Mentett sast engedtek szabadon

Mérgezésből felgyógyított, Rudolf névre keresztelt parlagi sast engedtek szabadon a Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei a Hortobágyi Nemzeti Parkban csütörtökön.
  
A műholdas jeladóval is felszerelt állat a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakembereinek közreműködésével térhetett vissza a szabadba Jászboldogháza közelében - tájékoztatta az állatkert közleményben az MTI-t.
  
A parlagi sas (Aquila heliaca) Magyarországon fokozottan védett faj, eszmei értéke egymillió forint.
  
A Fővárosi Állat- és Növénykertben évente mintegy ezer segítségre szoruló állaton, nagyrészt védett madarakon, kisemlősökön, hüllőkön segítenek. A Magyarországon őshonos, sérült, törött szárnyú, mérgezett, meglőtt, megégett vagy elárvult állatokat leggyakrabban jó szándékú magánszemélyek hozzák be az intézménybe, de gyakran előfordul az is, hogy a nemzeti parkokkal, illetve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel folytatott együttműködés keretében kerülnek be ilyen állatok.
 
Amelyik állat egészségét sikerül annyira visszaadni, hogy emberi segítség nélkül is képes a természetben életben maradni, azt élőhelyén, általában természetvédelmi oltalom alatt álló területen szabadon engedik.

forrás: MTI

Elkészült az idei sasleltár

Elkészült az idei sasleltár: 591 rétisast, 182 parlagi sast, 5 szirti sast és 4 fekete sast regisztráltak a résztvevők országszerte.
   
Az egy időben történő megfigyeléseken 298 felmérő vett részt országszerte mintegy 18,5 ezer négyzetkilométernyi területen, amely magába foglalta a legjelentősebb telelőhelyeket. Idén több területen a túzokok számlálását is a ragadozó madarakéval párhuzamosan végezték - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerdán az MTI-vel.
  
Az MME a nemzeti parkok igazgatóságaival és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve januárban tizedik alkalommal szervezte meg a Magyarországon telelő sasok éves számlálását.
  
Mivel tavaly januárban mintegy 530 rétisast, 230 parlagi sast, 7 szirti sast és 4 fekete sast figyeltek meg a mintegy 11 ezer négyzetkilométernyi területre kiterjedő felméréseken, az egységterületre számított "sassűrűség" a két leggyakoribb sasfaj esetében valamelyest csökkent idén. A különösen veszélyeztetett parlagi sas esetében pedig a megfigyelt egyedszám is alacsonyabb volt a tavalyinál, pedig a vizsgálatba bevont terület majdnem másfélszeresére nőtt.
  
Az egyedszámcsökkenésnek számos oka lehet: a ragadozó madarakat különösen veszélyezteti a természetes élőhelyek romlása, emellett Magyarország élen jár a madarak ellen elkövetett bűncselekmények számát tekintve. Az egyes évek közötti összehasonlítást azonban jelentősen nehezítik az időjárásból adódó különbségek és az újonnan bevont területek jellemzői.
  
A magyar puszták és vizes élőhelyek megfelelő telelőhelyet biztosítanak a környező országokból érkező sasok számára, amelyet számos gyűrűzési adat bizonyít. Magyarországon telelnek többek között parlagi sasok Szlovákiából és rétisasok az északi (skandináv és balti) populációkból is.

forrás: MTI