napiTopik

A külföldi jelhírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) naponta több millió fotót gyűjt össze a digitális kommunikációs csatornákból, köztük 55 ezer olyan nagyfelbontású felvételt, amelyek arcfelismerő programokkal is elemezhetők.       Ezt a The New York Times című napilap közölte vasárnap az Oroszországba szökött amerikai informatikustól, Edward Snowdentől származó dokumentumokra hivatkozva. Az NSA, amely korábban elsősorban a terroristagyanús és a más okok miatt a hírszerzés látókörébe került személyek kommunikációjának tartalmára összpontosított, ma ugyanolyan nagy hangsúlyt fektet az arcfelismerésre és a célszemélyek biometrikus adatainak megszerzésére. A lap szerint sem a magánszféra védelmére vonatkozó, sem pedig a hírszerzésre vonatkozó amerikai szövetségi törvények nem szavatolják kimondottan az arcképek védelmét. Az NSA nem fér hozzá az egyes amerikai államok jogosítványfotó-adatbázisához, sem pedig az Egyesült Államo...

Az internethez csatlakozó összes eszköz feltérképezésén dolgozott és ennek keretein belül a Deutsche Telekom és más német internetszolgáltatók hálózataihoz is hozzáfért az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és brit partnerszervezete, a GCHQ - írta honlapján a Der Spiegel német hírmagazin szombaton.      Az Edward Snowden amerikai informatikus által kiszivárogtatott dokumentumok szerint az NSA egy Treasure Map (kincsestérkép) nevű program keretein belül azon dolgozott, hogy az internethez csatlakozó "összes eszközt, mindenhol, mindenkor" láthatóvá tegye saját maga számára, és egy térképen tudja ábrázolni.      Bár a dokumentumok nem szólnak adatlopásról, a program célja elvben a számítógépes támadások kitervelése és a hálózatok megfigyelése volt - állítja a Spiegel.      Az információk nem dátumozott grafikus ábrázolásokból származnak, amelyek a Treasure Map programot voltak hivatott bemutatni, és...

A 2013-as esztendő egyik legfontosabb nemzetközi történése egy amerikai informatikus, Edward Snowden nevéhez kötődik: a férfi olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek azt bizonyították, hogy az amerikai titkosszolgálatok jóformán az egész világot megfigyelik. Márpedig ez tápot adott azoknak a félelmeknek, miszerint egy olyan „Nagy Testvér” van kialakulóban, amely mindenre képes, s amivel szemben semmi, még a magánélet sem maradhat titokban. A The Guardian című brit napilap június elején számolt be arról, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titokban, de bírói jóváhagyással amerikai telefonhívások millióit figyeli adatgyűjtés céljából. S a brit újság – valamint a The Washington Post című amerikai lap – nem sokkal később azt is megírta, hogy az NSA egy PRISM kódnevű program keretében a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is figyeli, s így magánszemélyek e-mail-üzenetei és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába hatalmas men...