A következő címkéjű bejegyzések mutatása: atom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: atom. Összes bejegyzés megjelenítése
Az atomóránál is pontosabb órát fejlesztettek ki francia kutatók, akik szerint optikai rácson alapuló szerkezetük 300 millió évente késik vagy siet egy másodpercet.  
 


A Nature Communications című szaklapban ismertetett tanulmányukban azt állítják, hogy órájuk nemcsak a másodperc egységét határozza meg újra, hanem az időmérés - a világidő - nemzetközi alapjául is szolgálhat.
    
Valaha az emberiség az idő múlását a Föld forgásához kötötte: egy napnak az az egység számított, amely alatt a bolygó megfordult a tengelye körül. Ám mivel a Föld keringés közben imbolyog a tengelye körül, az egyik nap rövidebb, a másik pedig hosszabb lett. Később hasonló problémákkal küzdöttek a mechanikus szerkezetek is, amelyek - bármennyire pontosak is - hol késnek, hol sietnek.
    
Az atomórák, amelyek az atomok szabályosan ismétlődő rezgésszámát használják fel egy alapidőegység (frekvencia) előállítására, hatalmas ugrást jelentettek az időmérés történetében. Az első, már cézium-133 atommal működő szerkezetet 1955-ben Louis Essen építette meg Angliában a Nemzeti Fizikai Laboratóriumban (National Physical Laboratory). Ezt követően fogadták el a másodperc meghatározását: a Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI) 1967-ben a másodperc fogalmát úgy rögzítette, mint a "cézium-133 atom 9 192 631 770 rezgésének időtartama alapállapotban, két hiperfinom energiaátmenet között". A definíció a céziumon alapuló, 100 millió évente egy másodpercet tévedő atomórát tette meg az idő- és frekvenciamérések elsődleges forrásául.
    
A jelenlegi rendszerben a céziumatomok felhőit mikrohullámokkal késztetik rezgésre. "Mi viszont lézersugarakat alkalmazunk, amelyek sokkal gyorsabb rezgéseket képesek generálni, mint a mikrohullámok. Ennek köszönhetően az időt jóval rövidebb szakaszokra tudjuk felosztani, ami azt jelenti, hogy módszerünkkel magát az időt is pontosabban mérhetjük" - fejtette ki Jerome Lodewyck, a Párizsi Csillagvizsgáló tudósa.
    
A francia kutatók meggyőződése, hogy az általuk kifejlesztett optikairács-óra standardként szolgálhat a világidő mérésére, hiszen háromszor precízebb, mint az atomóra. Feltevésük bizonyítására összevetették két új típusú szerkezet működését: kiderült, hogy nemcsak tökéletes összhangban mutatják az időt, hanem rendkívül stabilak is. Utóbbi azt jelenti, hogy pontosságuk "folyamatos", nem úgy, mint például a közönséges karóráké, amelyek egyik nap késnek, a másikon meg sietnek, hogy "behozzák" a lemaradást.
    
A pontos időmérésnek egyre nagyobb szerepe van a mindennapi életben, kezdve a telekommunikációtól a műholdak irányításáig - de még a tőzsdék működésében is.
    
A BBC News hírszolgálat úgy tudja, hogy kifejlesztés alatt áll egy másfajta, még precízebb időmérő szerkezet: az ionóra csupán több milliárd év alatt késne vagy sietne egy másodpercet. Ám mivel egyetlen ionon alapul, egyelőre nem tartják elég stabilnak, hogy széles körben alkalmazzák.

    (http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-23231206)
forrás: MTI
, , . július 26, 2015 . sörbarát

Az atomóránál is pontosabb órát fejlesztettek ki

Egyetlen ajánlattevőként a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. valamint az ÁKMI Általános Kultúrmérnöki Iroda Szolgáltató Kft. nyerte az új atomerőművi blokkok telephelyengedélyének megszerzéséhez szükséges, kutató magfúrásokra kiírt tendert - az eredmény a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.


A hirdetmény közzétételével indult tárgyalásos közbeszerzést az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. írta ki. A nyertes nettó 8 milliárd 45,1 millió forintért végzi el a munkát.
 
A feladat része még  a kutató magfúrások alapján történő földtani kutatási vizsgálatok elvégzése, azon belül pedig általános földtani, geofizikai, geotechnikai és hidrogeológiai vizsgálatok végrehajtása. A program keretében térinformatikai adatbázist kell létrehozni.
, , . április 27, 2015 . 2bee

Indulhatnak a Paks II-höz szükséges kutató fúrások

További 20 évig üzemelhet a Paksi Atomerőmű kettes blokkja, miután egyéves eljárás eredményeként az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) megadta az engedélyt a tervezett üzemidőn túli üzemelésére. Az új engedély 2034. december 31-ig szól.
  

Az erről szóló hirdetményt és határozatot a nukleáris hatóság kedden tette közzé honlapján. A határozatban szerepelnek azok a feltételek is, amelyeket a hatóság előírt a kérelmező MVM Paksi Atomerőmű Zrt. részére.
  
A hazai villamosenergia-termelés hozzávetőleg felét biztosító Paksi Atomerőmű első, eredetileg 440 megawattos reaktorblokkja 1982-ben kezdte meg működését, amelyet 1987-ig még három blokk üzembe helyezése követett.
  
Az elmúlt években elvégzett módosításoknak köszönhetően ma már 500 megawatt teljesítményű blokkok eredetileg engedélyezett üzemideje 30 év. A tervezett üzemidő meghosszabbításának előkészítése több mint két évtizede kezdődött el.
  
Az atomerőmű honlapján olvasható, hogy 2000-ben egy részletes megvalósíthatósági tanulmány kimondta: „az üzemeltetési és karbantartási gyakorlatnak, a szerkezetek és rendszerelemek robusztus konstrukciójának, illetve a számos felújításnak és biztonságnövelő intézkedésnek” köszönhetően lehetőség van az üzemidő további 20 évvel történő meghosszabbítására.
  
A tovább üzemeltetés hatósági engedélyhez kötött. Ezt blokkonként kell kérelmeznie a Paksi Atomerőműnek. Az egyes blokkra vonatkozó engedélyt 2012 decemberében adta ki az Országos Atomenergia Hivatal.
     
, , , . november 25, 2014 . topik marketing

További 20 évig üzemelhet a Paksi Atomerőmű kettes blokkja

Feliratkozás: Megjegyzések ( Atom )