Rekordok a Mount Everest történetéből

Hatvan éve, 1953. május 29-én hódította meg a világ legmagasabb, 8848 méteres hegyét, a Mount Everestet az új-zélandi Edmund Hillary és Tenzing Norgay serpa. A helyiek által Csomolungmának nevezett hegyen azóta számos rekord született: járt már fent tini és matuzsálem, meghódította házaspár és amputált végtagú hegymászó is.
   
1975-ben a japán Tabei Junko volt az első nő a hegycsúcson. Három évvel később Reinhold Messner és Peter Habeler oxigénpalack nélkül mászta meg a hegyet, és 1980-ban Messner volt az első, aki magányosan jutott fel az elképesztő magasságba. Egyébiránt a kiváló olasz mászó mondhatta el először magáról, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méter feletti hegyét megmászta.

Senki sem járt többször a 8848 méteres magasságban, mint a híres Appa Sherpa, aki 2011-ben már 21. alkalommal jutott fel. Idén május 23-án fiatal honfitársa, Phurba Tashi Sherpa beállította ezt a rekordot. Appa Sherpa nem sokkal utolsó sikeres mászása után közölte, többször nem vág neki a hegynek. A Nepálon kívüli hegymászókat tekintve az amerikai Dave Hahn tartja a rekordot 15 sikeres csúcstámadással. A nők mezőnyében a szintén amerikai Melissa Arnot a rekorder: ő ötször mászta meg a hegyet.

Miura Juicsiro a legöregebb, aki járt a csúcson. 2003 és 2007 között egyszer már birtokosa volt ennek a címnek, aztán egy honfitársa elhódította tőle. Később egy nepáli lett a korrekorder, Miura azonban idén - immár 80 évesen - ismét megmászta a Mount Everestet. Az előző rekorder, Min Bahadur Sercsan is nekivágott ebben a szezonban, de végül az alaptáborból visszafordult. A nők között a japán Vatanabe Tamae tartja a rekordot, 2012-ben 73 évesen mászta meg a Csomolungmát.

A legfiatalabb, aki meghódította a hegyet, egy amerikai tinédzser volt 2010-ben. Jordan Romero mindössze 13 évesen érte el azt, amiről sokan csak álmodoznak.

Újabb rekordokat értek el ebben az évben a fogyatékkal élők: először járt sikerrel amputált lábú nő, egy 26 éves indiai. Nem sokkal előtte egy kezek nélküli nepáli-kanadai mászó is feljutott a csúcsra.

Több mint tíz éve annak, hogy először mászta meg együtt egy házaspár a Csomolungmát. Az amerikai Phil Ershier és neje, Susan 2002-ben érte el a rekordot.

A Edmund Hillary és Tenzing Norgay óta több mint 3600-an jártak a csúcson. Évente több mint 600 expedíciót szerveznek, a nepáli hatóságok engedélyhez kötik a szent hegy megmászását. Az idei igen forgalmas szezon volt, de volt már hasonlóra példa: 2010 május 23-án 160-an jutottak fel a 8848 méteres magasságban.

A szent hegy azonban életeket is követel, eddig hozzávetőleg 300-an vesztették életüket a Csomolungmán. Katasztrofális volt ebből a szempontból az 1996-os év, amikor 12-en vesztek oda a csúcs felé vezető úton.

A Mount Everest nemcsak a hegymászásról, hanem a futásról is ismert: a hegy lábánál fekvő Gorak Shepből, 5184 méterről indul a világ legmagasabban zajló maratoni futása. A cél Namche Bazarban, 3446 méteren van.

forrás: MTI

Klein Dávid óvatos mászó, de fel akar jutni a csúcsra

Óvatos mászónak tartja magát Klein Dávid, ugyanakkor nagyon szeretne feljutni a Mount Everest 8848 méteres csúcsára oxigénpalack nélkül - a hegymászó ezt vasárnap, a ferihegyi repülőtéren, a SPAR Everest Expedíció indulása előtt nyilatkozta az MTI-nek.

Klein Dávid korábban hétszer próbálta elérni ilyen módon a Föld legmagasabb pontját, a legközelebb 2007-ben járt a sikerhez, akkor kétszáz méterrel a cél előtt kellett visszafordulnia. Ha az idén feljut, akkor ő lesz az első magyar hegymászó, aki ezt oxigénpalack nélkül eléri. Ez a világon eddig összesen csak 200 embernek sikerült.

   

Az MTI kérdésére elmondta, hogy rajta kívül még egy magyar mászó, korábbi mászótársa, a 2010-ben közös expedíciójukon elhunyt Várkonyi László (Konyi) próbált meg ennyiszer feljutni oxigénpalack nélkül a Mount Everestre. "Konyi erősen jelen lesz most is, ahogy mindig, ha ott vagyok a hegyen. Sokat tanultam tőle, a közös expedíciók beépültek a hegymászásomba" - mondta egykori mászótársa emlékét felidézve Klein Dávid.

   

Elmondta, hogy nagyon szeretné elérni a csúcsot, de ennek esélyét azzal akarja maximalizálni, hogy alaposan felkészült, akklimatizálódik, tanult a korábbi hibáiból, nem pedig azzal, hogy növeli a kockázatvállalás mértékét.

   

Úgy vélte, nagyon fontos a csúcs, arra kell törekedni, hogy feljusson az ember, de csak bizonyos megszorításokkal érvényes ez: ilyen megszorítás az, hogy szeretne palack nélkül feljutni, de ugyanúgy az is, hogy szeretne visszatérni. "Fel kell menni a csúcsra és le kell jönni onnan" - összegezte célkitűzését.

   

Az expedíció menetéről Klein Dávid elmondta, hogy hétfőn reggel érkezik meg Katmanduba, ahonnan a különböző engedélyek megszerzése után indul tovább Tibetbe. A felszerelése már az előző napokban odaért a nepáli fővárosba, a 6-8 darab, hatvan literes műanyaghordóba csomagolt holmit egy héttel ezelőtt adta fel a bécsi repülőtéren. A mintegy 200 kilogrammnyi "csomag" tartalma egyebek mellett két havi élelmiszer, több sátor, a teljes technikai felszerelés, a szükséges elektronikai berendezések, az alaptábori holmik és természetesen a magashegyi létezéshez szükséges réteges és nagyon meleg ruházat.

   

A SPAR Everest Expedíció a tervek szerint néhány nap múlva - a szükséges engedélyek és a még hiányzó holmik, így például a repülőgépen nem szállítható főzőgáz - beszerzése után indul útnak az 5200 méteres magasságban lévő alaptáborba, ahová április 15-én vagy 16-án érkezik meg.

   

Klein Dávid ez után néhány nappal feljebb költözik a 6400 méter magasan található előretolt alaptáborba. Mint a neve is mutatja, ez a tábor az alaptáborhoz hasonló kiépítettségű - tehát például van konyhasátor nepáli szakáccsal - és ide még jakkaravánnal viszik fel a felszerelést - tette hozzá.

   

A magashegyi táborokat április közepétől május közepéig építi ki - 7050, 7800 és 8300 méteren -, a csúcstámadás május végén, legkésőbb június elején várható.

   

Klein Dávid elmondta, hogy útja nem nevezhető szóló mászásnak, a köteleket ugyanis kínai hegymászók rögzítették és valószínűleg együtt fog dolgozni egy nepáli mászóval. Vele az úton megosztják majd a terheket, de mindenki a maga holmiját viszi. "Minden segítséget örömmel veszek majd igénybe, csak az oxigénpalackot nem" - tette hozzá.

   

Az expedíció financiális hátterét a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. biztosítja, ami kiterjed az útiköltségekre, a felszerelésre, az alaptábori ellátásra, a logisztikai és az adminisztrációs díjakra, emellett a cég által forgalmazott élelmiszerek is kerültek a hegymászó csomagjába. Klein Dávid pedig a cég legújabb, a Hegymánia nevet viselő matricás albumának arca lesz.

   

Ezzel kapcsolatban az MTI-nek azt mondta: vállalhatónak tartja, hogy egy élelmiszercég kampányában vegyen részt, különösen azért, mert támogatható a matricás album ismeretterjesztő szerepe. Az albumban egyébként az általa korábban a Himalájában készített fotók is szerepelnek.

forrás: MTI

kép: nlcafe.hu

Magyar hegymászó indult a világ 14. legmagasabb hegycsúcsára

Magyar hegymászó indult a világ 14. legmagasabb hegycsúcsára, a 8027 méteres Sisapangmára; Lesták Erzsébet az expedíció egyetlen magyar tagja, és célja, hogy magashegyi teherhordók, illetve oxigénpalack használata nélkül hódítsa meg a Himalája kínai területen lévő hegyének főcsúcsát.

forrás: MTI - kép: facepress.hu

Lesták Erzsébet péntek délután indult útnak Budapestről - tájékoztatta késő este az MTI-t Barabás Miklós a 4bakancs.com hegymászóportál részéről.

    

A közlemény szerint a főcsúcson még nem járt magyar állampolgárságú mászó. Az expedíció szeptember végére, október elejére tervezi, hogy feljusson a csúcsra.

    

Érdekesség, hogy az első magyar 8000-es Himalája-expedíciónak is ez a csúcs volt a célja. 1987-ben hat hegymászónak - Nagy Sándornak és Ozsváth Attilának, majd pár nappal utánuk Balaton Zoltánnak, Csíkos Józsefnek, Várkonyi Lászlónak és Vörös Lászlónak - sikerült elérnie a Central Peaket, viszont a főcsúcson, a 8027 méteres Main Peaken még nem állt magyar állampolgárságú hegymászó. 2013 májusában Benedek Zoltán székelyudvarhelyi születésű, osztrák állampolgár hegymászónak sikerült feljutnia a főcsúcsra.

    

A Sisapangma a Föld 14. olyan hegycsúcsa, amely 8000 méter fölé magasodik. A nepáli határtól néhány kilométerre, Tibet déli részén található, olyan területen, amelynek hovatartozása a mai napig vitatott Nepál is Kína között. A hegy neve azt jelenti, tető a füves síkságok fölött.

    

A Sisapangmát 1964. május 2-án mászták meg először, mégpedig a kínai Hszü Csing. A legtöbben az alsó központi csúcsig, a Central Peakig mennek, nem pedig a főcsúcsig, "ahová még egy hosszú, éles, kitett gerincen vezet az út".

Egyelőre nincs új hír a bajba jutott magyar hegymászókról

Egyelőre nincs új hír a Kancsendzöngán bajba jutott magyar hegymászókról, Erőss Zsoltról és Kiss Péterről - tájékoztatta az MTI-t szerda reggel Vincze Szabolcs, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció szóvivője.   

Elmondta, hogy az éjszaka folyamán nem jutott új információhoz Nepálból. Kollár Lajost, az expedíció vezetőjét szerda reggelig sem ő, sem az MTI nem tudta elérni.
 
Előző este Vincze Szabolcs az MTI-nek elmondta, hogy két serpa segíthet a két magyar hegymászón, Erőss Zsolton és Kiss Péteren. A serpáknak azonban egy napba is telhet, mire a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsának 5300 méteren fekvő alaptáborából feljutnak a 7600 méteren lévő 4-es táborba.
 
Erőss Zsolt és Kiss Péter hétfőn jutott fel a Nepál és India határán álló 8586 méteres Kancsendzönga csúcsára, de kedd délutáni információk szerint nem értek le a legmagasabb, 4-es táborba.
 
A hegyen közben lavina zúdult alá, elsodorta a 2-es tábort, egy koreai és egy bangladesi hegymászó meghalt, sokan a szabadban töltötték az éjszakát a mínusz 30 fokban.
 
A magyar hegymászók kimerültséggel küzdöttek. "A fiúk fáradtak és nagyon le vannak gyengülve, ezért segítséget kell küldeni eléjük" - tájékoztatta korábban az MTI-t Kollár Lajos, hozzátéve: minél előbb biztonságban szeretné tudni a csapatot, hogy a monszun miatt legkésőbb május 25-én elindulhassanak lefelé a hegyről.
 
Az expedíció honlapján kedden megjelent információk szerint a két magyar hegymászó elszakadt egymástól. Kollár Lajos arról írt, hogy találtak két serpát, akik vállalták, hogy felkapaszkodnak a 4-es táborba, hogy segítsenek a bajba jutott magyarokon.
 
A Magyarországon tartózkodó Vincze Szabolcs kedd este az MTI-vel azt közölte, egyelőre nem tudja, elindult-e már a két serpa. A sajtófőnök szerint egy napba is telhet, mire felérnek az alaptáborból.
 
A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azzal a céllal, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó. A Kancsendzönga meghódításával már csak az Annapurna és a K2 van hátra a "nyolcezresek" közül.

forrás: MTI

Feljutottak a magyar hegymászók a Kancsendzöngára

Feljutott Erőss Zsolt és Kiss Péter a nepáli Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsára - közölte az MTI-vel Vincze Szabolcs, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció sajtófőnöke hétfőn.   

A magyar hegymászók ezzel a világ 12., nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsát hódították meg a 14 közül.
 
A sikeres csúcstámadás hírét a Kancsendzönga alaptáborában tartózkodó Kollár Lajos hegymászóra hivatkozva közölte a sajtófőnök.
 
Tájékoztatása szerint Erőss Zsolt és Kiss Péter több mint 24 órás mászás után érte el a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsát magyar idő szerint hétfő délután egy óra felé.
 
A műlábas Erőss Zsoltból, Kollár Lajosból, a gyöngyösi Kiss Péterből és a szlovák Jaroslav Dudkából álló csoport március 27-én indult el Budapestről a világ legmagasabb hegycsúcsának oxigénpalack nélküli meghódítására.

Erőss Zsolt arról szólt az induláskor, hogy a hegy megmászásánál nehézséget okozhatnak a lavinaveszélyes, hosszú és mélyhavas lejtők. A vele együtt a csúcsra feljutó Kiss Péter már korábban megmászta az Alpok valamennyi négyezer méternél magasabb csúcsát, illetve egyedül vette be a Tátra főgerincét.
 
A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azzal a céllal, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó. A "nyolcezresek" közül immár csak Annapurna és a K2 van hátra.
 
A Kancsendzönga első, 1955. május 25-i meghódítása George Band és Joe Brown nevéhez fűződik. A csúcsot szentként tisztelő helyi lakosság vallását tiszteletben tartva a brit expedíció tagjai megálltak néhány méterre a tényleges csúcstól. A legtöbb sikeres csúcshódító azóta is követi ezt a hagyományt.

forrás: MTI

Erőss Zsolt újra az életét kockáztatja

A világ harmadik legmagasabb hegyének meghódítására indulnak a magyar-szlovák expedíció tagjai.

 

Egészen1852-ig 8586 méteres magasságával a Kancsendzönga volt a világ legmagasabb hegye, de a William Lambton által megkezdett és George Everest által folytatott nagy háromszögelési felmérést követően visszacsúszott a harmadik helyre, ekkor lett a Mount Everest, illetve a K2 az első két helyezett.

A Kancsendzönga első meghódítása George Band és Joe Brown nevéhez fűződik, mely 1955. május 25-én történt egy brit expedíció keretében. A brit expedíció tisztelte Szikkim lakosságának vallását, akik a csúcsot szentként tisztelik, s megálltak néhány méterre a tényleges csúcstól. A legtöbb sikeres csúcshódító (mászó) azóta is követi ezt a hagyományt.

Ide, ennek a Nepál és India határán fekvő hegynek a meghódítására indul Erőss Zsolt csapatával, a gyöngyösi Kis Péterrel, a szlovákiai Jaroslav Dutkával és az expedíció vezetőjével, szervezőjével, az alaptábori emberrel Kollár Lajossal.

Az expedíció résza a Magyarok a világ nyolcezresein sorozatnak, amely Erőss Zsolt és Mécs László 2002-es, sikeres Mount Everest-mászása után célul tűzte ki, hogy földünk 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsát megmássza. A két mászó a 2012-es Horváth Tibor tragikus halálával véget ért Annapurna expedíció után összeveszett, ezért nincs most Mécs a csapatban.

Hogy sikeres lesz-e az expedíció, vagy hasonló kudarc éri a csapatot, mint az Annapurna meghódítása alkalmával, azt majd a hegy eldönti.

forrás: himalajaexpedicio.postr.hu

 

Női hegymászócsapat mássza meg a földrészek legmagasabb pontjait

Nepáli nők egy csoportja arra vállalkozott, hogy a hét földrész legmagasabb hegycsúcsainak meghódításával megváltoztatják a hegymászásról mint a férfiak sportjáról kialakult képet. 

Eddig 3755-en jutottak fel a Csomolungmára (Mount Everest), a világ tetejére: a sikerrel jártaknak több mint a fele nepáli, ám közülük csak huszonegyen nők. 

A rendkívül alacsony arány részben azzal magyarázható, hogy a hagyományos nepáli társadalom- és családfelfogásban a nők helye otthon van, miközben férjeik expedíciót vezetnek a havas ormokra, vagy nyugati hegymászók felszerelését cipelik a magaslati táborokba. 

Az első nepáli nő, aki 1993-ban megtette a 8850 méteres Mount Everestre vezető utat, Paszang Lhamu volt. A csúcsról való leereszkedés közben életét vesztette.

A 21 és 32 év közötti női hegymászókból álló nepáli csoport tagjai már feljutottak a Mount Everestre, leküzdötték Ausztrália legmagasabb pontját, a 2228 méteres Mount Kosciuszkót, és jártak az európai Elbrusz (5642 méter) tetején is.

A következő állomás az afrikai Kilimandzsáró, amelynek 5895 méteres Kibo-csúcsa a fekete földrész legmagasabb pontja.

Az orom meghódítását péntekre, a nemzetközi nőnapra tervezik.

forrás: MTI

Mindenkit lenyom a 11 éves mászólány

A kiskamasz Brooke Raboutou négyévesen kezdett boulderezni, a sziklamászó lány az elmúlt négy évben hét rekordot írt át.

Ő volt a legfiatalabb lány, és egyben a legfiatalabb mászó, aki 8c nehézségű sziklát mászott meg.

9 évesen biztosítás nélkül mászta a V10-es útvonalat, most, 11 éves korában a legnehezebbek egyikén, V11-esen mászik biztosítás nélkül.

Ennyi idősen még senki nem mászott olyan magas sziklákra, és nem küzdött le olyan nehézségű utakat, mint ez a lány, írja az extrém.hu.

Szülei korábbi világbajnokok, bátyja, Shawn szintén sziklamászó.

Édesanyja az edzője, a négyszeres bajnok Robyn Raboutou, édesapja pedig a szintén világelső Didier Raboutou.

forrás: Sportgéza

Erőss Zsolt a világ 3. legmagasabb csúcsára viszi a székely zászlót

A Kancsendzönga 8586 méteres magasságának meghódítására induló Erőss Zsolt a magyar zászló mellett, immár hagyománnyá váló módon, a székely zászlót is magával viszi. 

 

A csíkszeredai születésű hegymászó, aki ma is ezer szállal kötődik Erdélyhez, elmondta: fontos számára ez a nemzeti szimbólum, de még fontosabb, hogy teljesítmények legyenek mögötte. Úgy érzi, az a küldetése, hogy felvigye a zászlót a csúcsokra.

"Székely vagyok. A székelység értékeit vallom és erősítem a magam teljesítményeivel" - mondja Zsolt, aki az idei expedícióra az Ilka Műhely által készített, a Székely Mózes-féle, égszínkék mezőn végigfutó arany csíkos zászló kézi hímzésű változatát viszi majd magával.

 A "Magyarok a világ nyolcezresein" szervezésében létrejövő expedíció célja a Kancsendzönga (8586 m), a világ harmadik legmagasabb csúcsának első magyar megmászása.

Az expedíció március 26-án indul, és legalább két és fél hónap hosszú lesz. Május közepére tervezik a csúcsmászást.

forrás: 4bakancs.com - brasso.info nyomán

Erőss Zsolt a világ 3. legmagasabb csúcsára viszi a székely zászlót

A Kancsendzönga 8586 méteres magasságának meghódítására induló Erőss Zsolt a magyar zászló mellett, immár hagyománnyá váló módon, a székely zászlót is magával viszi. 

 

A csíkszeredai születésű hegymászó, aki ma is ezer szállal kötődik Erdélyhez, elmondta: fontos számára ez a nemzeti szimbólum, de még fontosabb, hogy teljesítmények legyenek mögötte. Úgy érzi, az a küldetése, hogy felvigye a zászlót a csúcsokra. 

"Székely vagyok. A székelység értékeit vallom és erősítem a magam teljesítményeivel" - mondja Zsolt, aki az idei expedícióra az Ilka Műhely által készített, a Székely Mózes-féle, égszínkék mezőn végigfutó arany csíkos zászló kézi hímzésű változatát viszi majd magával.

 A "Magyarok a világ nyolcezresein" szervezésében létrejövő expedíció célja a Kancsendzönga (8586 m), a világ harmadik legmagasabb csúcsának első magyar megmászása. 

Az expedíció március 26-án indul, és legalább két és fél hónap hosszú lesz. Május közepére tervezik a csúcsmászást.

forrás: 4bakancs.com - brasso.info nyomán

Halálra gázolták a világjáró japán kalandort

Vatanabe Haruhisza japán extrémsportoló Kínából indulva Közép-Ázsián át a Kaukázusba és Törökországba biciklizett, majd a Fekete-tengeren átkelve Oroszország európai részét járta be kerékpárjával. Az Északi-sarkkör közelében elütötték. 

Az orosz hatóságok közlése szerint a Kola-félszigeten, Murmanszktól 300 kilométerre délre szerdán történt balesetben egy Vatanabe Haruhisza nevű japán férfi vesztette életét, és ő valószínűleg azonos azzal a hegymászóval, aki 2004-ben 22 évesen, a legfiatalabb japánként, a világ második legfiatalabb embereként meghódította mind a hét kontinens legmagasabb csúcsát.

A japán kerékpárost egy személyautó gázolta el hátulról. A férfi a helyszínen belehalt sérüléseibe. 

Orosz médiajelentések szerint Vatanabe júniusban Kínában kezdte meg világkörüli kerékpáros túráját, amelynek során érintette többek közt Iránt, Azerbajdzsánt, Grúziát, Örményországot és Törökországot. 

A Fekete-tengeren átkelve Szocsiból tekert észak felé.

forrás: MTI

Spanyol és lengyel alpinista vesztette életét a Mont Blanc-on

Egy 25 éves spanyol férfi és egy nála öt évvel idősebb lengyel nő vesztette életét a hideg és a kimerültség miatt abban az alpesi hegymászóbalesetben, amelyről először szombaton számoltak be a hírügynökségek.

A két áldozat egy négytagú csoport tagja volt, amely pénteken vágott neki, hogy megmássza az Alpok legmagasabb csúcsát, a Mont Blanc-t, de 4400 méteres tengerszint fölötti magasságban elkapta őket egy vihar.

A csoport egy gerincen haladt, s a közvetlenül a csúcs alatt lévő Vallot menedékházat akarta elérni. Internetes leírások szerint ez az egyik legnépszerűbb alpinista útvonal az Alpokban.

Az ANSA olasz hírügynökség korábban annyit tudott a két áldozatról, hogy egyikük spanyol, a másik egy fiatal nő, aki „valószínűleg” Európa keleti feléből származik.

Holttestüket a francia–olasz határ közelében, a Dome du Gouter hegyen találták meg, nem messze a Gouter menedékháztól a Vallot menedékház felé induló útvonaltól.

A csoport másik két tagja, két spanyol mászó kimerülten, de lejutott a hegyről, és riasztotta a mentőket.

Ugyanebben a térségben, francia területen csütörtökön kilenc alpinista halt meg, kilenc pedig megsérült egy lavina következtében. Az volt az utóbbi tíz év legsúlyosabb balesete a Francia-Alpokban.

forrás: MTI

Magyar hegymászókat mentettek meg az osztrák Alpokban

Viharba került és eltévedt egy jeges terepen három magyar hegymászó az osztrák Alpokban, a hegyi mentők siettek a segítségükre - számolt be róla hétfőn az osztrák rádió.

A magyar alpinisták lefelé ereszkedtek a Hochkönig masszívum megmászása után vasárnap este, amikor viharba kerültek és elvesztették a tájékozódást az esőben, ködben és a sötétben. A hegyen télről maradt, lefagyott hófoltok nehezítették az előrejutást.

Este fél kilenc körül érkezett be a riasztás a mentőkhöz. Éjfél után találtak rá a hegymászókra, kétezer-háromszáz méteres tengerszint feletti magasságban és hajnalra érkeztek le velük a völgybe.

Az elmúlt évek egyik legfáradságosabb mentőakciója volt - mondta Thomas Knöpfler, a mühlbachi mentőcsoport vezetője.

A hegycsúcson lévő menedékház gondnoka előzőleg figyelmeztette a hegymászókat, hogy vihar várható, ezért jobb volna, ha a könnyebb útvonalon ereszkednének le. Az alpinisták a figyelmeztetés ellenére egy sokkal nehezebb úton, a Birgkar mászóúton indultak el - mondta Knöpfler az ORF rádiónak.

forrás: MTI

Lábak nélkül mászta meg a Kilimandzsárót

Megmászta az 5895 méter magas Kilimandzsárót az a kanadai férfi, aki mindkét lábát elvesztette vele született betegsége miatt még ötéves korában.

Csütörtöki sajtóbeszámolók szerint a 31 éves torontói Spencer West ott, ahol a terep engedte, kerekesszéken haladt fölfelé, de a hegyhez, majd az Uhuru-csúcsra vezető, hét napig tartó út zömét szék nélkül, a kezein tette meg a dzsungelen, sivatagos részeken és hóborította sziklafalakon át.

Mint mondta, Afrika legmagasabb csúcsát nemcsak azért mászta meg, hogy próbára tegye magát, hanem azért is, hogy példát mutasson, és az akadályoknak, az élet nehézségeinek a leküzdésére buzdítsa az embereket.

Hétnapos útja során több mint 470 ezer dollárnyi adomány gyűlt össze az afrikai gyerekek megsegítésére.

forrás: MTI

Meghiúsult Klein Dávid csúcstámadása

Hiányos akklimatizációja és gyomorpanaszai miatt körülbelül 8000 méteres magasságban pénteken feladta csúcstámadását a Mount Everesten Klein Dávid. A magyar hegymászó oxigénpalack használata nélkül, szólóban próbálta meghódítani a hegyet.

A visszafordulás okairól és körülményeiről szombaton maga az alpinista számolt be az expeditions.hu honlapon. Klein Dávid közleményében úgy fogalmazott: a Docler Everest Expedíció (2012) már az induláskor, majd az alaptáborba érkezés után összesen 2 hetes időveszteséget szenvedett el. Emiatt és a kedvezőtlen időjárás következtében a sikeres csúcsmászáshoz szükséges akklimatizációs túrák egy részét nem tudta teljesíteni. Május 18-án ugyancsak külső tényezők miatt az első csúcsmászásra alkalmas "időjárási ablakot" sem tudta kihasználni.

A következő alkalom az előrejelzések alapján szombatra ígérkezett, ezért kedden indult el az alaptáborból, és jó ritmusban haladva még másnap elérte az Északi-nyerget. Az ott kiépített egyes táborban azonban erős gyomorpanaszokkal küszködött. Így csütörtökön rendkívül erős szélben, legyengülve és hiányos akklimatizációja miatt lassan, komoly energiaveszteségekkel érte el a 7700-7800 méter magasságban kiépített kettes tábort.
Az éjszakát a magashegyi betegség fokozódó tünetei miatt pihenés nélkül töltve pénteken reggel 7-kor indult tovább azzal a szándékkal, hogy a délután folyamán elérje a 8300 méteren álló utolsó, hármas tábort, ahonnan rövid pihenést követően még aznap este folytatta volna a mászást a csúcsra tartó utolsó szakaszon.

Ám állapota és rendkívül lassú tempója valószínűtlenné tette a hármas tábor biztonságos elérését, ezért nagyjából 8000 méteren, helyi idő szerint reggel 9 óra körül a visszafordulás mellett döntött.

Klein Dávid azóta épségben elérte az 5100 méteren lévő alaptábort, s bár útközben felmerült benne egy újabb, június 2-i csúcskísérlet lehetősége, a meteorológiai prognózisok ismeretében erről le kellett mondania.

A sportember közölte: mivel az elmúlt években többször próbálkozott az Everest palack nélküli megmászásával, ezért a következő években várhatóan más himalájai csúcsok meghódítására indul. "A világ legmagasabb csúcsának tiszta megmászását nem adom fel, és remélem, hogy az eddigi expedíciók tanulságaira építve előbb-utóbb sikerül e nemes cél elérése" - tette hozzá.

A Docler Everest Expedíció március 28-án indult Budapestről, majd többszöri átszállással megérkeztek Katmanduba, az előzetes tervekkel ellentétben viszont csak április 10-én kaptak engedélyt a kínai határ átlépésére.
Bár egyedül tervezte a csúcsot meghódítani, a Everest alsóbb régióiban nem volt egyedül: alaptábor-vezetője rádión követte nyomon mozgását, figyelte a meteorológiai előrejelzéseket, és gondoskodott az alaptábor zökkenőmentes üzemeltetéséről.

A Mount Everest (8850 m) csúcsára oxigénpalack nélkül magyar hegymászó eddig még nem jutott fel, mindössze négy hazai alpinista járt 8600 méter felett. Oxigénpalackot használva máig három magyar állampolgárságú mászó - Erőss Zsolt, Jelinkó Attila és Ugyan Anita - állt a csúcson, amelyet eddig hozzávetőleg 6000 alkalommal érték el, ebből a palack nélküli megmászások száma 160 körül van.
forrás: MTI