Az alváshiány az agysejtek elhalásához vezethet

Az alváshiány sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint korábban gondolták, az agysejtek elhalását okozhatja - mutatták ki amerikai kutatók állatkísérletekben.

Egerekkel folytatott kísérletek szerint a hosszantartó alváshiány bizonyos agysejtek 25 százalékának elhalásához vezet - írták a Pennsylvaniai Egyetem orvostudományi karának kutatói a The Journal of Neurosience című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

   

Ha ez igaz az emberek esetében is, haszontalan lehet bepótolni a kevés alvást - hangoztatják a szakemberek, akik úgy vélik, hogy a jövőben lehetséges lesz kifejleszteni egy olyan gyógyszert, amely védi az agyat az alváshiány mellékhatásaitól.

   

A kutatók az egereket ébren tartották, hogy előidézzék a modern életben előforduló éjszakai műszakokkal, késő estékbe nyúló munkaidővel összefüggő alváshiányt. Tanulmányozták az állatok azon agysejtjeit, amelyek az agy éberállapotban tartásáért felelősek.

Többnapos alváshiány nyomán - amely leképezte az éjszakai munkát végzők alvásritmusából fakadó napi átlag négy-öt órányi alvás következményeit - az egerek elvesztették agysejtjeik 25 százalékát az agytörzsben.

   

A szakemberek szerint ez az első bizonyíték arra, hogy az alváshiány az agysejtek elvesztéséhez vezethet.

   

"Bizonyítékunk van arra, hogy az alváshiány visszafordíthatatlan sérüléshez vezethet. Ez egy egyszerű állatnál fordulhat elő, de ez azt jelzi, hogy nagyon alaposan meg kell vizsgálnunk az emberek esetében - mondta a BBC Newsnak Sigfrid Veasey, az Alvás és Cirkadián Neurobiológiai Központ illetékese.

   

Veasey szerint a következő lépés az lesz, hogy váltott műszakban dolgozó, elhunyt emberek agyát fogják vizsgálni, hogy bizonyítékot találjanak az agysejtek bárminemű pusztulására.

  

    (www.bbc.com/news/health-26630647)

A kialvatlanság krízishelyzetben megnehezíti a döntéshozatalt

Élet és halál kérdése lehet a műtőben, a harctéren vagy egy rendőrségi akció során a váratlan körülményekre való helyes reagálás, a döntéshozatalt azonban jelentős mértékben megnehezíti a kialvatlanság, a krónikus alváshiány - ezt laboratóriumi vizsgálatokkal is igazolták amerikai pszichológusok, akik eredményeiket a Sleep szakfolyóirat májusi számában tették közzé.

A döntéshozatal egy dinamikus folyamat, amelynek során az érintett személy a változó körülmények állandó figyelembevételével cselekszik - olvasható a ScienceDaily hírportálon.

A Washingtoni Állami Egyetem (WSU) kutatói első ízben terveztek meg egy olyan laboratóriumi vizsgálatot, amelynek során szimulálni lehet, hogy a felhalmozott alvásadósság éles helyzetekben miként befolyásolja a döntéshozatalt, katasztrofális következményeket eredményezve.

Az alvásdeficit fizikai és mentális hatásait elemző korábbi kutatások kimutatták, hogy a krónikus kialvatlanság ugyan koncentrációs zavarokat okozhat, ám laboratóriumi körülmények között úgy tűnt, hogy csak viszonylag kis mértékben befolyásolja a döntéshozatali képességeket.

"Jelentős azonban az eltérés a laboratóriumi eredmények és a való élet között, ahol katasztrofális következményekkel járhatnak a kialvatlanság okozta rossz döntések" - magyarázta Paul Whitney, a WSY pszichológiaprofesszora.

A kialvatlan kezelők számlájára írják egyebek között a csernobili atomerőmű 1986-os katasztrófáját vagy a Challenger űrhajó szintén 1986-ban bekövetkezett tragédiáját.

"Az volt a célunk, hogy laboratóriumi körülmények között vizsgáljuk a valós döntéshozatali mechanizmus főbb elemeit" - fogalmazott Paul Whitney.

A vizsgálatban 26 egészséges felnőtt önkéntes vett részt, akik hat napot töltöttek a hotelszerűen kialakított laboratóriumban.

A csoport egyik fele 62 órán át nem alhatott, míg a többiek pihenhettek, miközben viszonylag egyszerű kognitív feladatokat végeztettek velük. Számok sorozatát mutatták a résztvevőknek, akiknek 1 másodperc leforgása kellett eldönteniük, hogy azokat a pszichológusok előzetesen az "elfogadható", vagy a "nem elfogadható" kategóriába sorolták.

A "jó" számok megjelenésekor meg kellett nyomniuk a gombot, és a helyes válaszokért virtuális pénzjutalom járt, míg a helyteleneket veszteségként könyvelték el. Egy idő után mind a két csoport tagjai megtanulták a helyes válaszokat.

Amikor viszont megfordították a feladatot, és az önkénteseknek a "rossz" számokra kellett reagálniuk, a kialvatlan önkéntesek minden igyekezetük ellenére igen gyengén teljesítettek.
   
"Adataink azt mutatják, hogy bármennyire is küzd valaki, hogy jó döntést hozzon, az alvásdeficit olyan változásokat idéz elő az agyában, amelyek lehetetlenné teszik, hogy helyesen reagáljon a változó körülményekre" - hangsúlyozzák a tanulmány szerzői.

http://www.sciencedaily.com/releases/2015/05/150507165432.htm

A mai ember két órával kevesebbet alszik, mint száz éve élt elődje

A mai ember két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje, és a nők között több a rossz alvó, mint a férfiak körében - egyebek mellett ez derül ki a Benyovszky Orvosi Központ által az alvászavarok hátterének feltárására indított kutatási program eddigi eredményéből.

   
Az első lépésként ezer felnőttre kiterjedt vizsgálat alapján összegezhető ezen megállapítás - mondta G.Németh György, az intézmény igazgatója az MTI-nek. Az elemzések szerint ugyanis a nőkre a családi tűzhely melegen tartása és a munkahelyen a megfelelés kettős kényszere miatt általában fokozott nyomás nehezedik, ami sokszor rejtett, de állandó stresszként zavarhatja a nyugodt alvást. A rossz alvásban több más körülmény között szerepe lehet a női szervezet hormonális ingadozását kísérő tünetcsoportoknak is - tette hozzá.

A kutatási program beindítását az igazgató szerint az indokolta, hogy a tapasztalat szerint az alvás minősége kihatással van általános közérzetünkre, teljesítményünkre. "A mai korra jellemző pörgés, a vele járó kaotikus életvitel azonban éppen, hogy ellene hat az édesded alvásnak. A mai ember a villany, a tv, a számítógép, és egy sor az álomba szenderedés helyett az ébrenlét elnyújtására csábító technikai vívmány következtében eleve átlag két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje. A gyorsított tempó egészségromboló hatásának ellensúlyozására viszont nem épült be életvitelünkbe valamiféle kultúra, mint például a belső harmóniát elősegítő, napi akár néhány perces meditáció." Így aztán nem meglepő, hogy jelenleg már - nálunk, akár Európa más országaiban - minden harmadik ember valamiféle alvászavarra panaszkodik - magyarázta a szakember.

Márpedig a kialvatlanság következményeként az ember ingerültté, türelmetlenné válik, ami egyfajta ragályként terjedve hozzájárul a manapság tapasztalható általános ideges közhangulat, a mérgezett légkör kialakulásához. E társadalmi hatásán felül kézzel foghatóbb, hogy az alvászavar nyomán évi milliárdos nagyságrendű károk keletkeznek, például a közúti balesetek hat százaléka a volánnál az elalvásra, a szétszórt figyelemre vezethető vissza - hangsúlyozta Németh György.

Kedvező viszont, hogy az orvosi diagnosztika, a tudomány fejlődése eredményeként mára lehetővé vált az alvászavarok és a rájuk visszavezethető betegségek alaposabb feltárása, így a gyógyítás is - húzta alá a szakember. Más helyeken - mint például Svédországban, Németországban - a foglalkozás-egészségügy részeként a munkahelyi, üzemorvosi vizsgálatok e témára is kiterjednek, nálunk azonban a diagnózishoz az alvás többnyire legfeljebb csak érintőlegesen kerül szóba.

Pedig bizonyos foglakozásoknál kiemelten fontos a jó alvás képességének megőrzése - állítja Vida Zsuzsa orvos, neurologus, a program szakmai irányítója. A kutatásban az ő munkáját szív és tüdőgyógyász, pszichológus is támogatja. "A kamionsofőröknél például a monotónia tűrésének képessége mellett az alvászavarra hajlam fontos rizikófaktor, ennek felismerésével baleseti tragédiák sokaságát lehetne megelőzni." Az alvást tekintve veszélyeztetettek a fokozott stressznek kitett menedzserek is. Akiknél a napi gyors döntések meghozatalánál lenne szükség a figyelem összpontosítására, kialvatlan állapotban nagyobb az esély a baklövésre. A pilótáknál pedig az időzónák váltásai okozhatnak zavarokat, a biológiai ritmusuk felborulása a rossz alvásban jelentkezhet. "Hasonló a három műszakban dolgozók helyzete is, az ő esetükben a nappali alvásnál különösen javasolt a külvilágot kizáró füldugó használata, a háttérrádiózás és a fények elkerülése"- figyelmeztet a neurologus.

Az alvásdoktor szerint "az alvászavarok orvoslására hatásos a relaxálás, agyunk pihentetésének megtanulása, az elhízás elkerülése, az esti nagy evészetekről a lemondás, a több mozgás beiktatása a napi életmódba".

Az alvászavarokkal kapcsolatos kutatási program még az elején tart, az eredményt átadják majd az egészségügyi tárcának, hogy a népegészség javítását szolgáló intézkedéseknél felhasználhassák.

forrás: MTI

Az alvás világnapja - Magyar szakembereket díjaztak

Egy nemzetközi alvásminősítő rendszer kidolgozása, az alvásproblémák kezelése, valamint az ezek miatti közúti balesetek megelőzése terén végzett tevékenységéért díjazta magyar szakemberek egy csoportját az Alvásorvosok Világszövetsége (World Association of Sleep Medicine - WASM) az alvás világnapja alkalmából.

A többek közt neurológusok, alvásterapeuták, allergológusok és ortopéd szakemberek alkotta magyar kutatócsoport dolgozta ki a Sleepfriendly Programot, egy sztenderdizált nemzetközi alvásminősítő rendszert, amelynek alapján objektíven értékelhetők az alvóhelyek körülményei. A csoport, köztük Németh György, a program elnöke a Distinguished Activity Award elnevezésű kiválósági díjat kedden a WASM Budapesten megrendezett nemzetközi eseményén, a World Sleep Day 2014 konferencián kapta meg.

   

Németh György az MTI megkeresésére szerdán elmondta, hogy programjuk egy viszonylag szigorú rendszeren, egy 80-100 kérdésből álló teszten alapul, amely többek közt a fekhely és a levegő minőségét, a fény-, illetve hangviszonyokat vizsgálja.

   

A szállodák világában lehangoló eredményre jutottak évekkel ezelőtt a kutatók, akadtak ugyanis olyan helyszínek, ahol egyáltalán nem foglalkoztak az alvás körülményeivel. Ezért döntöttek úgy, hogy megkeresik a leginkább alvásbarát szállodákat, majd ezt kiterjesztették nemzetközi szintre is. Erre figyelt fel a New York-i központú Alvásorvosok Világszövetsége - mondta el Németh György.

   

A szakkonferencia keretében Sleepfriendly Hotel minősítést kapott az egyik nemzetközi szállodalánc is, amely a magyar szakértők rendszere alapján 2016-ig a világ 38 országában lévő valamennyi szállodájában megújítja szobái és lakosztályai berendezését az alvásminőség javítása érdekében.

   

Magyarországon ötödik éve ünneplik az alvás világnapját a tavaszi napéjegyenlőséget megelőző pénteken - idén ez március 14-re esik.

   

A felmérések szerint Európa felnőtt lakosságának harminc százaléka szenved alvászavaroktól - ezek a még nem krónikus problémák. A Magyarországon élők 32 százaléka küzd alvásproblémákkal, aminek a hátterében társadalmi, szociológiai, élettani okok állhatnak - mutatott rá Németh György.

   

Hangsúlyozta: kiemelkedő fontosságú annak tudatosítása, hogy az alvászavarok kezelhetőek, csaknem száz százalékban gyógyíthatók. Ám a nem kezelt problémák súlyos egészségügyi következményekkel járnak, egyes kutatások szerint akár 8-10 évvel is megrövidíthetik az ember életét, nem is beszélve a kialvatlanság okozta közúti balesetekről - mondta el Németh.

forrás: MTI