napiTopik

Évmilliárdokkal ezelőtt záptojásszagú volt a Föld - vonták le a következtetést azok a kutatók, akik ősi baktériummaradványokat tanulmányoztak a kanadai Felső-tó partján.     A felfedezett fosszíliák első ízben nyújtanak - jóllehet megkövesedett - "pillanatfelvételt" arról, amint heterotróf baktériumok egymásból lakmároznak. Heterotrófnak azokat az organizmusokat nevezik, amelyek szerves anyagokat - más organizmusokat - használnak a túléléséhez szükséges kémiai energia biztosításához. Ezzel szemben az autotrófok képesek szervetlen anyagokból bonyolult szerves vegyületek felépítésére, amit vagy kemoszintézis, vagy a napenergia felhasználásával (fotoszintézis) érnek el. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences című kiadványban megjelent beszámoló szerint a tudósok parányi, 1,9 milliárd éves mikrobakövületeket találtak a tó környéki sziklákban. A 3-15 mikron átmérőjű, a cianobaktériumok törzséhez tartozó organizmu...

Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 19-én elérkezett a globális túlfogyasztás napja: 2014-ben alig több mint nyolc hónap alatt használta el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson. Az adatok szerint az év hátralévő része már a "vörös tartományban" telik, azaz az emberiség túlfogyasztja a bolygó erőforrásait - közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF) Magyarországi szervezete az MTI-vel. A Global Footprint Network minden évben kiszámítja, hogy az adott évben mennyi erőforrás érhető el, illetve mennyit képes a Föld megújítani, hogy ellensúlyozza az ember ökológiai lábnyomát. Ezt úgy mérik, hogy a Föld biológiai kapacitását elosztják az emberiség ökológiai lábnyomával, és ezt a hányadost megszorozzák az év napjainak számával. Ez alapján az emberi fogyasztás idén a augusztus 19-én érte el azt a szintet, amit a Föld még képes lenne újratermelni...

Eddigi legfejlettebb, akár egyméteres tárgyakról éles képet készíteni képes Föld-figyelő műholdját állította pályára Kína - jelentette be a nemzetbiztonsági ügyek tudományos, technológiai és ipari állami hivatala. A magyarul "magas pontszám" jelentésű Kaofen-2 műhold a Kína északi részén található tajjüani központból indulva kezdte meg misszióját. A kínai fejlesztésű műhold az ország eddigi legfejlettebb Föld-figyelő berendezése, az űrbe egy Hosszú Menetelés-4B hordozórakétával juttatták fel, amely a hivatal jelentése szerint egy kisebb lengyel műholdat is magával vitt. A Kaofen-2 nagy felbontású színes képek készítésére alkalmas, és akár egyméteres tárgyat is képes felismerni az űrből. A misszió kitűzött célja földrajzi, környezeti megfigyelés, természeti erőforrások utáni kutatás, katasztrófaelhárítás, várostervezés, és az adatokat kiemelt minisztériumoknak továbbítja majd. A Kaofen-2 a Kaofen gyűjtőnevű projekt második lépcsője, elődjét 2013 áprilisában küld...

Ismét kialszanak a fények ma este egy órára a világ számos országában és városában, köztük Magyarországon is a Természetvédelmi Világalapnak (WWF) az energiatakarékosságra és az életmód újragondolására buzdító, Föld órája elnevezésű globális környezetvédelmi kampánya keretében. A globális akciót idén Szingapúrban A csodálatos Pókember 2. című film főszereplői indítják el: Andrew Garfield, Emma Stone és Jamie Foxx a Pókemberrel együtt kapcsolják le az ország fényeit 20 óra 30 perckor. Ebben az időpontban több nagyváros is sötétbe borul világszerte, hogy így figyelmeztessék az embereket a Föld erőforrásainak apadására. Mint azt korábban Sourav Roy, a WWF szóvivője elmondta, az idei megmozdulás nagykövetévé azért a Pókembert nevezték ki, mert bíznak abban, hogy a népszerű képregényfigura arra inspirálja az embereket, hogy csatlakozzanak az akcióhoz és "ők maguk is szuperhőssé váljanak a bolygó érdekében". A WWF magyarországi szervezete idén is meghirdette a WWF Föld Órá...

Egy aszteroida vagy üstökös becsapódása válthatta ki a 13 ezer éve bekövetkezett hirtelen klímaváltozást a Földön. Drámai klímaváltozást élt át 13 ezer évvel ezelőtt a Föld, amelynek messzeható hatása volt a növény- és állatvilágra: a klíma hirtelen hűvösebbre és szárazabbra fordult. A feltételezett égitest a mai kanadai tartomány, Québec területén csapódhatott be - olvasható a Proceedings című szaklapban megjelent tanulmányban.      A hirtelen hőmérsékletcsökkenés és szárazság következtében sok nagy szárazföldi állat kihalt, Észak-Amerikában például az óriáslajhár, a masztodon, a teve és a smilodon (amerikai kardfogú tigris). Az addig vadászatból élő észak-amerikai népeknek ekkor vissza kellett térniük a gyűjtögetéshez és a növénytermesztéshez.      Régóta ismert a klímaváltozás ténye, okáról azonban vita folyik. A kutatók véleményüket, miszerint a klímakatasztrófát egy égitest becsapódása váltotta ki, megolvadt kőzetgolyókkal támasz...

A Jobbik felszólítja a kormányt, hogy azonnal vonja vissza az új földtörvényjavaslatot, amely szerintük még a múlt ősszel benyújtott eredeti javaslathoz képest is visszalépést jelent. Erről Magyar Zoltán beszélt szerdai sajtótájékoztatóján.      A jobbikos politikus emlékeztetett: a  mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitáját még tavaly ősszel folytatta le az Országgyűlés, majd a kormánypártok "hét hónapig pihentették" az előterjesztést, amelynek új változatát szerdán kezdte tárgyalni a mezőgazdasági bizottság.     Magyar Zoltán szerint az új szöveg csak súlyosbította az előző javaslatban is meglévő problémákat. Példaként említette, hogy az új javaslat az eddigi 300 hektárról 1200 hektárra emeli az egy magánszemély által maximálisan hasznosítható földterület nagyságát, ugyanezt pedig társaságok esetében 1200-ról 1800 hektárra növeli. Szintén kritizálta Magyar Zoltán, hogy a javaslat megszünteti a ...

Napokon belül kritikusnak mondott 400 ppm feletti értéket ér el az északi félteke jó része felett a légkör szén-dioxid tartalma amerikai kutatók előrejelzése szerint.   A Kaliforniai Egyetem által működtetett hawaii Mauna Loa Atmoszférakutató Obszervatórium kutatói szerint a légkör szén-dioxid tartalma május közepére érheti el a 400 ppm-et az északi félteke felett. Az obszervatórium 3400 méteren, ipari övezetektől távol fekszik, az ott végzett mérések sztenderdnek számítanak a légkörkutatásban. A CO2-értékek rendszerint tavasszal a legmagasabbak.   Az északi féltekén - az alaszkai Barrow meteorológiai állomásán - tavaly májusban mértek először havi átlagban 400 ppm feletti CO2-tartalmat. (A ppm arányszám a keresett komponens egymillió egységre jutó részecskeszámát mutatja, azaz részecske per millió.) A magas értéket Barrow mellet hat másik állomáson is észlelték a sarkkörön, többek közt Kanadában, Izlandon, Norvégiában és Finnországban, de csak az alaszkai helyszínen volt e...