Harmincnégy, eddig
ismeretlen kínai karaktert, illetve szimbólumot fedeztek fel régészek az
északkelet-kínai Lusun város múzeumában őrzött jóslócsontokon. A
felfedezést újabb áttörésként értékelte a Kínai Társadalomtudományi
Akadémia kutatója, a feliratokat kutató szakértők vezetője.
Szung
Csen-hao és munkatársai 2011 óta dolgoznak azoknak a jeleknek a
megfejtésén, amelyek egy 1800 darabos csontgyűjtemény Sang-dinasztia
(Kr.e. 1600-1046) korabeli darabjait díszítik. A kutatók legutóbb két
éve adtak hírt magukról, amikor 32 év után hat új karaktert
azonosítottak, illetve fejtettek meg. A jóslócsontok korábban felfedett
titkait 1980-ban tették közzé egy akadémiai kiadványban.
A
teknőspáncélokon és csontokon talált feliratok a kínai írásbeliség
fontos - első - bizonyítékai. A kínai karakterek a legrégebben használt
folyamatos írás alkotóelemei, olyan grafikai jelek, amelyek egyszerre
fejezik ki a jelentést és a kiejtés módját. A csontok többsége
mezőgazdasági, vallási, időjárási és háborús események megfejtésénél
volt használatos több mint 3000 évvel ezelőtt.
A most közzétett
friss eredmények azért is jelentenek áttörést, mert a több mint 110 éve
azonosított első jelek után meglehetősen nagy számmal gyarapodott az ősi
karakterkészlet. Ezek népek neveit, földrajzi helyeket, személyneveket
és áldozati szertartások elnevezéseit jelentik. A kutatók lenyomatot
vettek a különböző ábrákról, lefényképezték azokat és úgy elemezték
őket.
Régészek a mai napig a világon 130 ezer csontereklye
átvizsgálása után négyezer karaktert azonosítottak, de megfejteni csak
körülbelül a felét tudták. Az első csont-, illetve
teknőspáncél-feliratokra 1899-ben bukkant egy pekingi antikvárius olyan
leleteken, amelyeket évekkel korábban találtak földművesek a Honan
tartománybeli Anjang városban.
A jóslási kellékek többnyire
kérdéseket tartalmaztak. A jós a csontot felhevítette, és
következtetéseire az így keletkezett repedésekből, azok egymáshoz
viszonyított helyzetéből jutott. A végeredményt gyakran szintén a csont
felületén rögzítette.
forrás: MTI
kép: mult-kor.hu