A hajléktalanok sorban álltak a Szent Péter téren nyitott ingyenes fodrászatnál

Nagy sikerrel indult meg hétfőn a Ferenc pápa kezdeményezésére a Szent Péter tér oldalsó részén megnyitott fodrászat munkája, ahol a római hajléktalanok önkéntes fodrászok és borbélyok szolgáltatásait ingyen vehetik igénybe.  

Minden hétfőn reggel kilenctől délután háromig várja a borotválkozni és hajat vágni akaró hajléktalanokat a Szent Péter teret övező barokk oszlopsorral szomszédos "fodrászat". A vendégeket az ugyanitt felállított zuhanykabinok mellett fogadták, és az ügyfelek egymás után érkeztek: a délelőtti órákban hosszú sorban álltak az ingyenes fodrászatnál.
 
A hétfői nyitónapon két professzionális fodrász, Arianna és Daniele dolgozott a Szent Péter téri fodrászatban. Mindketten az Unitalsi olasz katolikus jótékonysági szervezet önkéntesei. Arianna elmondta, hogy minőségi fodrászszolgáltatást kínálnak: "A hajléktalanok ugyanolyan vendégek mint bárki más, egyiküket sem borotváljuk kopaszra. Mindig megkérdezzük tőlük, milyen frizurát szeretnének, hogy ezzel is érezzék, emberként kezeljük őket". A fodrásznő hangsúlyozta, hogy ezért nem használ műanyagkesztyűt sem, mert nem fél attól, hogy a hajléktalanok piszkosak vagy betegek lehetnek.
 
A Szent Péter téri fodrászat hétfőnként lesz nyitva, az olaszországi fodrászüzletek heti zárónapján. Minden hétfőn más római fodrász látja majd el a hajléktalanokat és csatlakoznak a római fodrásziskolák tanulói is. A sampont, borotvát, törölközőket és minden más felszerelést ismert kozmetikai cégek ajánlották fel ingyenesen.
 
Ferenc pápa kezdeményezése volt, hogy a Vatikán szívében segítsenek az olasz főváros utcáin élőknek. A Rómában levő mintegy nyolcezer hajléktalannak eddig egyetlen köztéri helyszínen, a Termini pályaudvaron volt lehetősége tisztálkodásra, de itt egy zuhanyzás 9 euróba (mintegy 3 ezer forintba) kerül. A menhelyeken sincsen elég zuhanyzó. A Szent Péter tér oldalában felállított zuhanykabinok ingyenesek. Egész héten nyitva tartanak, kivéve a Szent Péter téren szerda délelőttönként tartott általános audiencia idejét.

Új hajléktalanszálló nyílt nőknek Budapesten

Ötven hajléktalan nőnek ad lehetőséget élete újrakezdéséhez, és összesen 200 főnek biztosít minden nap egy tál meleg ételt és nappali ellátást az a csaknem 75 millió forintból megvalósított, Új Kezdet Háza nevű női hajléktalanszálló, amelyet az Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország saját finanszírozásból valósított meg Budapest VI. kerületében.

Az elsősorban integráló szándékú program azért is kiemelt segítség a hajléktalan nőknek, mert országosan kevesebb hajléktalan intézmény van kifejezetten nőknek kialakítva. A hétfői megnyitással a téli krízis időszak előtt elkezdődhet a helyek feltöltése - közölte a beruházás kommunikációjával megbízott ügynökség az MTI-vel.

  Az átmeneti szállót a novembertől április végéig tartó krízis időszakban 30-an veheti igénybe havi 15 000 forintért.

A most nyíló intézmény komplex rehabilitációs központként működik majd: a népkonyhán naponta 200 adag meleg étel ingyenes kiosztására van lehetőség, amelyet az ott lakókon kívül a kerület rászorulói is igénybe vehetnek. A nappali melegedőben naponta hetvenöten tudnak tisztálkodni, mosni, szociális ügyeket intézni, pihenni, televíziót nézni és újságot olvasni.

 A rehabilitációs részlegen kínált komplex rehabilitáció célja pedig a testi és lelki felépülés, a munkába visszakerülés, és az önálló élet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges kompetenciák erősítése.

  A szállóban a konyhák berendezését az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága támogatásával alakította ki a szervezet.

Az intézményben eltölthető három plusz két év alatt személyre szabott gondozási terv alapján próbálnak mindent megtenni a hozzájuk kerülő emberek újraintegrációjáért. A későbbi önálló élet megalapozásához pedig havonta kötelezően minden lakónak el kell különítenie megtakarítást.

 Az Üdvhadsereg egy éve nyitotta meg hasonló elven működő férfi hajléktalanszállóját a VIII. kerületi Dobozi utcában és az Új Kezdet Háza a hetedik szociális intézmény az országban, amelyet egyház a rászorulók szolgálatába állít.

Megsemmisítette a Kúria a fővárosi hajléktalan rendelet egyes pontjait

A jogellenességét szabályozó fővárosi hajléktalanrendelet mellékletének egyik pontját, valamint az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a jogszabály miatt. A Kúria eljárását Székely László, az alapvető jogok biztosa kezdeményezte.

Az ombudsman a tavaly decemberi "Budapest főváros közigazgatási területén a közterületek azon részének kijelöléséről, ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül" elnevezésű fővárosi közgyűlési rendelet törvényességi felülvizsgálatát és több rendelkezésének megsemmisítését kérte a legfelsőbb bírói fórumtól, mert álláspontja szerint a rendelet túllépi a 2012-es szabálysértési törvény felhatalmazásának kereteit.

Az alapvető jogok biztosa szerint a törvényi felhatalmazás korlátja, hogy a tiltott zónák kijelölésére kizárólag a szabálysértési törvényben meghatározott védendő értékekhez, célokhoz kötötten, azaz a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében van lehetőség. Továbbá az önkormányzat nem tilthatja meg az egész közterületen, csak annak meghatározott részein az életvitelszerű tartózkodást.

A Fővárosi Önkormányzat a kúriai eljárásban megalapozatlannak minősítette az ombudsman indítványát, és kérte annak elutasítását. Hivatkozott többek között arra, hogy csak a legforgalmasabb közlekedési csomópontoknál rendeltek el tilalmat, a fővárosban pedig 6500 férőhelyet tartanak fenn azért, hogy az arra rászoruló embereknek ne kelljen közterületeken életvitelszerűen tartózkodniuk.

A Kúria döntése szerint az ombudsman indítványa részben megalapozott.

A Kúria önkormányzati tanácsa döntésének indokolásában kimondta: a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseinek keretét túllépő önkormányzati szabályozás formai törvénysértést és a norma megsemmisítését eredményezi.

  A Kúria határozata szerint megállapítható, hogy "a törvényalkotó elsődlegesen a szabálysértési szankcionálás és a helyi közösségek szintjén kívánta kezelni a hajléktalansággal kapcsolatos különböző helyzeteket". Az Ab azonban nem tartja összeegyeztethetőnek az alaptörvénnyel - ezen belül a jogállamisággal és a hajléktalanok méltóságával - a lakhatási szegénység és az ahhoz kapcsolódó magatartások, például a guberálás kriminalizálását.

"A lakhatási szegénység - és az azzal szoros összefüggésben álló guberálás - létállapot, amely a közösség számára is szociális kötelezettségeket teremt. A hajléktalan életvitel társadalomra veszélyesség hiányában nem büntethető. (...) A jog eszközei önmagukban nem alkalmazhatóak hatékonyan arra, hogy a közösséget +védjék+ a lakhatási szegénység és az azzal járó körülmények látványától" - áll a Kúria határozatában.

Az Ab által megfogalmazott követelmény, hogy a hajléktalan személy nem rekeszthető ki a települések, egyes önkormányzatok illetékességi területének egészéből, sőt egyes összefüggő településrészekből sem, hiszen az ilyen szabályozás a hajléktalan embert, a hajléktalanságot sújtaná. Továbbá a szabályozásnak kellően pontosnak kell lennie, nem megengedhetőek a helyi jogalkotásban az olyan megfogalmazások, amelyek bizonytalanná teszik annak a közterületnek a lehatárolását, relativizálják a tilalmazott közterület kiterjedését, amelyen a hajléktalan ember életvitelszerű tartózkodásával szabálysértést követ el.

A Kúria osztotta az ombudsman álláspontját a tekintetben, hogy a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseit megszorítóan kell értelmezni, ez pedig azt jelenti, hogy "a közterületen való életvitelszerű tartózkodás csak ott lehet tilalmazott - teret engedve ezzel a szabálysértési eljárásnak és a szankció esetleges alkalmazásának -, ahol a védendő értékek kifejezetten, tényszerűen igazolhatóan érvényesülést kívánnak, (...) ahol az életvitelszerű tartózkodás és az azzal szükségképpen, elkerülhetetlenül együtt járó körülmények kifejezetten összeegyeztethetetlenek a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelmének szempontjaival."

A Kúria az önkormányzattal egyetértve elutasította az indítványnak azt a részét, amely kifogásolta, hogy a több mint 70 fővárosi kezelésű aluljáró közül 34-ben megtiltották a hajléktalanok életvitelszerű tartózkodását. A Kúria szerint ezek fizikai jellege indokolja zavartalan megközelíthetőségüket, illetve a biztonságos kijutást, továbbá nem egyeztethető össze rendszeres, tömeges használatuk és a közbiztonság garantálhatósága az életvitelszerű lakhatással.

 Ugyanakkor a Kúria az indítvány alapján megsemmisítette a vitatott rendelet 1. melléklet 8. pontját, amely a parkolási rendeletre utalva tiltja ki a hajléktalan embereket, ami a szabálysértési törvény felhatalmazásának kereteit meghaladja, továbbá az egyértelműség követelményének sem tesz eleget.

 A Kúria önkormányzati tanácsa a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezését "a Fővárosi Közgyűlés jogalkotói jogkörének korlátozottságára tekintettel alkotmányosan aggályosnak ítélte, ezért ebben a körben az Alkotmánybírósághoz fordult", és erre tekintettel az indítvány egyes vonatkozásait elkülönítette, amelyekről majd az Ab döntése után határoz.

A Kúria szeptember 9-ei keltezésű határozata a Magyar Közlöny október 30-ai számában jelent meg, és ez év végéig ad határidőt a fővárosnak a döntés végrehajtására, tekintettel az október 12-ei helyhatósági választásokra és a jogalkotás időigényére.

forrás : MTI

11 millió lakás áll üresen Európában

Több mint 11 millió lakás áll üresen Európában – Írja a Guardian saját gyűjtésére hivatkozva.

Spanyolországban 3,4 millió lakás lakatlan, Németországban 1,8 millió, az Egyesült Királyságban több mint 700 ezer. Az összes, Európában élő hajléktannak elég lenne az üresen álló lakások fele.

A gazdasági válság által leginkább sújtott országokban, mint Írországban, Görögországban és Portugáliában is rengeteg lakatlan lakás van. A lakások nagy része olyan komplexumokban van, amelyeket a válság előtti ingatlanboom során építették fel őket nyaralóhelyek közelében, de máig nem tudták értékesíteni őket.

Az eladhatatlan lakások miatt ráadásul több százezer félkész épületet dózeroltak le annak érdekében, hogy a lakatlanoknak ne essen le az ára.

forrás: finomreceptek.com - kép: magyarhirlap.hu

Eddig 39 hajléktalant állítottak elő közterületen élés miatt a fővárosban

Eddig 39 embert állítottak elő a rendőrök Budapesten azon rendelet alapján, amely szerint jogellenes az életvitelszerű tartózkodás egyes közterületeken - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A BRFK munkatársai 390 embert szólították fel a közterület elhagyására, 39-et pedig előállítottak életvitelszerűen közterületen történő tartózkodás miatt a kijelölt kormányhivatal épületébe - áll az MTI-hez eljuttatott tájékoztatóban.

   

Közölték, hogy főként a főváros V. kerületében intézkedtek.

   

A BRFK január 15-én arról tájékoztatott, hogy addig 13 hajléktalant állítottak elő emiatt, vagyis ez a szám két hónap alatt, március 10-ére 26-tal nőt.

   

Tavaly december 3-án lépett hatályba a Fővárosi Közgyűlés november 14-én elfogadott rendelete, amely jogellenesnek minősítette az életvitelszerű tartózkodást egyes közterületeken. A türelmi idő december 31-én járt le.

   

A rendelet értelmében jogellenes az életvitelszerű tartózkodás a világörökségi területeken, a megállókban, az állomásokon, az utasvárókban, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és a Népligetben. Ugyancsak tiltott terület 29 kiemelt aluljáró és a bejárataiktól számított 50 méteres körzet. Ezek között vannak egyebek mellett a metróaluljárók, az Ajtósi Dürer sor, a Bocskai út-Fehérvári út, a Flórián tér, a Goldmann György tér, a Margit híd budai hídfő, a Móricz Zsigmond körtér aluljárói, több Váci úti kereszteződés aluljárója, valamint a Ferdinánd híd alatti és a Podmaniczky út-Bulcsú utcai gyalogos-aluljáró.

   

A tilalom kiterjed a játszóterekre, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, felsőoktatási intézményekre és a köztemetőkre, valamint 100 méteres körzetükre. A dokumentumban szerepelnek továbbá a hidak és a felüljárók, valamint a lépcsőik.

   

A rendelet felsorol kerületi tulajdonú közterületeket is, amelyekről a kerületi testületek döntöttek, és a törvény erejénél fogva részei a jogszabálynak.

forrás: MTI - kép: iszolnok.hu

McDonald'sokba menekülnek a japán hajléktalanok

Az ország két évtizedes gazdasági gondjai miatt rengeteg középkorú ember veszti el megélhetését és lakását Japánban, a tartós munkanélküliek közül pedig egyre többen McDonald's éttermekben és éjjelnappali üzletekben kénytelenek átvészelni az éjszakákat.

A jelenség olyannyira kiterjedt, hogy a köznyelvben külön kifejezés alakult ki rá: "makudo nanminnak", azaz McDonald's-menekülteknek nevezik a jobbára a harmincas és negyvenes korosztály tagjaiból álló csoportot - írta az Aszahi Simbun japán napilap.

Az érintettek jórészt az 1990-es évek közepe és az elmúlt évtized első fele közötti időszakban léptek be a munkaerőpiacra, amikor Japánban a gazdasági buborék kidurranása után nehéz volt stabil állást találni. Így legtöbbjük ideiglenes állásokat vállalt, hogy eltartsa magát, a 2008-as gazdasági világválság óta azonban egyre kilátástalanabb a helyzetük. "Nagyjából ezer jenbe kerül, ha egy internetkávézóban alszom. Egy McDonald'sban ellenben egy százjenes kávéért el tudok lenni" - mondta egy 37 éves McDonald's-menekült a lapnak. (Egy jen nagyjából 2,2-2,3 forint.)

Az újság riportot közölt egy oszakai McDonald'sról: éjfél körül a vevőkör teljesen kicserélődött, a diákok és hivatalnokok helyét ápolatlan és viharvert, bevásárlószatyrokat cipelő emberek vették át, akik kávéjuk mellett fejüket az asztalra hajtva aludtak; hajnali kettőkor, amikor az éttermet takarítás miatt kiürítették, a menekültsereg egy közeli könyvesbolt felé indult el.

A helyzet az ország második legnagyobb városában, Oszakában a legrosszabb, ahol a dolgozó lakosság 45 százalékának átmeneti állása van. A terület ennek ellenére sok fiatal munkakeresőt csábít, mivel a megélhetési költségek jóval alacsonyabbak, mint Tokióban.

Az utcára kerültek közül sokan olyan japán nagyvállalatoknál dolgoztak, mint a Panasonic vagy a Sharp: a két cég növekvő veszteségeik miatt a közelmúltban több tízezer dolgozót bocsájtott el.

A McDonald's-menekültek problémája mindeddig elkerülte a szociális segélyezésért felelős hivatalok figyelmét. "Nem sátrakban, vagy más fix helyen laknak az utcákon. Azt sem tudjuk, hogy hol és hányan vannak" - mondta egy oszakai hivatalnok az Aszahi Simbunnak, hozzátéve, hogy a fedél nélkül maradtak hat hónapon át térítésmentesen éjszakázhatnak hajléktalanszállókon.

A McDonald's japán leányvállalata közölte, hogy nem tapasztaltak problémát azt illetően, hogy emberek éttermeikben éjszakáznak.

forrás: MTI