Internetadó - Navracsics nem minősíti a vitát

Navracsics Tibor, Magyarország új uniós biztosa nem minősítette a tervezett internetadóval kapcsolatos vitát kedden az ATV-ben. Annyit mondott, hogy az internet terjedésének akadálytalannak kell lennie, de ebben szerinte a kormányoldal és az ellenzék is egyetért.
    
A november 1-jén hivatalba lépő új Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa az Egyenes beszéd című műsorban kifejtette: az internet felhasználásának, terjedésének lehetőleg akadálytalannak kell lennie. Mindenki számára szabad hozzáférés kell, de ezzel - fogalmazott - túl sok újat nem mond. Szerinte ebben a kormányoldal és az ellenzék is egyetért, a különbség az, hogy az ellenzék szerint a kormányoldal akadályozza ezt a hozzáférést a távközlési adó kiterjesztésével, a kormányoldal viszont úgy gondolja, ez nincs így.    
"Nem dolgom, hogy igazságot tegyek a magyar belpolitika ügyeiben" - mondta Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy miniszterként sem szívesen nyilvánított véleményt olyan törvényjavaslatokról, amelyeket még nem fogadott el a parlament.
    

Az internetadó elleni, az ATV műsorával egy időben zajló demonstrációról Navracsics Tibor úgy fogalmazott: a tüntetés is jól mutatja, hogy egy polgári demokrácia vitáit láthatjuk, jelen esetben az adótörvényekről.
    

Ez nyilván hosszú vita lesz a törvény elfogadásáig, és - mint mondta - nincs kétsége afelől, hogy az Európai Bizottsághoz is több megkeresés érkezik majd. Megjegyezte ugyanakkor - miután Neelie Kroes digitális ügyekben illetékes EU-biztos szóvivője élesen bírálta az internetadó tervét -, hogy "egy meglehetősen szokatlan formájú minősítés" már történt, hiszen "egy el nem fogadott törvénnyel kapcsolatban eddig az Európai Bizottság sem nagyon nyilvánított még véleményt", nemcsak Magyarország, hanem más tagállamok esetében sem.
    

Navracsics Tibort a tévéműsorban kérdezték biztosi megválasztásának körülményeiről is, amellyel kapcsolatban kifejtette: miután hivatalos lett a jelöltsége, az első üzenet, amit kapott, az volt, hogy ő lesz, akit "kilőnek" a bizottságból. "Ez nem történt meg. És én tényleg le szeretném zárni ezt a történetet. (...) Egy olyan biztos vagyok, aki Magyarországról jön, következésképpen nekem Magyarország irányában van annyi kötelezettségem, hogy lehetőség szerint ne a széthúzást, hanem lehetőség szerint az összetartást erősítsem" - mondta.
    

Kérdésre beszélt arról is, hogy szóbeli meghallgatásakor és írásbeli válaszaiban is csak azokat a kritikai elemeket ismételte meg a médiatörvénnyel kapcsolatban, amelyeket korábban frakció- és kormányüléseken elmondott. Válaszaiban egyetlen új elem volt - folytatta -, amikor arról írt, hogy úgy érzi, "alulértékeltük a médiapluralizmus iránti érzékenységet a hazai és a nemzetközi közvéleményben". "2010-ben én magam is alulértékeltem ennek a vitának az érzékeny voltát" - mondta Navracsics Tibor.

forrás: MTI - kép: www.168ora.hu

Navracsics a hagyományok fontosságáról beszélt

A hagyományok fontosságára és a közösség éltető erejére hívta fel a figyelmet Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügy-miniszter abban a beszédében, amelyet hétfőn az államalapítás ünnepe alkalmából mondott Budapesten az állami kitüntetések átadásakor.   

Önmagában a tudás semmi, ha nem illeszkedik egy nagy folyamathoz, a közösséghez. A most elismert kimagasló egyéni teljesítmények évszázadok tudását sűrítik magukba - emelte ki a miniszterelnök-helyettes. 

    

Az ünnepségen több mint félszáz kitüntetett - művészek, tudósok, jogászok, tanárok és más szakmák képviselői - vehették át a Néprajzi Múzeum épületében a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, a Magyar Arany Érdemkeresztet, a Magyar Ezüst Érdemkeresztet és a Magyar Bronz Érdemkeresztet.

Nem jogi, hanem politikai vádak érik Magyarországot

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint az európai intézmények nem jogi bírálatokat, hanem politikai vádakat fogalmaznak meg Magyarországgal szemben.
  
A közigazgatási és igazságügyi miniszter azzal kapcsolatban mondta ezt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában, hogy az Európa Tanács monitoring bizottsága megfigyelési eljárás elindítását javasolta Magyarországgal szemben.
  
Navracsics Tibor szerint az eljárás arra példa, hogy mintha megint "előbb lett volna ítélet, mint tárgyalás". Elmondta, hogy kétszer is találkozott a bizottság jelentéstevőivel, vizsgálatuk eredménye azonban nem tükrözte az egyébként konstruktív megbeszéléseket.
  
Hozzátette: a vizsgálat kudarcba fulladt azzal, hogy a két raportőr egyike, a cseh konzervatív Jana Fischerová elfogultnak ítélte a jelentést, ezért lemondott tisztségéről.
  
A Magyarországgal szembeni bírálatok az európai bal- és jobboldal közötti, a jövő évi európai parlamenti választások közeledtével egyre élesebbé váló politikai vita részei - fejtette ki Navracsics Tibor. Szerinte a baloldal Magyarország példáját akarja felhozni arra, hogy a jobboldal veszélyes a demokráciára. Azt mondta: ennek megfelelően a bírálatok nem jogi, hanem politikai természetűek, nem a szabályozást, hanem az Orbán-kormány vélt céljait kritizálják.
  
A baloldal a demokrácia egyedüli letéteményesének állítja be magát, és azt, aki ezt vitatja, azonnal "körön kívül helyezik, antidemokratikusnak, tekintélyelvűnek, rasszistának, fajgyűlölőnek bélyegzik" - jelentette ki.
  
A miniszterelnök-helyettes szerint ugyanakkor a politikai célokat szolgáló bírálatok mellett megfigyelhető, hogy a kritikusok egy része nem ismeri a magyarországi helyzetet, nem érti a kormány céljait, vagy csak nem gondolja, hogy ilyen léptékű változásokra van szükség.
  
Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy az országkockázati felár mélyponton van, vagyis a piac biztonságosnak tartja a magyarországi befektetéseket, a kötvények hozama is alacsonyabb, mint az utóbbi években. Szerinte ez azt jelenti, hogy a piac igazolja a magyar gazdaságpolitika eredményeit.
  
Megjegyezte ugyanakkor, vannak, akik nem érdekeltek ebben: nem szeretnék, ha a sablonoktól eltérő válságkezelés sikeres lenne, és egyre többen követnék. Szerinte ennek tudható be, hogy a költségvetési politikát tekintve Európa legsikeresebb államai közé tartozó Magyarország a világsajtóban rosszabb elbírálásban részesül, mint Ciprus, ahol a bankok napokig nem nyithattak ki, az emberek napokig nem jutottak hozzá a pénzükhöz, és amely szinte észrevétlenül, enyhe figyelmeztetések mellett jutott csődközeli helyzetbe.
  
A miniszterelnök-helyettes szerint Európának a gazdaságpolitikai intézkedések megítélésekor azt is figyelembe kellene vennie, hogy Magyarországon 700 euró az átlagkereset, mégis sikerült stabilizálni az országot, míg "a többszörösen csődbe jutott" Görögországban több mint háromszor ennyi, 2430 euró az átlagjövedelem, Németországban pedig több mint 3500 euró.
  
Navracsics Tibor egy kérdésre válaszolva úgy foglalt állást: minden nehézség ellenére megéri az Európai Unió tagjának lenni, ez nemzeti érdek.

forrás: MTI
kép: mandiner.hu

Ez az alaptörvény más, mint a '89-es, de nem rosszabb

Az új alaptörvény más, mint az 1989-es, de nem rosszabb - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn az Inforádió Aréna című műsorában.
 
Hozzátette: más országok alkotmányozása során is gyakori jelenség, hogy az alaptörvény elfogadását követő időszakban gyakoribbak a módosítások, mint később.
 
A riporternek arra a kérdésére, hogy mit lehet tenni, ha egy "abszurd szabály" kerül az alaptörvénybe - példaként említette, hogy az Alkotmánybíróság csak eljárási szempontból vizsgálhatja az alkotmánymódosításokat, melyek közül a legutóbbi például a kereskedelmi médiában nem teszi lehetővé a választási kampányhirdetéseket - a miniszter úgy válaszolt, hogy azt a nyilvánosság, az újságírók, a közvélemény és "a többi intézmény" akadályozhatja meg.
 
Arra a kérdésre, mit nem ért a külföld, miért érik kritikák Magyarországot, Navracsics Tibor úgy reagált: a 2010-es választások eredményét a kormányoldal úgy értelmezte, mint egy új kezdet lehetőségét, hiszen a nagyarányú győzelem és a "szocialisták történelmi veresége" mellett kiesett a parlamentből két rendszerváltó párt, és bekerült két új. Ez a konstelláció lehetőséget nyújtott arra, hogy reagáljanak a demokratikus átmenet mindeddig be nem váltott ígéreteire, az előző évek politikai válságaira, a rendszer kifáradására és a mindezzel kapcsolatos frusztrációkra, továbbá kezeljék az 1989-90-ben nyitva hagyott kérdéseket, és egy új alkotmányos rendet építsenek ki  - mondta a fideszes politikus, aki szerint ezt a helyzetet nem mérte fel a külföld, és ezért furcsának találta azt, ami egy számára addig stabilnak tűnő demokráciában történik.
 
"Habozó bizalmatlanság" volt az országgal szemben, és a negyedik alkotmánymódosítás után az az érzés terjedt el, hogy "megint baj van Magyarország körül" - jegyezte meg Navracsics Tibor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bármelyik európai ország alkotmányában lehet találni 2-3 olyan rendelkezést, amely némi rosszindulattal a demokrácia, a vallás- vagy szólásszabadság, illetve más alapértékek megsértésének lenne tekinthető.
 
"Ez a rosszindulat irányunkban megvan" - tette hozzá a miniszter, aki azonban ebben a helyzetben sem számít az uniótól olyan lépésekre, melyek irányváltásra kényszeríthetik a kormányt, miközben - ahogy korábban, úgy most is - a kormány kész arra, hogy európai intézményekkel megvitassa az elfogadott jogszabályokat, és racionális érvekkel meggyőzhető - tette hozzá.
 
Viviane Reding uniós alapjogi biztosról a miniszter úgy vélekedett: "sorra hagyja cserben az emlékezete", és "tények megmásításába fut bele". Navracsics Tibor szerint Viviane Reding "kifejezetten és tendenciózusan Magyarország-ellenes nyilatkozatokat tesz", amivel sérti a részrehajlás-mentesség követelményét, holott egy uniós biztos "nem politizálhat".
 
Az egy évtizeddel ezelőtti halálos gyermekgázolással kapcsolatban a miniszter kijelentette: az ír hatóságok és az ír közvélemény a mi oldalunkon áll, a másik oldalon van a gázoló Francis Ciarán Tobin. Szerinte vagy az ír hatóságok győzték meg az elkövetőt, vagy ő maga látta be, hogy lelkiismereti okokból neki is jobb, ha tettéért leüli jogerősen kiszabott büntetését.
 
Ugyanakkor Navracsics Tibor megjegyezte azt is: még mindig fél attól, hogy nem fog Magyarországra jönni az ír férfi, ezt ugyanis Magyarország nem kényszerítheti ki.
 
A járási rendszerről a szaktárca vezetője elmondta: még politikai ellenfelei is elismerően szólnak a helyi közigazgatás idén beinduló új struktúrájáról. "Én 2014 tavaszáig gondolkodom", de már készülnek a tervek a rendszer továbbfejlesztésére, ami elsősorban informatikai beruházások és az ehhez szükséges anyagi források kérdése - tette hozzá Navracsics Tibor.
 
Az igazságügyi miniszter szerint a parlament döntése nyomán véglegessé vált a választási eljárásról szóló törvény, amely alapján a pártok megkezdhetik a felkészülést.

forrás: MTI