napiTopik

A parlament 2014. december elején fogadta el az új biztosítási törvényt, amelynek legtöbb szabálya 2016. január elsején lépett hatályba. Az új törvényre azért volt szükség, hogy abban megjelenjenek a pénzügyi válság óta felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatok, valamint a nemzeti szabályozás igazodjon az uniós irányelvekhez, nem utolsósorban a kockázatalapú cégértékelést lehetővé tevő Szolvencia II. előírásokhoz.     Az új jogszabály szerint biztosítók a következő jogi formákban működhetnek: részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet, kölcsönös biztosító egyesület, valamint külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.     A másik uniós tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe mindazokat a biztosításokat megkötheti, amelyeket a székhely ország felügyelete számára engedélyezett. Jogilag a fiókteleptől különbözik az az eset, amikor a másik uniós tagáll...

A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosítása augusztustól lehetővé teszi a nem művelt borszőlő ültetvény kivágását, illetve a művelést elmulasztó megbírságolását is, a bortörvény módosítása pedig a borhamisítót szankcionálja.     Továbbra is él az a szabály, hogy a borszőlőültetvény használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni. Amennyiben az ültetvényét egy éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja az ültetvény rendeltetésszerű művelésére. A továbbra is élő szabályok szerint amennyiben a használó 60 napon belül nem gondoskodik a művelésről, akkor a hegybíró az ültetvényt használatra meghirdeti.     A módosítás a felszólítás és a használatra történő meghirdetés közé betesz egy új szabályt: a hegybírónak ilyenkor kötelessége a növénytermesztési hatóságnál kezdeményezni az ültetvény növény-egészségügyi szemléjét.     Amennyiben a növénytermesztési hatóság azt állapítja meg, hogy az ült...

A kormány jövő augusztustól egységes elektronikus-kártya kibocsátási rendszert kíván működtetni, az ennek felépítését és működését szabályozó törvény tervezete szerdán jelent meg a kormány honlapján.      A tervezet indoklása szerint az állam nem tesz mást, mint meghatározza a kártyakibocsátás kereteit. A NEK-nek nevezett egységes elektronikus-kártya kibocsátási rendszer egyik célja az, hogy beazonosítsa a kártyabirtokosokat. Ezt a lakcímnyilvántartás alapján, az arckép és az aláírás felismerésével teszi meg. Emellett műszaki előírásokat is tartalmaz a rendszer, de kártyakibocsátást nem végez.      A NEK működtetője - hatósági jogkörrel felruházott - államigazgatási szervezet lesz.      Az egyes kártyakibocsátók önként csatlakozhatnak a NEK-hez, amely azzal az előnnyel jár, hogy az általuk kibocsátott kártya szélesebb körben lesz alkalmazható. Jelenleg ugyanis szigetszerű fejlesztések zajlanak, különböző...

Az új Ptk. egyik új szabálya szerint, ha egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak nem teljesíthet semmilyen egyéb kifizetést sem - hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda, amely szerint ebből az is következhet, hogy a tagok a munkaszerződés alapján járó munkabért sem vehetik fel. Az ügyvédi iroda szerint a tiltás különösen nagy gondot jelent majd az olyan cégeknek, amelyek ösztönzési céllal a munkavállalókat is bevonták a társaság tulajdonosi körébe. A március 15-éig hatályos társasági törvény már korábban is tartalmazott hasonló szabályt. A régi előírás szerint, ha egy társaság nem fizethetett osztalékot tagjainak, bármely egyéb, polgári jogi jogcímen a tagoknak kifizetett összeget vissza lehetett követelni, ha a tag rosszhiszemű volt. A szabályozás világos céllal született: a tag ne kerülhesse meg az osztalékfizetési korlátokat azáltal, hogy a társaság vagyonát nem osztalékként, hanem például megbízási díjként vagy egyé...

Március 15-én, szombaton lép életbe az új Polgári törvénykönyv (Ptk.), a kódex a magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét öleli fel nyolc könyvében: ezek a bevezető rendelkezések, az ember mint jogalany, a jogi személy, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog - azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozás -, az öröklési jog és a záró rendelkezések. Az új kódex csaknem kétszerese a hatályosnak, 1596 paragrafus, ami javarészt abból fakad, hogy a korábban külön törvényben szabályozott családjog és társasági jog is a Ptk. része lett.     A közelmúltban Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára arról beszélt: az új kódex életszerűbb szabályokkal erősíti a jogbiztonságot, a szabályozás mintegy fele változik részben vagy teljesen. A változások javarészt a bírói gyakorlatban kialakított és bevált megoldásokon alapulnak, ami megkönnyíti majd a jogalkalmazók munkáját.     Székely László, a kodi...

A március 15-től hatályos új Ptk. megtartja az eddigi gazdasági társasági formákat, de a szabályok egy  része változik, az egyik legjelentősebb ezek közül, hogy a kft-k törzstőkéje ismét 3 millió forintra emelkedik. Az új szabályok szerint a közkereseti társaság (kkt.) tagjai a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, a közös vagyon által nem fedezett kötelezettségekért pedig korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy a hitelező a kkt. bármely tagjától követelheti a teljes tartozást.     A kkt. a jogi terminológiában személyegyesítő társaságnak minősül. Amennyiben bármelyik tag - személyesen - tartozik valakinek, a hitelező nem elégítheti ki a követelését a társaság vagyonából. Arra viszont lehetősége van, hogy a hitelező megkapja a kkt.-tól az adott tagra jutó vagyont. Amennyiben a hitelező végrehajtást kért a vagyonra, akkor a tag helyett felmondhatja annak a kkt.-ban viselt tagságát.  ...

A gazdasági társaságokra vonatkozó több szabály is változik a március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyvnek (Ptk.) alapján. Az új Ptk. az eddigi gazdasági társasági formákat megtartja, így a személyegyesítő típusú közkereseti- illetve betéti társaságot, továbbá a vagyonegyesítő típusú korlátolt felelősségű- és részvény társaságot. Ezek mellett a szövetkezet és az egyesülés olyan jogi személy, amely gazdasági tevékenységet (is) folytat, de nem minősül gazdasági társaságnak.    A változó szabályok nagy része az egyszerűsítést, a társaságok működésének megkönnyítését szolgálja, az alapító dokumentumok tartalma például sokkal szabadabb lehet, a kötelezően megfogalmazott tartalmat azonban nem lehet megkerülni, mivel akkor a cégbíróság nem jegyzi be a társaságot.     Az új Ptk. a jogi személyek körében szabályozza a gazdasági társaságokat is, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes társaságok tagjai ne feleljenek korlátlanul a vagyonnal nem...

Harminc törvényt érint a jövő évi központi költségvetést megalapozó törvények módosítására vonatkozó törvényjavaslat, amelynek tartalma összhangban áll a 2014-es büdzsé keretszámaival és előirányzataival - hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkárának keddi expozéjában. forrás: MTI - kép: piacesprofit.hu Cséfalvay Zoltán az előterjesztés általános vitáját megnyitó felszólalásában a parlamentben jelezte, hogy a törvényjavaslat a 2014. évi központi költségvetési törvénnyel szoros egységet alkot, annak végrehajtását szolgálja.     A változtatások között említette, hogy a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény módosításával a jövőben az önkormányzat és a hitelezői között az adósságrendezési eljárás vagyonfelosztási szakaszában is születhet megállapodás.     A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítása meghatározza azokat az adósságot keletkeztető ügyleteket, amelyek kötelezettjévé a...

Új büntetés-végrehajtási törvény készül, mert ma már sem a társadalmi igényeknek, sem az európai uniós normáknak nem felel meg az az 1979-es törvényerejű rendelet, amely alapján a szervezet dolgozik - mondta Pintér Sándor pénteken Balassagyarmaton, a büntetés-végrehajtási szervezet napjának központi ünnepségén. forrás: MTI - kép: hirado.hu A belügyminiszter közölte: a kormány elfogadta a parancsnoki állomány által kidolgozott koncepciót, a törvény szövegezésére pedig társadalmi vitát indítottak.      Pintér Sándor hozzátette: reméli, hogy az Országgyűlés még ebben a ciklusban elfogadja az új kódexet, amely áttekinthető keretet a jogalkalmazáshoz, az állomány munkájához, egyben új szakmai elveket vezet be.      Ünnepi beszédében a miniszter összetettnek és nehéznek nevezte a büntetés-végrehajtás feladatát, mert nemcsak őrzik, hanem nevelik, oktatják is az elítélteket, igyekeznek megváltoztatni a szemléletüket, és legnagyobb feladatuk...

A módosított egyházügyi törvény augusztus elsején hatályba lépő új szabályozása szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést.     forrás: MTI - kép: atv.hu A parlament június 26-án szabályozta újra az egyházként való elismerés rendjét, miután az Alkotmánybíróság (Ab) az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. A 237 igen szavazattal, 72 nem ellenében elfogadott új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést.    Az egyházi törvény módosítása kimondja: vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és bevett egyházak lehetnek. Utóbbiak az Országgyűlés által elismert egyházak, míg a vallási tevékenységet végző szervezeteket a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba.    A bevett egyházként való elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási sze...

A Kúria jogegységi döntést hozott a napokban a jogos védelem egységes bírósági értelmezése és alkalmazása érdekében - mondta Kónya István, a legfelsőbb bírói fórum elnökhelyettese, büntetőkollégiumának vezetője az MTI érdeklődésére.    forrás: MTI - kép: richoip.com Az új büntető törvénykönyv (Btk.) július 1-jei hatálybalépésére figyelemmel a Kúria büntetőkollégiumának ülése Kónya István indítványára, Darák Péter kúriai elnök vezetésével jogegységi tanácsként felülvizsgálta a Legfelsőbb Bíróság korábbi, az élet és testi épség büntetőjogi védelmével kapcsolatos irányelvét. A legnagyobb változások a jogos védelemmel kapcsolatosak - mondta a kollégiumvezető.     Kónya István kiemelte, hogy a jogos védelem szabályozása nemcsak az új Btk.-ban változott lényegesen, hanem bekerült az Alaptörvénybe is, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. ...

A hegyközségi tagoknak, valamint a szőlészeti és borászati felvásárlóknak hegyközségi járulékot kell fizetniük annak a hegyközségnek a részére, amelynek működési területén tevékenykednek - egyebek mellett ezzel egészül ki augusztus 1-jétől a hegyközségi törvény.    A hegyközségi járulék mértékét és felhasználásának célját - a választmány javaslata alapján - minden év május 31-ig a közgyűlés határozza meg. A hegybíró a kivetett járulékot az érintettekkel határozatban közli.    A hegyközségi járulék alapja a szőlőtermelőknél az ültevény területe és a megtermelt szőlő mennyisége. A borászati termelőnél a járulékot az általa művelt szőlőültetvény területe és a feldolgozott szőlő-, valamint bor mennyisége határozza meg.    A szőlészeti és borászati felvásárló pedig a felvásárolt szőlő, must, illetve bor mennyisége alapján fizeti a járulékot.    A szőlészeti termelőnek nem kell hegyközségi járulékot fizetni azon megtermelt szőlőmennyisé...

A világörökségi területen működő, szeszes italt árusító vendéglátóhelyek és boltok az éjszakai nyitva tartásért felügyeleti díjat fizetnek - a kereskedelmi törvény ezt szabályozó módosítása augusztus elsején lép hatályba.     Az éjszakai nyitva tartás az éjfél és a hajnali 6 óra közötti időszakot jelenti. A helyi - Budapesten a kerületi - önkormányzat a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó többletfeladatokhoz igazodó felügyeleti díjat rendeletben szabályozza.    A díj alapja a vendéglőknél az engedélyben szereplő befogadóképesség. A boltoknál három négyzetméterenként egy fő alapján kell a díjat fizetni.    A törvény csak a díj maximumát rögzíti. Ez személyenként és éjszakánként legfeljebb 20 forint lehet. A felügyeleti díj összege az üzlet éves korrigált iparűzési adóalapjának fél százalékát nem haladhatja meg.    A felügyeleti díjat negyedévente, a negyedévet követő hónap 15-éig kell majd megfizetni az illetékes ...

A mezőgazdaság 3-4 százalékos GDP-részesedése miatt nem lehet a nemzetgazdaság húzóágazata, de mindenképpen stratégiai terület, és sikerágazattá is tehető - sőt részben már ma is az.   Egyebek mellett erről is beszélt Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) főigazgatója az MTI-nek annak az összegzésnek a kapcsán, amelyet egy, az új földtörvénnyel foglalkozó szakmai tanácskozáson ismertetett a napokban a Kúrián.   A főigazgató szerint a jelenlegi társadalmi és politikai feltételek mellett - tekintettel az ország stabilitásának jövőbeni szempontjaira - nehéz lett volna a jelenleginél jobb földforgalmi törvényt kodifikálni. Hozzátette: látni kell ugyanakkor, hogy a hatályba lépő törvénynek az alapvetően pozitív hozadékai mellett vannak negatív hatásai is.   A pozitív hozadékok - amelyek elsősorban társadalmiak - között említette a vidéki családi közösségek termelési közösségként való megszervezését, a helyi vállalkozások gyarapodását, a közepes mér...

Sok jogszabály módosul a jövő év március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) miatt, változás lesz például, hogy ingyen lehet majd hozzájutni csoportosított céginformációhoz, a volt cégvezető pedig kötelezhető lesz arra, hogy a csődeljárás során ki nem elégített követeléseket maga fizesse meg .     A kormány honlapján megjelent törvénytervezet sorra veszi a módosítandó törvényeket. A csődtörvény módosítása kimondja: ha a felszámolás során a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján nem jut pénzéhez minden hitelező, akkor képbe kerül a korábbi ügyvezető. Az ő felelősségének megállapítását bármely hitelező, vagy - az adós nevében - a felszámoló is kérheti a bíróságtól. A cégtörvény részletesen szól a vezető tisztségviselő eltiltásáról. A cégbíróság eltiltja ettől a pozíciótól azt, akinek felelősségét a felszámolási - vagy kényszertörlési - eljárás során, ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapítot...

Új büntetés-végrehajtási (bv) kódex megalkotásáról döntött a kormány - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerdán az MTI-vel.     A tájékoztatás szerint a jelenlegi - 1979-es -, idejétmúlt törvényerejű rendelet helyett az új büntető törvénykönyvvel (Btk.) harmonizáló törvényben kívánja szabályozni a büntetés-végrehajtást a kormány.    Mint írták, a kódex megalkotását az új büntető törvénykönyv (Btk.) hétfői hatálybalépése, a törvényerejű rendelet hatálybalépése óta bekövetkezett társadalmi, büntetőpolitikai és szakmai meggyőződésbeli változások, valamint a nemzetközi követelmények indokolják.    A közlemény szerint olyan, a Btk. által bevezetett új jogintézményekkel harmonizáló, a büntetőjogi kódexszel egységes rendszert alkotó törvény megalkotása szükséges, amely az új büntetésekkel, intézkedésekkel, valamint a kidolgozott egyéb módosításokkal összhangban új alapokra helyezi a büntetés-végrehajtást. A hatályos szabályozástól eltérő...

A Jobbik véleménye szerint sem a hétfőn hatályba lépett új büntető törvénykönyv (Btk.), sem a rendőrség nem rendelkezik megfelelő elrettentő erővel - közölte Mirkóczki Ádám keddi telefonos sajtótájékoztatóján.   A szóvivő elöljáróban utalt Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elmondott szavaira, amelyek szerint Magyarország ma már erős, és jobban teljesít a rend és a biztonság védelme területén is. Idézte a kormányfő azon kijelentését is, amelyik szerint már nem kell félni attól, hogy egyenruhába bújtatott félkatonai szervezetek masíroznak az utcákon.    Mirkóczki Ádám erre úgy reagált, hogy ezek a szervezetek egyetlen egy bűncselekményt sem követtek el. Hozzátette, hogy a civilek közül ezek a betiltott szervezetek vettek részt a legnagyobb létszámban az árvíz elleni védekezésben.    Jó lenne, ha Orbán Viktor Felcsúton kívül máshol is megjelenne vidéken, "mert akkor nem mondana olyan valótlanságokat", hogy milyen jó a k...

A földtörvény ellen tüntettek mintegy százan a Váralja Szövetség és az Élőlánc Magyarországért szervezésében az Országház közelében, az Alkotmány utcában hétfő délután.     A tüntetők azt követelték, az Országgyűlés ne engedje a magyar földet "a külföldi tőke és oligarchák" kezére játszani.   A megmozduláson Ángyán József fideszes országgyűlési képviselő, aki több módosító javaslatot is benyújtott a törvényjavaslathoz, a nemzeti színű és árpádsávos, valamint székely zászlókat és transzparenseket tartó embereknek elmondta, az Országgyűlés kormánytöbbsége valamennyi módosító javaslatot elutasította, így a zárószavazást a jövő hétfőn tarthatják meg.   A képviselő azt mondta: bízik a csodákban, hogy egyéni módosító indítványokkal még meg lehet akadályozni a földtörvény elfogadását, így a magyar föld nem kerülhet majd az oligarchák kezére.   A tüntetésen felszólaló szónokok és a szervezők követelték, hogy a kormány hosszabbítsa meg a külföldiek földvásárlásá...

A Jobbik felszólítja a kormányt, hogy azonnal vonja vissza az új földtörvényjavaslatot, amely szerintük még a múlt ősszel benyújtott eredeti javaslathoz képest is visszalépést jelent. Erről Magyar Zoltán beszélt szerdai sajtótájékoztatóján.      A jobbikos politikus emlékeztetett: a  mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitáját még tavaly ősszel folytatta le az Országgyűlés, majd a kormánypártok "hét hónapig pihentették" az előterjesztést, amelynek új változatát szerdán kezdte tárgyalni a mezőgazdasági bizottság.     Magyar Zoltán szerint az új szöveg csak súlyosbította az előző javaslatban is meglévő problémákat. Példaként említette, hogy az új javaslat az eddigi 300 hektárról 1200 hektárra emeli az egy magánszemély által maximálisan hasznosítható földterület nagyságát, ugyanezt pedig társaságok esetében 1200-ról 1800 hektárra növeli. Szintén kritizálta Magyar Zoltán, hogy a javaslat megszünteti a ...

A Fidesz szerint méltatlan és alaptalan támadások érték Magyarországot az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban.   Kozma Péter, a kormánypárt országgyűlési képviselője csütörtöki, nyíregyházi sajtótájékoztatóján az Európai Parlament (EP) szerdai ülésén elhangzottakkal kapcsolatban azt mondta: ezek a nem szokatlan, politikai indíttatású támadások minden szakmai alapot nélkülöznek, vagy legalábbis vitathatóak.   "A magyarországi ellenzék által exportált mondatokat hallhatjuk vissza az Európai Parlamentben anélkül, hogy az EP-képviselők mélyen ismernék ezt a törvénymódosítást" - fogalmazott a fideszes politikus.   A tájékoztatón Román István, a térség országgyűlési képviselője "nettó hazugságoknak" nevezte a közoktatás átszervezésével kapcsolatos MSZP-s vádakat. Szavai szerint 13 ezerrel több férőhely van az általános iskolákban, mint amennyi elsős gyermeket felvesznek. Ezért a Fidesz azt kéri az MSZP-től, hogy a fejezze be a szülők riogatását, és ne pr...