Kínai kutatók szerint gyerekkorban elhízáshoz vezetnek az állati termékekből származó antibiotikumok

Hízékonyabbak, kövérebbek azok a gyerekek, akiknek szervezetében viszonylag nagy mértékben fedezték fel állatgyógyászatban használt antibiotikumok maradványait kínai kutatók.

   
A sanghaji Fudan Egyetemhez tartozó iskola közegészségügyi területtel foglalkozó munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy az olyan termékek hosszan tartó fogyasztása, amelyek antibiotikummal kezelt állatokból készültek, egyértelműen összefügg a gyermekek testsúlynövekedésével.
   
A megvizsgált 586 nyolc és tizenegy év közötti gyerek 80 százalékának vizeletmintájában összesen 21 féle antibiotikumot fedeztek fel. A szakemberek megállapították, hogy azon gyerekek hajlama az elhízásra, akiknek szervezetében magasabb koncentrációban mutatták ki ezeket, körülbelül két-háromszor magasabb, mint a társaikéban.
   
Az összefüggést az állatgyógyászatban használt szerekkel "szignifikánsnak" nevezték a kutatók és azt is megállapították, hogy a fiúk veszélyeztetettebbek, mint a lányok. A humán gyógyászatban használt antibiotikumok és a gyerekek túlsúlya között nem találtak kapcsolatot.
   
A kockázati tényezők között megemlítették a különböző állatgyógyászati szerek maradványaival szennyezett ivóvízforrásból származó vizet is. A Kínai Tudományos Akadémia egy tavalyi tanulmánya megállapította, hogy Kína középső és keleti országrészében a folyók többségében magas az ilyen gyógyszerek által okozott szennyeződés.
   
Kínában közismert tény, hogy elsősorban a szarvasmarha és a baromfi kezeléséhez túlzott mértékű antibiotikumot alkalmaznak az állatorvosok. A világ antibiotikum-felhasználásának a feléért Kína volt a felelős 2013-ban. Ez nagyjából 162 ezer tonnának felelt meg. A gyógyszerek 52 százalékát kapták állatok.

Enyhén túlsúlyos emberek tovább élnek

Az enyhén túlsúlyos embereknél kisebb a korai halálozás kockázata, mint az optimális testtömegűek esetében - ezt mutatja egy olyan nemzetközi vizsgálat, amely csaknem 3 millió felnőttre terjedt ki szerte a világban.

A The Daily Telegraph című brit lapban ismertetett tanulmány szerint az enyhén túlsúlyos emberek esetében 6 százalékkal kisebb a halálozás kockázata, mint a normál testtömegűeknél. 

A súlyosan elhízottak - 35-ös testtömegindex felett - ugyanakkor 29 százalékkal nagyobb eséllyel halnak meg, mint azonos korú normál testtömegű társaik.

A Journal of the American Medical Association című szaklapban megjelent tanulmány szerzői a jelenségre lehetséges magyarázatként többek között azt hozzák fel, hogy a túlsúlyos emberek feltehetően gyakrabban járnak orvoshoz, így hamarabb elkezdődik a betegségek megfelelő kezelése. 

De az okok között említik a túlsúlyos embereknél felhalmozott magasabb tápanyagtartalékot is, amely előnyt jelenthet például elhúzódó betegségeknél.

A Science Daily tudományos hírportál összegzése szerint az Egyesült Államok egészségügyi statisztikai központja (National Centre for Health Statistics), a Nemzeti Rákintézet és az Ottawai 

Egyetem munkatársai által jegyzett kutatás keretében csaknem száz korábbi tanulmányt elemeztek, amelyek több mint 2,88 millió emberre és több mint 270 ezer elhalálozásra terjedtek ki Észak- és Dél-Amerikában, Európában, Ázsiában, valamint Ausztráliában.

A vizsgálat eredménye több korábbi tanulmányéval is egybevág, amelyek szerint a szívrohamot túlélő túlsúlyos és mérsékelten elhízott betegek életkilátásai jobbak, mint normális súlyú betegtársaiké.

forrás: MTI

Az öröklött emésztőrendszeri baktériumok befolyásolják testsúlyunkat

Genetikai "mintázatunk" determinálja, hogy karcsúak vagy túlsúlyosak leszünk-e, meghatározva, hogy örököljük-e a testsúlyt befolyásoló emésztőrendszeri baktériumokat - erre a következtetésre jutottak brit és amerikai tudósok.

A King's College London és a Cornell Egyetem kutatói eredményeiket a Cell élettudományi folyóirat legújabb számában tették közzé.

Az utóbbi időben egyre inkább az érdeklődés homlokterébe kerül az az elképzelhetetlen mennyiségű mikroorganizmus, amely az emberi bőr felszínén és testüregeiben él. Az úgynevezett mikrobiom ugyanis dinamikus kölcsönhatásban van a gazdaszervezettel, összetételét a táplálkozásunk, anyagcserénk, immunrendszerünk működése befolyásolja, "viszonzásképpen" a mikrobiom által kiválasztott anyagcseretermékek a véráramba kerülve hatással vannak az emberi szervezet metabolizmusára.

A vizsgálat keretében a kutatók 416 (171 egypetéjű és 245 kétpetéjű) ikerpártól származó 1000 fekáliamintát elemeztek. Így fedezték fel, hogy egy eddig kevéssé tanulmányozott mikroorganizmus, a Christensenellaceae minuta gyakrabban fordul elő a karcsú személyeknél, mint a túlsúlyosaknál. Egérkísérletek során pedig a baktériummal beoltott állatoknak alacsonyabb volt a testsúlya, mint a kontrollcsoport egyedeinek - olvasható a ScienceDaily hírportálon és a Cornell Egyetem honlapján.
 
Az ikervizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy a Christensenellace baktériumcsalád öröklődik. Az emésztőrendszer mikroorganizmus-összetétele ugyanis sokkal nagyobb hasonlóságot mutatott az egypetéjű ikrek esetében, akiknek 100 százalékos a genetikai azonossága, mint a kétpetéjűeknél, kiknél az öröklött tulajdonságok egybeesése nem nagyobb, mint a "közönséges" testvérpároknál.

"Első ízben sikerült közvetlen bizonyítékot találni arra, hogy az emésztőrendszer baktériumaira befolyással vannak a gének" - hangsúlyozta Ruth Ley, a Cornell Egyetem docense, a tanulmány vezető szerzője.
 
Tim Spector, a King's College ikerkutatási és genetikai epidemiológiai intézetének a vezetője a vizsgálatok kapcsán a mikrobiomkutatások fontosságát emelte ki, ezeknek köszönhetően a jövőben például hatékonyabban lehet majd kezelni az elhízást és a túlsúllyal összefüggő betegségeket.

 Julia Goodrich, a cikk első szerzője a további kutatási terveket vázolva rámutatott, hogy meg kell találni, mely gének befolyásolják az adott mikroorganizmusokat.

http://www.sciencedaily.com/releases/2014/11/141106132204.htm
http://news.cornell.edu/print/21096

A testsúly 10 százalékának leadása megelőzheti a cukorbetegséget

Ha a cukorbetegséget megelőző tünetekkel diagnosztizált betegek hat hónap alatt megszabadultak testsúlyuk mintegy 10 százalékától, akkor látványosan csökkent a 2-es típusú diabétesz kockázata - állapította meg egy új amerikai kutatás.   

Az eredmények betegeknek és orvosoknak is megmutatták, hogyan befolyásolhatja a rövid távú életmódváltás az egészségi állapot hosszú távú alakulását - idézi a Science Daily a Journal of General Internal Medicine című tudományos lapban megjelent tanulmányt.

"Tudjuk jó ideje, hogy minél nagyobb a fogyás, annál kisebb a cukorbetegség kockázata. A felmérés után abban is biztosak lehetünk, hogy a súlyvesztés előnyös hatásait leginkább akkor érezheti a páciens, ha ez a diagnózistól számított első hat hónapban, azaz viszonylag rövid idő alatt történik" - magyarázta Nisa Maruthur, a Johns Hopkins Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.

A kutatók szerint a prediabétesz, azaz a cukorbetegség előtti tünetegyüttes felismerésekor meg lehet akadályozni, hogy a teljes, 2-es típusú cukorbetegség kialakuljon. A kezeletlen cukorbetegség, a diabétesz szem-, vese- és idegi károsodást, szívbetegséget okozhat.

A kutatás megállapította, amennyiben a páciens nem fogy eleget az első félévben, az orvos mérlegelheti, alkalmaz-e agresszívebb, gyógyszeres vércukorcsökkentő gyógymódot.

Maruthur és kollégái az Egyesült Államok legnagyobb diabéteszmegelőzési kutatásának az adatait elemezték. A kutatás során 1996 és 1999 között túlsúlyos, magas vércukorszinttel diagnosztizált betegeket vizsgáltak meg, majd átlag 3,2 évig követték életüket. A több mint háromezer önkéntest három csoportra osztották: egy részükön életmódváltással igyekeztek segíteni, egy másik csoport vércukorcsökkentő gyógyszert, a többiek placebót, azaz hatóanyag nélküli szert kaptak.

Maruthur kutatócsoportja a féléven belüli fogyás, a vércukorszint-csökkenés és a diabétesz kialakulásának az összefüggéseit kereste.

A prediabétesszel diagnosztizált betegek vércukorszintje magasabb az egészségesnél, de alacsonyabb annál, amit már 2-es típusú diabétesznek neveznek. Az adatok szerint tíz éven belül, kezelés nélkül jelentősen növekedett a kockázata annak, hogy cukorbetegek legyenek, az egészségkárosító hatások pedig már mutatkozni kezdtek.

"Az a jó hír, hogy a mi kutatásunk is kimutatta, a prediabétesz nem vezet elkerülhetetlenül 2-es típusú cukorbetegséghez, az életmódváltás pedig a normális szintre csökkentheti a vércukrot" - hangsúlyozta Maruthur.

A kutatásban résztvevők közül azok, akiknek életmódreformmal igyekeztek segíteni, étrendi útmutatást és heti 150 perc irányított testedzést kaptak, hat hónapon át személyes, ezután csoportos tanácsadáson vettek részt. A csoport azon tagjai, akik testsúlyuk legalább 10 százalékától megszabadultak, 85 százalékkal kisebb eséllyel lettek cukorbetegek három éven belül. Még a kisebb fogyás is kedvező hatású volt: akik súlyuk 5-7 százalékát adták le, 54 százalékkal csökkentették a három éven belül kialakuló cukorbetegség kockázatát.

Akik vércukorszint-csökkentő gyógyszert, metformint kaptak, ugyan nem fogytak, ám ha vércukruk lényegesen csökkent a hat hónap alatt, akkor a diabéteszkockázatuk is mérséklődött.

A legvalószínűbben azok előzhették meg a 2-es típusú cukorbetegséget, akik fogytak is és vércukorszintjük is normalizálódott.

(http://www.sciencedaily.com/releases/2013/07/130716131909.htm)

forrás: MTI

Sok túlsúlyos rosszul ítéli meg az állapotát

Magyarországon az emberek egy része nem megfelelően ítéli meg az egészségi állapotát, így a túlsúlyos férfiak 64 százaléka, míg a túlsúlyos nők 45 százaléka gondolja azt, hogy a súlya rendben van - mondta a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója szerdán az M1 aktuális csatorna műsorában.

 
Török Krisztina az intézet által készített felmérés eredményeit ismertetve azt mondta, a felnőttek több mint kilencven százalékának ugyanakkor a legfontosabb életcélja az, hogy elkerülje a betegségeket.
  
A szakember az egészségkárosító szokásokról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy serdülőkorban a családnak a legnagyobb a védőszerepe. Utalt arra, a fiatalok ekkor mindent kipróbálnak, amit a felnőttek, így az alkoholt és a dohányzást is. Közölte, felmérésük azt támasztja alá, hogy jó családi minta esetén a fiatal lehet, hogy kipróbálja a dohányzást, de nagyon valószínű, hogy nem fog rászokni. Ahol azonban dohányoznak a családban, ott jóval nagyobb arányban szoknak rá a fiatalok is a dohányzásra - fűzte hozzá.
  
Közölte azt is, hogy Magyarország első a tüdőrákban, és van már olyan vizsgálati eredmény is, amely szerint a tüdőrák kialakulásáért kilencven százalékban a dohányzás a felelős.