napiTopik

illusztráció Sárga szemöldökű békafajt fedeztek fel Kolumbiában, a Keleti-Andokban - közli honlapján a BBC.     A Humboldt Intézet szakértői a Pristimantis macrummendozai nevet adták az állatnak. A Boyaca tartományban lévő Iguaque-Merchán hegyvidéki ökoszisztémában bukkantak rá, Arcabuco várostól északra.     Rejtőszíneinek köszönhetően a béka könnyen beleolvad a köves talajba, ráncos bőre megőrzi a nedvességet. A tudósok szerint a 3500 méter feletti magasságban élő faj nagyon jól alkalmazkodott a nyirkos környezethez. A Pristimantis nősténye a nedves talajba rakja le petéit.     Kolumbia a földkerekség egyik leggazdagabb élővilágú országa. A környezetvédők régóta harcolnak az ország mocsaras területeinek védelméért.     Az elmúlt hónapban a kolumbiai alkotmányos bíróság betiltotta a bányászatot a mocsárvidékeken. Döntését azzal indokolta, hogy az visszafordíthatatlan károkat okozhat a törékeny ökoszisztémában.

Új békafajt, egy dobhártya nélkül élő és a korhadó levelek mintázatát "viselő" varangyot azonosítottak a kutatók Peruban. A szakemberek a perui Andok keleti lejtőjén elterülő erdős területen (perui Yungas) bukkantak rá a varangyra, amely felfedezésének helye után a Rhinella yunga nevet kapta. A jelek szerint az újként azonosított faj képviselőit a kutatók korábban a Rhinella margaritifera nevű fajhoz sorolták, egészen addig, amíg fel nem fedeztek néhány példányt, amelynek rejtélyes módon hiányzott a dobhártyája. További vizsgálatok bebizonyították, hogy genetikailag különböző fajról van szó.    A varangyoknál a dobhártya kör alakú, vékony szövet, amely jellemzően a szemek mögött helyezkedik el. A Rhinella yunga nem az egyetlen békafaj, amelynek nincsen hallószerve. A Seychelle-szigeteken honos Sooglossus gardineri nevű faj képviselőinek sincs dobhártyája, és egy tavaly megjelent tanulmány szerint ezek a teremtmények a szájukat használják a halláshoz.    ...

Elsősorban békáknak építenek utak alatt átvezető átjárókat, valamint terelőfalakat a Bükkben és a Mátrában, a Bükki Nemzeti Park (BNP) több mint 322 millió forintot költ erre a célra uniós és állami pénzből - közölte a BNP igazgatósága az MTI-vel csütörtökön. A tájékoztatás szerint évről évre több ezer kétéltűt gázolnak el a járművek a Bükkben és a Mátrában, miközben az állatok vermelőhelyük és peterakó helyük között vonulnak. A szaporodási lehetőségtől ily módon többé-kevésbé megfosztott, tömeges gázolásokat elszenvedő fajok állományainak gyors csökkenése, majd összeomlása egy idő után elkerülhetetlenné válik.     Ezt kívánja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság megakadályozni azzal, hogy három új beruházást kezd, illetve egy már meglévő terelő- és átjáró rendszert egészít ki. A beruházások célja az állatok tömeges gázolásnak megakadályozása, a kétéltűek és populációik hosszú távú túlélésének biztosítása.     A Bükki Nemzeti Park működési terület...

K orszerű klónozási technológia segítségével újjáélesztették és működésbe hozták egy harminc éve kihalt békafaj genomját ausztráliai tudósok, aminek eredményeként néhány napig életben maradó embriókat hoztak létre.     A Rheobatrachus silust 1972-ben fedezték fel Ausztráliában, de alig egy évtized elteltével már kihaltnak nyilvánították. A bizarr faj arról volt nevezetes, hogy az anyaállat a gyomrában helyezte el a tojásokat, majd a száján keresztül "szülte meg" az utódokat.    A Lazarus(Lázár)-program keretében az Új-Dél-Walesi Egyetem (NSWU) tudósai arra törekednek, hogy kihalt állatfajokat keltsenek életre örökítőanyaguk reaktivizálásával. Az utóbbi öt évben a Rheobatrachus silus "reprodukálására" elvégzett kísérletekhez olyan sejtmagokat használtak fel, amelyeket a békának a hetvenes években elraktározott szövetmintáiból nyertek. A szöveteket közönséges hűtőszekrényekben őrizték.    A ScienceDaily tudományos hírportál tudósítása szerint a békafaj ú...

S zombaton kezdődik az immár hagyományosnak számító békamentés a Pest megyei Farmoson.   Vidra Tamás szervező, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) munkatársa közölte, hogy várhatóan idén is több tízezer békát sikerül biztonságosan átjuttatni a szaporodóhelyüket a telelőhelytől elválasztó műúton.   A 2006-ban indult békamentési akció jelentőségét érzékeltetve a szervező kiemelte: az elmúlt évek során megközelítőleg 230 ezer állatot tudtak megmenteni, döntő többségében az idén az év kétéltűjének választott barna ásóbéka példányait.   A beavatkozást indokolva Vidra Tamás elmondta: az állatok a földbe ásva egy homokos területen töltik a telet Farmos határában, a hőmérséklet emelkedésével azonban február végén, március elején előbújnak, és megindulnak szaporodóhelyük, az ugyancsak a település határában található nádas felé. "Vándorlási útjukat azonban az évtizedekkel ezelőtt megépült 311-es út keresztezi, s az ilyenkor tömegesen vonuló békák az autósok áldozat...