Halászlé (szegedi)

Hozzávalók 4 adagra:

- Az alapléhez 600 g halszelet
(busa, ponty, amúr)
- 1 db paprika - TV
- 2 db paradicsom
- 4 közepes fej hagyma - vörös
- 1 teáskanál bors - fekete (egész)
- 7 púpozott teáskanál fűszerpaprika
- 3 teáskanál só
- 1L víz

A befejezéshez:

- 0.5 L víz
- 400 g halfilé - ponty

Leírás:

Halászlevet sokféleképpen készítenek.
Ez a változat nagyon ízletes, leginkább a szegedi halászlére hasonlít.
Apró különbség, hogy a hagymát vízben főzzük szét, nem pirítjuk elő zsíron, vagy olajon.

Próbálja ki Ön is!

 forrás: aprosef.hu

A hajók zaja miatt sokkal több hal válhat ragadozók prédájává

A hajók motorzaja miatt sokkal több hal válhat ragadozók prédájává - állapította meg egy úttörő jelentőségű tengerbiológiai kutatás.

 

Az Exeteri Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport azt találta, hogy az elhaladó hajók motorzaja akkora stresszt okoz a korallzátonyok fiatal halainál, hogy nehezebben veszik észre a veszélyt, gyakrabban falják fel őket a ragadozók, túlélési esélyeik így a felére csökkennek - adta hírül a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
  
Ez az első kutatás, amely kimutatta, hogy az emberi tevékenységből származó zajok, ebben az esetben a motoros hajók hangja közvetlenül befolyásolhatja a halak élettartamát.
  
"Amikor a nyílt vízen hajó húzott el fiatal korallszirti halak mellett, akkor hatszor kevésbé volt valószínű, hogy az átélt stressz miatt megijedjenek a szimulált ragadozótámadástól, mint amikor nem hallatszott közelükben motorzaj" - magyarázta Stephen Simpson, az Exeteri Egyetem biológusa.
  
A ragadozó és zsákmánya közötti viszony ausztrál és kanadai specialistáival, valamint a Bristoli Egyetem akusztikaszakértőivel együtt laboratóriumi és terepkísérleteket végeztek: felvételeket és valódi motorzajt használva vizsgálták, hogyan viselkednek a Pomacentrus amboinensis korallszirti hal fiatal egyedei, ha természetes ellenségükkel találkoznak.
  
A zaj a többi környezeti ártalomhoz képest könnyebben korlátozható a kutatók szerint. "Az ember dönti el, mikor hajózik a korallzátonyok környékén, kerülni lehet azt az időszakot, amikor a legtöbb a fiatal egyed. Ki lehet alakítani csendes védőzónákat is" - hangsúlyozta Simpson.
  
"Mondhatjuk, hogy a klímaváltozás nagyobb veszélyt jelent a korallzátonyok életére, ám ha a zajártalmat csökkentjük, az zátonyok élővilága ellenállóbb lesz a globális felmelegedéssel és az óceánok elsavasodásával szemben" - jegyezte meg Mark Meekan, az Ausztrál Tengerkutatási Intézet munkatársa.

    (http://phys.org/news/2016-02-motorboat-noise-predators-deadly-advantage.html)

A Millenáris parkba költözik a Budapesti Halfesztivál

Több mint százféle halétellel, különleges halfajtákkal, főzőversennyel, gyermekprogrammal és könnyűzenei koncertekkel várja a látogatókat új helyszínen, a Millenáris parkban február 12. és 14. között a Budapesti Halfesztivál.

   

A szervezők közleménye szerint idén a több mint 200 kiállító számos különlegességgel, például szegedi óriásbográccsal és óriás harcsasütéssel is készül az eseményre. A rendezvényen kitüntetett figyelmet kap a szürkeharcsa, a magyar vizek legnagyobb hala, de ki lehet próbálni számos halászlé fajtát vagy olyan halból készült különlegességet is, mint a halkolbász.
   
A nemzetközi konyha számos remekét is felvonultatja a program, így szusit, pad thai tésztát, orosz kaviárt, francia hallevest, olasz branzinót (tengeri süllőt), afrikai tüdős harcsa szalámit vagy fish & chipset is lehet majd kóstolni.
   
A fesztivállal a szervezők szándéka, hogy népszerűsítsék a magyar halak fogyasztást, erősítsék a hal szerepét a magyar gasztronómiában, valamint hangsúlyozzák annak egészségmegőrző hatását.
   
A gasztronómiai kínálat mellett interaktív horgászfaluval, élőhal bemutatóval gyermekprogramokkal és könnyűzenei koncertekkel várják a látogatókat. A színpadra lép a hétvége folyamán mások mellett Caramel, az Irigy Hónaljmirigy, Dobrády Ákos, a 100 Folk Celsius és a Beatrice is.

A kecsege, a galóca és a vágó durbincs verseng az év hala közönségszavazáson

A kecsege, a galóca és a vágó durbincs verseng az év hala címért, amelynek odaítéléséről a Magyar Haltani Társaság honlapján szavazhatnak az érdeklődők.

A korábbi győztes nyúldomolykó, kősüllő, széles kárász, menyhal és magyar bucó után most újabb fajok vetélkednek a szavazatokért. Közülük a porcos belső vázú kecsege a világszerte veszélyeztetett tokfélék képviselője. A magyarországi folyókban egyre csökken az állománya, ezért 2014-től már nem fogható, kézre kerülő példányait vissza kell engedni - mondta el Harka Ákos, a szervezet elnöke csütörtökön az MTI-nek.
  
A galóca a Duna vízrendszerének "bennszülött" hala, egyben a világ legnagyobb termetű pisztrángféléje. Magyarországon a Tisza legfelső szakaszán él egy kisebb önfenntartó állománya, másutt csak alkalmilag fordul elő. Ritkasága miatt 1974-től védett, 1996-tól fokozottan védett faj. 2012-ben az év halának választották Ausztriában.
  
A vágó durbincs kis termetű, fogyatkozóban lévő sügérféle, amelynek két közeli rokona, a széles és a selymes durbincs már eddig is oltalom alatt állt. A 2014-től érvényes új halászati szabályozás e védelmet a vágó durbincsra is kiterjesztette.
 
 Harka Ákos felhívta a figyelmet arra, hogy szavazni a társaság honlapján (http://haltanitarsasag.hu) lehet, amely a választható fajok képe mellett információval szolgál azok környezeti igényeiről, hazai elterjedéséről és jelentőségéről is. A szavazás az év utolsó napján zárul, végeredményét 2015. január 1-jén hirdeti ki a Haltani Társaság.
 
 A szervezet honlapján szereplő adatok szerint az október elején meghirdetett versengés jelöltjeit eddig csaknem 2100 szavazattal támogatták az érdeklődők. A népszerűségi listát jelenleg 62 százalékkal a kecsege vezeti, miközben a második helyen álló galóca a voksok 23, a sereghajtó vágó durbincs pedig 15 százalékát kapta.
 
 Az akció célja a Kárpát-medence őshonos halainak ismertebbé tétele, a természeti értékek tudatosítása. Mindhárom jelölt méltó a megtisztelő címre - hangsúlyozta Harka Ákos. Hozzátette, évről-évre horgászok és szakemberek javaslata alapján választják ki a szavazásra érdemes három halat. A szempontok között elsődleges, hogy a hármasból mindig akadjon őshonos, a horgászok által kedvelt, illetve védett hal.

Jó tett a halak ívásának a Tisza-tó kísérleti üzemrendje

Halbiológiai szempontból hasznos volt a Tisza-tavon több mint egy hónapon keresztül, kísérletképpen beállított 750 centiméteres vízszint. A helyszíni vizsgálatok kimutatták: a víztöbblet egyértelműen pozitív hatást gyakorolt a halak szaporodására - közölte Kovács Pál, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) halbiológusa az MTI-vel.

A Tisza-tavat üzemeltető vízügyi szervezet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága és a Tisza-tavi Sporthorgász Nonprofit Kft. együttműködésével április 24-től május végéig 750 centiméterre emelte a tározó vízszintjét. Az árvízmentes időszakban eddig még nem alkalmazott kísérleti üzemrend bevezetésekor abból indultak ki, hogy a halak szaporodását elősegítő tavaszi-nyár eleji árvizek elmaradásával különösen fontos lehet a magas vízállás - idézte fel az előzményeket a szakember.
  
A vízszintemelés és a kedvező meteorológiai körülmények hatására április végére már 17-19 Celsius-fokos vízhőmérsékletek alakultak ki a tározó szélein, és május elején már sikeres keszeg-, illetve süllőívásokról, szórványos pontyívásokról érkeztek bejelentések.
  
A halívásnak átmenetileg gátat vetett május közepén a szélviharokkal, heves esőzésekkel érkező lehűlés, ekkor a vízszintet ideiglenesen csökkenteni is kellett. Az újra megemelt vízszint, a hirtelen emelkedő vízhőmérséklet, a csapadék hígító hatása azonban ismét kedvező volt a halak szaporodására, a Tiszavalki-medence több pontján intenzív pontyívást tapasztalt a halászati hasznosító.

forrás: MTI

Heringkonzerveket vont ki a forgalomból a Nébih

Négy füstöltheringkonzerv forgalmazását tiltotta meg a határérték feletti benzolszármazék (PAH) tartalom miatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A szervezet szerdai közleménye szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság laboratóriumában 36 tételt vizsgáltak a szakemberek. Közülük négy halkonzerv kereskedelmi forgalmazását azonnali hatállyal megtiltotta a hatóság és elrendelte a fogyasztókhoz eljutott termékek visszahívását.
 
A tájékoztatás szerint a kiemelt ellenőrzés a Magyarországon forgalomba hozott, füstöléssel készült haltermékeket érintette. Az intézkedés azokat a Pif-Trade Com Kft. által forgalmazott, Lettországból származó "Riga Gold Füstölt hering olajban" elnevezésű termékeket érinti, amelyek minőségmegőrzési ideje: 2016. március 01.; 2016. április 18.; 2016. augusztus 22.; illetve 2017. augusztus 28.
 
A hatóság a Riga Gold márkajelzéssel ellátott valamennyi "Füstölt hering olajban" elnevezésű élelmiszertétel további forgalomba hozatalát a termék biztonságosságát igazoló laboratóriumi vizsgálati eredmények bemutatásához kötötte.
 
A visszahívásban érintett termékek adatai és fotói elérhetők a NÉBIH honlapján:
https://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/hirek/06_04_hering.html

forrás: MTI

kép: http://www.nosalty.hu

Háromméteres hal ugrott egy bárkára

Háromméteres hal szökkent egy horgászbárka fedélzetére a Karib-tengerből Dominika partjainál. A 158 kilós kormos nyársorrú hal, más néven kék marlin (Makaira nigricans) a hajón végezte - adta hírül kedden a The Daily Telegraph című brit lap.

forrás: MTI - kép: hajdupress.hu

Ez a halfaj védett, mert a kihalás fenyegeti. A húsz méter hosszú hajó legénysége vissza is akarta juttatni a vízbe, ám a hal túl vadul vergődött és túl hatalmas volt ahhoz, hogy ez sikerülhessen nekik. Az állat végül belepusztult sérüléseibe.

     

A kék marlin a vitorláskardoshal-félék családjába tartozik. Áramvonalas testük a felső állcsont (maxilla) hosszú nyúlványával kezdődik. A család legnagyobbja a kék marlin, amelynek eddig mért legnagyobb egyede 596 centiméter hosszú és 818 kilogramm tömegű, illetve a fekete marlin, amely 500 centiméter hosszú és 670 kilogramm tömegű. Mindkét trópusi faj kedvence a sporthorgászoknak.

Szobrot állítottak a gardahalászat ősi mesterségének Tihanyban

A balatoni halászatnak és a tihanyi halászoknak állít emléket a Balaton-parti településen csütörtökön felavatott Garda-szobor. Halász János kultúráért felelős államtitkár avatóbeszédében úgy vélte: a szobor erősíti a település múltjához való kötődést és tisztelgés a természet előtt.   

Az államtitkár felidézte, hogy a halászat ősi mestersége évszázadokra visszamenően fontos volt a tihanyiak életében, a garda kitüntetett hal volt.
 
Annak kapcsán, hogy a Garda-szobor felállításához a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA) is nyertek pályázaton 4 millió forintot, Halász János felidézte, hogy januártól az önkormányzatok újra igényelhetnek kulturális támogatást, az államtitkárság és az NKA pályázatokkal is segíti a közösségek identitásának megőrzését. A szoborpályázatra összesen 100 millió forintos keretösszeg állt rendelkezésre - tette hozzá.
 
Tósoki Imre (Fidesz-KDNP) polgármester avató beszédében emlékeztetett: a szoborral Herman Ottónak, a balatoni halászatnak és azoknak a tihanyi halászoknak állítanak emléket, akik az elmúlt évszázadokban ezzel a munkával tartották el magukat és családjaikat. A Garda-szobor visszaidézi azokat a régmúlt időket, amikor az egyik legfontosabb megélhetési forrást a halászat jelentette.
 
Tihany történelmével egybeforrt a garda, hiszen a címerében is szerepel, a Gardafesztivál pedig évről évre több látogatót vonz a balatoni településre - hangsúlyozta, hozzátéve: mostantól ez a szobor fogja fogadni a komppal érkező vendégeket.
 
A szobor létrehozására megalakult Garda Szobor Közhasznú Alapítvány elnöke, Péter György elmondta, hogy a szoborállítással a magyar halászat múltjára és jelenére szeretnék felhívni a figyelmet. Szólt arról is, hogy a balatoni gardahalászat hagyománya szerint - amelyet Herman Ottó írt le részletesen a Magyar halászat című könyvében - a tihanyi dombokról lesték a halászok "hegyenjárói", hol verődik csapatokba a garda.
 
"A hegyen járó emberek botra tűzött subájukkal integetve irányították a halászhajókat a halrajok felé, hogy azokat bekerítve minél gazdagabb zsákmányra tehessenek szert a Balaton heringhalából, a gardából. Amikor a halászhajó célba ért a gardarajhoz, a látóember földre vetette magát" - idézte fel a könyv alapján Péter György.
 
A kompkikötő parkosított részén felállított, talapzattal együtt két és fél méter magas, garda halat ábrázoló alkotást Diénes Attila Munkácsy-díjas szobrászművész készítette, a szobrot Korzenszky Richárd perjel áldotta meg.

forrás: MTI

Hetedik napja üzemel az angolnacsapda a Balatonon

Hetedik napja eresztik le a Balaton vizét a Sió-zsilipen, azóta üzemelteti az angolnacsapdát a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. - közölte a társaság az MTI-vel kedden.
 
A közlemény szerint az előző, vízeresztéses évekhez képest érdekesen változott a zsákmány összetétele a csapdában: az angolnacsapda első heti eredményei alapján megállapítható, hogy a május eleji nyitásra már eléggé felmelegedett, 16 fokos Balatonban az angolnák vándorlási aktivitása már nem olyan nagy, mint a számukra optimális, 12-13 fokos vízben. Így a csapdában a korábbi évekhez képest egyelőre kevesebb az angolna.
 
Tömegesen megjelent az ezüstkárász, amelynek ritkítása idegen eredetű halfajként a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. közfeladata. Az idei tavasz rendkívüli vízjárási viszonyai a Kis-Balatonból leúszó pontyok vándorlásának is kedveztek, így a korábbi vízeresztéses évektől eltérően most a ponty is megjelent az angolnacsapdában - áll a közleményben.
 
Megjegyzik, hogy a balatoni vízeresztés ütemezését nem a halászati szempontok szerint állapítják meg, a halászat eredményességét viszont egyértelműen befolyásolják a hidrometeorológiai jellemzők.
 
Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a horgászok tavalyi fogási naplóinak összegzett adatairól az MTI-nek korábban elmondta: a horgászok zsákmánya összességében bő kétszerese a halászok által kifogott halmennyiségnek a Balatonon. Tavaly a halászok teljes zsákmánya 239 ezer kilogramm hal volt. Ebből 131,3 ezer kiló busa, 82 ezer kiló keszeg, 10 ezer kiló angolna, 8 ezer kiló ponty, 2,5 ezer kiló süllő, míg az összes egyéb hal (csuka, balin, kárász, garda, harcsa) mennyisége alig haladta meg a 2000 kilogrammot.

forrás: MTI

Bombával "töltött" tintahalat fogtak

Bombát nyelt tintahalat fogtak Kínában. Az állat csaknem méteres volt, a benne lévő robbanóeszköz húsz centi hosszú és másfél kilós.
   
"Ez a tintahalfaj általában a partközeli sekélyesben vadászgat apró halakra, garnéla rákra. 

Valószínűleg zsákmánynak vélte a padlizsán alakú bombát" - mondta a halaskofa, akihez a bombás állat került, és aki nem kis meglepetésére kibelezte belőle a robbanóeszközt.
 
A bomba Kuangtung vizeiben hevert, Kína déli-délkeleti partjainál. A rendőrség szerint feltehetően egy vadászrepülő veszíthette el, de hogy mennyi ideig volt a tengerben, arról nem adott felvilágosítást. 

Az biztos, hogy a robbanóeszközt már egy ideje marta a sós víz, mert burkolata rozsdás volt. 

Tűzszerészek biztonságos körülmények között felrobbantották - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

forrás: MTI

A horgászok jelöltje lehet a befutó

Már-már behozhatatlannak tűnő előnnyel vezet az - egyesek szerint a horgászok által favorizált - menyhal (Lota lota) a természetvédők pártfogását élvező leánykoncérral (Rutilus virgo) szemben a Magyar Haltani Társaság által meghirdetett Év hala 2013 versenyben – közölte az MTI-vel a szervezet elnöke.

Harka Ákos hangsúlyozta: bár az idei szavazás eldőlni látszik – a csütörtök esti állás szerint összesen leadott több mint négy és fél ezer szavazat 51 százalékát a menyhal kapta -, még bárki leadhatja voksát a számára legszimpatikusabb fajra a társaság három jelöltje közül. A szavazófelület, az érintett halak képe és jellemzése 2012. december 31-ig érhető el a társaság honlapján (www.haltanitarsasag.hu).

Egyesek úgy tartják, hogy az itt folyó szavazás tulajdonképpen a menyhalat favorizáló horgászok és a leánykoncért támogató természetvédők presztízsharca – fogalmazott az elnök, aki emlékeztetett: e kettő mellett a kurta baingot (Leucaspius delineatus) is jelölték a 2013-as év hala címre.

Harka Ákos szerint ez utóbbi halnak 13 százalékos „rajongótáborával” csekély reménye van a végső sikerre, a versenyben a végső rangsortól függetlenül mindenki csak nyerhet.

Az akció célja ugyanis a Kárpát-medence őshonos halainak ismertebbé tétele, természeti értékeink tudatosítása. Mindhárom jelölt méltó a megtisztelő címre - hangoztatja a vezető, hozzátéve: a jelölés sem ad hoc jellegű: évről-évre horgászok és szakemberek javaslata alapján választják ki a szavazásra érdemes „triót”. A szempontok között pedig elsődleges, hogy a hármasból mindig akadjon őshonos, a horgászok által kedvelt, illetve védett hal.

A nyertes faj képviselői persze ezúttal sem számíthatnak értékes díjakra, ám arra igen, hogy az akció szimpatizánsai és résztvevői a jövőben személyes ismerősként tekintenek rájuk. Nem utolsósorban a „pozitív sajtó és a rivaldafény” a tudományos kutatók figyelmét is ráirányíthatja ezekre a meglehetősen kevéssé ismert, sőt gyakran kifejezetten titokzatos életmódot folytató halfajokra – vélekedett Harka Ákos.

A 2012-es év hala címet a mesék "aranyhala", a színéről aranykárásznak is nevezett széles kárász (Carassius carassius) nyerte el egy fordulatokban bővelkedő, a szavazatarány manipulálását célzó hackertámadást is sikerrel „túlélő”, tízezres közönséget megmozgató szavazáson, megelőzve a lápi pócot és a szilvaorrú keszeget. A 2011-es év hala a kősüllő (Sander volgensis), 2010-é a nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) volt.

forrás: MTI