Magát büntethette meg a bíró mobilja megszólalásáért

Magát kellett megbüntetnie egy bírónak az Egyesült Államokban, mert tárgyalás közben megszólalt a mobiltelefonja. 

Ráadásul éppen ő mondta ki a tilalmat, amely szerint tilos bármilyen elektronikus eszköz használatával megzavarni a bíróság munkáját.
 
Raymond Voet bíró azonnal bocsánatot kért a tárgyalóteremben lévőktől, miután kikapcsolta telefonját, de ezzel nem vette elintézettnek az ügyet, és azt sem találta megfelelő mentségnek, hogy új a telefonja, amelyen még nem ismeri ki magát. Csendháborításáért kifizetteti magával is a szokásos, 25 dolláros büntetést - adta hírül a brit Metro újság.

forrás: MTI

Kassai az előzetes bírókeretben

Kassai Viktor is bekerült abba a keretbe, melyből kijelölik majd a jövő évi brazíliai labdarúgó-világbajnokságon közreműködő játékvezetőket.
  
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) honlapján olvasható hír szerint Európából (UEFA) 19, Dél-Amerikából (CONMEBOL) 10, Ázsiából (AFC), Afrikából (CAF), valamint Észak- és Közép-Amerikából, illetve a karibi térségből (CONCACAF) 7-7, és Óceániából (OFC) 2 bíró került be a bő keretbe.

Kassai - valamint segítői, Ring György és Erős Gábor - április 16. és 19. között Zürichben vesznek részt egy továbbképzésen.

A jövő évi vb-n 30 játékvezető tevékenykedik majd.

Kassai a 2010-es dél-afrikai világbajnokságon négy mérkőzést vezetett, köztük a spanyol-német elődöntőt.

forrás: MTI

A strasbourgi bírósághoz fordul a bírósági rendszert kritizáló, felmentett bíró

A strasbourgi bírósághoz fordul a bíróságok igazgatásával kapcsolatos véleményét nyíltan vállaló, majd tisztéből felmentett bíró, Ravasz László – közölte a jogi képviseletét ellátó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet pénteken az MTI-vel.

A bírák fegyelmi ügyeiben eljáró szolgálati bíróság 2012. március 29-én marasztalta el jogerősen Ravasz Lászlót, és indítványozta felmentését tisztségéből. A bírót június 6-án mentették fel.

Az Origo hírportál korábban arról számolt be, hogy a Csongrád megyei bíró 2011 áprilisában a Magyar Hírlapban jelentett meg egy publikációt, amelyben azt állította: a "bírósági szervezeti rendszer jelenleg olyan válságban van, amely már a jogállami működést is veszélyezteti". Szerinte "hűbéri rendszer" alakult ki a bíróságokon, és nem a legalkalmasabbak kerülnek a felsőbb pozíciókba. Az alsóbb szintű határozatokat gyakran "olyan bírák bírálják felül, akiknek a kompetenciáit az elsőfokú bírák vitatják".

Ravasz Lászlóval szemben a Szegedi Törvényszék korábbi elnöke kezdeményezett fegyelmi eljárást. A Fővárosi Ítélőtábla mellett működő elsőfokú szolgálati bíróság fegyelmi elbocsátás büntetést szabott ki, amelyet a Kúria mellett működő másodfokú szolgálati bíróság helyben hagyott. E döntés alapján az Országos Bírósági Hivatal elnökének a bíró felmentését kellett kezdeményeznie a köztársasági elnöknél. A törvény ebben az eljárásban sem az OBH elnökének, sem a köztársasági elnöknek nem biztosít mérlegelési jogot – közölte korábban az OBH. Megjegyezték azt is, hogy a fegyelmi határozat indoka és a fegyelmi eljárás részletei szolgálati titoknak minősülnek.

A TASZ a szolgálati bíróság ítéletét a szólásszabadság elfogadhatatlan megsértésének nevezte. Szerintük ez a fegyelmi eljárás és büntetés alaptalanul korlátozza a bírák szólásszabadságát.

Közleményükben azt írták: a szólásszabadság határai egy bíró vagy más, közhatalmat gyakorló személy számára szűkebbek ugyan, mint mások számára, de nem lehet annyira szűk, hogy kizárja a demokratikus vitában való kritikus részvételt, adott esetben a bírósági szervezet igazgatására vonatkozó kritikát.

A TASZ szerint a bírákat megillető szólásszabadságnak is csak külső korlátai lehetnek, mint amilyen az, hogy a bíró az előtte folyamatban levő ügyről ne fejthesse ki a véleményét az ítélethozatal előtt. Ravasz László esetében azonban nem erről van szó, a szolgálati bíróság a bíró véleményét annak tartalma alapján bírálta el - mutatott rá a jogvédő szervezet.

"A bíró a bíróságok igazgatásának anomáliáira adott egy kétségtelenül csípős, (...) vitatható magyarázatot" – fogalmazott a TASZ, amely szerint a jogkövetkezmények ahhoz igazodnak, hogy a bíró éppen milyen véleményt fejt ki: ha dicséri a szervezetet, akkor nem kell ilyen retorzióval szembenéznie.

A szolgálati bíróság értékelése szerint az, amit Ravasz László bíró mondott, a politikai tevékenységtől tartózkodás tilalmának megszegését jelenti. A TASZ szerint ugyanakkor a tilalom csak arra vonatkozik, hogy a bíró a pártpolitikai szimpátiáit és antipátiáit nyilvánossá tegye. Nem zárhatja ki ugyanakkor azt, hogy a közügyekhez a bíró is hozzászóljon - írták.

A szólásszabadság korlátait megszorítóan kell értelmezni, és ezzel a követelménnyel nincs összhangban az, ha minden politikai jellegű megnyilvánulást korlátozunk – véli a TASZ. Aláhúzták: illegitim, a szólásszabadságot alaptalanul korlátozza az a szabály vagy ítélet, amely azt a kötelezettséget rója a bíróra, hogy tartózkodjon a közügyekről folyó nyilvános vitában való mindenféle részvételtől.

A TASZ idézte Hegyi Szabolcs programvezetőt, aki szerint a tisztségből való felmentés a legsúlyosabb fegyelmi büntetés. „A kritikus hang elnémítása azonban csak arra jó, hogy megerősítse a kritikát. Nagyon nehéz másra gondolni az eset kapcsán, mint arra, hogy a generális prevenció jegyében a szolgálati bíróság szeretne minden bírót előre elrettenteni attól, hogy akár a legkisebb kritikát is megengedje magának” – fogalmazott a közlemény szerint Hegyi Szabolcs.

forrás: MTI