A hazai farkasokért fogtak össze a természetvédelem kulcsszereplői

A farkasok védelméért fogott össze a hazai természetvédelem két kulcsszereplője, a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyar szervezete, a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (ANPI).

Hétfőn a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (ANPI) kutatási célú együttműködési szándéknyilatkozatot tett a Budakeszi Vadasparkban, amely maga is aktív szerepet vállal a fajvédelmi programok ismertetésében - olvasható a WWF Magyarország közleményében.
 
Az együttműködés a kutatáson alapuló közös munka fontos lépcsője, amely a már folyó hiúzkutatásokhoz hasonlóan a farkasokkal kapcsolatos tudásanyag kiterjesztését szorgalmazza.
 
A nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőterületek hiánya, valamint az illegális kilövések rendkívüli veszélyeket jelentenek a farkasok számára, holott jelenlétük elengedhetetlen az erdők életközösségének egészséges működéséhez. Szabályozzák a növényevő fajok, többek közt szarvasok, őzek, vaddisznók állományait, ezzel hozzájárulnak az erdei növényzet regenerálódásához - olvasható a WWF Magyarország közleményében.
 
"A kutatók az ANPI működési területén évtizedek óta kísérik figyelemmel a jelen lévő nagyragadozókat, a farkasokat is. Az igazgatóság a közelmúltban befejezett pályázata eredményeképpen genetikai adatbázis építésébe kezdett. Az adatbázis alapján a területen megforduló egyedek azonosíthatóak, családi viszonyaik feltérképezhetővé válnak" - emelte ki Veress Balázs, az ANPI igazgatója.
 
A WWF Magyarország több mint 20 éve dolgozik a természetes erdei élőhelyek védelméért. Farkasvédelmi programjának keretein belül a kutatásnak, a lakossági kommunikációnak és az illegális kilövésekkel kapcsolatos figyelemfelhívásnak is kulcsszerepe van.
 
"Annak ellenére, hogy a farkas 1993 óta védett állat Magyarországon és kilövése több éves börtönbüntetéssel sújtható, támogatóinktól a mai napig kapunk híreket illegális elejtésekről. Az állatokat gyűlöletből vagy trófeaszerzési céllal lövik le, az orvvadászok tettenérése pedig nagyon nehéz" - idézi a közlemény Fáth Ákost, a WWF Magyarország igazgatóját.
 
A WWF Magyarország az eseményen bemutatta Erdei Zsolt világbajnok profi ökölvívót, aki a farkasvédelmi program arcaként áll ki a felelős gondolkodás és a természetvédelem fontossága mellett.

Jegesmedvék élőhelyének megmentése

Három év alatt évi 1-1 millió euróval támogatja a világ legnagyobb üdítőital-gyártója a Természetvédelmi Világalap (WWF) törekvését arra, hogy megállítsa az északi sarkvidéki jégfelület folyamatos csökkenését, és ezzel megmentse a jegesmedvék élőhelyét.

 
A WWF és a Coca-Cola Vállalat 16 európai országban, köztük Magyarországon indítja útjára 2013-ban az Arctic Home nevű kampányt, amelyben az óriáskonszern "kommunikációs erejével és erőforrásaival" támogatja a világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezetének jegesmedveprogramját - közölte szerdán az MTI-vel a kampány kommunikációjával foglalkozó cég.
 
Az összefogás értelmében az italgyártó felkéri a márka kedvelőit, hogy járuljanak hozzá adományaikkal a kampány sikeréhez.
 
A sarkvidék az átlagnál sokkal gyorsabban melegszik, aminek következtében néhány évtizeden belül nyaranta teljesen eltűnhet a jégtakaró.     Ahhoz, hogy megmentsük a jegesmedvéket, először jobban meg kell ismerni őket, de a sarkvidék nehéz terepe miatt a kutatás nehézkes és költséges. Az adomány egy részét a kutatáshoz szükséges költségvetés pótlására fogják felhasználni - olvasható a közleményben.
 
Az akár 650 kilogrammosra és 3 méteresre is megnövő jegesmedvékből csupán 20-25 ezer példány él vadon. A bocsaik fejlődéséhez szükséges táplálékhoz csak a jég felületén jutnak hozzá. A WWF szerint a megfogyatkozó terület veszélyezteti a jegesmedvék jövőjét, mivel a nyári jégfelszín, ahol barangolnak, vadásznak és szaporodnak, az előrejelzések szerint 20-30 éven belül már teljesen eltűnhet.

forrás: MTI

Idén minden eddiginél korábban használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait

Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 19-én elérkezett a globális túlfogyasztás napja: 2014-ben alig több mint nyolc hónap alatt használta el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson.

Az adatok szerint az év hátralévő része már a "vörös tartományban" telik, azaz az emberiség túlfogyasztja a bolygó erőforrásait - közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF) Magyarországi szervezete az MTI-vel.

A Global Footprint Network minden évben kiszámítja, hogy az adott évben mennyi erőforrás érhető el, illetve mennyit képes a Föld megújítani, hogy ellensúlyozza az ember ökológiai lábnyomát. Ezt úgy mérik, hogy a Föld biológiai kapacitását elosztják az emberiség ökológiai lábnyomával, és ezt a hányadost megszorozzák az év napjainak számával. Ez alapján az emberi fogyasztás idén a augusztus 19-én érte el azt a szintet, amit a Föld még képes lenne újratermelni. A globális túlfogyasztás napja 2000 óta egyre előrébb araszol, hiszen az ezredfordulón még október elején lépett át a Föld lakossága a túlfogyasztás tartományába.

A túlnépesedéssel párhuzamosan az energia és a természeti erőforrások felhasználása is egyre nagyobb méreteket ölt: 1961 óta megduplázódott az energiafelhasználás, az 1970-es évek óta pedig folyamatosan több természeti erőforrást használnak fel az emberek, mint amennyit a Föld hosszú távon képes újratermelni, jelenleg egy év alatt annyit, amennyit a bolygó másfélszerese lenne képes újra előállítani.

A legsúlyosabb problémát a káros anyagokok okozzák, ugyanis az ökológiai lábnyom felét a szén-dioxid gyorsan növekvő kibocsátása adja. Ez a szennyezés tehető felelőssé az üvegházhatás kialakulásáért, és nagy a szerepe a szélsőséges időjárás általánossá válásában és az éghajlatváltozásban is. A kibocsátott szén-dioxid mennyiségének mérséklésével jó eséllyel csökkenne az emberiség ökológiai lábnyoma, és fenntarthatóbbá válna a Föld, és a klímaváltozás megfékezésének érdekében is nagy eredményeket lehetne elérni ezen a területen.

A WWF a jövő hónapban teszi közzé kétéves jelentését a legveszélyeztetettebb fajok helyzetéről. Ebben kitérnek a bolygó állapotára és az emberi tevékenység okozta hatásokra is.

forrás: MTI
kép: https://encrypted-tbn3.gstatic.com

WWF: keddtől 133 napig "a jövőnket fogyasztjuk"

Keddtől az év végéig, vagyis 133 napon át már a jövő évi erőforrásokat éli fel az emberiség - közölte az MTI-vel a WWF Magyarország.    

A zöldszervezet szerint idén augusztus 20-ára esik a Globális Túlfogyasztás Napja, vagyis az a nap, amelytől az emberiség igényei meghaladják Földünk eltartóképességét. 

    

Jelenleg 1,5 Földre lenne szüksége az emberiségnek, és ha nem változtatunk életmódunkon, 2050-re már két bolygó sem lesz elég a világnépesség szükségleteinek kielégítésére - hangsúlyozza a közlemény a Global Footprint Network adataira támaszkodva.

    

Az 1960-as évek elején az emberiség a Föld erőforrásainak még csak kétharmadát használta, ezután közel 20 év leforgása alatt a bolygó népessége a kétszeresére nőtt, 1985-ben több mint 5 milliárd ember élt bolygónkon. 

    

A lakosság, az emberi fogyasztás és a gazdaság robbanásszerű növekedése miatt a létünk fenntartásához szükséges erőforrások nagy ütemben fogynak, tartalékaink vészesen csökkennek. Az emberiség az "ökológiai túlfogyasztás" állapotába került, azaz közel 40 éve több erőforrást használ fel, mint amennyit Földünk biztosítani tud.

    

A New Economics Foundation koncepciója alapján minden évben kiszámolható, mely napon haladja meg az emberiség természeti erőforrások és szolgáltatások iránti kereslete azt a mennyiséget, amelyet a Föld abban az évben regenerálni tud. 2012-ben ez a dátum augusztus 22-ére esett, a folyamat azonban gyorsul, így 2013-ban augusztus 20-ig feléljük Földünk éves erőforrás-kapacitását - mutat rá a WWF-közlemény.

    

Japánnak több mint hétszeresen, Katarnak hatszorosan, Svájcnak több mint négyszeresen haladja meg fogyasztása a saját területén fellelhető erőforrásokat. Magyarország e rangsorban jobban teljesít, fogyasztásunk "csak" 1,3-szeresen haladja meg Magyarország biokapacitását.

Élsportolók csatlakoztak az idei kampányhoz

Magyar élsportolók is csatlakoztak a Föld órája kampányhoz, amelynek keretében idén március 23-án 20.30-tól borulnak sötétbe egy órára városok, nagy irodaépületek és műemlékek világszerte - hangzott el a kampányindító sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete és a The Prime Management sportügynökség összefogása révén olyan élsportolók állnak a Föld órája kampány mellé, mint Kozák Danuta kétszeres olimpiai bajnok kajakos, Vajda Attila olimpiai bajnok kenus, továbbá válogatott kézi-, illetve kosárlabdázók, hogy hivatásukon keresztül hívják fel a figyelmet a globális éghajlatváltozás és a túlzott energiafogyasztás problémájára.

A WWF Magyarország idén a program kapcsán gyertyagyűjtési akciót is hirdet: aki elviszi egy régi gyertyáját a WestEnd City Centerben felállított gyertyagyűjtő pontok valamelyikébe, kap egy kupont, amelynek ellenében 23-án WWF-es külsőben újraöntve kapja vissza gyertyáját az üzletközpont tetőkertjében megrendezett központi rendezvényen.

Ha legalább 1000 "felajánlás" összegyűlik, a WWF Magyarország vállalja, hogy az eseményre kiönti az ország legnagyobb gyertyáját: a csaknem öt méter magas viaszóriást a város elsötétülése után Erőss Zsolt hegymászó, Tóth Vera énekes és Kovacsics Anikó válogatott kézilabdázó segítségével gyújtják meg.

A 2007-ben Ausztráliából indult akció mára a világ legnagyobb klímavédelmi mozgalmává nőtte ki magát: 2011-ben 133 ország csatlakozott a kampányhoz és olyan világszerte ismert építmények borultak sötétbe, mint a kínai nagyfal, a világ legmagasabb épülete, a Burdzs Kalifa, az Eiffel-torony, az athéni Akropolisz, a Buckingham-palota, a római Colosseum és az Empire State Building. Tavaly 150 ország, 6525 város és 2 milliárd ember fogott össze a Föld védelméért.

Magyarországon 2009-ben szerveztek először országos kampányt, 2012-ben már 93 település, 467 vállalat és intézmény, valamint csaknem 9 ezer magánszemély mutatott példát környezettudatosságból, és regisztrált a foldoraja.hu weboldalon - emlékeztetett Fáth Ákos, a WWF Magyarország megbízott igazgatója.

A programhoz csatlakozni idén is a foldoraja.hu weboldalon lehet.

forrás: MTI