Jövő héten érkezik az IMF küldöttsége

Jövő héten Magyarországra érkezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége: az IMF és a magyar kormány képviselői a megbeszéléseken áttekintik majd a legutóbbi tárgyalások óta eltelt fél év makrogazdasági fejleményeit, egyúttal mindkét fél bemutatja, hogyan értékeli a magyarországi reálgazdaság teljesítményét, a költségvetési folyamatokat.

 
Az IMF budapesti irodájának vezetője tavaly december 11-én közölte, hogy idén január 16. és 28. között Magyarországon lesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja, de ezúttal nem lesznek hiteltárgyalások, az IMF szakértői csupán a szervezet éves, Magyarországról szóló országjelentésének előkészítése, illetve a 2008-as hitelprogram utólagos ellenőrzése miatt érkeznek.

Iryna Ivaschenko közleményében hangsúlyozta: az IMF valamennyi tagországában tart ilyen rendszeres, a szervezet alapszerződésének négyes cikkelye szerinti egyeztetéseket.

Varga Mihály, az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter december 11-én egy üzleti konferencián úgy fogalmazott: az IMF-fel egyelőre csak egyeztetések zajlanak, az IMF küldöttsége 2013 januárjában Magyarországon tartózkodik, és akkor akár hivatalos tárgyalások is lehetnek.

Varga Mihály a kormany.hu-nak tavaly decemberben úgy nyilatkozott: Magyarországnak nincs szüksége pénzlehívásra, csak biztonsági hálóra, mivel a magyar állampapírok 2013 első felében valószínűleg biztonságosan eladhatóak lesznek és a devizatartalékok magas szintje is finanszírozási biztonságot nyújt az országnak.

Az IMF legutóbb 2012 januárjában adott ki országjelentést. A valutaalap tárgyalódelegációja azóta - hivatalos úton - egyszer, 2012 júliusában járt Magyarországon a magyar kormány által kezdeményezett hitelmegállapodásról szóló hivatalos tárgyalások keretében.

Az IMF 1999 áprilisa óta teszi közzé az országlátogatásokról készült szakértői jelentéseket. Egy-egy ilyen országlátogatás során az IMF közgazdászai az ország gazdasági életében fontos szerepet betöltő szakemberekkel, így kormánytagokkal, politikusokkal, jegybankárokkal, felügyeleti hatóságok vezetőivel, illetve a piaci szektor és a tudományos élet meghatározó szereplőivel egyeztetnek az ország gazdasági helyzetéről.

Az országlátogatást követően az IMF szakértői jelentést készítenek, amelyet később az IMF igazgatótanácsa tárgyal meg. A négyes cikkely szerinti országjelentésben az IMF szakértőinek véleménye jelenik meg, az igazgatótanács külön közleményben ismerteti álláspontját.

A kormány.hu honlapon a tárca nélküli miniszter sajtóirodája összegzést tett közzé az IMF-fel folyó mostani megbeszélésekről. (Mivel Magyarország az Európai Unió tagállama, a hiteltárgyalásokba az IMF mellett bekapcsolódott az Európai Unió is.)

A kormány.hu oldalon publikált összegzés kitér arra: Magyarország 2011 novemberében a nemzetközi pénzpiaci helyzet romlása miatt fordult pénzügyi védőháló biztosításáért az IMF-hez. A tárgyalások előkészítő szakasza mintegy 8 hónapig tartott, a hivatalos tárgyalások elindításához szükség volt az előfeltételek tisztázására.

A kompromisszumok kialakításában meghatározó jelentőséggel bírt a 2012 áprilisában Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke között létrejött találkozó, melyen a tárgyalófelek rendezték a fennálló vitás kérdéseket. Ezt követően 2012. július 17. és július 26. között került sor Budapesten a pénzügyi védőhálóról szóló hivatalos tárgyalások megkezdésére.

A magyar kormány és nemzetközi tárgyalófelei között nem volt vita abban, hogy szükség van az államadósság fokozatos csökkentésére, ezért Magyarország szempontjából kiemelten fontos, hogy fegyelmezett költségvetési politikát folytasson. (Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta az ország túlzottdeficit-eljárás alatt áll, ezért elemi érdeke, hogy megszűnjön az eljárás vele szemben.)

Az Európai Unió számos tagországához hasonlóan a magyar kormány ősszel újratervezte a makrogazdasági pályát, módosította növekedési előrejelzését és a költségvetési egyensúlyt megőrző lépéseket tett.

Az IMF tavaly őszi előrejelzése azt mutatta, hogy a prognózisok július óta jelentős mértékben közeledtek egymáshoz, és a meghozott költségvetési intézkedések figyelembe vételével tartható a 3 százalékos hiánycél. Továbbra is komoly vitapont azonban, hogy a nemzetközi szervezetek a gazdasági növekedés banki oldalról történő beindítását tekintik fontosnak, ezért a pénzügyi intézményekre kivetett adó erőteljes csökkentését fogalmazzák meg követelményként.

Magyarország ezzel szemben kitart amellett, hogy a magyar lakosság tovább már nem terhelhető, ezért a méltányos közteherviselés okán a pénzügyi szektornak is részt kell vállalnia a konszolidáció költségeiből.

A megállapodást nehezíti továbbá az, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap elvárása közötti alapvető eltérés is, mivel az előbbi sokkal merevebben ragaszkodik a 3 százalékos hiánycél tartásához, az IMF  viszont a növekedés beindítására helyezi a hangsúlyt - olvasható a kormany.hu honlapon.

forrás: MTI

IMF/EU-konzultáció - Fellegi-Rehn találkozó

Sikerült világosan egyeztetni az unióval az alapvető irányokat, azokat a kondíciókat, amelyeket a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi támogatást célzó tárgyalásokkal kapcsolatban a felek kölcsönösen elfogadhatónak tartanak - közölte újságírókkal Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter, miután pénteken Brüsszelben megbeszélést folytatott Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökével. 

"Ennek alapján neki is megvan a maga dolga, amit el kell végeznie, nekünk is megvan a magunk dolga" - mondta Fellegi. 

Olli Rehn a találkozón üdvözölte, hogy a magyar kormány hajlandó párbeszédet folytatni a bizottsággal, és megtenni a szükséges törvénymódosításokat - közölte az uniós végrehajtó testület sajtótájékoztatóján Amadeu Altafaj Tardio, a bizottsági alelnök szóvivője. Mint hozzátette, Rehn örömmel várja az ígéretek végrehajtását és eredményeit.     

A magyar EU-képviseleten tartott sajtótájékoztatóján Fellegi reményének adott hangot, hogy a közeli jövőben megkezdődhetnek a tárgyalások. Pontos dátumot nem tudott mondani, és ezt azzal indokolta, hogy egyelőre nem ismeretes, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU között milyen egyeztetésre kerül majd sor, márpedig a tárgyalási mandátumkiadás a két szervezetben elérő döntéshozatali mechanizmus eredménye lesz.

A miniszter elmondta, hogy pénteki brüsszeli tanácskozásával a végére ért kéthetes körutazásának. A körút során - Washingtonban az IMF-nél, Frankfurtban az Európai Központi Banknál, valamint Berlinben és Bécsben a német, illetve az osztrák bankvezetésnél és kormányzatnál - megfogalmazása szerint a magyar pénzügyi helyzet szempontjából "kritikus partneri kapcsolatokat" térképezte fel.

"Abba a helyzetbe jutottunk, hogy látjuk azokat a pontos feltételeket, amelyeket a tárgyalásokkal kapcsolatban értelmeznünk kell. Azt is látjuk, hogy mik azok, amelyekben külön döntést kell hozni. Ezekről a kormánynak be fogok számolni valószínűleg a hét végén" - közölte Fellegi Tamás.

Mint hozzátette, hétfőn is lesz kormányülés, és a kormány meg fogja hozni a szükséges alapvető döntéseket, majd kedden Orbán Viktor miniszterelnök találkozik José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. Fellegi feltételezése szerint az Orbán-Barroso találkozón számos nyitott kérdést rendezni tudnak majd, vagy legalábbis el tudják kezdeni az arról való tárgyalást.

Az európai bizottsági szóvivő szerint a szükséges lépések közé tartozik a jegybank teljes függetlenségének, illetve a bíróságok megbízható működésének biztosítása. A módosítási törvényjavaslatokat a jegybanktörvény esetében az Európai Bizottság mellett az Európai Központi Bankkal, illetve az IMF-fel is egyeztetni kell - mondta Altafaj Tardio. Tájékoztatása szerint az igazságszolgáltatást érintő módosítások igényét Rehn azzal indokolta, hogy a jogbiztonság nélkülözhetetlen a stabil gazdasági fejlődéshez, és ez magában foglalja a bíróság teljes függetlenségét, megbízható működését.

Fellegi Tamás hangsúlyozta, hogy a hiteltárgyalások szoros összefüggésben lesznek majd azzal a párbeszéddel, amely a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos. 

Arra az újságírói kérdésre, hogy az egykulcsos adó kérdése szerepel-e a Brüsszel részéről megemlített feltételek közt, a magyar miniszter közölte: ez a téma része a tárgyalási folyamatnak. Szerinte miután a tárgyalások egyik kérdése a makrogazdasági csomag és annak a jövője, "minden olyan kérdés, amely a költségvetéssel, a bevételekkel, a kiadásokkal, az adórendszerrel kapcsolatos, természetszerűleg szerepelni fog". Ebben - mondta - semmi szenzáció nincs. 

"Az a kérdés, hogy miként fog szerepelni, és milyen konzekvenciája van ennek a kérdésnek" - jegyezte meg. 

Fellegi Tamás elmondta: Olli Rehn megerősítette, hogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a jegybanki függetlenség biztosításának kérdésére megoldást kell találni a pénzügyi támogatásról szóló tárgyalások megkezdése előtt. Ami a jegybanktörvény Brüsszel által kifogásolt egyik elemét, a jegybankelnök alkotmányos eskütételi kötelezettségét illeti, Fellegi úgy vélekedett, hogy ez a kérdés megoldható.

A Magyarország által remélt hitelmegállapodás tartalmát és jellegét illetően a miniszter azt mondta: teljesen rendben lenne, ha azt készenléti hitelmegállapodásnak neveznék. Magyar részről mindenesetre hangsúlyozzák, hogy a pénz lehívására nincs azonnal szükség, tehát indokolt, hogy a megállapodás tartalmazzon elővigyázatossági elemeket - tette hozzá.

Fellegi Tamás hangsúlyozta: Magyarország ismeri a játékszabályokat, és soha nem gondolta azt, hogy feltételek nélkül hitelkerethez lehet jutni. Azt, hogy feltételeket fogalmaznak meg, valamint hogy ellenőrzik a feltételek teljesítését, teljesen természetes dolognak nevezte. 

A miniszter kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy a szükséges magyar lépések megtételéhez nincs szükség az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívására.

forrás:(MTI)

Orbán: mi nem akarunk pénzt az EU-tól

Amikor Magyarország segítséget kér a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól, nem pénzt kér, hanem egy biztonsági hálót, egy ígérvényt - mondta Orbán Viktor kormányfő szerdai sajtótájékoztatóján, Strasbourgban.

"Magyarországnak nem hitelre van szüksége. Ez nagyon fontos, mert szeretnék egyenesen belenézni a német választópolgárok szemébe: nekünk nincs szükségünk a németek pénzére. Mi nem akarunk pénzt az EU-tól. Mi azt kérjük tőlük, kössünk egy biztonsági hitelmegállapodást, mert attól tartunk, hogy miután a következő időszakban az európai kötvénypiacon nagyon sok országnak nagyon sok hitelt kell felvennie (...), előállhat az a helyzet, amikor nem leszünk képesek a piacon eladni az állampapírjainkat" - fogalmazott. Leszögezte ugyanakkor: Magyarország arra is kész, hogy inkább magasabb kamatra adja el a piacon a papírjait, mint hogy olcsó európai pénzt használjon.

Ezért Magyarországnak nem hitel kell, hanem egy biztonsági megállapodás, amely arról szól, hogy ha a piacon nem boldogul, akkor is van alatta "egy kifeszített biztonsági háló" - jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy "a piacról meg fogjuk oldani Magyarország finanszírozását". A miniszterelnök szavait úgy összegezte, hogy az IMF-tárgyalások nem az államcsőd megakadályozásáról, nem a hitelről szólnak, hanem egy biztonsági hálóról. Mindemellett közölte ugyanakkor azt is, hogy "ha akarnak kölcsönt adni, akkor arra is készen állunk".

A kormányfőt a tájékoztatón kérdezték arról is, hogy sokak szerint cseppfolyósított gázt lehetne szállítani a Dunán és a Rajnán. Orbán Viktor erre azt válaszolta: a Duna Magyarországon a nemzeti identitás része. A kommunisták egy erőművet akartak építeni a folyóra - fejtette ki -, ám az emberek fellázadtak ez ellen, s a Duna-mozgalom lett az egyik legnagyobb antikommunista mozgalom Magyarországon. "Ezért bármilyen beruházást - gát, zsilip, medermélyítés - a magyarok nagy része úgy él meg, mintha erőszakot tennének a saját folyóján" - fogalmazott, kiemelve, hogy ő - bár nem süket az ipari érdekre - inkább a környezetvédőkkel pendül egy húron.

forrás:(MTI)