Nem drágulnak a balatoni horgászjegyek 2016-ban

Nem drágulnak 2016-ban a balatoni horgászjegyek, így már ötödik éve maradnak változatlanul - közölte Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) vezérigazgatója az MTI-vel szerdán.

 
Az állami tulajdonban lévő társaság az idén mintegy 60 ezer területi engedélyt értékesített, a tavalyinál 10 százalékkal többet, ami mintegy 610 millió forintos bevételt hozott.
   
Jövőre a horgászjegyek fajtái, árai nem változnak, újdonság viszont, hogy 3 napos behúzós horgászengedéllyel bővül a választék.
   
A Balatonon az idén tavasztól először engedélyezett bojlis, vagy más néven behúzós horgászat. Szári Zsolt elmondta, 10 millió forint alatt vásároltak a horgászok ilyen típusú horgászjegyeket, ami elmarad a várakozásoktól. Ennek oka részben az, hogy kevés a lehetőség a több napi kivonulást igénylő bojlis horgászatra.
   
Kifejtette, a BHN a horgászturizmus másik nagy fejlesztési lehetőségét a csónakból és vitorlásról űzhető süllőhorgászat feltételeinek javításában látja, amelyhez jövőre kísérőket képeznek ki, és bérelhető hajókat is biztosítani fognak.
   
A társaság az idén 366 ezer kilogramm pontyot telepített, 32 ezer kilogrammal túlteljesítve a kötelezettségét. Csukából 256 ezer darabot, süllőből 6700 kilónyit engedtek a Balatonba, továbbá 1500 kiló compót (az előírt 200 kilogramm helyett), és a terveken felül 1100 kilogramm széleskárászt, 750 kiló kétnyaras harcsát és 200 darab kétnyaras balint is telepítettek.
   
A Balaton történetében az idén először 650 darab menyhalat is a tóba engedtek. Ez a halfaj őshonos itt, de az angolna kiszorította a Balatonból. Újrahonosítását a következő években folytatni kívánják.
   
A vezérigazgató beszámolója szerint a BHN tógazdaságaiban termelt halakat a jövő év elején nem értékesítik, hanem már januárban megkezdik a kitelepítésüket a horgászturizmus jobb kiszolgálása érdekében.
   
A haltelepítésekért, halőrzésért, és a Balaton mellett a Kis-Balaton ökológiai egyensúlyáért is felelős BHN évi 750-800 millió forintos költségvetésből gazdálkodik. A társaság az idei évet az előzetes számítások szerint a tavalyi 100 millió forintnál szerényebb, de a tervezettnél nagyobb nyereséggel fogja zárni.

A balatoni horgászjegy-árak nem emelkednek a következő idényre

A balatoni horgászjegy-árak nem emelkednek a következő idényre, a horgászrend viszont némileg módosul - tájékoztatta Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az MTI-t hétfőn.

A vezérigazgató rámutatott: népszerűbb lett a Balaton a horgászok körében azóta, hogy egy évvel ezelőtt teljesen leállították a halászatot. A társaság horgászjegy-eladásból származó bevétele 30 millió forinttal nőtt a korábbi évhez képest.     A halgazdálkodás költségeinek 80-85 százalékát az engedélyeket vásárló horgászok fedezik, ezért is fontos, hogy az ő érdekeiket szolgálja a balatoni halállomány - hangsúlyozta Szári Zsolt.
 
Beszámolt arról, hogy jövőre némileg módosul a balatoni horgászrend. A nemes halak, vagyis a méretkorlátozással védett halfajok esetében bevezetik a száz darabos fogási kvótát. A horgásznaplók tanúsága szerint ez a pecások csekély hányadát érinti.

  Egy másik változtatással a gyerekeknek kívánnak kedvezni. A gyerekjeggyel horgászók már nemcsak úszós-készséggel, hanem bármilyen más - akár fenekezős vagy pergetős - módszerrel is pecázhatnak, és kifogásukkor megtarthatnak méretkorlátozással védett halakat is.

 A jövőben nagyobb teret biztosítanak a modern, vagyis a bojlis pontyhorgászatnak, vitorlásról horgászni pedig csak általános területi engedély birtokában lehet, vagyis megszűnik a part közeli kedvezmény.
 
A társaság terveiben szerepel a halutánpótlás minőségi és mennyiségi átalakítása is több őshonos halfaj, köztük ragadozó halak telepítésével. Ennek jegyében az idén először már telepítettek egy tonnányi harcsát, amire a 2010-es harcsapusztulás miatt volt szükség.

 A becslések szerint mintegy 3 ezer tonnányi, az őshonos halfajokat kiszorító busa él még a Balatonban, amelynek szelektív halászata is megszűnt. Szári Zsolt beszámolója szerint pontos felmérést fognak készíteni a tó busaállományáról.

 A feltételezések szerint ez a betelepített halfaj nem tud szaporodni a tóban, így a felbukkanó fiatal egyedek a befolyókon keresztül kerülhettek halastavakból a Balatonba. A probléma megoldásáért hamarosan jogszabályi szinten fogják tiltani a vízgyűjtő terülten a busa és amur ivadékok nevelését - mondta a vezérigazgató. Hozzátette, ettől azt remélik, hogy a Balatonban nem kívánatos halfaj a jövőben halászat nélkül is fokozatosan eltűnik a tóból.

  A balatoni halgazdálkodási társaságnak jelenleg mindössze 40 hektárnyi tógazdaság van a tulajdonában, és tízszer ekkora területen gazdálkodik, haszonkölcsönbe véve állami halastavakat. A vezérigazgató tájékoztatása szerint a kormányzat képviselőivel előrehaladott tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a társaság tartós vagyonkezelésbe kaphasson több, a Balaton vízgyűjtőterületén lévő tavat, ezzel biztosítva a lakosság és a vendéglátók hallal való ellátását.

Szobrot állítottak a gardahalászat ősi mesterségének Tihanyban

A balatoni halászatnak és a tihanyi halászoknak állít emléket a Balaton-parti településen csütörtökön felavatott Garda-szobor. Halász János kultúráért felelős államtitkár avatóbeszédében úgy vélte: a szobor erősíti a település múltjához való kötődést és tisztelgés a természet előtt.   

Az államtitkár felidézte, hogy a halászat ősi mestersége évszázadokra visszamenően fontos volt a tihanyiak életében, a garda kitüntetett hal volt.
 
Annak kapcsán, hogy a Garda-szobor felállításához a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA) is nyertek pályázaton 4 millió forintot, Halász János felidézte, hogy januártól az önkormányzatok újra igényelhetnek kulturális támogatást, az államtitkárság és az NKA pályázatokkal is segíti a közösségek identitásának megőrzését. A szoborpályázatra összesen 100 millió forintos keretösszeg állt rendelkezésre - tette hozzá.
 
Tósoki Imre (Fidesz-KDNP) polgármester avató beszédében emlékeztetett: a szoborral Herman Ottónak, a balatoni halászatnak és azoknak a tihanyi halászoknak állítanak emléket, akik az elmúlt évszázadokban ezzel a munkával tartották el magukat és családjaikat. A Garda-szobor visszaidézi azokat a régmúlt időket, amikor az egyik legfontosabb megélhetési forrást a halászat jelentette.
 
Tihany történelmével egybeforrt a garda, hiszen a címerében is szerepel, a Gardafesztivál pedig évről évre több látogatót vonz a balatoni településre - hangsúlyozta, hozzátéve: mostantól ez a szobor fogja fogadni a komppal érkező vendégeket.
 
A szobor létrehozására megalakult Garda Szobor Közhasznú Alapítvány elnöke, Péter György elmondta, hogy a szoborállítással a magyar halászat múltjára és jelenére szeretnék felhívni a figyelmet. Szólt arról is, hogy a balatoni gardahalászat hagyománya szerint - amelyet Herman Ottó írt le részletesen a Magyar halászat című könyvében - a tihanyi dombokról lesték a halászok "hegyenjárói", hol verődik csapatokba a garda.
 
"A hegyen járó emberek botra tűzött subájukkal integetve irányították a halászhajókat a halrajok felé, hogy azokat bekerítve minél gazdagabb zsákmányra tehessenek szert a Balaton heringhalából, a gardából. Amikor a halászhajó célba ért a gardarajhoz, a látóember földre vetette magát" - idézte fel a könyv alapján Péter György.
 
A kompkikötő parkosított részén felállított, talapzattal együtt két és fél méter magas, garda halat ábrázoló alkotást Diénes Attila Munkácsy-díjas szobrászművész készítette, a szobrot Korzenszky Richárd perjel áldotta meg.

forrás: MTI

A horgászok jelöltje lehet a befutó

Már-már behozhatatlannak tűnő előnnyel vezet az - egyesek szerint a horgászok által favorizált - menyhal (Lota lota) a természetvédők pártfogását élvező leánykoncérral (Rutilus virgo) szemben a Magyar Haltani Társaság által meghirdetett Év hala 2013 versenyben – közölte az MTI-vel a szervezet elnöke.

Harka Ákos hangsúlyozta: bár az idei szavazás eldőlni látszik – a csütörtök esti állás szerint összesen leadott több mint négy és fél ezer szavazat 51 százalékát a menyhal kapta -, még bárki leadhatja voksát a számára legszimpatikusabb fajra a társaság három jelöltje közül. A szavazófelület, az érintett halak képe és jellemzése 2012. december 31-ig érhető el a társaság honlapján (www.haltanitarsasag.hu).

Egyesek úgy tartják, hogy az itt folyó szavazás tulajdonképpen a menyhalat favorizáló horgászok és a leánykoncért támogató természetvédők presztízsharca – fogalmazott az elnök, aki emlékeztetett: e kettő mellett a kurta baingot (Leucaspius delineatus) is jelölték a 2013-as év hala címre.

Harka Ákos szerint ez utóbbi halnak 13 százalékos „rajongótáborával” csekély reménye van a végső sikerre, a versenyben a végső rangsortól függetlenül mindenki csak nyerhet.

Az akció célja ugyanis a Kárpát-medence őshonos halainak ismertebbé tétele, természeti értékeink tudatosítása. Mindhárom jelölt méltó a megtisztelő címre - hangoztatja a vezető, hozzátéve: a jelölés sem ad hoc jellegű: évről-évre horgászok és szakemberek javaslata alapján választják ki a szavazásra érdemes „triót”. A szempontok között pedig elsődleges, hogy a hármasból mindig akadjon őshonos, a horgászok által kedvelt, illetve védett hal.

A nyertes faj képviselői persze ezúttal sem számíthatnak értékes díjakra, ám arra igen, hogy az akció szimpatizánsai és résztvevői a jövőben személyes ismerősként tekintenek rájuk. Nem utolsósorban a „pozitív sajtó és a rivaldafény” a tudományos kutatók figyelmét is ráirányíthatja ezekre a meglehetősen kevéssé ismert, sőt gyakran kifejezetten titokzatos életmódot folytató halfajokra – vélekedett Harka Ákos.

A 2012-es év hala címet a mesék "aranyhala", a színéről aranykárásznak is nevezett széles kárász (Carassius carassius) nyerte el egy fordulatokban bővelkedő, a szavazatarány manipulálását célzó hackertámadást is sikerrel „túlélő”, tízezres közönséget megmozgató szavazáson, megelőzve a lápi pócot és a szilvaorrú keszeget. A 2011-es év hala a kősüllő (Sander volgensis), 2010-é a nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) volt.

forrás: MTI