A nyilvánosságra hozott kutatási eredmény alapján a C-vitamin-pótlás 98 százalékkal csökkentette a daganatok növekedéséért felelős érképző faktor, az úgynevezett VEGF szintjét. Amennyiben a jelenleg folyó humán vizsgálatok is jó eredményt hoznak, akkor a C-vitamin az egyik alappillére lehet a kemoterápiát egyre inkább felváltó célzott daganatellenes terápiának. Az amerikai kutatóintézetben végzett állatkísérletben sikerült az áttétképződést is hatékonyan gátolni.

A C-vitamin nem csodaszer, ezért a klinikusok rendre felhívják a figyelmet a többi létfontosságú vitamin és mikrotápanyag komplex biztosításának fontosságára.

Mándi László belgyógyász szakorvos, családorvos, a Debreceni Orvostudományi Egyetem tutora a felfedezés jelentőségéről szólva az MTI-nek elmondta, hogy az elmúlt évek klinikai eredményeinek köszönhetően az Országos Gyógyszerészeti Intézet már engedélyezte a nagydózisú C-vitamin kezelést a rákgyógyításban.

"Mint belgyógyász és családorvos évek óta foglalkozom a magas dózisú C-vitamin alkalmazásával előrehaladott daganatos betegségek kezelésében. Elsősorban olyan embereknél alkalmaztuk a módszert, akiknél már a szokványos kemoterápiás és sugárkezelés hatástalan volt, vagyis úgynevezett hospice állapotban lévő betegeknek kezdtük el fokozatosan szájon át, illetve intravénásan - infúzióban - adni a C-vitamint" - magyarázta.

"Ennek van egy megfelelő algoritmusa, amellyel a külföldi szakirodalom kiterjedten foglalkozik. Rendelői körülmények között, nagyon szigorú sterilitás és laboratóriumi kontroll mellett alkalmaztuk az eljárást" - tette hozzá.

A szakember, aki több munkatársával együttműködve alkalmazza sikeresen a módszert, elmondta: volt olyan betege, akinél másfél éven át alkalmazták az eljárást drámai javulást elérve: a páciens tele volt áttéttel, már az onkológia sem rendelte vissza, ám a C-vitaminos kezeléssel "másfél, jól elfogadható évet" tudtak neki adni a szakemberek. A beteg végül anyagi okok miatt hagyta abba a kezelést, ám mint azt a szakember elmondta, ma már az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) is támogatja a módszert.

Mándi Lászlónak jelenleg három páciense van, és most kezdte el alkalmazni a módszert egy heretumoros betegnél is. A kezelés minden egyes fázisban részletes adatrögzítéssel és az úgynevezett tumormarkerek, tehát a ráksejtek szintjének mérésével, komoly kontroll mellett folyik.

Mándi László azt nem tudta megmondani, hogy Magyarországon hány helyen alkalmazzák a módszert. Individuális kezelésről van szó, amely minden leletet és daganattípust figyelembe véve emelkedő, óvatos dózisokkal zajlik. Hangsúlyozta, teljesen tisztában kell lenni a nagy dózisú C-vitamin adagolásának fokozatossági feltételeivel és mellékhatásaival.

Eddig két esetben alkalmazta az eljárást vastagbél-daganatos páciensnél, ahol már máj- és tüdőáttét is volt, egy esetben pedig tüdődaganatos betegnél. A módszer kifejezetten redukálja az áttétképződést - emelte ki a szakember.

Mellrákban meghalt Angelina Jolie nagynénje vasárnap, két héttel az után, hogy az amerikai filmsztár felfedte: tartva ugyanettől a daganatos betegségtől kettős emlőeltávolításon esett át.
   
A 61 éves Debbie Martin egy San Diego melletti kórházban húnyt el. Az asszony Angeline Jolie édesanyjának volt a húga. Halálhíréről férje, Ron Martin tájékoztatta az AP hírügynökséget.

Ron Martin szerint feleségében is megtalálták ugyanazt a BRCA1 jelű gént, amely Jolie szervezetében van, de csak 2004-ben, miután kiderült, hogy mellrákban szenved.

"Ha tudtuk volna korábban, biztosan ugyanazt tettük volna, mint Angelina" - mondta a férj.

Angelina Jolie május közepén osztotta meg a közvéleménnyel a The New York Times amerikai napilapban, hogy kettős emlőeltávolításon, majd helyreállító műtéten esett át, miután a BRCA1 jelű gént mutatták ki nála. Orvosok szerint a 37 éves színésznő 87 százalékos valószínűséggel mellrákos lett volna, ha nem esik át a műtéten, illetve ötven százalékos esélye van annak, hogy petefészekrák fejlődik ki nála.

Angelina Jolie orvosa közölte, hogy a színésznő anyjának is mellrákja volt, de petefészekrákban hunyt el, anyai nagyanyjának pedig ugyancsak petefészekrákja volt, és ez erős bizonyítékul szolgált az öröklött, genetikus kockázatra, ami alapján a színésznő mindkét egészséges mellét eltávolíttatta, hogy megelőzze a betegség kialakulását.

Hősiesnek nevezte élettársa, Angelina Jolie kettős emlőeltávolításról hozott döntését Brad Pitt a londoni Evening Standard kedd este megjelent számában.   
Az Oscar-díjas színésznő a The New York Times című lap hasábjain közölte kedden, hogy mindkét mellét eltávolították, mert hordozója annak a génnek, amelynek jelenléte jócskán megnöveli a mell- és a petefészekrák kockázatát. A filmcsillag februárban kezdett bele az eljárásba, amely április végén fejeződött be, eltávolított melleit implantátumokkal pótolták.
 
Brad Pitt úgy fogalmazott, hősiesnek tartja Angelina Jolie, valamint a vele egy cipőben járó nők döntését. A színész egyúttal köszönetet mondott az élettársát és hat gyerekének anyját kezelő orvosi csapatnak a gondoskodásért és az odafigyelésért. "Csak azt kívánom, legyen hosszú és egészséges élete velem és a gyerekekkel. Ez egy boldog nap a családunknak" - idézte az Evening Standard Brad Pittet.
 
Angelina Jolie bátorságát méltatta William Hague brit külügyminiszter is, akivel a színésznő az eljárás több mint három hónapja alatt elutazott Kongóba. Az ENSZ jószolgálati nagyköveteként tevékenykedő filmcsillag semmi jelét nem adta annak, hogy teher lenne számára az utazás, nem lassított munkatempóján - fogalmazott az angol sajtónak Hague.
 
Jolie a G8-ak londoni találkozóján is részt vett, felszólalt a nők szexuális bántalmazása ellen a válság sújtotta övezetekben. "Bátor döntés volt ez egy figyelemre méltó nőtől" - utalt Jolie kettős masztektómiával kapcsolatos elhatározására a politikus, aki az általa ismert egyik legbátrabb embernek nevezte a színésznőt. "A legjobbakat kívánom neki és a családjának" - fűzte hozzá.