Taxistüntetés - Taxisszakszervezet: az Uber nem működik jogszerűen

A Magyar Taxisok Szakszervezete szerint az Uber nem működik jogszerűen. 

Az érdekvédő szervezet az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy míg a taxikat évente többször is átvizsgálják, így csak "kifogástalan műszaki állapotú autókkal" fuvaroznak, az Uber vállalkozóinak gépkocsijait senki nem ellenőrzi, "a műszaki állapotuk nem érdekel senkit, (...) a gumik állapota sem".
   
A taxisszakszervezet a Karsai Katalin kommunikációs vezető által jegyzett állásfoglalásában hangsúlyozta: míg az Uber-vállalkozáshoz "elég egy kósza ötlet", addig ahhoz, hogy sárga taxis lehessen valaki, komoly befektetés szükséges. Véleményük szerint ezért sérül a versenyegyenlőség elve, hiszen az Uber azért lehet olcsóbb, mert a taxisokat köti a kötelező tarifa, amelyet - mint írták - nem ők akartak.
   
Megemlítették azt is, hogy az Uber-gépkocsivezetők egészségi, mentális állapotát nem ellenőrzik, a taxisoknak azonban komoly pályaalkalmassági vizsgálaton kell átesniük.
   
"Az Uber nem működik jogszerűen, hiszen az elmúlt évben egy kormányrendelet megtiltotta az általuk használt alkalmazást. Joggal várjuk el tehát a törvény alkalmazóitól, hogy a törvényalkotók akarata szerint járjanak el" - olvasható a közleményben.
   
Előzetes bejelentés nélkül kezdtek hétfő reggel demonstrációba a fővárosban taxisok az Uber közösségi személyszállító szolgáltatás elleni tiltakozásul. Délután három óra után a tiltakozók lezárták a Bajcsy-Zsilinszky utat a Deák Ferenc tértől a Szent István-bazilikáig és az Andrássy út elejét. Estére egy-egy sávon mindenütt megindulhatott a forgalom.

Demonstrációra készülnek a taxisok Budapesten

Demonstrációt szervez az Országos Taxis Szövetség (OTSZ) június 16-án Budapesten, amennyiben addig a parlament nem fogadja el a taxis rendeletet - jelentette be Metál Zoltán, a szervezet elnöke csütörtökön a fővárosban.

A Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségével (FUVOSZ) közösen szervezett sajtótájékoztatón Metál Zoltán közölte: ha június 16. előtt elfogadná a törvényhozás a már tavaly november óta kidolgozott, valamint a kormányzati szervek és a taxis szervezetek által már elfogadott taxis rendeletet, akkor visszalépnek a demonstrációtól.
 
Az OTSZ elnöke és Peredi Péter a FUVOSZ főtitkára a sajtótájékoztatón arról is beszámolt, hogy a rendelet mielőbbi megszületése érdekében az eseménnyel egy időben nyílt levélben fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz is.
 
A FUVOSZ főtitkára elmondta: a rendelet törvényerőre emelkedésétől várják a fuvarszervező, közvetítő cégek működési feltételeinek szabályozását. Hozzátette: a szabályozás hosszú távú célja, hogy a személyszállítás rendszerében az Uber és a hozzá hasonló cégek is megtalálják a helyüket, de már a jogszabályi keretek között.
 
Ehhez kapcsolódóan hívta fel a figyelmet Metál Zoltán az adóhatóság májusi ellenőrzésének eredményére, amely rámutatott arra, hogy az ellenőrzött Uber sofőrök egyike sem rendelkezett adószámmal, számla- és nyugtatömbbel, taxaméterrel, biztosítással, sem taxi engedéllyel.
  
A taxis szövetség elnöke hozzáfűzte: a rendelet elfogadásáig egymással párhuzamosan vannak jelen a piacon a jogkövető magatartást tanúsító, adókat és járulékokat befizető taxisok és az okostelefonok applikációja révén fuvarhoz jutó, adószámmal, biztosítással nem rendelkező Uber, Wundercar vagy más ezekhez hasonló szolgáltató cégek sofőrjei.
 
Metál Zoltán arról is beszélt, hogy egy nagyobb, személyszállítással foglalkozó cég havonta átlagosan 100-150 ezer fuvart bonyolít le, egy kisebb vállalkozás pedig 50-60 ezret, és úgy vélte, hogy a taxi engedéllyel nem rendelkező Uber havi átlaga elérheti a 100 ezres fuvarszámot is. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Uber 2014-es piaci előretörése óta a hivatásos taxisok a megrendelések 20 százalékos visszaeséséről számoltak be.
 
Az OTSZ elnöke és Peredi Péter egyetértettek abban, hogy a kormányzattal folytatott tárgyalások iránya jó, a cél közös: mégpedig, hogy a magyar vállalkozások jogkövetőek tudjanak maradni.

Tüntetők bénították meg a fővárosi Andrássy út forgalmát

Tüntetők bénították meg a fővárosi Andrássy út forgalmát vasárnap délután.
   

A mintegy húsz emberből álló csoport miatt az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében jelenleg áll a forgalom.
    
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pár perccel 18 óra előtt a rendőrségi honlapon azt közölte: a rendezvény szervezője, egy magánszemély a BRFK-ra vasárnap 17 óra 4 perckor jelentette be a VI. kerületi Bajcsy-Zsilinszky út és az Andrássy út kereszteződésében lévő demonstrációt.
    
"A rendőrség a forgalmi akadályok megelőzése érdekében a szükséges forgalomterelést és forgalomsegítést megkezdte" - írták.
    
A BRFK azt kéri, hogy a demonstráció körzetében fokozott figyelemmel közlekedjenek.
    
Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítójának beszámolója szerint a tüntetők többek között a kormány leváltását, kormánytagok bíróság elé állítását követelik, "alkotmányt, jogállamot, demokráciát" rigmusokat skandálnak. Európai uniós és nemzeti színű zászlókat lobogtatnak, továbbá "Soha többé maffiaállamot, "Soha többé hazug kormányt", "Soha többé négymillió szegényt" feliratú táblákat tartanak a magasba.

forrás: MTI
kép: Szigetváry Zsolt

Az 1918-as román ígéretek betartását követelték Sepsiszentgyörgyön

Az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett ígéretek betartását, a magyarság jogainak alkotmányos elismerését követelték a román kormánytól a Magyar Polgári Párt (MPP) felhívására összegyűlt tüntetők szombaton Sepsiszentgyörgyön.

Itthon vagyunk, Autonómiát, Vesszen Trianon -  skandálta a szervezők szerint kétezres, a csendőrség szerint ötszáz főre tehető tömeg az el-eleredő ónos esőben a Kovászna megyei kormányhivatal előtti téren, miközben Kollektív jogokat, Szabad Erdély, autonóm Székelyföld feliratú, román és angol nyelvű táblákat emeltek a magasba.
 
A demonstráció szónokai arra emlékeztették Bukarestet, hogy az 1918 december elsején elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozatból csak az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó rész került be az alkotmányba és beváltatlanok maradtak azok a cikkelyek, amelyekben a románság autonómiát ígért az Erdélyben élő népeknek.
 
A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új román állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.
 
A korabeli eseményeket felidéző Kádár Gyula történész rámutatott: a modern román államot megalapozó Gyulafehérvári Nyilatkozatot az erdélyi magyarság is jogforrásnak tekinti, és amikor helyi kulturális, vagy területei autonómiát követel, ma sem kér mást, mint amit a románság ígért számára.
 
A rendezvényen Biró Zsolt pártelnök felolvasta az  MPP önkormányzati képviselőinek a teljes gyulafehérvári határozat alkotmányos megerősítését sürgető, a román kormányhoz intézett petícióját, amelyet átadtak a prefektusi hivatal ügyeletes tisztségviselőjének.
 
Az MPP szerint az alaptörvénynek a románok és a vele együtt élő őshonos nemzeti közösségek szuverén és oszthatatlan államaként kellene meghatároznia Romániát, amelyben az 1918. december 1-ei Gyulafehérvári Nyilatkozat a nemzeti egyenlőség erkölcsi, történelmi és jogi alapja.
 
A pártelnök szót emelt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosítása ellen, majd bejelentette, nyílt levélben hívták meg Klaus Iohannis megválasztott államfőt a Székelyföldre. Az MPP a levélben rámutat: a magyarság túlnyomó többsége Iohannist támogatta az elnökválasztáson, mert azt reméli, hogy véget vet a "tolvajlás, a hazugság és a nemzeti megalázás posztkommunista rendszerének".
 
"Mi, Székelyföld népe, a becsülettel végzett munka, a tisztesség es a nemzeti tisztelet Romániájában akarunk élni" - olvasható a Biró Zsolt, az MPP elnöke által aláírt nyílt levélben.
 
December elseje Románia nemzeti ünnepe.

A teljes politikai elit leváltását követelték egy korrupció elleni tüntetésen

A teljes politikai elit leváltását követelték egy budapesti korrupcióellenes tüntetésen szombaton, egy a Facebookon alakult csoport szervezésében.

    
A "Világra szóló korrupció és a Jogtalanságok ellen!" címmel meghirdetett tüntetés szervezői magukat pártoktól független civilekként határozták meg és egyebek mellett egy szakértői kormány felállítását követelik. Egyikőjük, Balogh István felszólalásában azt mondta, elég volt a korrupcióból és a korrupt vezetőkből, akik adósrabszolgákat csináltak az emberekből.
 

   
"Elég a pártokrációbál, elég a zsarnokságból" - jelentette ki, majd kifejtette, csak elterelésnak tartják az internetadót, amellyel szerinte a hatalom a vezetők korrupciójáról kívánja elvonni a figyelmet.
    
A rendezvény másik felszólalója, Bertalan Attila szerint a vezetők megfosztották a népet jogaitól. Ezt ahhoz hasonlította, mintha a bérlő kitette volna lakásából a tulajdonost. Az elitet vulgáris jelzővel illetve azt mondta, hogy ötszázezren akarnak "tízmillió embert kirakni az országból".
    
Bertalan Attila szerint a problémákat az ország egyenjogúságon alapuló újjáépítése oldhatja meg.
    
A tüntetés részvevői nagyrészt megtöltötték az V. kerületi József nádor tér közepén található füves területet, a beszédek a himnusz éneklésével kezdődtek, a tömegben pedig többen kormányellenes táblákat ("Eddig tartott a blöff Viktor!") tartottak, valamint a kabinetet bíráló jelszavakat skandáltak ("Fidesz-maffia!"). A rendezvényen pártzászlókat nem lehetett látni, ugyanakkor látható volt például a Kossuth téren több hónapja tüntető Ország Gyűlése Mozgalom molinója.
    
A tüntetők a beszédeket követően a Sándor Palotához indultak, ahol szándékuk szerint petíciót adnak át Áder János államfőnek. A szervezők tervei szerint a megmozdulás a Kossuth Lajos téren folytatódik és három napig tart majd.
    
forrás: MTI - kép: www.hirado.hu

Futballszurkolók tüntettek a Parlamentnél

A tervezettnél rövidebb, szűk félórás volt a magyar szervezett futballszurkolói táborok tüntetése vasárnap délután a budapesti Kossuth téren, a demonstráción a szurkolói kártya és regisztráció bevezetése ellen tiltakoztak a drukkerek.

     

A szurkolók szerettek volna egy Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett petíciót is átadni, de ez elmaradt, mert - mint a demonstráció egyik felszólalója elmondta - írásban azt a tájékoztatást kapták, hogy erre csak munkanapon van lehetőség.
    

A felszólalók egyike beszédében hangoztatta: az a céljuk, hogy töröljék el a szurkolói regisztrációt, és erről az illetékesek üljenek le velük tárgyalni.
   

"Ez volt az utolsó ilyen békés megmozdulásunk, ha nincs más lehetőségünk, radikalizálódnunk kell" - mondta a szónok, aki nehezményezte, hogy szurkolói rigmusok miatt a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) hétről hétre több százezer forintra bünteti a klubokat.
    

Megköszönte a szurkolói csoportoknak, hogy távolmaradtak a hétvégi NB I-es forduló mérkőzéseitől. "A bojkott jól sikerült, mert a nézőszám negatív rekordot döntött" - állapította meg a nevét nem közlő felszólaló, majd a politika kivonulását követelte a magyar futballból.     A demonstrálók eközben "Mi vagyunk a futball!" szlogent skandáltak.
    

Az MTI-hez is eljuttatott kétoldalas petícióban a szurkolói csoportok kiemelték, hogy elismerik a kormány labdarúgást érintő infrastrukturális fejlesztéseit, ugyanakkor fel akarják hívni a figyelmet az őket érintő negatív intézkedésekre.
    

Szerintük a jelenlegi jogi szabályozások drukkerellenesek és ellehetetlenítik a leghűségesebb szurkolókat, akik közül emiatt egyre többen maradnak távol a stadionoktól.
    

A drukkerek hangsúlyozták, hogy az őket érintő kérdésekben nincs valódi egyeztetés sem velük, sem pedig az őket képviselő érdekvédelmi csoportokkal; céljuk, hogy a döntéshozó szervek és a hatóságok, valamint a szurkolók érdekképviseleti szervei között párbeszéd alakuljon ki. A drukkerek ez utóbbi kialakításában kérték a petícióban a miniszterelnök segítségét.
    

A demonstráción a szervezők becslése szerint öt-hatezren vettek részt, 15 NB I-es klub - az élvonalból csak a Puskás Akadémia hívei nem voltak jelen -, valamint az NB II-es Békéscsaba, Kaposvár, Szeged és Zalaegerszeg szurkolói.
    

A drukkerek zászlóin a következő feliratok voltak olvashatók: "Mondj nemet a regisztrációra!", "Nem kell a kártya!", "Szurkoló, személyiségi jogok nélkül", "A szurkoló nem bűnöző"; zárásként a "Against modern football" (A modern futball ellen) feliratú molinót feszítették ki.
    

A résztvevők - akik a Deák térről a Nádor utcán keresztül vonultak az Országházhoz - a tüntetésen a stadionokban tiltott füstbombákat is meggyújtottak, rigmusaikkal az MLSZ-t bírálták, és távozásra szólították fel a politikus klubvezetőket.

forrás: MTI - kép: www.boon.hu

Internetadó - Garázdaság miatt több embert őrizetbe vettek

A rendőrség hat embert vett őrizetbe garázdaság miatt a Fidesz székházánál történtekkel összefüggésben - derül ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság hétfő kora hajnalban közzétett közleményéből.

    
A főváros VI. kerületében, a Lendvay utcában, a Fidesz székháznál vasárnap nem sokkal 20 óra után az arcukat sállal, csuklyával takaró, a székház két nyílászáróját megrongáló, az ingatlan kerítését bedöntő, erkélyére felmászó csoport tagjai közül a rendőrség azonosította, elfogta, előállította, gyanúsítottként kihallgatta, és őrizetbe vette G. Antal és Z. András 19 éves, Sz. I. Ábel 21 éves és B. Gábor 33 éves budapesti lakosokat, Sz. Zoltán 35 éves tatabányai lakost és R. Milán 26 éves soproni lakost.   

Garázdaság bűntett megalapozott gyanúja miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya folytatja az eljárást - tartalmazza a rendőrség közleménye.
    

Az internetadó elleni vasárnap esti budapesti tüntetés végén a szervezők a Hősök terén elköszöntek a demonstrálóktól, a tüntetők egy része azonban a Lendvay utcai Fidesz-székházhoz ment. Megdobálták az épületet, a székház több ablakát bedobták, több helyen a redőnyöket is megrongálták, kidöntötték a kerítés egy darabját, és többen felmásztak a székház földszinti erkélyére.

forrás: MTI

Devizahitelesek tüntettek a Parlament előtt

A devizahitelek eltörlését, a hitelesek kártalanítását és a felelősök megbüntetését követelték mintegy ötvenen Budapesten, az Országház előtt pénteken, az Országgyűlés ülésével egy időben.

A demonstráción Tatár József, a tüntetést szervező Otthonvédelmi Tanács szóvivője hangsúlyozta: azt követelik, hogy egy átlagos, hétmillió forintos devizahitel esetében - amely időközben 14 millió forintra nőtt - 5,9 millióval csökkentsék a tartozást. Szerintük nem méltányos, hogy a törvényjavaslat, amely az árfolyamrést és az egyoldalú szerződésmódosítást szüntetné meg, csupán 1,2 millió forint jóváírását jelentene egy ilyen hitelnél. Szerintük a rendszerben "nem volt deviza", ezért nem azzal kell számolni - tette hozzá.
  
A tüntetők egy része a Bankcenter elől vonult a Parlamenthez, többségük pedig forgalomlassító autósdemonstrációt tartott, az 56-osok terétől a Kossuth térig.
  
A résztvevők transzparensein más feliratok mellett "a bankok csaltak", "bankárkasztnak börtönkosztot", illetve "követeljük minden végrehajtás betiltását" volt látható.

forrás: MTI

Horthy-szobor - Emlékezők és ellentüntetők a szoboravatón

Emlékezők és ellentüntetők gyűltek össze vasárnap délelőtt a budapesti Szabadság térre annak kapcsán, hogy a Jobbik szervezésében leleplezik Horthy Miklós kormányzó mellszobrát a Hazatérés temploma alapkőletétele és az első bécsi döntés 75. évfordulóján.

forrás: MTI - kép: internetfigyelo.wordlpress.com

A szoboravatás kezdetét megelőzően az ünnepségre érkezettek számát némileg meghaladó, több száz ellentüntető gyűlt össze a Hazatérés templomával szemben, az úttest túloldalán.

  

A templom előtt gyülekező mintegy száz megemlékező között többen gárdaegyenruhát, világháborús katonai és csendőregyenruhát viseltek. A megemlékezés részét képező istentiszteleten körülbelül négyszázan vettek részt.

  

A flashmob keretében összegyűlt ellendemonstrálók többsége sárga csillagot viselt a ruházatán, illetve transzparenseket emeltek a magasba. Többek között ismert, zsidó származású magyar művészek, tudósok, sportolók, irodalmárok portréi - Alfonzo, Rejtő Jenő, Radnóti Miklós, Hajós Alfréd, Gábor Dénes képmása - voltak láthatók a molinókon, mellükön sárga csillaggal ábrázolva.

  

A tüntetők, közöttük az Együtt-PM aktivistái, Horthy Miklóst és Hitlert együtt ábrázoló transzparenseket is magasba emeltek "együtt tették tönkre az országot, ebből egyszer már elég volt", "Horthy Miklós felelős a jogfosztásokért", "Horthy Miklós felelős több mint 100 ezer magyar katona haláláért" feliratokkal. Sok molinón vörössel áthúzott horogkereszt volt látható, mellette "Nem, nem soha!" felirattal.

  

Már a megemlékezés kezdetét megelőzően számos alkalommal vitába keveredtek Horthy megítélését illetően a két oldal képviselői, ezek a viták sokszor hangoskodásba, ordítozásba fulladtak. A tér az ellentüntetők sípszójától volt hangos.

  

Az istentisztelet kezdetére az ellendemonstrálók teljesen megtöltötték a templom előtti, a park másik oldalán található területet, és azt skandálták: "fasiszta gyilkosok", "nácik haza".

  

A helyszínt rendőrök biztosítják.

Budapesten az LMP szervezett tüntetést a verespataki aranykitermelés ellen

A Budapesten a Lehet Más a Politika (LMP) békés demonstrációt szervezett a verespataki aranybánya tervezett megnyitása ellen a budapesti román nagykövetség elé vasárnap, Romániában és a világ több nagyvárosában is több hasonló megmozdulás volt.

forrás: MTI - kép: infoveszprem.hu

Budapesten az LMP mellett, az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért pártszövetség is képviseltette magát.

    

Csiba Katalin, a párt környezetpolitikai szakszóvivője a megmozduláson azt mondta: a verespataki bányaberuházásról a román kormány egy olyan törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentnek, amely veszélyezteti a Tisza élővilágát, a verespataki állampolgárok életterének és közösségeinek eltűnéshez vezethet.

    

Az LMP-s politikus szerint ha ezt tervezetet a parlament megszavazza, akkor Verespatakon "négy hegy, három falu és kétezer ember tűnik el". Ha megvalósul a terv, egy 360 hektáros alapterületű zagytározóban fog lötyögni a nehézfémekkel és ciánnal teli oldat, s "ahogy a Tisza, úgy a cián sem áll meg a határnál" - hangsúlyozta.

    

Az LMP most minden tudóst, írót, politikust, s minden állampolgárt arra kér, hogy vigye hírét a verespataki eseményeknek. "Nem akarunk pár év múlva a ciános Tiszában újra haltetemeket látni" - szögezte le a politikus.

    

Csiba Katalina arra is kitért: a bányáról azt mondják, hogy biztonságos és nem lehet semmi baj. Korábban viszont a fukusimai atomerőművet is a legbiztonságosabbnak nevezte a média és Romániában a harmadik legnagyobb média-befektető a Rosa Montana Gold Corporation.

    

Kiemelte, hogy a budapesti megmozdulással egy időben, vasárnap délután 5 órakor több mint 20 romániai (köztük Verespatak, Bukarest, Temesvár, Marosvásárhely), valamint számos európai nagyvárosban (például Párizsban, Londonban, Rómában, Brüsszelben és Berlinben), s még Washingtonban is tiltakozó akciókat szerveztek a zöldek a verespataki aranybánya ügyében.

    

"Akinek fontos az emberi tisztesség, a sok évszázados közösségek fennmaradása, az most jelen van" - fogalmazott Csiba Katalin, megjegyezve: "nem is értjük pontosan, hogy miért nyaral ilyenkor a békemenet".

    

Bálint Gergely, az LMP tagja elfogadhatatlannak nevezte, hogy a környezeti szempontból "igen veszélyesnek minősített bányaprojektet egy dedikált törvénnyel mentesítsenek az előírások alól, sutba vágva minden környezetvédelmi, műemlékvédelmi, katasztrófavédelmi, gazdasági és jogi elemzést, szabályozást". "Elfogadhatatlan, hogy a tőzsdei spekulánsok kilakoltassák a verespatakiakat saját házaikból" - szögezte le a politikus.

    

A több mint félórás demonstráción mintegy negyvenen vettek részt. "Mentsük meg Verespatakot!" feliratú pólóban jelen volt Schiffer András, az LMP elnöke, képviselőtársa Vágó Gábor és Ertsey Katalin. Megjelent továbbá az Együtt-PM társelnöke Jávor Benedek, valamint párttársa Szabó Rebeka is.

           

A romániai Agerpres hírügynökség kedden közölte, hogy a román kormány törvénytervezetet fogadott el az erdélyi Verespatak térségében megvalósítandó arany- és ezüstérc-kitermeléssel kapcsolatos intézkedésekről. A tervezet a külföldi beruházóval megkötendő új egyezmény elfogadásáról szól, ennek értelmében a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) többségi tulajdonosa több részletben ingyen átadja részvényei 5,69 százalékát a román állam által ellenőrzött kisebbségi tulajdonosnak, így a román állam részesedése eléri a 25 százalékot.

Panaszt tesznek az ügyészségnél a márciusi demonstráció résztvevői

Panaszt nyújtanak be az ügyészséghez a kényszerítés, illetve személyi szabadság megsértése ügyében a nyomozást megszüntető határozat ellen azok a demonstrálók, akik március 7-én a Fidesz Lendvay utcai székházánál tüntettek, és behatoltak az épület udvarára - jelentették be sajtótájékoztatójukon az érintettek szombaton Budapesten.

   

Pelle Andrea, a demonstrálók egyik jogi képviselője szerint a nyomozást megszüntető határozat nem felel meg a pártatlanság követelményének, hiszen az eljárás során minden felmerülő bizonyítékot figyelembe kellett volna venni.

  

A jogi képviselő hozzátette: ha a panaszuk elbírálása alapján születő új határozat is ennyire "egyoldalú és tisztességtelen" marad, a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak. Információi szerint a székházfoglalók ellen garázdaság miatt indított eljárást is megszüntetik, de az erről szóló határozatot még nem kapták kézhez.

  

Oláh Kata, a Fidesz-székháznál történt március 7-i tüntetés egyik résztvevője teljesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy megszüntették a nyomozást Sz. Ferenc és társai ellen, akik a Fidesz-székháznál biztonsági őrként léptek fel, noha nem voltak tagjai a székház védelmét ellátó kft.-nek.

  

Oláh Kata szerint a nyomozást megszüntető határozat "politikai alapon veti el" az ügyben tett vallomásokat. Álláspontja szerint a tanúként meghallgatott tüntetők szavait teljesen kiforgatták, a határozatban pedig súlyos ellentmondások vannak. Az egyik vallomás szerint azért hívták oda a biztonsági őröket, mert az épület életveszélyes állapotban volt, így kívánták megóvni a tüntetők testi épségét, míg a másik beszámoló szerint a székházban dolgozók "rettegtek" a tüntetőktől.

  

Hangsúlyozta: a demonstrálók a földön ülve, békésen tiltakoztak, ám ez a határozatból nem derül ki.

  

A szombati sajtótájékoztatón részt vevők "Tisztességes eljárást!", illetve "Alkotmányt, demokráciát és jogállamot!" feliratú transzparenseket emeltek a magasba.

  

Március 7-én néhány tucat tüntető hatolt be a Fidesz budapesti, Lendvay utcai székházának udvarára, így tiltakozva az alaptörvény negyedik módosítása ellen. A demonstrálók a bejáratot védő vaskapun másztak be az épület udvarába, majd ott leültek, és kifeszítettek egy, "Az alkotmány nem játék" feliratú transzparenst.

  

A Lendvay utcai épületnél történt cselekményekkel kapcsolatban a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) március 22-én rendelt el nyomozást.

  

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának akkori tájékoztatása szerint "székházfoglalás" és az azt követő események miatt tett feljelentések alapján csoportosan elkövetett garázdaság, illetve kényszerítés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indított eljárásokat a BRFK. Március 29-én a nyomozók három embert hallgattak ki gyanúsítottként.

  

Az ORFK kommunikációs szolgálata az MTI-nek arra a kérdésére, hogy a kényszerítés ügyében folytatott eljárást megszüntették-e, azt válaszolta, igen, mert nem történt bűncselekmény.

forrás: MTI

A földtörvény ellen tüntettek az Országház közelében

A földtörvény ellen tüntettek mintegy százan a Váralja Szövetség és az Élőlánc Magyarországért szervezésében az Országház közelében, az Alkotmány utcában hétfő délután.    

A tüntetők azt követelték, az Országgyűlés ne engedje a magyar földet "a külföldi tőke és oligarchák" kezére játszani.
 
A megmozduláson Ángyán József fideszes országgyűlési képviselő, aki több módosító javaslatot is benyújtott a törvényjavaslathoz, a nemzeti színű és árpádsávos, valamint székely zászlókat és transzparenseket tartó embereknek elmondta, az Országgyűlés kormánytöbbsége valamennyi módosító javaslatot elutasította, így a zárószavazást a jövő hétfőn tarthatják meg.
 
A képviselő azt mondta: bízik a csodákban, hogy egyéni módosító indítványokkal még meg lehet akadályozni a földtörvény elfogadását, így a magyar föld nem kerülhet majd az oligarchák kezére.
 
A tüntetésen felszólaló szónokok és a szervezők követelték, hogy a kormány hosszabbítsa meg a külföldiek földvásárlására vonatkozó moratóriumot, hogy ne az alkotmányban is rögzített integrált mezőgazdasági termelés alapján létrejövő cégek "irányítsák" a teljes magyar mezőgazdaságot. Emellett a földbérletekre vonatkozó "botrányos pályázatok" és zsebszerződések megsemmisítését követelték.

forrás: MTI

Fidesz: az agresszió nem elfogadható eszköz

Az agresszió nem elfogadható eszköz - kommentálta a Fidesz azt, hogy csütörtök délelőtt tüntetők hatoltak be a párt budapesti, Lendvay utcai székházának udvarára az alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakozva.

A Fidesz sajtóirodája az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, "ha Bajnai Gordon előre szól, akkor az embereit minden további nélkül beengedjük a Fidesz székházába".

Közölték, mindenkinek a véleményét fontosnak tartják és meghallgatják, a véleményszabadság ugyanakkor nem egyenlő az erőszak szabadságával.

"Az agresszió nem elfogadható eszköz a viták rendezésére; ha valaki nem ért egyet a szomszédjával, nincs joga ahhoz, hogy berúgja az ajtaját. A magyar emberek elsöprő többségével együtt a Fidesz úgy gondolja, Magyarország nem kér a baloldal által folytatott, intenzív és immár antidemokratikus gyűlöletkampányból" - olvasható a kommünikében, amelyben a Fidesz hangsúlyozza azt is: az ország 2010-ben "nyolc év káosz és megosztottság után a nyugalomra, az összefogásra, valamint a biztonságra szavazott".

fotó: FN.hu / forrás: MTI