Meghalt Doug Engelbart, a számítógépes egér feltalálója

Nyolcvannyolc éves korában meghalt Doug Engelbart, a számítógépes egér atyja.  

A számítástechnikai területen úttörőnek számító amerikai feltaláló az 1960-as években fejlesztette ki az akkor még fa házas, két fém keréken gördülő egeret. Egy kaliforniai kutatóintézetben dolgozott az email, a szövegszerkesztő és a videokonferencia korai változatain is.
   
Halálhírét lánya közölte a kaliforniai Mountain View-ban található Számítógép-történeti Múzeummal. Tájékoztatása szerint édesapja már rossz egészségi állapotban volt. Kedd éjjel halt meg álmában - írta a BBC hírportálja.
   
Doug Engelbart 1925. január 30-án született Portlandben, édesapja rádiószerelő, édesanyja háztartásbeli volt. Elektromérnöknek tanult, dolgozott az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA elődjénél is, de számítógépek iránti érdeklődése révén végül a Stanford Kutatóintézetben (SRI) kötött ki, majd Augmentation Research Center néven saját laboratóriumot alapított, amely közreműködött az internet előfutárának számító ARPANet létrehozásában is.
   
Az egeret egy ma már legendás 1968-as San Franciscó-i prezentáción mutatta be először, amelyen az első videokonferenciát is tartotta. Számítógépes alapfelszereléssé vált találmányán azonban nem gazdagodott meg: szabadalma 1987-ben, még az egér elterjedtté válása előtt lejárt.
   
Engelbart 1997-ben megkapta az 500 ezer dollárral járó Lemelson-MIT-díjat, 2000-ben pedig az amerikai elnök által adományozott Nemzeti Technológiai Érmet.

forrás: MTI

Oroszországban kutyák helyett egereket vetnének be robbanószer keresésre

Az orosz hadsereg és a biztonsági szolgálat egerekkel váltaná fel a kutyákat a robbanószerek, lőszerek és emberek felkutatására - tudta meg az Izvesztyija című orosz lap, amely kedden számolt be az ezzel kapcsolatos tervekről.

Az orosz katonai elhárítás tavasszal éles helyzetben próbálja ki sajátos felderítőit, a laboratóriumi körülmények között betanított egereket - értesült a lap a hadsereg vezérkarához közeli forrásból. A név nélkül nyilatkozó szakember elmondta, hogy a katonai elhárítást az egerek terepviszonyok közötti alkalmazása érdekli, míg a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB) úgymond a városi körülmények között használná a kis rácsálókat felderítésre.

Az Izvesztyija forrása természetesen nem árulta el, hol végzik a titkos kísérleteket Oroszországban, de utalt arra, hogy Izraelben a biztonsági szolgálatok és a hadsereg intenzíven használja a "harci egereket".

A kis rágcsálók kevesebb gondozást igényelnek és ugyan kevesebb ideig, két-három évig élnek, kiképzésük csupán heteket vesz igénybe, szaglásuk pedig érzékenyebb a kutyákénál - érvelt az egerek alkalmazása mellett az orosz lap informátora.

Oroszországban már létezik egy intézet, ahol egerekkel kísérleteznek ilyen célokkal. Anton Venegyiktov, a JEVRAASZ nevű tudományos-műszaki központ munkatársa szerint a kisállatok előnye a kutyákkal szemben, hogy kevésbé fejlett az idegrendszerük, ezért kevésbé viselik meg őket a hangulatváltozások, az érzelmek. Stabilabbak, ezért megbízhatóbbak.

Az egereket megtanítják arra, hogy jelezzék bizonyos anyagok: robbanószerek, kábítószerek, sőt az emberi test szagát is. Egy hónap alatt 150 szagot képesek megtanulni, a robbanószer jelenlétét néhány grammnyi összetevőből is meg tudják állapítani, a fegyvert a lőpor és a kenőolaj szaga alapján ismerik fel. A Bio Explorernek elnevezett egér-felderítőket Moszkva repülőterein már tesztelik.

www.izvestia.ru/news/545177

forrás: MTI

Paracetamolos egerekkel "bombázzák meg" Guamot a barna fakígyó ellen

Amerikai gépekről tavasszal paracetamolos egerekkel "bombázzák meg" Guamot, így próbálják megritkítani a dzsungel sűrű lombjaiban elszaporodott barna fakígyó-állományt - közölte szombaton weboldalán a The Washington Post.
    
Az Ausztráliában és Pápua Új-Guineában őshonos barna fakígyót a második világháborút követően amerikai hadihajókon hurcolták be az Egyesült Államokhoz tartozó szigetre. Az azóta becslések szerint mintegy kétmilliósra felszaporodott hüllőállomány megtizedelte Guam faunáját. A kígyók megharapják a helyi lakosokat, rövidzárlatot okoznak és potenciális veszélyt jelentenek a turistaforgalomra is.
    
A rágcsálókat a fájdalomcsillapítók emberre ártalmatlan, ám a kígyók számára mérgező hatóanyagával, paracetamollal kezelik majd. A döglött napos egereket, helikopterről, kézzel és egyenként dobják majd le. A hüllőknek szánt eledelt szalagos ejtő szerkezettel landoltatják, hogy az fennakadjon a lombokon és ne érhessen le a talajra, az táplálékot ott kereső állatokhoz.
    
Az irtási stratégia arra a felismerésre épül, hogy a többnyire egyméteres, de olykor a háromméteres hosszúságot is elérő hüllők más rokonaiktól eltérően olyan zsákmányt is elfogyasztanak, amelyet nem maguk ejtettek. A kígyók mérge emberre nem halálos ugyan, ám az éjszakai vadászéletmódjukkal szemben védtelen madárállományt csaknem teljesen kipusztították Guam szigetén.
    
A paracetamolos egérhadművelettel nem kiirtani, csak megritkítani kívánják a barna fakígyókat Guamon - és azt megakadályozni, hogy a hüllők repülőgépeken Hawaiira, vagy akár az Egyesült Államok nyugati partvidékére is eljussanak. A támadás első hullámának célpontja ezért a légierő Andersen támaszpontját övező dzsungel lesz.
    
A Hawaii-on, akárcsak Guamon a barna fakígyónak nincs természetes ellensége. A szigetcsoporton a hüllő elszaporodása a Nemzeti Vadvilág-kutatóközpont egy 2010-ben elkészített tanulmánya szerint évi 593 millió és 2,14 milliárd közöttire becsült kárt okozna. A veszteség legnagyobb része a kimaradó idegenforgalomból és a rövidzárlatokból származna. A Hawaii-szigeteken néhány alkalommal találtak már barna fakígyót, az elmúlt 17 évben azonban nem.
    
A több mint egy évtizeden át tökéletesített, rendhagyó kígyóirtási technikát, az amerikai agrár-, belügyi és védelmi tárca összefogásával a tervek szerint áprilisban vagy májusban kezdik majd el alkalmazni.

forrás: MTI