A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bírság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bírság. Összes bejegyzés megjelenítése

A Kúria várhatóan elemzi a társasházi jogviták és a felmondás kérdéseit is

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjai jövőre várhatóan vizsgálni fogják az ítéleti bizonyosság, a cégvezetők hitelezők iránti felelőssége, a társasházi jogviták, valamint a munkajogban a felmondás és a joggal való visszaélés vitatott kérdéseit.

 


A Kúria joggyakorlat elemző csoportjai Darák Péter főbíró 2012-es hivatalba lépése óta vizsgálják az ítélkezési gyakorlat vitatott problémáit. Idén mintegy félszáz intézményt keresett meg a legfelsőbb bírói fórum, köztük az Alkotmánybíróságot, a Legfőbb Ügyészséget, az Igazságügyi Minisztériumot, az alsóbb fokú bíróságokat, az ombudsmant, a Magyar Ügyvédi Kamrát, az Akadémia jogtudományi intézetét, az egyetemek jogi karait, a Magyar Nemzeti Bankot, a Gazdasági Versenyhivatalt, civil jogvédő szervezeteket, hogy javasoljanak alaposabb vizsgálatra érdemes témákat. A megkeresésekre a napokban mintegy kétszázötven javaslat érkezett - tájékoztatott a Kúria.
  
A 2016-os témajavaslatokban megfogalmazódott például munkajogi területen, hogy a jelenlegi törvénykönyv nem védi kellőképpen a munkavállalót, a munkaviszony munkáltató általi megszüntetésénél az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség érvényesülése kérdéses. A joggal való visszaélés kérdéskörében pedig az egyik javaslat azt veti fel, hogy a munkáltatók nem egyszer a felmondási tilalom alatt álló dolgozót - például várandós anyát vagy szakszervezeti vezetőt - is eltávolítják, egyértelműen valótlan indokkal. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén sem kötelező ugyanis visszavenni az eltávolított dolgozót, így esetenként megéri a munkáltatónak, hogy egy kártérítés árán megszabadulhat munkavállalójától.
  
Egy másik javaslat szerint érdemes lenne vizsgálni, milyen mértékben alkalmazza a társadalombiztosítási baleseti ellátásoknál a "sorsszerűség" - jogszabályban egyébként nem szereplő - kategóriáját az egészségbiztosító a baleseti ellátások alóli mentesülés céljából és ezt milyen arányban hagyja jóvá a bírósági gyakorlat.
  
Felvetődött a cégek vezető tisztségviselőinek felelőssége többek között a hitelezők felé, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a cégvezetők elmulasztják letétbe helyezni és közzétenni az éves beszámolókat.
  
A társasházi jogvitáknál elsősorban a közös költséggel vagy a közgyűlési határozatokkal kapcsolatos ellentmondó bírói gyakorlat elemzése lehet indokolt.
  
A tartásdíj megállapításával kapcsolatban egy javaslat arra hívta fel a figyelmet: az ítélkezési gyakorlatban is anomáliák forrása lehet, hogy Magyarországon igen jelentős jövedelmi különbségek alakultak ki.
  
Az egyik javaslat azt fogalmazta meg, hogy a mediáció, közvetítői eljárás gondolata még nem épült be szervesen a magyar igazságszolgáltatás rendszerébe, pedig a fejlett országokban sokfelé amikor csak lehet, az ellenérdekű felek önkéntes megegyezésére törekszenek. A bírói ítélet, kötelezés inkább csak ultima ráció, végső eszköz a megsértett jogrend helyreállítására. Különösen hiányzik a megegyezés a szülői felügyelet megosztása, a gyermekelhelyezés terén, ahol rendkívül fontos lenne a szülők közötti együttműködés, hiszen a gyerekek nem tehetnek arról, hogy szüleik kapcsolata megromlott, nekik szükségük lenne mindkettejükre.
  
A büntetőjogi területen voltak, akik felvetették, hogy vizsgálni kellene, miért nem működik a magyar igazságszolgáltatásban az a lehetőség, hogy kisebb súlyú bűncselekmények esetén az ügyészség és a vádlott, illetve védője megegyezzen a vád következményeiről.
  
Nemzetközi fórumoktól és hazai jogvédő szervezetektől is kapott kritikát a kényszerintézkedések hazai gyakorlata. Az előzetes letartóztatások elrendelésekor egyes kutatások szerint gyakori a sematikus bírói indoklás, és az is előfordul, hogy a bíró érdemben nem is reagál a védői ellenvetésekre. Nem érezhető, hogy a kényszerintézkedéseken belül teret nyerne a házi őrizet az előzetes fogva tartáshoz képest, pedig már évek óta van lehetőség elektronikus nyomkövető alkalmazására; ennek okait firtatná az egyik javaslat.
  
Vannak, akik a költségvetési csalással, a korrupciós cselekményekkel kapcsolatos jogalkalmazói gyakorlatot elemeznék, mások arra hívták fel a figyelmet, hogy kifogásolható az ítélkezés, túl enyhe a büntetés főként rendőrök által elkövetett kényszervallatások, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazások ügyében.
  
A migráció, menekültügy, idegenrendészet témakörében is érkeztek javaslatok, ám ezzel kapcsolatban a Kúria illetékes kollégiumvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy bár kétségtelenül kurrens témáról van szó, e téren nem lehet kialakult joggyakorlatról beszélni -, hiszen bírói döntés alig-alig született - így pedig nehéz általános tanulságokat leszűrni.
  
Darák Péter, a Kúria elnökeként annak vizsgálatát tartotta indokoltnak minden ügyszakban, hogy vajon a bizonyosság milyen foka, milyen bizonyítottság, tényállás szükséges az ítélet meghozatalához, a bírói meggyőződéshez. Az utóbbi időben ugyanis egyes döntések értetlenséget váltottak ki, a közvélemény úgy érezte, hogy a bíróság nem találta meg az optimális bizonyítottságot vagy ezt nem tudta meggyőzően elmagyarázni.
  
A joggyakorlat-elemző csoportok jövőre vizsgálandó témáiról a Kúria elnöke dönt majd, miután konzultált a szakmai vezetőkkel.

Donald Trumpot esküdtválogatásra idézték be



Polgári peres esküdtválogatásra idézték be hétfőn New Yorkban Doland Trumpot, a Republikánus Párt jelenleg legnépszerűbb elnökjelölt-aspiránsát.

   
Az ingatlanmilliárdos és valóságshow-sztár limuzinnal érkezett a bíróság elé, ahol már vagy száz újságíró várta. Trump nap folyamán, amikor nem kellett bent ülnie a 172 jelöltet érintő esküdtválogatáson és űrlapokat kitöltenie, nyilatkozott, autogramot osztogatott és szelfit készített.
   
Végül nem válogatták be, ezáltal hat évre felmentetve őt az esküdti kötelezettség alól. A testületbe bekerülő állampolgárokat egyébként arra készítik fel, hogy legalább egy hetet kell tárgyaláson eltölteniük, ám az is előfordulhat, hogy egy-egy per akár hónapokig elhúzódhat.
   
A 69 éves Trumpot korábban, 2006 óta ötször is beidézték már esküdtválogatásra, de ő korábban ennek még sohasem tett eleget, amiért idén 250 dollár bírságot szabtak ki rá. Ezt végül elengedték, amit az elnökjelölt kampánystábja ezt azzal indokolt, hogy az értesítéseket mindig rossz címre küldték. Trump csapata egyúttal pedig elutasította azt a feltételezést, hogy a milliárdos nem kívánt eleget tenni állampolgári kötelezettségének.
   
New Yorkban korábban olyan hírességeket idéztek be esküdtválogatásra, mint Caroline Kennedy, Woody Allen, Spike Lee, Madonna és Michael Bloomberg. New York államban 1996-ban törölték el azt a törvényt, amely az orvosokat, ügyvédeket és néhány más szakma gyakorlóit, valamint a választott tisztségviselőket mentesítette az esküdti munka kötelezettsége alól.
   
Áprilisban Marylandben John Robertset, a Legfelsőbb Bíróság főbíróját, augusztus elején pedig Texasban George W. Bush volt elnököt rendelték be hasonló eljárásra, de végül egyiküket sem válogatták be.

Bírságot kapott a Fiat Chrysler a biztonsági visszahívási akciók elhanyagolása miatt




Rekordösszegű, 105 millió dolláros bírságot vetett ki az amerikai közlekedésbiztonsági felügyelet a Fiat Chrysler Automobiles (FCA) vállalatra a múltbéli biztonsági visszahívási akciók során elkövetett mulasztások miatt - írja a felügyelet honlapján megjelent közlemény.

   
A bírság mellett az NHTSA (National Highway Traffic Safety Administration) rendelkezése lehetőséget ad másfél millió autótulajdonosnak gépkocsija eladására is az FCA-nak.
   
Anthony Foxx amerikai közlekedési miniszter hétfői bejelentése szerint az FCA elismerte az elkövetett mulasztásokat, elfogadta a bírságot és vállalta a hibás járművek javítását és visszavásárlását.
   
Az NHTSA az FCA 23, összesen 11 millió gépkocsit felölelő visszahívási akcióját vizsgálta meg visszamenőleg. Az FCA ezzel összefüggésben három területen ismerte el, hogy mulasztást követett el: a visszahívások időbeni és hatékony lebonyolításában, a tulajdonosok és a kereskedők, valamint az NHTSA tájékoztatásában.
   
"A mostani rendelkezés a múltban elkövetett mulasztásokért vonja felelősségre a Fiat Chryslert, kötelezi emellett a nem biztonságos járművek javítására vagy a forgalomból való kivonására, valamint konkrét lépéseket tesz az autótulajdonosok biztonságának jövőbeni garantálására" - jelentette ki Anthony Foxx. "A bírság egyúttal figyelmeztetés is minden autógyárnak, hogy a hivatal nem lesz rest meghozni a szükséges intézkedéseket, ha nem veszik komolyan kötelezettségüket a biztonsági hibák kijavítására" - tette hozzá.
   
A rendelkezés értelmében az FCA tájékoztatni köteles a visszavásárlásra jogosult autótulajdonosokat a számukra nyitva álló pénzügyi lehetőségekről. Az FCA egyúttal az elkövetkező három évben szigorú hatósági felügyeletnek is aláveti magát visszahívási akciói lebonyolításában.
   
"A Fiat Chrysler a nem kellő odafigyeléssel ügyfelei és a közlekedésben részt vevők millióit tette ki veszélynek" - jelentette ki Mark Rosekind, az NHTSA igazgatója. "A rendelkezés amellett, hogy a hibás autók tulajdonosainak a terhein enyhít, az egész iparág magatartását javítja a visszahívási akciók terén, valamint lehetővé teszi a Fiat Chrysler számára egy proaktív vállalati biztonsági kultúra meghonosítását" - fogalmazott.

http://www.nhtsa.gov/About+NHTSA/Press+Releases/2015/nhtsa-fiat-chrysler-enforcement-action-07262015

Egységes lesz a bírósági végrehajtási rendszer

A Fidesz szerint előremutató, méltányos, áttekinthető és egységes lesz a bírósági végrehajtási rendszer az átfogó megújítását célul kitűző törvénytervezet alapján.


Papcsák Ferenc, a Fidesz jogi munkacsoportjának vezetője a tervezetről tartott csütörtöki ötpárti egyeztetés után az MTI-nek azt hangsúlyozta, hogy a végrehajtás az igazságszolgáltatás egyik olyan fontos eleme, amely nem választható el a perindításról és a per eldöntésének szakaszától sem.

A kormánypárti politikus nagyon fontosnak tartotta, hogy az igazságügyi miniszter a parlamenti tárgyalás előtt meghallgatta a pártok véleményét a törvénytervezetről. A tervezet megújítja a végrehajtói szervezetet és a végrehajtói eljárást is - mondta.

Papcsák Ferenc ismertetése szerint egy átmeneti időszakban, amíg a végrehajtói kamara jogutódlásával meg nem alakul a végrehajtói kar, valamint utána még egy ideig miniszteri biztos fogja felügyelni a szabályos működést.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának alelnöke hangsúlyozta, a kar tagja csak jogvégzett ember lehet, aki feddhetetlen, szakmailag hozzáértő. Hozzátette: a jelenleg 188 tagú végrehajtói apparátusból azoknak, akiknek nincs jogi végzettségük, 2022-ig kell megszerezniük, kivéve azokat, akik betöltik 65. életévüket.

Papcsák Ferenc szerint a rendszer átalakítása után csökkennek a végrehajtási költségek és igazságosabb lesz a rendszer egyes kedvezmények miatt, emellett a nyilvánosság is jobban érvényesül.

Fontosnak tartotta, hogy rendezik a fegyelmi kérdéseket, valamint azt is, hogy határozott időre, hét évre nevezik ki a végrehajtókat, kinevezésük pedig meghosszabbítható.

Értékelése szerint valamennyi párt szakértője egyetértett a törvénytervezet céljaival, a részletszabályokat illetően voltak apró nézeteltérések.

Papcsák Ferenc jelezte, a kormány már tárgyalta a tervezetet, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül.

A negyedik büntetőper indult Kecskeméten a börtönben lévő Stadler József ellen

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás büntette miatt a negyedik büntetőper kezdődött a börtönbüntetését töltő, egykori akasztói vállalkozó Stadler József ellen pénteken, a Kecskeméti Törvényszéken.
 

A vádismertetés szerint a vádlott 2007 és 2010 között az érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok nevében kibocsátott és befogadott valótlan tartalmú számlák felhasználásával, jogtalan haszonszerzés céljából általános forgalmi adót kísérelt meg visszaigényelni, illetve a társaságok adófizetési kötelezettségét csökkentette.
 
A vád szerint a visszaeső vádlott az áfa és a társasági adónemben a fenti időszakban mintegy 420 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
 
A vádlott több gazdasági társaságának könyvelésében szerepeltette a fiktív számlákat.
 
Balázs László Tibor ügyvéd, Stadler védője a vádismertetés után törvényességi észrevételeket tett, többek között azt kifogásolta, hogy miért az új büntető törvénykönyv szerint ítélik meg az ügyet, annak ellenére, hogy a vádban szereplő cselekmények annak hatálybalépése előtt történtek.
 
Véleménye szerint ha valaki fiktív számlák felhasználásával áfát igényel vissza, akkor azt nem adócsalás bűncselekményeként, hanem egyszerű csalásként kell minősíteni.
 
A védő kitért arra, hogy a vádirat 2011-ben elkészült, azonban csak 2014 júniusában érkezett a bíróságra, mely alapjogot sért, mert a gyors és igazságos elbíráláshoz a vádlottnak is joga van.

 Álláspontja szerint nem lehet érdemben értékelni a beterjesztett vádiratot, ezért azt kérte a bíróságtól, hogy a büntetőeljárást szüntesse meg.
 
Az ügyész elmondta, hogy az új büntető törvénykönyv alkalmazása szerint a bűncselekmény-halmazat egy bűncselekménynek számít, amely enyhébb büntetés kiszabását vonja maga után.
 
Farkasné Kramolis Anna tanácsvezető bíró a védői indítványt elutasította, mert álláspontja szerint a vádirat érdemben elbírálható.

  Stadler József vallomásában tagadta bűnösségét. Hangsúlyozta, hogy már két alkalommal kapott agyvérzést, amely miatt nagyon sok részletet elfelejtett.
 
Kijelentette: egyetlen fiktív számla sem szerepelt cége könyveléseiben, azok mögött valós teljesítések voltak.
 
Balázs László Tibor ügyvéd, a vádlott védője a tárgyaláson elmondta, hogy 2014 februárjában elején a büntetésvégrehajtás otthonába bocsájtotta Stadler Józsefet azzal, hogy váltsa meg a sírhelyét.
 
Akkor az volt a diagnosztika, hogy védence súlyos beteg. Stadler sírhelyet is vásárolt magának szülőhelyén, Hajóson. Ezután kiderült, hogy nincs gyógyíthatatlan betegsége, ezért vissza kellett vonulnia a börtönbe.

  Stadler a bíróságon elmondta, hogy hasnyálmirigy-problémái miatt egy nagy műtétet végeztek el rajta. Rengeteg gyógyszert kell szednie, naponta csak rövid időt tud ébren tölteni.

 A bíró kérdésére kijelentette, hogy felkészült a perre, mert nem vette be a gyógyszereit, így éberen tud maradni.

 Stadler ellen először 1997-ben emeltek vádat. Első fokon kilenc évre ítélték, mert 1993-94-ben fiktív számlák felhasználásával és jogtalan áfavisszaigénylésekkel több milliárd forint kárt okozott az államnak. Az eljárást a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette, és új lejárást rendelet el. A megismételt eljárásban Stadler négy és fél év fogházbüntetést kapott, 2005 januárjában kedvezménnyel szabadult. 2011-ben folytatólagosan elkövetett csalás kísérlete és más bűncselekmények miatt négy év tíz hónap börtönre ítélték, ezt a büntetést tölti most a Szegedi Fegyház és Börtön nagyfai részlegében. 2014 októberében csődbűncselekmény miatt kapott 2 év tíz hónap börtönbüntetést.
 
A per 2015. március 11-én a vádlott korábbi vallomásának ismertetésével, valamint tanúkihallgatással folytatódik.


Több ezer autós úszhatja meg a parkolási bírságot

Több mint harmincezer budapesti autós úszhatja a parkolási bírságot, mert a parkolási cég szerint egy ügyvéd nem számolt el az ügyekkel - hangzott el az M1 péntek esti Híradójában.

Ha a tulajdonos nem fizeti be a pótdíjat, a parkolási társaság egy éven belül ügyvédet bízhat meg a követelés behajtásával. A Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. 2007-ben 136 ezer ilyen ügyet adott át egy ügyvédi irodának. A cég szerint az ügyvéd 35 ezer üggyel nem számolt el, ezért a kft. feljelentést tett.
   
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Híradónak azt mondta: az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség ügyvédi visszaélés bűntettének gyanúja miatt december 30-án rendelte el a nyomozást. Gyanúsított még nincs, így az eljárás jelenleg ismeretlen tettes ellen folyik.
   
Az ügyvéd a Híradótól értesült az ellene tett feljelentésről és a nyomozás elrendeléséről. Azt mondja, minden aktával elszámolt, és tiszta a lelkiismerete. Hozzátette: az ő és irodájának tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy "azok az önkormányzatok, amelyek tulajdonosok ebben a cégben, több száz millió forint haszonbérleti díjhoz jussanak".
   
A Híradó értesülései szerint az ügyészség vizsgálhatja Rusznák Imre volt szocialista fővárosi képviselőnek, a parkolási cég korábbi ügyvezetőjének szerepét is. A volt MSZP-s politikus írta alá ugyanis azt a megbízási szerződést az ügyvéddel, amelynek alapján a cég több mint 500 millió forintot fizetett ki a parkolási pótdíjak behajtásért - hangzott el a műsorban.

forrás: MTI - kép: hir6.hu

Új, közlekedéssel kapcsolatos bírságok

Az a műszaki vizsgaállomás, amely közúti közlekedésre alkalmatlan gépjárművet alkalmasnak minősít, járművenként 500 ezer forintos bírságot köteles fizetni. Az ezt tartalmazó kormányrendelet augusztus elsején lép hatályba. 
  
origo.hu
Szintén bírságot kap a vizsgaállomás, ha a közlekedési hatóság engedélye nélkül átalakított járművet alkalmasnak minősít (levizsgáztat).
Ekkor azonban a bírság csak 200 ezer forint lesz.

A teherautók üzembentartóit 100 ezer forintos bírsággal fenyegeti a rendelet, erre akkor büntethetők, ha a menetíró készülékbe csatlakoztatható járművezetői kártya adatait nem töltik le.
Ez esetben a 200 ezer forintos bírság esetenként értendő.

forrás: MTI

Javult a büntető ítélkezés hatékonysága

Érdemben javult a Fővárosi Törvényszék (FT) büntető ügyszakán a ítélkezés hatékonysága, - mondta Mikó Gergely, a büntetőkollégium vezetője az MTI-nek.    
A tavaly június 1-jén hat évre kinevezett törvényszéki vezető elmondta: annak ellenére sikerült gyorsítani az ítélkezést, hogy tavaly a nyugdíjazások miatt a kevesebb mint 70 tagú testület ötöde hiányzott.
   
Az egy évvel ezelőttihez képest 8 százalékkal csökkent a folyamatban maradt peres büntetőügyek száma, 514-ről 463-ra. Az egy éven túli ügyek aránya még mindig magas - a folyamatban lévő perek mintegy kétharmada -, tavaly év végéhez képest azonban ezt is sikerült csökkenteni 6,5 százalékkal. Jelenleg a 463-ból 307 olyan ügy van, amely több mint egy éve tart, és ezek között van 70 két, illetve 62 három évnél is régebben húzódó per - ismertette.
   
A kiemelt ügyekben a bírókat tehermentesíteni kellene, ami az FT-n gyakorlatilag megoldhatatlan, mivel csaknem minden második ügy kiemelt, és nem ritka, hogy egy bírónak egyszerre tíznél is több ilyet kell tárgyalnia. Így már az is szinte megoldhatatlan feladat, hogy eleget tegyen a törvényi kötelezettségének és három hónapon belülre tűzze ki a tárgyalást - fűzte hozzá. Ezen a helyzeten némileg javítanak azok a nyáron, illetve szeptemberben életbe lépő jogszabályváltozások, melyek szűkítik a kiemelt ügyek körét.
   
Az eljárások elhúzódásának okai között sorolta a kollégiumvezető, hogy a nagy ügyekben, amelyekben a bírósági bizonyítás is sok időt vesz igénybe, másfél-kétéves nyomozás után érkezik meg a vádirat. Adott esetben ennyi ideje már előzetes letartóztatásban vannak a vádlottak, amikor a bíróság hozzáfoghat az elsőfokú eljáráshoz.
   
Ha minden soron kívüli, akkor semmi sem az; a soron kívüli ügyek ugyanis sorban állnak a FT-n - mondta. A kiemelt ügyek mellett a foglyos, a fiatalkorúak elleni vagy a kiskorú sérelmére elkövetett ügyeket is soron kívül kell a törvény szerint intézni. Miután az összes ügy 46,6 százaléka kiemelt, végeredményben az összes ügy csaknem kétharmada, 62 százaléka soron kívüli elbánást igényel.
   
A tanúk megjelenési fegyelmével is súlyosabb a gond a fővárosban. Az FT-n az is előfordult, hogy negyedmilliós rendbírságok kiszabása után sem jelentek meg a megidézettek - tette hozzá.
   
További jelentős terhet jelent a főváros bíróságain, hogy a szabálysértési ügyekben egyre többen az elzárást választják a pénzbírság kifizetése helyett. Az elzárás kiszabása pedig csak bírósági tárgyaláson történhet, ami jelentős pluszterheteket jelent, ráadásul az ilyen ügyekben kitűzött tárgyalások 70-80 százalékára el sem jönnek az érintettek. (A Pesti Központi Kerületi Bíróságra, a PKKB-ra például júniusban 505 peres szabálysértési ügy érkezett, az átváltoztatásos ügyek száma ugyanakkor ennek a négyszerese, 2117 volt.) Ezen a helyzeten változtat egy másik jogszabály-módosítás, amely szerint ezután nem kötelező ezekben az ügyekben a tárgyalás, csak ha az elkövető kéri - mondta a kollégiumvezető.
   
A PKKB helyzete egyébként jelentősen javult, köszönhetően annak, hogy megszűnt a kizárólagos illetékessége a fővárosban a fiatalkorúak és a közlekedési bűncselekmények ügyében. A hátralék jó ütemben csökken, 80-90 ügy van egyszerre egy bíró kezén, miközben néhány éve még nem volt ritka, hogy 200-nál is több.
   
Az igazságügyi kormányzat ígérete szerint 35 új bírói, 50 új tisztviselői és 20 felsőfokú végzettségű ügyintézői státust kap a főváros, amiből a kollégiumvezető reményei szerint arányosan részesül a büntető ügyszak. Mikó Gergely megjegyezte: a törvényszék épületében helyhiány van, már most is négy büntetőbíró kénytelen a szomszédos PKKB épületében, három pedig a Fő utcai épületben dolgozni.
   
A fővárosban időről időre akadnak olyan megaügyek is, melyekkel másutt aligha találkoznak a bírák. Egy most érkező 104 vádlottas csalássorozat ügyében például csak a vádlottak meghallgatása 15-20 tárgyalást vehet igénybe. Egy másik ügyben a vádirat 250 oldal. Mindezek miatt a kollégiumvezető úgy véli: bár a helyzeten mindig lehet javítani, és ezért folyamatos erőfeszítéseket is tesznek, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos jelenségekkel együtt kell élnie egy milliós világváros igazságszolgáltatásának. Különösen a törvényszéki elsőfokú ügyszakban, ahol a legbonyolultabb és terjedelmesebb ügyek bizonyítása zajlik.
   
Másodfokon - ahol a kerületi bíróságok fellebbezett ügyeit tárgyalják a törvényszéki bírák és bizonyításra már alig van lehetőség - az elmúlt egy évben igazgatási intézkedésekkel sarkallták nagyobb teljesítményre a bírákat. A vezetői intézkedéseknek köszönhetően 2013 első félévében - a tavalyi hasonló időszakhoz képest - 250-nel több másodfokú ügyet fejeztek be az FT büntető kollégiumán, 1550 helyett 1803-at. A másodfokú fővárosi ügyek harmada féléven belül, kétharmada fél és egy év között befejeződik, gyakorlatilag nincs egy éven túl folyamatban lévő másodfokú büntetőügy. A hatékonyság javítását célzó vezetői intézkedések közé tartozik a katonai tanácsok bevonása a civil büntető ügyekbe - mondta Mikó Gergely.
   
A nyugdíjazásokkal kapcsolatos bizonytalanság lezárult, idén csupán egy bíró élt azzal a lehetőséggel, hogy a tavaly 70 évről 62-re csökkentett, majd 65 évre emelt korhatárváltozások nyomán visszatérjen ítélkezni - mondta a kollégiumvezető.
forrás: MTI

Több autót elszállítottak a fővárosi Kossuth térről

Hétfőn bírságoltak a fővárosi Kossuth Lajos téren, és több autót el is szállítottak a tér átépítése miatt.   

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hétfőn az MTI megkeresésére kifejtette: a kivitelező múlt péntek délben tette ki a megállni tilos táblákat, szombat délelőtt pedig lezárták a területet. A Kossuth téren tilosban várakozó járművek elszállítása a 2-es villamost pótló autóbusz közlekedésének, megállóhelye használatának biztosítása érdekében halaszthatatlanul sürgős volt - írta a BKK.
    Hozzátették, hétfőn a központ írásban felkérte a fővárosi közterület-felügyeletet, hogy a szabálysértési bírságot, illetve az elszállítás költségeit csak azokkal a járművezetőkkel téríttessék meg, akik esetében egyértelműen bizonyítható, hogy a megállni tilos táblák kihelyezése után álltak a megállási tilalom által érintett szakaszokra.
  
Az Országgyűlés Hivatala március 28-án közölte, hogy a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. nyerte a rekonstrukcióra kiírt fővállalkozói pályázatot. Az átalakítás célja, hogy a jelenleginél átgondoltabb térszerkezet mentén újuljon meg a Kossuth tér és környéke. A Steindl Imre Program keretében egyebek között új mélygarázs, térszint alatti látogatóközpont és parlamenti múzeum jön létre a 2014-re zöldebbé váló téren. A rekonstrukció során egy korzót is létrehoznak a Duna-parti oldalon - írták.
  
A BKK múlt pénteken közleményben tudatta: a tér átépítése miatt megváltozik a 2-es villamos menetrendje és a közúti közlekedésben is jelentős változások lépnek életbe. A 2-es villamosok várhatóan augusztus végéig a Közvágóhíd végállomás és a Kossuth Lajos téri ideiglenes végállomás között közlekednek. A Kossuth tér és a Jászai Mari tér között 2V jelzéssel villamospótló busz szállítja az utasokat. A téren kijelölt kerékpárút ideiglenesen - egy-két hétig - még használható, de utána azt is lezárják a Markó utcától - írta a BKK.
forrás: MTI