Európa második legnagyobb csontkápolnája

Megnyílt Európa második legnagyobb csontkápolnája a dél-morvaországi Brünnben (Brno).

A városközpontban álló Szent Jakab (Svaty Jakub) katolikus templom alatt elterülő kápolnában az évszázadok alatt több mint 50 ezer személy csontjait gyűjtötték össze. Ennél több emberi csontot csak a párizsi katakombákban találtak.

A kutatók szerint a templom mellett a 13. századtól kezdve temető volt. A város fejlődése következtében azt azonban a 18. században felszámolták, s a csontokat a templom alatt már jóval korábban kialakított csontkápolnában helyezték el. Miután az megtelt, idővel elfeledkeztek róla, s emléke csak a levéltári dokumentumokban élt. 2000-ben fedezte fel újra Ales Svoboda történész és kutató csapata, amely fokozatosan fel akarja térképezni a Brünn alatt elterülő különféle alagutakat, pincéket, rejtekhelyeket.

A csontkápolna felfedezése óriási érdeklődést váltott ki, ezért a város elhatározta, hogy rendbe teszi, felújítja, átalakítja és idegenforgalmi látványossággá teszi. A munkálatok 12 év után a közelmúltban befejeződtek, s szerdán ünnepélyes megnyitották a csontkápolnát. Péntektől a nagyközönség is látogathatja. A sajtó szerint a nemrégiben felújított Tugendhat villa, a modern építészet egyik remeke mellett az idén ez a csontkápolna lesz Brünnben a turistaidény egyik legvonzóbb színhelye.

A csontkápolnába eredetileg a Szent Jakab templom kriptáján keresztül lehetett bejutni. Miután azonban a kripta már tele, a szakértők, hogy meg ne sérüljenek a régi síremlékek, egy új bejáratot, alagutat készítettek az osszáriumhoz.

A felújítási munkák mintegy 33 millió koronába kerültek, ennek nagyobbik részét európai uniós támogatási alapokból fedezték.

forrás: MTI

Közelebb kerültek kínai kutatók a jóslócsontok titkaihoz

Harmincnégy, eddig ismeretlen kínai karaktert, illetve szimbólumot fedeztek fel régészek az északkelet-kínai Lusun város múzeumában őrzött jóslócsontokon. A felfedezést újabb áttörésként értékelte a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kutatója, a feliratokat kutató szakértők vezetője.

    

Szung Csen-hao és munkatársai 2011 óta dolgoznak azoknak a jeleknek a megfejtésén, amelyek egy 1800 darabos csontgyűjtemény Sang-dinasztia (Kr.e. 1600-1046) korabeli darabjait díszítik. A kutatók legutóbb két éve adtak hírt magukról, amikor 32 év után hat új karaktert azonosítottak, illetve fejtettek meg. A jóslócsontok korábban felfedett titkait 1980-ban tették közzé egy akadémiai kiadványban.
    

A teknőspáncélokon és csontokon talált feliratok a kínai írásbeliség fontos - első - bizonyítékai. A kínai karakterek a legrégebben használt folyamatos írás alkotóelemei, olyan grafikai jelek, amelyek egyszerre fejezik ki a jelentést és a kiejtés módját. A csontok többsége mezőgazdasági, vallási, időjárási és háborús események megfejtésénél volt használatos több mint 3000 évvel ezelőtt.
    

A most közzétett friss eredmények azért is jelentenek áttörést, mert a több mint 110 éve azonosított első jelek után meglehetősen nagy számmal gyarapodott az ősi karakterkészlet. Ezek népek neveit, földrajzi helyeket, személyneveket és áldozati szertartások elnevezéseit jelentik. A kutatók lenyomatot vettek a különböző ábrákról, lefényképezték azokat és úgy elemezték őket.
    

Régészek a mai napig a világon 130 ezer csontereklye átvizsgálása után négyezer karaktert azonosítottak, de megfejteni csak körülbelül a felét tudták. Az első csont-, illetve teknőspáncél-feliratokra 1899-ben bukkant egy pekingi antikvárius olyan leleteken, amelyeket évekkel korábban találtak földművesek a Honan tartománybeli Anjang városban.
    

A jóslási kellékek többnyire kérdéseket tartalmaztak. A jós a csontot felhevítette, és következtetéseire az így keletkezett repedésekből, azok egymáshoz viszonyított helyzetéből jutott. A végeredményt gyakran szintén a csont felületén rögzítette.

forrás: MTI
kép: mult-kor.hu