Elkészült Magyarország egyik legnagyobb naperőműve

Elkészült Magyarország egyik legnagyobb, 10 megawatt kapacitású naperőműve Pécsett - közölte pénteken az MVM Hungarowind Kft. az MTI-vel.

 
A társaság tájékoztatása szerint a sikeres próbaüzem után megtörtént a fotovoltaikus erőmű műszaki átadása, az új létesítmény várhatóan március első felében állhat kereskedelmi üzembe.
  
A beruházás mintegy 4,2 milliárd forint európai uniós és állami támogatás segítségével valósult meg, az erőmű kialakításához szükséges további 703 millió forintot az MVM Hungarowind Kft. saját forrásból biztosította - tették hozzá.
  
Az új létesítményt a pécsi hőerőmű egykori, már felhagyott és teljes mértékben rekultivált zagyterének több mint tízhektáros területén alakították ki. Az erőmű méretét jól mutatja, hogy több mint 38 ezer napelempanelt szereltek fel, a kivitelezés csúcsidőszakában naponta 260 ember vett részt a munkában.   

A naperőmű évente 10,115 millió kWh villamos energia előállítására képes mindenfajta károsanyag-kibocsátás nélkül, minimális üzemeltetési költség mellett - írták.
  
Ismertetésük szerint a létesítmény különlegessége, hogy a 10 megawatt beépített összkapacitás nyolc, egyenként 1,25 megawattos, modulszerűen összekapcsolt mezőből épül fel, ezek pedig egymástól függetlenül is képesek működni.
  
A közleményben arra is kitértek, hogy a naperőmű tervezését és kivitelezését a nyílt közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott, az MVM OVIT Zrt. és az AsiaNet Hungary Kft. alkotta konzorcium végezte, a műszaki ellenőri feladatokat pedig az MVM ERBE Zrt. látta el.
  
A beruházás célja, hogy tovább csökkenjen Magyarországon a fosszilis energiafelhasználás mértéke és mérséklődjön a károsanyag-kibocsátás. Az erőmű várhatóan közel évi 15 ezer tonnával csökkenti az ország szén-dioxid-kibocsátását - összegzett a társaság.

Hosszú lehűlési időszaknak vetett véget a globális felmelegedés

Hosszú, az összes földrészre kiterjedő lehűlési időszaknak vetett véget a 19. század vége táján kezdődött globális felmelegedés - derül ki abból az új tanulmányból, amelyben egy nemzetközi kutatócsapat kontinensekre bontva rekonstruálta az utóbbi kétezer év időjárási viszonyait.

  
A klimatikus és környezeti hullámzások tanulmányozására 1991-ben létrehozott, PAGES (Past Global Changes - Múltbeli Globális Változások) elnevezésű szervezet keretében nyolcvan tudós működött közre az egyedülálló időjárási térkép megalkotásában. Hét földrészről gyűjtötték be a szükséges információkat 511 helyi-körzeti klimatikus adatbázis anyagából merítve. A kontinensekre és régiókra tagolódó hőmérsékleti sorok létrehozásánál matematikai modelleket is alkalmaztak.

A Nature Geoscience című tudományos folyóiratban közzétett átfogó elemzés fő megállapítása, hogy jóllehet a klimatikus ingadozások jelentősen különböztek régiónként, a csaknem kétezer éven át érvényesülő általános lehűlés valamennyi földrészen érezhető volt. A folyamat a 19. század vége táján tört meg, akkor kezdődött a jelenleg is tartó felmelegedés.

"Az egyes földrészeken bekövetkezett hőmérsékleti módosulás szembetűnően hasonlóbb volt egy-egy féltekén belül, mint az északi és a déli félteke viszonylatában. Voltak eltérő periódusok, mint például a középkori melegkorszak vagy a kis jégkorszak, de ezek kivételnek számítanak, nem pedig globális szintű mintának" - fejtette ki Heinz Wanner, a Berni Egyetem professzora.

A tanulmány megállapítása szerint a lehűlési folyamatot olyan tényezők idézték elő, mint a vulkanikus tevékenység felerősödése, a szoláris kisugárzás csökkenése, a szárazföldeket borító növényzetben bekövetkezett változás és a Föld pályának a napfény mennyiségében is megmutatkozó módosulása. Nagyjából 1500 táján a hőmérséklet mindenhol a hosszú távon érvényesülő átlag alá esett, de a változás az Északi-sarkon, Európában és Ázsiában több évtizeddel korábban állt be, mint Észak-Amerikában vagy az egész déli féltekén.

Harmincéves periódusokra bontva a hőmérsékleti átlagokat a tudósok azt találták, hogy az 1971-2000-es időszak bizonyosan melegebb volt, mint az utóbbi 1400 év bármely harminc évet átölelő szakasza. Az átlagtól hűvösebb harmincéves időszakok 830 és 1910 között kiváltképpen gyenge naptevékenységek és erős trópusi vulkáni kitörések idején voltak megfigyelhetők. A két jelenség gyakran egyszerre hatott, aminek köszönhetően 1251 és 1820 között öt olyan jól megkülönböztethető, 30-90 évre kiterjedő periódus jelentkezett, amikor az átlaghőmérséklet észlelhetően visszaesett.

A 20. századi felmelegedés mértékét vizsgálva a PAGES tudósai kimutatták, hogy az átlagot tekintve az északi féltekén kétszer akkora volt, mint a délin.

Kétezer évvel visszamenve az időben kiderítették azt is, hogy egyes régiók átéltek melegebb harmincéves időszakot is, mint amilyet 1971 és 2000 között rögzítettek: ilyen "forró" periódus létezett például Európában valamikor Kr. u. 21 és 80 között.

(http://www.sciencedaily.com/releases/2013/04/130421152401.htm)

forrás: MTI

A NASA szerint felére csökkenthető a repülőgépek fogyasztása

A NASA legújabb kutatásának eredményei szerint az új technológiákkal a mai felére csökkenthető a repülőgépek kerozin-fogyasztása, 75 százalékkal mérséklődhet a károsanyag-kibocsátás és nyolcadára a zajszennyezés.

   
A Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal kedden közölte a honlapján, ha a 2009-óta fejlesztett új technológiák beszivárognak a légiközlekedésbe, akkor a modelljeik szerint 225 milliárd dollár megtakarítást eredményezhetnek az üzemelési költségekben 2025 és 2050 között.
   
A hivatalban a törzsek, a hajtóművek technológiai fejlesztési lehetőségeit, valamint a jármű rendszereinek integrálását vizsgálták.
   
A kutatások kiderítették, hogy a jelenleginél kisebb vezérsíkokkal is biztonságos repülőgépeket lehet gyártani, és ezzel csökkenthető a súly és a légellenállás.
   
Emellett új eljárást dolgoztak ki nagyobb méretű könnyített kompozit anyagok összeillesztésére, amelyek ellenállnak a sérülésnek, és ezek felhasználásával 20 százalékkal könnyebbek lehetnek a repülőgépek. Kifejlesztettek egy olyan szárnytechnológiát is, amelynek segítségével a fékszárnyak között kiengedés után nincsenek rések, ezzel tovább csökkenthető a zaj, illetve a légellenállás.
   
A General Electric-kel és a Pratt & Whitney-vel együttműködve egy, a jelenleginél 2,5-15 százalékkal kevesebb kerozint használó hajtóművet is sikerült kifejleszteni.

Peking radikálisan csökkentené az autók kibocsátási határértékeinek szintjét

Peking arra készül, hogy bevezesse az autók és egyéb gépjárművek károsanyag-kibocsátására vonatkozó legszigorúbb szabványt a világon.

Pekingben vasárnap az idei év legmagasabb szintű szmogriadóját rendelték el, a vészjelzést sárgáról narancssárgára emelték. Ennél csak a vörös erősebb. A helyzetet állítólag a levegő megemelkedett páratartalma és a szél hiánya súlyosbította. Az esti órákra a hivatalos levegőminőségi index (AQI) 336 volt, vagyis az egészségre veszélyes súlyos szennyezettséget mutatott. A lakosság számára a zárt térben tartózkodást ajánlják.
 
A hétvége mindkét napján egyébként szmog borította be Észak-Kína jelentős részét, Tiencsint, Hopej, Honan, Santung, Sanhszi és Senhszi tartományok területeit.
 
A szmogriadók narancssárga fokozatának életbe léptetésével az ipari üzemek egy részének csökkentenie kell termelését, másoknak le kell állniuk. Az építkezések szállító járműveit le kell állítani, a nehéz teherautók nem közlekedhetnek.
 
A kínai főváros évek óta küzd a krónikus légszennyezettséggel, amely a téli fűtési időszakban a még használatban lévő elavult széntüzelésű kazánok használata miatt az átlagosnál is nagyobb gondot jelent az itt élőknek.
 
Az ígért új normák hatályba léptetésétől azt várják, hogy a személyautók kibocsátását sikerül 40 százalékkal visszafogni, míg a nagyobb motorokkal rendelkezők esetében, mint amilyenek a buszok is, 50 százalékos lesz a csökkentés. Jelenleg a 2013-ban érvénybe léptetett környezetvédelmi előírások vannak érvényben, amelyek az Euro-5 kibocsátási határértékeknek felelnek meg.
 
A PM2,5 szennyezésnek, vagyis az apró porszemcsék egy köbméter levegőben található koncentrációjának 31 százalékáért az autók tehetők felelőssé. Nemzetközi tapasztalat szerint a szigorú kibocsátási szabvány fontos eleme a levegőminőség javításának.
 
A szakemberek szerint a 2017. december 1-jén bevezetni tervezett szabványok révén a járművek kibocsátását 2022-re 30 százalékkal lesznek képesek visszaszorítani. A kínai központi kormány korábbi utasítása szerint a fővárosnak 2017-re el kellene érnie, hogy a PM2,5 szennyezettség a 2012. évihez képest 25 százalékkal csökkenjen.
 
Pekingben 2008 óta hét közben a rendszámok alapján kitiltják az autók körülbelül 20 százalékát az utakról. Időnként nagyobb nemzetközi eseményekhez kapcsolódóan, mint utóbb az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcskonferenciája, vagy a közelmúltbéli katonai parádé, hetekkel korábban bejelentik a legszigorúbb korlátozásokat, hogy az adott időpontra kék legyen az ég Peking felett.

kép: autoszektor.hu

Jó eredményeket ért el a német autóipar az elektromos mobilitásban

Jó eredményeket ért el a német autóipar az elektromos hajtáslánc-technológia fejlesztésében, az elektromos mobilitás elterjesztéséhez és a járműtechnológiai digitalizáláshoz szükséges infrastruktúra kiépítéséhez azonban hathatós politikai támogatásra is szükség van - jelentette ki a német autóipari vállalatok szakmai képviseleti szervezetének elnöke kedden Berlinben, a szervezet éves beszámolóján.  

Matthias Wissmann, a VDA (Verband der Automobilindustrie e.V.) elnöke elmondta, hogy évente mintegy 34 milliárd eurót fordítanak kutatási-fejlesztési beruházásokra világszerte a német autóipari vállalatok. Ennek több mint 50 százalékát hazai telephelyein fektetik be, amellyel bő egyharmadát adják a Németországban kutatási-fejlesztési beruházásokra fordított összegnek.
  
A VDA elnöke hangsúlyozta, hogy a német autóipar az összes létező hajtáslánc-technológia fejlesztésével foglalkozik, a hagyományostól kezdve a konnektoros hibrid hajtáson keresztül a tisztán elektromos hajtású, valamint a hidrogén és üzemanyagcellás technológiákig.
  
Rámutatott, hogy a német autóipar már mértékadó szerepet vívott ki az elektromos mobilitási technológiában. A német gyártók több járműkategóriában is kínálnak tisztán elektromos hajtású modelleket. Az ágazat az elektromos járművek fejlesztésére már több mint 17 milliárd eurót fordított, ebből 12 milliárdot Németországban.
  
Németország azonban még messze van attól, hogy meghatározó tényező lehessen az elektromos autók piacán - jegyezte meg Matthias Wissmann, hangsúlyozva, hogy hathatós politikai támogatás nélkül még egyetlen országnak sem sikerült számottevő eredményt felmutatni az elektromos mobilitás elterjesztésében.
  

Ezt legjobban Norvégia esete példázza: a németnél hússzor kisebb norvég autópiacon az idei első kilenc hónapban közel 25 ezer elektromos autót helyeztek forgalomba, miközben Németországban kevesebb mint 15 ezret. Norvégiában a piaci eladásoknak már 22 százalékát adják az elektromos autók, Németországban pedig kevesebb mint egy százalékát. Hollandiában az újonnan forgalomba helyezett személygépkocsik hat százaléka elektromos.
  
Világszerte jó fogadtatásra találnak viszont az ügyfelek körében a német gyártmányú elektromos autók - emelte ki a VDA elnöke. Az idén január-szeptemberben az elektromos autók nyugat-európai piacán a német modellek részaránya 27 százalékról 43 százalékra növekedett éves összevetésben. A két legnagyobb európai piacon, Hollandiában és Norvégiában 59 és 55 százalékos a német modellek piaci részesedése.
  
Az elektromos autók legnagyobb piacán, az Egyesült Államokban 8 százalékról 20 százalékra nőtt a német gyártók részesedése, vagyis már minden ötödik eladott elektromos autó német gyártmány. A belföldi német piacon 55 százalék a német márkák részesedése.
  
Az elkövetkező három-négy évben a német autóipar 16-18 milliárd eurót szán járműtechnológiai digitalizálásra és hálózati technológiai kutatási-fejlesztési beruházásokra - mondta Matthias Wissmann.
  
Kiemelte, hogy az autóipar ezen a területen sem tud egymagában előrelépni, mivel más gazdasági ágazatok együttműködése mellett a politika támogatására is szüksége lenne. Az intelligens mobilitás nemzetgazdasági előnyeit ugyanis csak a digitális infrastruktúra létesítésének és használatának technikai és szabályozási feltételei rögzítésével lehet kiaknázni.
  
Amellett, hogy a szükséges infrastruktúrát ágazatközi együttműködéssel, a politika támogatásával minél hamarabb ki kellene építeni, európai és globális szinten is garantálni kell minden egyes piaci szereplő számára a jogbiztonságot - szögezte le a VDA elnöke.

kép: autoblog.hu

Zöld rendszámmal ingyenes a parkolás az egész fővárosban

A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén elfogadta azt a javaslatot, hogy a zöld rendszámos környezetkímélő gépkocsik Budapest teljes területén ingyenesen parkolhassanak.

 

Az I. kerületi önkormányzat az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett arra, hogy a parkolási szabályozásról szóló közgyűlési rendelet módosítását Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP), az I. kerület polgármestere kezdeményezte. 

A módosítás célja, hogy a kormány által is jóváhagyott Jedlik Cselekvési Tervben foglaltakkal összhangban segítse az e-mobilitás terjedését, kedvezményeket biztosítson a zöld rendszámmal rendelkező elektromos autóknak - írták.
  
Felidézték azt is, hogy július elsejétől a magyar szabályozásban is megjelent a környezetkímélő gépjármű fogalma, az ilyen gépjárművek zöld alapszínnel ellátott forgalmi rendszámtáblát igényelhetnek.
  
Az ingyenes parkolási szabályok mellett az egyhangúlag elfogadott előterjesztés arra is kitér, hogy a fővárosban elhelyezett elektromos töltőállomásokat a zöld rendszámos gépjárművek csak a töltés idejére és töltés céljára használhatják - közölte az önkormányzat.
  
Jelezték: a budavári önkormányzat - az elsők között az országban - a zöld rendszámos gépjárművek számára a területén ingyenessé tette a parkolást és az elektromos töltést. A kezdeményezéshez azóta más kerület is csatlakozott.

A fáknak is van belső órájuk

Az emberi szervezethez hasonlóan a fáknak is van belső órájuk, amellyel sejtjeik működését a napszakok váltakozásához tudják igazítani - állapították meg kutatók egy új tanulmányban.  

Az már régóta ismert, hogy a leveleknek van huszonnégy órás életciklusuk, a mostani vizsgálat azonban először mutatta ki ugyanezt egész fákról.

  

A tudósok tasmán kék gumifákkal hajtottak végre kísérleteket, amelyek eredményeként megállapították, hogy a fák minden valószínűség szerint saját belső órájukat használják víz- és szén-dioxid-gazdálkodásuk szabályozására.

  

A kutatók úgy vélik, hogy az ismétlődő ciklusok befolyásolhatják a klímaváltozásról készülő modelleket is. "Ha a huszonnégy órás ritmus érvényesül egy fa esetében, miért ne érvényesülne ugyanúgy egy egész erdőnél?"  - fogalmazta meg egyikük, Rubén Díaz Sierra spanyol fizikus.

  

A megfigyeléseket egy szélesebb kutatási program keretében végezték Ausztráliában, Sydney közelében. A fákat olyan termekben helyezték el, ahol ellenőrizni tudták a hőmérsékletet, a levegő páratartalmát és a fényviszonyokat. Arra voltak kíváncsiak, hogy mennyi szén-dioxidot vesznek fel, illetve mennyi vizet párologtatnak el a növények levélréseiken keresztül.

  

Az adatokat részben olyan éjszakákon rögzítették, amikor az ég borult volt, tehát a természeti feltételeket többnyire állandónak lehetett tekinteni, majd összevetették a mutatókat azokkal, amelyeket viharos, a hőmérsékletben és a páratartalomban drámai változásokat hozó éjszakákon gyűjtöttek.

  

Az eredmények szerint a fák szén-dioxid-felvétele és vízpárologtatása egyaránt csökkent az alkonyatot követő első hat órában, majd mindkét folyamat észrevehetően felerősödött a hajnalhasadást megelőző, hasonló hosszúságú időszakban - azokon az éjszakákon is, amikor a hőmérséklet és a páratartalom változatlan maradt.

  

Mivel a környezeti feltételek nem módosultak, a mennyiségi növekedést csak a biológiai óra működésével lehet magyarázni - idézte a LiveScience.com tudományos hírportál Víctor Resco de Diost, a Nyugat-sydneyi Egyetem kutatóját.

  

A vizsgálatban mesterséges ideghálózatokat - agyműködést utánzó szerkezeteket - vettek igénybe annak meghatározására, hogy a huszonnégy órás ritmus milyen mértékben befolyásolja a levélrések kinyílását, illetve a fák vízhasználatát.

  

A kísérletekben részt vevő tudósok meggyőződése, hogy felfedezésük fontos szempont lehet az éghajlatváltozás folyamatát modellező programok elkészítésénél. "A jelenlegi előrejelzések nem veszik számításba a napszakokat - hívta fel a figyelmet Rubén Díaz Sierra -, márpedig ha azoktól függ a fák szén-dioxid-fogyasztása, akkor az értelemszerűen módosíthatja a klímaváltozásnak az ökorendszerekre gyakorolt hatásáról készítendő modelleket."

  

(http://www.livescience.com/38290-trees-have-internal-clocks.html)

forrás: MTI

Szálló por - Reggel 6-tól este 10-ig érvényes a forgalomkorlátozás Budapesten

További intézkedésig minden nap 6 órától 22 óráig érvényes a fekete matricás autók közlekedésének tilalma Budapesten a szálló por magas szennyezettségi szintje miatt - tudatta a Főpolgármesteri Hivatal vasárnap hajnalban az MTI-vel.

A szmogriadó riasztási fokozatának bevezetését Tarlós István főpolgármester szombat hajnalban rendelte el, eszerint vasárnap reggel 6 órától tiltják a legszennyezőbb, fekete környezetvédelmi matricás autók közlekedését. A korlátozás nem terjed ki egyebek mellett az M0-ás Budapesten áthaladó szakaszaira, továbbá a Nagykovácsi és Remeteszőlős megközelíthetőségét lehetővé tevő utakra.

A szombati mérési eredmények vasárnap hajnali értékelése alapján indokolt a riasztási fokozat fenntartása, mivel még tovább emelkedett Budapesten a szálló por szennyezettségi szintje, már nyolc mérőponton meghaladva a riasztási küszöbértéket - olvasható a vasárnap kiadott közleményben.

Tudatták: az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a nappali órákban várhatóan csökken a szálló por szintje, de a reggeli és az esti órákban mérhető magasabb értékek miatt a napi átlagkoncentráció várhatóan még mindig többfelé a tájékoztatási küszöb fölött valószínű.

Hétfőn a hajnali órákban sűrű köd képződik és átmenetileg romlik a levegő minősége. A délutáni órákban viszont egy újabb gyenge hidegfront hatására a levegőminőség javulására lehet számítani - áll a közleményben.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szombaton közölte: hétfőtől több fővárosi közösségi közlekedési járatot sűrít, tekintettel a szmogriadó elrendelt riasztási fokozatára.

kép: Szigetváry Zsolt

Mérgező nanorészecskék juthatnak az emberi táplálékba

A víz kezeléséhez, a csomagoláshoz, a rovarirtókhoz és a kozmetikumokhoz felhasznált nanoanyagok mennyisége nagyot nőtt az utóbbi évtizedekben, és félő, hogy veszélyt jelentenek az emberre és a környezetre. 

Amerikai kutatók kidolgoztak egy eljárást, amellyel kimutathatók az ezüst nanorészecskék a friss terményekben és más élelmiszerekben.

"A piacon több mint ezer termék előállításához használnak nanotechnológiát. Ez azért aggályos, mert nem tudjuk, a nanorészecskék mennyire mérgezőek. Célunk, hogy minél hamarabb megtaláljuk és megmérjük mennyiségüket az élelmiszerekben, és tanulmányozzuk, mérgezőek-e" - idézte a Science Daily tudományos portál a Journal of Agricultural and Food Chemistry című szaklapban megjelent tanulmányt.

    

A Missuri Egyetem élelmiszerkutatóinak Mengshi Lin által vezetett csoportja a körtén maradt, illetve a héján a gyümölcsbe jutott ezüst nanorészecskéket vizsgálta meg. (A nanométer a méter egymilliárdod része.) Először a rovarölő szerekhez hasonló töménységű ezüstnanorészecske-oldatba tették a körtéket. Ezután többször megmosták és leöblítették őket. Vizsgálataik szerint a kezelés és a mosás után négy nappal még mindig voltak ezüstrészecskék a héjon, a legkisebbeknek a körte húsába is sikerült behatolniuk.

    

"Az ezüstrészecskék az élelem elfogyasztása és megemésztése után is az emberi szervezetben maradnak, tehát veszélyt jelenhetnek. Ezek szerint a kisebbek ártalmasabbak lehetnek, mint a nagyobb méretűek" - hangoztatta Lin.

   

Az emésztés során a nanorészecskék bekerülnek a vérbe és a nyirokrendszerbe, keringenek a szervezetben, és olyan érzékeny szervekhez is eljuthatnak, mint az agy, a máj, a lép vagy a szív. Az új módszerrel ki lehet mutatni, mennyire szennyezték az ezüst nanorészecskék a mezőgazdasági terményeket és más élelmiszereket.

http://www.sciencedaily.com/releases/2013/08/130822194530.htm

Világszerte rohamosan nő a lítium iránti kereslet

Alapvetően az elektromos autók, valamint az okostelefonok és az egyéb modern elektronikai eszközök terjedése miatt nőtt meg szerte a világban az azok akkumulátorát alkotó, különleges áramtároló képességű lítium iránti kereslet - közölte az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. az MTI-vel.

 
Juhász Gergely, a Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója elmondta: a lítium ára 2010 óta 20 százalékkal emelkedett, míg a 2000-ben mintegy 60 ezer tonnás globális lítium-felhasználás megduplázódására tíz évre volt szükség, addig a 2010. évi 120 ezer tonnás érték az előrejelzések szerint már 2017-re elérheti a 240 ezer tonnás felhasználást.
 
A lítium-kereslet elsősorban az újratölthető elemek, például a hibrid autókba kerülő akkumulátorok növekvő felhasználásának köszönhetően akár évi 11 százalékkal emelkedhet a jövőben - mondta Juhász Gergely. 
 
A növekvő kereslet kielégítésére bőségesen elegendőek a világ 13 millió tonnára becsült lítiumkészletei, melyek döntő többsége a Föld ma még érintetlen területein, Dél-Amerikában, az úgynevezett lítium-háromszögben találhatóak, így Bolíviában, ahol a készlet 34 százaléka lelhető fel, Chilében, amely a lítiumkészlet 31 százalékával rendelkezik, és Argentínában, ahol a készletek 6 százaléka van. További 8 százalék az Egyesült Államokban, 3 százalék pedig Ausztráliában található.
 
A dél-amerikai készletek több mint a fele a világ legnagyobb kiterjedésű és legmagasabban, 3650 méteren, az Andok hegységben lévő, kiszáradóban lévő bolíviai Salar de Uyuni sósivatagban helyezkedik el. Ott a lítium források a legkönnyebben és a legalacsonyabb költséggel bányászhatók ki. A Conclude vezérigazgatója szerint ugyanakkor Bolíviában a technikai problémák és a várható környezeti károk miatt még nem indult el a nagybani kitermelés.
 
A növekvő kereslet hatására a lítium árát meghatározó, a melléktermékekkel (kálium-szulfáttal, nátrium-szulfáttal) együtt számított lítium karbonát egyenértékes (LCE) termék egyre többe kerül. Míg tonnájáért 2000 elején még "csupán" 2 ezer dollárt kellett fizetni, addig 2008-ban már 5 ezret, jelenleg pedig már 6 ezer dollár körüli összeget.
 
A lítium ára nagyban függ a tisztaságától, Juhász Gergely szerint így alapvető, hogy a gyártóknak legalább az elem minőségű, 99,5 százalék tisztaságot sikerüljön elérni, Németország például idén tavasszal jelentette be, hogy sikerült 99,8 százalékos tisztaságú lítiumot előállítania.

Nem volt veszélyes hulladék a vörösiszap a szakhatóság régi vezetője szerint

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal) helyesen sorolta be a nem veszélyes hulladékok közé a vörösiszapot - mondta az engedélyező környezetvédelmi szakhatóság korábbi igazgatója a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper tárgyalásán a Veszprémi Törvényszéken pénteken.   

A bíróság Kling Istvánt, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség korábbi igazgatóját hallgatta meg tanúként, aki tíz évig, 2009 áprilisáig irányította a hatóság munkáját, akkor is, amikor a cég működéséhez szükséges egységes környezethasználati engedélyt (EKHE) 2006-ban kiadták.

A tanú azt mondta: a felügyelőség munkatársai többszöri ellenőrzéseik során rávilágítottak arra, hogy a Mal nem követett el jogszabálysértést a vörösiszap kezelésében és tárolásában. Úgy vélte, hogy a cég engedélyezése és ellenőrzése a ráfordított órák alapján hatóságilag "kézben volt tartva", kollégái a legjobb tudásuk szerint jártak el.

Utalt arra, hogy a jogszabályi környezet nem volt egyértelmű. Jelentős változást jelentett a hulladékok besorolásáról szóló jogszabály változása az uniós jogharmonizáció miatt, mert az új törvény 2004-ben a hulladékok besorolását az engedély kérelmezőjére bízta - mondta a tanú. Problematikusnak nevezte a veszélyes hulladék megítélésének kérdését és azt, hogy mikortól számít hulladéknak a vörösiszap. Szerinte a jogi szabályozással egészen 2010 decemberéig nem fért össze a kérdéskör értelmezése, mert a technológia részeként, folyamatos ülepítő-tározóként használt létesítmény nem lerakó.

A tanácsvezető kérdésére, hogy mit tekintettek az engedélyezéskor besorolandónak, a már meglévő tározókban lerakott anyagot vagy a működő X-es kazettában tárolt folyékony "elegyet", azt válaszolta: a lerakandó vörösiszapot. "Azt kértük, hogy (a Mal) sorolja be a vörösiszapját" - fogalmazott, de részletes választ nem tudott adni arra, honnan származó minták alapján történt a besorolás.

Kling István kitért arra, hogy az EKHE a levegő-, víz- és talajvédelem mellé nem integrálta a vízjogi engedélyezést, mert azt a jogalkotó önálló jogintézményként tartotta meg. Azt mondta, arról a jogértelmezési problémáról a katasztrófa előtt nem volt tudomása, hogy a bányászatról szóló uniós irányelv alapján a vörösiszap-tározót 2007-től bányászati hulladéklerakónak kellett volna tekinteni. Az irányelv átültetésekor a törvényi szabályozás ellentmondott a végrehajtási rendeletnek, mert a bányászatról szóló törvény kizárólag a bányaterületen felhalmozott hulladékra vonatkoztatta a törvény hatályát. Hozzátette: 2010 decembertől került a bányakapitányság hatáskörébe a vörösiszap-tározók működésének felügyelete.

Az okokat firtató kérdésre a tanú azt válaszolta, hogy az irányelvek átültetésének joga a minisztériumokhoz került, nem volt eljárás, ahol ez kiderülhetett volna. Az ügyész kérdésére azt válaszolta, hogy a vörösiszap tetején lévő retúrvizet a technológia részének tekintették, ezért nem kellett a hulladékok közé besoroltatni. Szerinte a Mal által az engedélyhez megadott határértékek ellenőrzése nem volt kötelezettségük. Az ügyész kérdésére kifejtette: azt jogszabály zárja ki, hogy egy lerakó vízjogi létesítmény és hulladéklerakó is legyen egyszerre.

A Mal Zrt. ajkai telephelyén lévő X-es számú vörösiszap-kazettánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt 15 emberrel szemben emeltek vádat, a tárgyalás tavaly szeptemberben kezdődött. A büntetőper február 19-én újabb hatósági tanúk meghallgatásával folytatódik.

forrás: MTI

Befejeződött a Velencei-tó vizének eresztése

A dinnyési zsilip lezárásával kedd délelőtt befejeződött a Velencei-tó vízeresztése - közölte a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az MTI-vel.

A szervezet közleménye szerint a Velencei-tó vízállása +154 centiméter az agárdi vízmérce nulla pontjához viszonyítva, ami 6 centiméterrel alacsonyabb az erre az időszakra megengedett maximális vízszintnél.
  
A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság december 11-én kezdte meg a tó vízének eresztését, amikor a vízszint megegyezett az erre az időszakra megengedett maximális vízszinttel, vagyis a +160 centiméterrel.

Szolgálatba állt Nagy-Britannia első biogázüzemű busza

Szolgálatba állt Nagy-Britannia első, biogázzal működő busza Bristol és Bath városa között - írja a BBC.

A negyvenüléses buszt ételhulladék és szennyvíz újrahasznosításával készült metángáz hajtja. A környezetbarát jármű 300 kilométert tud megtenni egytanknyi gázzal, amelyhez körülbelül öt ember éves hulladékára van szükség.
 
A busz a bathi busztársaság tulajdonában van, és a bristoli repülőtér, valamint Bath híres történelmi központja között szállít utasokat. A buszvonalat nagyjából 10 ezer utas veszi igénybe évente.
 
A busz meghajtásához szükséges biogázt a bristoli szennyvízfeldolgozó termeli.
 
A csatornázási művek vezetője szerint a biogáz-meghajtású járművek fontos szerepet játszhatnak a brit városok levegőminőségének javításában, azonban a biobusz még ennél is tovább megy: a környéken élő emberek termelik meg hozzá a szükséges üzemanyagot.
 
A bristoli szennyvízfeldolgozó évi 75 millió köbméter szennyvizet és 35 ezer tonna ételhulladékot dolgoz fel. Ebből évi 17 millió köbméter biometánt tudnak előállítani, amely 8300 otthon energiaszükségleteinek ellátására elég.

 Bristol jövőre Európa Zöld Fővárosa lesz.
 
http://www.bbc.com/news/uk-england-bristol-30115137

Novemberben áll forgalomba az új hibrid autóbusz

November elején áll forgalomba az első új hibrid csuklós autóbusz Budapesten - jelentette be a nemzeti fejlesztési miniszter vasárnap budapesti sajtótájékoztatón.

Seszták Miklós közölte: a Rába Járműipari Holding Nyrt. és a svéd Volvo, autógyártó cég stratégiai buszpiaci együttműködése a magyar jövő építését szolgálva hozzájárul a növekvő társadalmi igények kielégítéséhez.
    

Vitézi Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója elmondta: 2015 januárjáig 28 hibrid autóbuszt állítanak forgalomba, az 5-ös, a 7-es és a 9-es busz vonalán.

forrás: MTI
kép:  www.vidamrikkancs.com

Két éven belül tervet kell készíteni az alternatív üzemanyagtöltő állomások kiépítéséhez

Elfogadta hétfőn az Európai Unió szakminisztereit tömörítő tanács azt az uniós irányelvet, amely az alternatív üzemanyagtöltő állomások kiépítésének menetrendjét hivatott lefektetni.

Az uniós jogszabályt pár napon belül kihirdetik az EU hivatalos közlönyében, majd 20 nappal később hatályba is lép. Ezt követően az uniós tagállamoknak két évük lesz, hogy benyújtsák az Európai Bizottságnak arra vonatkozó stratégiáikat, hogyan tervezik kiépíteni az alternatív üzemanyaggal, árammal, hidrogénnel vagy földgázzal működő autók utántöltéséhez szükséges alapvető infrastruktúrát. A bizottság a jogszabály szerint segítséget nyújt majd a tagállami tervek összehangolásához.

Az utántöltő hálózatokat típustól függően 2020 és 2030 között kell kiépíteni. A döntést ismertető közlemény szerint például 2020 végére megfelelő infrastruktúrát kell kiépíteni az egész EU-ban ahhoz, hogy az árammal vagy sűrített földgázzal (CNG) működő autók legalább a városokban és külvárosokban mindenhol közlekedhessenek.

A közlemény arra is kitér, hogy a hálózatok kiépítésében kulcsszerepet kell kapjon a magántőke, a projektekhez az uniós versenyjoggal összhangban nyújtható állami támogatás, a szabályoknak megfelelő projekteket pedig az EU Horizont 2020 programjából és a határokon átívelő, tagállamok összekötését szolgáló beruházásokat előmozdítani hivatott, úgynevezett Európai Összekapcsolási Eszközből is lehet támogatni.

A közlemény tanúsága szerint az uniós álláspont az, hogy az alternatív üzemanyaggal működő járművek akkor lesznek versenyképesek és elérhetőek bárki számára, ha rendelkezésre áll az utántöltésükhöz szükséges infrastruktúra. A jelenleg ugyanis meglehetősen drága járművekre igencsak alacsony a kereslet, ami az EU szerint ördögi kört hoz létre; nincsenek töltőállomások, mert kevés az ilyen jármű, az árak magasak, mert nincs megfelelő kereslet, a vevőket pedig visszatartja, hogy nincsenek töltőállomások, és sokba kerülnek a járművek.

Az EU a töltőállomások megteremtésének előírásával igyekszik megtörni ezt a láncot, ami mellesleg csökkentené az olajfüggőséget és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását is. Az Európai Bizottság számításai szerint az alternatív üzemanyagok elterjedésével évente 2,3 milliárd euróval kevesebbet kellene kőolajszármazékokra költeni.

forrás : MTI

A közösségi közlekedés fejlesztése lehet a klímaküzdelem kulcsa

A közösségi közlekedés, valamint a kerékpáros és gyalogos infrastruktúra nagyléptékű fejlesztése lehet a kulcsa a klímaváltozás elleni küzdelemnek - állítja egy tanulmány.

    

A Kaliforniai Egyetem hálózatához tartozó Davisi Egyetem és egy fenntartható közlekedésfejlesztéssel foglalkozó amerikai intézet (ITDP) kutatói szerint javaslataik megvalósulása esetén akár több mint 50 százalékkal csökkenthető lenne a városi közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás 2050-ig, ráadásul az elkerülhető halálozások száma is évi 1,4 millióval mérséklődhetne.
    

Az ENSZ jövő héten kezdődő klímacsúcsa előtt megjelent kutatás lényegében a gépkocsiforgalomnál tisztább közösségi és nem-motorikus alapú (kerékpáros, gyalogos) közlekedés fejlesztését javasolja, valamint ezzel párhuzamosan az autóutak, garázsok és minden olyan infrastruktúra építésének lassítását, amely az autóhasználatot ösztönözné. Így a legkisebb "fájdalommal" a legnagyobb haszon lenne elérhető az éghajlatvédelem és a városlakók életminőségének javítása terén - vélekednek.
    

Michael Replogle, az ITDP ügyvezető igazgatója, a tanulmány egyik társszerzője szerint a változások legnagyobb akadálya a politikai vezetők és döntéshozók tétlensége és restsége, bár mint mondta, vannak arra utaló jelek, hogy egyre több politikus karolja fel az ötletet. A BBC Newsnak kifejtette: több ezer milliárd dollárnyi tőke áll készen arra, hogy a közösségi közlekedésbe való beruházásokba folyjon.
    

A tanulmány a komor forgatókönyvet is felvázolja: a jelenlegi trendek folytatódása esetén a városi közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátás akár kis híján a 2010-es szint duplájára is nőhet 2050-re. "Az autóhasználat gyors felfutása révén a közlekedés az elmúlt időszak leggyorsabban bővülő karbonforrása volt a világon" - hangsúlyozta a szakember.  

http://www.bbc.com/news/science-environment-29207644

forrás: MTI
kép: http://www.bbc.com/

Zuglói Sport és Szabadidő Telep...

készítve: 2014.08.30.  / 09.30

kép: Dr.Ganyé

Növekedett az erdőirtás mértéke

Növekedett az erdőirtás mértéke 2012 augusztusa és 2013 júliusa között a brazíliai Amazóniában, 29 százalékkal több erdőt vágtak ki, mint az előző évben.

    

A brazil kormány közlése szerint a műholdfelvételek azt mutatják, hogy hatezer négyzetkilométernyi erdőt irtottak ki az adott időszakban, a legnagyobb mértékben Para és Mato Grosso államokban, ahol a leggyorsabb ütemű a mezőgazdaság terjedése Brazíliában. Mindkét államban ezer-ezer négyzetkilométernyi esőerdőt pusztítottak el.
    

Már a múlt évben is az amazonai esőerdőirtás - 28 százalékos - növekedéséről számoltak be a brazil hatóságok. Előzőleg - 2010-2011-ben - viszont rekordalacsony méretű, 4656 négyzetkilométernyit semmisítettek meg azt követően, hogy brazil kormány az amazonasi esőerdők irtásának csökkentését tette az általános felmelegedés elleni harc egyik legfontosabb céljává, és 2009-ben vállalta, hogy 2020-ig 80 százalékkal csökkentik az erdőirtást.
    

Amazóniában 2003-2004-ben volt a legnagyobb az erdőirtás mértéke, ekkor az elpusztított erdők területe elérte a 27 700 négyzetkilométert.
    

A hatóságok szerint az amazóniai erdőirtás fő okai a mezőgazdaság terjedése, az illegális fa- és ásványkitermelés, az infrastrukturális programok - útépítés, vízierőművek építése - az Amazonas térségében.

http://www.bbc.com/news/world-latinamerika-29151977

forrás: MTI
kép:  www.alternativenergia.hu

Idén minden eddiginél korábban használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait

Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 19-én elérkezett a globális túlfogyasztás napja: 2014-ben alig több mint nyolc hónap alatt használta el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson.

Az adatok szerint az év hátralévő része már a "vörös tartományban" telik, azaz az emberiség túlfogyasztja a bolygó erőforrásait - közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF) Magyarországi szervezete az MTI-vel.

A Global Footprint Network minden évben kiszámítja, hogy az adott évben mennyi erőforrás érhető el, illetve mennyit képes a Föld megújítani, hogy ellensúlyozza az ember ökológiai lábnyomát. Ezt úgy mérik, hogy a Föld biológiai kapacitását elosztják az emberiség ökológiai lábnyomával, és ezt a hányadost megszorozzák az év napjainak számával. Ez alapján az emberi fogyasztás idén a augusztus 19-én érte el azt a szintet, amit a Föld még képes lenne újratermelni. A globális túlfogyasztás napja 2000 óta egyre előrébb araszol, hiszen az ezredfordulón még október elején lépett át a Föld lakossága a túlfogyasztás tartományába.

A túlnépesedéssel párhuzamosan az energia és a természeti erőforrások felhasználása is egyre nagyobb méreteket ölt: 1961 óta megduplázódott az energiafelhasználás, az 1970-es évek óta pedig folyamatosan több természeti erőforrást használnak fel az emberek, mint amennyit a Föld hosszú távon képes újratermelni, jelenleg egy év alatt annyit, amennyit a bolygó másfélszerese lenne képes újra előállítani.

A legsúlyosabb problémát a káros anyagokok okozzák, ugyanis az ökológiai lábnyom felét a szén-dioxid gyorsan növekvő kibocsátása adja. Ez a szennyezés tehető felelőssé az üvegházhatás kialakulásáért, és nagy a szerepe a szélsőséges időjárás általánossá válásában és az éghajlatváltozásban is. A kibocsátott szén-dioxid mennyiségének mérséklésével jó eséllyel csökkenne az emberiség ökológiai lábnyoma, és fenntarthatóbbá válna a Föld, és a klímaváltozás megfékezésének érdekében is nagy eredményeket lehetne elérni ezen a területen.

A WWF a jövő hónapban teszi közzé kétéves jelentését a legveszélyeztetettebb fajok helyzetéről. Ebben kitérnek a bolygó állapotára és az emberi tevékenység okozta hatásokra is.

forrás: MTI
kép: https://encrypted-tbn3.gstatic.com

Húsz új szelektív hulladékgyűjtő gépjárművet adott át Tarlós István az FKF Zrt.-nek

Húsz új szelektív hulladékgyűjtő gázüzemű gépjárművet adott át Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nek (FKF) szerdán Budapesten.

Tarlós István az átadás alkalmából rendezett sajtótájékoztatón elmondta, hogy az integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésének szándéka és célja a fővárosban, hogy lehetővé tegye a házhozmenő szelektív hulladékgyűjtést.

Közölte, több mint négyszázezer szelektív hulladékgyűjtő edény kerül ki Budapest területére. A kék színű tetővel ellátottak a papír, a sárga fedelűek pedig a műanyag és a fém hulladékok gyűjtésére szolgálnak.

A főváros számára - a házhozmenő szelektív hulladékgyűjtésre használatosan - hatvan alternatív üzemű gépjármű készül. A hatvanból már húsz megérkezett - mondta Tarlós István.

Hozzátette, a többi negyven októberig megérkezik Budapestre.

Tarlós István közölte, a "célgépek" földgázzal és biogázzal egyaránt működni tudnak. A CNG-üzemű járművek előnyei, hogy olcsóbb az üzemanyaguk, lényegesen alacsonyabb károsanyag kibocsátással rendelkeznek mint az ilyen hagyományos gépjárművek és sokkal csendesebbek is.

Hozzátette: jelenleg az országban húsz darab CNG-töltőállomás van, de számuk folyamatosan növekszik.

A főpolgármester elmondta, ezeknek a járműveknek ára és a karbantartása valamivel drágább mint a hagyományos járműveké.

A közreadott sajtóanyag szerint a hatvan gépjármű 2,87 milliárd forintba kerül.

A szinte teljes egészében uniós finanszírozású "házhoz menő" projekt célja egy olyan integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése, amely egész Budapest területén lehetővé teszi a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést, hozzájárulva a fenntartható hulladékgazdálkodás megvalósításához - olvasható a dokumentumban.

A kék és a sárga fedelű hulladékgyűjtő edények kihelyezése már 2013 elején megkezdődött, s jelenleg nyolc fővárosi kerületet (II., VIII., IX., XIV., XVII., XIX., XXII., XXIII.) fed le teljesen. A projekt keretében eddig közel 300 ezer kukát adtak át; a 2014 végéig kihelyezendő összesen 403 ezer új kuka a főváros valamennyi lakója számára lehetővé teszi, hogy már otthonában szétválogassa a papír-, a műanyag és fém-, valamint a kommunális hulladékot.

A hulladékgyűjtő kocsik alvázai IVECO gyártmányúak, a felépítményeket az osztrák Stummer cég gyártotta.

A belső égésű motorok hatékonyan, gazdaságosan, környezetbarát módon üzemeltethetők földgázzal vagy akár - megújuló energiahordozóként - biogázzal. A gázüzemű flotta fenntartásának összköltsége a szóban forgó futásteljesítmény mellett 12 százalékkal kisebb, mint a hasonló dízelüzemű járműveké.

forrás: MTI
kép: http://superiorhirek.hu/