forrás: MTI

   
Hozzátette, az emelés 2,6 millió nyugdíjast érint, amely után az átlagnyugdíj összege havi 120 825 forint lesz.
   
Kiemelte, 2011-2015 között a nyugdíjak átlagosan több mint 21 százalékkal nőttek, vásárlóerő-értékük 8,6 százalékkal javult. Ez utóbbi több mint egy havi nyugdíj összege - fűzte hozzá.
   
Rétvári Bence hangsúlyozta, a szocialista kormányzás idején egy havi nyugdíjat elvettek, a vásárlóérték növekedése alapján ezt most visszakapták a nyugdíjasok, csak nem egyszeri juttatásként az év végén, hanem havonta elosztva.
   
Az államtitkár felidézte: a nyugellátások és egyes más ellátások 2016. januártól érvényes emeléséről szóló kormányrendelet szerint az 1,6 százalékos emelés több mint húsz járandóságot érint, többek között az öregségi, az özvegyi, a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, a szolgálati járandóságot, a korhatár előtti ellátást, a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a fogyatékossági támogatást, a vakok személyi járadékát, a polgármesterek közszolgálati járadékát. Az emelés tehát összesen 3,5 millió ellátás folyósítását érinti - mondta.
   
Az államtitkár beszélt arról is, hogy folytatódik a Nők 40 program, amelynek köszönhetően eddig 150 ezer nő vonult nyugdíjba 40 év munkaviszony után.
   
Úgy fogalmazott, a kormány munkájának köszönhetően érezhető előrelépés történt mind a nyugdíjasok jövedelmének növelése, mind a kiadásaik csökkentése terén.

 
Hozzátette: az ország legnagyobb problémája az elmúlt években a költségvetési egyensúly megtartása volt. Az az ötlet, hogy csökkenjen a nyugdíjkorhatár, abban az időszakban amikor az egész világon nő, azt jelenti, hogy a bevételi oldal, a befizetés csökken. Ez azt is jelenti, hogy adóemelést kell végrehajtani, nem tartható a nyugdíjkassza. Az egész átgondolatlan, tisztességtelen, nem korrekt javaslat - összegezte az elnök.
  
Parragh László arra a felvetésre, hogy a cégbírósági munkát átvennék a kamarák, azt felelte, hogy a bírósági eljárást ott kell hagyni a cégbíróságon, de a regisztrációs tevékenység nem tartozik feltétlenül a bírósági folyamatokhoz - mondta. "Ha megnézzük, hogy kinek a felesége dolgozik a cégbírósági rendszerben, akkor kiderül: a magyar politikai elit jelentős részének van kapcsolatrendszere" - fogalmazott, hozzátéve: ezért az átalakítás miatti "diszkomfort érzést" sokan nem szeretnék.
  
A vállalkozások számának az elmúlt két évben mért 20-22 ezres csökkenéséről Parragh László azt mondta, hogy az a gazdaság tisztulását mutatja, a vállalkozások számának csökkenése folytatódni fog. Ezek a cégek alvó cégek, valójában nem működnek - tette hozzá.

Januártól 1,8 százalékkal emelkedik a nyugdíjak, illetve egyes járadékok összege a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint.


Ennek megfelelően szintén 1,8 százalékkal emelkedik egyebek mellett az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a baleseti járadék és a fogyatékossági támogatás.

Ha egy embernek egyidejűleg több, a rendelet alapján emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni.

A kormány rendelkezett arról is egyebek mellett, hogy a rokkantsági járadék havi összege január 1-jétől 33 930 forintra változzon, és emelkedik a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék is.

Az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak januártól kötelesek megtagadni azon tagjaik ügyleti megbízásait, akiknél az ügyfél-átvilágítás eredményei nem állnak teljes körűen rendelkezésükre.

 
A pénzmosás elleni törvény szerint 2014. december 31. után a jogszabályban meghatározott szolgáltatók - köztük az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak - kötelesek megtagadni azon tagjaik ügyleti megbízásait, akiknél az ügyfél-átvilágítás eredményei az idén év végéig nem állnak teljes körűen rendelkezésükre.
 
Emiatt azonban nem szükséges most megrohanni a pénztárakat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis egy állásfoglalásában rögzítette: a 2014. december 31-i határidő nem "jogvesztő", amint az átvilágítás megtörténik, a pénztár ismét teljes körű szolgáltatást nyújthat az érintett ügyfél számára.
 
Az ügyfél-átvilágítás során a tagoknak személyesen kell igazolniuk - személyi igazolványuk és lakcímkártyájuk bemutatásával - pénztáruknál személyazonosságukat, amely rögzíti azonosító adataikat. Az előírások azokat a pénztártagokat érinthetik, akik 2013. július 1. előtt léptek be a pénztárba.
 
Ha az ügyfél-átvilágítás nem történik meg az év végéig, a pénztártag egyéni számlájára érkező befizetéseket továbbra is jóváírják, azok hozamot termelnek, és a tag addig felhalmozott tőkéje, illetve hozamai sem vesznek el. Akinél azonban ez hiányzik, januártól nem tud például egészségpénztári kártyával fizetni, önsegélyező pénztári szolgáltatást igénybe venni, illetve - ha ezt igényelné - nem veheti fel nyugdíjpénztári hozamait.
 
A pénztártagoknak a kassza felkeresése előtt célszerű tájékozódniuk arról, hogy esetükben rendelkezésre állnak-e teljes körűen az adatok. A pénztárak ugyanis már korábban elvégezhették az ügyfél-átvilágítást vagy megkaphatták más szolgáltatóktól a szükséges információkat.

 Jobbik ellenzi, hogy az év végével megszűnjön a korkedvezményes nyugdíjrendszer.


Sneider Tamás, a párt alelnöke pénteki sajtótájékoztatóján felidézte, hogy egyes szakterületeken dolgozók után a munkáltató 13 százalékos extra járulékot fizetett, s ennek köszönhetően hamarabb nyugdíjba mehettek az érintettek.
  
Tévesnek nevezte azt az érvet, hogy a technikai fejlődés miatt kisebb fizikai és szellemi igénybevételnek vannak kitéve ezen munkavállalók. Az ellenzéki politikus példaként hozta, hogy egy mentősnek ugyanúgy le kell vinnie egy 140 kilós beteget az emeletről, és egy idősebb gépjárművezetőnek is nagyobb kihívás a munka.

  Sneider Tamás egyúttal azt követelte: a kormány számoljon el a 13 százalékos extra járulékkal, amelyet a jövő nyugdíjaira fizettek be a munkáltatók. Ha megszűnik a korkedvezményes nyugdíjrendszer, mi lesz az idei 22 milliárd forint sorsa? - kérdezte.

  A jobbikos politikus jelezte: részt vesz a LIGA Szakszervezetek pénteki demonstrációján.
 
 Kitért arra is, hogy módosító javaslatot nyújtottak be a költségvetéshez annak érdekében, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 év munkaviszony után.

forrás: MTI - kép: dailymail.co.uk

A kitűnő memóriájú nyolcvan- és kilencvenévesek agyáról készült felvételeken szokatlanul kevés, az idős korral járó lerakódás volt látható, viszont a figyelemhez és emlékezethez köthető agyszövet nagy tömegét fedezték fel - tudósított a The Daily Mail online kiadása a kutatásról.

  

A Fidesz az MTI-hez eljuttatott közleményében idézte Rogán Antal frakcióvezető hétfői szavait, vagyis hogy az idén két lépésben jóváírják az állami nyugdíjrendszerben elinduló egyéni számlákon a korábbi magán-nyugdíjpénztári befizetéseket.

"Szemben a baloldallal, amely mind a jelenlegi, mind a jövendő nyugdíjasok ellátását - a külföldi kézben lévő magánnyugdíjpénztárak érdekeit szem előtt tartva - veszélybe sodorta, a Fidesz fenntartható és működőképes nyugdíjrendszert alakított ki" - írta a kormánypárt.

Hozzátették, a baloldal a kormányzása alatt a 2008-ban induló nyugdíjak összegét nyolc százalékkal csökkentette, egyhavi nyugdíjat vett el az idősektől, vagyis "a válság kellős közepén magukra hagyta a nyugdíjasokat". Mint fogalmaztak, ha a Fidesz nem lépett volna közbe, ma havi 16 ezer forintos nyugdíjadót kellene fizetnie egy átlagnyugdíjasnak, és összeomlott volna az állami nyugdíjrendszer. A Fidesz-kormány mindemellett növelni is tudta a nyugdíjak összegét - zárták közleményüket.

A parlament hétfői döntése alapján elindulnak az egyéni számlák az állami nyugdíjrendszerben. Az Országgyűlésben elfogadott törvény szerint a számlákra az ez év eleje után befizetett nyugdíjjárulék összege kerül. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azonban újságíróknak azt mondta: még idén jóváírják a korábbi magán-nyugdíjpénztári befizetéseket is.

A mai kilencvenesek sokkal jobb teljesítményt nyújtanak, mint a tíz évvel korábban születettek - erre az eredményre jutottak dán kutatók.  


A Lancet orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerint az 1915-ben születettek magasabb pontszámot értek el a kilencvenes éveikben elvégzett teszteken, mint az 1905-ösök ugyanebben az életkorban - tudósított az eredményekről a BBC hírszolgálata. A szakértők szerint az eredmények alapvetően a magasabb életszínvonalnak és az aktívabb szellemi életnek köszönhetők.

- Magda, a dédnagymama, 49 éves, rokkantnyugdíjas...
- Edit a nagyi, 33 éves, rokkantnyugdíjas...
- Mónika, az édesanya, 15 éves, gyesen...
- a kis Olivér pedig 2 éves...

   
A hivatal adatai szerint az első három legidősebb - 1902-ben született - asszony közül az egyik a Pest megyei Törökbálinton, az őt követő a főváros XIII. kerületében, míg a harmadik a Somogy megyei Tabon lakik. Személyi adataikról, lakcímükről a hivatal személyiségi jogaik miatt nem adhat tájékoztatást.
  
A KEKKH közölte azt is, nem csak az 1902-ben született legidősebb magyar állampolgárok nők, hanem az őket követő három - 1903-ban született - nyugdíjas is asszony. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a tíz legidősebb ember nő.
  
A hivatal egy másik összesítése szerint a tíz legidősebb magyar állampolgár közül heten Budapesten élnek.

A kisadózók tételes adóját (katát) választó vállalkozó évente két hónapot elveszít, amikor kiszámítják a nyugdíját, ráadásul társadalombiztosítási ellátásainak számítási alapja a minimálbérnél alacsonyabb, 81 300 forint - hívja fel a figyelmet az Adó Online.
   
A CompLex Kiadó adózási szakportálja legfrissebb összeállításában kiemeli: amikor azt vizsgálják, az öregségi nyugdíj eléréséhez szükséges minimum 20 év szolgálati időt vagy résznyugdíj esetén 15 évet elérte-e a kisadózó, akkor a teljes biztosítási év beleszámít az évek számába.
  
Ugyanakkor ha a nyugdíj összegének kiszámításához szükséges szolgálati időről szól a kérdés - az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ -, akkor a főállású kisadózó szolgálati idejét arányosítani kell, vagyis ebben az esetben 303 naptári nap lesz a főállású kisadózó által elért szolgálati idő évente.
  
A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a társadalombiztosítási ellátási valamint a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényekben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint.
  
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint ha a biztosítottnak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.
  
A minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme - olvasható az összegzésben.
  
2013-ban a minimálbér 98.000 forint havonta, melynek éves összege 1 millió 176 ezer forint. A havi 50 000 forint tételes adót fizető főállású kisadózók nyugdíjalapot képező éves jövedelme (12-szer 81 300  forint) 975 600 forint lesz, ha egész évben változatlan a jogállásuk. Ezt elosztva az 1 millió 176 ezer forinttal, 0,8295-öt kapunk. Ebből következik, hogy a naptári év teljes időszakára (365 naptári nap) vonatkozó biztosítási idő arányos része 303 naptári nap lesz a főállású kisadózó által elért szolgálati idő.

Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, és legalább húsz év szolgálati időt szerzett, és nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban.
2010-től a nyugdíjkorhatár az 1952-es születésűekkel kezdve születési évenként fél évvel emelkedik, az 1957-ben születettek nyugdíjkorhatára ennek megfelelően 65 év lesz.
Az emelkedő korhatár születési évjáratonként a következő:

1952-ben született személyek:	62 és fél év
1953-ban	63 év
1954-ben	63 és fél év
1955-ben	64 év
1956-ban	64 és fél év
1957-ben	65 év

Az öregségi nyugdíj megállapításának is feltétele a fennálló biztosítási jogviszony alapjául szolgáló jogviszony, pl. munkaviszony megszüntetése. Nem csak a hazai munkavégzés esetén nem állapítható meg az öregségi nyugdíj, hanem az EGT-államban dolgozó, továbbá a szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személynek sem, ha a szerződő államban biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll.
/Tny. 18.§/
Előrehozott öregségi nyugdíj:
Férfiak: 2010-ben az 1950-ben, vagy azt megelőzően született férfiak (60 éves, vagy idősebb) mehetnek előrehozott öregségi nyugdíjba, ha van 40 év szolgálati idejük, és nem állnak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban. Az előrehozott öregségi nyugdíj igénylése esetén is teljesíteni kell azt a jogosultsági feltételt, hogy EGT- államban, illetve szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személyek esetében a szerződő államban sem állhat biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban az igénylő.
Nők: 2010-ben a nők előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 59 év, ezt az életkort az 1951-ben születettek töltik be az év folyamán, de ők a korábban hatályos szabályok szerint 2008-ban, 57 évesen már elmehettek előrehozott öregségi nyugdíjba. Ha akkor nem éltek e jogukkal, azt később érvényesíthetik. A nyugdíjkorhatár felemelése a nők esetében is az 1952-es korosztállyal kezdődik, de az 1952-es és az 1953-as születésű nők 59 évesen - 2011-ben, illetve 2012-ben - előrehozott öregségi nyugdíjat vehetnek igénybe, ha van legalább 40 év szolgálati idejük, és sem belföldön, sem külföldön nem állnak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban.
Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj:
Férfiak: 2010-ben a 60. életévüket betöltő, vagy idősebb férfiak csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultak, ha legalább 37 év szolgálati idejük van, és sem belföldön, sem külföldön nem állnak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, pl. munkaviszonyban. A csökkentés mértéke az életkortól, és szolgálati idő hosszától függ. Ha valaki a 60. születésnapjától kéri a nyugdíjat, és 37 éve van, akkor 7,2 %-kal, ha 38 éve van 4,8 %-kal, ha 39 éve van, 2,4 %-kal kell csökkenteni a nyugdíját.
2011-ben az 1951-ben született férfiak már csak csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjat vehetnek igénybe. A jogosultsághoz legalább 37 év szolgálati időt kell igazolni, s a csökkentés mértékét az ennél több szolgálati idő nem enyhíti. A csökkentés mértéke kizárólag az életkortól függ, attól, hogy a nyugdíjkorhatár előtt hány hónappal kíván nyugdíjba menni. Ha az igénylő már betöltötte a 61. életévét, annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni a nyugdíját, ahányszor 30 nap hiányzik a 62. éve betöltéséhez. Ha a 61. életévét még nem töltötte be, a csökkentés mértéke 3,6 százalék plusz annyiszor 0,4 százalék, ahányszor 30 nap hiányzik a 61. életéve betöltéséhez. Aki például a 60. születésnapjától veszi igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, annak 3,6 + 4,8 = 8,4 százalékkal kell csökkenteni a nyugdíját.
A nyugdíjkorhatár emeléssel érintett első korosztályokba tartozók kedvezményeket érvényesíthetnek. A 42 év, vagy annál hosszabb szolgálati időt szerzett 1952-ben született férfiak 2,5 évvel, az 1953-as, 1954-es születésűek 3 évvel az emelt korhatár előtt igényelhetnek csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjat, a két évvel korábbi nyugdíjba vonuláshoz meghatározott 8,4 százalékos nyugdíjcsökkentés ellenében. A későbbi években születettek a korhatáruk előtt két évvel vehetik igénybe a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjat.
Nők: A nők esetében az 1954-es az első csak csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjat kapható korosztály. Az 1954, 1955, 1956, 1957 években születettek az emelt korhatáruk előtt 3 évvel, az 1958-as születésűek 2,5 évvel vehetik igénybe a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjat 2 évre számított, maximált 8,4 százalékos csökkentés ellenében. A csökkentett előrehozott öregségi nyugdíj esetében is meg kell szüntetni az akár belföldön, akár külföldön fennálló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt.
/Tny. 18/A. §, 18/B. §/
Egyéb jogosultsági szabályok:
Az előrehozott, illetve csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és a csökkentés mértékének meghatározása szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.
/Tny. 18/A. §, 18/B. §/
A korkedvezményre is jogosult nyugdíjigénylők az előrehozott, illetve a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjat együttesen igénybe vehetik. Pl. az 1955-ben született férfi nyugdíjkorhatára 64 év, amelyet 2019-ben fog betölteni. Ennél 2 évvel korábban, 2017-ben vehetne igénybe csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjat. Ha van 6 év korkedvezménye, 2011-ben mehet legkorábban nyugdíjba. A korhatár előtti nyugdíj megállapításához 37 év szolgálati idő szükséges, ha a példában említett férfi 31 évet megszerzett, a 6 év korkedvezménnyel úgy kell tekinteni, hogy a 37 év szolgálati idő követelményt teljesítette.
/Tny. 19. §/
Átmeneti szabályok:
Az özvegyi nyugdíj feléledése szempontjából az elhunyt házastárs halálakor irányadó korhatárt kell figyelembe venni. Pl. ha egy 1957-ben született férfi felesége 2009-ben hunyt el, az ideiglenes özvegyi nyugdíjat egy évig folyósítják részére, a beszüntetésre ideje 2010. Ekkor az özvegy 53 éves. Az 1957-es születésűek nyugdíjkorhatára 65 év, (2022-ben tölti be) az emelt korhatárig tehát 12 év fog eltelni, az öregségi nyugdíjkorhatárt azonban 10 éven belül kell betölteni ahhoz, hogy az özvegyi nyugdíj feléledjen. Az átmeneti szabály biztosítja az özvegyi nyugdíj feléledését, mert a feleség halálakor a nyugdíjkorhatár 62 év, amelyet az 1957-es születésű özvegy 10 éven belül (2019-ben) be fog tölteni.
/Tny. 53. §/
Aki 2009. december 31-ig az öregségi teljes, illetve résznyugdíjhoz szükséges életkort betöltötte, és a szükséges szolgálati időt megszerezte, nyugdíjjogosultságát bármikor érvényesítheti.
/2009. évi XL. törvény 8. § (4) bekezdés/
Aki az előrehozott, csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges életkort betöltötte, illetve az előírt szolgálati időt megszerezte, nyugdíjjogosultságát bármikor érvényesítheti. Ha a korhatár előtti nyugdíjra 2007. december 31. előtt szerzett jogot, és pl. munkaviszonyban áll, a munkaviszonya további fenntartása mellett is igényelheti a korhatár előtti nyugdíjat. Ha a jogosultságot 2007. december 31-ét követően szerezte meg, és munkaviszonyban áll, akkor veheti igénybe a korhatár előtti nyugdíjat, ha munkaviszonyát megszünteti.
/2009. évi XL. törvény 8. § (5) bekezdés/
Aki legkésőbb 2009. december 31-ig belépett a prémiumévek programba, a munkavégzésre irányuló jogviszonya (pl. köztisztviselői) határozott idejűvé vált. A szerződése a nyugdíjjogosultság eléréséig áll fenn. Amennyiben az öregségi, illetve előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságának időpontja a nyugdíjkorhatár emelés miatt későbbi, mint a munkaszerződés-módosításában szereplő időpont, a szerződése automatikusan meghosszabbodik a nyugdíj jogszerzésig.
/2009. évi CXXVI. törvény 51. §/
A nyugdíj összegének kiszámítása:
A személyi jövedelemadó 2010. évi szabályozásához igazodva a 2009. december 31-ét követően elért, egyéni járulékokkal csökkentett keresetre az adóalap kiegészítést is figyelembe véve kell a személyi jövedelemadó számítást elvégezni.
/2009. évi CIX. törvény 20. §/
Nyugdíj mellett dolgozó nyugdíjasoknak járó nyugdíjnövelés:
A nyugdíj mellett dolgozó és nyugdíjjárulékot fizető nyugdíjasok nyugdíj növelését 2009. július 1-jétől új szabály szerint kell kiszámítani. A következő számítási módot csak a 2009. július 1-jét követően kezdődő jövedelemszerzés ideje alatt elért keresetekre lehet alkalmazni. Pl. aki 2009. január 1-jétől dolgozik nyugdíjasként, és egész évben dolgozik, a teljes időszak keresete alapján a korábbi számítási szabály szerint kell megállapítani a nyugdíjnövelését. Aki viszont 2009. július 1-jét követően kezd dolgozni, a jövő évben lesz 365 nap keresete, ennek alapján már az új szabályozásnak megfelelően kell a számítást elvégezni. Az új szabályozás lényege, hogy míg a havi átlagkeresetet korábban napi átlagszámításból kellett megállapítani, az új számítás szerint az elért kereset együttes összegét kell tizenkettővel osztani.
/Tny. 22/A.§/
Rokkantsági nyugdíj:
Jövedelemvizsgálat a jogosultsághoz: Ha a rokkant személy egészségkárosodása korábban keletkezett, mint amikortól az igénylő szolgálati időt szerzett, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság feltételeként előírt keresetcsökkenést a rokkantsági nyugdíj megállapítását megelőző négy naptári havi kereset átlaga alapján kell vizsgálni. Figyelembe kell venni az EGT- államban, illetve a szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személyek esetében a szerződő államban szerzett keresetet is.
/Tny. 36/A. § (3) bekezdés/
Jövedelemvizsgálat a rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett szerzett kereseteknél:
A rokkantsági nyugdíj az egészségkárosodás miatt elvesztett keresetet pótló ellátás, amely addig jár, amíg az egyéb jogosultsági feltételek mellett a keresetveszteség is fennáll. A nyugdíjkorhatárnál fiatalabb, III. rokkantsági csoportba tartozó rokkantak nyugdíjának folyósítását be kell szüntetni, ha keresetük a törvényben meghatározott korlátot meghaladja. A kereseti korlát szabályozása 2009. július 1-jétől változott. A rokkantsági nyugdíjat akkor kell beszüntetni, ha a dolgozó rokkant személy hat havi bruttó kereseti átlaga a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét meghaladja. A rokkantsági nyugdíjas keresete a minimálbér összegét elérheti. Pl. ha a rokkantsági nyugdíj összege 35 ezer forint, ennek kétszerese 70 ezer forint lenne a kereseti határ, de a rokkant kereset a minimálbért, 73 500 forintot elérheti. Ha folyamatos kereső tevékenység a hat hónapot nem éri el, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj nem szüntethető meg. A kereseti korlát vizsgálatánál figyelembe kell venni az EGT- államban, illetve a szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személyek esetében a szerződő államban szerzett keresetet is.
/Tny. 36/D. §, 36/G. §/
Korhatár alatti nyugdíj mellett dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának szüneteltetése:
A korhatár alatti öregségi és az öregségi jellegű - bányász, művész, fegyveres, korkedvezményes, korengedményes, előrehozott, csökkentett előrehozott - nyugdíjakat
akkor kell szüneteltetni, ha a nyugdíjas 2007. december 31-ét követő időponttól részesül korhatár előtti nyugdíjban, nem töltötte be a 62. évét, és a tárgyévi járulékköteles keresete meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát. 2010-ben 1323 ezer forintot. Ha az érintett járulékköteles keresete a tárgyévben elérte az éves maximumot, azt még abban a hónapban be kell jelentenie az adóhatóságnak, amely erről köteles tájékoztatni a nyugdíjfolyósító szervet, s az a keresetmaximum elérését követő hónaptól szünetelteti a nyugdíjat. Pl. ha az 1950. december 31-én született nő 2007. december 31-el előrehozott öregségi nyugdíjba ment, 2012. december 31-én tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt, bármennyit kereshet a nyugdíja folyósítását nem kell korlátozni. Az 1951. január 1-jén született nő legkorábban 2008. január 1-jétől lehetett előrehozott öregségi nyugdíjas, ha dolgozik, és keresete eléri a minimálbér 18-szorosát, bejelentési kötelezettsége van, és szüneteltetni kell a nyugdíja folyósítását. Ha a kereseti határt júliusban lépi túl, s augusztustól megszűnik a munka lehetősége, akkor is csak januártól folyósítják újra a nyugdíját. Ha kereseti korlátot december hónapban lépi túl, a decemberi nyugdíját kell visszafizetnie. A példában szereplő 1951-es születésű nő 2013-ban tölti be a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, addig a kereseti korlátra figyelemmel kell lennie, a korhatár betöltése után bármennyit kereshet a nyugdíja folyósítását nem kell szüneteltetni.
/Tny. 83/B. §/
Nyugdíjfolyósítás:
2010. július 1-jétől a nyugdíjak utalásának, illetve kifizetésének rendje a következő lesz. Belföldi bankszámlára utalás esetén a tárgyhavi nyugdíj számlán történő jóváírására a tárgyhónap 15-éig kerül sor. Készpénzfizetés esetén a kifizetendő összeget a tárgyhónap 14-éig kapja meg a Posta, amely a kifizetéseket a nyugdíjasok részére eljuttatott kifizetési naptár szerinti napon teljesíti. Az EGT-államban működő banknál vezetett számlára utalásról a tárgyhónap 14-éig kell intézkedni.
/TnyR. 74/A. §/
Nyugdíjemelés:
Inflációkövető nyugdíjemelést kell teljesíteni, ha a GDP növekedés tárgyévre tervezett mértéke nem éri el 3 %-ot. A tervezett fogyasztói árnövekedés, és a tervezett nettó átlagkereset növekedés 80-20 %-os súlyozott átlagának megfelelő mértékkel kell a nyugdíjakat emelni, ha a GDP növekedés tervezett mértéke legalább 3 %, de 4 %-nál kevesebb. A tervezett infláció, és a tervezett nettó átlagkereset növekedés 60-40 %-os súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell a nyugdíjakat emelni, ha a tervezett GDP növekedés legalább 4 %, de nem éri el az 5 %-ot. A tervezett infláció, és a tervezett nettó átlagkereset növekedés 50-50 %-os súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell a nyugdíjakat emelni, ha a tervezett GDP növekedés 5 % feletti.
Ha a tervtől a várható adatok eltérnek, és emiatt legalább 1 %-kal nagyobb mértékben kellett volna a nyugdíjakat emelni, novemberben - januárig visszamenőleg - kiegészítő emelést kell nyújtani a nyugdíjasoknak. Ha egy százaléknál alacsonyabb emelés jár, egy összegben kell novemberben kifizetni a 12 havi különbözetet. A következő évben a januári nyugdíjemelés előtt a novemberben kifizetett különbözet 1/12-ével növelni kell a nyugdíj összegét, s az így kapott összegre kell a nyugdíjemelést végrehajtani.
/Tny. 62. §/
Nyugdíjprémium:
Nyugdíjprémium jár a nyugdíjasoknak, ha a GDP növekedés várható mértéke a 3,5 %-ot meghaladja, és a költségvetés egyenlegcélja várhatóan teljesül. Nyugdíjprémiumot az kaphat, aki az előző év legalább egy napján már nyugdíjban részesült, a tárgyév novemberében nyugdíjban részesül. Ha öregségi nyugdíjban részesül, a nyugdíjkorhatárt a tárgyévet megelőzően betöltötte, vagy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve hozzátartozói ellátásban részesül, kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat. A nyugdíjprémium mértéke a GDP várható mértékétől és a nyugdíjas nyugdíjának összegétől függ. A nyugdíj összegének 25 %-a, de legfeljebb 20 ezer forint, valamint a GDP várható mértékének 3,5-el csökkentett értéke, de legfeljebb 4 vehető figyelembe a számításnál. A két érték szorzata határozza meg a nyugdíjprémium összegét. Ha a GDP növekedés várható mértéke 7,5 %, ennek 3,5-el csökkentett értéke 4, a figyelembe vehető 20 ezer forintos összeg 4-el szorozva 80 ezer forint nyugdíjprémiumot jelent.
/Tny. 101. § (5)-(8) bekezdései/
Méltányosság:
Emelkedett a méltányosságból adható nyugdíjemelésnél figyelembe veendő jövedelemhatár. Korábban a nyugdíjminimum (28 500 Ft) kétszeresét (57 000 Ft) meg nem haladó összegű jövedelemből élő nyugdíjasok kérhettek méltányosságból nyugdíjemelést, az összeghatár 65 000 Ft-ra emelkedett. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója rendkívül indokolt esetben a 75 000 Ft-ot meg nem haladó jövedelemből élő nyugdíjasnak is engedélyezhet méltányosságból nyugdíjemelést. Az egyszeri segély megállapításakor figyelembe veendő jövedelemhatár szintén emelkedett. A közeli hozzátartozójával közös háztartásban élő nyugdíjas akkor kaphat segélyt, ha jövedelme a 65 ezer forintot nem haladja meg. Az egyedülálló esetében a jövedelemhatár 75 ezer forint.
/TnyR. 72/B. § (9), (17), (20) bekezdései/
Egyéb változások:
A Magyarországon tanuló árvaellátásban részesülők tanulói, hallgatói jogviszonyával kapcsolatos adatokat a közoktatási, illetve a hallgatói információs rendszer működtetője hivatalból közli a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel, ezért az árvának nem kell igazolnia e jogviszonya fennállását. A külföldön tanuló árvának azonban az oktatási intézmény igazolásával kell - középfokú tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente - igazolnia a tanulói, illetve hallgatói jogviszonyt.
/Tny. 55. § (4) bekezdése/
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozat jogerőre emelkedését követően új tényekre figyelemmel a határozatot az ügyfél javára korlátozás nélkül módosíthatja, de a magasabb összegű ellátás legfeljebb hat hónapra visszamenőleg jár. Újrafelvételi eljárásnak nincs helye a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásában.
/Tny. 95. § (1), (2) bekezdése/
A jogerős határozattal magállapított szolgálati idő tartamát a nyugellátás megállapítása során az igazgatási szerv az ügyfél terhére nem módosíthatja.
/Tny. 95. § (8) bekezdése/
/Tny.: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény/
TnyR.: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1197. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Kormányrendelet/
A korengedményes nyugdíjba vonulás új szabályai
A korengedményes nyugdíj nem a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer része, hanem foglalkoztatáspolitikai célú lehetőség. Célja, hogy a nyugdíj előtt álló munkavállaló egy esetleges leépítés miatt ne váljon munkanélkülivé, hanem a foglalkoztató által előre egy összegben befizetett nyugdíjkiadás terhére nyugdíjban részesüljön. A rendszer 2009. év végével megszűnt volna, azonban a foglalkoztatási nehézségekre tekintettel, egy évvel meghosszabbodott.
A foglalkoztató a munkavállalóval tervezett megállapodás megkötése előtt 30 nappal a regionális munkaügyi központnak köteles bejelenteni a korengedményes nyugdíjazás szándékát. A munkaügyi központ a bejelentés kézhez vételétől számított 20 napon belül értesíti a munkáltatót, hogy tud-e megfelelő munkahelyet felajánlani a munkavállalónak. A foglalkoztató és a munkavállaló ezt követően megállapodhat a korengedményes nyugdíjazásról.
Azzal a munkavállalóval lehet megállapodást kötni, aki 2010. december 31-ig az előírt életkort betölti és a szükséges szolgálati időt megszerzi. A megállapodást 2010. december 31-ig az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez be is kell nyújtani. Az új szabályozás tartalmazza a vállalkozói körben a visszafoglalkoztatás tilalmát.
A korengedményes nyugdíj a nyugdíjkorhatár betöltése előtt 5 évvel vehető igénybe, s a foglalkoztatónak a nyugdíj összegét az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárig kell megfizetnie. A nyugdíj megállapítása, összegének kiszámítása során az előrehozott, illetve a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíj szabályait kell alkalmazni. Az előrehozott öregségi nyugdíjhoz legalább 40 év, a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjhoz legalább 37 év szolgálati idő szükséges. A férfiak közül az 1950-ben születettek a 60. életévük betöltéséig - ekkortól előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultak - és az 1951, 1952-ben születettek, a nők közül az 1952-es születésűek vehetik igénybe a korengedményes nyugdíjat a fenti szabályok alapján. A nők esetében figyelemmel kell lenni arra, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatáruk 59 év, ezért, a foglalkoztatónak eddig kell megfizetnie a nyugdíj összegét.
Az 1953-as születésűek külön feltételekkel vehetik igénybe a korengedményes nyugdíjat. Az ő nyugdíjkorhatáruk már 63 év lenne, a férfiak tehát 2010-ben 57 évesen nem 5, hanem 6 évvel a korhatáruk előtt mehetnek nyugdíjba. A nők esetében szintén 6 évvel korábbi nyugdíjba vonulási lehetőséget jelent a korengedmény, de az ő számukra a korhatáremelésről szóló jogszabály is tartalmaz kedvezményt, mert az 1953-as az utolsó korosztály, amely 59 évesen jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra.
Az 1953-as születésűek tekintetében a foglalkoztatói terhek a következők. A foglalkoztatónak nem csak a nyugdíj összegét, hanem a korengedményes nyugdíj megállapításának első évében irányadó januári nyugdíjemelés mértéke szerint számított összeget is meg kell fizetni a fizetési kötelezettség hónapjaira. A foglalkoztatónak a 2010. január 1-jétől hatályos korhatár szerint megállapított előrehozott korhatárig kell a nyugdíj összegét megfizetni. Az 1953-ban született férfi esetében a korhatár 63 év, az előrehozott korhatár 61 év, tehát 57 éves kortól 61 éves korig, vagyis 4 évre kell megfizetni az emeléssel növelt nyugdíjösszeget. Az 1953-as nők korhatára szintén 63 év, de az ő előrehozott korhatáruk 59 év, tehát az 57 éves nőnek 59 éves koráig, vagyis két évre kell megfizetni az emeléssel növelt nyugdíjösszeget.
/181/1996. (XII. 6.) és 283/2009. (XII. 11.) Kormányrendelet/
Budapest, 2010. január 6.