A Liga Szakszervezetekhez hasonlóan a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) is tiltakozik a béren kívüli juttatások (cafeteria) adóterhének "jelentős emelése" ellen, és arra kéri a kormányt, fontolja meg a javaslat visszavonását.
A MOSZ szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, hogy az emelés várható előnyei - vagyis az adóbevételek - jelentősen elmaradnak a munkavállalókat érintő negatív hatástól. A közteher növelése különösen az alacsony jövedelmű rétegeket érintheti érzékenyen, mivel jövedelmük jelentős részét teszi ki; az Erzsébet-utalványt például nagyrészt az alapvető élelmiszerek megvásárlására költik.
A Munkástanácsok azt is kéri, hogy a "dolgozók széles körét hátrányosan érintő intézkedést" ne vezessék be a munkavállalói érdekképviseletekkel való egyeztetés nélkül.
A kedden benyújtott adótörvény-tervezet szerint az egészségügyi hozzájárulásról (eho) szóló törvényben a korábbi 14 százalék helyett a munkáltatói juttatásokra 27 százalékos terhet vezetnének be - fejti ki a szakszervezeti szövetség, hozzátéve: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például az önkéntes pénztári juttatások, vagy a SZÉP-kártya, vagy az Erzsébet-utalvány után a kifizetők a jelenlegi 35,7 százalék helyett 51,17 százalékos adót "kénytelenek fizetni".
A tapasztalatok szerint ennek következménye az lehet, hogy a cafeteria-keretek 15 százalékkal csökkenhetnek - írja a szakszervezet. Ennél valamivel kisebb mértékben, de jócskán megdrágul a kereteken felüli juttatás adóterhe is: a mostani 51,17 százalék helyett 65,79 százalék lehet az adó. További változás, hogy a 2014-ban még 500 ezer forintos éves kedvezményes (de most megemelt adózású) keretet 450 ezer forintra csökkentik - hívja fel a figyelmet az érdekképviselet.
A beterjesztő a javaslatokat a munkavállalók képviselőivel előzetesen nem egyeztette, annak következményeit az érintettek jövedelmére és jövedelem különbségeire nem mérte fel, vagy, ha igen, a hatásvizsgálat eredményét az érdekképviseletekkel nem ismertette - olvasható a közleményben.
Bár az adótörvények között vannak olyanok is, amelyek összességében a bérből élők jövedelmét növelhetik - ilyen a családi adóalap kedvezmény növelése 2 eltartott gyermek esetén -, de ennek forrását nem a béren kívüli juttatások megdrágítása útján kellett volna előteremteni - olvasható a közleményben.
A MOSZ szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, hogy az emelés várható előnyei - vagyis az adóbevételek - jelentősen elmaradnak a munkavállalókat érintő negatív hatástól. A közteher növelése különösen az alacsony jövedelmű rétegeket érintheti érzékenyen, mivel jövedelmük jelentős részét teszi ki; az Erzsébet-utalványt például nagyrészt az alapvető élelmiszerek megvásárlására költik.
A Munkástanácsok azt is kéri, hogy a "dolgozók széles körét hátrányosan érintő intézkedést" ne vezessék be a munkavállalói érdekképviseletekkel való egyeztetés nélkül.
A kedden benyújtott adótörvény-tervezet szerint az egészségügyi hozzájárulásról (eho) szóló törvényben a korábbi 14 százalék helyett a munkáltatói juttatásokra 27 százalékos terhet vezetnének be - fejti ki a szakszervezeti szövetség, hozzátéve: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például az önkéntes pénztári juttatások, vagy a SZÉP-kártya, vagy az Erzsébet-utalvány után a kifizetők a jelenlegi 35,7 százalék helyett 51,17 százalékos adót "kénytelenek fizetni".
A tapasztalatok szerint ennek következménye az lehet, hogy a cafeteria-keretek 15 százalékkal csökkenhetnek - írja a szakszervezet. Ennél valamivel kisebb mértékben, de jócskán megdrágul a kereteken felüli juttatás adóterhe is: a mostani 51,17 százalék helyett 65,79 százalék lehet az adó. További változás, hogy a 2014-ban még 500 ezer forintos éves kedvezményes (de most megemelt adózású) keretet 450 ezer forintra csökkentik - hívja fel a figyelmet az érdekképviselet.
A beterjesztő a javaslatokat a munkavállalók képviselőivel előzetesen nem egyeztette, annak következményeit az érintettek jövedelmére és jövedelem különbségeire nem mérte fel, vagy, ha igen, a hatásvizsgálat eredményét az érdekképviseletekkel nem ismertette - olvasható a közleményben.
Bár az adótörvények között vannak olyanok is, amelyek összességében a bérből élők jövedelmét növelhetik - ilyen a családi adóalap kedvezmény növelése 2 eltartott gyermek esetén -, de ennek forrását nem a béren kívüli juttatások megdrágítása útján kellett volna előteremteni - olvasható a közleményben.