méricskélése, hiszen élet elleni támadás esetén a védekező akkor sem büntethető, ha a támadó élete árán hárította el a támadást.

   

A Kúria kiemelte, hogy a jogtalanul megtámadottak az elkövetőhöz képest eleve többszörös hátrányban vannak, hiszen az elkövető dönt a támadás céljáról, helyéről, idejéről, módjáról, míg a védekező felkészületlen. A védekezés teljes szabadságát a törvény olyan elkövetési módok esetén ismeri el, amelyekben a megtámadott még inkább kiszolgáltatott, a jogtalan támadás elhárítása még esélytelenebb, kockázatosabb.

   

A Kúria kimondta azt is, hogy jogtalan behatolás a lakásba csak aktív magatartással valósítható meg - tehát az például nem jogos védelmi helyzet, ha a jogszerűen bejutó személy felszólítás ellenére nem távozik. A lakásba vagy a hozzá tartozó bekerített helyre történő jogtalan behatolás esetén ugyanakkor az elhárító cselekmény nemcsak önvédelem, hanem más javainak oltalma is lehet.

   

Az úgynevezett megelőző jogos védelem Btk.-ban rögzített, négy éve élő szabályai szerint nem büntetendő, aki a maga vagy mások személye, illetve javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz - feltéve, ha mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható azért, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. Ezzel kapcsolatban a Kúria arra figyelmeztet, hogy az élet kioltásával járó megelőző védelem azonban emberölésnek minősülhet.

   

Kónya István elmondta: alapvetően azért van szükség jogos védelemre, mert az állam nem mindig tudja megvédeni polgárait. Abszurd az a beállítás, hogy az új rendelkezések nyomán eszkalálódik az erőszak. Azok a spekulatív példák, amelyek szerint valaki például haragosát, hitelezőjét csapdába csalja, hogy a jogos védelem örve alatt büntetlenül megölje, előre kitervelten elkövetett emberölést jelentenek - fogalmazott. Annak pedig társadalom-lélektani szempontból érdekes lenne megtalálni a magyarázatát, hogy a nyilvánosságban miért bukkanhatnak fel olyan hangok, amelyek az erőszakos bűnözőket féltik az áldozatoktól, és aggódnak a támadók testi épségéért - tette hozzá.

Módosul a hegyközségi törvény

A hegyközségi tagoknak, valamint a szőlészeti és borászati felvásárlóknak hegyközségi járulékot kell fizetniük annak a hegyközségnek a részére, amelynek működési területén tevékenykednek - egyebek mellett ezzel egészül ki augusztus 1-jétől a hegyközségi törvény.

  

A hegyközségi járulék mértékét és felhasználásának célját - a választmány javaslata alapján - minden év május 31-ig a közgyűlés határozza meg. A hegybíró a kivetett járulékot az érintettekkel határozatban közli.

  

A hegyközségi járulék alapja a szőlőtermelőknél az ültevény területe és a megtermelt szőlő mennyisége. A borászati termelőnél a járulékot az általa művelt szőlőültetvény területe és a feldolgozott szőlő-, valamint bor mennyisége határozza meg.

  

A szőlészeti és borászati felvásárló pedig a felvásárolt szőlő, must, illetve bor mennyisége alapján fizeti a járulékot.

  

A szőlészeti termelőnek nem kell hegyközségi járulékot fizetni azon megtermelt szőlőmennyiség után, amelyet borászati termelőnek, vagy szőlészeti és borászati felvásárlónak értékesített.

  

A törvény másik kiegészítése szerint az illetékes miniszter - a hegyközségi szervezetek tisztújításának felügyeletére, továbbá a hegyközségek működésének elősegítésére - miniszteri biztost nevezhet ki.

  

A miniszteri biztos jogosult - egyebek mellett - részt venni a hegyközségi szervezetek közgyűlésén és más testületi ülésén, továbbá jelentést, tájékoztatást kérhet a hegyközségi szervezetek tisztségviselőitől, valamint a hegyközségi szervezetekkel foglalkoztatási vagy megbízási jogviszonyban levő személytől.

  

A biztos feladata még a hegyközségi szervezetek tisztújításának az elősegítése. Ebben a körben javaslatokat, módszertani ajánlásokat tehet, és intézkedéseket kezdeményezhet.

forrás: MTI

Felügyeleti díjat fizetnek éjszaka a világörökségi területen működő szórakozóhelyek

A világörökségi területen működő, szeszes italt árusító vendéglátóhelyek és boltok az éjszakai nyitva tartásért felügyeleti díjat fizetnek - a kereskedelmi törvény ezt szabályozó módosítása augusztus elsején lép hatályba.
   
Az éjszakai nyitva tartás az éjfél és a hajnali 6 óra közötti időszakot jelenti. A helyi - Budapesten a kerületi - önkormányzat a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó többletfeladatokhoz igazodó felügyeleti díjat rendeletben szabályozza.
  
A díj alapja a vendéglőknél az engedélyben szereplő befogadóképesség. A boltoknál három négyzetméterenként egy fő alapján kell a díjat fizetni.
  
A törvény csak a díj maximumát rögzíti. Ez személyenként és éjszakánként legfeljebb 20 forint lehet. A felügyeleti díj összege az üzlet éves korrigált iparűzési adóalapjának fél százalékát nem haladhatja meg.
  
A felügyeleti díjat negyedévente, a negyedévet követő hónap 15-éig kell majd megfizetni az illetékes önkormányzat erre a célra létrehozott számlájára.

forrás: MTI

Földtörvény - Az új szabályozás hatása az agrárpolitikára

A mezőgazdaság 3-4 százalékos GDP-részesedése miatt nem lehet a nemzetgazdaság húzóágazata, de mindenképpen stratégiai terület, és sikerágazattá is tehető - sőt részben már ma is az.  

Egyebek mellett erről is beszélt Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) főigazgatója az MTI-nek annak az összegzésnek a kapcsán, amelyet egy, az új földtörvénnyel foglalkozó szakmai tanácskozáson ismertetett a napokban a Kúrián.
 
A főigazgató szerint a jelenlegi társadalmi és politikai feltételek mellett - tekintettel az ország stabilitásának jövőbeni szempontjaira - nehéz lett volna a jelenleginél jobb földforgalmi törvényt kodifikálni. Hozzátette: látni kell ugyanakkor, hogy a hatályba lépő törvénynek az alapvetően pozitív hozadékai mellett vannak negatív hatásai is.
 
A pozitív hozadékok - amelyek elsősorban társadalmiak - között említette a vidéki családi közösségek termelési közösségként való megszervezését, a helyi vállalkozások gyarapodását, a közepes méretű agrárüzemek számának növekedését, a regionális élelmiszer gazdaság bővülését, valamint a földforgalom és földhasználat spekulatív elemeinek korlátozását.
 
A negatív externáliák - amelyek főként gazdaságiak - közé sorolta egyebek mellett az állatállomány esetleges csökkenését, a foglalkoztatás mérséklődését, az esetleges vagyonvesztést, továbbá a mindezek miatt jelentkező esetleges ágazati, gazdasági teljesítmény visszaesését.
 
Véleménye szerint a magyar mezőgazdaság az elmúlt két-három évtizedben nem volt olyan kedvező gazdasági helyzetben, mint napjainkban. Ennek fontosabb okaiként említette a mezőgazdasági termékek árának emelkedését, az uniós támogatási rendszert, valamint a több mint 20 éve stabil üzemszerkezetet.
 
Ezt a megállapítást támasztotta alá a szakember többek között azzal, hogy a mezőgazdasági vállalkozások adózás előtti eredménye - szinte folyamatos növekedés mellett - 2011-ben 137,9 milliárd forintot tett ki, míg az elmúlt évben - a kedvezőtlen időjárási hatások ellenére is - az előzetes adatok szerint meghaladhatja a 150 milliárd forintot.
 
Megemlítette azt is, hogy a mezőgazdasági hitelállomány a válság ellenére nem csökkent számottevő mértékben: a társas vállalkozások összesített kölcsönösszege most is 300 milliárd forint feletti. Emellett a lejárt hitelek aránya is rendkívül alacsony: míg a nemzetgazdaságban 4-5 százalék, a mezőgazdaságban 0,33 százalékot tesz ki.
 
Emlékeztetett: Magyarországon az uniós tagságot megelőzően a mezőgazdaság évente mintegy 200 milliárd forintos támogatást kapott, míg az ország uniós tagságát követően ez a támogatás jelentős mértékben emelkedett. Ez a múlt évben meghaladta a 600 milliárd forintot, aminek döntő részét uniós források biztosították. Mindez az ágazat stabilitására is jótékony hatással volt.
 
Jelezte, az ország mezőgazdaságát a termelési struktúra szempontjából a sokszínűség jellemzi. Vannak társas, egyéni és nem üzemszerűen termelő, ház körüli termelést folytató gazdaságok is az ágazatban. A főigazgató úgy vélekedett, hogy a közepes méretű birtokok erősítése mindennek fényében jogosnak ítélhető. Hozzátette: ez nem okoz gazdaságilag gondot és teljesíti a társadalmi elvárásokat is. Ez az erősödés most is folyik - ami az 50-500 hektár közötti üzemméretet jelenti - de csak mérsékelt ütemben.
 
Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a preferált kategória gazdaságai elsősorban szántóföldi növényeket termelnek, kevesen foglalkoznak állattartással és kertészettel, ami kedvezőtlenül hat a foglalkoztatás növelésére. Az 50-500 hektár közötti gazdaságok 74,2 százaléka döntően a szántóföldi növénytermesztésben érdekelt, általában csak gabonát és olajos magvakat termel. Ez biztosíthatja ugyan egy család megélhetését, de egész évre szóló munkát nem ad. Ha ezen nem sikerül változtatni, az üzemszerkezet megváltoztatása nem segíti a kormány foglalkoztatás bővítési céljait.
 
A főigazgató beszélt az új föltörvényben meghatározott 1200 és 1800 hektár feletti gazdaságok szerepéről a magyar agrárium termelési szerkezetében. Jelezte: az 1200 hektár feletti területtel rendelkező gazdaságok száma most 518, ami az összes, a magyar mezőgazdaságban működő - a KSH által regisztrált - gazdasági egység számának 0,1 százaléka. Viszont ezek a gazdaságok használják a mezőgazdasági terület negyedét és tartják - például - a tehénállomány 44 százalékát. Az 1800 hektár feletti területtel bíró gazdaságok aránya 0,05 százalék a magyar mezőgazdaságban, számuk pedig 280-ra rúg.
 
A földhasználati korlát bevezetésének elméletileg következményei lehetnek: elveszhet a teljes tehén- és sertésállomány 28 százaléka - ez 100 ezer tehenet és 700-800 ezer sertést jelent - továbbá megszűnhet 7500 munkahely, az összes munkahely 8,6 százaléka, továbbá a vagyonvesztés elérheti a 100-150 milliárd forintot. Ezzel szemben birtokpolitikai célra felszabadulna 612 ezer hektár.
 
Úgy vélekedett ugyanakkor: a földhasználati korlát bevezetésének tényleges hatása nem lesz ilyen drasztikus, mert tompítja azt, hogy a földhaszonbérleti szerződések lejárta elhúzódik, de a birtokpolitikai célokra rendelkezésre álló területen is kialakulhatnak állattenyésztéssel és kertészkedéssel foglalkozó gazdaságok. Kiemelte, hogy a földforgalmi törvény későbbiekben megalkotásra kerülő kiegészítő jogszabályai lehetőséget biztosíthatnak a földforgalmi törvény pozitív hatásainak erősítésére és a meglévő kockázatok mérséklésére. Ezzel a lehetőséggel élni kell - mondta a főigazgató.

forrás: MTI

Sok jogszabály módosul az új Ptk. miatt

Sok jogszabály módosul a jövő év március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) miatt, változás lesz például, hogy ingyen lehet majd hozzájutni csoportosított céginformációhoz, a volt cégvezető pedig kötelezhető lesz arra, hogy a csődeljárás során ki nem elégített követeléseket maga fizesse meg .   

A kormány honlapján megjelent törvénytervezet sorra veszi a módosítandó törvényeket. A csődtörvény módosítása kimondja: ha a felszámolás során a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján nem jut pénzéhez minden hitelező, akkor képbe kerül a korábbi ügyvezető. Az ő felelősségének megállapítását bármely hitelező, vagy - az adós nevében - a felszámoló is kérheti a bíróságtól.

A cégtörvény részletesen szól a vezető tisztségviselő eltiltásáról. A cégbíróság eltiltja ettől a pozíciótól azt, akinek felelősségét a felszámolási - vagy kényszertörlési - eljárás során, ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította. További feltétel, hogy az illető a fizetési kötelezettségét nem teljesítette.

Az eltiltás alatt álló személy nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, vagy egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője sem. Az eltiltás öt évre szól.

Az ügyvéd, csak akkor hitelesítheti automatikusan a cég képviselőjének aláírás mintáját, ha őt személyesen ismeri. Ellenkező esetben az ügyvéd megkeresi a személyi adat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetői engedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást, illetve a központi idegenrendészeti nyilvántartást.

Szintén a cégtörvény mondja ki, hogy a csoportosított céginformációkhoz ingyenesen lehet hozzájutni. Ilyen valamely jogi személy - vagy egyéb szervezet - cégtulajdonosi minőségére, képviseleti jogosultságára vonatkozó adat, továbbá az is, hogy egy magánszemély  mely cégeknél lát el vezető tisztséget vagy felügyelőbizottsági tagságot.

Jelenleg ilyen információhoz csak a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, és más hivatalos szerv juthat hozzá. Más információkérő csak akkor juthat hozzá csoportosított adatokhoz, ha azok a törvényben biztosított jogai gyakorlásához vagy törvényes érdekei védelmében szükségesek. Ekkor az információkérőnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell.

forrás: MTI

Új büntetés-végrehajtási kódex megalkotásáról döntött a kormány

Új büntetés-végrehajtási (bv) kódex megalkotásáról döntött a kormány - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerdán az MTI-vel.    

A tájékoztatás szerint a jelenlegi - 1979-es -, idejétmúlt törvényerejű rendelet helyett az új büntető törvénykönyvvel (Btk.) harmonizáló törvényben kívánja szabályozni a büntetés-végrehajtást a kormány.
  
Mint írták, a kódex megalkotását az új büntető törvénykönyv (Btk.) hétfői hatálybalépése, a törvényerejű rendelet hatálybalépése óta bekövetkezett társadalmi, büntetőpolitikai és szakmai meggyőződésbeli változások, valamint a nemzetközi követelmények indokolják.
  
A közlemény szerint olyan, a Btk. által bevezetett új jogintézményekkel harmonizáló, a büntetőjogi kódexszel egységes rendszert alkotó törvény megalkotása szükséges, amely az új büntetésekkel, intézkedésekkel, valamint a kidolgozott egyéb módosításokkal összhangban új alapokra helyezi a büntetés-végrehajtást. A hatályos szabályozástól eltérően a koncepció szerint az új büntetés-végrehajtási kódex meghatározná a bv-jogviszony fogalmát, és önálló címként rögzítené a szabadságvesztés végrehajtásának alapelveit, kijelölve ezzel a legfőbb irányvonalakat.
  
A koncepció szerint a fogvatartottak jogait és kötelezettségeit egyértelműen és a büntetés-végrehajtás biztonságát szem előtt tartva határozzák meg. Az új törvénykönyv és a koncepció alapján megvalósuló fejlesztések eredményeként enyhülne a bv-intézetek zsúfoltsága is - közölték.
  
A kódexben nagyobb szerepet kapna az elítéltek társadalomba visszailleszkedésének elősegítése, az elítéltek hatékonyabb oktatása és foglalkoztatása, a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítása, valamint az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítása - olvasható a közleményben.
  
Emlékeztettek arra, hogy az utóbbi célért már eddig is történtek intézkedések, az elmúlt másfél évben egyebek mellett Baracskán péküzem létesítését, a budapesti Kozma utcai bv-intézetben bútorgyártáshoz használatos gépek beszerzését, Balassagyarmaton direktfröccsöntő üzem, Állampusztán pedig baromfivágóhíd létrehozását támogatta a Belügyminisztérium.
  
Hétfőn lépett hatályba az új, a korábbinál több tekintetben szigorúbb Btk., amely egyes bűncselekményeknél 12 évre szállította le a büntethetőség korhatárát, szigorított egyes büntetési tételeket, bevezetett új büntetési nemeket, például az elzárást, új bűncselekményként a jogellenes termőföldszerzést és a gazdasági csalást, megszűntek a drogfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályok és szigorodott az ittas vezetés szabályozása is.

forrás: MTI

Új Btk. - Jobbik: az új büntető törvénykönyvnek nincs megfelelő elrettentő ereje

A Jobbik véleménye szerint sem a hétfőn hatályba lépett új büntető törvénykönyv (Btk.), sem a rendőrség nem rendelkezik megfelelő elrettentő erővel - közölte Mirkóczki Ádám keddi telefonos sajtótájékoztatóján.  

A szóvivő elöljáróban utalt Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elmondott szavaira, amelyek szerint Magyarország ma már erős, és jobban teljesít a rend és a biztonság védelme területén is. Idézte a kormányfő azon kijelentését is, amelyik szerint már nem kell félni attól, hogy egyenruhába bújtatott félkatonai szervezetek masíroznak az utcákon.
  
Mirkóczki Ádám erre úgy reagált, hogy ezek a szervezetek egyetlen egy bűncselekményt sem követtek el. Hozzátette, hogy a civilek közül ezek a betiltott szervezetek vettek részt a legnagyobb létszámban az árvíz elleni védekezésben.
  
Jó lenne, ha Orbán Viktor Felcsúton kívül máshol is megjelenne vidéken, "mert akkor nem mondana olyan valótlanságokat", hogy milyen jó a közbiztonság, ugyanis egyes kistelepüléseken elképesztő közállapotok uralkodnak, rengeteg a védtelen társadalmi csoport - folytatta. A rendőrség viszont a bűnmegelőzés és a bűnüldözés helyett sokkal inkább a pénzbehajtásra helyezi a hangsúlyt - tette hozzá.
  
Az új Btk.-ra áttérve azt mondta, habár az több ponton szigorodott, amivel a Jobbik egyetért, 80-90 százalékban semmiféle változást nem mutat a korábbi büntető törvénykönyvhöz képest.
  
Szavai szerint vannak olyan témák, például a halálbüntetés visszaállításának társadalmi vitára bocsátása vagy a pedofilok és a nemi erőszak területén folyamatos visszaesők kémiai kasztrálása, amelyekről továbbra sem lehet beszélni, ahogy arról sem, amit a Jobbik "cigánybűnözésként szokott aposztrofálni".
  
A három csapás törvény nem éri el a kívánt hatást, mert az elmúlt három évben folyamatosan emelkedik a testi sértéses bűncselekmények és a gyilkosságok száma - jelentette ki.

forrás: MTI

A földtörvény ellen tüntettek az Országház közelében

A földtörvény ellen tüntettek mintegy százan a Váralja Szövetség és az Élőlánc Magyarországért szervezésében az Országház közelében, az Alkotmány utcában hétfő délután.    

A tüntetők azt követelték, az Országgyűlés ne engedje a magyar földet "a külföldi tőke és oligarchák" kezére játszani.
 
A megmozduláson Ángyán József fideszes országgyűlési képviselő, aki több módosító javaslatot is benyújtott a törvényjavaslathoz, a nemzeti színű és árpádsávos, valamint székely zászlókat és transzparenseket tartó embereknek elmondta, az Országgyűlés kormánytöbbsége valamennyi módosító javaslatot elutasította, így a zárószavazást a jövő hétfőn tarthatják meg.
 
A képviselő azt mondta: bízik a csodákban, hogy egyéni módosító indítványokkal még meg lehet akadályozni a földtörvény elfogadását, így a magyar föld nem kerülhet majd az oligarchák kezére.
 
A tüntetésen felszólaló szónokok és a szervezők követelték, hogy a kormány hosszabbítsa meg a külföldiek földvásárlására vonatkozó moratóriumot, hogy ne az alkotmányban is rögzített integrált mezőgazdasági termelés alapján létrejövő cégek "irányítsák" a teljes magyar mezőgazdaságot. Emellett a földbérletekre vonatkozó "botrányos pályázatok" és zsebszerződések megsemmisítését követelték.

forrás: MTI

Jobbik: azonnal vonják vissza az új földtörvényt!

A Jobbik felszólítja a kormányt, hogy azonnal vonja vissza az új földtörvényjavaslatot, amely szerintük még a múlt ősszel benyújtott eredeti javaslathoz képest is visszalépést jelent. Erről Magyar Zoltán beszélt szerdai sajtótájékoztatóján.
    
A jobbikos politikus emlékeztetett: a  mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitáját még tavaly ősszel folytatta le az Országgyűlés, majd a kormánypártok "hét hónapig pihentették" az előterjesztést, amelynek új változatát szerdán kezdte tárgyalni a mezőgazdasági bizottság.
    Magyar Zoltán szerint az új szöveg csak súlyosbította az előző javaslatban is meglévő problémákat. Példaként említette, hogy az új javaslat az eddigi 300 hektárról 1200 hektárra emeli az egy magánszemély által maximálisan hasznosítható földterület nagyságát, ugyanezt pedig társaságok esetében 1200-ról 1800 hektárra növeli. Szintén kritizálta Magyar Zoltán, hogy a javaslat megszünteti a foglalkoztatáshoz kötést, ami pedig nagy segítséget jelentett volna a vidéki foglalkoztatásban; nem szabályozza a Nemzeti Földalap (NFA) által kezelt területek ügyét; lényegtelen szervezetté "zülleszti" a helyi földvédelmi bizottságokat; illetve ugyanolyan jogokat ad 30 európai ország 500 millió lakosának a magyarországi földszerzésre, mint a magyar állampolgároknak.
    A Jobbik szerint ennek a javaslatnak az elfogadása esetén Magyarország elindulna a dél-amerikai úton, ahol a tőkés társaságok felvásárolják az országokat szociális és társadalmi szempontok figyelmen kívül hagyásával. Magyar Zoltán szerint felháborító, hogy a kormány "nem csak asszisztál, hanem támogatja" a tőkés társaságok térnyerését Magyarországon.

forrás: MTI

Fidesz: Méltatlan és alaptalan támadások érték Magyarországot

A Fidesz szerint méltatlan és alaptalan támadások érték Magyarországot az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban.
 
Kozma Péter, a kormánypárt országgyűlési képviselője csütörtöki, nyíregyházi sajtótájékoztatóján az Európai Parlament (EP) szerdai ülésén elhangzottakkal kapcsolatban azt mondta: ezek a nem szokatlan, politikai indíttatású támadások minden szakmai alapot nélkülöznek, vagy legalábbis vitathatóak.
 
"A magyarországi ellenzék által exportált mondatokat hallhatjuk vissza az Európai Parlamentben anélkül, hogy az EP-képviselők mélyen ismernék ezt a törvénymódosítást" - fogalmazott a fideszes politikus.
 
A tájékoztatón Román István, a térség országgyűlési képviselője "nettó hazugságoknak" nevezte a közoktatás átszervezésével kapcsolatos MSZP-s vádakat. Szavai szerint 13 ezerrel több férőhely van az általános iskolákban, mint amennyi elsős gyermeket felvesznek. Ezért a Fidesz azt kéri az MSZP-től, hogy a fejezze be a szülők riogatását, és ne próbálja hamis információkkal félrevezetni őket - hangsúlyozta Román István.

forrás: MTI