Lengyel motorosok védelmet ígértek az országon áthaladó Putyin-párti orosz motorosoknak

Lengyel motorosok "biztonságot és vendégszeretet" ígértek hétfőn a Vlagyimir Putyin orosz elnököt támogató Éjszakai Farkasok nevű orosz motoros klub tagjai számára, akik a második világháborúban aratott szovjet győzelem évfordulóján akarnak keresztülhaladni Lengyelországon.

A lengyel Katolikus Hírügynökség (KAI)  hétfői beszámolója szerint az erről szóló nyilatkozatot mintegy 30 ezer motoros az egyik legfőbb lengyelországi motoros zarándoklat színhelyén, Czestochowában fogadta el. A Rajd Katynski (Katyni Vonulás) motorosklub elnöke, Wiktor Wegrzyn azt mondta, a lengyel motorosok jövő hétfőn Fehéroroszország határán várják majd az Éjszakai Farkasokat, és kíséretet biztosítanak nekik Lengyelország területén.
  
A nyilatkozat szerint - amit a zarándoklat résztvevői dudálással fogadtak el - „a lengyel nyelvű sajtó és televízió funkcionáriusai, hazugsághoz folyamodva, lengyelellenes célokat megvalósítva, a lengyel hagyományban és kultúrában eddig ismeretlen hajszát indítottak a vendégek – az orosz motorosok - ellen”.
  
A Putyin-párti Éjszakai Farkasok a Moszkvából induló és Berlinig tartó, Lengyelországon is keresztül vezető úttal terveznek megemlékezni a második világháborúban aratott szovjet győzelem 70. évfordulójáról.
  
Az átvonulás tervét Lengyelország és Csehország miniszterelnöke provokációnak minősítette. A Die Welt német napilap egy magas rangú német tisztségviselőre hivatkozva azt írta, hogy az Éjszakai Farkasok nem kapnak engedélyt arra, hogy Berlinen átvonuljanak.
  
A Katyni Vonulás tagjai rendszeresen tisztelegnek a nyugat-oroszországi Katynban a szovjetek által tömegesen legyilkolt lengyel tisztek sírjainál, ennek ellenére támogatják az orosz motorosok akcióját. A klub képviselői Lengyelországban vitát váltottak ki azon álláspontjukkal, hogy tiszteletben kell tartani a lengyelek és az oroszok történelmi emlékezete közötti különbségeket.

Orbán a Handelsblattnak: nem közeledünk Oroszországhoz

Orbán Viktor miniszterelnökkel közölt interjút a Handelsblatt című német üzleti lap a hétfői számában "Nem közeledünk Oroszországhoz" címmel.
   
A lap címoldalán megjelent bevezetőben kiemelték: a kormányfő azt kívánja, hogy legyen egy "biztonsági puffer" Oroszország felé, és Magyarország támogatja, hogy Ukrajnát középtávon felvegyék az Európai Unióba.

 
Az interjúban arra a kérdésre, hogy mennyire stabil Magyarország, tekintettel arra, hogy ezrek tüntetnek politikája ellen, Orbán Viktor normálisnak nevezte, hogy vannak a demonstrációk. Rámutatott, hogy pártja kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, az európai parlamenti és önkormányzati választást pedig az országgyűlési választásnál is jobb eredménnyel nyerte meg. Ugyanakkor "a mi felelősségünk, hogy beszéljünk egymással" - tette hozzá.

 Arra a felvetésre, hogy a fiatal nemzedék frusztrált és az Orbán-korszak végét követeli, kifejtette: a kormánnyal nem rokonszenvező fiatalok "felismerik, hogy nincs hely a szavazatuknak", mivel az emberek úgy érzik, hogy "túl gyenge" a parlamenti ellenzék. A "budapesti utcákon" pedig nemcsak az ő távozását követelik, hanem "azt is mondják, hogy takarodjon az utóbbi 25 év teljes elitje".
  
Arra a kérdésre, hogy nyugtalanítják-e a fejlemények, elmondta, hogy ismeri ezt az "érzelmi helyzetet", hiszen amikor 1988-ban megalapították a Fideszt, ők is el akarták kergetni az egész kommunista rezsimet.
 
Hozzátette: látja a fiatal nemzedék motivációját és azt kívánja, hogy "találja meg a politikai hangját". Ha "ez a mozgalom aztán a megfelelő hangfekvést is megtalálja", akkor "beszélhetünk egymással" - mondta Orbán Viktor.
 
Az internethasználat megadóztatásának tervéről elmondta, hogy a javaslat "megijesztette az embereket", ezért visszavonta. Hozzátette, hogy nem "új internetadóról" van szó, hanem a távközlési adó kiterjesztéséről "az internet alapú telefonhívásokra".

 Arra a kérdésre, miként érti azt, hogy a pénzügyi válság megmutatta: a liberális demokráciák már nem versenyképesek globálisan, Orbán Viktor kifejtette, hogy "csak a harangokat kongatom és mondom, hogy nagy baj van", hiszen Európa gazdasági jelentősége csökken, de az európaiak úgy gondolják, hogy földrészükön a legnagyobb a szabadság és a jólét, és ezért nehezen látják be, hogy "teret vesztünk a nemzetközi versenyben".
 
Arra a kérdésre, hogy miért fejezte ki rokonszenvét tekintélyelvű kormányzati rendszerekkel, mint az orosz vagy a kínai, kijelentette, hogy nem rokonszenvet tanúsított, hanem tényeket rögzített. Kifejtette: a versenyképesség csökkenésével való szembenézésnél még nehezebb beismerni azt, hogy "nem-demokráciák" sikeresebbek Európánál. Kína sikere "lelki trauma Európában" - jegyezte meg.
 
Hangsúlyozta, hogy nem ajánlotta követendő példának ezeket a rendszereket. A "kínai modellhez kínaiak kellenek, az oroszhoz oroszok", Magyarországon és Európában ezek a megoldások "használhatatlanok" - mondta a kormányfő.
 
Az Oroszországhoz fűződő viszonyról elmondta, hogy Magyarország nem közeledik Oroszországhoz, de nem is távolodik tőle.
 
Kijelentette: "megvédtem Magyarország szuverenitását Oroszországgal szemben", például amikor "megakadályoztam, hogy orosz kézbe kerüljön egy olaj- és gázvállalat részvényeinek negyede", és ezután "harcoltam azért, hogy ismét a mi kezünkben legyen a szerződés a magyarországi gázellátásról".

 Magyarország szempontjából "elmondhatom, hogy Oroszország befolyása Közép-Európában ma sokkal csekélyebb, mint 2010-ben volt" - tette hozzá.
 
A paksi bővítésről kifejtette: a lehetőséget "minden országnak felkínáltuk", azzal a feltétellel, hogy az erőműnek biztonságosnak kell lennie és állami tulajdonban kell maradnia, a beruházó partnernek pedig rendelkeznie kell a szükséges pénzügyi forrásokkal. Mindezt csak az oroszok tudták teljesíteni, "ezért ők nyertek".
 
Az ukrán válságról elmondta, hogy nem látja a megoldás jeleit, és "megint egy olyan jelenséggel van dogunk, amelyet Európa nehezen ért meg", és ezért "nem is találunk kiutat". A geopolitikáról van szó, amely ott kezdődik, ahol az európai politika véget ér - tette hozzá, kiemelve, hogy a geopolitika "az erő nyelve", és ez "teljesen idegen az európai kultúrától".
 
Arról, hogy meg kell-e nyitni az EU-csatlakozás perspektíváját Ukrajna előtt, kifejtette: tisztázni kell, hogy ki biztosítja az évi 25 milliárd euró támogatást, amely a jelenlegi, "nem EU-tag" Ukrajna fennmaradásához szükséges, és ennek rendezéséig nem vetődik fel a csatlakozás ügye.
 
Magyar szempontból Ukrajna "uniós tagsága kívánatos, de ehhez az országnak politikailag és gazdaságilag stabilnak kell lennie, és képesnek kell lennie határai ellenőrzésére" - mondta.
 
Arról, hogy van-e érdekkonfliktus Európa és az Egyesült Álla    mok között az Oroszországgal kialakult vitában, azt mondta, hogy csak Magyarország nevében beszélhet, amelynek érdekei nem egyeznek az Egyesült Államok érdekeivel, és ez "politikai vitákat eredményez".
 
Magyarország "geopolitikai érdekeit három szóval lehet összefoglalni: béke, energia, kereskedelem". Ezen kívül "érdekünkben áll, hogy legyen valami Magyarország és Oroszország között, és ez a szuverén Ukrajna" – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy "volt közös határunk a Szovjetunióval, sokáig tartott, amíg megszabadultunk tőle" és "nem akarunk ismét" ilyen határt.

 A Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolatáról azt mondta, hogy az orosz elnökkel nehéz tárgyalásokat folytatott, aminek során "voltak sikeres és rendkívül kínos pillanatok is". Hozzátette, hogy minden kérdésről tudnak beszélni, de egyáltalán nem biztos, hogy egyetértésre jutnak.
 
Az amerikai beutazási tilalom ügyéről szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország jogállam, és a hat magyar állampolgár kitiltásáról szóló döntésről nem kaptak indoklást, jogorvoslatra pedig nincs lehetőség.

Vb 2022: Putyint, Beckenbauert és Blattert is megkörnyékezték

Vlagyimir Putyin orosz elnököt, Franz Beckenbauert, a német labdarúgás egykori világsztárját és Joseph Blattert, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnökét is "megkörnyékezte" Katar egykori legmagasabb rangú sportvezetője, Mohamed bin Hammam - írta a The Sunday Times.

A tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lap a múlt héten kezdett feltáró riportsorozatot arról, hogy a birtokába került adatok szerint Hammam, az ázsiai konföderáció (AFC) volt elnöke, a FIFA egykori alelnöke - akit korrupciógyanús ügyeiért a szövetség már korábban eltiltással sújtott - kenőpénzekkel "megvásárolta" hazája számára a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát. A lap közölte, hogy hatalmas mennyiségű, több milliónyi olyan dokumentumhoz - köztük email-üzenetekhez, bankszámla-kimutatásokhoz, átutalási bizonylatokhoz - jutott hozzá, amelyek a korrupt ügyleteket bizonyítják.
  
A riport vasárnap közölt második részéből kiderül, hogy a katari üzletember és egykori sportvezető az Oroszország által elnyert - Anglia által is megpályázott - 2018-as és a Katarnak ítélt 2022-es vb-ről szóló döntések előtt Moszkvában járt Putyin vendégeként. A látogatást Vitalij Mutko, az orosz pályázati bizottság elnöke szervezte.
  
A The Sunday Times birtokába jutott adatok szerint Putyin - aki akkoriban az orosz miniszterelnöki tisztséget töltötte be - nem csupán Hammammal, de a katari emírrel is találkozott, akivel "a közös földgázkitermelés lehetőségeit" tekintették át.
  
A brit lap által megszerzett dokumentumok szerint a katariak is "felfigyeltek" arra, hogy a 2018-as világbajnokság orosz pályázati csapatát a "Putyin környezete által ellenőrzött" gázipari óriáscég, a Gazprom korábbi illetékesei irányítják.
  
Az adatokból kiderül az is, hogy Hammam "diszkrét találkozókat" szervezett Blatter számára a katari királyi családdal és "üzleti együttműködési tárgyalásokra" Katarba invitálta Franz Beckenbauert, a FIFA végrehajtó bizottságának egykori tagját annak a német olaj- és gázszállító cégnek a vezetőivel együtt, amely Beckenbauert tanácsadóként alkalmazta.
  
Hammam mindemellett 1,7 millió dollárt fizetett több ázsiai, afrikai és karibi futballszövetség tisztviselőinek támogatásuk elnyerése végett - írja a lap.
  
A FIFA egyik főszponzora, a Sony elektronikai vállalatcsoport a The Sunday Timesnak eljuttatott közleményében a lap értesüléseinek "alapos és megfelelő" kivizsgálását követelte.
  
A The Sunday Times által megszerzett terhelő dokumentumok alapján máris sportági vezetők, politikusok, korrupcióellenes szakértők szorgalmazzák a 2022-es világbajnokság rendezési jogát odaítélő eljárás újraindítását.
  
John Whittingdale, a brit parlament sport-, média- és kulturális ügyekért felelős alsóházi bizottságának elnöke már a riport első részének múlt heti közzététele után kijelentette, hogy véleménye szerint "elsöprő erejű" indokok vannak a döntési folyamat újbóli elkezdésére.
  
Whittingdale a BBC-nek nyilatkozva kijelentette azt is, hogy az ügy miatt Joseph Blatter FIFA-elnök helyzete "tarthatatlanná" válhat.
  
Ed Miliband, az ellenzéki brit Munkáspárt vezetője a riport második részének vasárnapi ismertetése után szintén azt mondta, hogy "erőteljesen indokolt lenne" a pályázati eljárás "azonnali" újraindítása, ha a lap "megdöbbentő" értesülései bebizonyosodnak.

forrás: MTI
kép: http://u.goal.com/116300/116342.jpg

Brit és orosz portál szerint Putyin Nobel-békedíjas lehet

Vlagyimir Putyint felterjeszthetik a Nobel-békedíjra - közölte internetes honlapján az Oroszország Hangja orosz médiacég és a The Huffington Post című nemzetközi hírportál brit változata.

forrás: MTI - kép: hungarian.ruvr.hu

E források szerint a kezdeményezés Szergej Komkovnak, az Oroszországi Oktatási Alapítvány elnökének a nevéhez fűződik. Ő levelet írt a Nobel-bizottságnak, s abban kifejti: Vlagyimir Putyin bizonyságot tett a béke ügye iránti elkötelezettségéről. "A világ egyik vezető országának a vezetőjeként minden erőfeszítésével arra törekedett, hogy fenntartsa a békét és a nyugalmat saját országában, és tevékenyen hozzájárult a planétán kirobbant bármely konfliktus békés rendezéséhez" - olvasható a levélben. Ez azonban még nem hivatalos felterjesztés: Komkov ugyanis nem tartozik ahhoz a körhöz, amely hivatalosan is javaslatot tehet.

    

Az Oroszország Hangja honlapján arról ír: Európában is egyre több szó esik Putyin érdemeiről a szíriai krízis rendezésében. "Franciaországban már aláírásgyűjtés kezdődött, a petíció szövege hasonló Komkov levelének tartalmához. Róma utcáin plakátok jelentek meg az orosz elnök arcképével, +Putyinnal vagyok+ aláírással" - olvasható az orosz hírportálon.

    

A brit portál arra hívja fel a figyelmet, hogy az ötletet a Rupert Murdoch médiacézár tulajdonában lévő Fox News amerikai hírcsatorna is támogatta. Kathleen Troia McFarland, a Fox News nemzetbiztonsági szakértője - aki a Nixon-, Ford- és Reagan-kormányzatban különböző állami tisztségeket viselt a nemzetbiztonságért felelős posztokon - úgy fogalmazott: "A világ tisztában van azzal, hogy Vlagyimir Putyin egyike azoknak, akik valóban megérdemlik a Nobel-békedíjat." 

    

A Nobel-bizottság nem kommentálja a hírt, hiszen a jelöltekről szóló információk titkosak, a kitüntetettek nevét csak október 11. után hozzák nyilvánosságra - írja az Oroszország Hangja. 

    

Hozzáfűzi ugyanakkor: még ha a felröppent információk igazak is, Putyin az idén bizonyosan nem lesz Nobel-békedíjas, hiszen az erre vonatkozó javaslatokat februárig be kellett küldeni. "Megkapja-e az orosz államfő a rangos díjat jövőre, ez majd kiderül, főleg abból, ahogyan a Szíria körüli események alakulnak" - írja az orosz portál.

    

Az afganisztáni háború lezárásáért annak idején Mihail Gorbacsovot Nobel-békedíjjal tüntették ki. Barack Obama amerikai elnök ugyancsak megkapta a díjat békekezdeményezéseiért.

 http://hungarian.ruvr.ru/2013_09_13/Vlagyimir-Putyint-kellene-kituntetni-Nobel-beked-jjal/

http://www.huffingtonpost.co.uk/2013/09/13/russian-president-vladimir-putin-nobel-peace_n_3918811.html?utm_hp_ref=uk