Még az I. világháború idejéből süllyedt el a svéd partoknál talált orosz tengeralattjáró

Még az I. világháború idejéből való az az orosz tengeralattjáró, amelyet búvárok fedeztek fel a minap a tenger fenekén, Svédország partjainál - írta kedden a lenta.ru orosz hírportál szakértőkre hivatkozva.

   
A svédek az 1916-ban elsüllyedt Szom (Harcsa) nevű, kisméretű tengeralattjáró roncsát találhatták meg, erre utal ugyanis a nevének egyik betűje. A hajótesten lévő felirat végén keménységjel látható, amelyet az orosz írott nyelvben még forradalom előtt használtak a szavak végi mássalhangzók után. Emellett erre utal a tengeralattjáró alakja, jellegzetes kupolája a tetején. A roncsot ráadásul nem messze találták meg attól a helytől, ahol feltételezések szerint elsüllyedt - írta az orosz hírportál.
   
A svéd média hétfő este jelentette, hogy svéd roncsvadászok egy kisméretű orosz tengeralattjáró roncsára bukkantak a svéd partok közelében, svéd felségvizeken. Az Ocean X Team nevű búvárcsoport egyik tagja szerint a hajó érintetlennek tűnik, nem látszanak sérülések rajta, a fedélzeti nyílások zárva vannak, s emiatt attól lehet tartani, hogy a legénysége nem tudta elhagyni a hajót, amikor az elsüllyedt. A búvárok szerint a tengeralattjáró mintegy húsz méter hosszú és 3,5 méter átmérőjű. Az Expressen című újság a honlapján közölt róla egy képet, amelyet távirányított merülő robot készített.
   
Az esettel összefüggésben hírügynökségek emlékeztettek arra, hogy tavaly októberben Svédországot hetekig lázban tartotta egy titokzatos, feltételezett orosz tengeralattjáró utáni hajsza, amely nem vezetett eredményre. Akkor Stockholm közelében keresték a behatolót.
   
A lenta.ru azt írja, hogy a Szom tengeralattjárót az Egyesült Államokban gyártották 1901-ben John Philipp Holland ír mérnök tervei alapján, hossza 19,3 méter, szélessége 3,5 méter, vagyis méreteiben is egyezik a svéd partoknál talált hajóval. 1915 júliusába a búvárhajót átvezényelték a fekete-tengeri flottából a balti-tengeri flotta kötelékében. A hajó 1916. május 10-én a svéd partoknál járőrözött, összeütközött az Ingermanland gőzössel és elsüllyedt. A 18 fős legénység tagjai közül senki sem élte túl a balesetet.
   
http://lenta.ru/news/2015/07/28/som/

Zavarja a bálnákat a tengeralattjáró szonárja

A kék bálnák és a csőrös cetek viselkedését is megzavarta a tengeralattjárók víz alatti navigációs rendszere két új kutatás eredménye szerint.  

A kutatóknak sikerült nyomkövető és hangrögzítő szerkezetet erősíteniük tizenhét kék bálnára és két csőrös cetre. Ezután szonárhangot játszottak le nekik egy víz alatti kihangosítón át, és megvizsgálták, miként reagálnak az állatok - idézte a BBC hírszolgálata két szaklapban, a Proceedings B-ben és a Biology Lettersben megjelent tanulmányt.

A csőrös cetek tömeges partra vetődését és halálát korábban a katonai gyakorlatokon használt, közepes frekvenciájú szonárok számlájára írták. Most ezt az összefüggést igyekeztek kideríteni.

A kutatás nem magyarázta meg a tengeri emlősök tömeges pusztulását, ám Patrick Miller, a St. Andrew's Egyetem tengeri emlősöket kutató intézetének (SMRU) bálnaszakértője szerint jobb lenne, ha a tengeri hadgyakorlatok elkerülnék a cetek élőhelyeit.

Az SMRU által vezetett kutatás megerősítette a tudósok gyanúját. A csőrös cetek hangok segítségével vadásznak és kommunikálnak, ezt pedig megzavarják az ember keltette zajok. Amint a két csőrös cet meghallotta a szonár hangját, azonnal abbahagyta a vadászatot, és csendben, gyorsan messzire úszott.

A kék bálnák nagyon alacsony frekvenciájú hangot bocsátanak ki, és mivel vadászathoz ezt nem használják, feltételezték, őket nem károsítja a szonár. Ám a másik tanulmány, amelyet Washington állam Cascadia kutatóközössége vezetett, úgy találta, sok kék bálna hasonlóan reagál az emberi zajra. A bálnák viselkedése eltérő volt: a vízfelszín közelében úszók szinte egyáltalán nem vették figyelembe, a világítórák után a mélybe merülők viszont a hangra azonnal abbahagyták a táplálkozást és elmenekültek.

"Úgy számítottam, ez alkalommal egy állat egy tonnányi ráktól esett el. Ha ez gyakran történik velük evés közben, annak komoly következményei lehetnek" - magyarázta a kutatás vezetője, Jeremy Goldbogen.

A megfigyelt állatok Kalifornia part menti vizeiben táplálkoztak 2010 nyarán és őszén, itt halmozták fel a tartalékokat a szaporodási helyükre vezető hosszú vándorút előtt. Ugyanitt tart rendszeres hadgyakorlatot az USA tengerészete. A nyomkövető eszköz, amelyet az állatokra erősítettek, hasonlít sok okostelefon szenzorához. Segítségükkel mindegyik állat pozícióját, mozgását és sebességét is pontosan lehetett követni.

Nagy feladat volt a kutatók szerint a szenzor rákapcsolása az állatra. Minden egyes tengeri emlős mellett egy kisebb hajóval kellett haladni, hogy a csapat egyik tagja egy bottal az állatra tudja erősíteni a szerkezetet. A kék bálna hatalmas, tehát vele egyszerűbb dolguk volt, ám a csőrös cet kisebb, és egy órán át is úszik egyfolytában.

Noha mindkét tanulmány kimutatta, az ember által keltett hang befolyásolja a bálnák viselkedését, mégis további, a hosszú távú hatásokat vizsgáló kutatást tartanak szükségesnek, hogy eldöntsék, szükséges-e a ritka állatok fokozottabb védelme.

http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-23115939

forrás: MTI

Zavarja a bálnákat a tengeralattjáró szonárja

A kék bálnák és a csőrös cetek viselkedését is megzavarta a tengeralattjárók víz alatti navigációs rendszere két új kutatás eredménye szerint.  

A kutatóknak sikerült nyomkövető és hangrögzítő szerkezetet erősíteniük tizenhét kék bálnára és két csőrös cetre. Ezután szonárhangot játszottak le nekik egy víz alatti kihangosítón át, és megvizsgálták, miként reagálnak az állatok - idézte a BBC hírszolgálata két szaklapban, a Proceedings B-ben és a Biology Lettersben megjelent tanulmányt.
  
A csőrös cetek tömeges partra vetődését és halálát korábban a katonai gyakorlatokon használt, közepes frekvenciájú szonárok számlájára írták. Most ezt az összefüggést igyekeztek kideríteni.
  
A kutatás nem magyarázta meg a tengeri emlősök tömeges pusztulását, ám Patrick Miller, a St. Andrew's Egyetem tengeri emlősöket kutató intézetének (SMRU) bálnaszakértője szerint jobb lenne, ha a tengeri hadgyakorlatok elkerülnék a cetek élőhelyeit.
  
Az SMRU által vezetett kutatás megerősítette a tudósok gyanúját. A csőrös cetek hangok segítségével vadásznak és kommunikálnak, ezt pedig megzavarják az ember keltette zajok. Amint a két csőrös cet meghallotta a szonár hangját, azonnal abbahagyta a vadászatot, és csendben, gyorsan messzire úszott.
  
A kék bálnák nagyon alacsony frekvenciájú hangot bocsátanak ki, és mivel vadászathoz ezt nem használják, feltételezték, őket nem károsítja a szonár. Ám a másik tanulmány, amelyet Washington állam Cascadia kutatóközössége vezetett, úgy találta, sok kék bálna hasonlóan reagál az emberi zajra. A bálnák viselkedése eltérő volt: a vízfelszín közelében úszók szinte egyáltalán nem vették figyelembe, a világítórák után a mélybe merülők viszont a hangra azonnal abbahagyták a táplálkozást és elmenekültek.
  
"Úgy számítottam, ez alkalommal egy állat egy tonnányi ráktól esett el. Ha ez gyakran történik velük evés közben, annak komoly következményei lehetnek" - magyarázta a kutatás vezetője, Jeremy Goldbogen.
  
A megfigyelt állatok Kalifornia part menti vizeiben táplálkoztak 2010 nyarán és őszén, itt halmozták fel a tartalékokat a szaporodási helyükre vezető hosszú vándorút előtt. Ugyanitt tart rendszeres hadgyakorlatot az USA tengerészete. A nyomkövető eszköz, amelyet az állatokra erősítettek, hasonlít sok okostelefon szenzorához. Segítségükkel mindegyik állat pozícióját, mozgását és sebességét is pontosan lehetett követni.
  
Nagy feladat volt a kutatók szerint a szenzor rákapcsolása az állatra. Minden egyes tengeri emlős mellett egy kisebb hajóval kellett haladni, hogy a csapat egyik tagja egy bottal az állatra tudja erősíteni a szerkezetet. A kék bálna hatalmas, tehát vele egyszerűbb dolguk volt, ám a csőrös cet kisebb, és egy órán át is úszik egyfolytában.
  
Noha mindkét tanulmány kimutatta, az ember által keltett hang befolyásolja a bálnák viselkedését, mégis további, a hosszú távú hatásokat vizsgáló kutatást tartanak szükségesnek, hogy eldöntsék, szükséges-e a ritka állatok fokozottabb védelme.
http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-23115939

forrás: MTI