Jogsértő kereskedelmi kommunikáció miatt bírságolta a Budapest Bankot az MNB

Nyolcmillió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Budapest Bankra, annak személyi kölcsöneivel kapcsolatos jogsértő kereskedelmi kommunikációja miatt. 

A hitelintézet több hirdetésében nem megfelelő módon tette közzé a teljeshiteldíj-mutatót (thm).

   
A jegybank vizsgálata megállapította, hogy a Budapest Bank több esetben szabálytalanul járt el személyi kölcsöntermékeit népszerűsítő kereskedelmi kommunikációja - elektronikus és médiahirdetései - során.
   
A bank nem megfelelő módon tüntette fel a hitelhez tartozó, annak valós költségét bemutató, más szolgáltatók hasonló ajánlatával összehasonlíthatóvá tévő teljeshiteldíj-mutatót, valamint nem szerepeltette a megadott reprezentatív példában a jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi elemet - közölte az MNB hétfőn.
   
A jogsértések miatt a jegybank kötelezte a hitelintézetet a mutató jogszabályszerű, a reprezentatív példa valamennyi tartalmi elemét szerepeltető feltüntetésére.
   
A bírság kiszabása során az MNB figyelemmel volt a szabályszegések súlyosságára és ügyfelekre gyakorolt hatására, az annak révén elért vagyoni előnyre, a szabályok megsértésének ismétlődésére és gyakoriságára.

A közlemény szerint súlyosító körülménynek számított a megjelentetett sok hirdetés, amelyeket különféle kommunikációs csatornákon tettek közzé.

Eximbank: nem adtunk állami támogatású hitelt médiafinanszírozáshoz

Az Eximbank nem adott állami támogatású hitelt a TV2-csoport megvásárlásához. Az állami tulajdonban álló, a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó pénzintézet szerdai, az MTI-nek küldött közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy szigorú működési és döntéshozatali szabályok vonatkoznak rájuk.

 

Korábban több ellenzéki párt is tiltakozott amiatt, hogy az Eximbank szerintük jogosulatlanul adott 6,72 milliárd forint hitelt Andrew G. Vajna kormánybiztos cégének az TV2-csoport felvásárlásához. Az LMP és az Együtt feljelentést is tett az ügyben.
  
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt közölte, hogy az Eximbank - miután az Országgyűlés kiterjesztette a pénzintézet tevékenységi körét - piaci feltételek mellett biztosított hitelt Andrew G. Vajna cégének, vagyis nem támogatott hitelt nyújtott.
  
A pénzintézet pedig azt írta közleményében: "Az Eximtörvény szerinti állami támogatással a bank média-finanszírozáshoz hitelt nem nyújtott, költségvetési kamattámogatási forrást nem vett igénybe."
  
Közölték, az Eximbank szigorú pénzügyi, gazdasági és jogi feltételek teljesülése esetén köt hitelszerződéseket. Utaltak arra, hogy idén év végéig nagyságrendileg 391 milliárd forint értékben helyeznek ki hiteleket.
  
Azt írták, két dolog egészen biztosan nem befolyásolhatja a banki döntéshozatalt "se pro, se kontra": a kérelmező neve, valamint az, hogy pártoknak vagy gazdasági csoportoknak mi a véleményük.
  
Közölték, az Eximbank az erre vonatkozó jogszabályok alapján nyújt államilag támogatott exporthiteleket, továbbá piaci forrás bevonása mellett lehetősége van piaci árazással is értékesíteni.
  
Azt is írták, hogy a bank a belső döntési eljárásrendjének megfelelően alakítja ki konkrét termékeit, amelyekkel kapcsolatban az Eximbank honlapja nem nyújt minden részletre kiterjedő tájékoztatást, amire a honlap fel is hívja az ügyfelek figyelmét.

A karácsonyi hitelek veszélyeire figyelmeztet a jegybank

A karácsonyi hitelek veszélyeire figyelmeztet a jegybank, mivel az ünnepek miatt megugrik a kihelyezett hitelek száma - erről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője számolt be az M1 aktuális műsorában hétfőn.

   

Binder István kiemelte: az MNB honlapján Karácsonyi pénzügyek címmel létrehozott egy önálló aloldalt fogyasztóvédelmi honlapján, és online Navigátor füzetet jelentetett meg a várható kiadások felelős megtervezéséről.

A jegybank háztartási költségszámító kalkulátora is segíti a kiadások megtervezését - jelezte.    

Rámutatott, hogy egy adott hitel összes költségét nem a kamat fejezi ki, hanem a teljes hiteldíj mutató (thm), ami magában foglal minden rendszeresen fizetendő összeget, ezt fel kell tüntetni minden hirdetésben. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy 0 százalékos kamatú fogyasztási hitelnek is lehet akár 20-30 százalékos a thm-mutatója.

Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a thm 0 százalékos, ilyenkor azt kell megfigyelni, hogy nem az adott termék árában fizettetik-e meg a fogyasztóval azt a költséget, mert egy másik áruházban jóval olcsóbb lenne, ha nem hitelre vennék meg.
   
Binder István kitért arra is, hogy érdemes a hitel feltételeit is alaposan áttanulmányozni, mert ünnepek után meglepetés érheti a vásárlót.

Az áru- és folyószámlahiteleket keresik legtöbben karácsony előtt

A karácsony előtti időszak hagyományosan erős a fogyasztási hitelezés szempontjából, legtöbben az áru- és folyószámlahiteleket keresik ekkor, de a hitelkártyákat is november-decemberben használja leggyakrabban a lakosság - derült ki az MTI által megkérdezett bankok válaszaiból. Többen kiemelték a fogyasztók növekvő tudatosságát is a hitelfelvétel során.

    Az OTP Banknál az áruvásárlási és szolgáltatási gyorskölcsönöknél egyértelműen az év végi két hónap a legerősebb időszak, amikor a fogyasztók meghatározott termék vagy szolgáltatás megvásárlásához keresnek pénzügyi megoldást. A banknál arra számítanak, hogy tavalyhoz hasonlóan idén is egyre többen fizetnek vásárlásaik során hitelkártyájukkal a karácsonyi szezonban.

   

 A Magyar Cetelem Banknál 118 000 forint áruhitel esetén az átlagos felvett hitelösszeg; az éves áruhitel-forgalom közel negyede a karácsonyt megelőző két hónapban valósul meg. A hitelkártyáknál az átlagos kosárérték hatezer forint, decemberben megközelítőleg 25 százalékkal magasabb forgalom bonyolódik Cetelem hitelkártyákkal, mint az év más hónapjaiban - írták.

  

  Júniustól a bank szerint határozott élénkülés tapasztalható a személyi kölcsön piacon, a magyar bankok által havonta folyósított hitelösszeg 10-15 százalékkal meghaladja a tavalyi év azonos időszakának az adatait. Míg 2014-ben az év utolsó két hónapjában 20 milliárd forint személyi kölcsönt vettek fel a magyar családok, idén -  a június óta tartó lendület miatt - ennél magasabb kihelyezésre számítanak.     

  

  Hozzátették: a növekvő hitelfelvétel ugyanakkor növekvő tudatossággal és átgondolt döntéssel is jár, már minden ötödik ügyfelük hiteleket összehasonlító internetes oldalakat tanulmányozott. 

 

   Hagyományosan nagy a kereslet a karácsonyi szezonban a szórakoztató elektronikai cikkek, ezek közül is kiemelten a TV-készülékek iránt. Tavaly a táblagép volt a slágertermék, idén ezek mellé várhatóan a különböző "okos" eszközök - vezeték nélküli, bluetooth hangfalak - is felzárkóznak.

  

  A Budapest Banknál a hitelfelvétel átlagos összege a karácsonyi ünnepek előtt átlagosan 80 000-150 000 forint között mozog. A tavalyi ünnepi időszakban a műszaki cikkek, szórakoztató elektronikai termékek voltak a legnépszerűbbek, a bank idén is hasonló fogyasztói preferenciára számít.

   

 Az UniCredit Banknál az év végi szezonban a személyi kölcsönök és főleg a folyószámlahitelek voltak a legnépszerűbbek az elmúlt években. A folyószámlahitelek iránti keresletben ugrásszerű növekedés történt a tavaly év végi szezonban: az igénybe vett folyószámlahitelek száma több mint 80, összege mintegy 120 százalékkal növekedett az előző évihez képest, és idén is erre számítanak.

  

  A bank szerint az ügyfelek hitelválasztásában a válság nehéz éveiben szerzett tapasztalatokból eredő óvatosság és a korábbihoz képest nagyobb tudatosság egyaránt szerepet játszik.

kép: 24.hu

Autóhitelek - Az OTP-nek 6 milliárd forintba kerül a második forintosítás

A deviza alapú gépjármű- és fogyasztási hitelek forintosítása az augusztus 19-i piaci árfolyamon történik, az érintett ügyfelek azonban kedvezményt kapnak; a döntés az OTP Csoportnak mintegy 6 milliárd forint terhet jelent - tette közzé az OTP Bank Nyrt. kedden a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

 
Minden érintett fogyasztói szerződés forintosítását feltételezve a döntés várható adózás előtti egyszeri negatív eredményhatása az OTP csoportra nézve mintegy 6 milliárd forint. A céltartalék megképzése várhatóan az idei  harmadik negyedévében megtörténik, bemutatására pedig az egyszeri-korrekciós tételek között kerül sor - tájékoztatott a bank.

A bank tájékoztatásában felidézte, hogy augusztus 19-én a kormány megállapodott a Magyar Bankszövetséggel a deviza alapú gépjármű- és fogyasztási hitelek forintosításáról.

Ennek megfelelően az érintett fogyasztói szerződések forintosítására az augusztus 19-én érvényes piaci árfolyamon kerül sor , ami 287,2 forintos svájci frankot és 309,2 eurót jelent. Az ügyfeleknek járó kedvezmény mértéke megegyezik a deviza alapú jelzáloghitelek forintosítása során alkalmazott árfolyam  - 256,5 forint svájci frank és  309,0 forintos euró - és az augusztus 19-én érvényes árfolyam közötti különbséggel - közölte az OTP.

A két árfolyam különbségéből keletkező terhet fele-fele arányban a bankok és az állam viselik - emlékeztet az OTP.

Az OTP közleményében emlékeztet arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a bankok rendelkezésére bocsátja a forintosításhoz szükséges svájci frank mennyiséget. A forintosításhoz szükséges teljes svájci frank mennyiséget az OTP Csoport 287,2  árfolyamon megvásárolta az MNB hétfői tenderén.

A megállapodásnak megfelelő törvény végrehajtása "az OTP magyarországi csoporttagjainál fennálló lakossági deviza alapú fogyasztói szerződések esetében a deviza árfolyamkockázat megszűnésével jár, amely mind az érintett ügyfelek, mind az OTP csoport esetében kedvezőbb kockázati profilt eredményez" - áll a tájékoztatásban.

Banki elszámolás - Pénzügyi Békéltető Testület: csak konkrét hiba megjelölésével lehet vitatni az elszámolást

Az általános pénzügyi békéltetés kifejezetten sikeresnek mondható az idén, hiszen a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) a megindított eljárások mintegy 43 százalékánál tudott a fogyasztó és a pénzügyi intézmény között egyezséget létrehozni.

Eközben az elszámolási ügyek túlnyomó többségét az eddigi tapasztalatok szerint nem lehet érdemben felülvizsgálni, mivel a fogyasztók hiánypótlásra sem jelölik meg pontosan az általuk vitatott számítási hibát - tájékoztatta Kardos-Nagy Tünde, a testület szóvivője az MTI-t.

 
A testülethez eddig már több mint hatezerötszáz elszámolást vitató beadvány érkezett, ami jelentős szám annak tükrében, hogy minden más ügyben az idén mintegy 2800 békéltetési kérelem érkezett, elenyésző ugyanakkor a kiküldött banki elszámolások 2,1 milliós tömegéhez viszonyítva - ismertette.
 
 Felhívta a figyelmet arra, hogy élesen elkülönül a PBT eljárása az általános pénzügyi viták rendezése és az elszámolási ügyek intézése során. A banki elszámolást vitató ügyfélkérelmeknél a törvény ugyanis csak erre az ügytípusra vonatkozó szabályozást tartalmaz.
 
 Kifejtette: az elszámolási törvény egyértelműen meghatározza, hogy a banki elszámolási ügyekben a PBT csak akkor járhat el, ha a fogyasztó az elszámolás, forintosítás helyességét vitatja; nem tartja elkésettnek az ezzel kapcsolatos, a pénzügyi intézményhez benyújtott panaszát; illetve elszámolásra kötelezné az ezt elutasító hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást. Mindhárom ügytípus esetében a PBT eljárásának feltétele, hogy a pénzügyi intézmény előzőleg elutasítsa a fogyasztó hozzá e témákban benyújtott panaszát.
  
A fogyasztónak emellett konkrétumokkal kell igazolnia a pénzügyi békéltetők előtt álláspontját, így a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás pontatlan elszámolását felrovó kérelem esetén meg kell jelölnie a pénzügyi intézmény által közölt helytelen adatot vagy számítási hibát. A kérelmező számára eredményes PBT-eljáráshoz az önmagában kevés, ha valaki csak általánosságban "nem ért egyet" az elszámolással - mondta.
  
A PBT eljárásában kizárólag a kérelemben nevesített konkrét problémát vizsgálhatja meg, az esetleges téves várakozásokkal ellentétben a jogszabályok nem jogosítják fel az elszámolás általános felülvizsgálatára - szögezte le a PBT szóvivője.
  
A törvény szerint a testületnek ugyancsak el kell utasítania a fogyasztó kérelmét, ha egyéb, a jogszabályban fel nem sorolt típusú elszámolási kifogással keresik meg - húzta alá Kardos-Nagy Tünde. Hozzátette: eddig mintegy ezer ilyen egyéb témájú elszámolási kérelem érkezett be.
  
Kiemelte azt is, hogy a banki elszámolási ügyekben a törvény a korábbi békéltetői feladatkörhöz képest erőteljesebb, speciális jogorvoslati feladatkört bíz a pénzügyi békéltetőkre: kimondja, hogy amennyiben nincs megegyezés a felek között, a PBT elszámolási kötelezést tartalmazó határozata minden esetben végrehajtandó a pénzügyi intézmény számára. Ez még akkor is kötelezi őt, ha előzőleg nem tett általános vagy a konkrét ügyre vonatkozó úgynevezett alávetést - közölte.
  
A szóvivő tájékoztatása szerint az idén július végéig 6567 elszámolási kérelem érkezett a PBT-hez, amelyek közül eddig 1005 ügyet sikerült lezárni. Utóbbiak közül 29 ügyben kötött egyezséget a pénzügyi intézmény és a fogyasztó, 5 esetben pedig kötelezést tartalmazó határozatot adott ki a PBT.
  
A további ügyekben - alapvetően a fogyasztói kérelmek korábban jelzett hiányosságai miatt - az eljárást megszüntető PBT- határozatok születtek. Ezt követően eddig 49 fogyasztó kezdeményezte bírósági nemperes eljárás megindítását, hiszen a jogorvoslati lehetőség nincs lezárva a pénzügyi békéltetők döntése után sem - összegezte Kardos-Nagy Tünde.

Bátrabb beavatkozás kell az autóhitelesek esetében

A Jobbik bátrabb, markánsabb beavatkozást sürget a deviza alapú autóhitel-szerződések esetében.

 
Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese vasárnapi, budapesti sajtótájékoztatóján elégtelennek minősítette az autóhitelesekkel kapcsolatos kormányzati elképzeléseket, amelyek véleménye szerint a "devizahitelesek tragikomédiája" újabb fejezeteként értékelhetőek.
 
A jobbikos politikus komplex csomag megvalósítását szorgalmazta, amelynek része lenne a hitelek felvételkori árfolyamon való forintosítása és egy átfogó ellenőrzés, amely során ügyfelenként és szerződéstípusonként vizsgálnák meg a visszaéléseket. A Jobbik emellett egy kártalanítási alapba történő befizetésre kötelezné a hitelintézeteket, a forrásból pedig kártalanítaná azokat, akiket álláspontjuk szerint "módszeresen, legalizálva fosztottak ki".
 
Egy átlagos autóhiteles tartozása több év alatt duplájára nőtt, miközben az autó piaci értéke már nem mérhető az eredeti árhoz - jegyezte meg Z. Kárpát Dániel, aki szerint minden harmadik szerződés teljesíthetetlen. A szerződések 70 százaléka szabálytalan - folytatta -, gyakori hiba a szerződéskötés napjára vonatkozó hiányzó vagy hibás átváltási árfolyam, de "kreatív számítások" is előfordulnak, túlkapásoktól hemzseg a rendszer.
 
Kijelentette: nem szabad piaci alapon forintosítani, mert az - a lakáshitelekhez hasonlóan - 70 százalék árfolyam-különbözet "lenyelését" legalizálja a fogyasztók kárára.

A szabad felhasználású diákhitel kamata 4,9 százalék

A szabad felhasználású diákhitel kamata 4,9 százalékra csökkent július 1-jétől, ez a legalacsonyabb kamat a diákhitel 14 évvel ezelőtti bevezetése óta - közölte a Diákhitel Központ vezérigazgatója.

 
Bugár Csaba az M1 aktuális csatornájának vasárnap reggeli műsorában azt mondta, arra számítanak, hogy többen elgondolkodnak majd azon, hogy a Diákhitel1-et felvegyék.
  
Tájékoztatása szerint a 2001-ben bevezetett hitelt tavaly év végéig 360 ezernél többen vették fel és több mint egyharmaduk már teljes egészében vissza is fizette azt.
  
A Diákhitel1-et érintő kedvező változtatások között említette, hogy az ügyfelek 36 hónapig kérhetik indoklás nélkül a törlesztőrészletük csökkentését, továbbá, hogy nemfizetés esetén a hitelszerződést már nem 6, hanem 12 havi elmaradás után mondják csak fel.
  
Közölte, a jelenleg törlesztésre kötelezett mintegy 140 ezer ember közül mindössze 12 ezren vannak, akik egyáltalán nem törlesztenek. Jelezte, a változtatások közé tartozik az is, hogy személyesen keresik fel a nem fizetőket, hogy megoldást keressenek, ami akár fizetési könnyítés is lehet.

A forinthitelesekkel folytatódik a banki elszámolás

Legkésőbb szeptember végéig kell megkapniuk a forinthiteleseknek bankjuktól az elszámolásukat tartalmazó levelet, amelyből kiderül, mennyivel csökken a törlesztőrészletük, vagy mennyi pénzt kapnak vissza - mondta a BankRáció.hu hitelszakértője az M1 aktuális csatornán vasárnap.

   
Gergely Péter emlékeztetett: augusztus elsejétől a forinthitelesekkel és a ténylegesen devizában törlesztőkkel folytatódik a banki elszámolás. Számuk jóval kevesebb a devizahiteleseknél - hangzott el -, a bankok azonban így is több százezer levelet küldenek ki augusztus 1-jétől.
   
Az elszámolás automatikusan történik, aki egyetért az összeggel, annak semmit sem kell tennie. Aki azonban kevesli a csökkentés mértékét, az a levél kézhezvételétől számított harminc napon belül tehet panaszt a pénzintézeténél - tette hozzá.

A CIB, a Budapest Bank és a K&H is elkötelezett a hitelezés bővítése mellett, de konkrét vállalást nem közöltek

A CIB, a Budapest Bank és a K&H is elkötelezett a hitelezés bővítése mellett, de az MTI érdeklődésére nem közöltek konkrét vállalást a 2017-ig tartó időszakra.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közölte, hogy a magyarországi bankok egyöntetűen kifejezték támogatásukat a hitelezés bővítése iránt,  és elsősorban a vállalati, és azon belül is a kis- és közepes vállalati szektorban szeretnék növelni hitelezésüket 2015 és 2017 között. A jegybank azt írta: több bank is vállalta a hitelezési aktivitása növelését.

 A CIB Bank MTI-hez eljuttatott válaszából kiderül, hogy elkötelezett a vállalati, és azon belül is a kis- és közepes vállalati szektor hitelezésének növelése iránt. A bank kifejtette, hogy a kkv szektorban a 2014-es sikeres növekedés után idén is az MNB-vel egyező céljuk az új hitelkihelyezések növelése, és ezáltal a reálgazdaság támogatása.
 
A Budapest Bank a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan 2015-re, és a következő évekre is növekedési terveket tűzött ki a kulcsterületeken, ezen belül kiemelten is a kkv-k hitelezése terén - reagált a bank az MTI megkeresésére. Utóbbi területen 2014-ben is dinamikus növekedés volt: a kkv hitelezési piacnak a nemzetgazdaságra jellemző - a jegybanki adatok szerint 5,5 százalékos - visszaesése ellenére  a bank 10 százalékkal növelte kkv hitelállományát, összességében pedig 6 százalékkal bővítette vállalati hitelezését a teljes vállalati piac stagnálása mellett.  "Fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy a növekedést prudens, körültekintő hitelezési politika mentén érjük el, mivel úgy véljük, hosszú távú sikereket csak így lehet biztosítani" - hangsúlyozta a Budapest Bank.

 A K&H, ahogy a múltban, úgy a jövőben is elkötelezett a hitelezés, a gazdaság finanszírozása mellett - közölte a bank. Kifejtették, hogy a K&H az első negyedévben jelzáloghitelezésben év/év alapon megduplázta bevételeit, míg a teljes szektor 38 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bank piaci részesedése a hitelezés minden szegmensében jelentősen nőtt, és 2015 első negyedévében elérte a 9,6 százalékot, szemben a 2014 első negyedévi 8,7 százalékkal.

 A K&H hozzáfűzi: 2015 első negyedévében az újonnan folyósított lakossági jelzáloghitelek piacán 15,3 százalékos volt a részesedésük, szemben a 2014 első negyedévi 11,4 százalékkal. A K&H 2015 első negyedévében 46 milliárd forintnyi új hitelt folyósított, és továbbra is a növekedési hitelprogram egyik vezető résztvevője: 133 milliárd forintnyi hitelszerződést kötött a program második szakaszában, ami 20,2 százalékos piaci részesedésnek felel meg.

Diákhitel Központ: május 15-ig lehet hitelt igényelni a tavaszi félévre

Május 15-ig lehet még a tavaszi szemeszterre hitelt igényelni - mondta Imre Zita, a Diákhitel Központ Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában. Aki eddig az időpontig jelzi hiteligényét, már június 15-én a kért összeghez jut.

Imre Zita elmondta: a fiataloknak érdemes átgondolniuk, milyen kiadásuk lesz a nyáron, például nyelvtanfolyam, vagy laptop-vásárlás, és ezek alapján dönteni a hitelfelvételről, mert a május 15-i határidő lejártát követően benyújtott igények alapján már csak októberben juthatnak a diákhitelhez.
 
A szabadfelhasználású diákhitel 2001 óta elérhető, a hallgató maga dönti el a hitel célját - mondta, hozzátéve, hogy a Diákhitel1 esetében havi szinten 15 ezer, 21 ezer, 25 ezer, 30 ezer, 40 ezer és 50 ezer forint igényelhető. A Diákhitel Központ tapasztalata szerint a legtöbben a 40 ezer forint feletti hitelt veszik igénybe. A Diákhitel1 kamata félévente változik, jelenleg 5,75 százalék.
 
Elmondta, elérhető a Diákhitel2 is, amit az önköltséges képzésben tanulók vehetnek fel. A Diákhitel2-t is lehet még igényelni a héten, de mint mondta, ez kevésbé életszerű, hiszen a legtöbb főiskolában beiratkozáskor kell fizetni a képzési költséget, így aki igényelni akarta a Diákhitel2-t, az már megtette február 15-ig.
 
Hangsúlyozta: a diákhitel alanyi jogon jár mindenkinek, akit felvettek valamilyen felsőoktatási intézménybe.
 
Imre Zita beszámolt arról is, hogy új székhelyen, a Kacsa utcában intézhetik hallgatói hitelükkel kapcsolatos teendőiket május 11-től a diákhitelesek, a Diákhitel Központ Zrt. korábbi Csalogány utcai személyes ügyfélszolgálata megszűnt.

Banki elszámolás - Rogán: precízen zajlik a folyamat

Rogán Antal szerint precízen zajlik az elszámolás a devizahitelesekkel, a pénzügyi intézmények és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is komolyan vette feladatát, amiért - mint mondta - elismerés jár a bankrendszernek.

Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, a Fidesz frakcióvezetője erről szerdán a pénzügyi hatóság épületében tartott sajtótájékoztatón beszélt, miután Windisch Lászlóval, az MNB alelnökével áttekintette az elszámolás folyamatát. Bejelentette, az alelnök a május 11-én kezdődő héten számol be a gazdasági bizottságnak a részletes adatokról.
 
Rogán Antal az újságírók kérdésére elmondta, hogy az autóhitelek forintosításával és egyéb felmerülő kérdésekkel az elszámolási folyamat lezárása után foglalkoznak majd.
 
Az MNB jogkörét kiszélesítő törvényjavaslattal kapcsolatban kifejtette: erős, szigorú, nagy hatáskörrel rendelkező hatóságra van szükség, erős ellenőrzés nélkül ugyanis nincs biztonságban az ügyfelek pénze. Úgy vélekedett, aki ezt nem támogatja, bizonyos értelemben a brókerek pártján áll az ügyfelekkel szemben.
 
A politikus felhívta a figyelmet: április 30. két szempontból is fontos fordulónap, egyrészt a bankok túlnyomó többségének addig kell postára adniuk az elszámolási értesítőket, másrészt az MNB e napig indíthat közérdekű keresetet a 2010. november 26. után kötött forint- és devizaszerződések esetében, ha úgy látja, az általános szerződési feltételek (ászf) tisztességtelen kikötést tartalmaznak.

 A gazdasági bizottság elnöke szerint az elszámolás az eddigi információk alapján rendben zajlik. A bankok és az MNB is mindent megtett azért, hogy így legyen - hangsúlyozta. Hozzátette, jelentős összegről van szó, a 2 millió devizaalapú hitel kapcsán 570 milliárd forintot kapnak vissza az ügyfelek, 300-400 milliárd pedig majd ősszel, a forinthitelek kapcsán jár vissza.
 
Rogán Antal felhívta a figyelmet: mindenki alaposan tekintse át az elszámoló levél tartalmát, amely tartalmazza a tisztességtelenül elvont összeg mértékét, és azt is, hogy milyen módon számolják el. A törlesztőrészletek 15-25 százalékkal csökkennek, azok járnak a legjobban, akik nem vettek igénybe banki, állami segítséget, és precízen törlesztettek. Az árfolyamgátasok törlesztőrészlete nem változik, de gyűjtőszámla tartozásuk jelentősen csökken, sőt meg is szűnhet - mondta a politikus, aki felhívta a figyelmet arra: mindenkinek lehetősége van az elszámolások vitatására.
 
Windisch László ugyancsak elismeréssel szólt a bankok teljesítményéről. Egyelőre a jogszabályi előírásoknak megfelelően zajlik az elszámolás, ami bravúr a bankrendszer részéről, hiszen több millió egyedi szerződést kellett átszámolni - mondta. Az MNB arra számít, hogy nem lesznek téves adatok az elszámoló levelekben.
    Az MNB alelnöke a közérdekű keresetekről elmondta: 210 intézménytől kértek adatszolgáltatást. Közülük 138 úgy nyilatkozott, hogy a meghatározott dátum után nem élt egyoldalú szerződésmódosítással; 56 intézmény alávetési nyilatkozatot tett, nem tekinti ugyan tisztességtelennek a feltételeit, de elszámol az ügyfelekkel. A Kúria által kidolgozott és törvénybe is foglalt feltételeknek 16 pénzügyi intézmény nem felelt meg, esetükben az MNB április 30-ig közérdekű keresetet nyújt be, hogy a bíróság mondja ki szerződéses feltételeik tisztességtelenségét.
    Az MNB úgy látja, a pénzügyi intézmények határidőre kiküldik mind a kétmillió értesítést. Csupán 110 ezren olyan bank ügyfelei, amelynél a per jogerős lezárulta nem történt meg március 1-jéig; jelentős részük az OTP Bank ügyfele, amelynek esetében március 3-án született jogerős ítélet, így május 3. a kiküldés határidő - számolt be az alelnök.
    Windisch László kiemelte: a jegybank az elszámolási eljárásban arra törekedett, hogy megelőzze a panaszokat, 308 szolgáltatónál már februárban megindította a fogyasztóvédelmi témavizsgálatot, amelyek alapvető célja az volt, hogy segítse az intézményeket a felkészülésben. A vizsgálatok nyomán 146 esetben fogyasztóvédelmi figyelmeztetést adott ki a jegybank, 8 esetben azonnali intézkedésre került sor, amelyek három témakört - levélminták, a honlapokon közzétett tájékoztatások tartalma, fogyasztói szerződések minősítése - érintettek.
    Az alelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyfelek az értesítő levél átvételétől számított 30 napon belül kifogással élhetnek, a határidő betartása fontos. Első körben saját pénzügyi szolgáltatójukhoz kell fordulniuk, ez a feltétele egy esetleges későbbi jogérvényesítésnek is.

Banki elszámolás - Az AXA Bank megkezdte az értesítők postázását

Az AXA Bank megkezdte a devizaalapú kölcsönügyletek elszámolásáról szóló értesítőlevelek postázását ügyfeleinek, az első pénzügyi teljesítések már megtörténtek, és a továbbiakban a levelek kiküldésével párhuzamosan zajlanak - közölte a hitelintézet.

A bank az értesítőlevelekben részletes tájékoztatást ad az elszámolással és a forintosítással kapcsolatos tudnivalókról, teendőkről és lehetőségekről, illetve az ügyfelek új, forintalapú hitelének adatairól, így a kölcsönügylet új kamatáról és kamatperiódusáról is. Az elszámolás számszaki levezetésére vonatkozó részletes kimutatást a bank honlapján erre a célra kialakított felületen találják meg az ügyfelek, a belépéshez szükséges kódot az értesítőlevél tartalmazza - írja közleményében az AXA Bank.
 
 Az Erste Bank a múlt csütörtökön arról számolt be, hogy az érintett 227 ezer devizaalapú ügylet mindegyikét elszámolta. A megállapított fogyasztói követelések összege a banknál valamivel több, mint 100 milliárd forintot tesz ki, 20 milliárd forintot már jóvá is írtak, s a múlt hét végéig valamennyi konverziót elvégzik mind a hiteleknél, mind a lízing ügyleteknél. Az ügyfelek kiértesítése ugyanakkor még folyamatban van.
 
 A Raiffeisen Banknál az elszámolás 168 ezer devizahitel-szerződést, a forintosítás közel 30 ezer hitelszerződést érint. A forintosítás márciusban megtörtént és 4 ezer ügyféllel már elszámoltak - közölte ugyancsak a múlt héten a hitelintézet.
  
Az MKB Bank a tartozás nélkül lezárt deviza és devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos fogyasztói túlfizetéseket már két héttel ezelőtt rendezte, egy hete pedig azt jelentette be, hogy elszámolt a még le nem járt deviza- és devizaalapú hitelek döntő többségének fogyasztói túlfizetéseivel is. A részletes elszámolást április 15-30-a között kézbesítik a bank ügyfeleinek.
 
 Az OTP Bank március 16-i közlése szerint ugyancsak elkezdte a most is élő szerződéssel rendelkező ügyfelek számára a devizahitelekkel kapcsolatos jóváírásokat, első hullámban mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendben.

Februártól hatályos az aktualizált banki magatartási kódex

Idén februártól a korábbi helyett aktualizált magatartási kódex lép hatályba, amely minden, a felelős lakossági hitelezéshez szükséges, ám 2014-ben jogszabályba nem foglalt elvet, szabályt tartalmaz - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség keddi, közös közleményében.

Az eddigi magatartási kódexet aláíró pénzügyi intézményeknek - számuk meghaladja a 250 szolgáltatót, a lakossági hitelpiac bő 95 százalékát - nem kell újabb nyilatkozatot tenniük az önszabályozó dokumentumhoz való csatlakozásról; eddigi kötelezettségvállalásuk változatlanul tovább él.
  
Az aktualizált kódex szabályai révén a pénzügyi intézmények önkéntesen vállalják, hogy átlátható és felelős magatartást tanúsítanak lakossági ügyfeleik felé a hitelnyújtást (lízing-, vagy faktoring szolgáltatást) megelőzően, a futamidő alatt, és az esetleges fizetési nehézségekkel kapcsolatos eljárásaikban is - olvasható a közleményben.
  
A szervezetek hangsúlyozzák, hogy a jogalkotó tavaly számos, a lakossági hitelezéshez kötődő fogyasztóvédelmi rendelkezést törvényekbe, rendeletekbe emelt, ezért vizsgálták felül a korábbi dokumentumot.
  
A magatartási kódex 2010. január 1-jén lépett hatályba azért, hogy megerősítse a lakossági hitelfelvevők és a hitelezők közti bizalmat - emlékeztet a jegybank és a bankszövetség.
  
Az aktualizált kódex előírásai alapján a pénzügyi intézmények belső üzletmenetükben is érvényesítik a transzparencia (közérthetőség, átláthatóság, a szükséges információkhoz való hozzáférhetőség), a szabályelvűség (a jogszabályoknak és a jó gyakorlatot elősegítő elvárásoknak megfelelő, szabályzatokban is rögzített hitelezői gyakorlat) és a szimmetria (az esetleges egyoldalú költségemelések mellett kedvezőbbé vált feltételek esetén költségcsökkentésekkel ezek hatását is érvényesíteni kell az ügyfeleknek) elveit.
  
A dokumentumot elfogadott pénzügyi intézmények egyetértenek azzal, hogy a jegybank a csatlakozottak (illetve érintett leányvállalataik és ügynökeik) körében ellenőrizze az aktualizált kódex rendelkezéseinek betartását, és megállapításait, minősítéseit honlapján is megjelenítse.
  
Az aktualizált kódexet elfogadó intézmények vállalják, hogy a fogyasztók ügyleti döntését befolyásoló kereskedelmi gyakorlatuk során ügyfeleiknek jelzik, illetve általános szerződési feltételeikben, üzletszabályzataikban is megjelenítik, hogy kötelezően alávetik magukat az önszabályozó előírásoknak. Szolgáltatásnyújtásban részt vevő ügynökeikkel és megbízottaikkal kötött szerződésben is előírják a dokumentumban foglaltak betartását - írja az MNB és a bankszövetség.
  
A kódex hatálya kiterjed az azt aláíró összes lakossági hitelezéssel, pénzügyi lízinggel foglalkozó pénzügyi intézményre, így kereskedelmi bankra, jelzálog-hitelintézetre, lakás-takarékpénztárra, takarék- és hitelszövetkezetre, fióktelepre és pénzügyi vállalkozásra (lízing-, és faktorcégekre is), sőt a hiteltermékeket kínáló biztosítókra és nyugdíjpénztárakra is. A lakossági hitelezéssel kapcsolatban a kódex szabályozza a felelős hitelezés általános normáit, a szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elveit, az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárásokat, valamint a végrehajtási eljárások előtt és alatt alkalmazandó elveket.

Varga: az autós devizahitelesek a bankjukkal tárgyaljanak

A nemzetgazdasági miniszter a bankokkal való tárgyalást tanácsolja a nehéz helyzetbe jutott devizaalapú autóhitellel rendelkezőknek.

Varga Mihály a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hétfő reggel kijelentette: a bankoknál vannak programok a nehéz helyzetbe került hitelesek megsegítésére, ilyen eszköz lehet például a futamidő meghosszabbítása a törlesztő részletek emelkedésének kivédésére.
 
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormányzat kiemelten kezelte azokat a devizahiteleseket, akik ingatlant vásároltak, és azt elveszthették volna. "Egy autó elvesztése is nagyon komoly problémát okozhat valakinek az életében, de ez talán más eszközökkel áthidalható" - fogalmazott Varga Mihály.
 
A miniszter beszélt arról is, hogy az államadósságot csökkentették, illetve abban a devizaadósság arányát 50-ről 35 százalékra szorították le, és ez a folyamat szándékuk szerint nem ért véget.
 
Utalt arra is, hogy a svájci frank árfolyamának mindenki számára meglepő változása azért is kevésbé érintette Magyarországot, mert az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az államadósságban a svájci frank alapú tartozásokat swap-ügyletekkel euróalapúvá változtatta.
 
Magyarország sérülékenységének csökkentésére két mód van, a lakosságnál a devizahitelek kivezetése, az államadósságnál a devizarész mérséklése - tette hozzá.
 
A miniszter kitért arra is: Barcza György, az ÁKK új vezérigazgatójának feladatául szabta a devizaalapú adósság arányának csökkentése mellett, hogy a hagyományos adósság-, illetve kötvénypiacokon túl újakat is keressen, növelje az ÁKK "földrajzi nyitottságát".

A devizahitelesekkel kapcsolatosan újra módosult a végrehajtási törvény

December 6-án lépett hatályba a végrehajtási törvény újabb módosítása, amely kimondja: nem akad meg a devizahiteles lakással kapcsolatos végrehajtás akkor, ha a végrehajtást helyi önkormányzat, illetve az önkormányzat vagy az állam kizárólagos tulajdonában lévő cég kéri, vállalva az ingatlan felújítását és munkaerő-piaci célú bérbeadását.

A törvényjavaslatot még szeptember végén beterjesztő Csöbör Katalin (Fidesz) azzal indokolta a végrehajtási törvény ilyen kiegészítését, hogy ezzel kikerülhető a devizahiteles törvényben megfogalmazott végrehajtási, illetve kilakoltatási moratórium ezekben a speciális esetekben, amikor az önkormányzat, illetve állami cég indítana végrehajtást. A javaslat alkotmányos indoka az, hogy a jogalkotó minden eszközzel segítse a munkahelyek létesítését - állt az indoklásban.
 
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára - a törvényjavaslat tárgyalásakor - októberben elmondta, hogy az új szabály célja: a településeken az önkormányzatok bérlakások biztosításával tudják segíteni a munkahelyek, vállalkozások létesítését.
 
A mostani módosítás szorosan kapcsolódik az első devizahiteles törvényhez, amely a devizahiteles ügyekben a végrehajtás szüneteltetését rendelte el. Ez alapján folytak - folynak - a bankok által indított perek, amelyekben a szerződési feltételeik tisztességtelenségének törvényi vélelmét kívánják megdönteni.
 
Azokban az esetekben, amikor a lakást már a devizahiteles törvény hatályba lépése - július 26. - előtt értékesítették, a kiürítés (kilakoltatás) elmarad a törvény szerint.

 A devizahiteles törvény elfogadásával egyidőben, idén nyáron, módosította az Országgyűlés a végrehajtási törvényt is. Ez viszont úgy szólt, hogy a kilakoltatási moratórium nem alkalmazható akkor, ha a lakást - még a moratórium elrendelése előtt - helyi önkormányzat, illetve az önkormányzat vagy az állam kizárólagos tulajdonában lévő cég vásárolta meg az árverésen.
 
A módosítás további megkötéseket is tartalmazott, így a vásárló önkormányzatnak, illetve köztulajdonú cégnek vállalnia kellett, hogy - a lakás birtokbavételétől számítva - 2 éven belül felújítja azt, továbbá pályázatot ír ki a lakás bérbeadására, a településen munkát vállalók számára.
 
Ennek analógiájára módosult ismét a végrehajtási törvény.

A Jobbik kedvezményes lakáshitel-programot szorgalmaz

A Jobbik szerint minimálisra kell csökkenteni a lakáshitelek kamatait.

Z. Kárpát Dániel, a párt frakcióvezető-helyettese szombati sajtótájékoztatóján elmondta: támogatják a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség javaslatát, amely a korábbi hitelprogramhoz hasonlóan állami háttérrel, mintegy 2,5 százalékos kamattal biztosítana lakásvásárlási lehetőséget. Ma a piacon kedvezményesen 6-7 százalékos kamattal lehet lakáshitelhez jutni, ami sokak számára vállalhatatlan, így minimális szintre kell azt csökkenteni - tette hozzá.
    Az ellenzéki politikus szerint érdemes végiggondolni az áfa visszatérítésének lehetőségét is annak érdekében, hogy kedvezőbb helyzetbe hozzák azokat, akik most még nem tudnak lakást vásárolni.
    Megjegyezte: a Jobbik alapkoncepciója az, hogy hazai kivitelezőkkel és beszállítókkal hozzá kell kezdeni az ingatlanállomány cseréjéhez. Az új otthonok kedvezményes bérleti díja az ellenzéki párt szerint hozzájárulna a kivándorlás lassításához és a gyermekvállaláshoz.
    Magyarországon hatalmas ingatlantömeg áll üresen, amelyek egy része állami, önkormányzati kézben van - értékelt Z. Kárpát Dániel, kifejtve: ezeket fel kell mérni és a közfoglalkoztatottak bevonásával fel kell újítani, akár teljes városrészek rekonstrukciós programjaival összekötve. Egy ilyen nemzetstratégiailag fontos program nem lehet drága - jelentette ki a frakcióvezető-helyettes, hozzátéve: számításaik szerint 5-7 éves perióduson belül minden forint "visszapörögne" a költségvetésbe.

Varga Mihály: ősszel dől el, hogy az autóhiteleket forintosítják-e

Varga Mihály szerint az ősszel dől el, hogy az autós devizahitelekre kiterjed-e majd a forintosítás.

A nemzetgazdasági miniszter az M1 Az este csütörtöki adásában - pontosítva a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában tett kijelentését - azt mondta: kétségtelen tény, hogy a Kúria jogegységi döntése a devizahitelekről kiterjed a gépjárműhitelekre is. Ugyanakkor kiemelte: a döntésből nem következik automatikusan az autóshitelek forintosítása.

A kormány álláspontja eddig az volt, hogy elsősorban a lakáshitelesek helyzetét kell rendezni, "de természetesen meg fogjuk vizsgálni, hogy a fogyasztói hitelek körébe tartozó devizaalapú hiteleknél ez az elszámolás, forintosítás megoldható-e" - mondta a miniszter.

Ismertetése szerint 150 ezer devizaalapú autóhitel van, az euró-, illetve svájci frank alapú, még élő autós devizahitelek összértéke 162 milliárd forint.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy egy lakás- és egy autóhitel között társadalmi, szociológiai szempontból nagy a különbség. Amikor valaki a fedelet veszíti el a feje fölül egy hitel miatt, akkor a kormánynak azonnal lépnie kell. Ugyanakkor elismerte, hogy az autóhitelesek nehéz helyzetbe kerülhetnek, akár "a fedél is veszélybe kerülhet a hitel miatt".

A nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: Lázár János miniszter felvetése teljesen jogos, az elmúlt hónapokban több olyan élethelyzet alakult ki, amikor a fedél került veszélybe egy autóshitel miatt.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Blikknek úgy nyilatkozott, hogy a Kúria kimondta, a bankok szerződései tisztességtelenek, így az autóhiteleseket éppen úgy meg kell menteni, mint az ingatlanhiteleseket. Lázár János hangsúlyozta: a kormány szándékában áll a devizahiteleseket mentő újabb ütem megvalósítása is, a forintosítás.

forrás: MTI
kép: www.vezess.hu

Devizahitelesek tüntettek a Parlament előtt

A devizahitelek eltörlését, a hitelesek kártalanítását és a felelősök megbüntetését követelték mintegy ötvenen Budapesten, az Országház előtt pénteken, az Országgyűlés ülésével egy időben.

A demonstráción Tatár József, a tüntetést szervező Otthonvédelmi Tanács szóvivője hangsúlyozta: azt követelik, hogy egy átlagos, hétmillió forintos devizahitel esetében - amely időközben 14 millió forintra nőtt - 5,9 millióval csökkentsék a tartozást. Szerintük nem méltányos, hogy a törvényjavaslat, amely az árfolyamrést és az egyoldalú szerződésmódosítást szüntetné meg, csupán 1,2 millió forint jóváírását jelentene egy ilyen hitelnél. Szerintük a rendszerben "nem volt deviza", ezért nem azzal kell számolni - tette hozzá.
  
A tüntetők egy része a Bankcenter elől vonult a Parlamenthez, többségük pedig forgalomlassító autósdemonstrációt tartott, az 56-osok terétől a Kossuth térig.
  
A résztvevők transzparensein más feliratok mellett "a bankok csaltak", "bankárkasztnak börtönkosztot", illetve "követeljük minden végrehajtás betiltását" volt látható.

forrás: MTI

Visszautalt Magyarországra egy devizahiteles ügyet az uniós bíróság

A szombathelyi törvényszék feladata eldönteni, hogy az uniós fogyasztóvédelmi szabályok értelmében tisztességtelen szerződési feltétel-e egy devizahitel-szerződésben, hogy a bank kikötötte: az esetleges jogvitákban nem rendes, hanem választottbíróság járhat el - derül ki a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság hétfőn közzétett végzéséből.

A luxembourgi bírák a végzésben arra mutatnak rá, hogy szombathelyi kollégáik kötelesek megállapítani azt, hogy ez a kitétel kizárja vagy gátolja-e a fogyasztó jogainak érvényesítését peres eljárás kezdeményezése, vagy más jogorvoslati lehetőség révén. Emellett az uniós bíróság arra is felhívja a figyelmet, hogy önmagában az, hogy az ügyfél általános tájékoztatást kapott a választottbíróság és a hagyományos bíróság eljárása közötti különbségekről, nem zárja ki a feltétel tisztességtelenségét.
 
Mint arról hétfőn a Magyar Nemzet is beszámolt, a 67 éves, mozgáskorlátozott Sebestyén Katalin 2008 őszén vett fel svájci frank alapú hitelt a Raiffeisen Banktól, és a pénzintézet a többi között arról is tájékoztatta, hogy választottbírósági eljárás esetén nem lehet fellebbezni, és a procedúra rendszerint költségesebb is a rendes bírósági eljárásoknál. Ennek ellenére Sebestyén a szombathelyi bírósághoz fordult annak érdekében, hogy ennek a kitételnek a megsemmisítését kérje, mondván: ez korlátozza jogérvényesítési lehetőségeit, és a bank számára előnyös, tisztességtelen szerződési feltételnek minősül.
 
Az Európai Bírósághoz a szombathelyi bírák fordultak azzal a kérdéssel, hogy tisztességtelen feltételnek minősül-e a választottbírósági eljárás kikötése, ám a luxembourgi bírák szerint ezt nekik maguknak kell eldönteniük - derül ki az Európai Bíróság április 3-án kelt, de csaknem négy héttel később közzétett végzéséből.

forrás: MTI