Elkezdődik az új IKEA áruház építésének előkészítése Soroksáron

Megkezdődnek az új, soroksári IKEA áruház építését előkészítő munkálatok, miután a terület régészeti feltárása befejeződött - tájékoztatott a társaság hétfőn.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az új áruház Budapest XXIII. kerületben, a bevásárló üzletközpontban található hipermarketek közelében épül.
   
Az áruházat úgy tervezték meg, hogy energiahatékonyság szempontjából az IKEA régiós zászlóshajója lehessen, fűtésére és hűtésére geotermikus fűtőrendszert használnak majd, amely környezetbarát, megújuló energiaforrás - közölték.
   
A közleményben Marek Feltl, az IKEA Csehország, Magyarország és Szlovákia régiójának vezérigazgatója kifejtette, az IKEA áruház építése számukra nem csak egy épület létrehozását jelenti, hanem szoros kapcsolat kezdetét is az érintett kerület és az IKEA között.
   
A közlemény szerint az IKEA számos módon segítette már a helyi közösségeket Budapesten és Budaörsön. A vállalat 2015-ben lakberendezési termékeivel és szakértelmével csaknem 5 millió forint értékben támogatta a helyi civil szervezetek, oktatási és egészségügyi intézmények működését.
   
Az IKEA hamarosan önálló weboldalt is indít a soroksári beruházással kapcsolatban, ahol bárki választ kaphat az építkezéssel kapcsolatos kérdéseire - hívták fel a figyelmet.
   
A svéd IKEA-csoport, a világ legnagyobb bútor-kiskereskedelmi konszernje korábban azt  közölte, hogy az augusztussal végződött évben árbevétele 5 százalékkal, 31,9 milliárd euróra, nettó nyeresége pedig 5,6 százalékkal, 3,5 milliárd euróra emelkedett.
   
A leggyorsabban fejlődő piac Kína volt, ahol 19 százalékkal nőttek az eladások.
   
A konszern 3,2 milliárd euró értékben hajtott végre beruházásokat az előző évi 2,2 milliárd euróval szemben. Az IKEA arra számít, hogy árbevétele 2020-ig 50 milliárd euróra emelkedik.
   
Az IKEA Magyarországnak csak a megelőző évi adatai ismertek, ezek szerint a 2014 augusztus végéig tartó pénzügyi évben több mint 17 százalékkal nőtt a cég árbevétele, 41 milliárd forintra nőtt az előző évi 35 milliárd forintról. A magyarországi áruházak vásárlóinak száma 7 százalékkal nőtt, a kosárérték pedig vásárlásonként 10 százalékkal.

A magyarok még mindig inkább boltban vásárolnak az internet helyett

Annak ellenére, hogy a magyar vásárlók több mint fele nyitott arra, hogy online vegyen napi fogyasztási cikket, a lakosság 62 százaléka - ami a globális átlagnál egy százalékkal magasabb - fontosnak tartja, hogy élelmiszerboltban szerezze be a szükséges termékeket - derült ki a piackutató Nielsen szerdán közzétett kutatásából.

A magyarok többsége, 52 százaléka szerint az élelmiszerek vásárlása kellemes bolti időtöltés saját maga, illetve családja számára.

A globális felmérést az online kiskereskedelemről 2014. augusztus 13.-szeptember 5. között végezték, több mint 30 ezer internetfelhasználót kérdeztek meg hatvan országban; Európa mellett Ázsiában és Óceániában, Észak- és Dél-Amerikában, Közép-Keleten valamint Afrikában.

A felmérés szerint összességében vegyi termékeket többen terveznek venni a neten, mint élelmiszert, Magyarországon a válaszadók legnagyobb arányban tusfürdőt, kozmetikumot és dezodort vennének.

A kutatás rámutatott arra is, hogy az interneten vásárló megkérdezettek többsége házhoz szállítás helyett az üzletben, illetve más helyszínen személyesen veszi át az online megrendelt terméket.

A Nielsen szerint a felmérés eredménye egyúttal azt is jelzi, hogy az internetes vásárlás és a valódi boltok határai ötvözhetők, ami által különböző új módok állnak a gyártók és kereskedők rendelkezésére a vevők megnyeréséhez.

A piackutató cég úgy véli, a legsikeresebb kiskereskedők és gyártók összekötik a fizikailag érzékelhető világot a virtuálissal, használják az új technológiákat, vevőik elvárásait pedig ott és akkor elégítik ki, ahol és amikor azok vásárolni akarnak.

Ilyen digitális megoldások lehetnek az online vagy mobil kuponok, wifi, vagy számítógép az eladótérben, hogy tájékozódhassanak a bolti választékon túl elérhető, online megrendelhető termékekről.

A magyar vásárlók legnagyobb arányban, 67 százalékban ez utóbbi megoldásnak örülnének a kutatás szerint.

A magyarok nagy része a szupermarketekben vásárol

A magyar emberek legnagyobb része leggyakrabban szupermarketben vásárol csemegeárut, tejet és tejterméket, míg szaküzletben húst és baromfit, kenyeret vagy péksüteményt, zöldséget-gyümölcsöt. Többek között ezt tárta fel az a nemzetközi kutatás, amit a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat végzett.

   
A Nielsen elemzése szerint a friss áruk közül kenyeret vagy péksüteményt vásárolnak a magyar fogyasztók leggyakrabban; a megkérdezettek 68 százaléka hetenként legalább négyszer vagy többször. További 28 százaléka pedig hetenként egyszer-háromszor. Tejet vagy tejterméket legalább négyszer vagy többször a válaszadók 45, egyszer-háromszor pedig 44 százaléka.

Zöldséget vagy gyümölcsöt a magyarok 27 százaléka vesz minden héten legalább négyszer vagy többször, míg 56 százalék egyszer-háromszor.

Csemegeárunál, amibe beletartozik a húskészítmény és a sajt is, 25, illetve 61 százalék az arány.

Hús és baromfi vásárlást tekintve Magyarországon tíz megkérdezettből egy tartozik a heti legalább négyszer vagy többször vásárlók közé. Hatan egyszer-háromszor keresnek fel hetenként hentest, szuper- vagy hipermarketet, kis boltot, piacot, hagyományos élelmiszerüzletet, esetleg diszkontot.

A hal vagy tenger gyümölcseinek megvételekor a leggyakrabban vásárlók aránya 2 százalék, és csak 10 százalék vásárol hetenként legfeljebb kétszer-háromszor.

Amikor a magyar fogyasztók eldöntik, hogy hol vásárolják meg a számukra szükséges élelmiszereket, a boltválasztás öt legfontosabb szempontja között szerepel, hogy a választékban magas minőségű friss termékek legyenek - idézi a közlemény Melisek Esztert, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatóját egy másik vásárlási szokásokkal kapcsolatos felmérés alapján. Hozzátéve: azokat az üzleteket, ahol a hús, tejtermék, zöldség, gyümölcs és a többi friss áru minősége kielégíti igényeiket, gyakran keresik fel a fogyasztók.

Az Európában vizsgált huszonkilenc ország fogyasztói átlagosan szintén kenyeret vagy péksüteményt vesznek legtöbbször. Hetenként legalább négyszer vagy gyakrabban 45, egyszer-háromszor 44 százalék. A magyarokéhoz képest kevésbé gyakran, ahogyan húsnál és baromfinál is. Utóbbi két friss terméknél az európai átlag 13, illetve 64 százalék. A magyarokhoz képest az európai fogyasztók átlagosan ritkábban vesznek tejet és tejterméket, valamint csemegeárut is. Viszont hozzánk képest sokkal gyakrabban szereznek be halat vagy tenger gyümölcseit, és valamivel többször zöldséget-gyümölcsöt - tartalmazza a közlemény.

forrás: MTI

A magyarok nagy része a szupermarketekben vásárol

A magyar emberek legnagyobb része leggyakrabban szupermarketben vásárol csemegeárut, tejet és tejterméket, míg szaküzletben húst és baromfit, kenyeret vagy péksüteményt, zöldséget-gyümölcsöt. Többek között ezt tárta fel az a nemzetközi kutatás, amit a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat végzett.
   
A Nielsen elemzése szerint a friss áruk közül kenyeret vagy péksüteményt vásárolnak a magyar fogyasztók leggyakrabban; a megkérdezettek 68 százaléka hetenként legalább négyszer vagy többször. További 28 százaléka pedig hetenként egyszer-háromszor. Tejet vagy tejterméket legalább négyszer vagy többször a válaszadók 45, egyszer-háromszor pedig 44 százaléka.

Zöldséget vagy gyümölcsöt a magyarok 27 százaléka vesz minden héten legalább négyszer vagy többször, míg 56 százalék egyszer-háromszor.

Csemegeárunál, amibe beletartozik a húskészítmény és a sajt is, 25, illetve 61 százalék az arány.

Hús és baromfi vásárlást tekintve Magyarországon tíz megkérdezettből egy tartozik a heti legalább négyszer vagy többször vásárlók közé. Hatan egyszer-háromszor keresnek fel hetenként hentest, szuper- vagy hipermarketet, kis boltot, piacot, hagyományos élelmiszerüzletet, esetleg diszkontot.

A hal vagy tenger gyümölcseinek megvételekor a leggyakrabban vásárlók aránya 2 százalék, és csak 10 százalék vásárol hetenként legfeljebb kétszer-háromszor.

Amikor a magyar fogyasztók eldöntik, hogy hol vásárolják meg a számukra szükséges élelmiszereket, a boltválasztás öt legfontosabb szempontja között szerepel, hogy a választékban magas minőségű friss termékek legyenek - idézi a közlemény Melisek Esztert, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatóját egy másik vásárlási szokásokkal kapcsolatos felmérés alapján. Hozzátéve: azokat az üzleteket, ahol a hús, tejtermék, zöldség, gyümölcs és a többi friss áru minősége kielégíti igényeiket, gyakran keresik fel a fogyasztók.

Az Európában vizsgált huszonkilenc ország fogyasztói átlagosan szintén kenyeret vagy péksüteményt vesznek legtöbbször. Hetenként legalább négyszer vagy gyakrabban 45, egyszer-háromszor 44 százalék. A magyarokéhoz képest kevésbé gyakran, ahogyan húsnál és baromfinál is. Utóbbi két friss terméknél az európai átlag 13, illetve 64 százalék. A magyarokhoz képest az európai fogyasztók átlagosan ritkábban vesznek tejet és tejterméket, valamint csemegeárut is. Viszont hozzánk képest sokkal gyakrabban szereznek be halat vagy tenger gyümölcseit, és valamivel többször zöldséget-gyümölcsöt - tartalmazza a közlemény.

forrás: MTI

A vasárnapi zárva tartást bírálja az ellenzék a Tescónál zajló elbocsátások miatt

Több ellenzéki párt is a március 15-étől hatályos vasárnapi zárva tartást bírálta arra reagálva, hogy a Tesco hétfőn bejelentette: 13 magyarországi üzletét bezárja, és felmond több mint 500 magyar munkavállalónak.

Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke, frakcióvezető-helyettese az MTI-hez eljuttatott reagálásában azt írta: a Tescótól elbocsátott több mint 500 emberen kívül további 19 500 kereskedelmi dolgozó veszíti el hamarosan a munkahelyét "a korrupt Orbán-kormány miatt".
 
Jelezte, a szocialista párt már a törvény elfogadása előtt figyelmeztetett, hogy szakmai szervezetek számításai szerint a kötelező vasárnapi zárva tartás miatt 20 ezer kereskedelmi dolgozó munkahelye szűnik meg, ám a kormánypártok ezt akkor tagadták. A Tesco elbocsátásai azonban világosan megmutatják, hogy a vasárnapi zárva tartás valóban tömeges elbocsátásokhoz vezet - közölte Lukács Zoltán, hozzátéve, hogy az MSZP, amint módja nyílik rá, azonnal eltörli a vasárnapi zárva tartásról szóló jogszabályt.
 
Varju László, a Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politizáló független országgyűlési képviselő is arról írt közleményében, hogy "máris itt vannak a vasárnapi boltbezárás áldozatai". Szerinte a vasárnapi boltbezárás önmagában is 30 ezer munkahelyet veszélyeztet, ezt csak tetézi a többi káros intézkedés és különadó.
 
A DK véleménye szerint "az oligarchaérdekeket kiszolgáló, állampolgáraival nem törődő" Orbán-kormány akaratát csak egy népszavazáson lehet végleg lesöpörni, ezért annak elindítását a DK már kezdeményezte is a napokban - közölte Varju László.
 
Mach Péter, a Párbeszéd Magyarországért (PM) elnökségi tagja, önkormányzati képviselő közleményében azt a kérdést tette fel a kormánynak, miért nem törődött azzal, hogy a hipermarketeket érintő szabályozás elbocsátásokkal jár.
 
"Kik vannak többen: a munkájukból élő dolgozók vagy a CBA-lánc tulajdonosai?" - kérdezte.
 
Mach Péter hozzátette: az elbocsátottaknak legfeljebb három hónapig jár a munkanélküli segély, a legrövidebb ideig az egész Európai Unióban, ha pedig nem sikerül új munkahelyet találniuk, jön a közmunka és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás "monoton váltakozása".

Visszautasítja a CBA, hogy bármi köze lenne a "hús áfa-csaláshoz

A CBA Kereskedelmi Kft. visszautasítja azokat a gyanúsítgatásokat, amelyek szerint bármi köze lenne az úgynevezett "hús áfa-csaláshoz", és egyúttal leszögezi, hogy jogi úton is elégtételt fog venni azoktól, akik ezt terjesztik - közölte a CBA kedden az MTI-vel.

 
A CBA azokra a hvg.hu-ban, majd a  Népszabadságban is megjelent találgatásokra reagált, miszerint a CBA egyik fő húsbeszállítója, a Pagony Meat Kft. is gyanúsított vállalkozása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által a közelmúltban feltárt "hús-áfacsalási ügynek".

A NAV bűnügyi szóvivője pénteken az MTI-vel azt közölte: ötmilliárd forint adót csalt el egy húskereskedelemmel foglalkozó bűnözői csoport, nyomozói harminchárom embert hallgattak ki gyanúsítottként.

  Sárközi Alexandra tájékoztatása szerint a fővárosi cégkör az unió tagállamaiból áfa megfizetése nélkül szerzett be sertés- és marhahúst, illetve baromfit, amelyek eredetét eltitkolta, és egy felépített cégláncolaton átfuttatva, fiktív számlák segítségével belföldről származó, igen kedvező áru termékként szerepeltette könyvelésében és adóbevallásában. A láncolatban részt vevő társaságok az adófizetési kötelezettségük csökkentése érdekében felhasználták az áru eredetére vonatkozó fiktív számlákat.

A CBA keddi közleménye kiemeli: a cég törvényesen működő, a jogszabályokat és a kereskedelmi etikát, valamint szokásokat betartó vállalkozás, alapvető szükségleteket elégít ki a nemzetgazdaság és a lakosság érdekeit szolgálva. Több, mint ezer beszállítóval áll szerződéses kapcsolatban, és mindegyik partnerét rendszeresen ellenőrzi a cégnyilvántartásban, hogy bejegyzett, törvényesen működő cégről van-e szó, nincs-e folyamatban az adott vállalkozás ellen végrehajtási vagy felszámolási eljárás. A CBA ezen túlmenően nyilatkozattételre is kötelezi beszállítóit arra nézve, hogy közteher befizetési kötelezettségeiknek eleget tettek-e - tették hozzá.

Kiemelték: ezen túlmenően cégüknek semmilyen további eszköze nincs arra nézve, hogy beszállítóinak jogszerű működését ellenőrizze.

"Legfontosabb feladatunk a vásárlók minél teljesebb kiszolgálása, amit franchise hálózatunkban több mint 30 000 munkavállalóval valósítunk meg a mindennapokban" - hangsúlyozza a CBA közleménye. Hozzátették: a cég elemi érdeke, hogy megőrizze és fenntartsa vásárlói belé vetett bizalmát, és ennek érdekében mindent el fognak követni, hogy az igaztalan vádaskodásokat a leghatározottabb módon, jogi úton is visszautasítsák.

Bűnmegelőzési kampány indul a CBA-hálózat közreműködésével

Police Coffee - Egy csésze kávé a bűnmegelőzésért címmel bűnmegelőzési kampány indul a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a rendőrség és a CBA együttműködésében - jelentették be a szervezők vasárnap Józsefvárosban, a programsorozat első állomásának helyszínén.

A kampány lényege, hogy az emberek az erre kijelölt boltokban egy csésze kávé mellett érdeklődhetnek a rendőröktől.

  

Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke az MTI kérdésére elmondta: arra számítanak, hogy a kötetlen beszélgetések során a bűncselekmények jelzésétől kezdve a tanácskérésig, a közrend és közbiztonság javítását szolgáló ötletekig számos téma felvetődhet. Példaként említette, akár azt is jelezhetik az emberek, hogy egy adott utca végén sötét van és ezért este kockázatos arrafelé járni, kérve, hogy értesítsék azt a szervezetet, aki ez ellen tenni tud.

   

A sajtótájékoztatón Hatala József felidézte: a kormány által szeptemberben elfogadott nemzeti bűnmegelőzési stratégia fontos feladatként határozta meg, hogy a bűnmegelőzés területén kutassák azokat a módszereket, amelyek a bűncselekmények megelőzésével kapcsolatos sikereket alátámasztják, illetve a már bevált módszereket terjesszék.

   

A kampány időzítését azzal indokolta, hogy adventkor az emberek nagy számban járnak vásárolni és ez lehetőséget kínál arra, hogy ha közben pihennek, egy kávé mellett elmondhassák véleményüket és javaslatukat a közrend és közbiztonság javítása érdekében. A hivatalos jelleg nélkül zajló programsorozatról azt mondta: meggyőződése, hogy az erősíteni fogja a párbeszédet a lakosság, az önkormányzat és a rendészeti szervek között.

   

Takács Tibor, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója arról beszélt, hogy már a '90-es években megjelent a bűnmegelőzés szükségessége, s ehhez a rendőrség szervezete is igazodott. Hangsúlyozta azonban, hogy a bűnmegelőzés önmagában nem lehet csak a rendőrség feladata, ehhez különböző társadalmi programok résztvevői is csatlakoztak. A kampányról azt mondta: az közelebb vihet a bűnmegelőzés céljához.

   

Egry Attila, a VIII. kerület alpolgármestere a lakosság és a rendőrség közötti aktív kommunikáció fontosságát hangsúlyozta, és példaként említette, hogy Józsefváros már elindított egy hasonló programot Szomszédsági rendőrség néven. Ennek tapasztalatai alapján azt mondta: az emberek nyitottak az ilyen kezdeményezésekre.

   

Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója arról beszélt, hogy a programsorozat következő állomása december 13-án Kecskeméten lesz, de más nagyvárosokban, illetve később kisebb településeken is folytatni kívánják a kampányt. Reményét fejezte ki, hogy a Police Coffee olyan kezdeményezés, amely a társadalom számára hatékony megoldást nyújt.

forrás: MTI - kép: http://www.trademagazin.hu

A népbolt a dolgozó nép boltja

Mindent a népboltban vásárolj!

forrás: subba.blog.hu

Ismét kaphatóak a boltokban a gyulai hústermékek

Példaértékű összefogás eredményeként ismét kaphatók az élelmiszerboltokban a gyulai hústermékek - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten, egy CBA-áruházban újságírókkal.

Budai Gyula emlékeztetett: a gyulai húsüzemben a hónap elején indult újra a termelés, a 100 százalékban önkormányzati tulajdonú Gyulahús Kft. nemcsak a tradicionális gyulai hústermékeket állítja elő újra, hanem sikerült csaknem 300 ember munkahelyét is megmenteni a termelés újraindításával.

Jelezte: elsősorban a CBA üzletlánc állt a Gyulahús Kft. termékeinek értékesítése mellé. Hozzátette, hogy tárgyalt más élelmiszerláncokkal is, de a legnagyobb fogadókészség a CBA-nál volt ez ügyben.

Gyula polgármestere, Görgényi Ernő (Fidesz) elmondta, nemcsak a magyar piacot kívánják a gyulai hústermékekkel ellátni, hanem a külföldi megrendelőket is. Jelezte: a kft. várhatóan szállít majd az angol, az orosz és a cseh piacra is, amit már szerződések is alátámasztanak.

Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója közölte: az általa képviselt üzletlánc marketingkampánnyal kívánja támogatni a gyulai hústermékek eladásának növelését, illetve azt, hogy a vásárlók ismét keressék a tradicionális gyulai kolbászt, májast, felvágottakat.

Daka Zsolt, a Gyulahús Kft. ügyvezetője az MTI-nek elmondta: ebben az évben mintegy 5,3 milliárd forint árbevételre számítanak, áruik mintegy 80 százalékát belföldön, 20 százalékát pedig külföldön kívánják értékesíteni.

forrás: MTI