Évmilliárdokkal ezelőtt záptojásszagú volt a Föld

Évmilliárdokkal ezelőtt záptojásszagú volt a Föld - vonták le a következtetést azok a kutatók, akik ősi baktériummaradványokat tanulmányoztak a kanadai Felső-tó partján.   

A felfedezett fosszíliák első ízben nyújtanak - jóllehet megkövesedett - "pillanatfelvételt" arról, amint heterotróf baktériumok egymásból lakmároznak. Heterotrófnak azokat az organizmusokat nevezik, amelyek szerves anyagokat - más organizmusokat - használnak a túléléséhez szükséges kémiai energia biztosításához. Ezzel szemben az autotrófok képesek szervetlen anyagokból bonyolult szerves vegyületek felépítésére, amit vagy kemoszintézis, vagy a napenergia felhasználásával (fotoszintézis) érnek el.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences című kiadványban megjelent beszámoló szerint a tudósok parányi, 1,9 milliárd éves mikrobakövületeket találtak a tó környéki sziklákban. A 3-15 mikron átmérőjű, a cianobaktériumok törzséhez tartozó organizmusok (Gunflintia) külső, átlyuggatott burkán világosan kivehetők azok a nyomok, amelyek arról árulkodnak, hogy más baktériumok táplálékául szolgáltak. (A mikron a milliméter ezredrésze.)

A különleges mikroszkóppal szemügyre vett fosszíliák segítségével most először sikerült nyomon követni, hogyan "zajlott le az egész, és ki evett kit". Valójában a mai baktériumok is hasonló módon bontják le a szerves anyagokat akár a bélrendszerben, akár a szennyvízcsatornában. "Szinte ugyanez a biológiai folyamat ment végbe az ősi bolygón" - húzta alá a kutatók egyike, Martin Brasier, az Oxfordi Egyetem professzora.

A tudós utalt arra, hogy a folyamat közben kén-hidrogén (hidrogén-szulfid) keletkezik, amely színtelen, büdös, mérgező gáz. "Nyugodtan kijelenthetjük, hogy még 1,9 milliárd évvel ezelőtt is a Föld úgy bűzlött, mint a záptojás" - jegyezte meg.

Egyéb bizonyítékot is találtak a mikrobafosszíliák burkán arra, hogy az ősi organizmusok egymást ették: vasszulfidot, amely bizonyos heterotróf baktériumok mellékterméke. Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy ezek a szulfidot termelő mikrobák mintegy 3,5 milliárd évesek. A mostani leletek viszont azt jelzik, hogy a heterotróf életforma még 1,9 milliárd évvel ezelőtt is virágzott.

A kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy az ősi mikrobák bíborszínűek voltak, következésképpen a bolygó is bíborárnyalatot ölthetett évmilliárdokkal ezelőtt.
    (http://www.livescience.com/29135-early-earth-smell-rotten-eggs.html)
    (http://www.sciencedaily.com/releases/2013/04/130429154107.htm)

forrás: MTI

Idén minden eddiginél korábban használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait

Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 19-én elérkezett a globális túlfogyasztás napja: 2014-ben alig több mint nyolc hónap alatt használta el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson.

Az adatok szerint az év hátralévő része már a "vörös tartományban" telik, azaz az emberiség túlfogyasztja a bolygó erőforrásait - közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF) Magyarországi szervezete az MTI-vel.

A Global Footprint Network minden évben kiszámítja, hogy az adott évben mennyi erőforrás érhető el, illetve mennyit képes a Föld megújítani, hogy ellensúlyozza az ember ökológiai lábnyomát. Ezt úgy mérik, hogy a Föld biológiai kapacitását elosztják az emberiség ökológiai lábnyomával, és ezt a hányadost megszorozzák az év napjainak számával. Ez alapján az emberi fogyasztás idén a augusztus 19-én érte el azt a szintet, amit a Föld még képes lenne újratermelni. A globális túlfogyasztás napja 2000 óta egyre előrébb araszol, hiszen az ezredfordulón még október elején lépett át a Föld lakossága a túlfogyasztás tartományába.

A túlnépesedéssel párhuzamosan az energia és a természeti erőforrások felhasználása is egyre nagyobb méreteket ölt: 1961 óta megduplázódott az energiafelhasználás, az 1970-es évek óta pedig folyamatosan több természeti erőforrást használnak fel az emberek, mint amennyit a Föld hosszú távon képes újratermelni, jelenleg egy év alatt annyit, amennyit a bolygó másfélszerese lenne képes újra előállítani.

A legsúlyosabb problémát a káros anyagokok okozzák, ugyanis az ökológiai lábnyom felét a szén-dioxid gyorsan növekvő kibocsátása adja. Ez a szennyezés tehető felelőssé az üvegházhatás kialakulásáért, és nagy a szerepe a szélsőséges időjárás általánossá válásában és az éghajlatváltozásban is. A kibocsátott szén-dioxid mennyiségének mérséklésével jó eséllyel csökkenne az emberiség ökológiai lábnyoma, és fenntarthatóbbá válna a Föld, és a klímaváltozás megfékezésének érdekében is nagy eredményeket lehetne elérni ezen a területen.

A WWF a jövő hónapban teszi közzé kétéves jelentését a legveszélyeztetettebb fajok helyzetéről. Ebben kitérnek a bolygó állapotára és az emberi tevékenység okozta hatásokra is.

forrás: MTI
kép: https://encrypted-tbn3.gstatic.com

Csúcstechnológiás Föld-figyelő műholdat küldött az űrbe Kína

Eddigi legfejlettebb, akár egyméteres tárgyakról éles képet készíteni képes Föld-figyelő műholdját állította pályára Kína - jelentette be a nemzetbiztonsági ügyek tudományos, technológiai és ipari állami hivatala.

A magyarul "magas pontszám" jelentésű Kaofen-2 műhold a Kína északi részén található tajjüani központból indulva kezdte meg misszióját. A kínai fejlesztésű műhold az ország eddigi legfejlettebb Föld-figyelő berendezése, az űrbe egy Hosszú Menetelés-4B hordozórakétával juttatták fel, amely a hivatal jelentése szerint egy kisebb lengyel műholdat is magával vitt.

A Kaofen-2 nagy felbontású színes képek készítésére alkalmas, és akár egyméteres tárgyat is képes felismerni az űrből. A misszió kitűzött célja földrajzi, környezeti megfigyelés, természeti erőforrások utáni kutatás, katasztrófaelhárítás, várostervezés, és az adatokat kiemelt minisztériumoknak továbbítja majd.

A Kaofen-2 a Kaofen gyűjtőnevű projekt második lépcsője, elődjét 2013 áprilisában küldték fel. A Kaofen-1 tíz minisztériumnak szolgáltat adatokat, egyebek között az eltűnt MH370-es malajziai repülőgép kereséséhez is használták, de például a pekingi várostervezést is segíti. Kína a következő években újabb öt műhold felbocsátását tervezi, így az évtized végére már hét kínai Föld-figyelő műhold keringhet majd az űrben.

forrás: MTI
kép: hir.ma

Ma van a Föld órája

Ismét kialszanak a fények ma este egy órára a világ számos országában és városában, köztük Magyarországon is a Természetvédelmi Világalapnak (WWF) az energiatakarékosságra és az életmód újragondolására buzdító, Föld órája elnevezésű globális környezetvédelmi kampánya keretében.

A globális akciót idén Szingapúrban A csodálatos Pókember 2. című film főszereplői indítják el: Andrew Garfield, Emma Stone és Jamie Foxx a Pókemberrel együtt kapcsolják le az ország fényeit 20 óra 30 perckor. Ebben az időpontban több nagyváros is sötétbe borul világszerte, hogy így figyelmeztessék az embereket a Föld erőforrásainak apadására.

Mint azt korábban Sourav Roy, a WWF szóvivője elmondta, az idei megmozdulás nagykövetévé azért a Pókembert nevezték ki, mert bíznak abban, hogy a népszerű képregényfigura arra inspirálja az embereket, hogy csatlakozzanak az akcióhoz és "ők maguk is szuperhőssé váljanak a bolygó érdekében".

A WWF magyarországi szervezete idén is meghirdette a WWF Föld Órája Fővárosa versenyt, amely során kiderül, hogy melyik az ország leginkább környezettudatos települése. A civil akcióba 2012-ben 93 önkormányzat, 2013-ban pedig szintén csaknem száz település regisztrálta magát a foldoraja.hu weboldalon. A megmérettetést idén is az a magyar település nyeri, amelynek arányaiban a legtöbb lakója csatlakozik a környezetvédelmi akcióhoz.

Tavaly a legtöbb felelősen gondolkodó lakost számláló településnek Szigetszentmiklós bizonyult. Arra, hogy melyik város lesz 2014-ben a Föld Órája Fővárosa, szombaton derül fény.

A Föld órája 2007-ben indult Sydneyből. 2012-ben már 152 ország több mint hétezer települése vett részt az akcióban, amelynek keretében helyi idő szerint 20.30-tól 21.30-ig lekapcsolják a fényeket. Tavaly olyan országok is csatlakoztak a kezdeményezéshez, mint Tunézia, Suriname, a Palesztin Területek és Ruanda.

forrás: MTI

Üstökös becsapódása okozhatta a 13 ezer évvel ezelőtti klímaváltozást

Egy aszteroida vagy üstökös becsapódása válthatta ki a 13 ezer éve bekövetkezett hirtelen klímaváltozást a Földön.

Drámai klímaváltozást élt át 13 ezer évvel ezelőtt a Föld, amelynek messzeható hatása volt a növény- és állatvilágra: a klíma hirtelen hűvösebbre és szárazabbra fordult. A feltételezett égitest a mai kanadai tartomány, Québec területén csapódhatott be - olvasható a Proceedings című szaklapban megjelent tanulmányban.

    

A hirtelen hőmérsékletcsökkenés és szárazság következtében sok nagy szárazföldi állat kihalt, Észak-Amerikában például az óriáslajhár, a masztodon, a teve és a smilodon (amerikai kardfogú tigris). Az addig vadászatból élő észak-amerikai népeknek ekkor vissza kellett térniük a gyűjtögetéshez és a növénytermesztéshez.

    

Régóta ismert a klímaváltozás ténye, okáról azonban vita folyik. A kutatók véleményüket, miszerint a klímakatasztrófát egy égitest becsapódása váltotta ki, megolvadt kőzetgolyókkal támasztják alá, amelyek üstökös vagy meteorit becsapódásakor jöttek létre. Ezeket a golyókat New Jersey és Pennsylvania államokban, kőzetrétegekben találták, amelyek a korai driász korban keletkeztek. Elemzések szerint a golyócskák kémiai összetétele megegyezik a québeci kőzettel.

    

A becsapódáskor keletkezett krátert egyelőre nem találták meg - mondta el Mukul Sharma, a New Hampshire-i Dartmouth Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.

    

Az új tézis ellentmond a kutatók körében sokáig uralkodó elméletnek. Eszerint a klímaváltozás kiváltó oka egy észak-amerikai jégtábla széttörése volt. Ezáltal ugyanis annyi mennyiségű édesvíz áramlott az Atlanti-óceánba, hogy leállt egy trópusokról érkező, meleg vízű tengeri áramlat és emiatt alakult ki a hűvösebb és szárazabb klíma.

Jobbik: azonnal vonják vissza az új földtörvényt!

A Jobbik felszólítja a kormányt, hogy azonnal vonja vissza az új földtörvényjavaslatot, amely szerintük még a múlt ősszel benyújtott eredeti javaslathoz képest is visszalépést jelent. Erről Magyar Zoltán beszélt szerdai sajtótájékoztatóján.
    
A jobbikos politikus emlékeztetett: a  mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitáját még tavaly ősszel folytatta le az Országgyűlés, majd a kormánypártok "hét hónapig pihentették" az előterjesztést, amelynek új változatát szerdán kezdte tárgyalni a mezőgazdasági bizottság.
    Magyar Zoltán szerint az új szöveg csak súlyosbította az előző javaslatban is meglévő problémákat. Példaként említette, hogy az új javaslat az eddigi 300 hektárról 1200 hektárra emeli az egy magánszemély által maximálisan hasznosítható földterület nagyságát, ugyanezt pedig társaságok esetében 1200-ról 1800 hektárra növeli. Szintén kritizálta Magyar Zoltán, hogy a javaslat megszünteti a foglalkoztatáshoz kötést, ami pedig nagy segítséget jelentett volna a vidéki foglalkoztatásban; nem szabályozza a Nemzeti Földalap (NFA) által kezelt területek ügyét; lényegtelen szervezetté "zülleszti" a helyi földvédelmi bizottságokat; illetve ugyanolyan jogokat ad 30 európai ország 500 millió lakosának a magyarországi földszerzésre, mint a magyar állampolgároknak.
    A Jobbik szerint ennek a javaslatnak az elfogadása esetén Magyarország elindulna a dél-amerikai úton, ahol a tőkés társaságok felvásárolják az országokat szociális és társadalmi szempontok figyelmen kívül hagyásával. Magyar Zoltán szerint felháborító, hogy a kormány "nem csak asszisztál, hanem támogatja" a tőkés társaságok térnyerését Magyarországon.

forrás: MTI

Napokon belül kritikus szintet ér el az északi félteke légkörének szén-dioxid tartalma

Napokon belül kritikusnak mondott 400 ppm feletti értéket ér el az északi félteke jó része felett a légkör szén-dioxid tartalma amerikai kutatók előrejelzése szerint.
 
A Kaliforniai Egyetem által működtetett hawaii Mauna Loa Atmoszférakutató Obszervatórium kutatói szerint a légkör szén-dioxid tartalma május közepére érheti el a 400 ppm-et az északi félteke felett. Az obszervatórium 3400 méteren, ipari övezetektől távol fekszik, az ott végzett mérések sztenderdnek számítanak a légkörkutatásban. A CO2-értékek rendszerint tavasszal a legmagasabbak.
 
Az északi féltekén - az alaszkai Barrow meteorológiai állomásán - tavaly májusban mértek először havi átlagban 400 ppm feletti CO2-tartalmat. (A ppm arányszám a keresett komponens egymillió egységre jutó részecskeszámát mutatja, azaz részecske per millió.) A magas értéket Barrow mellet hat másik állomáson is észlelték a sarkkörön, többek közt Kanadában, Izlandon, Norvégiában és Finnországban, de csak az alaszkai helyszínen volt egy hónapnál hosszabb ideig tapasztalható. Egy év múltán már az északi félteke nagy része felett ilyen magas a légkör szén-dioxid tartalma, szakemberek szerint leghamarabb egy-két, legkésőbb három éven belül a Föld teljes légkörében ilyen értéket mérnek majd.
 
Bár tudósok szerint a 400 ppm-es arány nem jelent tragédiát, a Természetvédelmi Világalap hangsúlyozta, hogy kritikus pontról van szó. A WWF szerint a fenntartható és tiszta energiaforrásokra való áttérés egyre sürgetőbbé válik.
 
Az elmúlt 40 év kutatásai alapján egyértelműen az emberi tevékenység felelős azért, hogy növekszik a légkör szén-dioxid szintje - hangoztatta a szervezet, amely szerint az éghajlatváltozást okozó károsanyag-kibocsátás nagyrészt az energiatermeléshez, legfőképpen a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséhez köthető. Ha a káros anyagok légköri koncentrációja tovább emelkedik, akkor a most kiugróan magasnak számító hőmérsékletek válnak mindennapossá, ami ma még szélsőség, az megszokottá válhat - jósolta közleményében a WWF.
 
A Föld légkörének szén-dioxid-tartalma hozzávetőleg 280 ppm volt az ipari forradalom előtt, a mérések 1958-as kezdetekor azonban már 316. Az immár háromszáz éve tartó növekedés üteme az elmúlt évtizedekben jelentősen felgyorsult. Miközben az 1960-as években még évi 0,7 ppm volt a növekedési ütem, tavalyra ez már évi 2 ppm-re emelkedett. A légkör szén-dioxid tartalmának növekedése tehető felelőssé az üvegházhatásért, a szén-dioxid ugyanis egyfajta hőszigetelő rétegként akadályozza meg a napsugárzás által okozott meleg kijutását a világűrbe.
 
Tudósok szerint legutóbb az 5,3 millió éve kezdődött és 2,5 millió évvel ezelőtt véget ért pliocén korban fordulhatott elő, hogy a légkör szén-dioxid tartalma 400 ppm felett volt, akkoriban azonban a Föld éghajlata jóval melegebb volt a mostaninál.

forrás: MTI
kép: kisalfold.hu