Megvétózta Orbán Viktor a török menekülttáborokból Európába történő áttelepítési javaslatot

Megvétózta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a török menekülttáborokból Európába történő direkt áttelepítési javaslatot, ezért megszakadt az uniós csúcstalálkozó, jelenleg külön egyeztetések folynak - értesült az MTI brüsszeli forrásokból hétfőn.

   
Az európai uniós és török vezetők brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozójáról a kiszivárgott megállapodástervezet értelmében az EU megduplázná a Törökországnak az Európába irányuló menekülthullám kezeléséhez nyújtott támogatás jelenleg hárommilliárd eurós összegét, emellett a tervezettnél korábban - legkésőbb júliusig - eltörölné a vízumkötelezettséget a török állampolgárokkal szemben.

Ankara ideiglenes jelleggel visszafogadná az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét, ha azok nem kapnak az EU-ban menedékjogot, az EU-nak viszont minden visszafogadott szíriai állampolgár helyett be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Az áttelepítések költségeit az EU fedezné.
   
A kiszivárgott tervezetből Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke annyit erősített meg, hogy Törökország további hárommilliárd eurót kért 2018 végéig az Európai Uniótól (EU) az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására.

Orbán Viktor és Lázár János szerepelnek a legtöbbet az esti híradókban

A 2015-ös év első feléhez hasonlóan ismét Orbán Viktor volt a legtöbbet, saját hangon megszólaló kormányzati politikus az esti híradókban, a miniszterelnököt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter követte.

   

A tavalyi év negyedik negyedévére vonatkozó elemzésben az áll: a miniszterelnök 299 alkalommal szólalt fel a Nézőpont által vizsgált csatornák (TV2, RTL Klub, M1, HírTV, ATV és Echo TV) esti hírműsoraiban.
   
Szerintük Lázár János magas megjelenésszáma (247) továbbra is a "Kormányinfo" elnevezésű, heti rendszerességgel megtartott sajtótájékoztatónak köszönhető.
    
A kormánypárti szereplők közül Kósa Lajos frakcióvezető "generálta" a legtöbb megjelenést, 111-et, míg az ellenzéki politikusok között Vona Gábor volt a legaktívabb, a Jobbik elnöke  93 alkalommal szólalt meg.
   
A második legtöbbet Tóbiás József szerepelt, a szocialista pártelnök 79 esetben jelent meg. A harmadik helyen Szigetvári Viktor végzett, 66 megszólalással, és Schiffer András szerepléseinek száma jelentősen visszaesett az előző negyedévhez képest - tették hozzá.
   
Az elemzők szerint a Fidesz megjelenéseinek aránya az Echo TV adásában volt a legmagasabb 8,1 százalékkal, míg a legalacsonyabb az RTL Klub híradójában volt 4 százalékkal.
   
Az MSZP arányaiban a legtöbb megjelenési lehetőséget az ATV híradójában kapta, az összes elhangzó politikai álláspont 10,4 százaléka tartozott a szocialista párthoz.
   
A Jobbiknak a legnagyobb arányban a HírTV biztosított megjelenési lehetőséget, a párt megjelenési aránya 5,9 százalékot tett ki a csatornán.
   
Az Együtt és a PM megjelenéseinek "felülreprezentáltsága" tovább nőtt az ATV és az RTL Klub adásaiban. Az Együtt 4,3 százalékos aránnyal bírt az RTL Klub, és 3,7 százalékkal az ATV hírműsorában. Az ATV-n 2,9 százalék, míg az RTL Klubon 1,7 százalék volt a PM megjelenési aránya - tették hozzá.
   
A vizsgált csatornákon a tavalyi év utolsó negyedévében is meghatározó téma maradt a bevándorlás-ügy, illetve a november 13-i párizsi terrortámadásokat követően gyakoribbá váltak a külföldi terrorcselekményekkel kapcsolatos hírek.
   
Mindemellett a családtámogatási rendszer és a gyermekétkeztetés bővítésének köszönhetően a szakpolitikai kérdések is fokozatosan megjelentek a napirenden.
   
Annak ellenére, hogy a tavalyi évben új tulajdonosa lett a TV2-nek, nem következett be jelentős változás a Tények műsorstruktúrájában.
   
A Nézőpont Intézet által vizsgált hat csatorna esti híradója közül továbbra is a Tények bizonyult a leghosszabbnak és ismételten ezen a kereskedelmi csatornán volt a legmagasabb a balesetekkel, bűnügyekkel és bulvárhírekkel foglalkozó tudósítások aránya.
    
A korábbi trendeknek megfelelően, a negyedik negyedévben is a TV2 híradójában jelent meg arányaiban a legkevesebb magyar vonatkozású politikai hír - áll az elemzésben.

Golden Globe - Orbán Viktor a Facebookon gratulált a Saul fia készítőinek

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Facebook-oldalán gratulált a Saul fia alkotóinak és szereplőinek azt követően, hogy a film Golden Globe-díjat kapott Los Angelesben a legjobb idegen nyelvű alkotás kategóriában.

 
"Wow! Egyedülálló magyar siker. Őszintén gratulálok Nemes Jeles Lászlónak, valamint a Saul fia összes alkotójának és szereplőjének.

Elismerésem Andy Vajnának is, aki olyan filmtámogatási rendszert alakított ki, amely utat nyit a tehetségeknek" - olvasható a bejegyzésben, amelyben a kormányfő gratulációja angolul is elérhető.

Angolul is megjelent Igor Janke könyve Orbán Viktorról

Angolul is megjelent Igor Janke lengyel újságíró könyve Orbán Viktor miniszterelnökről, a címe Forward! - tájékoztatta a kiadó hétfőn az MTI-t.

 

Az Aeramentum Kft. közlése szerint lengyel, magyar és német nyelvű könyv után elkészült angol kiadás főszponzora Robert Belteky magyar származású ausztrál üzletember, aki feleségével fontosnak tartja Magyarország és a magyarok törekvéseinek alaposabb megismertetését a tengeren túl is, ahol szintén általános beszédtéma lett a menekültválság, és annak európai, de főként magyar kezelése.

A főszponzor célja, hogy minél több ausztrál könyvesboltba eljuttassa a kiadványt.
 
A könyv először lengyelül jelent meg 2012-ben, majd egy évvel később magyarul (címe: Hajrá, magyarok!), tavaly pedig németül is.
 
A szerző, Igor Janke, a Szabadság Intézete lengyel független elemzőintézet elnöke, a Salon24.pl politikai blogportál vezetője. Korábban a második legnagyobb országos lengyel politikai napilap, a konzervatív Rzeczpospolita publicistája, a PAP lengyel hírügynökség főszerkesztője volt.
 
A kiadó szerint Igor Janke alapos Orbán Viktor-életrajzát a gyakorlott újságíró könnyed, érdekes stílusában, de hitelesen és szakmailag igényesen írta meg. Janke beszélt Orbán kortársaival, párttársaival, kollégáival, ellenfeleivel valamint a miniszterelnökkel is, megismerte a tárgyban hozzáférhető legfontosabb dokumentumokat, a magyar kormányfő beszédeit, kritikusainak munkáit.
 
Az angol nyelvű könyv Magyarországon is kapható.

Orbán: az uniónak sikerekre van szüksége

Az Európai Uniónak sikerekre van szüksége. Ha több ügyben leszünk sikeresek, mint amennyi nézetkülönbségünk van, akkor van jövőnk - jelentette ki a Magyar Idők csütörtöki számában megjelent interjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint ha a közösségnek nem sikerül kiszabadulnia a kátyúból, akkor "újra kell gombolni az európai mellényt".

   
Az unió magja az eurózóna, nekik kellene újabb sikereket elérniük. Ezek az országok sokáig jól haladtak a mélyebb integráció irányába, de ez a folyamat mára elakadt - fogalmazott, jelezve, "Európa keresi a helyét az átrendeződő világban".
   
Megemlítette, most éppen nem világosak a közös pénzt használók fejlődési perspektívái, "ma az észszerű magatartás az, hogy szurkolunk az eurózóna sikeréért, de kivárjuk, hogy merre indulnak tovább, és hová jutnak a közös pénzt használó országok".
   
A kormányfő szerint "Európa abba a tévedésbe ringatta magát, hogy a politikában lejárt az erős karakterű, erős személyiségű vezetők, a Kohlok, Aznarok, Sarkozyk ideje, merthogy - mondják - az ilyen politikus nagyobb kockázatot jelent, mint amennyi hasznot hajt, és az unióban amúgy sem egy közösséget kell vezetni, hanem egy intézményrendszert, ami nagy, duruzsoló gépezetként - amiben mi kisebb-nagyobb fogaskerekek vagyunk - majd elirányítgatja az uniót".
   
Megjegyezte: ha válság van, akkor csak határozott, világos válaszok és az ezeket megfogalmazni és végrehajtani képes, erős és elszánt vezetők segíthetnek.
   
Hangsúlyozta: Európa 2008 óta válságból válságba tántorog, és nem ébred rá, hogy az intézményi rutin már elégtelen, mert teljesen megváltozott a közeg, amiben élünk.
   
"Ránk szakadt a pénzügyi válság, a gazdasági visszaesés, a bevándorlók áradata, a terrorveszély, és Európa minden esetben csak reagált, egyiket sem tudta nemhogy kivédeni, de még előre jelezni sem" - jelentette ki.
   
Orbán Viktor arról is szólt: ha az uniós partnereink többsége kezdettől fogva egyetértett volna azzal, amit a magyar kormány gondol a bevándorlási hullám okozta helyzetről, "ma pár tízezer valódi menekült lenne Európában, nem pedig egymillió migráns".
   
A migránsok beengedését "aligha kijavítható hibának" nevezte a kormányfő, aki a bevándorlási kvóta elutasítása kapcsán elvi kérdésként említette, "előfordulhat-e, hogy valaki Magyarországon kívülről azt mondhassa nekünk: márpedig nektek, magyaroknak együtt kell élnetek olyan emberekkel, akikkel amúgy nem akartok együtt élni".
   
Itt is a nemzeti szuverenitásunkat védjük. Ha a magyar parlament úgy dönt, akkor majd befogadunk menekülteket, de azt semmiképpen nem hagyjuk, hogy Brüsszelből kvótarendszert erőltessenek ránk - jelentette ki.
   
Angela Merkel német kancellárt "karakteres és erős vezetőnek" nevezte; mint mondta, "mindenkinek, így nekünk, magyaroknak is jó okunk van arra, hogy tiszteljük és bízzunk benne", hozzátéve, az ő esetében nem a személyes tulajdonságok hiányoznak, hanem a mozgástér, hiszen nagykoalícióban kénytelen kormányozni.
   
Úgy gondolom, hogy a német kancellárra a német és az európai baloldal kényszeríti rá azt a migránspolitikát, amelyet jelenleg képviselni kénytelen - jelentette ki a magyar miniszterelnök, aki szerint ebben a kérdésben élesen különbözik ugyan a két kormány álláspontja, de "a szövetség fenntartható", mivel megvan a politikusokban a szándék, "hogy a kapcsolatokból megmentsék, amit lehet".
   
Mint mondta, az elérhető felmérések szerint a bevándorlók nagy többsége baloldali szavazó lesz, "a baloldalra fog húzni, mert ott legalább nem kell szembesülnie a keresztény talapzattal. Egy idő után pedig, ha elegen lesznek, meg fogják szervezni a saját politikai érdekképviseleteiket, amelyek ugyanezen okokból a baloldallal működnek majd együtt."
   
A kontinensünk hagyományos politikai egyensúlya, ami a baloldal és a jobboldal szellemi és politikai versenyére épül, fel fog borulni. A jövő nagy kérdése, hogy Európa és különösen az Európai Néppárt politikusai és szavazói hogyan fognak erre reagálni - fogalmazott.
   
Orbán Viktor szerint a bevándorlás kérdése és az uniós források összekapcsolása "bosszú, zsarolás, és ehhez senkinek nincs joga", hiszen korábban döntés született arról, mire mennyit költ majd az unió.
   
Tisztázandónak nevezve, hogy "az ő pénzüket kapjuk-e meg", hiszen Közép-Európa országai úgy nyitották meg piacaikat, "hogy azokon a nyugati cégek hatalmas előnnyel indultak, és olyan profitszerző pozíciókat tudtak megszerezni a mi gazdaságainkban, amilyenekre mi soha nem tudnánk szert tenni náluk".
   
Hiába a verseny jogi lehetősége, a tőkeméret különbözősége ezt jó ideig illúzióvá teszi. Ennek a helyzetnek a kiegyensúlyozására kapjuk azokat az összegeket, amiket kapunk. Ráadásul a Magyarországról Nyugatra távozó üzleti profit eléri azt a nagyságrendet, ami onnan támogatásként érkezik - jegyezte meg Orbán Viktor.
   
A hazai ellenzéki pártokról szólva a kormányfő kijelentette: kormányon a baloldali ellenzék "alaposan bemutatta, milyen a valóban velejéig korrupt kormányzás, ezért az onnan jövő támadások eleve hiteltelenek és nevetségesek", a jobboldali ellenzéknél pedig "egyszerűen be kell mutatni a valóságot, azt a bűnözői hátteret, ami a radikális világot mindig is jellemezte Magyarországon".
   
Mint mondta, 2010-hez képest Magyarországon mindenkinek jobban megy a sora, aki dolgozni akar, és munkából akar megélni; "a mi kormányunkkal mindenki jól járt, az ellenzéket leszámítva".

Orbán: a kommunizmus egy őrült eszme volt

Ma már senki sem vitatja, hogy a nemzetiszocializmushoz hasonlóan a kommunizmus is egy őrült eszme volt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások közelgő emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen.

 

A Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) és a Gulag Emlékbizottság ünnepségét a VI. kerületi Derkovits Gyula Általános Iskola udvarán tartották, ebben az épületben volt ugyanis 1945-1948 között a szovjet állambiztonság börtöne.
  
Orbán Viktor azt mondta: amikor a nemzetiszocializmus őrült gondolata háborúba rántotta a világot, és a megroggyant nyugati világ felismerte, hogy a léte forog kockán, szövetségre lépett egy másik őrült gondolattal, a nemzetközi szocializmussal, a kommunizmussal és annak gazdájával. Így tört be a szovjet világ Európába.
  
"Saját biztonsága fejében a Nyugat végül tálcán nyújtotta át a Szovjetuniónak Európa szabadságszerető népeinek jelentős hányadát" - fogalmazott a kormányfő.
  
Hangsúlyozta: "az egész nemzet nevében emlékezünk a meghurcoltakra, fejet hajtunk az elhunytak előtt, kifejezzük tiszteletünket a hazatérteknek, és vigyázunk a még élőkre". A Gulag táboraiba sok százezer magyart szállítottak a Kárpát-medence minden részéről, hadifoglyokat, civileket, politikai elítélteket - idézte fel a miniszterelnök, hozzátéve: az 1944 őszétől 1948-ig elhurcoltaknak csak mintegy ötöde élte túl a megpróbáltatásokat. Mindezt egy Európában született őrült gondolat hozta létre - mutatott rá.
 
 "Ma már senki sem vitatja, hogy a nemzetiszocializmushoz hasonlóan a kommunizmus is egy őrült eszme volt, senki sem vitatja a kommunizmus bűneit, de (...) hosszú és rögös utat kellett bejárnunk, amíg idáig eljutottunk" - mondta Orbán Viktor, arra utalva, hogy a rendszerváltás utáni két évtizedben Magyarországon "a mindenkori jobb- és baloldal külön-külön cipelte saját történelmi terheit", és folyt a vita arról, "kinek a zsákja nehezebb". Itt volt az ideje lezárni ezt az időszakot, ezért lett 2015 a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások nemzeti emlékéve - jegyezte meg.
  
Orbán Viktor arról is beszélt, felemelő érzés volt, amikor végre szabadon lehetett emlékezni a kommunizmus áldozataira. Azt is fontosnak nevezte - "különösen most, amikor Európa ismét támadás alatt áll" -, hogy a magyar fiatalok ismerjék a 20. századi diktatúrák szellemi eltévelyedéseit, és azzal az elhatározással nőjenek fel, hogy ez ne történhessen meg soha többé.
  
"Tisztelet a hősöknek, kegyelet az áldozatoknak!" - zárta beszédét a kormányfő.
  
Az ünnepségen - amelyen részt vett mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök és több kormánypárti országgyűlési képviselő - Menczer Erzsébet, a Szorakész elnöke a megemlékezés helyszínéről szólva azt mondta: a szovjet megszállás után, minden emberi joggal szemben, óriási igazságtalanságok történtek e börtön falai között, amiben az akkori magyar kommunista szimpatizáns hatóságok is bűnösök voltak.
  
"Ma már egy óvodában is tudják (...), hogy magyar hatóságok hivatalos közreműködésével szedték össze a zsidónak minősülő személyeket a második világháború vége felé, és erre nincs bocsánat" - fejtette ki, felhívva a figyelmet azonban arra is, hogy "ugyancsak magyar hatóságok közreműködésével vittek el a Szovjetunióba bírósági ítélet nélkül, csak gyanú alapján, osztályidegenként magyar hazafiakat".
  
A Gulagot túlélők évtizedekig nem beszélhettek arról, mi történt velük. Azzal azonban - folytatta -, hogy az Országgyűlés 2012-ben a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította november 25-ét, merőben megváltozott a helyzet, így ma már a kormány és a történettudomány képviselőivel közösen emlékezhetnek.
  
Menczer Erzsébet azt is mondta: "egy olyan Európában élünk, ahol jelenlegi szövetségeseinknek - jobbára a második világháború győzteseihez sorolják magukat - nekünk kell megmagyaráznunk, hogy az emberi jogok nem csak akkor sérülnek, ha valakit zsidósága miatt visznek el egy haláltáborba. Az emberi jogok ugyanis nem származástól függenek. A haláltábor pedig, amely Sztálin Szovjetuniójában hamarabb állt már a szögesdrótjaival, magasfeszültségű kerítésével, mint a kontinensen, Európában, éppúgy haláltábor, mint Auschwitzban".
  
A Szorakész elnöke szavait azzal zárta, hogy mindennek ellenére a nemzet nagy sikere a mai nap, "élünk, itt vagyunk, feldolgozzuk a múltat, és nem hagyjuk megismétlődni a gyalázatot".
  
A megemlékezés után a résztvevők megkoszorúzták az iskola - az egykori börtön - falán lévő emléktáblát, majd kegyeleti séta indult a Terror Háza Múzeumhoz.

DK: káros Orbán Viktor önkényuralmakkal ápolt egyoldalú kapcsolata

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint az Orbán-kormány viszonya a nyugati demokráciákhoz tragikusan megromlott, eközben az önkényuralmakkal "már-már egyoldalúan táplált barátság" kiszolgáltatottá tesz minden magyart.

 
Ara-Kovács Attila, a DK külügyi kabinetjének vezetője vasárnap ezt annak kapcsán közölte az MTI-vel, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap munkamegbeszélést folytat Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökkel.
  
Ara-Kovács Attila szerint közeli szomszédjainkkal természetesen akkor is kell folyamatos, állami szintű kapcsolatot tartani, ha azok nem demokráciák, ám ezek nem mehetnek értékalapú stratégiai szövetségi rendszerünk rovására. Ugyanakkor az Orbán-kormány viszonya a nyugati demokráciákhoz megromlott, kétoldalú megbeszélésekre alig kerül sor, és a magyar miniszterelnök "csak fényképről ismeri a Fehér Házat és egy sor uniós ország vezetőjének hivatalát".
  
Álláspontja szerint ezzel a kormány súlyosan árt a magyar nemzeti érdekeknek, mivel az értékalapú szövetségesek védenek és gazdagítanak bennünket, tágítják polgáraink szabadságát és vállalkozásaink lehetőségeit, az önkényuralmakkal ápolt "barátság" viszont kiszolgáltat. Szerinte Orbán Viktor azért orientálja az országot kelete felé, mert csak onnan kaphatnak támogatást "a velejéig korrupt, az emberiességgel ellentétes politikájukhoz".

Orbán Viktor: augusztus 31-ig megépül a kerítés

Augusztus 31-éig megépül a kerítés Magyarország déli határán, az ettől eltérő időpontok érvénytelenek - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő az erdélyi Tusnádfürdőn, a 26. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári Táborban szombaton.

A miniszterelnök a beszédét követő fórumon kérdésre azt mondta, az eddigi tapasztalatok alapján egyhatodára, egyhetedére csökken azonnal az illegális határátlépők aránya az ilyen határzárak kialakításával. Hozzátette: nagyarányú javulást vár ettől a lépéstől.

A műszaki terveket a kormány jóváhagyta, a határidőket módosította, vegyes technikai megoldást választott. Óriási feliratok és nyilak lesznek a kerítésen, amelyek mutatják majd "minden érdeklődőnek", merre kell menni - mondta a miniszterelnök. Kitért arra is: észnél kell lenni, hogy a népvándorlás okozta valós problémát ne lehessen az európai unión belüli szabad mozgás és hasonló szabadságjogok ellenében felhasználni.

A román-magyar kapcsolatokról Orbán Viktor azt mondta: nem sok boldogítót tud mondani. Értékelése szerint ez nem volt mindig így, 2012-ig bizalmi alapon álló, gyakorlatias és eredményes együttműködés volt a két ország akkori kormányai között. Ez 2012-től megváltozott.

A miniszterelnök azt mondta: nem emlékszik arra, hogy vezető román politikusok annyiszor rúgtak volna Magyarországba, mint azóta. Hozzátette: Magyarország nem változtatott eddigi álláspontján, "nekünk minden népnek és választott vezetőjének meg kell adnunk a tiszteletet". Orbán Viktor ugyanakkor lát lehetőséget egy új kezdetre.

Ha megnyílik a lehetőség, mi magyarok készek vagyunk felvenni a fonalat - fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök a marosvásárhelyi orvosképzéssel összefüggésben azt mondta: a ciklus négy évét nemzetpolitikai építkezésre szánja. A kajak-kenu sportból származó hasonlattal élve azt mondta, van rajt, utazósebesség és hajrá. Most az erőgyűjtés, az építkezés és az utazósebesség a feladatuk - mondta.

Orbán Viktor kifejtette: az ágazati politikákat Kárpát-medencei méretekben is meg kell valósítani, erre minden lehetőség megvan, azt az unió nem akadályozza, hanem segíti.

Semmi akadálya annak, hogy Kolozsvárott szakiskolát nyissanak, és ahogy ez erejükből telik, minél több szakmunkásképző intézetet indítsanak mindenütt a Kárpát-medencében, ahol magyarok élnek, és ehhez nemcsak joguk, hanem igény is van. Ez vonatkozik az orvosképzésre is - mondta a miniszterelnök.

Az a kérdés, hogy az egységes Kárpát-medencei magyar egészségügyi ellátás szempontjából mit kell megvalósítani a nemzetpolitikából levezetve - tette hozzá. Marosvásárhely ebből a történetből nem maradhat ki - jelentette ki, hangsúlyozva: ennek feltételeit meg fogják teremteni, de ezt az érintetteknek is akarniuk kell.

A sportcsatorna erdélyi sugárzására vonatkozó felvetésre azt mondta: komoly kérdésnek tartja ezt az ügyet. Semjén Zsolt azonnal intézkedjen! - fordult a beszédét a helyszínen hallgató nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyetteshez.

A magyarság jelképeinek használatára vonatkozó felvetésre kiemelte: a kitartás szó a kulcs.

Amíg a jelképeinket minden fenyegetés, tiltás, rosszallás ellenére minél többen használjuk, annál inkább a mi álláspontunk kerekedik felül - mondta. Hozzátette: reméli, a magyarországi és a külhoni magyarokban lesz annyi kitartás, hogy jelképeiket nem engedik leparancsolni a közélet színtereiről, különösen nem egy erősödő anyaországgal a hátuk mögött.

Van erő, amely megvéd - jelentette ki.

A miniszterelnök a határátkelők kérdéséről szólva kifejtette: a nemzetpolitika célja, hogy elérjék a nyugat-európai határátkelőhely-átlagot Magyarország határai körül is. Hozzátéve: szlovák relációban egészen nagyszerű eredményeket fognak elérni a következő esztendőkben, de Románia irányában is vannak figyelemre méltó események.

A kormányfő azt mondta: vannak országok, amelyek talán nem is bánnák, ha az új népvándorlást ürügyként felhasználhatnák egy bizonyos mértékű "határrendészeti rezsim" visszaállítására.

Az Európai Unión belüli schengeni határok visszaállítása ugyanakkor Magyarország legelemibb érdekeivel ellentétes - szögezte le.

A kormányfő azt mondta, hogy Lengyelország kirobbanó erőben van, és ez politikai elitjére, annak versenyképességére is igaz. Rámutatott: ha közép-európai együttműködést akarnak, márpedig a magyarok azt akarnak, akkor azt Lengyelországnak kell vezetnie.

Bár a lengyel-magyar "két jó barát", de ebből nem következik az, hogy minden világpolitikai kérdésben egybeesnek a gondolataik, meg az érdekeik. Magyarország nem fog lemondani a kárpátaljai magyarság törekvéseinek támogatásáról, ideértve nyelvi jogaikat és az autonómiát is - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: ezt úgy kell nyilvánvalóvá tenni, hogy közben a lengyel-magyar történelmi barátságot át- és megmentsék a jövőre nézve.

Ugyanakkor ha van ma nehezen megjósolható fejleménye a világpolitikának, az kétségkívül Oroszországgal és az amerikaiak szándékaival függ össze. Ennek megértése, feltérképezése, és az ehhez való alkalmazkodás ott ahol a nemzeti érdekek szempontjából fontos, az ettől való elkülönülés időpontjának, alkalmának és mértékének megtalálása az egyik legnagyobb intellektuális kihívás a magyar külpolitika számára - jelentette ki Orbán Viktor. Kitért arra is, hogy elemzést igényel annak a mélyülő lengyel-román kapcsolatrendszernek a természetrajza, amelyet nap mint nap tapasztalnak, és amely újszerű a közép-európai együttműködések rendszerében.

Lengyelország viszonya Oroszországhoz és Németországhoz más, mint számos egyéb közép-európai államé - tette hozzá.

Rogán: legitim a halálbüntetésről szóló vita

Legitimnek tartja a halálbüntetésről szóló vitát a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője.
  

   
Rogán Antal kedden az M1 aktuális csatorna műsorában azt mondta - utalva a múlt heti kaposvári dohánybolti gyilkosságra -, ha egy fiatal eladólányt 22 ezer forintért meggyilkolnak, akkor az embernek automatikusan az jut eszébe, hogy "az ilyen ember megérdemelné a halálbüntetést".
    
A frakcióvezető szerint legitim a halálbüntetésről szóló vita, mert "erről a magyar társadalomnak nem volt módja dönteni". Magyarországon ugyanis nem népszavazás, nem a parlament törölte el a halálbüntetést, hanem az Alkotmánybíróság - jegyezte meg.
    
Mint mondta, a politikában vannak olyanok, akik "liberálisabbak a büntetőjog szabályai terén", velük szemben a Fidesz a szigorúságot képviseli. Hangsúlyozta: a három csapás törvénye miatt ma Magyarországon hétezerrel többen vannak börtönben, mint 2010-ben, és nem azért, mert ennyivel többen követtek el bűncselekményeket, hanem azért, mert hosszabb ideig tartják fogva a bűnismétlőket. Egyre többen vannak azok is, akik tényleges életfogytiglani büntetésüket töltik - tette hozzá Rogán Antal.
    
Orbán Viktor miniszterelnök keddi pécsi látogatásán a napokban történt kaposvári dohánybolti gyilkossággal kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta, hogy napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. Szavai szerint néhány éve azt hitték, a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglani büntetést, de ezek visszatartó ereje önmagában nem volt elegendő. A kormányfő szerint a bűnözők előtt világossá kell tenni: Magyarország nem riad vissza semmitől, ha az állampolgárai védelméről van szó.

forrás: MTI
kép:  http://m.blog.hu/

Quaestor - Határozati javaslatban kezdeményezik ellenzékiek a parlament feloszlatását

A parlament feloszlatásáról szóló határozati javaslatot nyújtanak be ellenzéki képviselők.

Ezt Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke közölte hétfőn sajtótájékoztatón, jelezve: az indítványhoz a szocialista Tóth Bertalan és két független képviselő, a DK-s Varju László és az Együtt-es Szelényi Zsuzsanna is csatlakozott.
  
Szabó Tímea azt mondta, Orbán Viktor azt nyilatkozta, mindent tudott a Quaestor-ügyről. "Mindent előre tudott, de nem tett semmit" annak érdekében, hogy segítse az embereket - jelentette ki, hozzátéve: szerintük a miniszterelnök és a kormány méltatlan és alkalmatlan arra, hogy tovább vezesse az országot.
  
Emlékeztetett: a múlt héten több ellenzéki párt is felszólította a kormányfőt, hogy kezdeményezzen bizalmi szavazást önmaga ellen az Országgyűlésben. Hétfőig adtak határidőt a kormányfőnek, de miután ezt nem tette meg, benyújtják a parlament feloszlatásáról szóló javaslatot.
  
Orán Viktornak a Quaestor-botrányért és az "elvett évekért" vállalnia kell a teljes politikai felelősséget - hangoztatta Szabó Tímea.

Quaestor - M1: a miniszterelnök a február 25-i kormányülésen adott utasítást a kockázatos pénzek kivételére

A Buda-Cash-ügy kirobbanásának másnapján, a február 25-én tartott kormányülésen utasította Orbán Viktor a minisztereket, hogy vizsgálják meg, van-e pénz kockázatos helyeken, és ha igen, azokat vegyék ki - hangzott el a kormányülés emlékeztetőjére hivatkozva az M1 aktuális csatorna péntek déli híradójában.

    Az M1 híradójában hozzátették: a miniszterelnöki utasítás tehát két héttel a Quaestor-ügy kirobbanása előtt történt.

 Orbán Viktor egy szerdai, soproni sajtótájékoztatóján beszélt arról: ő rendelte el, hogy a minisztériumok vegyék ki a brókercégeknél tartott pénzüket. A kormány ülésén hozott rendelkezés úgy szólt - mondta szerdán a miniszterelnök -, hogy minden minisztériumnak át kell néznie, van-e pénzügyi kapcsolata brókercégekkel, "állomásoztat-e" náluk közpénzt, és ha igen, azonnal vonja ki onnan, mert ilyen, "dominóhatással fenyegetett" időszakban "egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani" brókercégeknél.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. A rendőrség csalás és a számvitel rendje megsértésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást az ügyben.

A jegybank március 10-én függesztette fel részlegesen a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd forint fiktív kötvénykibocsátás lehet. A kötvényeket a csoport értékpapír-kereskedő cége forgalmazta. A Quaestor-ügyben a nyomozás március 11-én indult el, a Nemzeti Nyomozó Iroda csütörtökön három embert gyanúsítottként hallgatott ki, majd őrizetbe vette őket üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.

Quaestor - Ellenzéki pártok: alkalmatlan posztjára a miniszterelnök

A szocialisták által kezdeményezett egyeztetésen részt vett ellenzéki pártok szerint alkalmatlan posztjára Orbán Viktor miniszterelnök,  erről nyilatkoztak a csütörtöki budapesti egyeztetés után az LMP, az MSZP, a Párbeszéd Magyarországért (PM), az Együtt és a Magyar Liberális Párt (Liberálisok) vezető tisztségviselői újságíróknak.

Az ellenzéki pártok politikusai ezt azzal indokolták: Orbán Viktor cserbenhagyta az embereket, amikor a minisztériumokat arra utasította, hogy vegyék ki pénzüket a Quaestorból, míg az őt megválasztó embereknek nem szólt, hogy veszélyben van a megtakarításuk.

 Az egyeztetést kezdeményező Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője azt is mondta, hogy a kormányfőnek le kell mondania, de minimum bizalmi szavazást kellene kérnie. Emellett érvelt a PM-s Szabó Tímea is, aki jelezte: ha ez nem történik meg, akkor kezdeményezni fogja az Országgyűlés feloszlatását.
 
A pártok képviselői beszámoltak arról is, hogy április 11-re Budapestre tüntetést szerveznek.
 
Abban is egyetértettek a pártok, hogy szakmai egyeztetést tartanak a Rogán Antal (Fidesz) által benyújtott, a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló törvényjavaslatról, amelyet hétfőn tárgyalhat a Ház.
 
Tóbiás József közölte: egyetértés volt arról is, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének távoznia kell posztjáról az elégtelen pénzügyi felügyeleti működés miatt, és le kell mondania a külgazdasági és külügyminiszternek is.

 Mint mondta, a Rogán-féle törvényjavaslat jelen formájában nem teremti meg annak lehetőségét, hogy a károsultak minél hamarabb jussanak hozzá a pénzükhöz. Jelezte, a szakmai egyeztetés után közös vagy önálló módosító indítványokkal kívánják javítani az előterjesztést.

  Az MSZP elnök-frakcióvezetője az április 11-ei tüntetés részleteiről nem tudott bővebben beszámolni, mert arról még egyeztetnek, de úgy fogalmazott: "a megalázott és elárult embereket" hívják az utcára.
 
Arra a kérdésre válaszolva, miért zárták ki a Jobbikot az egyeztetésről, Tóbiás József azt mondta, csak ellenzéki pártokat hívott meg, a Jobbik pedig szerinte nem az. Úgy vélte,  a Jobbiknak előbb Sneider Tamás és Kulcsár Gergely nyilatkozatai miatt kellene tisztáznia magát.

  Schiffer András, az LMP társelnöke azt mondta, a helyzet súlyos, a szerdai soproni miniszterelnöki nyilatkozat "vastag" törvénysértésről tanúskodik. Erkölcsileg alkalmatlanná válik posztjára az a kormányfő - folytatta -, akinek információja van arról, hogy kockázatos egy ilyen pénzügyi vállalkozásnál tartani a pénzt, mégsem szól az embereknek.
 
Szabó Tímea, a PM társelnöke közölte, Orbán Viktor hazudott és becsapta a választókat, alkalmatlan az ország vezetésére. Felszólította a miniszterelnököt, hogy kezdeményezzen maga ellen bizalmatlansági indítványt. Amennyiben ezt nem teszi meg - folytatta -, akkor hétfőn országgyűlési határozati javaslat benyújtásával kezdeményezi a parlament feloszlatását és az előre hozott választásokat. Megjegyezte, erről a határozati javaslatról még egyeztetnek a pártokkal.
 
Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke szerint Orbán Viktor beismerte, hogy "köztörvényes bűnt hajtott végre", amely miatt az ügyészségnek kell vele szemben eljárnia. Orbán Viktor méltatlanná vált miniszterelnöki pozíciójára - tette hozzá, közölve azt is, hogy egyetértenek azzal, hogy a kormányfő ellen vizsgálóbizottságon és más parlamenti kezdeményezésen keresztül kell fellépni.
 
Úgy értékelt, "egy széttöredezett ellenzék történetében példa nélküli az, hogy egy bizalmatlansági helyzetben együtt tudunk működni a parlamentben és a parlamenten kívül". Hozzátette: ezen az egyeztetésen a Jobbiknak nem volt helye.
 
Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője azt mondta, a bennfentes kereskedés bűncselekmény, ezt a bűncselekményt ismerte el Orbán Viktor szerdán. Szóvá tette, hogy Tarsoly Csabát, a Quaestor elnök-vezérigazgatóját "szemmel láthatóan" futni hagyja a rendőrség.

 Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke nem nyilatkozott, mindössze annyit mondott távozóban, hogy kellemes és konstruktív egyeztetés volt.

Ha a kormányfő nem tudja cáfolni Simicska Lajos állításait, le kell mondania

A Jobbik szerint amennyiben Orbán Viktor miniszterelnök nem tudja cáfolni Simicska Lajos nagyvállalkozó róla tett, vasárnap nyilvánosságot kapott állításait, akkor le kell mondania - mondta Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján.

A jobbikos politikus jelezte: egyetértenek a nemzetbiztonsági bizottság összehívásával és minden érintett meghallgatását követelik. Azt is mondta: a kormányfő néhai apósáról is kiderült, hogy állambiztonsági ügynök volt, így nemzetbiztonsági kockázatok lehetnek a háttérben.
  
Mirkóczki Ádám szerint az is kijelenthető, hogy Orbán Viktor igent mondott a III/4-es főcsoport ajánlatára, "a nagy kérdés, hogy vajon a III/3-as főcsoportnak dolgozott-e, és jelentett-e". Hozzátette: ha a miniszterelnök egykori szobatársa, üzlettársa, fő bizalmi embere ilyet állít, akkor azt komolyan kell venni.
  
A szóvivő arról is beszámolt, hogy határozati javaslatot nyújtanak be az Országgyűlésnek annak érdekében, hogy a magyar kormány kezdeményezze: az összes rendszerváltáskor Oroszországba jutott, az állambiztonsági múlttal összefüggő teljes dokumentációját bocsássák Magyarország rendelkezésére és az legyen mindenki számára egészében nyilvános.

Orbán Viktor számoljon el vagyonával!

Az MSZP felszólítja Orbán Viktort, hogy számoljon el vagyonával az ország nyilvánossága előtt - hangoztatta Bangóné Borbély Ildikó, a párt országgyűlési képviselője vasárnap Budapesten.

Az ellenzéki politikus sajtótájékoztatón kijelentette: a miniszterelnök Magyarország első számú alkalmazottja, ezért az embereknek joguk van tudni, honnan van annyi pénze, amennyit "tisztességes munkával soha nem kereshetett meg".
  
A magyar emberek nem azért dolgoznak és adóznak, hogy az Orbán családot gyarapítsák - mondta, hozzátéve, a magyar embereknek joguk van tudni, hogy a kormányfő miből tudja lánya több tízmillió forintos svájci tandíját fizetni. Milyen pénzügyeket intéz Svájcban a miniszterelnök? Mekkora is valójában Orbán Viktor vagyona? - sorolta kérdéseit a szocialista képviselő.
  
Bangóné Borbély Ildikó szerint amíg a miniszterelnök nem számol el vagyonával, viselnie kell a korrupt jelzőt.

Orbán Ráhel: férjemmel saját erőből boldogulunk

Férjemmel önálló családunk van, saját lábunkon állunk, saját erőnkből boldogulunk, saját életünket éljük - írta Orbán Ráhel, a miniszterelnök lánya Facebook-oldalán csütörtök este.

Orbán Ráhel mindezt azután közölte, hogy Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette: pártja vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben, aki szerintük teljes éves fizetésénél is többet költ lánya egyévi svájci taníttatására.
 
Orbán Ráhel azt írta: "közgazdász diplomám van, több mint 3 évet dolgoztam a szállodaiparban és az idegenforgalom egyéb területein, 4 idegen nyelvet beszélek. Jelenleg tanulok, a jövőben a munkám és a családom mellett is tanulni fogok".

 "Hiszek abban, hogy egy családcentrikus nő is lehet sikeres a szakmájában, és abban is, hogy van értelme az élethosszig tartó tanulásnak. Nem foglalkozom pártpolitikával, de hiszek Édesapám munkájában és hiszek abban, hogy Magyarország nagy lehetőségek kapujában áll. Édesapám azt tanította nekünk otthon, hogy sohase azt kérdezzem, mit tesz értem a hazám, hanem, hogy én mit tehetek a hazámért. Ebből a meggyőződésemből a nemtelen támadások sem billentenek ki" - írta a miniszterelnök lánya.

Orbán a Handelsblattnak: nem közeledünk Oroszországhoz

Orbán Viktor miniszterelnökkel közölt interjút a Handelsblatt című német üzleti lap a hétfői számában "Nem közeledünk Oroszországhoz" címmel.
   
A lap címoldalán megjelent bevezetőben kiemelték: a kormányfő azt kívánja, hogy legyen egy "biztonsági puffer" Oroszország felé, és Magyarország támogatja, hogy Ukrajnát középtávon felvegyék az Európai Unióba.

 
Az interjúban arra a kérdésre, hogy mennyire stabil Magyarország, tekintettel arra, hogy ezrek tüntetnek politikája ellen, Orbán Viktor normálisnak nevezte, hogy vannak a demonstrációk. Rámutatott, hogy pártja kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, az európai parlamenti és önkormányzati választást pedig az országgyűlési választásnál is jobb eredménnyel nyerte meg. Ugyanakkor "a mi felelősségünk, hogy beszéljünk egymással" - tette hozzá.

 Arra a felvetésre, hogy a fiatal nemzedék frusztrált és az Orbán-korszak végét követeli, kifejtette: a kormánnyal nem rokonszenvező fiatalok "felismerik, hogy nincs hely a szavazatuknak", mivel az emberek úgy érzik, hogy "túl gyenge" a parlamenti ellenzék. A "budapesti utcákon" pedig nemcsak az ő távozását követelik, hanem "azt is mondják, hogy takarodjon az utóbbi 25 év teljes elitje".
  
Arra a kérdésre, hogy nyugtalanítják-e a fejlemények, elmondta, hogy ismeri ezt az "érzelmi helyzetet", hiszen amikor 1988-ban megalapították a Fideszt, ők is el akarták kergetni az egész kommunista rezsimet.
 
Hozzátette: látja a fiatal nemzedék motivációját és azt kívánja, hogy "találja meg a politikai hangját". Ha "ez a mozgalom aztán a megfelelő hangfekvést is megtalálja", akkor "beszélhetünk egymással" - mondta Orbán Viktor.
 
Az internethasználat megadóztatásának tervéről elmondta, hogy a javaslat "megijesztette az embereket", ezért visszavonta. Hozzátette, hogy nem "új internetadóról" van szó, hanem a távközlési adó kiterjesztéséről "az internet alapú telefonhívásokra".

 Arra a kérdésre, miként érti azt, hogy a pénzügyi válság megmutatta: a liberális demokráciák már nem versenyképesek globálisan, Orbán Viktor kifejtette, hogy "csak a harangokat kongatom és mondom, hogy nagy baj van", hiszen Európa gazdasági jelentősége csökken, de az európaiak úgy gondolják, hogy földrészükön a legnagyobb a szabadság és a jólét, és ezért nehezen látják be, hogy "teret vesztünk a nemzetközi versenyben".
 
Arra a kérdésre, hogy miért fejezte ki rokonszenvét tekintélyelvű kormányzati rendszerekkel, mint az orosz vagy a kínai, kijelentette, hogy nem rokonszenvet tanúsított, hanem tényeket rögzített. Kifejtette: a versenyképesség csökkenésével való szembenézésnél még nehezebb beismerni azt, hogy "nem-demokráciák" sikeresebbek Európánál. Kína sikere "lelki trauma Európában" - jegyezte meg.
 
Hangsúlyozta, hogy nem ajánlotta követendő példának ezeket a rendszereket. A "kínai modellhez kínaiak kellenek, az oroszhoz oroszok", Magyarországon és Európában ezek a megoldások "használhatatlanok" - mondta a kormányfő.
 
Az Oroszországhoz fűződő viszonyról elmondta, hogy Magyarország nem közeledik Oroszországhoz, de nem is távolodik tőle.
 
Kijelentette: "megvédtem Magyarország szuverenitását Oroszországgal szemben", például amikor "megakadályoztam, hogy orosz kézbe kerüljön egy olaj- és gázvállalat részvényeinek negyede", és ezután "harcoltam azért, hogy ismét a mi kezünkben legyen a szerződés a magyarországi gázellátásról".

 Magyarország szempontjából "elmondhatom, hogy Oroszország befolyása Közép-Európában ma sokkal csekélyebb, mint 2010-ben volt" - tette hozzá.
 
A paksi bővítésről kifejtette: a lehetőséget "minden országnak felkínáltuk", azzal a feltétellel, hogy az erőműnek biztonságosnak kell lennie és állami tulajdonban kell maradnia, a beruházó partnernek pedig rendelkeznie kell a szükséges pénzügyi forrásokkal. Mindezt csak az oroszok tudták teljesíteni, "ezért ők nyertek".
 
Az ukrán válságról elmondta, hogy nem látja a megoldás jeleit, és "megint egy olyan jelenséggel van dogunk, amelyet Európa nehezen ért meg", és ezért "nem is találunk kiutat". A geopolitikáról van szó, amely ott kezdődik, ahol az európai politika véget ér - tette hozzá, kiemelve, hogy a geopolitika "az erő nyelve", és ez "teljesen idegen az európai kultúrától".
 
Arról, hogy meg kell-e nyitni az EU-csatlakozás perspektíváját Ukrajna előtt, kifejtette: tisztázni kell, hogy ki biztosítja az évi 25 milliárd euró támogatást, amely a jelenlegi, "nem EU-tag" Ukrajna fennmaradásához szükséges, és ennek rendezéséig nem vetődik fel a csatlakozás ügye.
 
Magyar szempontból Ukrajna "uniós tagsága kívánatos, de ehhez az országnak politikailag és gazdaságilag stabilnak kell lennie, és képesnek kell lennie határai ellenőrzésére" - mondta.
 
Arról, hogy van-e érdekkonfliktus Európa és az Egyesült Álla    mok között az Oroszországgal kialakult vitában, azt mondta, hogy csak Magyarország nevében beszélhet, amelynek érdekei nem egyeznek az Egyesült Államok érdekeivel, és ez "politikai vitákat eredményez".
 
Magyarország "geopolitikai érdekeit három szóval lehet összefoglalni: béke, energia, kereskedelem". Ezen kívül "érdekünkben áll, hogy legyen valami Magyarország és Oroszország között, és ez a szuverén Ukrajna" – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy "volt közös határunk a Szovjetunióval, sokáig tartott, amíg megszabadultunk tőle" és "nem akarunk ismét" ilyen határt.

 A Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolatáról azt mondta, hogy az orosz elnökkel nehéz tárgyalásokat folytatott, aminek során "voltak sikeres és rendkívül kínos pillanatok is". Hozzátette, hogy minden kérdésről tudnak beszélni, de egyáltalán nem biztos, hogy egyetértésre jutnak.
 
Az amerikai beutazási tilalom ügyéről szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország jogállam, és a hat magyar állampolgár kitiltásáról szóló döntésről nem kaptak indoklást, jogorvoslatra pedig nincs lehetőség.

Bővülhet a védett személyek és létesítmények köre

Az Állami Számvevőszék elnöke is a miniszterekhez hasonló védelmet kaphat a jövőben, és a kiemelt védelemben részesülő ingatlanok körét is bővítené a kormány.

   

Az erről szóló, Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett tervezetet pénteken tették közzé a kormány honlapján.
 
  A tervezett módosítás rögzíti, hogy az Állami Számvevőszék elnökének védelmét "veszélyeztetettségének mértékére figyelemmel" - a minisztereket megilletőhöz hasonlóan - felső középkategóriájú gépjármű, valamint hivatásos gépjárművezető rendelkezésre bocsátásával biztosítanák. A tervezet hatásvizsgálati dokumentuma szerint ez a tevékenység a Készenléti Rendőrség szervezetében négy emberrel látható el, ehhez további két ember biztosítása szükséges. A feladatellátáshoz szükséges személyi juttatások, a munkaadót terhelő járulékok és a szociális hozzájárulási adó, valamint a dologi kiadások forrásigénye 2014-es szinten számolva évi 17,56 millió forint.

   A jelenlegi szabályozás egy másik kiegészítése szerint a jövőben a legfőbb ügyész védelme is kiterjed majd állandó szálláshelyének (rezidenciájának), illetve ideiglenes szállásának őrszemélyzettel történő biztosítására.
   
A tervezet összefoglalójában kitértek arra is, hogy az idén létrejött új kormányzati struktúrában bővültek a Miniszterelnökség feladatai, így a munkatársait további ingatlanokban kellett elhelyezni. Ezért a fővárosban a Miniszterelnökség munkatársainak elhelyezésére szolgáló ingatlanokkal egészítenék ki a létesítménybiztosítási intézkedések céljából kijelölt létesítmények és értékek körét. A jogszabály-módosítás hatálybalépése után a létesítménybiztosítási intézkedések a Miniszterelnökség budapesti Nagysándor József utcai és Wesselényi utcai épületei mellett a Bihari János utca 5. szám alatt, az Arany János utca 25. szám alatt, valamint a Nagy Diófa utca 11. szám alatt található épületeire is kiterjednek majd - olvasható a tervezetben.
  
 Ezen ingatlanok védelmének biztosításához - a tervezet szerint - a Készenléti Rendőrség hatvannégy dolgozójára van szükség. A feladatellátáshoz szükséges személyi juttatások, a munkaadót terhelő járulékok és a szociális hozzájárulási adó, valamint a dologi kiadások forrásigénye egy évre - idei szinten számolva - 230,6 millió forint - olvasható a hatásvizsgálatban.
   
A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint jelenleg az állandó személyvédelemben részesülő állami vezetők: a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, valamint a legfőbb ügyész tartozik. A létesítménybiztosítási intézkedés céljából kijelölt létesítmények és értékek között jelenleg a Szent Koronához tartozó jelvények közül a - Nemzeti Múzeumban elhelyezett - koronázási palást, a Sándor-palota, az Állami Számvevőszék központi épülete, az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség épülete, a Miniszterelnökség Nagysándor József utcai és Wesselényi utcai épülete, továbbá az összes minisztériumnak a miniszter elhelyezését biztosító épülete, valamint az Információs Hivatal központi objektuma szerepel.

Külföldi lapok Magyarországról - Amerikai és francia lapkommentárok

A The New York Times Szembeszállt a szovjetekkel, aztán Putyin felé tolta Magyarországot címmel közölt riportot internetes kiadásában.

    Az írást jegyző Rick Lyman és Alison Smale kifejtette: negyedszázaddal azután, hogy Orbán Viktor új politikai csillagként bátran követelte a szovjet csapatok kivonulását, Magyarország NATO- és EU-tag, ő maga pedig harmadszor is miniszterelnök.
  
"De ami egykor olyan utazás volt, amely megtestesíthette volna a demokratikus kapitalizmus diadalát, egy ország sokkal bonyolultabb történetévé vált, és egy  olyan  vezető történetévé, aki az azóta eltelt idő során arra jutott, hogy megkérdőjelezze a nyugati értékeket, felszítsa a nacionalizmust és nyíltabban modellként tekintsen Oroszországra" - írták.
  
A szerzők úgy látják, hogy Orbán lefektetett egy filozófiai elképzelést és indoklást "tekintélyelvűségre hajló" szemléletmódjához, amely hosszú távú elkötelezettséget sugall az iránt, hogy Magyarországot valami mássá változtassa, mint amire a Nyugat egy negyedszázada számított.
  
A cikkírók szerint még a legkíméletlenebb bírálói is elismerik, hogy Orbán "meg sem közelíti" a Putyint az ellenfelek elhallgattatásában, senki sem vetettek börtönben a kormány bírálata miatt, nincs nyílt cenzúra és nemrégiben egy internetadó elleni tömegtüntetést folytatódni hagytak. "A nyugati bírálatok ennek ellenére erősödnek" és a lap úgy látja, hogy "még egyes konzervatív támogatói kissé bizalmatlanok annak mértékével kapcsolatban, ahogy Orbán módszeresen egybegyűjtötte a hatalmat".

http://www.nytimes.com/2014/11/08/world/europe/viktor-orban-steers-hungary-toward-russia-25-years-after-fall-of-the-berlin-wall.html?hp&action=click&pgtype=Homepage&module=second-column-region®io=top-news&WT.nav=top-news&_r=1
   
A Le Soir című, francia nyelvű, baloldali liberális beállítottságú brüsszeli lap szombati száma egész oldalas riportban számolt be a magyarországi helyzetről annak kapcsán, hogy nemrégiben Budapesten járt a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) nevű szervezet küldöttsége, az Egyesült Államokban élő Kati Marton vezetésével.
  
A Jean-Paul Marthoz által készített beszámoló - amely a "Hogyan viszi távolabb Orbán Magyarországot Európától" címet viseli - főként a média magyarországi helyzetéről írt bíráló hangnemben, illetve idézett magyarok által megfogalmazott bírálatokat, de több más közéleti kérdést is érintett, részben a liberális, illetve illiberális demokrácia fogalmával kapcsolatos kijelentésekhez kötődően.
  
A lap szerint a Fidesz kettős beszédet folytat. Erre egyrészt olyan példát hoz fel, hogy "a Fidesz demokratikusnak mondja magát, de rehabilitálja Horthy Miklóst". Az egykori kormányzó korszakát a Le Soir Horthy "elnökségének" nevezi, és magát Horthyt "a magyar Pétain"-ként minősíti, hogy a francia közegben otthonos olvasó is értse, milyen történelmi alakról van szó. A Le Soir által felhozott másik példa, hogy a magyar kormányzó párt zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben, ám olyan hazafias emlékművet emel Budapest központjában, amely jelentéktelennek állítja be Magyarország felelősségét a zsidók második világháború alatti deportálásáért.
  
Tényleg annyira káros "Darth Vader"? címmel közölt publicisztikát Navracsics Tibor uniós biztosi szerepéről honlapján a Le Monde.
  
A francia balliberális lap szerint Navracsics kinevezése a kulturális tárca élére "egyetlen dologra szolgált: megtudtuk, hogy létezik ilyen poszt". A lap kitért arra, hogy a magyar biztos kinevezése "cikk- és publicisztikalavinát" indított el, miután "Orbán Viktor igazságügyi minisztereként a sötét oldalra billentette el a mérleget, egy olyan rezsimben dolgozva, amely semmibe vette a szabadságjogokat, beleértve a kultúrát is". "Navracsics esküszik, hogy megváltozott, mintha Darth Vaderből angyal lett volna". Kárt mindazonáltal a cikkszerző Michel Guerrin szerint nem tud okozni, miután nem miniszter, nincs kinevezési jogköre, sem lehetősége műveket cenzúrázni. Elsősorban pénzosztó szerepe lesz: 2014 és 2020 között 1,4 milliárd euró felett rendelkezhet. Ennek több mint a fele a filmgyártásra és -forgalmazásra jut, a több pénzből pedig fesztiválokat, színházakat, nemzeteken átnyúló tevékenységeket felkaroló, hálózatokat építő, képzéseket szervező és művészeket segítő alapítványokat támogat Brüsszel.
  
Bernard Foccroulle, az Aix-en-Provence-i Operafesztivál vezetője elmondta a lapnak: Navracsics "felügyelet alatt lesz", egy rossz szavára vagy mondatára mindenki ugrani fog, beleértve saját kozmopolita adminisztrációját. Ezenkívül Brüsszel kulturális céljai célzottak: a multikulturális rendezvények előnyben részesítése, az innováció, a sokszínűség, az Európai Unió közös kulturális öröksége. A pályázatokon nem könnyű pénzt szerezni, s azokról az Európai Bizottság független szakértői döntenek, a támogatottaknak pedig minden fillérről el kell számolniuk, tevékenységükről több mint száz oldalas jelentést kell leadniuk. "Röviden Navracsicsnak egy szabályozott, kompetensnek és szigorúnak tartott gépezettel kell dolgoznia, ami azt jelenti, hogy a kulturális biztos inkább jóváhagy, mintsem döntéseket hoz - hangsúlyozta a lap.

http://www.lemonde.fr/idees/article/2014/11/07/si-nuisible-dark-vador_4520214_3232.html

Pénteken megalakul az új Fővárosi Közgyűlés

A Fővárosi Közgyűlés november 7-én, pénteken tartja ünnepi alakuló ülését, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester szólal fel.

    

Tarlós István arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a képviselők szerdán veszik át mandátumukat, majd pénteken megalakul a közgyűlés.
  

  

Az ünnepi ülésen rövid beszédet mond a kormányfő és a főpolgármester, majd megválasztják a helyetteseket és döntenek javadalmazásukról. A városvezető kifejtette: az ő illetményét 2013 óta törvény szabályozza, helyettesei fizetését annak 70 és 90 százaléka között határozhatják meg.
    

Bagdy Gábor pénzügyi, gazdasági, vagyoni kérdésekért lesz felelős, Szeneczey Balázs a fejlesztésekért, Szalay-Bobrovniczky Alexandra pedig a humán terület főpolgármester-helyettese lesz. Tarlós István elmondta, hogy a helyettesek személyéről a legtöbb polgármesterrel és a legtöbb ellenzéki képviselőt adó MSZP-vel is egyeztetett.
    

A főpolgármester arról is beszámolt, hogy a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) módosításáról, a bizottságokról, azok tagjairól és tisztségviselőiről, a közszolgáltató cégek vezetőiről, igazgatóságairól és felügyelőbizottságairól várhatóan a november 26-án tartandó első rendes ülésen döntenek a képviselők.
    

Városüzemeltetési főpolgármester-helyettest nem neveznek ki, a terület menedzselésére hozzák létre a Városigazgatóságot, amelynek vezetőjéről ugyancsak november 26-án szavaznak - közölte Tarlós István.
    

A 33 fős Fővárosi Közgyűlésnek tagja lesz a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester és 9 kompenzációs listán bejutott képviselő.

forrás: MTI - kép: budapest.hu

Beutazási tilalom - Orbán: Magyarország jogállam, bizonyítékok nélkül nem indulhat eljárás

Az Amerikai Egyesült Államok döntése, hogy kiket enged be az országba, azt Magyarország csak tudomásul veheti - közölte Orbán Viktor magyar kormányfő pénteken Brüsszelben.

    A kormányfő szerint lényegében egy vádról van szó, a bizonyítékok ugyanakkor az amerikaiaknál vannak, állításuk szerint hiteles információik vannak. Ha ezeket átadják, a magyar hatóságok azonnal lépni is fognak - tette hozzá.
 
"Miután Magyarország jogállam, bizonyíték nélkül nem lehet eljárást indítani" - jelentette ki a kormányfő. Hozzátette: Magyarországon zéró tolerancia van, így ha korrupció gyanúja merül fel, és bizonyítékok kerülnek elő, akkor a magyar hatóságoknak kötelességük lépni az ügyben.
 
A kormányfő szerint megoldaná az ügyet, ha azok, akiknek bizonyítékaik vannak, átadnák vagy nyilvánosságra hoznák őket. "Sokan vagyunk, akik nem értik, hogy ez miért nem történik meg" - fogalmazott Orbán Viktor.
 
Magyarországon a kormányfő szerint a törvény amúgy azt is előírja, hogy ha valaki tudomást szerez korrupcióról, akkor az erre vonatkozó információt fel kell tárnia. Ezt az amerikaiakkal szemben azért nem hangsúlyozza Magyarország, mert nem akarja kiélezni a viszonyt az Egyesült Államokkal.
 
A miniszterelnök szerint egyetlen konkrét ügyre derült eddig fény, amelyet a többek között étolajat forgalmazó Bunge Zrt. jelentett 2011-ben az adóhatóságnál. Erről az ügyről a kormány szerdán jelentést hallgatott meg, amelyet a nemzetgazdasági miniszter nyilvánosságra is hozott.

 "Politikai vizsgálatokat Magyarországon nem folytatunk, ezután sem fogunk folytatni, vizsgálatot csak jogszerűség alapján lehet folytatni" - válaszolta a miniszterelnök egy kérdésre. A kormányfő közölte: amint az amerikaiak átadják a szükséges információkat, el fog indulni a vizsgálat.
 
A kormányfő szerint nem arról van szó, hogy a magyar titkosszolgálatok ne tudnák kideríteni, kiket sújtott az Egyesült Államok beutazási tilalommal, hanem elvi kérdés, hogy aki vádol, annak kell megneveznie az érintetteket.
 
A miniszterelnök egyenesen lehetetlennek nevezte, hogy egy másik ország bármely magyar állampolgár ellen bizonyítékok nélkül vádakat fogalmazzon meg, a magyar hatóságok pedig ez alapján vizsgálatot indítsanak. "Ez azt jelentené, hogy nem tudjuk megvédeni a saját állampolgárainkat" - hangoztatta a kormányfő.