Megint kutatnak a legendás náci tavi arany után Berlin mellett

Ismét kutatnak a legendás náci arany után a Berlin melletti Stolpsee tóban.

A feltételezések szerint a 2. világháború végnapjaiban - mai árfolyamon - 350 milliárd forint értékben süllyesztettek aranyat és platinát a nácik a Berlintől északra lévő, 400 hektáros vízfelületű tó fenekére, nehogy a kincs a szovjet hadsereg kezére jusson. A héten egy izraeli kincsvadász, Yaron Svoray a német hatóságok támogatásával, a legkorszerűbb hanglokátorral és radarral nekikezdett a tavi nyomozásnak.

A legendát elsősorban egy hajdani szemtanú, Eckhardt Litz vallomása élteti. Litz közvetlenül a háború befejeződése után a szövetségesek egy bizottságának azt mondta, hogy látta, amint 30 ember a koncentrációs táborok rabruhájában nehéz ládákat cipel a tó mellett parkoló teherautókról egy kompra. A hajó azután a tó közepére ment, ott bedobálták róla a vízbe a ládákat, majd visszatért a partra, ahol a rabokat gépfegyvertűzzel megölték - vallotta Litz.

Svoray nem az első, aki megpróbálja meglelni a Stolpsee kincsét. Az 1980-as években az NDK titkosrendőrsége katonai búvárokkal kutattatott a ládák után, két éve pedig üzletemberek egy csoportja próbálkozott, de hiába - jegyezte meg a The Daily Telegraph című brit lap.

forrás: MTI

Kivételes memóriájú nyolcvan- és kilencvenévesek titkát kutatják amerikai tudósok

Amerikai kutatók vizsgálják az úgynevezett "szuper aggok" agyát, hogy a ritka csoport titkainak feltárásával megtalálják a módját, hogyan védhetik meg az idős embereket az emlékezetvesztéstől.

forrás: MTI - kép: dailymail.co.uk

A kitűnő memóriájú nyolcvan- és kilencvenévesek agyáról készült felvételeken szokatlanul kevés, az idős korral járó lerakódás volt látható, viszont a figyelemhez és emlékezethez köthető agyszövet nagy tömegét fedezték fel - tudósított a The Daily Mail online kiadása a kutatásról.

    

Sokáig élnek az emberek, ám késői éveinket nem feltétlenül élvezik, a kutatók ezért azt remélik, hogy a "Szuper Időskor kutatás" olyan tényezőket tár fel, melyeken lehet változtatni, így segíthetnek az öregkort jól megélni - mondta Emily Rogalsky, a kutatás vezetője, a Northwestern Egyetem és a chicagói Alzheimer-kór Központ neurológusa.

     

A központ folyamatosan keres önkénteseket a vizsgálathoz, ám a jelentkezők eddig mindössze tíz százaléka felelt meg a feltételeknek. Több mint négyszáz önkéntes agyát vizsgálták meg, és csak 35 volt a kritériumok szerint alkalmas a kutatás céljaira, tehát a népesség valóban szűk csoportjáról van szó. A csoport tagjai közt 96 éves nyugdíjas neurológus, 92 éves holokauszttúlélő, és 81 éves, napi egy doboz cigarettát elszívó, esténként vermutot ivó üzletember is található.

    

Azok kerültek be a kutatásba, akik megfelelően töltötték ki a mentális képességeiket vizsgáló tesztcsomagot, ők ezután rendszeres orvosi vizsgálaton esnek át.

    

Az egyik memóriateszten tizenöt szót kell harminc perc elteltével felidézni. A "szuper aggok" legalább kilencre emlékeznek, míg a nyolcvanévesek többnyire csak egy párat képesek észben tartani - állították a kutatók.

    

A mágneses rezonanciás (MR) képalkotással készült agyi felvételek azt is megmutatták, hogy a részvevők agykérge, vagyis az agy külső része, mely többek közt a memória területe is, sokkal vastagabb náluk, mint általában a nyolcvan-kilencvenéveseké.

    

A vizsgálat résztvevői a kutatók szerint energikusabbak, pozitívabbak és érdeklődőbbek is, mint a hasonló korúak. Rogalsky elmondta, azt is vizsgálják, ezek a vonások segítenek-e frissen tartani az agyat. Korábbi kutatások már összefüggést láttak a pozitív életszemlélet és az általánosan jó egészségi állapot között, ám még nem világos, melyik ok, melyik az okozat.

http://www.dailymail.co.uk/health/article-2400216/Meet-super-agers-80-90-yr-olds-unlock-mystery-ageing.html

Az izomépülést támogató, korábban ismeretlen fehérjét izoláltak

Egy korábban ismeretlen, az izmok edzés utáni épülését és erősödését támogató fehérjét izoláltak az amerikai Dana-Farber Rákintézet munkatársai, akik eredményükről a Cell című tudományos folyóiratban számoltak be.

  

A kutatók reményei szerint a fehérje szintjének mesterséges növelése a jövőben segíthet az öregedés, az elhúzódó inaktivitás és a rákbetegség által okozott izomvesztés megelőzésében.
 
Egérkísérletekben azok az állatok, amelyek extraadagot kaptak ebből a fehérjéből, izmosodtak és erősödtek is, a rákbeteg rágcsálókat pedig kevésbé érintette az állapotukkal gyakran együtt járó leromlás, izomvesztés.
 
"Ha módot tudnánk találni a fehérje szintjének megemelésére, az nagyon izgalmas lenne. Csökkenthetnénk például az izomvesztést az intenzív osztályokon kezelt pácienseknél, akik izomzata leépül a huzamos fekvés miatt" - idézte Jorge Ruast, a tanulmány első szerzőjét a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál. Alkalmazhatnák a fehérjét veleszületett izomdisztrófia esetében is, valamint az öregedéssel együtt járó izomvesztés csökkentésére.
 
A PGC-1 alfa-4 jelű fehérje jelen van az egér és az ember vázizomzatában is. Mint a kutatók elmondták, az olyan állóképességi edzések, mint a súlyemelés, megemelik e fehérje szintjét, ami azután olyan biokémiai változásokat indít el, amelyek nagyobbá és erősebbé teszik az izmokat.
 
Az újonnan megismert fehérje kissé módosult változata a PGC-1 alfa elnevezésű, korábban már ismert fehérjének, amely a szervezet anyagcseréjében fontos szabályozó szerepet tölt be. A PGC-1 alfáról tudták, hogy annak szintje inkább az izmok kitartását, mint méretét növelő tréningek, például futóedzések közben emelkedik.
 
"Eléggé meghökkentő, hogy ugyanaz a gén által legyártott két fehérje szabályozza mindkét mozgástípus hatását" - mutatott rá Bruce Spiegelman kutatásvezető.
 
Az új fehérje izomnövelő hatását több kísérletben is demonstrálták a kutatók. Néhány napon belül 60 százalékkal megnőtt például az izomtömegük azoknak az egereknek, amelyek lábizmaiba bevitték a PGC-1 alfa-4 jelű fehérjét kódoló gént. Nyugalomban tartott állatokon is kipróbálták a módosítás hatását: a kezelt egerek 20 százalékkal erősebbek voltak és később fáradtak ki, mint a kontrollcsoport egerei, ráadásul karcsúbbak is maradtak társaiknál.
 
Egy további kísérletben rákbeteg egereknél nézték meg a többlet fehérje hatását: a kezelt egereknél csupán 10 százalékos volt az izomtömeg csökkenése, miközben a kontrollcsoportban 29 százalék.

forrás: MTI

Sugárveszély nélkül is kimutatható a rákos daganat

Sugárzás nélkül is kimutatható a rákos daganat, ezzel csökken a későbbi tumor kialakulásának veszélye - állapította meg egy amerikai kutatás.

A Stanford Egyetem és a Lucile Packard Gyermekkórház kutatói olyan módszert fejlesztettek ki, amellyel a fiatal betegeket testét anélkül vizsgálhatják, hogy sugárveszélynek tennék ki őket - tudósított a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál a The Lancet Oncology című szaklap friss számában ismertetett kutatásról.

   

Az új módszer a mágneses rezonanciás képalkotó eljárás (MRI) egy módosítása, amely új, nem sugárzó kontrasztanyagot vesz igénybe a daganat kimutatásához. Az új technika ugyanolyan hatékonyan mutatja ki a tumort, mint a sugárzó anyagot használó PET-CT (pozitron-emissziós tomográfia) - derült ki a kutatásból.

   

Noha az egész testre kiterjedő PET-CT a rák kimutatásának hatékony módszere, van egy nagy hátránya: túl nagy sugárterhelésnek teszi ki a szervezetet. Gyermekek és serdülők esetében még jelentősebb a kockázat, hiszen fejlődésben vannak, ráadásul a sugárzás miatt életük során később kialakulhat náluk újabb daganat.

   

A kutatócsoport 22 betegnél hasonlította össze a módosított MRI-eljárást a PET-CT eredményeivel. A résztvevők életkora 8 és 33 év közé esett, és limfómájuk vagy szarkómájuk volt. A limfóma nyirokrendszeri eredetű daganat, a szarkóma a csontok, ízületek, zsír-, izom- és érszövetek rákbetegsége.

   

A múltban több akadálya is volt a daganatot diagnosztizáló, egész testre kiterjedő MRI-nek. A vizsgálat akár két órát is igénybe vehet, míg a teljes test PET-CT csak pár percig tart. Ennél is lényegesebb azonban, hogy sok szerv esetében az MRI-vizsgálat nem különböztette meg az egészséges szövetet a rákostól.

   

Az eddigi kontrasztanyagok, amelyeket a páciens szervezetébe injekcióztak, hogy láthatóvá tegyék a daganatot, a hosszú, egésztestes MRI időtartamához képest túl gyorsan kiürültek az egyes szervekből.

   

A kutatócsoport most a daganat kimutatására vas nanorészecskéket tartalmazó kontrasztanyagot használt, ezek napokon át megmaradnak a szervezetben. Az MRI-vizsgálat során a nanorészecskék az ereket világosabbá teszik, az egészséges csontvelő, a nyirokcsomók, a máj és a lép sötétebbnek mutatkoznak, így a rákos szövet jól elkülönül.

   

A módosított MRI-vizsgálat a páciensek kezelése során elvégzett PET-CT felvételeihez hasonló minőségű információval szolgált. A 22 betegnél a PET-CT az összesen 174 daganatból 163-at mutatott ki, az MRI 158-at. A két eljárás érzékenysége, diagnosztikus pontossága hasonlónak bizonyult.

   

Egyetlen betegnél sem léptek fel allergiás reakciók a kontrasztanyaggal szemben - olvasható a tanulmányban.

    (http://www.sciencedaily.com/releases/2014/02/140218185102.htm)

forrás: MTI - kép: sciencedaily.com

Magyar kutatócsoport csatlakozik a világ legnagyobb égboltfelmérési projektjéhez

Az MTA-ELTE Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport csatlakozik a jelenleg tervezett legnagyobb nemzetközi égboltfelmérési projekthez, a hamarosan induló LSST (Large Synoptic Survey Telescope) programhoz, amelynek keretében egy Észak-Chilében épülő obszervatórium 20 milliárd objektumról, a Naprendszeren belüli égitestektől a legtávolabbi galaxisokig készít majd felvételeket.

forrás: MTI - kép: prlo.aps.org

Az erről tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hangsúlyozta, hogy világraszóló eredmények születnek az Akadémia és az egyetemek összefogásában. Mint az MTA elnöke kiemelte, az Akadémia által 2009-ben indított Lendület program, amelyet 2011-ben az egyetemekre is kiterjesztettek, olyan tudományos műhelyek létrejöttét támogatja, amelyek érdemben képesek részt venni a nagy nemzetközi kutatási projektekben.

   

"A Frei Zsolt egyetemi tanár által vezetett csoport ezt a fajta kutatói, kutatási kiválóságot szemlélteti, amelynek támogatására indítottuk a programot" - fejtegette Pálinkás József, kiemelve, hogy a Lendület programnak köszönhetően olyan tudományos műhelyek jönnek létre az akadémiai kutatóintézetekben és az egyetemeken, amelyekben a fiatalok is megtalálják a lehetőséget tudományos életpályájuk kiteljesedéséhez.

   

"Az asztrofizika leginkább nagy nemzetközi együttműködésben művelhető, hiszen kutatásainak +alanya+ a végtelen Univerzum, és csak úgy léphetünk előre, ha egyre jobb felvételeket készítünk az égboltról. Épp ezért 10-15 évente új nemzetközi projekt indul, amelyeknek köszönhetően az eget egyre mélyebben, azaz egyre halványabb objektumokat megfigyelve, egyre nagyobb felbontásban lehet fényképezi. Az így keletkező hatalmas adatbázisok feldolgozásához pedig speciális számítástechnikai és adatbányászati eszközökre van szükség" - emelte ki Frei Zsolt, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, aki 2012-ben nyert támogatást az MTA Lendület pályázatán.

   

Ismertetése szerint kutatócsoportja legfontosabb projektje a LIGO (Laser Interferometer Gravitational Wave Observatory) programban való részvétel. Az Egyesült Államokban - Washington és Louisiana államokban - megépített, lézeres interferométerként működő gravitációs hullámdetektor a gravitációs hullámok megfigyelésére szolgál. Einstein 1916-ban jósolta meg a gravitációs hullámok létét, közvetlen bizonyítékot azonban mind a mai napig nem találtak, holott kimutatásuk, rendszeres észlelésük nemcsak az általános relativitáselméletet igazolná, hanem új információkkal szolgálna a csillagokról és a galaxisokról.

   

"A hagyományos csillagászati megfigyelések az elektromágneses spektrum különböző tartományában folynak, a fény azonban egészen más információt hordoz, mint amilyeneket reményeink szerint a gravitációs hullámokból kinyerünk" - magyarázta Frei Zsolt, aki a sajtótájékoztatón bemutatta kutatócsoportja által a Lendület program keretében a LIGO számára kifejlesztett, az alacsonyfrekvenciájú környezeti zajok kiszűrésére szolgáló műszert. Az obszervatórium tíz készüléket rendelt, amelyeket november közepén szerelnek be.

   

A kutatócsoport a közelmúltban csatlakozott a Panoramic Survey Telescope and Rapid Response System (Pan-STARRS) elnevezésű égtérképező projekthez, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alaptól most nyert 240 millió forintnak köszönhetően pedig részt vehet az LSST-ben, amelyet Frei Zsolt a következő évtized legfontosabb csillagászati projektjének nevez. Az Észak-Chilében 2682 méter magasságban épülő obszervatórium 8,5 méter átmérőjű főtükre segítségével 20 milliárd égitestről szolgáltat majd információt. Üzembe lépése után 3 naponta a teljes égboltot lefényképezi majd és mindenféle objektumokról, kezdve a Naprendszeren belüli égitestektől a legtávolabbi galaxisokig készít majd felvételeket.

   

"A magyar asztrofizikusoktól azt várják, hogy a tudományos együttműködésben vegyünk részt és járuljunk hozzá a távcső üzemeltetéséhez. Mi azért csatlakozunk a projekthez már most, hogy szavunk legyen a tudományos megfigyelési stratégia meghatározásában, s minél hamarább megtanuljuk alkalmazni azokat a bonyolult szoftvereket, amelyekkel a továbbiakban majd dolgoznunk kell. Így gyorsabban tudunk majd eredményeket elérni" - fogalmazott Frei Zsolt.

Kutatók éjszakája - Diszlexia, mongol tudáspróba és hipnózis az ELTE-n

Kommunikációs tréning és dadogók színháza a gyógypedagógiai karon, híres perek a jogon, mongol viseletbemutató és tudáspróba a belső-ázsiai tanszéken, valamint a szerencsejáték-kutatásokkal és a hipnózissal foglalkozó előadás is várja azokat, akik az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) programjaira látogatnak el pénteken, a Kutatók éjszakáján.

forrás: MTI - kép: kutatokejszakaja.hu

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar által szervezett filmklubon a dadogást, a diszlexiát és a beszédképtelenséget elemzik a szakemberek ismert filmrészletek segítségével, ezt követően pedig az agyi sérülések következtében létrejövő beszédzavarok, az afáziakutatások érdekes részleteivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Lesz logopédiai vizsgálat, és elemzik a színészi beszédet is - olvasható, a Kutatók éjszakája rendezvénysorozat hivatalos weboldalán (www.kutatokejszakaja.hu).

    

Az állam- és jogtudományi karon az Igazságügyi Palotától a Néprajzi Múzeumig címmel a volt Kúria épületének különlegességeit és históriáját mutatják be, de hallhat előadást a közönség a büntető igazságszolgáltatás gyakorlatáról vagy híres koncepciós perekről is.

    

A belső-ázsiai tanszéken mongol játékokat, tudáspróbát, nyelvi gyorstalpalót, népdaltanítást és mongol viseletbemutatót szerveznek. A bölcsészettudományi kar épületeiben a litván nyelvet és Fehéroroszországot mutatják be, továbbá bolgár rockzenei klub és finnugor irodalmi teaház várja az érdeklődőket.

    

A kriminálandragógia tudományáról és a hétköznapi lelki jelenségek tudományos megközelítéseiről lesz szó a pedagógiai és pszichológiai karon, a kíváncsiak előtt feltárul a szerencsejáték-kutatások világa, és megtudhatják, hogy mitől függ a hipnózis iránti fogékonyság.

    

A kisgyermekes szülők a tanító- és óvóképző kar előadásaira ülhetnek be, amelyeken szó lesz egyebek mellett a sajátos nevelési igényű gyermekről, a babamasszázsról és a különböző életkorú gyerekeknek való játékokról.

    

A társadalomtudományi karon hangzik el a Tévhitek, legendák és a tények az EU-ról című előadás. A Kutatók éjszakáján a karra érkezők az iskolatípusokról és a társadalom peremén élőkről is hallhatnak.