Hozzávalók:

• 12 db csirkeszárny
• 1 teáskanál őrölt chili
• 2 teáskanál frissen préselt gyömbér
• csipetnyi só
• 1 lime reszelt héja
• 5 evőkanál olívaolaj
• 2 evőkanál szójaszósz
• 3 evőkanál méz
• apróra vágott korianderlevél

Elkészítése:

A lime reszelt héját, a chilit a sót és a gyömbért összekeverjük és bedörzsöljük vele a csirkeszárnyakat. Majd az olívaolajon 12-15 perc alatt ropogósra sütjük.

Ezt követően a szárnyakat lecsöpögtetjük és a szójaszószt, a mézet és a felaprított koriandert összekeverjük, leöntjük vele a húst és 2-3 percen át sütjük.

Tálaláskor a szószt rákanalazzuk.

A páchoz

200 g joghurt - natúr
1 teáskanál méz - akác
1 db citrom reszelt héja
1 db citrom leve
2 gerezd fokhagyma
1 mokkáskanál római kömény - őrölt
1 mokkáskanál koriander - őrölt
só
bors - fekete (őrölt)

A csirkéhez

400 g csirkemell (filé)

Nagyon egyszerűen elkészíthető,
akár diétába is beilleszthető recept.

A két órás pácolási időt nem érdemes csökkenteni, sőt akár egy éjszakára is benne lehet hagyni a pácban.

 Elkészítés

 1 A páchoz először apróra vágjuk a fokhagymát és lereszeljük a citrom héját. Joghurtos-citromos csirkemell recept Joghurtos-citromos csirkemell recept

 2 Egy kis edényben összekeverjük a joghurttal a mézet, koriandert, köményt, sót, borsot, zúzott fokhagymát, citromhéjat és belenyomjuk a citrom levét is.

 3 Bepácoljuk a húst a joghurtos keverékbe és lefedve, legalább két órára hűtőbe rakjuk.

 4 A pácolási idő eltelte után serpenyőben (vagy sütőben) kb. 15 perc alatt megsütjük a csirkemellet. Félidőben megfordítjuk, hogy mindkét oldala szép pirosra süljön.

 5 Tetszés szerinti körettel tálaljuk. Saláta, rizs, vagy akár hasábburgonya is remekül passzol hozzá.

forrás: aproshef.hu

Hozzávalók:

- 1 narancs
- ½ dl tej
- 1 pohár joghurt
- 1 evőkanál méz
- 1 csepp vanília aroma
- 4 jégkocka

Elkészítés:

Turmixold össze a hozzávalókat!

forrás: http://www.vitalzone.hu/

 

A legjobb vegyes virágmézet a kaposmérői Hanzel Róbert küldte be, a repceméz kategóriában a hímesházi Háy István diadalmaskodott. A szervezők a fajtamézeket több kategóriába sorolva zsűrizték, az egyes kategóriába a selyemfű- és hársmézeket sorolták, itt a csővári Dian Richard lett az első helyezett hársmézével. A második a napraforgó- és facéliamézek kategóriája volt, ebben a gyulai Lajos Zsolt napraforgóméze ért el első díjat. A harmadik kategóriába az egyéb mézek kerültek, ahol a tótkomlósi Maya Péter édeskömény méze diadalmaskodott.
  
A szervezők úgynevezett különlegesméz kategóriában is vizsgálták a beküldött mintákat, ide egyebek mellett a diós, mentás, bodzás és egyéb ízesített mézek kerültek. Ebben a gyulai Petrucza Tivadar diós akácméze ért el első helyezést.
  
Árgyelán János versenyigazgató az MTI-nek elmondta: idén 76 településről, 108 méhészetből összesen 265 mintát küldtek be a versenyre, ez a tavalyinál ötvennel több. A bírálat során több tényezőt vettek figyelembe: a színt, az illatot, az íztisztaságot, a víztartalmat, a termelési tisztaságot és a csomagolást.
  
Közölte: első körben Gyulán zsűrizték a mézeket, ahol 67 mintát választottak ki, amelyet laboratóriumi vizsgálatnak is alávetettek. Ezen egyebek mellett a fruktóz-glükóz arányt és a pollentartalmat is elemezték. A második körös zsűrizés Budapesten történt.
  
Árgyelán János elmondta: a győztesek jogosultak arra, hogy 2016-ban a mézüket egy matricával lássák el, amely igazolja a versenyen elért fokozatot a vásárlók felé.

A bizottság Szarvason ülésezett, Tessedik Sámuel lelkész, a felvilágosodás korának pedagógusa, gazdasági szakíró szülővárosában, aki sokat tett az akác meghonosításáért Magyarországon.
 
A vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke elmondta: az akác és az akácméz hungarikummá nyilvánításában a bizottság pénteken egyhangú döntést hozott, valamennyien támogatták, hogy bekerüljön az egyedüli értékek közé, amit az utókornak is meg kell őriznie generációkon át.
 
A magyar akác az alföldi és a vidéki táj elengedhetetlen része, kiváló magyar fa, a világon egyetlen ország sem ért el Magyarországhoz hasonló eredményeket az akácgazdálkodásban - érvelt a bizottság döntése mellett a miniszter. Hozzátette: az akácméz pedig kiváló és egyedülállóan népszerű terméke a hazai méhészetnek.
 
Fazekas Sándor tájékoztatott arról is, hogy a bizottság hungarikummá nyilvánította a Zsolnay Kulturális Negyedet, a Herz téliszalámit, az Ilcsi szépítő füveket, a makói hagymát, a klasszikus magyar nótát. A Magyar Értéktár a Teodora Kékkúti és a Kereki ásványvizekkel, a kizárólag itthon működő magyar védőnői szolgálattal, a vizsolyi bibliával és a református templommal, valamint nemzeti fegyverünkkel, a honfoglalás kori nyíllal bővült a bizottság döntésének köszönhetően.
 
Fazekas Sándor szólt arról, hogy a nemzeti értékeket és a hungarikumokat népszerűsítő kommunikációs kampányt tartanak május 15-től június 15-ig. Ennek keretében bemutatják a Hungarikum Bizottság tevékenységét, a hungarikumok legszélesebb körét. A cél, hogy felhívják az emberek figyelmet a nemzeti értékekre, valamint arra, hogy közkincseinket kötelességünk óvni és továbbadni a fiataloknak - hangsúlyozta a miniszter.
 
A sajtótájékoztatót követően Fazekas Sándor miniszter, Babák Mihály Szarvas polgármestere és a bizottság tagjai elültettek egy nemesített gömbakácot a több mint kétszáz éves Tessedik fa közelében, a Szabadság úton.

A győztes fagylaltkülönlegességet a budapesti Frer Cukrászda társtulajdonosa, Erdélyi Balázs alkotta. A hagyományokat és az újító szellemet harmonikusan ötvöző mézes-diós hecsedlifagylalt a kézműves, szabadon választott kategóriában nemcsak a szakmai zsűri, hanem a közönség szerint is kiérdemelte a legjobbnak járó elismerést és ezzel a nagydíjat.
  
A kategória első alkalommal odaítélt nívódíját a szegedi A Cappella Cukrászda és Kávéház kapta.
  
Pataki János, a hazai cukrász ipartestület, valamint a Cukrász-, Fagylalt- és Csokoládékészítők Világszövetsége elnöke a helyszínen az MTI-nek elmondta: az idei 56 fagylalt 28 cukrász munkáját és kreativitását dicséri. A közönséget és a szakmát egyaránt képviselő zsűri a gasztronómiai élmény és a látvány összhangja alapján hozta meg döntését.
  
Az indulók kötelező feladata túrófagylalt készítése volt gyümölcsrétegekkel. A szabadon választott alkotásoknál annyi volt a megkötés, hogy lehetőleg természetes alapanyagokból készüljenek.
  
A trendekről Pataki János elmondta: minden eddiginél több volt a tavalyi győztes vörösboros málnához hasonló, összetett ízvilágú fagylalt.

A szőrszálhasogatónak és jogtechnikainak tűnő vita lényege, hogy az uniós jog eddig nem rendezte egyértelműen, hogy a virágport minek kell tekinteni a mézben: alkotóelemnek vagy összetevőnek. Az európai Bíróság egy 2011-es ítéletében összetevőnek minősítette, ám az Európai Bizottság által javasolt és az EP által most elfogadott pontosítás értelmében a pollen a méz természetes alkotóeleme és nem külön összetevő.
 
Ha ugyanis külön összetevő volna, akkor a csomagoláson is fel kellene tüntetni, ha a virágporon belül a GMO aránya meghaladja a 0,9 százalékot. Így viszont, hogy eldőlt: természetes alkotóelem, így már a méz egészéhez viszonyítva kell vizsgálni az arányokat, és miután a mézben nagyon kevés a virágpor, a méz teljes tömegéhez viszonyítva sosem fogja a benne lévő GMO aránya meghaladni a határértéket, ezért a csomagolásra sem kell ráírni.
 
Az EP-ben a brit konzervatív Julie Girling volt a téma felelőse. Szerinte a szavazáson a józan ész kerekedett felül.
 
"A virágpor nem a méz összetevője, és örülök, hogy ez a téveszme nem jelenik meg az uniós szabályozásban" - mondta a politikus, aki szerint így helyreáll a jogbiztonság az ágazatban.
 
A javaslatot 283 képviselő támogatta, 248-an szavaztak ellene, 45-en tartózkodtak. A jogszabály elfogadásához még a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanácsnak is formálisan jóvá kell hagynia azt.

A rododendronok virágporából készült méz szédüléssel, ájulással járó szívritmuszavart okozhat - hívták fel a figyelmet török orvosok az Európai Kardiológusok Társaságának a héten Londonban tartott tanácskozásán.  

Törökországban két pácienst kezeltek a "kergemézmérgezés" nevű szokatlan betegséggel: apa és fia szívpanaszokkal fordult orvoshoz, miután a Fekete-tenger vidékéről származó mézet fogyasztottak - idézi a BBC hírportálja a tanácskozáson elhangzott esetleírást.
   
Ugyan igen ritkán fordul elő, a szakorvosok szerint mégis fontos, hogy az emberek ismerjék a kockázatokat. A mézmérgezést a két rododendronfaj, a pontuszi havasszépe és a sárga havasszépe nektárjának egy összetevője, a grajanotoxin okozza. Az emberi szervezetbe jutva ez a méreganyag megzavarja a kémiai folyamatokat, ez esetben a szív működését.
   
A két férfit egyszerre szállították az izmiri kórház sürgősségi osztályára, mert hánytak és szédültek. Az EKG-vizsgálat veszélyes szívritmuszavart mutatott ki mindkettejüknél. Néhány nappal később gyógyultan távozhattak a kórházból.
   
Kezelőorvosuk, Ugur Turk elmondta, hogy a régióból származó mézet világszerte forgalmazzák, tehát a mérgezés lehetőségével a szakembereknek számolniuk kell, bár valóban ritkán fordul elő.
   
Azt tanácsolja, hogy a Törökországban, különösen a fekete-tengeri régióban termesztett mézből, melyet főként a rododendron virágporából készítenek a méhek, először csak kis mennyiséget kóstoljanak, várjanak pár napot, mielőtt újra ennének belőle, hogy kiderüljön, tapasztalnak-e különös tüneteket.
   
(http://www.bbc.co.uk/news/health-23046821)