napiTopik

Hatvan éve, 1953. május 29-én hódította meg a világ legmagasabb, 8848 méteres hegyét, a Mount Everestet az új-zélandi Edmund Hillary és Tenzing Norgay serpa. A helyiek által Csomolungmának nevezett hegyen azóta számos rekord született: járt már fent tini és matuzsálem, meghódította házaspár és amputált végtagú hegymászó is.     1975-ben a japán Tabei Junko volt az első nő a hegycsúcson. Három évvel később Reinhold Messner és Peter Habeler oxigénpalack nélkül mászta meg a hegyet, és 1980-ban Messner volt az első, aki magányosan jutott fel az elképesztő magasságba. Egyébiránt a kiváló olasz mászó mondhatta el először magáról, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méter feletti hegyét megmászta. Senki sem járt többször a 8848 méteres magasságban, mint a híres Appa Sherpa, aki 2011-ben már 21. alkalommal jutott fel. Idén május 23-án fiatal honfitársa, Phurba Tashi Sherpa beállította ezt a rekordot. Appa Sherpa nem sokkal utolsó sikeres mászása után közölte, többször nem vág neki a ...

Óvatos mászónak tartja magát Klein Dávid, ugyanakkor nagyon szeretne feljutni a Mount Everest 8848 méteres csúcsára oxigénpalack nélkül - a hegymászó ezt vasárnap, a ferihegyi repülőtéren, a SPAR Everest Expedíció indulása előtt nyilatkozta az MTI-nek. Klein Dávid korábban hétszer próbálta elérni ilyen módon a Föld legmagasabb pontját, a legközelebb 2007-ben járt a sikerhez, akkor kétszáz méterrel a cél előtt kellett visszafordulnia. Ha az idén feljut, akkor ő lesz az első magyar hegymászó, aki ezt oxigénpalack nélkül eléri. Ez a világon eddig összesen csak 200 embernek sikerült.     Az MTI kérdésére elmondta, hogy rajta kívül még egy magyar mászó, korábbi mászótársa, a 2010-ben közös expedíciójukon elhunyt Várkonyi László (Konyi) próbált meg ennyiszer feljutni oxigénpalack nélkül a Mount Everestre. "Konyi erősen jelen lesz most is, ahogy mindig, ha ott vagyok a hegyen. Sokat tanultam tőle, a közös expedíciók beépültek a hegymászásomba" - mondta egykori mászótár...

Magyar hegymászó indult a világ 14. legmagasabb hegycsúcsára, a 8027 méteres Sisapangmára; Lesták Erzsébet az expedíció egyetlen magyar tagja, és célja, hogy magashegyi teherhordók, illetve oxigénpalack használata nélkül hódítsa meg a Himalája kínai területen lévő hegyének főcsúcsát. forrás: MTI - kép: facepress.hu Lesták Erzsébet péntek délután indult útnak Budapestről - tájékoztatta késő este az MTI-t Barabás Miklós a 4bakancs.com hegymászóportál részéről.      A közlemény szerint a főcsúcson még nem járt magyar állampolgárságú mászó. Az expedíció szeptember végére, október elejére tervezi, hogy feljusson a csúcsra.      Érdekesség, hogy az első magyar 8000-es Himalája-expedíciónak is ez a csúcs volt a célja. 1987-ben hat hegymászónak - Nagy Sándornak és Ozsváth Attilának, majd pár nappal utánuk Balaton Zoltánnak, Csíkos Józsefnek, Várkonyi Lászlónak és Vörös Lászlónak - sikerült elérnie a Central Peaket, viszont a főcsúcson, a 80...

Egyelőre nincs új hír a Kancsendzöngán bajba jutott magyar hegymászókról, Erőss Zsoltról és Kiss Péterről - tájékoztatta az MTI-t szerda reggel Vincze Szabolcs, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció szóvivője.     Elmondta, hogy az éjszaka folyamán nem jutott új információhoz Nepálból. Kollár Lajost, az expedíció vezetőjét szerda reggelig sem ő, sem az MTI nem tudta elérni.   Előző este Vincze Szabolcs az MTI-nek elmondta, hogy két serpa segíthet a két magyar hegymászón, Erőss Zsolton és Kiss Péteren. A serpáknak azonban egy napba is telhet, mire a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsának 5300 méteren fekvő alaptáborából feljutnak a 7600 méteren lévő 4-es táborba.   Erőss Zsolt és Kiss Péter hétfőn jutott fel a Nepál és India határán álló 8586 méteres Kancsendzönga csúcsára, de kedd délutáni információk szerint nem értek le a legmagasabb, 4-es táborba.   A hegyen közben lavina zúdult alá, elsodorta a 2-es tábort, egy koreai és egy bangladesi hegymász...

Feljutott Erőss Zsolt és Kiss Péter a nepáli Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsára - közölte az MTI-vel Vincze Szabolcs, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció sajtófőnöke hétfőn.     A magyar hegymászók ezzel a világ 12., nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsát hódították meg a 14 közül.   A sikeres csúcstámadás hírét a Kancsendzönga alaptáborában tartózkodó Kollár Lajos hegymászóra hivatkozva közölte a sajtófőnök.   Tájékoztatása szerint Erőss Zsolt és Kiss Péter több mint 24 órás mászás után érte el a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsát magyar idő szerint hétfő délután egy óra felé.   A műlábas Erőss Zsoltból, Kollár Lajosból, a gyöngyösi Kiss Péterből és a szlovák Jaroslav Dudkából álló csoport március 27-én indult el Budapestről a világ legmagasabb hegycsúcsának oxigénpalack nélküli meghódítására. Erőss Zsolt arról szólt az induláskor, hogy a hegy megmászásánál nehézséget okozhatnak a lavinaveszélyes, hosszú és mélyhavas lejtők. A vele együ...

A világ harmadik legmagasabb hegyének meghódítására indulnak a magyar-szlovák expedíció tagjai.   Egészen1852-ig 8586 méteres magasságával a Kancsendzönga volt a világ legmagasabb hegye, de a William Lambton által megkezdett és George Everest által folytatott nagy háromszögelési felmérést követően visszacsúszott a harmadik helyre, ekkor lett a Mount Everest, illetve a K2 az első két helyezett. A Kancsendzönga első meghódítása George Band és Joe Brown nevéhez fűződik, mely 1955. május 25-én történt egy brit expedíció keretében. A brit expedíció tisztelte Szikkim lakosságának vallását, akik a csúcsot szentként tisztelik, s megálltak néhány méterre a tényleges csúcstól. A legtöbb sikeres csúcshódító (mászó) azóta is követi ezt a hagyományt. Ide, ennek a Nepál és India határán fekvő hegynek a meghódítására indul Erőss Zsolt csapatával, a gyöngyösi Kis Péterrel, a szlovákiai Jaroslav Dutkával és az expedíció vezetőjével, szervezőjével, az ...

N epáli nők egy csoportja arra vállalkozott, hogy a hét földrész legmagasabb hegycsúcsainak meghódításával megváltoztatják a hegymászásról mint a férfiak sportjáról kialakult képet.  Eddig 3755-en jutottak fel a Csomolungmára (Mount Everest), a világ tetejére: a sikerrel jártaknak több mint a fele nepáli, ám közülük csak huszonegyen nők.  A rendkívül alacsony arány részben azzal magyarázható, hogy a hagyományos nepáli társadalom- és családfelfogásban a nők helye otthon van, miközben férjeik expedíciót vezetnek a havas ormokra, vagy nyugati hegymászók felszerelését cipelik a magaslati táborokba.  Az első nepáli nő, aki 1993-ban megtette a 8850 méteres Mount Everestre vezető utat, Paszang Lhamu volt. A csúcsról való leereszkedés közben életét vesztette. A 21 és 32 év közötti női hegymászókból álló nepáli csoport tagjai már feljutottak a Mount Everestre, leküzdötték Ausztrália legmagasabb pontját, a 2228 méteres Mount Kosciuszkót, és jártak az európai ...

A kiskamasz Brooke Raboutou négyévesen kezdett boulderezni, a sziklamászó lány az elmúlt négy évben hét rekordot írt át. Ő volt a legfiatalabb lány, és egyben a legfiatalabb mászó, aki 8c nehézségű sziklát mászott meg. 9 évesen biztosítás nélkül mászta a V10-es útvonalat, most, 11 éves korában a legnehezebbek egyikén, V11-esen mászik biztosítás nélkül. Ennyi idősen még senki nem mászott olyan magas sziklákra, és nem küzdött le olyan nehézségű utakat, mint ez a lány, írja az extrém.hu. Szülei korábbi világbajnokok, bátyja, Shawn szintén sziklamászó. Édesanyja az edzője, a négyszeres bajnok Robyn  Raboutou , édesapja pedig a szintén világelső Didier  Raboutou . forrás: Sportgéza

A Kancsendzönga 8586 méteres magasságának meghódítására induló Erőss Zsolt a magyar zászló mellett, immár hagyománnyá váló módon, a székely zászlót is magával viszi.    A csíkszeredai születésű hegymászó, aki ma is ezer szállal kötődik Erdélyhez, elmondta: fontos számára ez a nemzeti szimbólum, de még fontosabb, hogy teljesítmények legyenek mögötte. Úgy érzi, az a küldetése, hogy felvigye a zászlót a csúcsokra. "Székely vagyok. A székelység értékeit vallom és erősítem a magam teljesítményeivel" - mondja Zsolt, aki az idei expedícióra az Ilka Műhely által készített, a Székely Mózes-féle, égszínkék mezőn végigfutó arany csíkos zászló kézi hímzésű változatát viszi majd magával.  A "Magyarok a világ nyolcezresein" szervezésében létrejövő expedíció célja a Kancsendzönga (8586 m), a világ harmadik legmagasabb csúcsának első magyar megmászása. Az expedíció március 26-án indul, és legalább két és fél hónap hosszú lesz. Május közepére tervezik a csúcsmászá...

A Kancsendzönga 8586 méteres magasságának meghódítására induló Erőss Zsolt a magyar zászló mellett, immár hagyománnyá váló módon, a székely zászlót is magával viszi.    A csíkszeredai születésű hegymászó, aki ma is ezer szállal kötődik Erdélyhez, elmondta: fontos számára ez a nemzeti szimbólum, de még fontosabb, hogy teljesítmények legyenek mögötte. Úgy érzi, az a küldetése, hogy felvigye a zászlót a csúcsokra.  "Székely vagyok. A székelység értékeit vallom és erősítem a magam teljesítményeivel" - mondja Zsolt, aki az idei expedícióra az Ilka Műhely által készített, a Székely Mózes-féle, égszínkék mezőn végigfutó arany csíkos zászló kézi hímzésű változatát viszi majd magával.  A "Magyarok a világ nyolcezresein" szervezésében létrejövő expedíció célja a Kancsendzönga (8586 m), a világ harmadik legmagasabb csúcsának első magyar megmászása.  Az expedíció március 26-án indul, és legalább két és fél hónap hosszú lesz. Május közepére tervezik a csúc...

V atanabe Haruhisza japán extrémsportoló Kínából indulva Közép-Ázsián át a Kaukázusba és Törökországba biciklizett, majd a Fekete-tengeren átkelve Oroszország európai részét járta be kerékpárjával. Az Északi-sarkkör közelében elütötték.  Az orosz hatóságok közlése szerint a Kola-félszigeten, Murmanszktól 300 kilométerre délre szerdán történt balesetben egy Vatanabe Haruhisza nevű japán férfi vesztette életét, és ő valószínűleg azonos azzal a hegymászóval, aki 2004-ben 22 évesen, a legfiatalabb japánként, a világ második legfiatalabb embereként meghódította mind a hét kontinens legmagasabb csúcsát. A japán kerékpárost egy személyautó gázolta el hátulról. A férfi a helyszínen belehalt sérüléseibe.  Orosz médiajelentések szerint Vatanabe júniusban Kínában kezdte meg világkörüli kerékpáros túráját, amelynek során érintette többek közt Iránt, Azerbajdzsánt, Grúziát, Örményországot és Törökországot.  A Fekete-tengeren átkelve Szocsiból t...

E gy 25 éves spanyol férfi és egy nála öt évvel idősebb lengyel nő vesztette életét a hideg és a kimerültség miatt abban az alpesi hegymászóbalesetben, amelyről először szombaton számoltak be a hírügynökségek. A két áldozat egy négytagú csoport tagja volt, amely pénteken vágott neki, hogy megmássza az Alpok legmagasabb csúcsát, a Mont Blanc-t, de 4400 méteres tengerszint fölötti magasságban elkapta őket egy vihar. A csoport egy gerincen haladt, s a közvetlenül a csúcs alatt lévő Vallot menedékházat akarta elérni. Internetes leírások szerint ez az egyik legnépszerűbb alpinista útvonal az Alpokban. Az ANSA olasz hírügynökség korábban annyit tudott a két áldozatról, hogy egyikük spanyol, a másik egy fiatal nő, aki „valószínűleg” Európa keleti feléből származik. Holttestüket a francia–olasz határ közelében, a Dome du Gouter hegyen találták meg, nem messze a Gouter menedékháztól a Vallot menedékház felé induló útvonaltól. A csoport másik két tagja, két spanyol mászó kimerülten, de lejutott ...

V iharba került és eltévedt egy jeges terepen három magyar hegymászó az osztrák Alpokban, a hegyi mentők siettek a segítségükre - számolt be róla hétfőn az osztrák rádió. A magyar alpinisták lefelé ereszkedtek a Hochkönig masszívum megmászása után vasárnap este, amikor viharba kerültek és elvesztették a tájékozódást az esőben, ködben és a sötétben. A hegyen télről maradt, lefagyott hófoltok nehezítették az előrejutást. Este fél kilenc körül érkezett be a riasztás a mentőkhöz. Éjfél után találtak rá a hegymászókra, kétezer-háromszáz méteres tengerszint feletti magasságban és hajnalra érkeztek le velük a völgybe. Az elmúlt évek egyik legfáradságosabb mentőakciója volt - mondta Thomas Knöpfler, a mühlbachi mentőcsoport vezetője. A hegycsúcson lévő menedékház gondnoka előzőleg figyelmeztette a hegymászókat, hogy vihar várható, ezért jobb volna, ha a könnyebb útvonalon ereszkednének le. Az alpinisták a figyelmeztetés ellenére egy sokkal nehezebb úton, a Birgkar mászóúton indultak e...

M egmászta az 5895 méter magas Kilimandzsárót az a kanadai férfi, aki mindkét lábát elvesztette vele született betegsége miatt még ötéves korában. Csütörtöki sajtóbeszámolók szerint a 31 éves torontói Spencer West ott, ahol a terep engedte, kerekesszéken haladt fölfelé, de a hegyhez, majd az Uhuru-csúcsra vezető, hét napig tartó út zömét szék nélkül, a kezein tette meg a dzsungelen, sivatagos részeken és hóborította sziklafalakon át. Mint mondta, Afrika legmagasabb csúcsát nemcsak azért mászta meg, hogy próbára tegye magát, hanem azért is, hogy példát mutasson, és az akadályoknak, az élet nehézségeinek a leküzdésére buzdítsa az embereket. Hétnapos útja során több mint 470 ezer dollárnyi adomány gyűlt össze az afrikai gyerekek megsegítésére. forrás: MTI

Hiányos akklimatizációja és gyomorpanaszai miatt körülbelül 8000 méteres magasságban pénteken feladta csúcstámadását a Mount Everesten Klein Dávid. A magyar hegymászó oxigénpalack használata nélkül, szólóban próbálta meghódítani a hegyet. A visszafordulás okairól és körülményeiről szombaton maga az alpinista számolt be az expeditions.hu honlapon. Klein Dávid közleményében úgy fogalmazott: a Docler Everest Expedíció (2012) már az induláskor, majd az alaptáborba érkezés után összesen 2 hetes időveszteséget szenvedett el. Emiatt és a kedvezőtlen időjárás következtében a sikeres csúcsmászáshoz szükséges akklimatizációs túrák egy részét nem tudta teljesíteni. Május 18-án ugyancsak külső tényezők miatt az első csúcsmászásra alkalmas "időjárási ablakot" sem tudta kihasználni. A következő alkalom az előrejelzések alapján szombatra ígérkezett, ezért kedden indult el az alaptáborból, és jó ritmusban haladva még másnap elérte az Északi-nyerget. Az ott kiépített egyes táborban azonban er...