A versenyhivatal szerint a MasterCard visszaélt gazdasági erőfölényével, amikor 2011. február 8. és 2013. december 31. között úgy állapította meg bankközi jutalékának mértékét, hogy az alkalmas volt versenytársak kiszorítására a piacról.
   
A GVH az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében ismerteti: az Európai Unió Bizottsága mint versenyfelügyeleti hatóság számos uniós szintű eljárást folytatott le a kártyatársaságokkal szemben a bankközi jutalékkal kapcsolatban. A bankközi jutalék a bankkártya-elfogadást biztosító bank által a kártyát kibocsátó banknak a bankkártyákkal lebonyolított tranzakcióért fizetett díj, amelynek mértékét Magyarországon a kártyatársaságok határozzák meg.
   
A versenyhivatal felidézte, a Bizottság a VISA-val szembeni egyik eljárást a VISA kötelezettségvállalásának elfogadásával szüntette meg, így a VISA bankközi jutalékának felső korlátja lett Magyarországon 2011 februárjától.
   
A GVH ismertetése szerint a bankkártyapiac olyan speciális piac, ahol a bankközi jutalékok emelkedéséhez vezet a piac felső szintjén elhelyezkedő bankkártya-társaságok versenye. Ennek oka, hogy a kibocsátó bankok bevételre tesznek szert a bankközi jutalékból, és így azt a bankkártya-társaságot választják, amely magasabb szinten képes meghatározni bankközi jutaléka mértékét.
   
A MasterCard a magyarországi kártyapiacon erőfölényes pozícióban volt a vizsgált időszakban, és a pozícióját erősítette, hogy behozhatatlan versenyelőnyre tett szert a VISA-val szemben, a VISA felső korlátja miatt - közölték.
   
A GVH megállapítása szerint a MasterCard a fentiek tudatában olyan szinten határozta meg bankközi jutalékának szintjét, hogy amiatt tovább csökkent a MasterCard piaci erőfölénye következtében már amúgy is meggyengült verseny.
   
A versenyhivatal a 88 millió forintos bírság kiszabásakor a MasterCard betéti kártyáiból származó releváns árbevételének 10 százalékát vette alapul a vizsgált időszak alatt. Ugyanakkor enyhítő körülményként vették figyelembe a MasterCard jogsértő magatartásának újszerűségét.
   
A MasterCard az MTI-nek hangsúlyozta: nem ért egyet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hétfőn kézbesített döntésével, és mérlegeli annak lehetőségét, hogy fellebbezzen. A GVH döntése a 2011 februárja és 2013 decembere között alkalmazott belföldi betéti bankkártyákat érintő bankközi jutalékokra (interchange díj) vonatkozik. A döntés nem veszi figyelembe, hogy Magyarországon a 2014. január elseje óta hatályban levő bankközi jutalékokat szabályozták.
   
Hozzáteszik: a hétfőn kihirdetett határozattal a hatóság elutasítja a MasterCard GVH-nak tett felajánlását is, amely egy országos szintű kártyaelfogadási fejlesztési projektről szólt, és amely a MasterCard meggyőződése szerint hatékonyabban szolgálná a közérdeket. A történtek ellenére a MasterCard továbbra is elkötelezetten támogatja az elektronikus fizetések magyarországi térnyerését minden kártyabirtokos, bank, kereskedő és a magyar társadalom egésze javára - közölte a társaság.
   
A MasterCard válaszában kitér arra is, hogy a MasterCard ma a legkedveltebb márka a betéti, hitel- és üzleti kártyák területén mind a magyar kártyabirtokosok, mind a bankok és kereskedők körében, ami a kártyatársaság piaci fejlesztő szerepének köszönhető. Magyarországon partnereivel közösen a MasterCard vezette be és terjesztette el széles körben az egyérintéses és mobilfizetést, így téve az elektronikus fizetéseket gyorsabbá, biztonságosabbá és egyszerűbbé a kereskedők és a kártyabirtokosok számára egyaránt - emlékeztetnek.

 

A NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselete MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli: az online veszélyek száma folyamatosan nő, ahogy a vállalatok, úgy a magánfelhasználók információi sincsenek biztonságban, különösen a bankkártyaadatok képviselnek nagy értéket.

A webes vásárlóknak azt tanácsolják, hogy a vásárlásaikat ne bonyolítsák közterületen és szórakozóhelyen elérhető nyilvános és ingyenes wifi-hálózaton keresztül, mivel egy profi kiberbűnöző számára rendkívül egyszerű feladat egy nyilvános hálózaton keresztül belenézni a kommunikációba, és ellopni a fizetésnél megadott információkat.

A szakértők szerint nem tanácsos rákattintani az e-mailben érkező ajánlatokban található linkekre, és az e-mailben érkező promóciós kódokra. Ehelyett inkább egyenesen a kereskedők, webshopok oldalát látogassák meg, és a promóciós kódot kimásolva közvetlenül illesszük be a weboldalon kialakított rubrikába a felhasználásához. Ez a tájékoztatás szerint azért fontos, mert még a leghitelesebbnek tűnő e-mail is származhat az adatokra pályázó hackerektől.

A NetIQ szakértői azt is javasolják, hogy a vásárlók bonyolultabb, számokat, illetve kis- és nagybetűket egyaránt tartalmazó jelszavakat használjanak a webshopokban létrehozott fiókokhoz, és azokat a webes áruházakat részesítsék előnyben, amelyek használják az SSL technológiát a vásárlóval zajló kommunikáció és adatáramlás titkosításához. Ennek jele, hogy az oldal URL címe https-sel kezdődik http helyett, és a böngésző címsorának elején egy lezárt lakatikon látható.

Kiemelik azt is, hogy soha ne mentsék el a bankkártya-információikat sem a weboldalakon, sem a böngészőkben.

Januárban és februárban pedig érdemes nagyobb figyelmet fordítani a bankszámlakivonatokra. Csalásra utalhat bármilyen tétel, ami egyáltalán nem ismerős, még akkor is, ha az összeg nem túl nagy. Ha ismeretlen helyről látnak terhelést, azonnal jelezzék a banknak.

A szakértők minden okostelefon-használónak ajánlják, hogy állítsanak be valamilyen biztonsági kódot vagy ujjlenyomat-olvasási kérést a képernyő feloldásához a telefonon - hívja fel a figyelmet a közlemény.

   
A szakembert arról kérdezték, hogy magyar bankkártya-tulajdonosok adataival éltek vissza ismeretlenek júliusban, száztíz ügyféltől összesen mintegy egymillió forintot loptak el indonéziai és dominikai bankterminálokon keresztül.
   
Jakab Péter elmondta: a feltételezések szerint ebben az esetben a csalók egy vagy néhány ATM-re szereltek fel olyan speciális készülékeket, amelyekkel meg lehet szerezni a számlatulajdonosok adatait.
   
Kifejtette, hogy a mágnescsík adattartalmának és a kártya PIN-kódjának birtokában úgynevezett nyers kártyát gyártva élnek vissza a csalók az adatokkal. A kártyaadatoknak bejáratott feketepiaci kereskedelme van - jegyezte meg a szakember.
   
Hozzátette, hogy ezekben az esetekben az ügyfelek vétlenek, így a pénzintézetek megtérítik a bankkártyacsalók által okozott károkat.
   
Ugyanakkor Jakab Péter elmondta azt is: sok millió szabályos tranzakcióra esik egy-egy ilyen jellegű visszaélés.

    


forrás: MTI
kép: szarvasember.net

    


forrás: MTI
kép:  iveszprem.hu

Bankjegykiadó automatának vélhették egy étterem zenegépét tolvajok, és fáradságos munkával ellopták.

Az eset az Egyesült Államok-beli San Diegóban történt. Az étterem biztonsági kamerája felvette a duó éjszakai szerencsétlenkedését. A két férfi először be akart tolatni furgonjával a vendéglőbe, ám az autó nem fért be az ajtón. A páros azonban feltalálta magát: a zenegépet tuszkolta ki a járműhöz, és emelte annak rakterébe.

A rendőrség szerint nem lehettek nagyon elégedettek magukkal, amikor szembesültek vele, hogy bankomat helyett zenegépet zsákmányoltak - adta hírül a Metro című brit újság.

A MasterCard szerint külföldön is jobban megéri bankkártyával vásárolni, mint készpénzzel, emellett az előbbi használata jóval biztonságosabb.  
A forint euróhoz viszonyított gyakori árfolyamváltozását szemlélve sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy készpénzzel vagy bankkártyával éri-e meg inkább külföldön fizetni. A nemzetközi kártyatársaság 2013 januárjában hét különböző bank által kibocsátott, forintszámlához kapcsolódó betéti és hitelkártyával végzett próbavásárlásokat egy szlovéniai üzletben. Elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a fogyasztó készpénz vagy bankkártya használata esetén járt volna jobban a teszt napján.
 
Mivel a kártyás vásárlás a legtöbb banknál továbbra is díjmentes mind belföldön, mind külföldön, a kérdés az volt, hogy kedvezőbb-e a kártyás vásárlás váltási árfolyama, mint a készpénzváltásé - jelezte Kovács Szabolcs, a MasterCard vezető ügyfélkapcsolati menedzsere a társaság közleményében.
 
A próbavásárlás napján minden egyes kártyás vásárlás elszámoláskori euróárfolyama jobb volt, mint az adott bank valuta eladási árfolyama, de több olyan bank is volt a tesztben, amely még a devizaárfolyamnál is jobb árfolyamon számolta el a kártyás vásárlást.
 
A teszt napján (január 17-én) külföldön vásárolva átlagosan 297,5 forintba került egy euró, ugyanezt a banki pénztárban átlagban 302 forinttért lehetett megvenni, így aki aznap bankkártyával vásárolt külföldön, eurónként több mint 4 forintot spórolt.
 
Az összehasonlításban nincs benne a készpénzfelvétel díja, ami külföldön többnyire költséges - emelte ki Kovács Szabolcs. A külföldi pénzfelvétel díja bankonként eltérő, mértékét minden esetben a kibocsátó bank határozza meg. Erről minden esetben tájékozódni kell az utazás megkezdése előtt.
 
A forint-forint alapú összehasonlításon túl a külföldi utazás tervezésekor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a kártyahasználat jóval biztonságosabb módja a fizetésnek, mint ha nagyobb mennyiségű készpénzt hordanánk magunknál. Ha a készpénz elveszik vagy ellopják, nem szerezhetjük vissza, míg a bankkártya könnyen letiltható, s nem várt kiadásokat is fizetni lehet vele.
 
Ráadásul - mint a kártyatársaság közvélemény-kutatásaiból kitűnik - rendre jóval nagyobb összeget váltunk, mint amire utazásunk során szükségünk lehet. Ennek eredményeképp még egyszer "veszítünk" az árfolyamon, amennyiben visszaváltjuk a valutát, továbbá az utazás alatt magunknál tartott készpénz nem is kamatozik. Gyakran azonban inkább elköltjük, mint hazahozzuk a zsebünkben lapuló aprópénzt, kis címletű papírpénzt, és olyan terméket is megvásárolunk, amire egyébként nem lenne szükségünk.