A következő címkéjű bejegyzések mutatása: katasztrófa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: katasztrófa. Összes bejegyzés megjelenítése

Jobbik: parlamenti bizottság vizsgálja a Fidesz korrupciós ügyeit!

A Jobbik azt javasolja, hogy az Országgyűlés igazságügyi bizottsága a közelmúlt bírósági döntései mellett a kormánypárt korrupciós ügyeit is tárgyalja - közölte az ellenzéki párt frakciója az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében arra reagálva, hogy Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő napközben bejelentette, bizottsági vitát kezdeményeznek az igazságszolgáltatásról a Hagyó-ügyben és a vörös iszap-katasztrófa ügyében született ítéletekkel kapcsolatban.

    

A Jobbik parlamenti képviselőcsoportja közleményében úgy fogalmazott, Németh Szilárd a "fideszes elszámoltatás teljes bukását ismerte be", azt hogy pártja "csaknem hatévnyi kormányzást követően sem tud felmutatni egyetlen elszámoltatott szocialista korrupciós ügyet sem, miközben a Fideszt is ellepi a korrupció mocsara".
   
Az igazságügyi bizottságban ezért arra is választ kell kapni, "miért nem indult büntetőeljárás sem a fideszes haveroknak leosztott trafikok, földek miatt, sem amiatt az ötmillió forint miatt, mely az ügyészség szerint is Tiba Istvánnál kötött ki, sem amiatt, hogy az állami Eximbank fideszes haverok szabad felhasználású pénztárcájaként működik" - közölték.
   
Kitértek továbbá arra is, hogy a Jobbik az elszámoltatás érdekében korrupcióellenes indítványokat tesz a vitában, kezdeményezik majd a családtagok vagyonnyilatkozatainak nyilvánosságát, a mentelmi jog idejétmúlt privilégiumának eltörlését, a politikusok által elkövetett gazdasági bűncselekmények elévülésének eltörlését, továbbá az ilyen bűncselekményekben vagyonelkobzást és a büntetési tétel kétszerezését.

Nem volt veszélyes hulladék a vörösiszap a szakhatóság régi vezetője szerint

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal) helyesen sorolta be a nem veszélyes hulladékok közé a vörösiszapot - mondta az engedélyező környezetvédelmi szakhatóság korábbi igazgatója a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper tárgyalásán a Veszprémi Törvényszéken pénteken.   


A bíróság Kling Istvánt, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség korábbi igazgatóját hallgatta meg tanúként, aki tíz évig, 2009 áprilisáig irányította a hatóság munkáját, akkor is, amikor a cég működéséhez szükséges egységes környezethasználati engedélyt (EKHE) 2006-ban kiadták.

A tanú azt mondta: a felügyelőség munkatársai többszöri ellenőrzéseik során rávilágítottak arra, hogy a Mal nem követett el jogszabálysértést a vörösiszap kezelésében és tárolásában. Úgy vélte, hogy a cég engedélyezése és ellenőrzése a ráfordított órák alapján hatóságilag "kézben volt tartva", kollégái a legjobb tudásuk szerint jártak el.

Utalt arra, hogy a jogszabályi környezet nem volt egyértelmű. Jelentős változást jelentett a hulladékok besorolásáról szóló jogszabály változása az uniós jogharmonizáció miatt, mert az új törvény 2004-ben a hulladékok besorolását az engedély kérelmezőjére bízta - mondta a tanú. Problematikusnak nevezte a veszélyes hulladék megítélésének kérdését és azt, hogy mikortól számít hulladéknak a vörösiszap. Szerinte a jogi szabályozással egészen 2010 decemberéig nem fért össze a kérdéskör értelmezése, mert a technológia részeként, folyamatos ülepítő-tározóként használt létesítmény nem lerakó.

A tanácsvezető kérdésére, hogy mit tekintettek az engedélyezéskor besorolandónak, a már meglévő tározókban lerakott anyagot vagy a működő X-es kazettában tárolt folyékony "elegyet", azt válaszolta: a lerakandó vörösiszapot. "Azt kértük, hogy (a Mal) sorolja be a vörösiszapját" - fogalmazott, de részletes választ nem tudott adni arra, honnan származó minták alapján történt a besorolás.

Kling István kitért arra, hogy az EKHE a levegő-, víz- és talajvédelem mellé nem integrálta a vízjogi engedélyezést, mert azt a jogalkotó önálló jogintézményként tartotta meg. Azt mondta, arról a jogértelmezési problémáról a katasztrófa előtt nem volt tudomása, hogy a bányászatról szóló uniós irányelv alapján a vörösiszap-tározót 2007-től bányászati hulladéklerakónak kellett volna tekinteni. Az irányelv átültetésekor a törvényi szabályozás ellentmondott a végrehajtási rendeletnek, mert a bányászatról szóló törvény kizárólag a bányaterületen felhalmozott hulladékra vonatkoztatta a törvény hatályát. Hozzátette: 2010 decembertől került a bányakapitányság hatáskörébe a vörösiszap-tározók működésének felügyelete.

Az okokat firtató kérdésre a tanú azt válaszolta, hogy az irányelvek átültetésének joga a minisztériumokhoz került, nem volt eljárás, ahol ez kiderülhetett volna. Az ügyész kérdésére azt válaszolta, hogy a vörösiszap tetején lévő retúrvizet a technológia részének tekintették, ezért nem kellett a hulladékok közé besoroltatni. Szerinte a Mal által az engedélyhez megadott határértékek ellenőrzése nem volt kötelezettségük. Az ügyész kérdésére kifejtette: azt jogszabály zárja ki, hogy egy lerakó vízjogi létesítmény és hulladéklerakó is legyen egyszerre.

A Mal Zrt. ajkai telephelyén lévő X-es számú vörösiszap-kazettánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt 15 emberrel szemben emeltek vádat, a tárgyalás tavaly szeptemberben kezdődött. A büntetőper február 19-én újabb hatósági tanúk meghallgatásával folytatódik.


forrás: MTI

A vezérigazgató-helyettes szerint kivédhetetlen volt a katasztrófa


Előre nem látható, elháríthatatlan és kivédhetetlen volt a vörösiszap-katasztrófa - mondta a másodrendű vádlott, D. József, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper hétfői tárgyalásán a Veszprémi Törvényszéken.
   

A vádlott - aki nem ismerte el bűnösségét - négy órán át olvasta fel írásos vallomását a Szabó Györgyi vezette büntetőtanács előtt, de kérdésekre nem válaszolt.
  
D. József kijelentette: a vádiratban tévesen szerepel, hogy a zagytározó felszínén átlagosan egyméteres vízoszlop volt, mivel ez a műszaki adottságok miatt lehetetlen.
forrás: MTI