Korábbi zászlóját fogadta el Kovászna megye az új román zászlótörvény alapján

Korábbi, a bíróság által betiltott megyezászló-tervezetét fogadta el Kovászna megye önkormányzata a helyi zászlók megalkotásáról és használatáról szóló új törvény alapján - tudatta a Háromszék című sepsiszentgyörgyi napilap pénteken.

 
Kovászna megye tanácsa csütörtöki ülésén fogadta el a megye régi-új zászlótervét a román tanácstagok ellenszavazatával, akik azt kifogásolták, hogy a zászló nem tartalmaz román jelképeket.
  
A lap emlékeztet: a megye címerét 2007-ben fogadta el a kormány. Akkor még csak a címerhasználatot szabályozták Romániában, de a megyei önkormányzat azon az elven, hogy amit a törvény nem tilt, azt szabad - számos romániai településhez hasonlóan - 2008-ban Kovászna megye saját zászlaját is megalkotta. Kovászna és Hargita megye prefektusa azonban megtámadta a hatáskörébe tartozó önkormányzatok zászlóit, s az igazságszolgáltatás javukra döntött.
  
Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke felvezetőjében elmondta: Romániában mindenütt máshol szabadon használhattak helyi vagy megyei zászlót, csak Székelyföldön nem. A Kovászna megyei zászló ellen indított per tárgyalásán, a brassói táblabíróságon felhívta a bírói testület figyelmét, hogy a székházuk előtti árbocon ott leng Brassó megye zászlaja, ám ezt sem vették figyelembe: arra hivatkozva semmisítették meg Kovászna megye zászlaját, hogy törvény nem rendelkezik a zászlóhasználatról.
  
Az elnök elmondta, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) sikerült elérnie, hogy törvénnyel szabályozzák a helyi és megyei zászlóhasználatot. Most a júniusban megjelent törvény alapján terjesztették a megyei tanács elé a zászló tervezetét. Az iratcsomót a közigazgatási minisztériumba kell felterjeszteni, az kikéri az Országos Heraldikai, Genealógiai és Pecséttani Bizottság szakvéleményét, s annak kedvező láttamozása esetén kerül a kormány elé elfogadásra.
  
A zászló kék mezejét széles aranysáv vágja 1–3–1 méretarányban, az aranysáv közepét Kovászna megye hivatalos címere foglalja el. Kovászna megye zászlaja nem azonos az utóbbi években "székelyzászlóként" elterjedt jelképpel, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetett be, de színviláguk és a székelység nap-hold szimbólumegyüttesének használata szoros rokonságban áll egymással.

http://www.3szek.ro/load/cikk/83031/elfogadtak_kovaszna_megye_zaszlotervet

Székelyzászló-ügy – Lefolytatták a tárgyalást a nagyváradi reklámzászló-perben, hamarosan ítélet

A Nagyváradi Bíróság két hét múlva hirdet ítéletet abban a perben, amelyet Tőkés László indított a székely zászlót reklámzászlónak tekintő, és ennek kitűzése miatt bírságot kilátásba helyező helyi rendőrség ellen – közölte az MTI-vel a per hétfői tárgyalása után Kincses Előd, Tőkés László ügyvédje.

Az ügyvéd tájékoztatása szerint a bíróság lefolytatta a tárgyalást, és elfogadta az írásbeli bizonyítékokat, de elutasította azt a javaslatot, hogy tanúként hallgassa meg Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi történészt, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját, a székely szimbólumok szakértőjét.

Kincses Előd elmondta, Victor Ponta fényképét is becsatolta a dossziéba, amint a román miniszterelnök 2014. augusztus 3-án a nyergestetői csata 165. évfordulóján székely zászló mellett mond ünnepi beszédet. „A nagyváradi helyi rendőrök logikája szerint Románia miniszterelnöke is reklámügynöknek minősülne” - idézte érveit az ügyvéd.

Elmondta, a bíróságon az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia elleni Bizottsága (ECRI) Romániáról szóló, 2014-es országjelentéséből is idézett. Az ECRI-jelentés kitér a román hatóságok székely jelképeket üldöző magatartására, és felszólítja Romániát, hogy alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét a jelképhasználatban. A kommunista jelképek tiltása miatt Magyarországot elmarasztaló strasbourgi bírósági határozatra hivatkozva kijelentette, Románia sokkal súlyosabb elmarasztalásra számíthat az Európai Emberjogi Bíróságon a székely zászló üldözése miatt.

Tőkés Lászlót augusztus 26-án szólította fel a nagyváradi helyi rendőrség, hogy távolítsa el irodája erkélyéről a szolidaritásvállalás jeleként korábban kitűzött székely zászlót, melyet a hatóság reklámzászlónak tekintett. Az önkormányzatnak alárendelt rendőrség 30 ezer lej (2 millió 130 ezer forint) és 50 ezer lej (3 millió 550 ezer forint) közötti pénzbírságot helyezett kilátásba, ha Tőkés László nem enged a felszólításnak. Az európai parlamenti képviselő ezt a jegyzőkönyvet támadta meg a bíróságon.

Tavaly októberben a Marosvásárhelyi Bíróság eltörölte azt a bírságot, amelyet a marosvásárhelyi rendőrség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra (EMNT) rótt ki a reklámzászlókra vonatkozó törvény alapján a székely zászló kitűzése miatt. A marosvásárhelyi bírák azonban csak részben fogadták el az EMNT panaszát, a bírságot megrovásra enyhítették. Az EMNT fellebbezett a döntés ellen, mely – megítélése szerint – azt jelzi, hogy a bíróság is reklámzászlónak tekinti a székely zászlót.

Elfogadta a helyi zászlókról szóló törvénytervezetet a román szenátus

Elfogadta a helyi zászlók használatáról szóló törvénytervezetet kedden a román szenátus - közölte hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

    

Ennek értelmében a közigazgatási egységek - községek, városok, megyék - tanácsa saját zászló elfogadásáról dönthet. A zászlókon szerepelhet a helyi címer, valamint a közigazgatási egység neve is, ez utóbbi a nemzeti kisebbségek nyelvén is használható ott, ahol az említett közösség eléri a húsz százalékot - olvasható a hírlevélben.
    

"A helyi önrendelkezés szempontjából azért fontos ez az intézkedés, mert a közösség identitásának kifejezéséhez szorosan hozzátartozik a helyi szimbólumok használata is" - idézte Klárik László Attilát, az RMDSZ szenátorát az RMDSZ hírlevele. A szenátor hozzátette: a háromszéki önkormányzatoknak számtalan problémája származott abból, hogy a prefektusok megtámadták azokat a tanácsi határozatokat, amelyekkel elfogadták a helyi zászlóhasználatot, ezért akarta az RMDSZ azt, hogy ugyanaz az előírás vonatkozzon Székelyföldre, mint Románia más régióira.
    

A kérdésben a képviselőházé a döntő szó.
    

Az RMDSZ márciusi kormányra lépésekor egyezményt írt alá koalíciós partnereivel, amelyben a felek egyebek mellett azt is vállalták, hogy jogszabályt dolgoznak ki a helyi jelképek használatáról. A szenátus által kedden elfogadott tervezetet áprilisban terjesztette a bukaresti parlament elé a Szociáldemokrata Párt (PSD) 42 képviselője, köztük Victor Ponta miniszterelnök és Liviu Dragnea közigazgatási miniszterelnök-helyettes.
    

Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese akkor az MTI-nek úgy nyilatkozott, semmi nem gátolja a közigazgatási egységeket, hogy a "székely zászlóra tegyék fel saját címerüket", úgy, ahogy az Kovászna megye esetében történt.
    

A Székelyföldön a román hatóságok perek tucatjait indították a helyi önkormányzatok ellen, amiért azok középületekre is kitűzték a székelység által nemzeti jelképként tisztelt székely zászlót. A román hatóságok Székelyföld létét is többször megkérdőjelezték arra hivatkozva, hogy ilyen nevű közigazgatási egység nem létezik Romániában.

forrás: MTI
kép:  rnrszakosztaly.blog.hu

Magyarellenes molinók a romániai kosárlabda-mérkőzéseken

Romániában a kosárlabdamérkőzések lelátóin is megjelentek a magyarellenes feliratok - közölte szerdán internetes oldalán a Krónika erdélyi magyar napilap.

A marosvásárhelyi Maros KK kosárlabdaklub közölte a Román Kosárlabda-szövetségnél (FRB) és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál is feljelentést tesz azt követően, hogy a férfi bajnokságban a nagyszebeni CSU-val vívott hét végi mérkőzésen a szebeni szurkolók nyomdafestéket nem tűrő, magyarellenes feliratot tartalmazó molinót feszítettek ki a marosvásárhelyi sportcsarnok lelátóján. A marosvásárhelyi drukkerek önuralomról és sportszerűségről tettek tanúbizonyságot, nem válaszoltak a provokációra.

   

Rövid idő alatt ez volt a második magyarellenes megnyilvánulás a romániai kosárlabda-mérkőzések lelátóin. Múlt csütörtökön a sepsiszentgyörgyi Sepsi Sic női kosárlabdacsapatot fogadta magyarellenes felirat a dél-romániai Targovistén, ahol a román kupa négyes döntőjét játszották. A lelátón Sepsiszentgyörgy román és magyar nevét tartalmazó molinót feszítettek ki, a magyar feliratot áthúzták.

   

A Totalbaschet.ro román szakportál kérdésére válaszolva a Román Kosárlabda-szövetség (FRB) elítélte a szurkolók diszkriminatív és xenofób megnyilvánulásait, de nem tett említést arról, hogy büntetést róna ki az érintett klubokra. „Ezekért a cselekedetekért teljes mértékben a szurkolók a felelősek, az őrző-védő cégeknek és az illetékes hatóságoknak, a csendőrségnek kötelessége közbelépnie és megakadályoznia az ilyen jellegű megnyilvánulásokat” - közölte a FRB.

http://www.kronika.ro/sport/magyarellenesseg-kosarlabdaban-is

forrás: MTI

kép: kronika.ro

Egyesült Magyar Ház előtt felvonták a székely zászlót

A Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház előtt a magyar és az amerikai zászló mellé felvonták a székely lobogót, a székelyföldi területi autonómiatörekvések szimbólumát is - közölte helyi időn szerint hétfő este az MTI-vel Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke.
 
A bizottsági elnök, aki hétfőn a kaliforniai Ontarióban, kedden pedig Los Angelesben találkozott a nyugati parti magyar szervezetek és egyházak képviselőivel, emlékeztetett rá, hogy a székelyföldi autonómia mellett kiállt a magyar kormány, az Országgyűlés, valamint számos önkormányzat és civil szervezet is, és nemcsak Magyarországon.
 
"Magyarország minden magyarra számít, bárhol éljenek is a nagyvilágban" - hangsúlyozta Potápi.
 
A politikus szerint Magyarország számára nagyon fontos a diaszpóra magyarsága, mert ezeket az embereket Budapesten évtizedeken keresztül hazaárulóként kezelték, de 2010 óta Magyarország úgy tekint rájuk, mint nemzettársakra és szövetségesekre, akik a magyar nemzet képviseletét látják el ott, ahol élnek.
 
"Mindenkire számítunk, hiszen nem engedhetjük meg magunknak, hogy bárkiről is lemondjunk, bárhol is éljen a világban, hiszen nem vagyunk olyan sokan, hogy ezt megtehessük" - mondta a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke.
 
Potápi Árpád hangsúlyozta a magyarul esetleg már nem beszélő második és harmadik generációs magyarokkal való kapcsolattartás fontosságát is.
 
Pereházy Miklós, az Egyesült Magyar Ház elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a kaliforniai magyarság támogatja a Székelyföld autonómiatörekvését. Üdvözölte, hogy a magyar kormány egy nemzetben gondolkodik, valamint hogy megkereste és hogy fontos szereplőként tekint az emigrációra.

forrás: MTI