Feljelentést tesz a Jobbik Riz Gábor vagyonnyilatkozata ügyében

Hamis magánokirat felhasználásának gyanújával feljelentést tesz a Jobbik a Legfőbb Ügyészségen Riz Gábor fideszes országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozata ügyében.

   
A politikus közleményében azt írta: Riz Gábor vagyonnyilatkozatában nem szerepelt miniszteri biztosi fizetése, hétfőn azonban módosította az iratot.
   
A jobbikos képviselő szerint ugyanakkor Riz Gábor eredetileg "minden jelzés nélkül, a 11. oldal kicserélésével csempészte bele" január 17-én kelt vagyonnyilatkozatába 523 515 forintos miniszteri biztosi fizetését.

A dokumentum elektronikus adatai alapján látható volt, hogy a módosított vagyonnyilatkozatot február 22-én, hétfőn készítették, a kiegészítésre utaló nyilatkozat pedig csak kedd délelőtt került fel a parlament honlapjára - írta Szilágyi György, aki feljelentést tesz az ügyben.
   
Emellett felszólított másik négy kormánypárti képviselőt, Vantara Gyulát, B. Nagy Lászlót, Szűcs Lajost és Móring József Attilát - akik Riz Gáborhoz hasonlóan képviselőségük mellett megyei fejlesztési biztosi posztot is betöltenek -, hogy nyilatkozzanak: "az Országgyűlés honlapján feltüntetett havi bruttó 224 363 forintból élnek, vagy vagyonnyilatkozatukból eltitkolják a magyar választók elől miniszteri biztosi fizetésüket?".

A vállalkozóknak csütörtökig kell bevallaniuk és befizetniük az szja-t

Az egyéni vállalkozóknak és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek február 25-ig - azaz csütörtökig - kell bevallaniuk és befizetniük a személyi jövedelemadót (szja). Ez az evások és katások határideje is - hívja fel a figyelmet az adóhatóság.

 
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfői közleményében ismerteti: az egyéni vállalkozók a bevallási csomag 1553-13-as lapjainak kitöltésével számolhatnak el tavalyi tevékenységükről. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknak az őket terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot is a 1553-as bevallásban kell feltüntetniük.
  
Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2015-ben megszüntették tevékenységüket vagy az év egy részében (de még december 31-én is) szüneteltették vállalkozásukat és ezt bejelentették, május 20-ig kell bevallásukat benyújtaniuk, de mindenképpen ki kell tölteniük a bevallás egyéni vállalkozói részét is. Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik az elmúlt év egészében bejelentetten szüneteltették tevékenységüket és nem volt más adóköteles jövedelmük, nem kell bevallást benyújtaniuk.
  
A február 25-i bevallási és befizetési határidő az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókra és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerint adózókra is vonatkozik, utóbbiaknak a 40 százalékos mértékű adót kell e határidőig megfizetniük. Az éves elszámolást az evásoknak a 1543-as, a katásoknak pedig a 15KATA jelzésű nyomtatványon kell benyújtaniuk.
  
A bevallást főszabály szerint elektronikusan kell eljuttatni a NAV-hoz, azonban a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozók, a munkáltatónak, kifizetőnek nem minősülő, áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek papíron is beadhatják az szja-bevallást. A kisadózó egyéni vállalkozók is benyújthatják papíron a 15KATA nyomtatványt.
 
A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezetteknek átutalással kell befizetniük az adót. A többi adózó az átutalás mellett a kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyával és csekken is fizethet - ismerteti az adóhatóság.
  
Korábbi adatok szerint 2014-ről 159 200 egyéni vállalkozó nyújtott be vállalkozói szja-bevallást. Az evát választók száma egyre csökken, 2014 végén 42 500-an voltak, míg 2011 végén még több mint 88 700-an. Az adóhatóság 2014 végén 99 718 működő katás adóalanyt tartott nyilván.

Tájékoztatót tett közzé a NAV az Uber-sofőröknek

Az adóhatóság részletes tájékoztatót tett közzé honlapján az Uber-sofőrök számára, amelyben felhívja a figyelmüket arra, hogy tevékenységük adóköteles, ismerteti, hogyan teljesíthetik kötelezettségeiket, továbbá, hogy a különféle adófajták közül melyik, hogyan érinti őket. 

 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatójában kifejti: a saját nevében és kockázatára, üzletszerűen személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozás (természetes vagy jogi személy) tevékenysége adóköteles tevékenység, amelyet csak adószámmal folytathat.
 
Üzletszerű személyszállítási szolgáltatást a tevékenységre vonatkozó - nem adójogszabályokban meghatározott - előírások figyelembevételével lehet végezni. A személyszállítási szolgáltatás megkezdését megelőzően dönteni kell arról, hogy valaki szolgáltatását egyéni vállalkozóként végzi, gazdasági társaságot hoz létre, illetve már meglévő egyéni vállalkozása, gazdasági társasága tevékenységi körét bővíti.
 
Amennyiben úgy dönt, hogy a személyszállítási szolgáltatást nem gazdasági társaság keretében végzi és még nem vált egyéni vállalkozóvá, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésére irányuló szándékáról ügyfélkapun keresztül (az erre rendszeresített űrlapon) elektronikusan, vagy a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál személyesen bejelentést kell tennie.
 
Az a vállalkozás, amely az utasok mobilalkalmazáson keresztül jelzett igényeinek teljesítése céljából, szállítási szolgáltatóként a mobilalkalmazás használatával összefüggő megállapodást kötött, a személyszállítási szolgáltatást független vállalkozásként, üzletszerűen, s ebből következően áfa-alanyként végzi.
 
Az áfa-törvény hatálya alá tartozik a másik tagállambeli vállalkozásnak a mobilalkalmazással összefüggő, ellenérték fejében nyújtott szolgáltatása is, az e szolgáltatást terhelő adót a szolgáltatást igénybe vevő belföldi (személyszállítási szolgáltatást nyújtó) adóalanynak kell a bevallásában fizetendő adóként szerepeltetnie.
 
A személyszállítási szolgáltatást végző adóalanyok esetében jellemzően az alanyi adómentesség választása és az általános szabályok szerinti adózás fordulhat elő.
 
Az adóalany, akinek székhelye, állandó telephelye vagy az előzőek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye belföldön van, jogosult alanyi adómentességet választani, ha a bejelentést megelőző adóévben az általa teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások összesített ellenértéke, valamint a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható (illetőleg tényleges) bevétele nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító 6 millió forintos összeghatárt.
 
Az alanyi adómentességet választó adóalany nem mentesül a másik tagállambeli adóalanytól igénybe vett szolgáltatás után teljesítendő adókötelezettség alól, ezzel összefüggésben közösségi adószámmal kell rendelkeznie. Az alanyi adómentes adóalanyt főszabály szerint nem terheli adófizetési kötelezettség, ugyanakkor adólevonásra sem jogosult. Alanyi adómentesként is adófizetési kötelezettség terheli azonban a mobilalkalmazás kapcsán másik tagállambeli adóalanytól igénybevett szolgáltatás után. Az adóalapot a másik tagállambeli adóalanyt megillető díj képezi, adólevonási jog ez esetben sem illeti meg.
 
Az alanyi adómentes adóalanynak is számlát kell kibocsátania az általa nyújtott szolgáltatásról, azzal, hogy a számlájában áthárított adó vagy az adó kiszámításához szükséges százalékérték nem szerepelhet, és a számlában egyértelműen utalni kell a mentességre - hívja fel a figyelmet az adóhatóság.
 
Az általános szabályok szerint adózó adóalanynak be kell jelentenie, ha egy másik tagállambeli adóalannyal kíván kereskedelmi kapcsolatot létesíteni, ilyennek minősül többek között a mobilalkalmazással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó másik tagállambeli adóalannyal létesített kapcsolat is. A vállalkozás bejelentése alapján a NAV közösségi adószámot állapít meg a számára.
 
A vállalkozásnak az utas felé teljesített szolgáltatása után 27 százalékos áfát kell fizetnie. Mivel az utas által megfizetendő díj az adót is tartalmazza, ennek a díjnak a 21,26 százaléka képezi a fizetendő adót. A vállalkozást is adófizetési kötelezettség terheli továbbá a mobilalkalmazás kapcsán másik tagállambeli adóalanytól igénybe vett szolgáltatás után. Az általános szabályok szerint adózó vállalkozást olyan mértékben illeti meg az adólevonási jog, amilyen mértékben az adott terméket, szolgáltatást az adóköteles tevékenysége érdekében használja, hasznosítja.
 
Az utas számára személyszállítási szolgáltatást nyújtó vállalkozás nem mentesül a számlaadási kötelezettség alól (számla helyett nem bocsáthat ki nyugtát), ha az utas a szolgáltatás teljesítésének időpontjáig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel nem fizeti meg neki az ellenértéket. A számlaadási kötelezettséget teljesíteni lehet papír alapú vagy elektronikus számla kibocsátásával is, és meghatalmazott útján is.
 
A tájékoztató kitér arra is, ha valaki egyéni vállalkozóként végzi tevékenységét, választhat, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (Katv.) vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja-törvény) egyéni vállalkozókra előírt rendelkezései szerint állapítja meg adókötelezettségét. A tájékoztató felhívja a figyelmet arra is, hogy az Uber-rendszer keretében végzett személyszállítási szolgáltatás nyújtására jogi személyiséggel rendelkező vállalkozást, gazdasági társaságot is létre lehet hozni, és ismerteti ezzel kapcsolatban is a fontos tudnivalókat.

Vagyonnyilatkozatok - Kevés a változás a frakcióvezetők és pártelnökök bevallásában

Nem változott érdemben a parlamenti frakcióvezetők és pártelnökök többségének vagyoni helyzete 2015-ben az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a 2016. január 31-i határidőre leadott bevallásokból. 

 

Kósa Lajos, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője továbbra is felerészben tulajdonosa egy 300 négyzetméteres debreceni családi háznak és résztulajdonosa egy budakeszi üdülőnek. A kormánypárti politikus tavaly 2,5 hektár szántót örökölt Szamosszegen. Autója változatlanul egy tartós bérletben lévő Mercedes Viano, ám megvált 2004-ben vásárolt BMW RT1150 motorjától. Továbbra is megvan 2007-ben vásárolt orrkiülős motorcsónakja, amit negyedrészben birtokol.
  
A Fidesz frakcióvezetőjének számláján lényegében változatlan összeg szerepel, pénzintézeti tartozását 1,1 millió, magánszemélyekkel szembeni tartozását 1 millió forinttal csökkentette, így 12,9, illetve 19 millió forinttal adós.
  
Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője továbbra is Érden birtokol felerészben egy 165 négyzetméteres házat, azonban a politikus a dokumentum végén közölte, hogy 2014. november 1-jén előszerződést kötöttek egy beépítetlen telekre, amelyet jelenlegi ingatlanjuk eladását követően tudnak majd megvenni. Egyéb ingatlan és autó nincs a nevén, azonban megőrizte a 2008-ban örökölt, 125 köbcentis Tatran motorját. A szocialista politikusnak változatlanul 10,5 millió forint hitele van és 3 millió forinttal tartozik magánszemélyeknek.
  
Vona Gábornak, a Jobbik elnök-frakcióvezetőjének továbbra sincs ingatlanja, értékes ingósága és tartozása. Míg az előző bevallásában takarékbetétben szerepelt 800 ezer forint megtakarítása, addig a legfrissebben 730 ezer forintot tüntetett fel értékpapírban. Könyvkiadásból ezúttal nem származott jövedelme az ellenzéki politikusnak.
  
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az előző évekhez hasonlóan egy zuglói társasházi lakásnak, egy 83 négyzetméteres tahitótfalui háznak, egy budakeszi zártkertnek, valamint egy Kisnémediben található erdőnek a résztulajdonosa. Autója és egyéb értékes ingósága nincs a kormánypárti politikusnak.
  
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője változatlanul egy 85 négyzetméteres, XIII. kerületi társasházi lakást tüntetett fel, amelynek egyedüli tulajdonosa, nagy értékű ingósága nincs. Más szerződés alapján fennálló számlakövetelése 3 millió 134 ezer forint, ami 53 ezer forinttal több, mint az előző nyilatkozatában. Az ellenzéki politikus azt is jelezte, hogy szünetelteti ügyvédi tevékenységét ügyvédi irodájában - amelyben 50 százalékos tulajdonos -, annak nyereségéből nem részesült.
  
A parlament honlapján elérhető információk alapján a frakcióvezetők havi javadalma 1,3 millió forint volt tavaly decemberben.
  
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, független képviselő tulajdonában továbbra is egy 50 négyzetméteres pápai lakás és a feleségével 2009-ben vásárolt, több mint háromezer négyzetméteres telken lévő 267 négyzetméteres kötcsei ingatlan áll. Utóbbihoz jelzáloghitelt vett fel, ebből tartozása év végén 63 millió 131 ezer forint volt. Ez azt jelenti, hogy az azt megelőző évhez képest közel 3,9 millió forintot törlesztett. Az ellenzéki politikus 2015. január 1. és február 18. között 16 millió forint, február 19. és december 31. között pedig 58 millió forint tulajdonosi osztalékról számolt be az Altus Befektetési Zrt.-től, amelynek 100 százalékos tulajdonosa. Egy évvel korábban 168,6 millió forint jövedelme származott innen. Újdonság, hogy Gyurcsány Ferenc gazdasági érdekeltségeihez sorolta az Altus Portfólió Kft.-t is.
  
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, független képviselő változatlanul egy 60 négyzetméteres zuglói társasházi lakás felét tudhatja magáénak, továbbá egy balatonmáriafürdői üdülőben és egy gyöngyösi családi házban is hasonló tulajdonrésze van. A politikus megvált 2007-es Volkswagen Phaetonjától és egy Skoda Superbet lízingel, 1987-es évjáratú, örökölt Ford Orionját viszont megőrizte. Megtakarításai nem változtak jelentősen, ezek összértéke 7,1 millió forint. Fodor Gábor közölte azt is, hogy az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Bibó Kollégiumának óraadó tanára, ám szünetelteti foglalkozását.
  
A két független képviselő havi javadalma 748 ezer forint volt tavaly év végén.

Február 1-jéig lehet bevallási nyilatkozatot tenni

Február 1-jéig választhatják a személyi jövedelemadó (szja) bevallás új formáját az erre jogosult magánszemélyek, vagyis kérhetik, hogy az adóhatóság készítse el helyettük a bevallást. Aki nem felel meg a bevallási nyilatkozat feltételeinek, a többi, már ismert bevallási mód valamelyikét alkalmazhatja.

 

Az idei évtől egy újabb lehetőség áll a magánszemélyek rendelkezésére az szja bevallásához, kérhetik, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készítse el adóbevallásukat. A bevallási nyilatkozatot azok választhatják, akik 2015-ben kizárólag munkáltatótól szereztek jövedelmet, nem érvényesítettek kedvezményt és nem is tudnak, nem tesznek önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, nyugdíj-előtakarékossági, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot.
   
A bevallási nyilatkozat választása nagyon egyszerű, a munkáltatótól a tavalyi jövedelemről kapott nyomtatványon (15M30), egy "X" jelöléssel lehet felkérni az adóhatóságot a bevallás elkészítésére. Ennek határideje február 1. Akiknek több munkáltatójuk van, bármelyiknél nyilatkozatot tehetnek, akiknek pedig jelenleg nincs munkáltatójuk, közvetlenül a NAV-hoz fordulhatnak (15NY31-es adatlap). A bevallási nyilatkozat választása esetén az adózóknak nincs egyéb teendőjük az szja bevallásával kapcsolatban, a hivatal a későbbiekben kizárólag azokat keresi meg, akiknek visszaigényelhető, vagy befizetendő adójuk van.    
   
Aki nem felel meg ezeknek a feltételeknek, de szeretné a NAV közreműködését igénybe venni, idén is választhatja az egyszerűsített bevallást, amit február 15-ig lehet kérni az adóhatóságtól. Ennek lényege, hogy a NAV a rendelkezésére álló adatok alapján elkészíti, és elküldi az adózónak az egyszerűsített bevallást. Ha az adózó egyetért annak tartalmával, nem kell semmit tennie, általa benyújtott bevallásnak minősül május 20-án. Amennyiben a bevallás javításra, kiegészítésre szorul, az aláírt - javított adatokkal kiegészített - példányt május 20-áig vissza kell juttatnia az adóhatósághoz. Elsősorban az a magánszemély kérheti az egyszerűsített bevallást, akinek 2014-ben olyan adóköteles jövedelme volt, amelyből munkáltató, kifizető adót, adóelőleget vont le. Az sem kizáró ok, ha valaki ingatlan-adásvételből jutott jövedelemhez, egyszerűsített foglalkoztatásból szerzett bevételt, illetve családi kedvezményt érvényesített.
  
Továbbra is lehetőség van arra is, hogy az adózó munkáltatójától kérje az adó megállapítását, erre a bevallási nyilatkozathoz hasonlóan február 1-jéig van mód. Ezzel a lehetőséggel azok élhetnek, akik kizárólag egy munkahelyről kaptak az elmúlt évben adóköteles jövedelmet. A munkáltató azonban nem köteles elkészíteni a bevallást.
   
Az önadózók idén is választhatják a teljes és a csökkentett adattartalmú bevallást, valamint az egyoldalas adónyilatkozatot is, amit söralátét-bevallásnak is neveznek, az szja-bevallás határideje május 20.

Január végéig kell jelezni, hogy az adóhatóság készítse el az szja-bevallást

Január végéig lehet bevallási nyilatkozatot tenni arról, hogy az adóhatóság készítse el a személyi jövedelem-adóbevallást azoknak az adózóknak, akik 2015-ben kizárólag a munkáltatótól szereztek jövedelmet.

Elmondta: a személyi jövedelemadó reformja keretében bevezetett új lehetőséggel azok élhetnek, akik tavaly csak a munkáltatótól szerezetek jövedelmet, nem vettek igénybe kedvezményt, illetve az 1+1 százalék felajánlásának kivételével nem rendelkeztek adójukról.
  
Az adózó kétféleképpen teheti meg a bevallási nyilatkozatot, vagy a munkáltatótól kapott igazoláson, vagy az adóhatósághoz benyújtott űrlapon - tette hozzá.
  
A szóvivő elmondta, hogy az új lehetőségről az ügyfélkapun tájékoztatást küldtek a munkaadóknak és munkavállalóknak.
  
Kiss Péter András kitért arra is, hogy február 25-éig adott lesz az egyszerűsített bevallás lehetősége is, amely alapján szintén az adóhatóság készíti el a bevallási tervezetet.

Január végig lehet a bevallási nyilatkozatot választani

Január végéig azok dönthetnek a bevallási nyilatkozat mellett, akik 2015-ben kizárólag a munkáltatótól szereztek jövedelmet, kedvezményt nem érvényesítettek és nem is tudnak, nem tesznek önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, nyugdíj-előtakarékossági, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot.

 
A hivatal közölte, helyettük a  hatóság készíti el a személyijövedelemadó-bevallást.
   
A tájékoztatás szerint számukra nincs más teendő, mint élni az új lehetőséggel és január végéig a bevallási-nyilatkozatot kell választaniuk.
   
A magánszemélyeknek azon a nyomtatványon (15M30), amelyet munkáltatójuktól kapnak tavalyi jövedelmükről, egy "X" jelölésével február 1-ig - 2016. január 31. vasárnapra esik - nyilatkozhatnak, hogy felkérik a NAV-ot a bevallás elkészítésére. Ha a magánszemélynek több munkáltatója is van, szabadon dönthet, melyiknél tesz nyilatkozatot. Más egyéb teendő nem lesz az szja-bevallással kapcsolatban.
   
Azok, akiknek jelenleg nincs munkáltatójuk, közvetlenül a NAV-nak nyilatkozhatnak a 15NY31-es adatlapon. A hivatal kizárólag azokkal veszi fel a kapcsolatot, akiknek visszaigényelhető, vagy befizetendő adójuk lesz.
   
A magánszemély adójának 1+1 százalékát továbbra is felajánlhatja civil szervezetnek, egyháznak költségvetési előirányzatra. Nyilatkozatát a munkáltatóján keresztül, vagy közvetlenül az adóhivatalnak papíron, illetve elektronikusan is elküldheti - olvasható az adóhatóság közleményében.

Januártól számos változás a személyi jövedelemadóban

Januártól számos, az adózók számára kedvező változás lép életbe a személyi jövedelemadó (szja) rendszerben, többek között csökken az adókulcs, új bevallási módokat vezetnek be, nem lehet megbírságolni a késedelmes bevallókat és emelkedik a kétgyermekesek családi kedvezménye. 

   
Az szja területén a legnagyobb változás az lesz, hogy hatályba lép a parlament által nyáron elfogadott 1 százalékpontos adókulcscsökkentés, az szja-kulcs 15 százalékra mérséklődik. Ez 100 ezer forintonként 1000 forinttal csökkenti az adóterhet, a szaktárca számításai szerint jövőre átlagosan csaknem 30 ezer forinttal marad több az embereknél.
   
Elkezdődik a kétgyermekesek családi kedvezményének négy éven át tartó növelése, aminek során jövőre a gyermekenkénti kedvezmény 25 százalékkal, a jelenlegi gyermekenkénti havi 10 ezer forintról 12 500 forintra nő. A kétgyermekes családok nettó jövedelme havi 5000 forinttal emelkedik. A kulcscsökkentés és a családi kedvezmény növekedésének hatását is figyelembe véve a két átlagkeresővel rendelkező kétgyermekes családok jövőre 120 ezer forinttal több jövedelemből gazdálkodhatnak.  
   
A magánszemélyek számára ugyanakkor tehernövekedést jelent, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 6930 forintról 7050 forintra emelkedik.
   
Jövőre azoknak, akiknek kizárólag munkáltatótól származó jövedelmük van, és nem vesznek igénybe adókedvezményt, nem kell adóbevallást benyújtaniuk, helyettük az adóhatóság készíti el. Ezt az új lehetőséget bevallási nyilatkozatnak hívják. A nyilatkozatot 2016. január 31-ig lehet megtenni a 2015-ben megszerzett jövedelmekről a munkáltatóhoz, vagy annak hiányában az adóhatósághoz. Az adóhatóság 2016. május 20-ig megállapítja az adót, és csak akkor küld jelzést, ha a megállapított adó és a levont előleg összege nem egyezik.
   
Egy év múlva újabb változás jön: 2017-ben, ha egy magánszemély nem kér munkáltatói adómegállapítást vagy azt a munkáltató nem vállalja, illetve nem tesz bevallási nyilatkozatot, az állami adóhatóságnak adóbevallási ajánlást kell készítenie a kifizetők kontrolladatai alapján. A szaktárca szerint jövőre több mint 1,5 millió magánszemély adózónak nem kell az adóbevallást benyújtania, helyettük a dokumentumot az adóhatóság készíti el, a 2016-ra vonatkozót pedig 2017-ben már teljes egészében az adóhivatal fogja elkészíteni,
   
Az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallást valamint a "söralátétnek" nevezett adónyilatkozatot utoljára a 2015. adóévre vonatkozóan lehet alkalmazni.
   
Az szja bevallásban a jövő évtől a jelenlegi 150 ezer forinttal szemben 200 ezer forintos összeghatárig lehet 6 hónapos pótlékmentes részletfizetési lehetőséget kérni. Az szja-n kívül az egészségügyi hozzájárulásra is lehet majd részletfizetést kérni, ha a két adónem kapcsán fizetendő együttes összeg legfeljebb 200 ezer forint.
   
További változás, hogy az adóhatóság a jövő évtől már nem veti ki a 2000 forintnál kisebb késedelmi pótlékot, míg most az összeghatártól függetlenül kirója azt. A magánszemélynek emellett a jövő évtől nem kell megfizetnie az 1000 forintot el nem érő adót, és az adóhatóság sem utalja ki az 1000 forintot el nem érő túlfizetést. Idén ez a határ 100 forint volt.
   
Bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén pedig - néhány kivételtől eltekintve - nem bírságolhatja a magánszemélyt a NAV, ehelyett a határidő kitűzésével fel kell szólítania a kötelezettség teljesítésére, illetve a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye. Nem lehet azonban ezt a kedvező szabályt alkalmazni akkor, ha az adózó az áfa körbe való bejelentkezési kötelezettséget vagy a foglalkoztatottainak bejelentését mulasztja el, ekkor az adóhatóság már első körben is bírságot vethet ki.

NAV: az szja-bevallások 10 százaléka hibás

Mintegy 800 ezer adózó nyújtotta be személyi jövedelemadó bevallását március végéig, emellett több mint 375 ezren kérték a NAV közreműködését annak elkészítésében; a beérkezett bevallások nagy részét már feldolgozták, a fennmaradó mintegy 10 százalék javításra szorul - tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán.

A beérkezett bevallások csaknem 2 százalékában van olyan hiba, amelyet csak a bevalló közreműködésével lehet javítani, a többi hibás bevallást a NAV munkatársai javítják.
 
A közleményben az adóhatóság felsorol több jellemző hibát, egyebek mellett, hogy hiányzik az aláírás, nincs adószám, a visszaigényelhető adót tartalmazó bevallásban nem szerepel sem a bankszámlaszám, sem az utalási cím, illetve téves a helyesbítés, önellenőrzés jelölése a főlapon.
 
Ugyancsak gyakori hiba, hogy nem jól számolják ki az adózók a családi kedvezmény keretösszegét, nem megfelelően töltik ki az az eltartottakra vonatkozó lapot vagy a 2014-ben megszületett gyermek esetén a várandósságról szóló nyilatkozatot nem töltik ki.

 Gyakran a kifizető által levont adóelőleg helyett az adózó által befizetett adóelőleg szerepel, vagy üres a bevallás, ami a "söralátét-bevallás" nyomtatványánál tipikus hiba, valamint hiányoznak a vállalkozói mellékletek, jellemzően a tevékenységüket év közben megszüntető egyéni vállalkozóknál.
 
A NAV felhívta a figyelmet arra, hogy ha valakinek a családjában év közben változás volt - például a gyermek sikeres érettségit tett, a szülők elváltak vagy született egy gyermek -, és ezt nem jelezte a munkáltatójának, akkor a pontos számítás és kitöltés az adózóra hárul.
 
Aki év közben jogosulatlanul vette igénybe a családi kedvezményt, vagy nem a megfelelő összeget vette igénybe, akkor a többletet vissza kell fizetni, illetve 12 százalékos bírsággal is számolni kell - hangsúlyozta az adóhatóság.

 A www.nav.gov.hu oldalon elérhető általános nyomtatványkitöltő program segít a lehető legkevesebb hibával kitölteni a bevallást, sőt bizonyos adatokat elég csak egyszer kitölteni és a program önállóan számol. A hibák közül pirossal jelöli a program a bevallás tartalmi hibáját, sárgával az összefüggésekre hívja fel a figyelmet, a kék pedig olyan súlyos hibát mutat, amellyel a bevallás érvénytelen - tájékoztatott a NAV.

A jobbikos képviselők közzéteszik a velük élő hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát is

A Jobbik országgyűlési képviselői január 31-ig - sajátjuk mellett - nyilvánosságra hozzák a velük egy háztartásban élő hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát is, és ezt elvárják az összes többi parlamenti képviselőtől is.

 Ezt Szilágyi György, az ellenzéki párt képviselője jelentette be szombaton újságíróknak, Budapesten. Hangsúlyozta, lépésük célja, hogy tisztább és átláthatóbb közéletet teremtsenek.

A Jobbik ennek érdekében felszólítja valamennyi országgyűlési képviselőt, hogy kövessék példájukat - mondta Szilágyi György, aki szerint a képviselők ebben a kérdésben "nem bújhatnak pártjaik mögé", a velük egy háztartásban élő hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának közzététele ugyanis a képviselők egyéni döntésén múlik.

A politikus szerint így a vagyonnyilatkozat-tételi határidőig, vagyis január 31-ig kiderül, kiknek van takargatnivalója.

Szilágyi György úgy fogalmazott, a Jobbik kezdeményezésével megmutatja, mi a különbség közte és a Fidesz között. A Jobbik ugyanis kormányra kerülve megszüntetné az összes fontos kérdés titkosítását - mondta, hozzátéve, hatalomra jutásuk esetén a képviselőkkel egy háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozatát is kötelezően nyilvánossá tennék.

Változások a magánszemélyek adózásában

Januártól változik a magánszemélyek adózása, így módosul a személyi jövedelemadó (szja), a társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályozása.

    Jelentősen átalakul a nem pénzben adott juttatások adózása. A munkáltató béren kívüli juttatásokat (például Erzsébet-utalvány, helyi bérlet) 500 ezer forint helyett csak évi 200 ezer forintig adhat a jelenlegi 35,7 százalékos közteher mellett, az e feletti rész terhelése 51,17 százalék lesz. Ugyanakkor SZÉP-kártya formájában a 200 ezer forintos keretösszeg felett is megmarad az alacsonyabb adóterhelés évi 450 ezer forintig.
   
A 2014. december 31. után kötendő házasságoknál a párok együttesen havi 31 250 forinttal csökkenthetik adóalapjukat - elegendő az egyik félnek első házasnak lenni -, ami havi 5000 forint adómegtakarítást jelent számukra. Az első házasok adóalap-kedvezményét a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapig, de legfeljebb a gyermekek után járó családi adóalap-kedvezményre való jogosultság hónapjáig lehet érvényesíteni.
  
 A két eltartottat nevelő családoknál a családi kedvezmény mértéke 2016-tól 2019-ig kétszeresére emelkedik. Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény havi összege tehát jövőre még 62 500 forint lesz, 2016-tól azonban évente 15 625 forinttal – ez havi 2500 forint adómegtakarítás – nő, így 2016-ban gyermekenként havonta már 78 125 forint adóalap-kedvezményt lehet érvényesíteni.
 
  Az iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott diákoknak a munkáltató ugyanolyan adózási feltételek mellett biztosíthat juttatásokat, mint a munkavállalóinak, így részükre béren kívüli juttatásokat is adhat.
 
  A jövő évtől a lakás akadálymentesítéséhez is adómentesen adhat a munkáltató támogatást, továbbá nem kell kamatjövedelemből származó jövedelmet megállapítani, ha ilyen célból nyújt hitelt a munkavállalónak.
  
 Módosultak az adóelőleg-nyilatkozatokra vonatkozó szabályok is, a tartós megbízási szerződésben álló személyek nemcsak az adóbevallásban, hanem év közben is érvényesíthetik majd az szja-t vagy az adóalapot csökkentő kedvezményeket, illetve a családi járulékkedvezményt.
 
  A 2015. január 1. után indult elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programokról a szervezőnek a jövőben a tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napjáig tájékoztatnia kell az adóhatóságot.
 
  A papír alapú kiküldetési rendelvények mellett a jövőben azok a digitálisan kiállított kiküldetési rendelvények is megfelelőek lesznek, amelyek a törvény által előírt adatokat tartalmazzák és a jogszabálynak megfelelő zárt rendszerben állították elő és őrizték meg.

   A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (tehát nem tartozik az adóalapba) a pénzügyi intézmény – amennyiben követelésvásárlással, mint pénzügyi szolgáltatással üzletszerűen foglalkozik – által elengedett követelést, ennek következtében pedig egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség sem keletkezik ezzel kapcsolatban.
 
  Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege a jelenlegi 6810 forintról 6930 forintra nő, napi összege pedig 231 forintra.
  
 A külföldi jog hatálya alatt kötött munkaszerződések alapján végzett munka esetében alapbér helyett a munkaszerződésben meghatározott díj minősül majd járulékalapnak.
  
 A harmadik országbeli magánszemélyek két évet meg nem haladó magyarországi munkavégzése továbbra is mentes marad mind az egyéni járulékok, mind a szociális hozzájárulási adó alól, azonban - a korábbi 2013. január 1-jei határidővel szemben - a 2013. július 1-jét megelőző kiküldetések esetében a kétéves időtartamot 2013. július 1-jétől szükséges számítani, és a biztosítási kötelezettség - a korábbi 2015. január 1-jei határidővel szemben - legkorábban 2015. július 1-jétől jön létre.
  
 Pontosították a nyugdíjbiztosítás fogalmát is. A jövőben csupán az olyan biztosítások tekinthetők nyugdíjbiztosításnak, amelyek a törvény által felsorolt négy kockázati elemet (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) együttesen tartalmazzák, és ezeken kívül a biztosítás más kockázatra nem terjed ki.
 
  Biztosítások esetén nem keletkezik bevétel a magánszemélynél akkor, ha egy másik személy által kötött biztosításban a szerződő helyére lép.
  
 A jogalkotó a nyugdíjcélú megtakarításokat kívánja támogatni, ezért ha az alapbiztosítás kockázati díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, kizárólag a nyugdíjcélú megtakarítást szolgáló díjrész alapján vehető igénybe kedvezmény.
  
 A nyugdíjbiztosítás után járó kedvezményt csak azon a nyugdíjbiztosítási szerződésen lehet jóváírni, amelyre az adóévben kedvezményre jogosító díjfizetés történt. Ha a magánszemély több nyugdíjbiztosítás után jogosult kedvezményre, akkor a kedvezményt az egyes szerződéseken a befizetett díjjal arányosan írják jóvá.
  
 A teljes életre szóló életbiztosítások 2018. január 1-jével azonos megítélés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal.
  
 A vezető tisztségviselők felelősségbiztosításának a társaság által fizetett díja adómentessé válik, ami visszamenőleges hatályú, bármely korábbi évben alkalmazni lehet.

Közeledik az adófeltöltés határideje

Közeledik december 20-a, az adófeltöltési kötelezettség határideje - hívja fel a figyelmet a PwC hírlevelében.

A beszámolójukat a naptári év alapján készítő vállalkozásoknak december 20-i hatállyal - 2014-ben december 22-én, hétfőn - kell az éves várható adó összegére kiegészíteniük a 2014-ben már megfizetett társasági- és iparűzésiadó-előlegeket, innovációs járulékot, valamint a reklámadót és a szektorokra jellemző különadókat.
 
A társaságiadó-előleget továbbra is azoknak a társaságoknak kell kiegészíteniük, feltölteniük, amelyeknek a tárgyévet megelőző adóévben az éves szinten számított nettó árbevételük meghaladta a 100 millió forintot. A társaságiadóelőleg-kiegészítés bevallását 2014-ben a 1401-es nyomtatványon kell benyújtani a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). A különböző adónemek bevallását az eltérő bevallási időszak miatt nem lehet összevonni.

 Az iparűzésiadóelőleg-kiegészítésről az előző évhez hasonlóan 2014-ben is bevallást kell tenni az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. A fővárosi önkormányzat részére a 2014-40. számú bevalláson kell teljesíteni a feltöltési kötelezettséget. A több önkormányzati telephellyel rendelkező vállalatoknak minden önkormányzat felé külön-külön eleget kell tenniük e bevallási, illetve esetleges befizetési kötelezettségüknek. Az iparűzési adófeltöltési kötelezettséggel továbbra is a társaságiadóelőleg–kiegészítésre kötelezett vállalatoknak kell számolniuk.
 
A médiaszolgáltatást nyújtó társaságokat a 2014. augusztus 15-én életbe lépett reklámadóról szóló törvény alapján feltöltési kötelezettség terheli ennél az adónemnél is, december 20-i határidővel. A médiaszolgáltatás igénybevevőinek a törvény szerinti bevallási kötelezettségen és a nyilatkozatok megfelelő beszerzésén kívül más teendőjük ebben az időszakban nincs.
 
Amennyiben a 2014. december 20-áig teljesített adóelőlegek, illetve a kiegészítő feltöltés együttes összege nem éri el az adóévi várható adó 90 százalékát, a vállalkozásnak a befizetett előleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20 százalék mulasztási bírságot kell fizetnie már egynapos mulasztás esetén is - figyelmeztet a tanácsadó cég. Az adóhatóság azonban 2014. január 1-jétől a feltöltési kötelezettség nem teljesítésének vizsgálata során figyelmen kívül hagyja az árfolyam-különbözetből származó eltérést.

 A vállalkozásoknak az adóév végén, szintén december 20-i határidővel a szektorokra jellemző különadó feltöltési kötelezettségük is keletkezik. Ezek közé tartozik többek között az energiaellátók jövedelemadója, a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások járadéka, a távközlési adó és a távhőadó.

A Jobbik Szijjártó Péter vagyoni helyzetét vizsgálná

A Jobbik vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményez a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, illetve vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást szorgalmaz az Országgyűlésben Szijjártó Péter ingatlanvásárlása miatt.

    

Novák Előd, az ellenzéki párt alelnöke szombaton azt is közölte az MTI-vel: az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását kérik annak kivizsgálására, hogy a külgazdasági és külügyminiszter "összekapcsolta-e a keleti nyitás politikáját a keleti bankszámlanyitással is", illetve "milyen idegen érdekek kiszolgálásából" származhat a vagyona.
    

A jobbikos politikus szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy Szijjártó Péter szerzett-e a magyaron kívül más útlevelet.
    

Novák Előd egyúttal bírálta, hogy a kormánypárt korábban leszavazta a kötelező vagyongyarapodási vizsgálatról szóló javaslatát.
    

Az idei országgyűlési választás előtt összefogott baloldali pártok februárban már kezdeményeztek vagyonnyilatkozati eljárást Szijjártó Péterrel szemben, arra hivatkozva, hogy a politikus megtakarítása többel nőtt, mint amekkora bevétele volt. Szijjártó Péter akkor sajtófőnökén keresztül úgy reagált: immár sokadszorra teszi világossá, hogy vagyongyarapodásának két forrása a fizetéséből megtakarított összegek és befektetéseinek hozamai.
    

Csütörtökön pedig azt közölte Fülöp Judit az MTI-vel: a tárcavezető házvásárlásának forrásai közül 68 millió forint a miniszter saját megtakarításaiból, 10 millió forint felesége megtakarításából, szintén 10 millió forint felesége szüleitől, 79 millió forint pedig a miniszter szüleitől származik, 45 millió forintot kölcsönként, 34 millió forintot pedig ajándékként kapott.

forrás: MTI
kép:  www.parameter.sk

Az 1+1 százalékos szja-keretnek csak 52,2 százalékát ajánlották fel az adózók

Az adózók nagy része továbbra sem nyilatkozik az szja 1+1 százalékáról, a 2013. évi szja-ból csupán az elvi keret mindössze 52,2 százalékát ajánlották fel - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból.

    

Az adóhatóság augusztus 27-ig mintegy 4,581 millió adófizető magánszemély 2013. évi szja bevallását dolgozta fel, közülük 3,962 millió magánszemély - 86,5 százalék - nyilatkozhatott volna összesen 23,2 milliárd forintról.
    

Az augusztus 27-ig feldolgozott adatok szerint 2,085 millió magánszemély 3,253 millió érvényes nyilatkozatot nyújtott be, az ezekben felajánlott összeg meghaladja a 12,12 milliárd forintot, ami a 23,2 milliárdos elvi keret 52,2 százaléka.
    

Az érvényes nyilatkozatok közül az adózók 1,931 millióban civil szervezetek, 1 millióban egyházak, 321 ezerben pedig a kiemelt költségvetési előirányzat (Nemzeti Tehetség Program) számára kívánták juttatni személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát.
    

A felajánlásokból az egyházak 3,8 milliárd, a civil szervezetek 7,1 milliárd, a kiemelt költségvetési előirányzat 1,22 milliárd forinttal részesedik.
    

Az egy érvényes nyilatkozatra jutó átlagos felajánlás összege 2012-ben 3917 forint, 2013-ban 3889 forint, 2014-ben (az augusztus 27-i adatok szerint) 3726 forint volt.

forrás: MTI
kép: 

Már csak szűk két hét maradt az szja-bevallások elkészítésére

Már csak szűk két hetük maradt az adózóknak arra, hogy a május 20-i határidőig elkészítsék személyi jövedelemadó (szja) bevallásukat; ezt várhatóan sokan idén is az utolsó pillanatokra hagyják, őket a NAV egyes ügyfélszolgálatai hosszított nyitva tartással várják majd.

Május 4-ig - a 356 ezer egyszerűsített, az adóhatóság által elkészített bevallással együtt - összesen 1,760 millió szja bevallás érkezett a NAV-hoz. A söralátétnek is nevezett adónyilatkozatot az eddig feldolgozott adatok szerint mintegy 19 ezren választották, mintegy 674 ezren csökkentett, mintegy 711 ezren pedig teljes adattartalmú bevallást nyújtottak be.
  
Az eddig feldolgozott adatok szerint a legtöbb bevallást (680 ezer) kitöltő programmal elkészítve, kinyomtatva küldték be az adóhatósághoz, mintegy 503 ezret elektronikus úton, mintegy 580 ezret pedig papír alapon kitöltve.
  
A NAV az szja-bevallásokhoz kötődően 17,4 milliárd forintot utalt ki, ebből 14,5 milliárd forintot az adózóknak, 2,1 milliárd forintot önkéntes kölcsönös biztosító pénztáraknak, míg 0,8 milliárd forintot nyugdíj-előtakarékossági számlákra.
  
Az szja-bevallásokban minden évben találnak hibákat a revizorok. A papír alapú kitöltésnél az eddigi tapasztalatok alapján mindig célszerű például ellenőrizni, hogy az adózó aláírta-e a bevallást, családi kedvezmény esetén pedig ügyelni arra, hogy pontosan adják meg a gyerekek, eltartottak adatait. A legcélszerűbb a kitöltő-programot használni, mert azáltal a hibák zöme kiszűrhető.
  
A NAV tavaly összesen közel 4,657 millió magánszemély szja-bevallását dolgozta fel. Ebből  a hagyományos önbevallások száma 3,624 millió volt, az egyszerűsített bevallást több mint 294 ezren, a munkáltatói elszámolást több mint 708 ezren választották. Az adónyilatkozatot benyújtó magánszemélyek száma közel 30 ezer volt.

forrás: MTI

A "söralátét" a legegyszerűbb módja az adóbevallásnak

A szja-bevallás legegyszerűbb módja az egyoldalas adónyilatkozat, amit sokan csak "söralátét-bevallásként" emlegetnek; ezt egyéb törvényi feltételek megléte mellett akkor lehet választani, ha a munkáltatók által levont adó, adóelőleg, és a ténylegesen fizetendő adó különbözete nem több ezer forintnál.

A közlemény szerint az 1353ADÓNYILATKOZAT elnevezésű nyomtatványon a személyes adatokon túl mindössze három sort kell kitölteni, és a benyújtási határideje május 20.
  
Az adónyilatkozat a NAV bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetve a NAV honlapjáról is letölthető. A kitöltő- és ellenőrző programmal elkészített adónyilatkozat az ügyfélkapun keresztül elektronikusan is beküldhető, vagy kinyomtatva, postán is továbbítható a NAV-hoz.
  
Felhívták a figyelmet arra, hogy érdemes tanulmányozni a munkáltatótól év elején kapott 13M30-as igazolást, mert azon az is szerepel, hogy az adózó jogosult-e az adónyilatkozat benyújtására. Ebben az esetben az igazolás adatait csak át kell másolni az adónyilatkozat megfelelő soraiba.
  
A beadási jogosultságról bővebben a nyomtatvány hátoldalán található, illetve a NAV honlapjáról, www.nav.gov.hu oldalról letölthető kitöltési útmutatóból lehet tájékozódni.

forrás: MTI

Február 25-ig kell bevallani a vállalkozói szja-t

Az egyéni vállalkozóknak és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek február 25-ig kell bevallaniuk és befizetniük személyi jövedelemadójukat a 1353 számú nyomtatvány kitöltésével.

Az egyéni vállalkozók 2013. évi tevékenységükről az előző évekhez hasonlóan a bevallás csomag 1353-13-as lapjainak kitöltésével számolhatnak el, melynek a sorszámozása az idén megváltozott. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járulékát és nyugdíjjárulékát is ebben kell bevallani a NAV honlapján közzétett tájékoztató szerint.

   

Az elektronikus bevallásra kötelezettek csak elektronikusan nyújthatják be bevallásukat.

   

Az egész évben a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerint adózó vállalkozót egyéni vállalkozóként nem terheli szja-bevallási kötelezettség, a13KATA nyomtatványon kell nyilatkoznia az adóévben elért bevételéről. Azoknak, akik az év során részben kata, részben szja kötelezettek, mind a két bevallást be kell nyújtaniuk az alanyiságuknak megfelelő időszakokra.

   

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók kizárólag belföldi pénzforgalmi számlájukról utalhatnak, egyéb esetben az adókötelezettség átutalással, a kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyás befizetéssel és csekken is teljesíthető.

forrás: MTI - kép: napi.hu

Az új adózási formák ellenére tartja magát az eva

Az új adózási formák ellenére még mindig magas az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) választók száma - derül ki az adóhatóság adataiból.

forrás: - MTI

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásában a 2011. év végi több mint 88 700 után 2012 végén még mindig megközelítőleg 71 ezer evás volt, ami ugyan közel harmadával kisebb a 2011 előtti években megszokott 100 ezres nagyságrendnél, de még mindig tekintélyes szám, különösen, hogy új adózási formák is rendelkezésre állnak.

    

Az evásokon belül a társas vállalkozások súlya tovább nőtt, részarányuk 2012-ben már 64,1 százalék volt. Változatlanul az együttesen 93,5 százalékos részarányt megközelítő korlátolt felelősségű (kft.) és betéti társaság (bt.) a leginkább jellemző gazdálkodási forma, az utóbbiak adják a társas vállalkozások csaknem 70 százalékát. Az összes evás vállalkozás 29,4 százaléka (a társas vállalkozások nem egészen fele) tartozik a számviteli törvény hatálya alá, a többi úgynevezett bevételi nyilvántartást vezet.

    

Az egyszerűsített vállalkozói adót alkalmazó egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások körében egyaránt a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység a legnépszerűbb. Ezeken a területeken működik az eva alanyok mintegy 46,5 százaléka, s itt realizálódik a bevételek majdnem fele.

    

Az eva hatálya alá tartozó adóalanyok összesített árbevétele 2012-ben 386,8 milliárd forint volt, ami 31,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A bevételek megoszlása az egyéni és társas vállalkozások között hasonló az előző évihez, 28, illetve 72 százalék.

    

A teljes evás kört tekintve a fajlagos árbevétel nem egészen 5,8 millió forint volt. Ezen belül az egyéni vállalkozók mintegy 4,5, a társas vállalkozások pedig 6,5 millió forint közeli átlagot értek el.

    

Az evás adóalanyok legnagyobb rétege - közel 45 százaléka - 2,5 millió forint alatti bevételt realizált. Az ötmillió forintig terjedő két legalacsonyabb sávba tartozik a vizsgált adóalanyi kör mintegy 61,2 százaléka, a 7,5 millió forint alatti alsó háromba pedig 72 százaléka.

    

Az eva hatálya alá tartozó adóalanyok 2012. évi adókötelezettsége 143,7 milliárd forint volt, 15,4 százalékkal kevesebb, mint a bázis időszakban. Az evások átlagosan több mint 2 millió forint adót fizetnek. Az első három negyedévben 100,1 milliárd forint összegű adóelőleget fizettek be, az éves kötelezettség 69,6 százalékát (a bázis évben 68,4 százalékát).     A bevallók 58,6 százaléka (39 162 adózó) a vizsgált év során pontosan fizetett, elszámolásuk nullszaldós. Pontatlansága miatt 27 673 adóalany utólagos rendezésre kényszerült, közülük 21 741 adózó összesen 4 milliárd forint összegű, 2013-ra áthúzódó befizetési kötelezettséget szerepeltetett  bevallásában, míg 5932 adózó 300 millió forintos visszaigénylési pozícióban zárta az évet. Az egyenleg így összességében 3,7 milliárd forint összegű utólagos befizetési kötelezettséget mutat, ami 19,6 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    

A NAV 2013 augusztus végén 70 979 működő kata adóalanyt tartott nyilván, közülük 59 896 egyéni vállalkozó. A bejelentett kisadózók száma 71 904, közülük 52 336 minősül főállásúnak. A kivások száma 7595 volt augusztus végén, valamennyien társas vállalkozások, közülük 5743 kft., 1502 pedig bt.

Rendelettervezet az elektronikus adózásról

Az elektronikus adózási ügyintézést a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (KR) keresztül, vagy felhasználói névvel és jelszóval, vagy elektronikus aláírással lehet végezni - egyebek mellett ezt tartalmazza az a nemzetgazdasági miniszteri rendelet-tervezet, amely a kormány honlapján jelent meg.    

A tervezet felsorolja azokat az ügyeket, amelyek elektronikusan intézhetők. Közéjük tartozik többek között bármilyen változás bejelentése, a bevallás, az adatszolgáltatás, a köztartozásmentes adatbázisba való felvétel, továbbá a több adó egy összegben való megfizetése is.
  
Az elektronikusan intézhető ügyekhez űrlapot ad az adóhatóság, annak kitöltésével rendezhetők el az adott ügyek.
  
Bankkártyával adót befizetni csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke által kijelölt ügyfélszolgálatokon lehet, azok közül viszont bármelyiken. Az ilyen ügyfélszolgálatok listáját az adóhatóság a honlapján teszi közzé.
  
Lehetőség lesz arra, hogy az adózó több adóját egy összegben fizesse be, ennek az adónemek közti felosztásáról - a KR-en keresztül - kell rendelkezni.
  
A telefonos ügyintézéshez meg kell adni az ügyfélazonosító-számot, az adóhatóság a beszélgetést rögzíti.

forrás: MTI

Egyszázalékos felajánlások - A civileknek már csak három napjuk van az elszámolásra

Május 31-ig több mint 24 ezer civil szervezetnek kell elszámolnia a kiutalt 1 százalékos összegek felhasználásáról. Amely társaság elmulasztja a határidőt, az a következő évi 1 százalékos felajánlásokból történő kizárást kockáztatja - figyelmeztet az adóhatóság.
 
A civil szervezeteknek a 11KOZ számú nyomtatványt május 31-ig kizárólag elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül kell megküldenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).
 
A civil kedvezményezettek mintegy 60 százaléka azonban még nem adott számot a 2011-ben kiutalt és felhasznált összegekről az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Tavaly több mint 5 ezer szervezet késett az elszámolással, ezért idén a NAV már háromszor küldött ki benyújtásra felhívó elektronikus levelet az érintetteknek.
 
Ha a kedvezményezett nem nyújtja be a 11KOZ közleményt vagy számszakilag hibás adatot közöl, illetve nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és a javításra kitűzött határidőt elmulasztja, a NAV - a törvény alapján - a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben kizárja a kedvezményezettek köréből - hívja fel a figyelmet az adóhatóság.
 
Az érintett civil szervezetek a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) az "szja 1+1%" menüponton belül elérhető, "Tájékoztatás a civil kedvezményezettek részére átutalt szja 1 százalékos összeg felhasználásáról szóló 11KOZ számú közlemény benyújtási határidejéről" című tájékoztatóból kaphatnak bővebb tájékoztatást, konkrét kérdéseikre pedig választ kaphatnak a NAV munkatársaitól a 06/40 42-42-42 telefonszámon.

forrás: MTI