A Gigantopithecus azért halt ki, mert óriási volt és nem tudott alkalmazkodni

Óriási testméretei miatt nem tudott alkalmazkodni a környezet változásához, ezért halt ki 100 ezer éve a Gigantopithecus nevű, King Konghoz hasonló majom, amely családjának a valaha élt legnagyobb testű faja lehetett - állapították meg német tudósok.

 

A tübingeni Senckenberg Központ emberi evolúciót és az ősi környezetet kutató tudósai és a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet munkatársai a Gigantopithecus kihalásának körülményeit vizsgálták, tanulmányuk a Quaternary International tudományos lapban jelent meg - adta hírül a phys.org.
 
Az óriás ősmajom fogzománckövületének elemzéséből arra következtettek, hogy a főemlős csak erdős területen élt meg.
 
A Gigantopithecusok 1,8-3 méteresre is megnőttek, súlyukat 200-500 kilogrammra becsülik, testméreteiket tehát jól ismeri a tudomány, ám kihalásuk körülményei körül sok a bizonytalanság.
 
A faj táplálkozásáról többféle elmélet létezik, egyesek szerint növényevő, mások szerint húsevő volt, vannak, akik úgy vélik, kizárólag bambuszon élt.
 
Étrendje és kihalásának lehetséges tényezői után kutatva a német biogeológusok elemezték az óriás fogkövületeit. "Eredményeink azt mutatják, hogy a gigászi állat csak erdőben élhetett, itt volt a tápláléka. Kizárólag növényen élt, de élelme nem korlátozódott a bambuszra" - magyarázta Hervé Bocherens, a kutatás egyik vezetője.
 
A fogzománc stabil szénizotópjai még évmilliók elteltével is információkkal szolgálnak az állat étrendjéről. A vizsgált fogmaradványokat Kínában és Thaiföldön találták.
    A kutatók szerint a Gigantopithecus testmérete és az erdőkre utaltsága együtt vezethetett a kihalásához.
 
"A hatalmas majom rokonai, például az orángutánok fennmaradtak, pedig ők is egy élőhelytípushoz kötődtek. Az ő emésztésük azonban lassú volt, kevesebb élelemmel is eléltek. A Gigantopithecus óriás méretei miatt hatalmas tömegű táplálékra szorult. Amikor a pleisztocén korában egyre több erdő vált szavannává, egyszerűen elfogyott az elesége" - fejtette ki Bocherens.

http://phys.org/news/2016-01-giant-ape-gigantopithecus-extinct-years.html

Kínában tűzijátékkal, petárdákkal köszöntötték a majom évét

Pekingben és Kína-szerte a hagyományokhoz híven hatalmas ördögűző tűzijátékozással köszöntötték a holdnaptár szerinti újévet, a kínai asztrológia szerint a majom évét.   

A fővárost 62 ezer piros lampionnal és 7100 - szintén piros - hagyományos csomózású függő dísszel és lámpafüzérekkel díszítették fel. A megoldás az önkormányzati illetékesek szerint állítólag a szerény, visszafogott és méltóságteljes ünneplést szimbolizálja.
  
A tűzijátékozás nem olyan intenzív, mint évekkel ezelőtt, a városvezetés pedig már korábban jelezte, hogy tudatos a környezet- és főleg levegőszennyező évezredes hagyomány bizonyos mértékű visszaszorítása.
  
Erre utalt az is, hogy a múlt hét közepétől a pirotechnikai eszközöket árusító bódékból a fővárosban mindössze 719-et állítottak fel, csaknem 24 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. A robbantgatásokat továbbra is tíz napon át engedélyezik, amennyiben azonban szmogosra fordulna az idő, a veszélyeztetettség fokától függően korlátozni fogják vagy betiltják a tűzijátékozást.
  
Sanghajban ugyanakkor - folytatva a már korábban megkezdett kísérletet a biztonság és a tisztaság jegyében - a belvárosban már megtiltották a petárdázást. Jó előre azt is közölték, hogy délután 4 és reggel 7 óra között 20 ezer rendőr fogja az előírások betartását ellenőrizni. A 23 milliós kelet-kínai metropoliszban 260 ezer önkéntes csatlakozott az akcióhoz.
  
Az elmúlt hetekben százmilliók utaztak szülőhelyükre, hogy a legnagyobb családi ünnepet a szeretteik körében töltsék. A "hold óév" utolsó napjára mindenki kitakarított, feldíszítette a lakást, kiragasztotta az ajtóra vagy az ajtófélfára a szokásos, elsősorban gazdagságra, bőségre vonatkozó szerencse kívánságokat. A televízió, amelyben ilyenkor szórakoztató műsorszámok sorát vonultatják fel, mindenütt be van kapcsolva.
  
Az ünnepi menü elmaradhatatlan fogása lesz idén is csiaoce (jiaozi), a húsos táska, amelyet a legtöbb helyen még mindig közösen készítenek el a családtagok.
  
Hétfőtől kezdődik a majom éve, amely a kínai asztrológia szerinti 12 állatövi jegy közül sorrendben a kilencedik. Az ideiről azt mondják, hogy a "tűzmajom" éve és ennek megfelelően a szerencseszíne a piros.
  
A majom évéhez az asztrológusok olyan fogalmakat társítanak, mint az ambíció, aktivitás, csínytevés, kíváncsiság és kaland. A majom évében (például 1944, 1956,1968, 1980, 1992, 2004) születetteket intelligensnek, kreatívnak és ravasznak jellemzik, társas lényeknek írják le őket, de a vicceik állítólag nem mindig jól sülnek el. A jóslások szerint jó évük lesz, karrierjükben előmenetelre számíthatnak, elismerésre és sikerre. Ez az év jövő január 27-ig az övék, azután a kakasok következnek.

A melbourne-i állatkert orangutánjainak fejlesztettek videojátékot ausztrál kutatók

A melbourne-i állatkert orangutánjainak fejlesztettek videojátékot ausztrál kutatók - olvasható a Melbourne-i Egyetem honlapján.

   
A Melbourne-i Egyetem és a Victoria Állatkert szakemberei által kifejlesztett két interaktív videojáték tesztjei hétfőn kezdődtek és eddig nagy sikerrel jártak.
   
Az állatkert 12 éves orangutánját, Malut elbűvölte a korábban tableten játszott játék. Ez úgy zajlott, hogy a gondozó a kezében tartotta a gépet, az állat pedig sűrű hálón keresztül ért hozzá rendkívül erős "kezével", ám látszott rajta, hogy minden vágya megragadni a tabletet, ami a gép végét jelentette volna.
   
Az egyetem egyik kutatója, Marcus Carter ahelyett, hogy "orangutánbiztos" táblagépet fejlesztett volna, a Microsoft Kinect 3D-s szenzorát használta arra, hogy a ketrecet interaktív térré alakítsa, melyet az állat bármely testrészének mozdulata aktiválni tud.
   
A kutatók olyan számítógépes játékokat fejlesztettek, ahol foltokat és képeket vetítenek a padlóra, tehát az állatok nemcsak ujjaikat, hanem egész testüket használhatják a játékban. Ha a tesztek sikerrel zárulnak, néhány éven belül az orangutánok bármikor játszhatnak interaktív játékokat a látogatókkal.
   
A világ állatkertjei néhány éve azért kezdték el használni a tableteket, hogy még több tevékenységgel gazdagítsák főemlőseik napjait. A melbourne-i állatkert ennél is többet akart adni nekik, olyasmit, amit akkor használhatnak, amikor akarnak, nem törik össze és nem is sérülnek meg.
   
(https://pursuit.unimelb.edu.au/articles/kinecting-with-the-orang-utans)

Majmokat és sólymokat is bevetnek a pekingi katonai parádé biztosítására

Madárfészkek elpusztítására kiképzett makákókat és sólymokat is bevet a kínai légierő, hogy biztosítsák a szeptember 3-i pekingi katonai parádé zökkenőmentességét - közölte a China News Service kínai hírügynökség.

   
Egy ötfős makákócsapat pusztítja a kínai főváros közelében fekvő légitámaszpont körüli erdők madárfészkeit. A kínai légierő által "ökológiai megoldásnak" nevezett rendhagyó intézkedésekkel azt szeretnék a kínai hatóságok elkerülni, hogy a második világháború végének hetvenedik évfordulójáról megemlékező csütörtöki katonai parádén a Peking felett elszálló repülőgépek hajtóművébe kósza madarak repüljenek bele. Egy ilyen baleset akár a gép vesztét is okozhatja, ennek elkerülésére mindent bevetnek a kínai hatóságok.
   
Peking és a mellette lévő légitámaszpont a térség madármigrációs útvonalán fekszik, ezért egy esetleges baleset megelőzése érdekében a légierő örökbe fogadta a makákókat, amelyeket rövid időn belül kiképeztek arra, hogy idomárjaik parancsára felmásszanak a madárfészkeknek otthont adó fákra, és akár kevesebb mint egy perc alatt szétbontsák a madarak tojásrakó helyét. A madarak nem térnek vissza ugyanarra a helyre fészkelni, mert a pusztítást végző makákó illatanyagot hagy maga után, ami elriasztja őket - közölte a biztonsági szolgálatot teljesítő majmok egyik kiképzője. A madarakat így arra kényszerítik, hogy máshol, a repülőgépek útvonalától messzebb keressenek fészekhelyet.
   
Korábban a majmok munkáját emberek végezték, de míg az ő munkájuk kevésbé volt hatékony és persze jóval drágább is, a makákócsapat átlagosan hatvan fészket képes szétbontani egy nap leforgása alatt, ráadásul csupán némi jutalomfalatért cserébe.
   
A kínai légierő a majmok mellett tíz sólyommal próbálja a Peking és a parádén részt vevő repülők támaszpontjának légteret madármentessé tenni. A ragadozó madarakat kiképzőjük időnként felrepteti a magasba, ahol egy ideig köröznek, elriasztva a nem kívánatos kisebb állatokat. A madarakat általában a repülők felszállása előtt két órával küldik fel cirkálni a levegőben.
   
Hírforrások szerint a pekingi lakosságnak szigorú szabályokat kell követnie a csütörtökön esedékes felvonulás ideje alatt. Egyebek mellett például nem szabad a parádé helyszínéhez, a Csangan sugárút közelében lakóknak az ablakból figyelemmel kísérni a felvonulást, de a sárkányeregetés és a sportgalambok reptetése is tilos. Peking repülőterei is zárva tartanak ez idő alatt.
   
http://www.nytimes.com/2015/09/02/world/asia/china-parade-monkeys.html

Leonardo DiCaprio a gorillák védelméről szóló dokumentumfilmen dolgozott

Leonardo DiCaprio executive produceri feladatot vállalat egy Netflix számára készült gorillás dokumentumfilmben - közölte a The Hollywood Reporter.

A Virunga című film Orlando von Einsiedel rendezésében arra a küzdelemre hívja fel a figyelmet, amelyet vadőrök folytatnak vadorzókkal a veszélyeztetett gorillák megvédelmezésére a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Virunga Nemzeti Parkban.
  
A dokumentumfilmet egyidejűleg mutatják be november 7-én a Netflix internetes műsorszóró programjában, valamint New York-i és Los Angeles-i filmszínházakban.
  
"Az olyan filmek, mint a Virunga ablakot nyitnak a világ hihetetlen kulturális és természeti sokféleségére, bemutatják, hogy milyen erők próbálják ezeket elpusztítani, és hogyan küzdenek azért emberek, hogy megvédjék" - jelentette ki DiCaprio, aki Appian Way produkciós cégén keresztül kapcsolódott bele a munkába.
  
A színész úgy fogalmazott: a Netflixszel való közös munka ezen a filmen izgalmas lehetőséget nyújtott arra, hogy a nézőket tájékoztassák és érdeklődésüket felkeltsék a téma iránt.

 http://www.hollywoodreporter.com/news/netflix-leonardo-dicaprio-teaming-documentary-741833

Egy új vakcina elpusztítja a HIV-szerű vírust a majmokban

Hatékonynak bizonyult vakcinát dolgoztak ki amerikai kutatók a majmok immunhiányos állapotát kiváltó SIV-vírussal (simian immunodeficiency virus; majom-immundeficiencia vírus) szemben.

 

forrás: MTI - kép: bbc.co.uk

A Nature című folyóiratban közölt eredmények szerint a beoltott emlősök képesek "kitakarítani" a szervezetükből a majmok immunhiányos betegségének kórokozóját, a SIV-vírust. A beoltott 16 majom közül kilencnél bizonyult hatékonynak a vakcina. A kutatók most egy hasonló módszerre épülő, de a humán immunhiány vírusa, a HIV ellen akarnak hatékony vakcinát tesztelni.

    

"Azt kijelenti, hogy egy vírust teljesen kiirtottunk, mindig nehézkes" - fogalmazott Louis Picker, az Oregoni Egészségügyi és Tudományegyetem Vakcina és Génterápia Intézetének professzora. Hozzátette, mindig lehet olyan sejt, amelyet nem vizsgáltunk és, amely hordozza a vírust. Most azonban, nagyon szigorú kritériumokat szem előtt tartva kijelenthetjük, hogy az esetek többségében teljesen eltűnt a vírus a majmok szervezetéből.

    

A kutatócsoport a SIVmac239 nevű agresszív vírust vizsgálta, amely százszor halálosabb a HIV-nél. A fertőzött majmok általában két éven belül elpusztulnak, de néhány beoltott emlős esetében a vírus elbukott. A vakcina előállításához a szakemberek a herpeszvírusok családjába tartozó cytomegalovírust (CMV) használták alapul. Az oltóanyag a CMV fertőző-erejét használva söpört végig a majmok szervezetén, ám ahelyett, hogy megbetegítette volna azt, a szakemberek módosításainak hála, inkább arra ösztönözte az immunrendszert, hogy felvegye a harcot a SIV-molekulákkal szemben.

    

A kutatók rhesus majmokat oltottak be, majd SIV-vírusnak tették ki őket. Elsőre azt tapasztalták, hogy a fertőzés megvetette a lábát és terjedni kezdett. Később azonban a majmok szervezete reagálni kezdett, végül elpusztította a vírus minden jelét. A vakcinára sikeresen reagáló majmok a kórokozó legyőzését követő másfél-három év közötti időszakban is fertőzésmentesek voltak.

    

Picker szerint a kutatócsoport most azt próbálja kideríteni, hogy a vakcinálás miért csupán a majmok mintegy felénél működött. Mint hozzátette, a szervezetben folyamatos harc dúl, és az esetek felében a vakcina győzedelmeskedik, máskor pedig elbukik. A kutatók továbbvizsgálják, hogy az oltóanyag használható-e a SIV-vírusnak való kitettséget követően a fertőzött majmok kezelésére és esetleges gyógyítására. Emellett azt is vizsgálni akarják, hogy a módszer embereknél is működhet-e.

    

"Ahhoz, hogy elkészítsük a humán verziót meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a technika teljesen biztonságos" - húzta alá Picker. - Mostanra kidolgoztunk egy CMV-vírust, amely a majmoknál látott immunreakciót váltja ki, ám addig a pontig gyengítettük - vagyis módosítottuk a fertőzőképességét - amelynél már teljesen biztonságosnak ítéltük."

    

Ennek először át kell mennie a szabályozó hatóság szűrőjén, és ha ez sikerül, akkor a szakemberek reményei szerint a humán klinikai vizsgálatok a következő két éven belül megkezdődhetnek - adta hírül a BBC News.

    

(http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-24051860)

Megfejtették a csimpánzok kommunikációját

Brit kutatóknak sikerült megfejteni a vadon élő csimpánzok kommunikációjának - karmozdulatainak - jelentését: az állatok "lexikonjában" 66 karlejtés van, amellyel 19 különféle üzenetet képesek küldeni egymásnak.

Ugandában élő csimpánzközösségeket figyeltek meg és vettek filmre a skóciai St. Andrews Egyetem szakemberei, akik több mint 4500 esetet vizsgáltak meg ahhoz, hogy kiderítsék az állatok mozdulatainak jelentését. Kutatásukról szóló tanulmányukat a Current Biology folyóiratban tették közzé.

Az állatvilágban ez a szándékos kommunikáció egyetlen rögzített formája. Csak az embereknek és a csimpánzoknak van kommunikációs rendszerük, amelynek segítségével szándékosan küldenek egymásnak üzenetet. Ezért olyan lenyűgözőek a csimpánzok gesztusai - idézte a BBC honlapja Catherine Hobaitert, a tanulmány társszerzőjét, aki kommunikáció- és közösségimagatartás-fejlődést kutat a skót egyetemen.

Bár korábbi kutatások már kiderítették, hogy az emberszabású majmok és a majmok képesek megérteni komplex információkat más állatok hanghívásából, ezek az állatok valószínűleg nem szándékos kommunikációs üzenetek küldésére használják hangjukat.

"Ez az alapvető különbség a hanghívások és a gesztusok között. Ez valahogy olyan, mint amikor felemelsz egy bögre forró kávét, sikoltasz egyet és megfújod az ujjaidat. Ebből azt értem meg, hogy a kávé forró, de neked nem szükségszerűen állt szándékodban kommunikálni ezt nekem" - magyarázta Hobaiter.

Néhány csimpánz-karlejtés egyértelmű - folyamatosan azt használják egy szándék közvetítésére.

A levélrágást, amikor egy csimpánz kicsiny harapásokat eszik a levelekből, például csak arra használják, hogy értésre adják szexuális udvarlásukat.

Sok más jelzés azonban nem egyértelmű: a megragadással azt fejezik ki, hogy a másik hagyjon fel azzal, amit csinál, de azt is jelentheti, hogy másszon fel rá, vagy menjen el onnan.

Bár sok jelzés megmagyarázhatatlan, a kutatók által készítetett felvételekből egyértelműen kiderült, mit akarnak a csimpánzok kommunikálni.

Egy felvételen az anya lábát nyújtja nyűgős csemetéjének, azt jelzi, mássz fel rá. Az ifjú állat azonnal anyja hátár ugrik, és együtt mennek tovább.

"Ennek a tanulmánynak a nagy üzenete az, hogy van egy másik faj, amelynek értelemmel bíró kommunikációja van, azaz ez nem csak az emberek esetében egyedülálló... Végül is a csimpánzok szorosabb rokonságban állnak velünk, mint a többi emberszabású majommal, ezért van értelme annak, hogy sokféleképpen igen hasonlóak vagyunk hozzájuk -  hangoztatta Hobaiter.

www.bbc.com/news/science-environment.280023630

forrás: MTI
kép: http://www.tisztajovo.hu/

Aranyhasú mangábé majmok érkeznek a Fővárosi Állat-és Növénykertbe

Aranyhasú mangábé (Cercocebus chrysogaster) hímek érkeznek az Egyesült Államokból a Fővárosi Állat- és Növénykertbe.

A kritikusan veszélyeztetett, Nyugat-Afrikából származó igen ritka majomfaj a világon összesen csupán tíz állatkertben található meg. Tenyésztésükben a budapesti intézmény a legsikeresebb: itt él az Európában tartott állatok majdnem 20 százaléka. Mivel az európai egyedek előbb-utóbb mind rokonságba kerültek egymással, új vérvonalra van szükség, ezért érkeznek hím majmok az amerikai San Antonió-i állatkertből Budapestre - mondta el csütörtökön Hanga Zoltán, a budapesti állatkert szóvivője az MTI-nek.
  
A tervek szerint több hím aranyhasú mangábé is érkezik, amelyeket "próbára bocsátanak", hogy kiderüljön, melyik a legalkalmasabb vezérhímnek a nőstényekből és fiatal majmokból álló csapat élére. Egy hím maradhat tartósan, a többit pedig más állatkertekbe szállítják. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mikor érkeznek az állatok Magyarországra és mikortól láthatja az új állandó lakót a közönség.
  
Az aranyhasú mangábé különösen ritka faj, összesen mintegy ötven példány él állatkertekben a világon. Vadon élő egyedszámuk sem ismert pontosan. Az őshonos országokban ugyanis - például a Kongói Demokratikus Köztársaságban - technikai okok miatt nehéz az állatok kutatása.
   
Hamarosan a közönség előtt is megnyílik a fővárosi állatkertnek az egykori Vidámpark területével kibővült része - közölte Hanga Zoltán. A Holnemvolt Parkban - amelynek nevéről a vendégek döntöttek internetes szavazás útján - részben állatokat (tevéket, flamingókat, szarvasféléket, vaddisznókat, struccokat) mutatnak be, részben itt üzemelnek majd a Vidámparktól átvett műemléki játékok. Helyet kapnak itt új látványosságok is, többek közt különböző játékok, játszótér és kalandpálya. Az új területet április utolsó hetében vehetik birtokba a látogatók.

forrás: MTI

kép: hir24.hu

Az anyagi jólét befolyásolja a majmok kockázatvállalását

Az anyagi jólét befolyásolja a majmok kockázatvállalását - derült ki egy ausztrál kísérletből.

forrás: MTI - kép: phys.org

A Sydney Egyetem Közgazdasági Karának kutatói bizonyítékot találtak arra, hogy a főemlősök közül a "jobb anyagi helyzetűek" hajlamosabbak kockázatot vállalni, ami arra utal, hogy evolúciós gyökerei vannak az ember jóléttől függő kockázatvállalásának - idézte a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányt.

    

"Jóval a pénz feltalálása előtt kialakult az ember jólét iránti érzékenysége. Azt találtuk, hogy a felkészítő foglalkozásokat követően a majmok igen racionálisan viselkedtek. Az emberhez igen hasonlóan képesek kiválasztani a lehetőségek közül a számukra objektíven legkedvezőbbet... Úgy tűnik, a majmok úgy viszonyulnak a rizikóhoz, mint az ember, enyhén elutasítóak vele szemben" - mondta Agnieszka Tymula, a kutatás egyik résztvevője.

    

A kísérletet azért végezték, hogy megvizsgálják, a majmok az emberhez hasonlóan hoznak-e gazdasági döntéseket, illetve hogy megtudják, hogyan befolyásolja a jólét a kockázatvállalást.

     

A gazdagság nem pénzben megfogalmazott mértékeként a vízfogyasztást használták. Megvizsgálták, mekkora a makákókban elraktározott vízmennyiség, amely alapján megkülönböztették a "gazdagot" a "szegénytől".

    

Miután húsz napon át intenzíven képezték az állatokat, azok képesek lettek vizuális szerencsejátékokat játszani, ahol sütemények rajzait kapcsolták össze a jutalomvíz változatos mennyiségével. A majmok dönthettek a biztonságos (bizonyos mennyiségű, de garantált víz), illetve a kockázatos lehetőség között, amely vagy nagyon sok vizet eredményezett, vagy semmit, az esély 50-50 százalék volt. A biztos és a kockázatos opcióhoz kötött mennyiség próbáról próbára változott, és véletlenszerűen következtek egymás után.

    

A "gazdag", azaz sokat ivó majmok - amelyek vérében magasabb a víztartalom - kevésbé tartózkodtak a kockázattól, mint a "szegényebb", azaz szomjasabb alanyok, akik a döntéskor kerülték a bizonytalanságot.

    

"Úgy tűnik, a jóléttől függő kockázatvállalás biológiai folyamatai inkább a jóllakottsággal kapcsolatosak, mint a jelzálog összegével" - olvasható a tanulmányban.

    

Azok a korábbi kutatások, amelyek a vagyon hatását vizsgálták az emberi kockázatviselésre, nem bizonyultak relevánsnak, mert nehéz volt a különböző pénzügyi helyzeteket mesterségesen létrehozni, és a résztvevők saját bevallása vagyoni helyzetükről szintén nem volt megbízható.

    

"Az új kutatás bebizonyította, hogy a majmok viselkedése jól modellezi az emberi döntéshozatalt, és rávilágít, milyen kérdésekre adhat választ a majmok viselkedése hasonló, irányított helyzetekben. Emberek esetében sosem tudtuk volna így irányítani a vízfogyasztást. Ők gyakran mást mondanak, mint amit tesznek" - tette hozzá Tymula.

    

(http://phys.org/news/2013-09-monkey-business-primitive-wealth.html)

Öt év után ismét láthatók galléros páviánok a fővárosi Állatkertben

Öt év szünet után a látogatók ismét találkozhatnak galléros páviánokkal a Fővárosi Állat- és Növénykertben: a "kamaszkorú" majmok a Nagysziklát vették birtokba.
 
A hét fiatal, két-hároméves pávián áprilisban érkezett Budapestre és alig egy hete ismerkedik új otthonával a Nagyszikla oldalában. A sziklakifutót a sörényes juhokkal osztják meg - tájékoztatta az Állatkert szerdán az MTI-t.
 
Az egykor egész Észak-Afrikában elterjedt faj (Papio hamadryas) példányai manapság már csak Afrika északkeleti részén, valamint az Arab-félsziget délnyugati sarkában élnek szabadon. A kifejlett hímeknek jellegzetes, "galléros" a szőrzetük.
 
Az Állatkert új galléros páviánjai között két hím és öt nőstény állat van.

forrás: MTI

kép: galeria_gyonyoru_vadallatok.abbcenter.com