Legkésőbb nyárra letisztázódhat az új cafeteriarendszer

Ha a munkaadókkal való egyeztetések a kellő ütemben lezárulnak, akkor legkésőbb nyárra megszületnek azok a döntések, amelyek alapján tisztán látni, miként működik majd az új cafeteriarendszer - mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

   
Hozzátette: idén még működőképes a cafeteriarendszer, a változásokat 2017. január elsejétől kell elindítani, ezért a cafeteria gyakorlatilag minden kormányülésen téma valamilyen formában.
  
A miniszter kiemelte, hogy olyan rendszer kidolgozása a cél, amely a növekvő gazdasági teljesítményből minél többet odaad az embereknek a gazdasági teljesítmény sérülése nélkül.
  
Rogán Antal hangsúlyozta továbbá, hogy a brüsszeli döntés nyomán már nemcsak a cafeteria megmentése, hanem egy kedvezőbb megoldás kidolgozása a cél.
  
Kifejtette: az eddig ismert cafeteriarendszer egy része valószínűleg a gyermeküdültetés, illetve a turizmus fejlesztésére fordítható támogatási rendszerként fog működni a jövőben. Emellett a kormány azt szeretné, hogy legyen a béremeléseknek járulékmentes része, ezáltal a béremelés nem jelent plusz terhet a munkaadók és a munkavállalók számára sem, azonban ez az összeg nem számít bele a nyugdíjalapba - fogalmazott.
  
Erről folyik az egyeztetés jelenleg a munkaadókkal, a miniszterelnök bejelentése sem végleges döntést jelent, hanem azt, hogy a javaslat véleményezésére kérte fel a szervezeteket - jegyezte meg a miniszter.
  
Rogán Antal arra a felvetésre, hogy a külföldi multinacionális cégek cafeteriarendszerbe való beengedésével Brüsszel elégedett lett volna, úgy válaszolt: lehet, de nem biztos, hogy a magyar emberek jól jártak volna, mivel jelentős mennyiségű profit áramlott volna ki az országból. Ehelyett viszont az Erzsébet-utalvány rendszerén keresztül beáramló összegeket visszafordította a kormány gyerekszálláshelyek fejlesztésére és gyerekek üdültetésére - fűzte hozzá.

Rogán: nem változik a cafeteria adója

Nem változik jövőre a cafeteria adóterhe - emelte ki az adótörvény-javaslathoz benyújtott módosítások közül Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján.

 

Elmondta, a Fidesz kifejezetten támogatja azokat a módosító indítványokat, amelyek célja, hogy a cafeteria adótételei ne módosuljanak, maradjon a teher jelenlegi mértéke. A változás annyi, hogy a juttatás felső határa 450 ezer forintra csökken, és a 200 ezer forint feletti rész csak SZÉP-kártyán nyújtható majd - ismertette a politikus.
 
A termékdíjjal kapcsolatos módosítások közül megemlítette, bár - jogtechnikai okokból - most úgy szavazzák meg a törvényt, hogy a boros üvegek fémkupakjait is termékdíj terheli majd, azt kérték a kormánytól, a költségvetést megalapozó törvényeknél módosítsák ezt a szabályt, hogy a boros üvegek fémkupakjai után ne kelljen termékdíjat fizetni.
 
A reklámadó felső kulcsának tervezett emelését firtató kérdésre Rogán Antal azt mondta: a frakcióülésen ez nem volt téma, "mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Magyarországon mindenki, minden médium fizessen adót". Ha e célnak ez a törvény megfelel, akkor a Fidesz támogatja a kormány javaslatát - tette hozzá.
 
A Ház előtt fekvő önkormányzatitörvény-módosítással kapcsolatban a kormánypárti frakció úgy döntött - közölte Rogán Antal -, hogy a jogszabályban kimondják: a megyei közgyűlés mindenkori székhelye a megyeszékhely, ettől nem lehet eltérni. Megyei önkormányzati székhellyel kapcsolatos október 22-iki hír volt, hogy a Nógrád megyei önkormányzat úgy döntött, a megyeszékhelyről, Salgótarjánból Balassagyarmatra kerül át a testület székhelye.
 
A KDNP által javasolt vasárnapi zárva tartást firtató felvetésre a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője azt válaszolta: a következő két hétben vitatja meg a Fidesz az elképzelést, de ha támogatják is, biztosan lesznek módosító indítványaik.
 
A hétfő esti, a Közfelháborodás napjaként meghirdetett tüntetésről Rogán Antal azt mondta: a demokrácia természetes velejárója, ha az emberek el akarják mondani a véleményüket. Ma ezt szabadon meg is tehetik, ellentétben 2006-tal, amikor a szabad véleménynyilvánításért szemkilövés és verés járt - fogalmazott.
 
Az amerikai beutazási tilalomról és az adóhivatalt érintő kritikákról úgy nyilatkozott: ahol vannak konkrétumok, vizsgálat is van, ahol nincsenek, ott csak vádaskodás van. "A vádaskodással pedig nem tudunk mit kezdeni, akkor sem, ha azt az Amerikai Egyesült Államok ügyvivője fogalmazza meg, és akkor sem, ha valamelyik ellenzéki képviselő. (...) Amikor pedig jól láthatóan egymás kottájából játszanak, arra azt tudjuk mondani, hogy ezek a vádaskodások valószínűleg csak politikai alapúak" - fejtette ki.
 
Azzal kapcsolatban, hogy Kövér László házelnök a parlament hétfői ülésének kezdetén kivitette a szocialista képviselők padsorai mögül az uniós és a magyar zászlót, a Fidesz frakcióvezetője azt felelte: a parlamentben vannak szabályok, ezeket minden képviselőcsoportnak be kell tartania. Ha valaki azt akarja, hogy a zászlók ott legyenek az ülésteremben, van módja erre javaslatot tenni - jegyezte meg.

A Munkástanácsok a cafeteriára vonatkozó javaslat visszavonását kéri a kormánytól

A Liga Szakszervezetekhez hasonlóan a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) is tiltakozik a béren kívüli juttatások (cafeteria) adóterhének "jelentős emelése" ellen, és arra kéri  a kormányt, fontolja meg a javaslat visszavonását.

A MOSZ szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, hogy az emelés várható előnyei - vagyis az adóbevételek - jelentősen elmaradnak a munkavállalókat érintő negatív hatástól. A közteher növelése különösen az alacsony jövedelmű rétegeket érintheti érzékenyen, mivel jövedelmük jelentős részét teszi ki; az Erzsébet-utalványt például nagyrészt az alapvető élelmiszerek megvásárlására költik.
 
A Munkástanácsok azt is kéri, hogy a "dolgozók széles körét hátrányosan érintő intézkedést" ne vezessék be a munkavállalói érdekképviseletekkel való egyeztetés nélkül.
 
A kedden benyújtott adótörvény-tervezet szerint az egészségügyi hozzájárulásról (eho) szóló törvényben a korábbi 14 százalék helyett a munkáltatói juttatásokra 27 százalékos terhet vezetnének be - fejti ki a szakszervezeti szövetség, hozzátéve: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például az önkéntes pénztári juttatások, vagy a SZÉP-kártya, vagy az Erzsébet-utalvány után a kifizetők a jelenlegi 35,7 százalék helyett 51,17 százalékos adót "kénytelenek fizetni".
 
A tapasztalatok szerint ennek következménye az lehet, hogy a cafeteria-keretek 15 százalékkal csökkenhetnek - írja a szakszervezet. Ennél valamivel kisebb mértékben, de jócskán megdrágul a kereteken felüli juttatás adóterhe is: a mostani 51,17 százalék helyett 65,79 százalék lehet az adó. További változás, hogy a 2014-ban még 500 ezer forintos éves kedvezményes (de most megemelt adózású) keretet 450 ezer forintra csökkentik - hívja fel a figyelmet az érdekképviselet.
 
A beterjesztő a javaslatokat a munkavállalók képviselőivel előzetesen nem egyeztette, annak következményeit az érintettek jövedelmére és jövedelem különbségeire nem mérte fel, vagy, ha igen, a hatásvizsgálat eredményét az érdekképviseletekkel nem ismertette - olvasható a közleményben.
 
Bár az adótörvények között vannak olyanok is, amelyek összességében a bérből élők jövedelmét növelhetik - ilyen a családi adóalap kedvezmény növelése 2 eltartott gyermek esetén -, de ennek forrását nem a béren kívüli juttatások megdrágítása útján kellett volna előteremteni - olvasható a közleményben.

251 ezer forintot biztosítanak cafeteriára a cégek

Átlagosan mintegy 251 ezer forintos éves keretösszeget biztosítanak a gazdasági társaságok béren kívüli juttatás céljára 2013-ban - derül ki a DEVISE Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. közös felméréséből.

  
A cégek csütörtöki közleményében ismerteti: míg a munkáltatók 42 százaléka 2012-ben és 2013-ban is ugyanolyan keretösszeggel nyújt béren kívüli juttatást, 16 százalékuknál korábban nem volt, és ezután sem lesz ilyen lehetőség.
  
A válaszadók 11 százaléka az idén növeli az eddigi keretösszeget, 2 százaléka csökkenti, 3 százaléka pedig megszünteti a juttatásokat. A kitöltők 5 százaléka épp most döntött arról, hogy bevezeti a cafeteriát.  
  
A közleményben idézik Dara Pétert, a DEVISE Hungary ügyvezetőjét, aki elmondta: miközben a munkáltatók 61 százaléka már biztosan tudja, hogy milyen béren kívüli juttatásokat ad az idén, ötödük még nem döntött arról, hogy lesz-e béremelés, vagy ad-e a munkavállalók számára cafeteriát.
  
Az ügyvezető kitért arra is, hogy a döntéshozók elsődleges szempontja ebben a kérdésben főként pénzügyi jellegű, amelyet a tulajdonosi elvárások, illetve a gazdasági és jogi változások befolyásolnak.
  
Az érintettek eddig is több cafeteriaelemből tudtak választani, ennek köre azonban bővült. Kocsmár Kornél, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: az étkezési Erzsébet-utalvány mellett január 15-től további háromféle - ajándék, iskolai és szabadidő - utalványt is adhatnak dolgozóiknak, ráadásul 2013-tól az Étkezési Erzsébet-utalvány 8000 forint havi – kedvezményes adózású – keretösszegben adható. Az utalvány ennél nagyobb összegben is adható, de a 8000 forintos keretösszeg felett nagyobb az adóteher - áll a közleményben.
  
Dara Péter kiemelte, hogy a felmérésben részt vevő – a hazai foglalkoztatottak közel 10 százalékát alkalmazó – szervezetek közül azok, amelyek az idén béren kívüli juttatást adnak munkavállalóiknak, 66 százalékban azért teszik, mert kevesebbe kerül, mint a bérként történő kifizetés. 55 százalékuk a munkavállalók szokásait és elvárásait is szem előtt tartja. A kutatás érdekessége, hogy motivációs eszközként – amely eredetileg a cafeteria legfőbb célja volt – csak harmadik helyen veszik számításba.
  
A cégek 22 százaléka a döntés során a társadalmi felelősségvállalásra is tekintettel van: sokan kifejezetten olyan elemeket emelnek be juttatási rendszerükbe, amelyekkel munkavállalóik rekreációjáról, pihenéséről, egészségéről vagy akár napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak.
  
A felmérésbe 584 munkáltatót vontak be az ország minden részéből, minden szektorából, a kis vállalkozásoktól a legnagyobb hazai szervezetekig - áll a közleményben.

forrás: MTI